Magyar Hirlap, 1934. december (44. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-01 / 271. szám

Szombat HÍPLAp 1­ ­934 december 9. 5 Pénteken kezdik meg Genfben a marseillei ügy tárgyalását "Valószínűleg előadót küldenek ki, aki a január 10-i tanács­ülésen fogja előterjeszteni jelentését Párizsból jelentik. A Temps genfi tudó­sítója jelenti: A saarvidéki kérdéssel foglal­kozó hármas bizottság szerdán délelőtt jut­­tatja el jelentését a népszövetséghez. Szerdán délelőtt a tanács Benes elnökle­tével zárt ülést tartott, amelyen megállapod­tak a végleges munkarendben. A tanács Jeszics jugoszláv külügyminisz­ter és Eckhardt Tibor magyar főmegbízott jelenlétében fogja átvizsgálni a jugoszláv panaszt. Titulescu nem tagja ugyan a ta­nácsnak, de szintén jelen lesz. A tanács azután nyílt ülésen tüstént hozzálát a Saar­­kérdés vitájához. Genfben remélik, hogy ez a vita csütör­tökön este befejeződik és pénteken meg­kezdhetik a marseillei ügy tárgyalását Vas­­concellos elnökletével. A tanács először Jeszics jugoszláv külügyminisztert, majd Benes csehszlovák és Titulescu román kül­ügyminisztert, végül Eckhardt magyar fő­­megbízottat fogja meghallgatni. Általános nézet szerint előadót fognak kiküldeni, aki jelentését a január 10-i ta­nácsülésen fogja előterjeszteni. Eckhardt Tibor nyilatkozata a „Berliner Tageblatt“-ban Berlinből jelentik. A Berliner Tageblatt genfi levelezője beszélgetést folytatott Eck­hardt Tibor magyar főmegbízottal. Eck­hardt ezeket mondotta: Megállapították, hogy magyar földön­­semmiféle előkészület nem történt sem a merényletre, sem az egész összeesküvési ügyre. Az a három bűnrészes, aki egy ideig Magyarországon tartózkodott, nem Magyar­­országon lépett az összeesküvésbe, hanem külföldön és ott is készített elő mindent. Azzal a másik állítással szemben, hogy a bűntetteseknek magyar útlevelük volt és akadálytalanul utaztak el Magyarországról, Eckhardt határozottan kijelentette, hogy ezek az emberek bebizonyíthatólag soha­sem kaptak útleveleket a magyar hatósá­goktól. A jugoszláv emlékirat a merényletet olyan terrorakció eredményének mondja, amelyet éveken keresztül magyar területen tápláltak és támogattak. Ezzel szemben a magyar kiküldött kijelentette, hogy a me­rénylet olyan összeesküvés eredménye, amely jugoszláv területen támadt és ott ma is fennáll. A magyar megbízott ezután a horvát kérdésről szólott és ezeket mon­dotta: 800 éven keresztül egy államban él­tünk a horvátokkal és sohasem követtek el sem egyik, sem másik oldalon merényletet. Jugoszlávia 15 év óta él együtt a horvátok­kal és a merényletek évről évre szaporod­nak. Horvátország európai műveltségű ál­lam volt és sohasem alkalmazott balkáni módszereket. Egyébként nem szabad el­felejteni — mondotta Eckhardt —, hogy nemcsak olyan terrorizmus van, amelyet az állampolgárok gyakorolnak a hatósá­gokkal szemben, hanem egy sokkal veszé­lyesebb terrorizmus is, amelyet a hatósá­gok folytatnak az állampolgárok ellen. A magyar kiküldött emlékeztetett arra, hogy Radicsot a jugoszláv parlamentben erőszakos módon agyonlőtték és ez a gyil­kosság a horvát lakosságot nagy mértékben felizgatta a mostani kormányrendszer ellen. Azóta szóródtak szét az egész világon a hor­vát menekültek, amire még nem volt példa. Minden államnak, ahol horvát menekültek éltek, ugyanazokat a nehézségeket okozták, mert a horvát forradalmi menekültek min­denütt a nyugtalanság elemei voltak. A fe­lelősséget tehát nem szabad Magyarországon keresni, annyival kevésbé, mert a magyar kormány végrehajtotta mindazokra az intéz­kedéseket, amelyeket Jugoszlávia követelt. A magyar delegátus ezután az ügy politi­kai kérdését ismertette és azt mondotta, hogy a kisantant célja: közvetett csapást mérni a békemódosítási politikára. Mit írnak a jugoszláv emlékiratról a külföldi lapok? Rómából jelentik. Az olasz sajtó továbbra is nagy részletességgel foglalkozik a jugo­szláv emlékirat következményeivel. A Corriere della Sera megállapítja, hogy a jugoszláv emlékirat ágyúlövése túlságosan rövid volt és nem az ellenfében, hanem fő­kép saját oldalán tett kárt. Az Osservatore Romano szerint az egész emlékirat csak arra jó, hogy ráterelje a világ figyelmét a nemzetközi terrorizmus elleni egyesült in­tézkedésekre. Az A­ff­ori Estori című tekin­télyes folyóirat hangsúlyozza, hogy Jugo­szlávia olyan éles támadást intéz Magyar­­ország ellen, hogy az megzavarhatja a béke alapjait. A Tribuna vezércikke szerint a jugoszláv emlékirat csak arra volt jó, hogy bebizonyítsa az első jugoszláv jegyzék vád­jainak tarthatatlanságát. A lengyel sajtó a genfi jugoszláv lépés megítélésében határozottan magyarbarát álláspontot foglal el. Egyetlen lap sincs, amely elismerné a Magyarország ellen emelt jugoszláv vádak jogosultságát. Az egész sajtó nyomatékosan figyelmezteti Jugo­szláviát, hogy ne ragadtassa el magát el­hamarkodott intézkedésekre. Genfi jelentés szerint a Corriere de Gé­névé vezércikkében megállapítja, hogy a jugoszláv emlékirat semmi újat és semmi szenzációsat nem hozott. A félhivatalosnak tekinthető berni Bund szerint Jugoszlávia döntő bizonyítékokat nem tudott produ­kálni. A bizonyító anyag eredetét illetően kétes értékű és nem származik feltétlenül kifogástalan forrásból. Helyénvalóbb lett volna minden bizonnyal, ha Jugoszlávia önmaga vizsgálatába merült volna, sem­­minthogy megvádolja szomszédját, ha ez utóbbi nem éppen a legbarátságosabb maga­tartást tanúsítja is vele szemben. Minden bizonnyal lesz valami, amit Magyarország rovására lehet majd írni, de azért a mar­seillei királygyilkosságban való tényleges felelősséget nem lehet Magyarországra há­rítani. Aki ezt akarja bizonyítani, túlmegy a megengedett határon. Londoni jelentések szerint az angol saj­tóban újabb élénk visszhangot kelt Magyar­­ország védekezése a jugoszláv vádaskodás­sal szemben. A Times budapesti levelezője szerint újból hangoztatják a magyar fővá­rosban, hogy az emlékiratból is kitűnik, hogy Magyarországnak nem volt semmi köze a marseille-i merénylethez, amelyet magyar területen kívül szerveztek. A lap római levelezője azt írja, hogy a jugoszláv emlékirat közzététele még határozottabban Magyarország oldalára hozta az olasz köz­vélemény teljes súlyát. A vélemények álta­lában megegyeznek abban, hogy a vádak célzatosak és egyáltalában nem meggyőzők A Daily Mail genfi levelezője megállapítja, hogy a jugoszláv vádakat nem tartják meg­győzőknek és hogy általában az a benyo­más, hogy Eckhardt Tibor népszövetségi magyar főmegbízott szerdán este kitűnő be­vezető választ adott. Az angol kormány beavatott körök érdek­lődése szerint mérséklésre intette Jugoszlá­viát. MacDonald miniszterelnök pénteken délelőtt a Buckingham-palotában felkereste a jugoszláv régenstanács elnökét, Pál her­ceget és több mint egy óra hosszast tanácsko­zott vele a Genfben átnyújtott jugoszláv panaszirat ügyében. Beavatott körökben két­ségtelennek tartják, hogy MacDonald mér­sékletet tanácsolt Pátt hercegnek és felkérte őt, hasson oda a jugoszláv kormánynál, hogy ne élezze ki a nemzetközi helyzetet most, amikor az egész nemzetközi politiká­ban örvendetes enyhülés jelei mutatkoznak. Pál herceg egyébként Miklós görög herceg és felesége társaságában Párizsiba érkezett. .A párizsi Le Temps pénteki számában rész­letes cikket szentelt a jugoszláv emlékirat­nak. A lap megállapítja, hogy igen valószí­nűtlennek tűnik, hogy a terroristák nagy anyagi erőforrásokra, fegyverekre, bom­bákra tehettek volna szert, anélkül, hogy mindez nem ébresztette volna fel a magyar hatóságok figyelmét. Eckhardt magyar meg­bízott kijelentette, hogy a magyar nép amely tudatában van ügye igazságos voltá­nak, csupán becsületes és békés eszközökkel küzd, elítél minden terrorizmust, meg akarja védeni becsületét a világ előtt. Jugoszlávia lépése azért mégsem volt fölösleges, ha a terrorizmus elleni igazi nemzetközi össze­fogás fog belőle megszületni. Belgrádi távirat szerint a jugoszláv mi ! Muff vásár­l­ásná­l gondoljon , mm beí siör­rainjara (VI., Szív ucca 18. II. emelet), ahol az ön jó szava: „szép, jó, olcsó“ teljes méltánylásra talál. nisztertanács csütörtök óta úgyszólván per­­manenciában ülésezik. Jeszics külügymi­niszter többórás expozéban számol be mi­nisztertársainak a genfi eseményekről. A jugoszláv politikai közvélemény nagy ér­deklődéssel várja Pál herceg hazaérkezését, mert tisztában van azzal, hogy a régens­­hercegnek Londonban folytatott tanácsko­zásai döntő befolyással lesznek a mar­­seille-i ügyben teendő további jugoszláv lépésekre. A bolgár lapok rámutatnak arra, hogy tíz olasz és angol sajtó állásfoglalása kedvező a magyar ügyre, a jugoszláv jegyzéknek már eleve sem volt kilátása sok sikerre. AZ ERNST-MÚZEUM AUKCIÓI A Kiscelli kastély régi műtárgyai valamint egyéb műtárgyak és bútorok kerülnek eladásra KIÁLLÍTÁSI 1934 december 2-től 9-ig, délelőtt 9-től délután 5-ig AUKCIÓ: 1934 December 10-től naponta délután­­4-tő­ Rendőrkézre került egy vakmerő szélhámos Takarékbetétkönyveket hamisított, bódítószereket árult Pénteken a rendőrség letartóztatta Boér János ügynököt, akit régóta keresnek már a detektívek. Egy vakmerő szélhámos ke­rült a 25 éves ügynök személyében a rend­őrség kezére. Boért már hetekkel ezelőtt keresték, amikor egy takarékkönyv-hamisí­tót, Tóth Andort letartóztatták a főkapitány­ságon, ahová több feljelentés érkezett Tóth ellen, aki Boér Jánossal együtt kis összegről szóló takarékbetét-könyve­ket nagyobb összegűekre hamisított át és azokra kölcsönöket vett fel. Boér János ellen más ügyben is több fel­jelentés érkezett a rendőrségre. Több válla­latnál „működött*", s működése abban me­rült ki, hogy elkérte a megrendelési blanket­tákat s azokra hamis megrendeléseket írt rá. A nem létező megrendelések után fel­vette a jutalékot s többé nem jelentkezett azoknál a cégeknél, amelyek alkalmazták. De más ügyekben is keresték a detektí­vek Bőért. Bizalmas úton megtudták, hogy a fiatal ügynök hol egyetemi magántanár­nak, hol orvosnak adja ki magát s kisebb­­nagyobb összeggel megpumpolja azokat, akik hitelt adnak hazudozásainak. Ezen­felül más „munkaterületeken is szorgalma­san dolgozott“ Boér. Szegénységi bizonyít­ványokat váltott ki az elöljáróságokon, a szegénységi bizonyítványokon lévő neveket eltávolította s kisebb-nagyobb összegért ki­állította olyanok nevére, akiknek volta­képpen nem volt joguk ilyen bizonyít­ványhoz. Városszerte keresték a detektívek Boér Jánost, aki ismert alakja volt a mulatóknak. Bódítószereket árult ezeken a helye­ken, 4—5 pengőért adott egy-egy adag morfiumot és kokaint, de olyan ügyesen végezte manipulációit, hogy a detektíveknek heteken keresztül nem sikerült őt kézrekeríteniök. Pénteken azután felismerte egy detektív Boér Jánost és előállította a főkapitány­ságra, ahol csalás és okirathamisítás miatt letartóztatták a szélhámos ügynököt. A polgármester felfüggesztette a pékipartestület két vezetőségi tagját Szigorú Intézkedések a pékkartell ellen A Magyar Hírlap sorozatos cikkekben foglalkozott a pékkartell tevékenységével és többször rámutattunk arra, hogy ez a szer­vezet több vonatkozásban a közérdekre ká­ros tevékenységet fejt kii. A kereskedelem­ügyi miniszter vizsgálatot indított a pék­­kartelll ellen és most a polgármester szigorú itézkedéseket léptetett életbe. A közigazgatási bizottság múst hón­apj ült­én szóvátették a hónapok óta tartó pékhá­borúságot, amelyet az úgynevezett pékkartell irányít azok ellen a kispékek és fűszer­ke­­reskedők ellen, akik olcsóbb süteményt akarnak forgalomba hozni. A közigazgatási bizottság ülésén elhangzott bejelentések alap­ján a polgármester vizsgálatot indított és er­ről külön felterjesztésben tett jelentést a ke­reskedelmi miniszternek. A kereskedelmi miniszter a polgármester jelentésére rende­lettel válaszolt és utasította a főváros veze­tőségét, hogy a sütők ipartestületénél azok ellen a funkcionáriusok ellen, akiknél vala­milyen szabálytalanság fennforogni látszik, a további lépéseket tegye meg. Az ipartestü­let vezetőségének egyes tagjai ugyanis szere­­pet vállaltak a pékkartellnél is, ami össze­férhetetlen, mert az ipartestületnek hatósági jellege van. A miniszter rendelete alapján a polgár­mester szombaton hozott 180.811. számú véghatározatával a Budapesti Sütők Ipar­­testületénél Kleisz János elöljárósági tag, továbbá Vogl Imre ipartestületi könyvelő el­len az 1932:VIII. tc. 32. §-a alapján elren­delte a fegyelmi eljárás megindítását. Egy­idejűleg a polgármester Kleisz Jánost az ipartestületben elfoglalt tisztségétől, továbbá Vogl Imrét ipartestületi alkalmaztatásától a szabályszerű eljárás befejezéséig felfüggesz­tette. A fegyelmi eljárás lefolytatását, mint­hogy az ipartestületi szék még nem alakult meg, az ipartestület elöljáróságára bízta a polgármester. A véghatározat indokolása így hangzik­­:A rendelkezésre álló adatokból megállapítot­­ták, hogy nevezettek a sütők iparvédő-egyez­­ménye érdekében ipartestületi tisztükből, ill­etőleg állásukból folyó jogaikat oly módon gyakorolták, hogy működésük az ipartestü­letben viselt tisztségükkel, illetőleg állásuk­kal össze nem egyeztethető.“ A polgármester ez alkalommal utasította az ipartestületi alkalmazottak közül azokat, aki a sütők iparvédő egyezményénél is al­kalmazásban állanak, hogy a kettős alkal­maztatásukból eredő összeférhetetlenséget nyolc napon belül szüntessék meg, mert az ipartestületben viselt állásuk alkalmas arra, hogy hatósági tevékenység színezetében tün­tessen fel olyan működést, amely a kartell­­nél vállalt alkalmaztatásból származó tevé­kenység. A polgármester utasította az ipartestüket elöljáróságát, hogy a véghatározat végrehaj­tásáról tíz napon belül tegyen jelentést. A polgármester rendelkezéseinek ellenőrzésével a polgármester dr Bárt­ Tivadar tanácsi fő­jegyző, iparhatósági biztost hatalmazta­­fel. Ugrón Gábor előadása a külpolitikai helyzetről Az Országos Kereskedő és Iparos Szövet­ség felkérésére nagy és előkelő közönség előtt Ugrón Gábor tartott érdekes előadást a külpolitikai helyzetről. Ismertette a külpolitikai hírszolgálat for­rásait, majd rámutatott az európai helyzet megvilágítása során a német—francia ellen­téteknek az egész külpolitikát befolyásoló nagy jelentőségére, mert az olasz—francia és az olasz—német viszony alakulása és változása is a mindenkori német—francia viszonyhoz alakul. Foglalkozott ezután Ma­gyarország külpolitikai helyzetével, különös figyelemmel a Genfben küszöbön lévő nép­­szövetségi tárgyalásokra és kimutatta, hogy a Magyarország ellen emelt vádak minden tárgyi alapot nélkülöznek, bizonyítékokkal nincsenek alátámasztva és elsősorban a ma­gyar revíziós törekvések elgáncsolását cé­lozzák. Végül méltatta az olasz barátság nagy jelentőségét és kiemelte, hogy Olasz­ország még a francia közeledés hatása alatt sem volt hajlandó magyarbarát politikáján változtatni. A nagy tetszéssel fogadott előadásért dr Reiss Jenő mondott köszönetet a hallgató­ság nevében. Ismét emelkedett az arany ára Londonban Londonból jelentik. A londoni aranyár finom unciánként 139 shilling 8 és fél penny, a csütörtökinél két és fél pennyvel, az ame­rikainál másfél pennyvel, a franciánál hét és fél pennyvel magasabb A Londonira ho­zott 110.000 font értékű aranyat ismeretlen külföldi vevő vette meg.

Next