Magyar Hirlap, 1936. július (46. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-01 / 148. szám
4 1936 július 1. HIPIAU Uraim beszélnek: M 1‘25-től Imprimému,................................p 1-49-től ISCDfl •«£%£.ni.. 11 Sm 110 cmMSmSl6. (TIPCIO P 1 Itnprimé ftemyósel.TOm ............................... P 4'90 tö1 mmmmmamb Plosion" "..................; HM»! S M«,-'95... "Vili. Edward torpedótámadáson vett részt a portsmouthi gyakorlaton Londonból jelentik: Vili. Edward király a keddi portsmouthi tengerészszemle során egy torpedótámadásban vett részt az élő számú titkos szerkezetű motoros torpedókoronaszád fedélzetén, amely 1500 lóerős gépe segítségével óránként több mint 80 kilométer sebességgel szelte a viharos hullámokat. Az uralkodó szakadó záporban fedetlen fővel, durva tengerész esőköpenyben állt a fedélzeten, amelynek első felét majdnem elborították a tenger tajtékzó hullámai. Megelőzőleg a király a szakadó záporra való tekintettel a tengerészlaktanyában szemlélte meg a tengerészcsapatokat, egiy álló óráig merev vigyázz-állásban tisztelegve a díszlépcsőn elvonuló csapatok előtt. Szemle után a király parancsot adott, hogy valamennyi tengerész kétszeres rum-adagot kapjon. Két öngyilkosság Garadi Béla 38 éves textilgyári előmunkás Pestszenterzsébeten, az Árpád ucca 23. sz házban lévő lakásán felakasztotta magát és meghalt. A Kén ucca 3. számú ház első emeletéről kedden este az udvarra ugrott Olly Györgyné 32 éves háztartásbeli asszony. A mentők súlyos sérülésekkel a Rókus-kórházba vitték. Motorkerékpár és taxi súlyos összeütközése A Ferenc József rakpart 12. számú ház előtt kedden este összeütközött egy motorkerékpár és egy taxi. A motorkerékpár két utasa, Kengstein Sándor böröndössegéd és Hull Magda fűzősnő súlyosan megsérültek. Mindkettőt a Rókus-kórházba vitték a mentők. Becsapott a villám Schmoing villágába Berlinből jelentik; Berlinben és környékén kedden délben nagy vihar pusztított. Becsapott a villám többek között Max Schmeling nyári villájába is, amely Berlin egyik elővárosában, Saarowban fekszik. A villa tetőzete kigyulladt s mire a tűzoltók megérkeztek, teljesen leégett. A felső emelet berendezése is elpusztult..Max Schmeling és felesége, Annts Ondra, az ismert filmszínésznő éppen a villa terraszán ültek és ebédeltek, amikor a villám becsapott. Egyiküknek sem történt semmi baja, a villát azonban ott kellett hagyniuk és este bejöttek Berlinbe és egy szállodában béreltek szobát. A MAGYAR HÍRLAP előfizetési árai: 1 bóra 2,90 P, 1/4 évre 8 P, 1/4 évre 15 P. Gróf Esterházy Móric a diktatúrák ellen Ugyancsak ellenzéki gyűlés volt Tapolcán, ahol gróf Esterházy Móric, mondotta el be Búzafeleslegünk el van helyezve — mondja Darányi földművelésügyi miniszter Beszédet mondott az ünnepek alatt Da-rányi Kálmán helyettes miniszterelnök, aki részt vett Széchy László mátészalkai beszámolóján és is szólalt fel. A földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy a római megegyezés alapján Olaszország és Ausztria átveszi termésfeleslegünk jelentékeny részét, ezenfelül másfél millió mázsa gabonát sikerült elhelyezni Svájcban és megállapodást kötöttünk két másik olyan állammal, ahol eddig búzánknak nem volt piaca. Búzafeleslegünk elhelyezését tehát biztosnak tekinthetjük. A kormány fenntartja a múltévi állomási limitárakat, amelyek a Tiszántúlon ötven százalékkal lesznek magasabbak, mint a Dunántúlon. Külpolitikáról szólva, kijelentette, hogy a magyar kormány el van határozva arra, hogy a rendelkezésére álló békés eszközök igénybevételével megvédje állampolgáraink és idegen állampolgárságú testvéreink nemzetközi szerződésekben biztosított jogait. A földművelésügyi miniszter ezután Csengerbe, majd Tiborszállásra utazott, ahol gróf Károlyi Gyula vendége volt. I Mélységes fájdalomtól porig sújtva jelentjük, H hogy drága jó Feleségem, illetve f édesanyánk H V ■ 1 H ■ született Waldhauser Janka fij legboldogabb házasságának 38. évében 61 éves vak korában június 28-án a kifürkészhetetlen sors Mgjj akaratából ithagyott bennünket . Amíg élünk siratni fogjuk: Fenyő lóm! férje, m György, István és Miklós fiai. J J3j Fenyő Györgyné Domán Fedi! és Fenyő Ist- t ® avánné Hajdú Bőske menyei és egyetlen imádóit B fjei unokája Fenyő Marika. Testvérei, sógornői, só- aggi 1gorai és ki terjedt rokonsága. filj Drága halottunkat junius hó 30-án d. h. fél fig 14 órakor temettük a rákoskeresztúri izr. temető Egy Bj halottasházából. Részvétlátogatások mellőzését kérjük. Mélységes fájdalomtól porig fojtva jelentjük, hogy drága jó Feleségem, illetve édesanyánk F81 s ama született Waldhauser Janka legboldogabb házasságának 38. évében 61 éves korában június 28-án a kifürkészhetetlen sors akaratából ithagyott bennünket Amíg élünk siratni fogjuk: Fenyő József férje, György István és Miklós fiai. Fenyő Györgyi, Domán Edit és Fenyő Istvánné Hajdú Böske menyei és egyetlen imádott unokája Fenyő Marika. Testvérei, sógornői, sógorai és kiterjedt rokonsága. Drága halottunkat június hó 30-án d. n. fél órakor temettük a rákoskeresztúri izr. temető halottasházából. Részvétlátogatások mellőzését kérjük. ■ Egyetlenegy írta: BÉKEFFI JÓZSEF Várja, teljes nevén Varvara Viktorovna Petrovna, felém fordul a nyugszéken. A kertben már sötét van, de Várja arcát megvilágítja a ház ablakából kiszűrődő lámpafény. Ez az arc még mindig szép. Különösen ebben az ablaküvegen keresztül szűrt sejtelmes fényben. Varja már fáradt, kissé fonynyadt, de szeme még most is eleven és kék, mint tizennyolc évvel ezelőtt. Csak a nyaka ráncos kissé, az ajka haloványabb és a haja, a lágyan leomló szőke haja fakóbb, színtelenebb, mint amilyen Turkesztánban volt. Felém fordul, szól hozzám. — Mire gondolsz, mért vagy ily szótlan? kérdi. Mit mondjak? Ahogy elnézem magam felett a felhőtlen eget, hogy eltűnődöm a hét csillagon, amit Göncöl-szekerének hívnak, mire is gondoltam. Kicsiny vagyok és milyen nagy a mindenség. Kicsiny vagyok, te is az vagy, mindenki az és mégis bennünk él a mérhetelen űr, minden csillagával együtt. Ezt Várja is tudja. Mért mondjam el neki. — Tulajdonképpen semmire sem gondolok. Pihenek. Várja megelégszik a felelettel. Darabig hallgat. Egyszer csak felsóhajt. Kőzetembe húzza nyugszékét s majdnem súgva mondja: — Te, én most annyira egyedül vagyok . . Csúnyán öregszem. Azt hiszem, csőd előtt állok. — No? Ennyi, ez a két betűből álló szócska Várjának elég. Felnyitottam a zsilipet. Barátnőm szájából ömlik a beszéd. Megállíthatatlanul és feltartóztathatatlanul. Várja tudja mit beszél és szeret is beszélni. Néha idegeimre megy a szóáradat, pedig mindig okosan és érdekesen mesél, és lelkéből jön, amit mond. Velem bizalmas. Szeret, mint a bátyját, mint az apját. — Rosszul indultam az életnek. Péterváron hibáztam el ... Pedig hogyan szerettem Szerezsát. Tiszt volt — így mondja, tiszt. A rang nem fontos neki, sem akkor, sem most. — Igazi orosz volt. Tudott szeretni és szenvedélyesen gyűlölni. Féktelen és alázatos. Vad és szelíd. Ember és vadállat ... Vagy az egy? Nagyon szerettem. Szerozsa soha nem bántott meg engem. De egyszer... Kitört a forradalom. Szerezsa berontott a szobámba. Éppen a második szigorlatomra készültem. Fegyver volt kezében, fejtőzött szuronnyal. Arca feldúlt. Szentei lázban égtek. Rámozdított: „Várja a cárt akarod, vagy azt a gazembert?“ Rámfogta a fegyvert: „Felelj. Vagy lövök.“ Olyan nevetséges, olyan kiábrándító volt szegényke. Törpe lett szememben ebben a pillanatban. Önkéntelenül hangosan felnevettem. Elhallgatott. Haját hátrasimította homlokáról. Láttam, hogy ujjat remegünk a régi emlék átélésének izgalmában. Hangja áttitzesedett és egyre lágyabb lett. Már nem is nekem beszélt, nem is hozzám szólt, gyónt önmagának. — így volt. Szerezsát megszégyenítettem. Ezt orosz ember nem bírja elviselni. Elrohant. Soha többé nem láttam, ő volt az első szerelmem. Utána jöttek mások. Várj csak egy pillanatra. Szeretném megtartani az időrendi sorrendet... Igen! Melinkov. A gyárigazgató, akinél alkalmazásban voltam. Rabovszky... Pár orosz név. Aztán elhallgatott. Képzeletében, úgy gondolom, megtette az utat Turkesztánból idáig. Pár percnyi szünet után folytatta. — Kovács volt az első nálatok. Már nem is emlékszem a külsejére ... Zsupán ... Hol is tartok? Tíz. Tizenegy... — A házból zon rtmwamt «wn n nini»——ww—w w i.w «rrimw gorajáték hallatszott ki. Várja leánya játszott egy divatos tangót. A közeli állomásról idehallatszott az induló vonat nehézkes szuszogása. Várja neveket mond, számol, egyszer-kétszer elvéti a sorrendet, olykor visszaugrik egy előbbi névre. Az is lehet, hogy gondolatban újra éli át szerelmét. Van, aki mellett megpihen. Felidézi arcát, jellegzetes mozdulatait és kedvenc szavajárását. Ez naiv volt, az imponálóan fölényes, amaz rajongó. Egy feketebajuszú, villogószemle hónapokon keresztül ostromolta. Hiába. Miért is nem tudta szeretni? Kis így tovább. Várja rendbeszedi szerelmeit és hódítóit. Számbaveszi, megméri lajstromozza őket. Részben fenhangon, részben gondolatban. De én így is megértem. Már nem a személy a fontos. Az sem fontos, hányan voltak, csak a lényeg : egy sem volt, akihez hű lehetett volna. — Huszonnyolc . . . Huszonkilenc . . . Harminc — éli végig Várja az elsuhant éveket. — Hidd el kedvesem — forrósodik át a hangja —, egy is elég lett volna. Egy is, ha az igazán szeret. Mert ti nem tudtok szeretni. Kis sodorja tovább a megindított mozgó szalag. — Harminchat... Negyven... Pedig nekem nem kellett semmi. A ruha mellékes. Ékszert sohasem viseltem. Nem voltak költséges kívánságaim. Szórakozni is csak ritkán szoktam ... Csak a szerelmet kerestem. Elhallgat a zongorajáték. A házban kialszik a lámpafény. Sötétség terül szét a kerten. Várja elhallgat. Én újra a csillagos eget bámulom. Csönd van, amely mint valami puha bársonytakaró ölel körül bennünket. Késő este. Mennem kell. Elkésem az utolsó villamost. Felállok. Kezet csókolok Varjának. Most már értem. Most már tudom, hogy miért van Varja egyedül. • ■ ■ Szerdai Eckhard bukottnak tartja a kormányrendszert, Esterházy Móric titkos választójogot követől Mozgalmas politikai élet volt a kettős ünnepen A kettős ünnepen meglehetősen élénk volt a politikai élet. A fővárosban ugyan csend volt, a vidéken azonban számos helyen tartottak gyűléseket úgy ellenzéki, mint kormánypárti oldalról. Az agitáció természetesen a pásztói kerületben volt a legélénkebb, ahol mindkét párt teljes erővel vonult fel. A pásztói kerületben az egyesült ellenzék jelöltje Cseresznyés Aladár, míg a kormánypárt jelöltje Ivády Béla, a NÉP elnöke. Cseresznyés Aladár érdekében Eckhardt Tibor két napig tartózkodott a kerületben, amelynek számos községében mondott beszédet. Eckhardt Tibort mindenhol nagy lelkesedéssel fogadták. A kisgazdapárt vezére pásztói beszédében kijelentette, hogy csak 24 órája van a kerületben, de máris felháborító adatokról szerzett tudomást. Kérdi, hogy Ivády miért nem mondott le tizenöt hónappal ezelőtt, vagy ha nem mondott le, miért nem várt még 24 óráig. Aki tizenöt hónapig hagyja a népet zaklatni, még egy hónapot várhatott volna. Eckhardt ezután azt hangoztatta, hogy a párt programja a becsületes, titkos választójog és az ígéretekből már elég volt. A becsületes választójognak nincs más akadálya, mint a AEP és annak kormánya. Ha mi az új Duna—Tisza-völgyében történelmi szerepünket be akarjuk tölteni, ha szabadságot akarunk, akkor a népi életet meg kell erősíteni. Feltette ezután a kérdést, hogy mi szükség van az élharcosokra, majd kifogásolta, hogy egyes hivatalnokok pártjelvényt viselnek és azt hangoztatta, hogy a rendszer megbukott és becsületes dolog volna ezt a bukást nyíltan bevallani. Beszéde végén azt mondotta, hogy a magyar alkotmány gerendái recsegnek-ropognak, a NEP-kocsmában azonban vígan folyik a mutatás. A nagyszámú közönség lelkes tapssal és éljenzéssel fogadta Eckhardt Tibor beszédét, majd utána számos kisgazdapárti képviselő szólalt fel. Ugyanilyen lelkesedéssel folytak le a kerület többi községeiben tartott ellenzéki gyűlések számolóját. Beszédét azzal kezdte, hogy a miniszterelnök betegsége miatt nem akar pártpolitikával foglalkozni. Részletesen beszélt a gazdaadósságokról, a költségvetési deficitről, majd rámutatott arra, hogy a közigazgatási bíróság ítéletei bizonyítják a mostani választási rendszer tarthatatlanságát. Annak idején ő a választójogi reform érdekében alakított kormányt, tehát a kérdéssel nemcsak elméletileg foglalkozott. A különféle diktatúrák ma már parlamentáris úton nyert felhatalmazásokkal vonultak be a karhatalomba, tehát a diktatúrát szolgálja közvetve az, aki a választójog megoldásánál akár a jobb-, akár a baloldali szélsőség útján halad, mert a szélsőségek ellenségei a parlamentnek. Ivády szerint is rossz a választójogi törvény A kormánypárt szintén több gyűlést tartított a pásztói kerületben, ahol Ivády Béla mondotta el programbeszédét. Kijelentette, hogy a petíció benyújtása napján le akart mondani, de mint a párt országos elnöke, ezt nem tehette. A miniszterelnök betegsége miatt fokozott kötelességek hárultak rá és ezért csak most mondhatott le, amikor a parlament ülésszakát berekesztették. Megállapította, hogy a választójogi törvény a gyakorlatban nem vált be, s azt hangoztatta, hogy a miniszterelnök programjába vette a titkos választójogot és annak idején meg is fogja valósítani. Bornemisza Géza és Antal István Abaújban Bornemisza Géza iparügyi miniszter és Marsehall Ferenc államtitkárok Abaújszámón részt vettek az Abaúji Napok ünnepségein. Az iparügyi miniszter hosszabb beszédet mondott, amelyben leszögezte, hogy, téves az a hiedelem, mintha az ipar feláldozása és visszafejlesztése lehetővé tenné mezőgazdasági cikkeink jobb értékesítését. A mezőgazdaság jövő problémája az, hogy minőségi termeléssel meg kell szervezni a belső piacot. Bornemisza Géza iparügyi miniszter ezután Antal István államtitkárral együtt részt vett Tors Tibor képviselő beszámolóján, ahol Antal István a népi gondolat előretöréséről mondott hosszabb beszédet.