Magyar Hirlap, 1936. február (46. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

4 1936 február­­. filPIAP____ Gróf Bethlen István beszéde földbirtok­politikai kérdésekről A képviselőház pénteken is folytatta a hitbizományi javaslat tárgyalását A képviselőház pénteken folytatta a hit­bizományi javaslat vitáját, amelynek első szónoka gróf Bethlen István volt. Gróf Bethlen István a javaslat mellett iratkozott fel és a balközép első padsorából, háta mö­gött az­ ellenzéki képviselőkkel, jelentette ki, hogy a javaslatot elfogadja. Gróf Bethlen István beszédét nagy érdek­lődés előzte meg és mindkét oldalon teli padsorok hallgatták a volt miniszterelnök fejtegetését. A karzatokon Bethlen több sze­mélyes híve, jobbadán volt egységespárti képviselő foglalt helyet. A volt miniszterelnök, mióta csak egy­szerű képviselő, fekete ruhában jelenik meg, mikor felszólal és alaposan felkészül beszédére. Most is jegyzetek halmaza fe­küdt előtte. Beszédét politikummal kezdte azzal, hogy szerinte itt nem reformról van szó. ..mert a hitbizomány problémájának megoldását ő az íróasztala fiókjában hagyta, illetve ezt a jelenlegi kormány csak átvette tőle. Beszédének elején nagy csend volt a teremben, csak akkor támadt némi mozgo­lódás, amikor a kormány iránti bizalmat­lanságáról beszélt és e gondolatmenet fej­tegetése közben föl is röppent az első közbe­szólás: Csáklyások. Később Benárd Ágoston szólt néhányszor közbe, de azután újból csend keletkezett és gróf Bethlen István a liberalizmusról be­szélt, elismerve ennek nagy felszabadító reformjait, de azt a megállapítást tette,, hogy a földbirtok szabadságának korlátlan hely­reállítása bizonyos hátrányokat termel. A jobboldal szélső szárnya ezúttal először ér­tett egyet gróf Bethlen Istvánnal, aki­ ezután e földreform jelentőségét hangoztatta, majd arról beszélt, hogy a keresztény tőkét mi­­kép lehet bekapcsolni a gazdasági életbe és hogy a keresztény nagytőkét angazsálni kell az iparvállalatoknál. A baloldalon viszont az a kijelentése tet­szett, hogy kényszereszközökkel nem lehet Magyarországon többé földosztást csinálni A beszéd további folyamán szakszerű kérdé­sekkel foglalkozott és amikor beszéde vé­gén kijelentette, hogy az általa fölsorolt hibák ellenére is a javaslatot elfogadja, úgy a bal, mint a jobboldalon nagy taps fogadta a volt miniszterelnök beszédét. Gróf Bethlen István beszéde után a kép­viselők legnagyobb része kitódult a folyo­sóra, ahol még sokáig szóbeszéd tárgya volt Bethlen másfélórás felszólalása. A hit­­bizományi javaslat vitáját egyébként ked­den folytatják és a keddi ülés első szónoka Eckhardt Tibor lesz, nem lép fel azzal az igénnyel, hogy gyöke­restől, forradalmi szellemmel változtasson­­ meg viszonyokat, amelyek évtizedek és év­századok rendjén alakultak ki, hanem elég híven követi azokat az utasításokat, amelyeket annak idején én adtam ki az Igazságügyminisztérium kodifikáló osztá­lyának, hogy megszerkesszék a hitbizo­mányi reformot, így ez a reformalkotás megmarad a fokozatos és a lassú evolúció álláspontján és én azt hiszem, hogy éppe­­ ebből az okból nem lehet az a fénylő csil­lag a magyar politika egén, amely a túl­oldalon ülő fiatal reformnemzedék keleti bölcseinek útmutatásul szolgálhatna, hogy megszületett az a megváltó reform, amelyre a miniszterelnök oly sokszor hivatkozott. Makai János beszédéből arról győződött meg, hogy lesznek olyanok, akik azt fogják mondani, hogy nem is a reform tartalma az, amely olyan jelentős, hanem maga az a tény, hogy olyan kérdéseket vesznek elő, amelyeket évtizedeken keresztül, amikor nyu­galomban lehetett volna őket tárgyalni, nem vettek elő. Magának Gömbös Gyulának egy beszédére mutat rá, amelyben a miniszter­eln­ök elismerte, hogy „a kitbizományi re­formra vonatkozó tervezetet egy miniszter­­elnöki fiók porló aktáiból szedte ki“, bár a miniszterelnök ugyanakkor gúnyosan rámu­tatott arra, hogy az a reform nem sokat ér. Gömbös beszédéből mindenesetre azt vette ki, hogy nem a reform tartalma, hanem az a tény a fontos, hogy napirendre került ez a kérdés és hogy ez jelzi a nagy reformkor­­szakot. Ebben az esetben azonban ez nem igaz, mert ezt a kérdést nem a miniszterelnök hozta napirendre, hanem egy kormányzói nyilatkozat, amely a múlt országgyűlés meg­nyitásakor elhangzott. A halasztást nem az okozta, hogy az akkori kormány megijedt a saját reformkészségétől, hanem egyedül a bekövetkezett gazdasági és pénzügyi krízis. Azóta javultak a viszonyok, de ma sem tudjuk, hogy a rendelkezésre álló pénzössze­gek elegendők lesznek-e, éppen ezért nagy tisztelettel adózik a miniszterelnök bátorsá­gának, hogy ezt a javaslatot mégis elővette. Egy kissé éles kifejezést fog használni, ami­kor kijelenti, hogy nem nagy csodálattal adózik az olyan reformmunkának, amely nagy reform látszatát kelti, de ugyanakkor és ugyanabban a törvényjavaslatban gondos­kodik arról, hogy a javaslat következményei és célja legfeljebb egy későbbi generációra váljék csak aktuálissá, bár az egyedüli szelektív momentummá a gazdasági kvalifikációt emelte. Ezer évek­ át ezt a nemzetet nemcsak a gazdasági kvali­fikációk tartották fenn, hanem azok az ideális erények is, amelyekre egy nemzet­nek szüksége van. Kiegészítő princípiu­­mokra van szükség, ha nem akarjuk, hogy az egész világ materiális világfelfogásba süllyedjen bele. (Helyeslés a kormánypár­ton.) A materialista felfogás a háború után odavezetett, hogy a nagy sikerek dinasztiá­kat alapíthattak és az Apponyihoz hasonló ideális telkeknek díszsírhellyel kellett meg­elégedniük (Meg-megújuló helyeslés a kor­mánypárton.) Kétségtelen, hogy a liberális korszak nagy felszabadító reformjai nélkül a magyar gazdasági élet nagy fejlődése sosem lett volna lehetséges, a földbirtok­­szabadságának korlátlan helyreállítása azon­ban bizonyos hátrányokat termelt. A közép­birtok fokozatos megsemmisülése indult meg a nyomán, ami a magyar nemzet szempontjából — ki kell mondani egész nyíltan és őszintén­­ pótolhatatlan veszte­séget jelent mindaddig, amíg nincsenek vagyonilag független, más keresztény intel­ligens rétegek olyan helyzetben ebben az országban, hogy őket a vezetésben az ország politikájának szolgálatában helyettesíteni képesek volnának. (Ezt a kijelentést a kor­mánypárt meg-megújuló tapsviharral és he­lyesléssel fogadja ) A korlátlan felszabadí­tás következménye volt a kisbirtok elapró­­zása is, ami végeredményében szülőoka volt a föld nélküli proletariátus megszületé­sének is. Mindez nem következett volna be, ha az összes korlátokat nem szüntették volna meg. Mechanikus földosztással ezt a kérdést megoldani nem lehet, mert ha min­denkinek földet akarnánk juttatni, fejen­ként mindössze 1,4 hold jutna, amiből egy család megélni nem tud Más utakat kell tehát keresni és megtalálni az egészséges birtokeloszlás módját. Kívánatos , a közép- és nagybirtokok fenntartása, amennyiben nem latifundiumokról van szó. Gróf Bethlen István a legutóbbi házfeloszlatásról Sztranyavszky Sándor elnök négy óra után nyitotta meg a képviselőház pénteki ülését Szinnyei­-Merse Jenő a könyvtári és múzeumi bizottság jelentését terjeszti elő, majd folytatják a hitbizományi javaslat tárgyalását. Gróf Bethlen István az első felszólaló így kezdi: A miniszterelnök úr körülbelül egy évvel ezelőtt azzal az indokolással osz­latta fel a képviselő­házat és az országgyű­lést, hogy nem támaszkodhatik százszáza­lékos biztonsággal a saját pártjára, mert a háta mögött olyanok ülnek, akik az ő nagy reformelgondolásait elgáncsolni ké­szülnek. Akkor én a leghatározottabban szem­beszállottam ezzel a beállítással és ki is fejtettem, hogy melyek voltak azok az indokok, amelyek a miniszterelnököt erre az elhatározásra bírták. Azóta a miniszter­elnök a maga reformprogramjából talán a legfontosabb pontot, a titkos választójogot időszerűtlennek jelentette ki és a maga reformelgondolásainak gyújtópontjába a földbirtokref­ormot és azzal összefüggő egyéb reformokat állította, olyanokat, ame­lyek hivatva vannak egy nagy reformkor­szak inaugurálására, arra, hogy a magyar nemzetnek egy új ezredév életfeltételeit te­remtsék meg. Ma előttünk fekszik a birtok­politikai reformok trilógiájának első fel­vonása. Azt kell mondanom, hogy ez egé­szen szerény, egészen szürke alkotás, amely Mért szavazza meg Bethlen a hitbizományi javaslatot? Ha ennek ellenére kész megszavazni ezt a javaslatot, úgy ennek valóban nem a poli­tikai bizalom az oka (Mozgás.), amelyet az előbbi metódus sem volt képes öregbíteni. Bizonyítékát kívánja szolgáltatni, hogy soha­sem állott meg az a tétel, amelyet a minisz­terelnök felállított, hogy az ő nagy­ reform­jait a háta mögött ülő pártnak azok a tagjai, akikhez magát is bátor sorolni (Felkiáltások balfelől: 4 csáklyások­), a miniszterelnök reformjait elgáncsolni készültek. De megsza­vazza a javaslatot más okból és ez a fonto­sabb. Sohasem volt nagyobb érdek, mint ma, a birtokpolitikai kérdéseket kiemelni a pártpolitikai ellentéteknek abból az atmo­szférájából, amely ezeket a kérdéseket csak megrontani és helytelen irányba terelni al­kalmasak. A volt miniszterelnöknek erre a kijelen­tésére nagy helyeslés és taps hangzik el nemcsak az­­ellenzéken, hanem a kormány­párton is. Gróf Bethlen István ezután kijelenti, hogy évtizedek óta foglalkozik birtokpolitikai kérdésekkel. A továbbiakban élesen bírálja, a jobboldal tapsaitól kísérve, Matolcsy Má­tyás beszédét a földkérdésről. Gróf Bethlen István ezután rátért annak a földbirtokreformnak ismertetésére, ami­ Nagyatádi Szabó Istvánnal hajtott annak­idején végre és amelyet ma annyira kritizál­nak. Azt hangsúlyozza a jobboldal felé, hogy ez nagy forradalmi­ hullám levezetését jelentette. Ha ez nem történt volna meg, ma a túloldalon lévő képviselőtársai­­ nem ülhetnének a Házban olyan nyugodtan Ezután magával a hitbizományi intéz­­ménnyel foglalkozik Bethlen és kijelenti, hogy a nagy liberális korszak államférfiai: Széchenyi, Deák, Kossuth nem helyezked­hettek más álláspontra, mint arra, hogy a hitbizományokat el kell törölni, mert ez az egész korszak arra törekedett, hogy minden korlátot megszüntessen, amely útját állja a szabad versenynek. Ma azonban mégis azt kell mondani, hogy a liberális szemlélet bizonyos egyoldalúságban szenvedett,­ ami­ „További iparosodásra van szükség“ Csak akkor vezethet célhoz a földreform, ha lehetővé teszik, hogy a kisbirtokos csa­ládja megéljen a földjén és a többiek az intenzívebben megművelendő nagybirtokon találjanak elhelyezkedést. További iparosodásra van szükség, amellyel szemben éppen a túloldalon fog­lalnak állást. Magyarország és a falu lakos­ságának érdeke az iparosodás, ez vezeti le azokat a tömegeket, amelyeknek radikális földbirtokigényeit kielégíteni nem lehet. (Nagy helyeslés a kormánypárton.) Friedrich István: Látom már, hogy nem lesz semmi baj, ha visszamegy a túloldalra miniszterelnöknek. Én ehhez értek. (Viha­ros derültség az egész Házban, Bethlen is jóízűen nevet.) Rakovszky Tibor (a kormánypárt felé): Mindenki siet tapsolni. Gróf Bethlen István: Megállapítja, hogy a földreform során egymillió holdat osztott ki az ő kormánya és azt bizonyítja éppen Nagyatádi nagyságát, hogy nem a saját osztályának, hanem a proletariátusnak adott földet, mert ha kisbirtokosoknak adunk földet, akkor csak munkanélkülivé tesszük a földnélküli munkásságot. Ennek aztán következménye az egyke, amely a polgári társadalom védekezése az ellen, hogy alacsonyabb rétegbe ne süllyedjen. Tartózkodnunk kell minden erőszakos föld­osztástól. Meg kell elégednünk a rosszul kezelt nagybirtokok adó­földjeinek felhasz­nálásával. Mindent el kell követni a kis-, közép- és nagybirtokok intenzív művelésére- Fel kell menteni a kisbirtokos­ rétegeket a túlzott adók alól. Az iparosodást az egész vonalon fel kell karolni. Ami a hitbizomá­­nyok felszabadítását illeti, szerinte ezt más úton sokkal jobban lehetne elérni, mint ahogy azt a javaslat kívánja, ő ellene van minden kémyszerrendszabálynak. Nagy előnyökkel járna, ha sikerülne az iparvállalatokban angazsálni a keresztény nagytőkét. Könnyebb lenne a keresztény ifjúság elhelyezése. Ez egyébként az ipar érdeke is. Magyarországon valóban azért van iparellenes hangulat, mert az ingótőke túlnyomó része nem keresztény kezekben v­an. (Nagy taps a jobboldalon. ) Az antisze­mitizmus nálunk iparellenes formában éli ki magát. Miért csak a kötött birtok egyik kategó­riájától, a hitbizománytól követelnek áldo­zatot? Miért nem az alapítványi, egyházi és községi birtokoktól is? Miért kell ezek nagy vagyonának mind földben lennie? A ma­gánembert személyes szálak, családi tradí­ciók fűzik a földhöz. Ha a hitbizományo­­soktól megkövetelhetjük az áldozatot, sok­kal inkább megkövetelhetjük azoktól, aki­ket nem kötnek ilyen szálak. Ezután azt fejtegeti, hogy a középhitbizo­­mány papirosintézmény, az örökbérlet sok­kal jobb megoldás. Kifogásolja, hogy hit­­bizományt nem lehet bérbeadni. Minek ez az erőszakoskodás a magántulajdon ellen. Fölöslegesnek tartja a földművelésügyi mi­niszter ellenőrző hatáskörét. Ha a hitbizo­mányi birtokos ellenzéki cikket ír, akkor majd a miniszter esetleg utána néz gazdál­kodásának. Ne tessék ezekből a kérdések­ből politikumot csinálni. Csak kölcsönös kapacitáció alap­ján­, eszméknek mindkét oldalról való felvetésével juthatunk olyan megoldásokhoz, amely­re ennek a kormány­nak legnagyobb sikerei lesznek. A javaslatot elfogadja. Gróf Bethlen István beszédét a Ház mind­két oldalán zajos taps fogadta. Így az el­lenzéki, mint a kormánypárti képviselők közül számosan siettek Bethlenhez és gra­tulálnak neki. Február 4-én folytatják a javaslat vitáját Németh­' Vilmos. A hitbizományi kisbir­­tokoknál a családi birtokok alkalmasabbak a föld elaprózódásának megakadályozására. Az 1920-as földreformot nem lehet befeje­zettnek tekinteni, mert csak törpebirtoko­kat létesített. Az erdőbirtokok kivételével el kell törölni a hitbizományokat. A javaslatot nem­ fogadja el. Rujniss Ferenc: A hitbizomány Német­országból importált intézmény. Már 1790 óta akarják megsemmisíteni, de kiállta az idők viharát. Éppen ezért dicséretet érde­mel a kormány, hogy hozzányúlt ehhez a problémához. Nem döntő lépés ez, de egy része a magyar föld megoldásra váró prob­lémáinak Nem igaz, hogy a háború előtt kiegyensúlyozott birtokpolitika volt.. Gróf Bethlen­­István könyvéből idézi, hogy Er­délyben a háború előtt 200.000 hold föld kerül­ román kézre Nagy munkát fog róni a javaslat a hitbizományi bíróságra, mert rengeteg a kibúvó A paraszt hitbizományok rendszerének nincs az a tradíciója nálunk, mint Németországban. Nem tartja helyes­nek azt a nagy védelmet sem, amelyet a javaslat az erdőbirtok érdekében kifejt. A színmagyar lakosságot telepítéssel kell erő­síteni a határ mentén. A javaslatot elfogadja. Kornis Gyula ekkor öt perc szünetet ren­del el, amely után a Ház kimondja, hogy a hitbizományi javaslat vitáját február 4-én, kedden délután 4 órakor folytatja. Ezzel az ülés háromnegyed nyolckor vé­get ért. Szombat Bonitcs Gyula minisztereln­ök kéterős kic­allhatása a kormányzónál Gömbös Gyula miniszterelnök pénteken­­ délután öt órakor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál. A kihallga-'-t­­tás este hét óráig tartott s utána a minisz­terelnök visszatért a miniszterelnökségre. Sir Samuel Hoare lesz az egyesített honvédelmi minisztériumok vezetője ? Londonból jelentik: A kormány véderő­bizottsága péntek délután tartotta e héten harmadik ülését, amelyen az érdekelt mi­nisztereken kívül a három honvédelmi tárca osztályvezetői és szakértői is résztvettek. A radikális Star szerint a kormány való­színűleg a három hadügyi tárca felett álló honvédelmi minisztériumot fog szervezni a három fegyvernem koordinálására. Meg­lehet, hogy az új miniszteri tárcát Sir Samuel Hoare kapja, akit sokan örömmel üdvözölnének, mert azon a véleményen vannak, hogy Hoare-ral nem bántak mél­tányosan.­­ Erőteljes, kövér egyéneknek, ültezvé­nyeseknek és aranyérben szenvedőknek reggelenként egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz gyakran megbe­csülhetetlen szolgálatot tesz. Az árverési fronton ismét új rendet léptettek életbe Tavaly ősszel megváltoztatták a központi járásbíróságon az árverések évtizedes rend­jét és kitiltották a járásbíróság épületéből az árverési vevőket, akik közül csak hétnek kegyelmeztek meg. Ezek fényképes igazol­ványt kaptak, amely feljogosította őket arra, hogy érdeklődhessenek a kitűzött ár­verések helye és időpontja iránt. Ez az új rend nem bizonyult megfelelő megoldásnak, mert az árveréseken csak a kiváltságos árverezők jelentek meg és így az árveréseken elfogadható árak nem tud­tak kialakulni. A járásbíróság elnöksége ezért új rendet léptett életbe, amelynek ér­telmében szombattól kezdve újból kifüg­gesztik a járásbíróság épületében a jogerős árverésekről szóló értesítéseket. Ezentúl ár­verési vevők közül bárki megjelenhetik a végrehajtók termében árverezési terminu­sok iránt érdeklődni. Egy két változtatáso­kon kívül tehát a régi rend állott helyre, a hivatásos árverezők ezentúl értesülnek minden jogerős árverésről és az arcképes igazolványokat beszüntették.

Next