Magyar Hirlap, 1936. február (46. évfolyam, 26-50. szám)
1936-02-01 / 26. szám
4 1936 február. filPIAP____ Gróf Bethlen István beszéde földbirtokpolitikai kérdésekről A képviselőház pénteken is folytatta a hitbizományi javaslat tárgyalását A képviselőház pénteken folytatta a hitbizományi javaslat vitáját, amelynek első szónoka gróf Bethlen István volt. Gróf Bethlen István a javaslat mellett iratkozott fel és a balközép első padsorából, háta mögött az ellenzéki képviselőkkel, jelentette ki, hogy a javaslatot elfogadja. Gróf Bethlen István beszédét nagy érdeklődés előzte meg és mindkét oldalon teli padsorok hallgatták a volt miniszterelnök fejtegetését. A karzatokon Bethlen több személyes híve, jobbadán volt egységespárti képviselő foglalt helyet. A volt miniszterelnök, mióta csak egyszerű képviselő, fekete ruhában jelenik meg, mikor felszólal és alaposan felkészül beszédére. Most is jegyzetek halmaza feküdt előtte. Beszédét politikummal kezdte azzal, hogy szerinte itt nem reformról van szó. ..mert a hitbizomány problémájának megoldását ő az íróasztala fiókjában hagyta, illetve ezt a jelenlegi kormány csak átvette tőle. Beszédének elején nagy csend volt a teremben, csak akkor támadt némi mozgolódás, amikor a kormány iránti bizalmatlanságáról beszélt és e gondolatmenet fejtegetése közben föl is röppent az első közbeszólás: Csáklyások. Később Benárd Ágoston szólt néhányszor közbe, de azután újból csend keletkezett és gróf Bethlen István a liberalizmusról beszélt, elismerve ennek nagy felszabadító reformjait, de azt a megállapítást tette,, hogy a földbirtok szabadságának korlátlan helyreállítása bizonyos hátrányokat termel. A jobboldal szélső szárnya ezúttal először értett egyet gróf Bethlen Istvánnal, aki ezután e földreform jelentőségét hangoztatta, majd arról beszélt, hogy a keresztény tőkét mikép lehet bekapcsolni a gazdasági életbe és hogy a keresztény nagytőkét angazsálni kell az iparvállalatoknál. A baloldalon viszont az a kijelentése tetszett, hogy kényszereszközökkel nem lehet Magyarországon többé földosztást csinálni A beszéd további folyamán szakszerű kérdésekkel foglalkozott és amikor beszéde végén kijelentette, hogy az általa fölsorolt hibák ellenére is a javaslatot elfogadja, úgy a bal, mint a jobboldalon nagy taps fogadta a volt miniszterelnök beszédét. Gróf Bethlen István beszéde után a képviselők legnagyobb része kitódult a folyosóra, ahol még sokáig szóbeszéd tárgya volt Bethlen másfélórás felszólalása. A hitbizományi javaslat vitáját egyébként kedden folytatják és a keddi ülés első szónoka Eckhardt Tibor lesz, nem lép fel azzal az igénnyel, hogy gyökerestől, forradalmi szellemmel változtasson meg viszonyokat, amelyek évtizedek és évszázadok rendjén alakultak ki, hanem elég híven követi azokat az utasításokat, amelyeket annak idején én adtam ki az Igazságügyminisztérium kodifikáló osztályának, hogy megszerkesszék a hitbizományi reformot, így ez a reformalkotás megmarad a fokozatos és a lassú evolúció álláspontján és én azt hiszem, hogy éppe ebből az okból nem lehet az a fénylő csillag a magyar politika egén, amely a túloldalon ülő fiatal reformnemzedék keleti bölcseinek útmutatásul szolgálhatna, hogy megszületett az a megváltó reform, amelyre a miniszterelnök oly sokszor hivatkozott. Makai János beszédéből arról győződött meg, hogy lesznek olyanok, akik azt fogják mondani, hogy nem is a reform tartalma az, amely olyan jelentős, hanem maga az a tény, hogy olyan kérdéseket vesznek elő, amelyeket évtizedeken keresztül, amikor nyugalomban lehetett volna őket tárgyalni, nem vettek elő. Magának Gömbös Gyulának egy beszédére mutat rá, amelyben a miniszterelnök elismerte, hogy „a kitbizományi reformra vonatkozó tervezetet egy miniszterelnöki fiók porló aktáiból szedte ki“, bár a miniszterelnök ugyanakkor gúnyosan rámutatott arra, hogy az a reform nem sokat ér. Gömbös beszédéből mindenesetre azt vette ki, hogy nem a reform tartalma, hanem az a tény a fontos, hogy napirendre került ez a kérdés és hogy ez jelzi a nagy reformkorszakot. Ebben az esetben azonban ez nem igaz, mert ezt a kérdést nem a miniszterelnök hozta napirendre, hanem egy kormányzói nyilatkozat, amely a múlt országgyűlés megnyitásakor elhangzott. A halasztást nem az okozta, hogy az akkori kormány megijedt a saját reformkészségétől, hanem egyedül a bekövetkezett gazdasági és pénzügyi krízis. Azóta javultak a viszonyok, de ma sem tudjuk, hogy a rendelkezésre álló pénzösszegek elegendők lesznek-e, éppen ezért nagy tisztelettel adózik a miniszterelnök bátorságának, hogy ezt a javaslatot mégis elővette. Egy kissé éles kifejezést fog használni, amikor kijelenti, hogy nem nagy csodálattal adózik az olyan reformmunkának, amely nagy reform látszatát kelti, de ugyanakkor és ugyanabban a törvényjavaslatban gondoskodik arról, hogy a javaslat következményei és célja legfeljebb egy későbbi generációra váljék csak aktuálissá, bár az egyedüli szelektív momentummá a gazdasági kvalifikációt emelte. Ezer évek át ezt a nemzetet nemcsak a gazdasági kvalifikációk tartották fenn, hanem azok az ideális erények is, amelyekre egy nemzetnek szüksége van. Kiegészítő princípiumokra van szükség, ha nem akarjuk, hogy az egész világ materiális világfelfogásba süllyedjen bele. (Helyeslés a kormánypárton.) A materialista felfogás a háború után odavezetett, hogy a nagy sikerek dinasztiákat alapíthattak és az Apponyihoz hasonló ideális telkeknek díszsírhellyel kellett megelégedniük (Meg-megújuló helyeslés a kormánypárton.) Kétségtelen, hogy a liberális korszak nagy felszabadító reformjai nélkül a magyar gazdasági élet nagy fejlődése sosem lett volna lehetséges, a földbirtokszabadságának korlátlan helyreállítása azonban bizonyos hátrányokat termelt. A középbirtok fokozatos megsemmisülése indult meg a nyomán, ami a magyar nemzet szempontjából — ki kell mondani egész nyíltan és őszintén pótolhatatlan veszteséget jelent mindaddig, amíg nincsenek vagyonilag független, más keresztény intelligens rétegek olyan helyzetben ebben az országban, hogy őket a vezetésben az ország politikájának szolgálatában helyettesíteni képesek volnának. (Ezt a kijelentést a kormánypárt meg-megújuló tapsviharral és helyesléssel fogadja ) A korlátlan felszabadítás következménye volt a kisbirtok elaprózása is, ami végeredményében szülőoka volt a föld nélküli proletariátus megszületésének is. Mindez nem következett volna be, ha az összes korlátokat nem szüntették volna meg. Mechanikus földosztással ezt a kérdést megoldani nem lehet, mert ha mindenkinek földet akarnánk juttatni, fejenként mindössze 1,4 hold jutna, amiből egy család megélni nem tud Más utakat kell tehát keresni és megtalálni az egészséges birtokeloszlás módját. Kívánatos , a közép- és nagybirtokok fenntartása, amennyiben nem latifundiumokról van szó. Gróf Bethlen István a legutóbbi házfeloszlatásról Sztranyavszky Sándor elnök négy óra után nyitotta meg a képviselőház pénteki ülését Szinnyei-Merse Jenő a könyvtári és múzeumi bizottság jelentését terjeszti elő, majd folytatják a hitbizományi javaslat tárgyalását. Gróf Bethlen István az első felszólaló így kezdi: A miniszterelnök úr körülbelül egy évvel ezelőtt azzal az indokolással oszlatta fel a képviselőházat és az országgyűlést, hogy nem támaszkodhatik százszázalékos biztonsággal a saját pártjára, mert a háta mögött olyanok ülnek, akik az ő nagy reformelgondolásait elgáncsolni készülnek. Akkor én a leghatározottabban szembeszállottam ezzel a beállítással és ki is fejtettem, hogy melyek voltak azok az indokok, amelyek a miniszterelnököt erre az elhatározásra bírták. Azóta a miniszterelnök a maga reformprogramjából talán a legfontosabb pontot, a titkos választójogot időszerűtlennek jelentette ki és a maga reformelgondolásainak gyújtópontjába a földbirtokreformot és azzal összefüggő egyéb reformokat állította, olyanokat, amelyek hivatva vannak egy nagy reformkorszak inaugurálására, arra, hogy a magyar nemzetnek egy új ezredév életfeltételeit teremtsék meg. Ma előttünk fekszik a birtokpolitikai reformok trilógiájának első felvonása. Azt kell mondanom, hogy ez egészen szerény, egészen szürke alkotás, amely Mért szavazza meg Bethlen a hitbizományi javaslatot? Ha ennek ellenére kész megszavazni ezt a javaslatot, úgy ennek valóban nem a politikai bizalom az oka (Mozgás.), amelyet az előbbi metódus sem volt képes öregbíteni. Bizonyítékát kívánja szolgáltatni, hogy sohasem állott meg az a tétel, amelyet a miniszterelnök felállított, hogy az ő nagy reformjait a háta mögött ülő pártnak azok a tagjai, akikhez magát is bátor sorolni (Felkiáltások balfelől: 4 csáklyások), a miniszterelnök reformjait elgáncsolni készültek. De megszavazza a javaslatot más okból és ez a fontosabb. Sohasem volt nagyobb érdek, mint ma, a birtokpolitikai kérdéseket kiemelni a pártpolitikai ellentéteknek abból az atmoszférájából, amely ezeket a kérdéseket csak megrontani és helytelen irányba terelni alkalmasak. A volt miniszterelnöknek erre a kijelentésére nagy helyeslés és taps hangzik el nemcsak azellenzéken, hanem a kormánypárton is. Gróf Bethlen István ezután kijelenti, hogy évtizedek óta foglalkozik birtokpolitikai kérdésekkel. A továbbiakban élesen bírálja, a jobboldal tapsaitól kísérve, Matolcsy Mátyás beszédét a földkérdésről. Gróf Bethlen István ezután rátért annak a földbirtokreformnak ismertetésére, ami Nagyatádi Szabó Istvánnal hajtott annakidején végre és amelyet ma annyira kritizálnak. Azt hangsúlyozza a jobboldal felé, hogy ez nagy forradalmi hullám levezetését jelentette. Ha ez nem történt volna meg, ma a túloldalon lévő képviselőtársai nem ülhetnének a Házban olyan nyugodtan Ezután magával a hitbizományi intézménnyel foglalkozik Bethlen és kijelenti, hogy a nagy liberális korszak államférfiai: Széchenyi, Deák, Kossuth nem helyezkedhettek más álláspontra, mint arra, hogy a hitbizományokat el kell törölni, mert ez az egész korszak arra törekedett, hogy minden korlátot megszüntessen, amely útját állja a szabad versenynek. Ma azonban mégis azt kell mondani, hogy a liberális szemlélet bizonyos egyoldalúságban szenvedett, ami „További iparosodásra van szükség“ Csak akkor vezethet célhoz a földreform, ha lehetővé teszik, hogy a kisbirtokos családja megéljen a földjén és a többiek az intenzívebben megművelendő nagybirtokon találjanak elhelyezkedést. További iparosodásra van szükség, amellyel szemben éppen a túloldalon foglalnak állást. Magyarország és a falu lakosságának érdeke az iparosodás, ez vezeti le azokat a tömegeket, amelyeknek radikális földbirtokigényeit kielégíteni nem lehet. (Nagy helyeslés a kormánypárton.) Friedrich István: Látom már, hogy nem lesz semmi baj, ha visszamegy a túloldalra miniszterelnöknek. Én ehhez értek. (Viharos derültség az egész Házban, Bethlen is jóízűen nevet.) Rakovszky Tibor (a kormánypárt felé): Mindenki siet tapsolni. Gróf Bethlen István: Megállapítja, hogy a földreform során egymillió holdat osztott ki az ő kormánya és azt bizonyítja éppen Nagyatádi nagyságát, hogy nem a saját osztályának, hanem a proletariátusnak adott földet, mert ha kisbirtokosoknak adunk földet, akkor csak munkanélkülivé tesszük a földnélküli munkásságot. Ennek aztán következménye az egyke, amely a polgári társadalom védekezése az ellen, hogy alacsonyabb rétegbe ne süllyedjen. Tartózkodnunk kell minden erőszakos földosztástól. Meg kell elégednünk a rosszul kezelt nagybirtokok adóföldjeinek felhasználásával. Mindent el kell követni a kis-, közép- és nagybirtokok intenzív művelésére- Fel kell menteni a kisbirtokos rétegeket a túlzott adók alól. Az iparosodást az egész vonalon fel kell karolni. Ami a hitbizományok felszabadítását illeti, szerinte ezt más úton sokkal jobban lehetne elérni, mint ahogy azt a javaslat kívánja, ő ellene van minden kémyszerrendszabálynak. Nagy előnyökkel járna, ha sikerülne az iparvállalatokban angazsálni a keresztény nagytőkét. Könnyebb lenne a keresztény ifjúság elhelyezése. Ez egyébként az ipar érdeke is. Magyarországon valóban azért van iparellenes hangulat, mert az ingótőke túlnyomó része nem keresztény kezekben van. (Nagy taps a jobboldalon. ) Az antiszemitizmus nálunk iparellenes formában éli ki magát. Miért csak a kötött birtok egyik kategóriájától, a hitbizománytól követelnek áldozatot? Miért nem az alapítványi, egyházi és községi birtokoktól is? Miért kell ezek nagy vagyonának mind földben lennie? A magánembert személyes szálak, családi tradíciók fűzik a földhöz. Ha a hitbizományosoktól megkövetelhetjük az áldozatot, sokkal inkább megkövetelhetjük azoktól, akiket nem kötnek ilyen szálak. Ezután azt fejtegeti, hogy a középhitbizomány papirosintézmény, az örökbérlet sokkal jobb megoldás. Kifogásolja, hogy hitbizományt nem lehet bérbeadni. Minek ez az erőszakoskodás a magántulajdon ellen. Fölöslegesnek tartja a földművelésügyi miniszter ellenőrző hatáskörét. Ha a hitbizományi birtokos ellenzéki cikket ír, akkor majd a miniszter esetleg utána néz gazdálkodásának. Ne tessék ezekből a kérdésekből politikumot csinálni. Csak kölcsönös kapacitáció alapján, eszméknek mindkét oldalról való felvetésével juthatunk olyan megoldásokhoz, amelyre ennek a kormánynak legnagyobb sikerei lesznek. A javaslatot elfogadja. Gróf Bethlen István beszédét a Ház mindkét oldalán zajos taps fogadta. Így az ellenzéki, mint a kormánypárti képviselők közül számosan siettek Bethlenhez és gratulálnak neki. Február 4-én folytatják a javaslat vitáját Németh' Vilmos. A hitbizományi kisbirtokoknál a családi birtokok alkalmasabbak a föld elaprózódásának megakadályozására. Az 1920-as földreformot nem lehet befejezettnek tekinteni, mert csak törpebirtokokat létesített. Az erdőbirtokok kivételével el kell törölni a hitbizományokat. A javaslatot nem fogadja el. Rujniss Ferenc: A hitbizomány Németországból importált intézmény. Már 1790 óta akarják megsemmisíteni, de kiállta az idők viharát. Éppen ezért dicséretet érdemel a kormány, hogy hozzányúlt ehhez a problémához. Nem döntő lépés ez, de egy része a magyar föld megoldásra váró problémáinak Nem igaz, hogy a háború előtt kiegyensúlyozott birtokpolitika volt.. Gróf BethlenIstván könyvéből idézi, hogy Erdélyben a háború előtt 200.000 hold föld kerül román kézre Nagy munkát fog róni a javaslat a hitbizományi bíróságra, mert rengeteg a kibúvó A paraszt hitbizományok rendszerének nincs az a tradíciója nálunk, mint Németországban. Nem tartja helyesnek azt a nagy védelmet sem, amelyet a javaslat az erdőbirtok érdekében kifejt. A színmagyar lakosságot telepítéssel kell erősíteni a határ mentén. A javaslatot elfogadja. Kornis Gyula ekkor öt perc szünetet rendel el, amely után a Ház kimondja, hogy a hitbizományi javaslat vitáját február 4-én, kedden délután 4 órakor folytatja. Ezzel az ülés háromnegyed nyolckor véget ért. Szombat Bonitcs Gyula miniszterelnök kéterős kicallhatása a kormányzónál Gömbös Gyula miniszterelnök pénteken délután öt órakor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál. A kihallga-'-ttás este hét óráig tartott s utána a miniszterelnök visszatért a miniszterelnökségre. Sir Samuel Hoare lesz az egyesített honvédelmi minisztériumok vezetője ? Londonból jelentik: A kormány véderőbizottsága péntek délután tartotta e héten harmadik ülését, amelyen az érdekelt minisztereken kívül a három honvédelmi tárca osztályvezetői és szakértői is résztvettek. A radikális Star szerint a kormány valószínűleg a három hadügyi tárca felett álló honvédelmi minisztériumot fog szervezni a három fegyvernem koordinálására. Meglehet, hogy az új miniszteri tárcát Sir Samuel Hoare kapja, akit sokan örömmel üdvözölnének, mert azon a véleményen vannak, hogy Hoare-ral nem bántak méltányosan. Erőteljes, kövér egyéneknek, ültezvényeseknek és aranyérben szenvedőknek reggelenként egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz gyakran megbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Az árverési fronton ismét új rendet léptettek életbe Tavaly ősszel megváltoztatták a központi járásbíróságon az árverések évtizedes rendjét és kitiltották a járásbíróság épületéből az árverési vevőket, akik közül csak hétnek kegyelmeztek meg. Ezek fényképes igazolványt kaptak, amely feljogosította őket arra, hogy érdeklődhessenek a kitűzött árverések helye és időpontja iránt. Ez az új rend nem bizonyult megfelelő megoldásnak, mert az árveréseken csak a kiváltságos árverezők jelentek meg és így az árveréseken elfogadható árak nem tudtak kialakulni. A járásbíróság elnöksége ezért új rendet léptett életbe, amelynek értelmében szombattól kezdve újból kifüggesztik a járásbíróság épületében a jogerős árverésekről szóló értesítéseket. Ezentúl árverési vevők közül bárki megjelenhetik a végrehajtók termében árverezési terminusok iránt érdeklődni. Egy két változtatásokon kívül tehát a régi rend állott helyre, a hivatásos árverezők ezentúl értesülnek minden jogerős árverésről és az arcképes igazolványokat beszüntették.