Magyar Hirlap, 1936. február (46. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

2­­1936 február­­. berségesebb alakot t­öltsenek. — Külpolitikánk — folytatta beszédét Sarraut — nagyszerű kifejezést nyert abban a beszédben, amelyet e helyről csütörtökön sierriot mondott el. Herriot-val együtt én is azt mondom, hogy Franciaország nemcsal­ szavakkal, hanem szívvel is a népszövetség politikáját követi. A kormány élénken óhajtja, hogy minél hamarabb véget érjenek­­azok a gyilkos ellenségeskedések, amelyek­ben a fehérek és feketék ezrei öldöklik egy­mást. A megértés szavai Olaszország f­elé . A köztársasági Franciaország folytatni fogja arra irányuló törekvését, hogy álhata­­tosan együttműködjön a népszövetséggel Franciaországnak ez ismert szívügye. (Taps a baloldalon és a szélsőbaloldalon.) Kormá­­nyom meg van győződve a népszövetség fel­tétlen szükségességéről, azért, mert meg van győződve az együttes biztonság szükségessé­géről. Ettől vezéreltetve, de a népszövetségi alapokmány szellemének szem előtt tartásá­val oly irányban kíván hatni, hogy befezés­­hez segítse azokat a gyilkos ellenségeskedé­seket, amelyek egyes országokban■ folynak Sarraut ezután kijelenti, hogy mély szere­tettel viseltetik az olasz nép iránt és szün­­telenül azon volt, hogy megértse azt, amit Olaszország érzésvilágában csodálni lehet (Taps.) Sajnálja ebben a tekintetben azokat a hibákat, amelyeket a diplomácia elkövetett, amikor időnként nem volt hajlandó elis­merni egyeseknek az élethez való jogát. Ki­jelenti, hogy minden cselekedetében min­denkor Franciaország nagyságának és mél­tóságának tudata vezérelte. Nem vonja két­ségbe senkinek hazafiságát, de az ország nevében beszél, amely rendet akar és elítéli a kikényszerített politikai harcokat. (Élénk taps a középen és a jobboldalon.) A minisz­terelnök kijelenti, hogy a külső békével együtt a belső békét is akarja, hogy az or­szág néhány hónap múlva szabadon nyilat­­kozhassék meg. Ezt a békét biztosítani fogja minden erőszakoskodóval és minden zavar­góval szemben. (Taps a baloldalon és szélső­baloldalon. Közbekiáltások a jobboldalon." Sarraut külpolitikai kijelentéseit azzal fe­jezte be, hogy mély szeretettel gondol az olasz népre. HÍRLAP Sarraut miniszterelstak kijelenti, hogy nem szabadkőműves A közrend kérdéséről szólva, Sarraut a következőket mondotta: — Szigorúan elítélem mindazoknak a magatartását, akik az utcán vagy pedig különböző közlemények útján a közrendet meg akarják zavarni. Mindannyian a békét akarjuk ebben az országban, hogy az ország népe néhány hónap múlva szabadon foglal­hasson állást, és ezt a békét meg is fogom védeni a rendzavarókkal szemben és fenn fogom tartani az országban a rendet. Biz­tosítom önöket, hogy megvédem a köztársa­ság megtámadott intézményeit és az az ér­zésem, hogy ezekkel együtt magát a köztár­saságot és a hazát is megoltalmazom. — Egyesek szerint a szovjettel egyetértés­ben jártam el a kormányalakításnál — mondotta Sarraut. — Hiszen tudják, milyen kitűnő viszonyt tartok fenn a szovjettel. (Általános derültség.) Mások szerint a sza­badkőművesek irányítanak. Nem vagyok tagja ennek a szervezetnek. A kormányvál­ság előtt a folyosókon nem igen láthattak engem (derültség és taps), a kormányalakí­tást csak az ország érdekében vállaltam el. öreg politikus vagyok, 40 évet szenteltem a közéletnek és nem ismerem a gyűlölet érzé­sét franciák között. A francia zászló mellett együtt dolgoztam az összes pártok kép­viselőivel. Amikor Jaures megtapsolta a kamarában Gaulifet tábornokot... Közbekiáltások: Egy zászló mellett Zay képviselővel! (Nagy zaj.) — Eleinte olyan kormány alakítására gondoltam — folytatta Sarraut —, amely­ben képviselve lett volna valamennyi párt, de nem a pártvezérek személyében. Ilyen módon a választásokat a legteljesebb pár­tatlanság légkörében lehetett volna lefoly­tatni. Sajnálom, hogy egyes mérsékelt irá­nyú politikusok, mint például Cab­ala volt földművelésügyi miniszter, nem akartak együttműködni velem. — Szememre vetették, hogy kormányom különnemű elemekből áll. Ez igaz (derült­ség), de 36 évvel ezelőtt, mint fiatal újság­író, ebben a teremben láttam, hogy Jaurés megtapsolta azt a kormányt, amelyben helyet foglalt egymás mellett a szocialista Millerand, Waldeck-Rousseau és Galliset tábornok. (Élénk helyeslés a baloldalon és a középen.) — Biztos vagyok abban, hogy a minisz­tereim könnyen egyetértésre jutnak­ majd a feladatok megoldása tekintetében, ha pe­dig ellentét lenne közöttük, a miniszterelnök lesz a döntőbíró. Megvádolt minisztertársai­mat magam akarom megvédeni. Maurin tábornok hadügyminiszter nem műszaki ta­nácsosa a Crousot-vállalatnak, egyébként pedig, mielőtt a miniszteri tárcát elvállalta, lemondott két vállalatban viselt igazgató­sági tagságáról. (Zaj a jobboldalon.) Védelmébe vette ezután Sarraut a kor­mány két jobboldali tagját, Thellier és Nicolle minisztereket. Hálás vagyok irán­tuk — mondotta —, hogy beléptek kormá­nyomba, amelynek első gondja "­ a mai ba­jok orvoslása. Mindkét miniszter méltó­képpen képviseli Észak-Franciaország gaz­dag iparvidékét. (Ellentmondások és baj Az elnök csak nehezen tud rendet terem­teni.) Sarraut azt hangsúlyozta beszéde végén, hogy békét akar ebben az országban, hogy néhány hónap múlva a választásokat a tel­jes szabadság jegyében tarthassák meg. A baloldal és a közép egy része élénken megtapsolta a miniszterelnök beszédét, amely után számosan üdvözölték Sarraut-t A beszéd mintegy másfél óra hosszat tar­tott. A miniszterelnök beszéde után Bouisson elnök félbeszakította az ülést, hogy a sza­vazás elrendelése előtt alkalmat adjon az egyes pártfrakcióknak végleges állásfogla­lásuk leszögezésére. A kormány mögött álló pártok részéről Perfetti radikálispárti, Bréant baloldali radikális és Lafage újszo­cialista képviselő aláírásával a következő bizalmi indítványt terjesztették elő: — A kamara helyesli a kormánynyilat­kozatot, bizalmát nyilvánítja a kormány iránt, minden pótindítványt elutasít és át­tér a napirendre. Sarraut válasza a szocialista párt vezérének felszólalására Szünet után Marcel Heraud köztársasági középpárti képviselő, majd Jean Zay minisz­terelnökségi államtitkár szólalt fel. Ezután Léon Blum, a szocialista párt ve­zére emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy a szocialisták a Franklin-Bouillon-féle napi­rendi javaslat ellen fognak szavazni, de pártja majd csak akkor dönti el, hogy bi­zalmat szavaz-e a kormánynak vagy sem, amikor választ kap több kérdésre. Blum kifogásolta, hogy a kormányban olyan „reakciós“ miniszterek is helyet fog­lalnak mint Nicolle és Thellier jobban sze­rette volna, ha a hadügyi tárcát egy polgári személyiségre, nem pedig a hadsereg egyik tábornokára bízták volna. — A mi szemünkben az új kormánynak mindenesetre megvan az az előnye — foly­tatta felszólalását Blum, a szélső­baloldal élénk tapsai közt —, hogy Laval kormányá­nak helyébe lépett. (Laval nevének említé­sekor a jobboldal és a közép egy része élénk tapsban tört ki.) — Ez a kormány — folytatta Blum —, amelynek megalakulását Laval barátai min­­denkép meg akarták akadályozni s e kor­mány bukása újból megnyithatná az utat Pierre Laval politikája előtt. Blum megelé­gedéssel vette tudomásul, hogy Sarraut csat­lakozott Herriot csütörtöki külpolitikai nyi­latkozatához, majd a következő két kérdést tette fel a kormánynak: 1. Szándékozik-e a kormány alkalmazni a jobboldali szövetségekről szóló törvénye­ket? 2. A közelgő választásokon kisajátítja-e a kormány a rádió használatát, vagy pedig a rádiót politikai célokra való felhaszná­lásra egyenlően felosztva átengedi-e az egyes pártoknak is? El van-e tökélve a miniszterelnök úr arra — mondotta végül Blum Sarrauthoz for­dulva —, hogy véget vet a politikai lélek­­rablásnak és vesztegetésnek, amely egy idő óta valóságos rendszerré vált? (Blum e ki­jelentéseit a baloldal élénk tapssal fogadta.) Dommange és Lafage felszólalása után Sarraut miniszterelnök kért szót és ezeket mondotta: — Válaszolni kívánok Blum kérdéseire. Első kérdése a közrendről szól. Alapos mér­legelés után jelentettem ki programnyilat­kozatomban, hogy a törvényt alkalmazni és a rendet fenntartani akarjuk. Nem könnyű szívvel vállalunk felelősséget, hanem tettük nem csupán a köztársaság, hanem a haza érdekében. A törvény a kezemben van. ______ részesítsenek bizalomban, hogy alkalmaz­zam, ha szükségesnek mutatkozik. (Taps a baloldalon.) Örömmel állapítja meg, hogy az egész ház tapsolt, amikor Blum minden választási korrupciós eljárás ellen nyilat­kozott. Remélem — mondja a miniszter­elnök -­-, hogy minden képviselő egyetért a választási erkölcs épségének szükségessé­gében. (Taps a baloldalon.) A rádió hasz­nálatának kérdésében, Mandel miniszterrel egyetértésben, közlöm, hogy rendeleti úton biztosítani fogjuk annak méltányos hasz­nálatát valamennyi jelölt számára. (Élénk taps.) Az ülést 18 óra 30 perckor fél órára félbeszakítják. Szombat 23. szelvény (Kizárólag a példányonkénti vásárlók ré­szére.) Ezer Kortárs (A szelvények gyűjtése bármely nap megkezdhető mert csak az illető nap szel­vényszámától kezdődően kell folytatólago­san 30 szelvényt gyűjteni, hogy a MAGYAR HÍRl­AP példányonkénti vásárlói is meg­kaphassák az­­Ezer Kortárs­­at ! A kormány felveti a bizalmi kérdést és 196 főnyi többséget kap A képviselőházban szünet után a kor­mány bejelentette, hogy a Perfelli-Lafaye napirendi javaslattal kapcsolatban fölveti a bizalmi kérdést. A „munkásegység“ csoportja kijelentette, hogy a kormány mellett szavaz, míg a „köztársasági szövetség“ tagjai kijelentet­ték, hogy a kormány ellen szavaznak. A szavazatok ellenőrzése céljából az ülést 19 óra 45 perckor félbeszakították. Szünetben a képviselőház folyosóján azt jósolták, hogy a Perfetti-Lafaye napirendi javaslatot 350 szavazattal 200 ellen elfo­gadják. Az ülés újbóli megnyitása után kihirdet­ték a szavazás eredményét. E szerint a ka­mara 361 szóval 165 ellen elfogadta a kor­mány napirendi indítványát. A Sarraut-kor­­mány többsége tehát 196 szavazat. Minthogy mintegy száz szocialista szava­zott a kormányra, ez az eredmény arra mu­tat, hogy a középső csoportok körében, sőt valószínűleg a jobboldali radikálisoknál is lényegesen többen tartózkodtak a szavazás­tól, mint várták. Megkezdik az angol­egyiptomi tárgyalásokat Az új egyiptomi miniszterelnök nyilatkozata Kairóból jelentik: Ali Maher pasa, az új egyiptomi miniszterelnök, a Daily Telegraph kairói levelezőjének kijelentette, hogy min­dent elkövetnek, hogy kedvező légkört te­remtsenek azoknak a megbeszéléseknek, amelyek legközelebb megindulnak egy új angol—egyiptomi szerződés kidolgozása cél­jából. —­ Hivatásunk az — mondotta a pasa —, hogy ezeket a megbeszéléseket előkészítsük, később pedig megszervezzük a választá­sokat. A választásokra, mint a miniszterelnök mondotta, valószínűleg május másodikán kerül­ sor. . . . ■ % Az angol kormány tiltakozott az egyip­tomi kormánynál azért, mert a zavargások során a damanduri alkonzul házáról a za­vargók letépték a brit lobogót. Bár Kairóból már jelentették, hogy az angol—egyiptomi tárgyalásokat február 15-én megkezdik, angol hivatalos körök nem tartják még véglegesnek ezt a határ­napot. Hozzáteszik azonban, hogy a meg­beszélések küszöbön állanak. Angol körök terve szerint először a kato­nai vonatkozású kérdéseket tárgyalják meg, egyidejűleg a birodalom közlekedési problé­máival. Csak ezután kerül sor a másik négy kérdés megvitatására. Ezek a kérdések a következők: 1. Egyezmény Anglia és Egyiptom között a közigazgatás rendezésére. 2. Anglia rész­vétele az egyiptomi rendészeti kérdésekben. 3. Egyiptom­ belépése a népszövetségbe. 4. Az angol-egyiptomi Szudán problémája. Bármily eredménnyel járnak is a tanács­kozások, addig nem írnak alá egyezményt, amíg a választások le nem bonyolódnak. Nincs szó Ausztriában monarchikus restaurációról Starhemberg alkancellár külföldi tanácskozásai Londonból jelentik. A Daily Telegraph diplomáciai szerkesztője valószínűnek tartja, hogy herceg Starhemberg osztrák alkancel­­lár Steneckerzeelben felkeresi Ottó király­fit Starhemberg Londonból Párizsba utazik és párizsi tartózkodása előtt vagy után láto­gat el Steneckerzeelbe. Téves lenne azt hinni — írja ezzel kapcso­latban a lap—, hogy a találkozásnak az lenne a célja, hogy előkészítsék a közeti monarchi­kus restaurációt. Ép az ellenkezőjéről van szó A londoni megbeszélések alkalmá­val herceg Starhemberg kifejtette, hogy ő és a Habsburg-család tagjai úgy vélekednek, hogy a restauráció megvalósítása még hosz­­szú ideig nem kívánatos. Az osztrák kormányban helyet foglaló le­gitimistáknak az a meggyőződése, hogy Ottó királyfi esetleges elsietett kísérlete súlyos hátrányokat vonna maga után az általuk követett középeurópai politikára nézve. Ez a politika azon az újabb keletű belátáson alapszik, hogy a középeurópai kisállamok egymás közti jobb megértése biztosíthatja egyedül ezeknek az államoknak a fennma­radását. A diplomáciai tevékenység középpontja egyébként Londonból lassan Párizsba toló­dik át. II. Károly román király látogatá­sát a francia fővárosban külpolitikai szem­pontból nagy horderejű eseménynek tekin­tik. Az uralkodó péntek délután Denain tábornok és Franchet D'Esperay tábornagy látogatását fogadta, szombaton pedig a köz­társasági elnökkel és Flandin külügyminisz­terrel találkozik. Titulescu, szokása szerint, a kormány tagjain kívül a francia közélet több vezető személyiségét fogja felkeresni háromnapos párizsi tartózkodása alatt. Starhemberg herceg tevékenysége Párizs­ban szintén élénk figyelmet ébreszt Egyes befolyásos bécsi körök szerint — írja a Temps — a Habsburg-trón visszaál­lítása az egyetlen módja volna annak, hogy az osztrák—német csatlakozást meggátolják. Ez a tétel politikai szempontból védhető ugyan, a gyakorlatban azonban nehezen el­hárítható akadályokba ütközik. A trón visszaállításának terve az utódállamokban továbbra is nyugtalanságot ébreszt és tudott dolog, hogy a kisantant számára a Habs­burgok visszatérése háborús ok volna. En­nek következtében a Habsburg-trón visszaál­lítása az általános béke szempontjából több kockázatot, semmint előnyt jelentene. Éppen ezért úgy véljük, hogy az osztrák vezető körök kifejezésével élve, ez a kérdés ma nem időszerű. A pápa gyengélkedik Vatikánvárosból jelentik. A Szentatya je­lenleg könnyebb meghűlésben szenved, amely miatt azonban nem kell az ágyat őriznie. Az orvosok szerint XI. Pius egész­ségi állapota semmiféle nyugtalanságra nem ad okot. Szombaton a kitűzött kihallgatáso­kat is megtartja. A pénteki kihallgatások elmaradtak, de nem a pápa betegsége, hanem a Szent Péter-templomban délelőtt megtar­tott szertartás miatt.

Next