Magyar Hírlap, 1968. október (1. évfolyam, 139-169. szám)

1968-10-09 / 147. szám

Megjelenik a hét minden nap- B3 331 ESS S3 JgT ^ FILLÉR ján, hétköznap 12, vasárnap BöSsi mmh -«gk m bhm| HEgra BM tsm mm Előfizetési díj egy hónapra 16 oldalon. Kiadja: a Lap- g§|Í® ||§gi Hai Mj HISI. »$8* Mi Big ||Pfa| N­S IBH 25,-forint. Előfizethető a lap­kiadó Vállalat. Szerkesztőség Wmk SSW fSH ^ R WMBf K §8 H rBWrlff ■ i |8 1 |§£K§ ■ kézbesítőknél, bármely posta-és kiadóhivatal: Bpest, VII., SfflpMA MM SS *“ Wgff SB §8 ■£ MBPSStX fV §1 MS iai Bl 8VB 9 hivatalban és a posta hirlap-Lenin körút 9-11. A szerkesz- §1 IS I$I 7» f8iH$[ W&BB i§§ Pfgff 111 WMVm jS|$g HfcJB üzleteiben. Külföldön a Köl­tőség és a kiadóhivatal tele- illfrlifif fÉI M M i§8 Tp­­fi §£* mH HU life HU tim li fÜ túm Könyv és Hírlap Külke­rönszántai: 221-285, 221-293, má fjff [,§£ jSLB| £§£ fii S aiJ |8| Sk gg Él fig JOsf Ke­reskedelmi Vállalat kirendelt­° llBflV I nlm llllilinI iSl* 1 ÉVFOLYAM, 147. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1968. OKTÓBER 9. SZERDA Ugy­is Föld és hatalom Keveset szerepelnek a nyilvánosság előtt azok a bizottságok, amelyeket szer­te az országban a földtörvény végrehaj­tására hívtak életre. Igaz, a törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek szelleme és szövege világos, első olvasásra is ért­hető. Az egyes földtulajdoni és földhasz­nálati ügyek azonban sokszor rendkívül kuszák és bonyolultak. A bizottságoknak nagy körültekintés­sel kell megvizsgálniuk a különböző ha­gyatéki és telekkönyvi ügyeket, s figye­lembe kell venniük az ügyek szerteágazó vonatkozásait is. Ha csak azt gondol­juk végig, hogy ezek a bizottságok álla­pítják meg, milyen nagyságú földterület van a termelőszövetkezetek tulajdoná­ban, mi áll úgynevezett kívülállók, mi az állami és más szervezetek nevén, már akkor is tisztelettel kell adóznunk ennek a tevékenységnek. De itt még többről van szó. A bizottságok állásfoglalását ugyanis olyan tényezők is befolyásolják, amelyek hatáskörükön kívül esnek. Így például fennáll az az eset, hogy a téeszeken kí­vülálló földtulajdonos most, a földtörvény végrehajtása során, hajlandó belépni a téeszbe. Ez a lépés új helyzetet teremt a bizottság eljárása szempontjából. Ám megint új helyzet áll elő, ha az illető földtulajdonos felvételi kérelmét a téesz elutasítja. Ismét más eset, ha a kívül­álló földtulajdonos elhunyt és most az örököséről van szó... Mikor lesz az ilyen és még körülmé­nyesebb ügyekből telekkönyvi bejegyzés, majd megváltás, majd a megváltási ár megállapítása és folyósítása ... A bizottságok tevékenysége tehát nem pusztán jogalkalmazás, hanem — éppen a törvény és a végrehajtási rendeletek értelmében — érvényesíteniük kell szo­ciális és emberi szempontokat is.­ Éppen ez teszi a bizottságok feladatkörét első­rendű politikai munkává. Örömmel tapasztaljuk, hogy a föld­törvényt alkalmazó bizottságok minde­nütt széles körű támogatásban részesül­nek, a hivatali és szakigazgatási szer­veken túl segítséget nyújtanak nekik a pártszervezetek, valamint a községekben és a járásokban működő más társadal­mi szervek. Kívánatos is ez a támogatás, hogy a bizottságok minél több körül­ményt figyelembe véve, minél jogsze­rűbben és politikusabban lássák el fel­adatukat. Helyenként tapasztalható az is, hogy egyes bizottságok bátortalanok, az egye­di eseteket nem merik elég önállóan el­dönteni, még akkor sem, amikor pedig erre a jogszabályok felhatalmazást ad­nak. Ez nem jó dolog, mert önállótlan­­ságukkal csak az akták számát és a felsőbb igazgatási és igazságszolgálta­tási szervek munkáját szaporítják. Az eredmény pedig ugyanaz, mintha első fokon tanúsítottak volna több határo­zottságot. A földtörvény végrehajtása során hu­szonhárom esztendő nagyszabású és ok­mányszerűen sokszor nehezen követhe­tő forradalmi változásai nyernek jogi­telekkönyvi rögzítést. A földtulajdoni és földhasználati törvény helyes értelmezé­séből azonban az következik, hogy a föld és használata jelentőségében túl­megy a telekkönyvezés és általában a jogi rendezés határán. Ez a szocialista társadalomban már elsőrendű államha­talmi kérdés. Ennek megfelelően kell mindenütt tá­mogatni a földtörvény végrehajtását, a bizottságok munkáját. A dél-vietnami népi fegyveres erők a saigoni hármas védőgyűrűt támadják (UPI) A dél-vietnami hadszíntér „észa­ki frontján”, Da Nang térségében az amerikai fegyveres erők napok óta siker­telen hadműveletet folytatnak a Thoung Duc-i különleges kiképző táborba beszo­rított dél-vietnami és amerikai alakula­tok felmentésére. A gyűrűben rekedt in­tervenciós katonák immáron tíz napja el­keseredett kísérleteket tesznek, hogy ki­jussanak a dél-vietnami népi felszabadí­tó fegyveres erők szorításából. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint ezekben az órákban heves harcok folynak a jelzett térségben. Az amerikai felmen­tő sereg kilenc kilométernyire megköze­lítette a tábort, de ekkor hirtelen parti­zán osztagok fogták körül őket. Az ame­rikaiak kénytelenek voltak vadászbom­bázók és tüzérség támogatását kérni. A hazafiak automata fegyverekkel, páncél­öklökkel és 60 milliméteres aknavetők­kel szálltak harcba az ellenséggel. Harc a stratégiai utakért A „déli frontszakaszon” a főváros bir­toklásáért vívott ütközetek során — az AFP jelentése szerint — a gerilla hadse­reg osztagai mindinkább megközelítik Sai­gont. Különösen élénk a harci tevékeny­ség Trang Bang és Binh Chanh övezetei­ben, amelyeken áthaladnak a kambodzsai határtól a főváros felé tartó stratégiai jelentőségű útvonalak. Az amerikaiak há­rom koncentrikus körben építették ki Saigon védelmi vonalait, de ezek közül az elsőt, az úgynevezett külső védelmi vonalat a hazafiak a Tay Ninh térségé­ben indított offenzíváikkal áttörték. Az amerikaiak most bombázásokkal próbál­ják visszaszorítani az előrenyomuló for­radalmi néphadsereget. Keddi déli tudósítások szerint a Saigon környékén tevékenykedő szabadságharcos egységek szilárdan megvetették lábukat a fővárostól 40 kilométernyire fekvő Trang Bang övezetében. Ezen a tájon már na­pok óta heves harcok folynak a fővárosba vezető utánpótlási vonalak birtokáért. A 22. számú országos főközlekedési vona­lon a dél-vietnami népi forradalmi erők tőrbecsaltak egy amerikai gyalogos szá­zadot. Az amerikai főhadiszálláson el­zárkóztak az elől, hogy a veszteségekről beszámoljanak a sajtónak. Amerikai kegyetlenkedések Egyre újabb jelentések érkeznek a Dél-Vietnamban állomásozó amerikaiak kegyetlenkedéseiről. Ezek az utóbbi idő­ben olyan méreteket öltöttek, hogy az amerikai haditörvényszék több esetben kénytelen volt példát statuálni. A UPI je­lentése szerint a Da Nang városában ösz­­szeült katonai bíróság kétévi kényszer­­munkára és lefokozásra ítélte az ameri­kai tengerészgyalogos hadtest egyik al­tisztjét, aki ez év május 5-én Hié köze­lében felakasztott egy polgári személyt. Hat másik társa hasonló bűntetteket kö­vetett el védtelen polgári lakosok ellen. Ügyükben még folyik a vizsgálat. Találat ért egy USA-rombolót Az amerikai légierő és a hadiflotta vál­tozatlanul hevesen támadja a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. B— 52-es stratégiai bombázók kedden — egy hónap óta először — behatoltak a demi­­litarizált övezettől északra fekvő vidékek­re. Az amerikai katonai szóvivő bejelen­tése szerint a gépek 11 kilométer mély­ségben pusztítottak a VDK területén. Saigonban elismerték, hogy a vietnami néphadsereg partvédő ütegei hétfőn tűz alá vették és eltalálták a partok előtt ólálkodó egyik amerikai rombolót. A ta­lálattól a hajón károk keletkeztek, de er­ről a szóvivő részletesen nem volt haj­landó beszélni. Csak annyit közölt, hogy három tengerész megsebesült. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK OKTATÁSÜGYI ÉRTEKEZLETE (BTA) A Várna melletti Aranyhomok üdülőhelyen hét­főn megkezdte munkáját a szocialista országok szakmi­nisztereinek a felsőoktatás kérdésével foglalkozó 3. érte­kezlete. A konferencián részt vesznek Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ro­mánia és a Szovjetunió kép­viselői. Megvitatják a főiskolai és egyetemi végzettséggel ren­delkező káderek továbbképzé­sének kérdéseit, valamint hogy a szakemberek oktatásában hogyan tükröződik a tudomá­nyos-műszaki forradalom. KÜLKERESKEDELMI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT VARSÓBA Dr. Biró József külkereske­delmi miniszter és Tordai Je­nő miniszterhelyettes Witold Trampczynski lengyel külke­reskedelmi miniszter meghí­vására kedden Varsóba uta­zott, hogy előkészítse az 1969- re vonatkozó árucsere-forgal­mi megállapodást és megvitas­sa a két ország közötti keres­kedelem fejlesztését érintő kérdéseket. FÖLDLÖKÉSEK SZKOPJE KÖRZETÉBEN (Tanjug) A szkopjei egyetem földrengésjelző intézete kedd­re virradó éjjel 4 erősségi fo­kú földrengést jelzett. A föld­rengés Szkopjéban és a kör­nyékbeli falvakban volt ész­lelhető. Károkról nem érkezett jelentés. KOLUMBIAI PARTIZÁN VEZET­Ő HALÁLA (TASZSZ) Kolumbiában a kormánycsapatokkal folytatott fegyveres harcban elesett Sí­ra Trujillo Castano, aki az egyik legismertebb partizánve­zető volt az országban. INDIAI ÁRVÍZ (AFP) Bengália északi ré­szén az áradások következté­ben 780-an vesztették életüket. Az adatokat Calcuttában hoz­ták nyilvánosságra. Az áldoza­tok száma valószínűleg tovább emelkedik, mert a négynapos esőzést követő ár még mindig nem vonult el. TÖRVÉNYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK IRÁNBAN (TASZSZ) Az iráni sajtó je­lentése szerint az uralkodó „Új Irán” Párt a most lezaj­lott törvényhatósági választá­sokon 115 választókörzetben győzött és csak 8 körzetben szenvedett vereséget. További 33 körzetből még nem érkez­tek be a végleges adatok. MANESCU LATIN-AMERIKAI KÖRÚTJA (MTI) Kedden hivatalosan bejelentették, hogy Corneliu Manescu román külügyminisz­ter október 11 és november 6 között latin-amerikai látoga­tást tesz. A román külügymi­niszter Mexikóba, Kolumbiá­ba, Venezuelába, Argentínába és Uruguayba utazik. KÉT FÖLDRENGÉS JAPÁNBAN (Reuter) Japán északi ré­széből két órán belül két föld­rengésről érkezett hír. Az el­ső helyi idő szerint a hajnali órákban Bonin szigetét sújtot­ta. Két órával később Hokkai­do, Japán egyik legészakibb szigete környékén tenger alatti földmozgást jeleztek a tokiói műszerek. Károkról nem érke­zett jelentés. VACLAV VALES BELGRADBAN (Tanjug) Mika Spiljak, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács — a kormány — elnöke kedden fogadta Vaclav Vales csehszlovák külkereske­delmi minisztert. A fogadáson jelen volt Ma­rin Cetinics, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagja és dr. Ladislav Simovic belgrádi csehszlovák na­gykövet is. A nap híreiből Losonczi Pál és Tímár Mátyás fogadta a finn parlamenti küldöttséget Látogatás Bondor József építésügyi miniszternél Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délelőtt az Országház Munkácsy-termé­­ben fogadta a finn parlamenti küldöttsé­get, amely Veikko Johan Kokkola, a par­lament első alelnökének vezetésével tar­tózkodik hazánkban. Losonczi Pál szívé­lyes eszmecserét folytatott a delegációval. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden ugyancsak fogad­ta a finn parlamenti küldöttséget. A kül­döttség a nap folyamán még meglátogatta Bondor József építésügyi és városfejlesz­tési minisztert is. Ezen a látogatáson meg­jelent dr. Beresztóczy Miklós, az ország­­gyűlés alelnöke, valamint Érdem Olavi Raustila, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete is. Veikko Johan Kokkola: „Minden szív és minden ajtó nyitva áll...” Beszélgetés a finn parlament alelnökével A Magyarországon tartózkodó finn par­lamenti küldöttség vezetője, Veikko Jo­han Kokkola, a finn képviselőház első alelnöke, tegnap fogadta a Magyar Hír­lap munkatársát és válaszolt kérdéseire. A magyar országgyűlés és a Hazafias Népfront vezetőivel folytatott megbeszé­lés, a Szombathelyen és Győrött tett lá­togatás után így összegezte a küldöttség benyomásait: — Első ízben járunk Magyarországon valamennyien, jómagam is. Mindazt, amit láttam, nem tudtam összehasonlíta­ni a korábbiakkal, de azt bízvást mond­hatom: olyan kép alakult ki bennünk, hogy itt minden nagyon rendjén folyik. Győrben, ebben az ipari városban, azt láttuk, hogy az emberek nagyon szor­galmasak, s kezük alatt a termelési ered­mények bizonyára szépen növekednek. — Találkoztak-e a hagyományos finn­­magyar barátság megnyilvánulásaival? — Egész vidéki utunkon és valameny­­nyi programunk alkalmával érezhető volt e testvériség. Bárkivel találkoztunk, min­denütt éreztük: azt kívánja mindenki, hogy a kölcsönös kapcsolataink még job­bak legyenek. Valóban nagyon jól érez­tük magunkat. Meggyőződtünk róla, hogy minden szív és minden ajtó nyitva áll előttünk, akárcsak Finnországban a ma­gyarok előtt. — Hogyan ítéli meg a magyar—finn kapcsolatok alakulását? — Kapcsolataink feltétlenül jól alakul­nak. Parlamenti küldöttségünk látogatá­sa, Csanádi miniszter úr helsinki útja, s nem utolsósorban Karjalainen külügymi­niszter közelgő magyarországi látogatása, mind e kapcsolatok élénkülését jelenti. A kölcsönös látogatásoknak az a célja, hogy szélesítsük emberi, társadalmi, kul­(Folytatás a 2. oldalon)

Next