Magyar Hírlap, 1968. október (1. évfolyam, 139-169. szám)

1968-10-01 / 139. szám

1968. OKTÓBER 1. KEDD HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap HIMMIWk m • NÉPÚJSÁG «WHIH9 m • A mezőgazda-NEFIJJSÁG­sági termelés­e­m gyors ütemű fejlődése az állóeszközök nagyarányú nö­vekedését, a termelőeszközök koncentrá­lását kívánja meg — írja a szekszárdi lapban Bucsi Elek. — A termelés, vele párhuzamosa­n a beruházás koncentrálása végbemehet gazdaságok összevonásával, egy gazdaság specializálásával vagy gaz­daságok közötti társulások létrehozásá­val. Egy évi 30 ezer hízót kibocsátó telep tereprendezése, úthálózatának kiépítése, villany-, víz-, kerítés- stb. ellátása alig kerül többe, mint­egy öt-nyolc ezret ki­bocsátóé. A nagyobb telepen egy egység­nyi termékre kevesebb beruházási érték, így kevesebb amortizáció jut, ami csök­kenti az önköltséget, gazdaságosabbá te­szi a termelést. Felveti a társulások gon­dolatát a mezőgazdasági termelés kibő­vítése is. A feldolgozás, értékesítés éssze­rű megszervezése vagy kisegítő üzemágak létesítése gazdaságosabb több üzem szá­mára, jobban bírják így a versenyt is. __ way W— A kontárko-ffllfu­­dásról ír egyik “ ■ cikkében a za­laegerszegi újság. Nagy divat manapság a barkácsolás — egyesek azonban kisebb­­nagyobb ellenszolgáltatásokért a szom­szédoknak, ismerősöknek is dolgoznak. Ennek a kontárkodásnak többféle vál­faja van. Akadnak olyan mesterek, akik visszaadják az iparengedélyt, ily módon mentesülnek az adótól, ugyanakkor azon­ban folytatják munkájukat. Mások nem­csak azokat a munkákat végzik el, ame­lyekre iparengedélyük szól, hanem sok­kal többfélét. Gyakori eset az is, hogy az üzemeknél, vállalatoknál dolgozók mun­kaidő után vállalnak „fusi” munkát. Miért burjánzik ilyen mértékben a kon­tárkodás? — veti fel a kérdést a lap. — Jórészt azért, mert a szolgáltatási igények kielégítése az állami, szövetkezeti és m­a­­gánkisipar részéről nem felel meg a kö­vetelményeknek. A megoldás valahogy úgy képzelhető el, ahogy több község próbálkozik: olyan szakmákban, ame­lyekben nincs iparos a községben, az üzemi, vállalati szakmunkásoknak java­solja, biztosítja a másodállásra jogosító iparengedély kiváltását. Az így végzett munka nem ütközik törvénybe, és hasz­nosan járul hozzá a lakosság igényeinek kielégítéséhez. r­m/• m Sokat jelent a V&Mtford. Sietsz mezőgazdasági termelés mellett más te­vékenységgel, kisegítő üzemágak létesí­tésével is foglalkozhatnak — olvassuk a győri lapban. — Munkalehetőséget ad ez a tagoknak, gyarapítja a közös pénzt, nö­veli a részesedést. Éppen ezért elsősor­ban a gyenge adottságokkal gazdálkodó szövetkezetek hoztak létre kisegítő üzem­ágakat. A jövőben is érdemes segíteni és létrehozni ilyen segédüzemeket, amelyek működéséhez az alapanyagot vagy leg­alább annak egy részét a termelőszövet­kezet állítja elő. Ilyenek például a ka­vics, a beton, a tégla, a faáru, a kerté­szeti termékek. Néhány szövetkezet azon­ban térítést fizet a felszerelésekért, mű­helyért az üzem vezetőjének. A rezsi­­térítés címén fizetett összeg néha több­szöröse a felszerelések értékének, külö­nösen akkor, ha ez az állapot tartós, és több évig fizeti a gazdaság. Mindenkép­pen módot kell találni arra, hogy a szö­vetkezet, szakértő bevonásával, megvásá­rolja a felszereléseket, mert csak úgy vá­lik valóban gazdaságossá a melléktevé­kenység, ha „főbérlő”, a tsz. ­ Ma 0 óra 1 perckor a Fővárosi Gázműveknél (p­­p \ ) Megtörtént az átállás , 5000 kalóriája a gáz jönnek az óraleolvasók - Kisebb lesz a számla A Gázművek igazgató tanácsa hétfő délutáni ülésén megállapította: minden előkészület megtörtént, hogy ma 0 óra 1 perctől a főváros területén az eddigi 4000 kalóriás gáz helyett 5000 kalóriájú gázt használjanak. * Stadinger István, a Gázművek vezér­­igazgatójával beszélgetett a Magyar Hír­lap munkatársa az átállásról.­­ Kedden 0 óra 5 perckor az automa­tikus arányszabályozó és kalóriaméter megfelelő beállításával kezdődött meg az 5000 kalóriás gáz gyártása. A vezetékek­ben és a gáztartókban egy ideig még 4000 kalóriás gáz lesz. — Hány órától használják a budapes­tiek az 5000 kalóriás gázt? — Számításaink szerint a 4000 kalóriás 9 órára elfogy, és kedden reggel 9 óra után a háztartásokban és az üzemekben már 5000 kalóriás gáz ég a készülékek­ben. — Valamennyi budapesti készüléket át­állítottak? — Nem. Közel 300 olyan fogyasztónk van, akik külföldön tartózkodnak, és nem tudtunk a lakásukba bemenni. — Velük mi történik? — Minden ilyen lakás ajtajára erre a­­célra készített felhívást ragasztottak sze­relőink. „Vigyázat! A gázkészülék nincs átállítva. Annak használata veszélyes!” — És ha hazajönnek? — Ha értesítik a Gázműveket, szere­lőink azonnal a helyszínre mennek és a legrövidebb időn belül átállítják a készü­lékeket az 5000 kalóriás gáz fogyasztá­sára. — Budapesten hány készüléket állítot­tak át a Gázművek szerelői? — Csaknem hatszázezret. — Mennyi ember végezte ezt a mun­kát? — Háromszáz. Több mint hétszázezer munkaórára volt szükség. — Mennyibe került az átállás? — A gázfogyasztóknak semmibe. A Gázműveknek több mint 85 millió fo­rintjába. — Várható, hogy ma vagy a következő napokban valahol probléma lesz a gáz­szolgáltatással? — Nem. Éppúgy kell főzni, mint eddig. Mivel a fúvókákat leszűkítettük, ezért kevesebb mennyiség felhasználásával, de ugyanannyi idő alatt történik a főzés, sütés, mint a korábbi években. — Az árban miként jelentkezik majd a különbözet? — A háztartási gáz köbméterenkénti ára az eddigi 77 fillérről 84 fillérre nö­vekszik. Mivel a kalória 25 százalékkal, az ár pedig csak 15 százalékkal lesz ma­gasabb, a gázszámla október­­ után va­lamivel kevesebb lesz, mint volt, termé­szetesen, azonos fogyasztás esetén. — Budapesten nagyon sok lakásban ma már gázzal fűtenek. Hogyan érinti az ár­változás őket? — A fűtésnél a jelenlegi 58 fillérről 67 fillérre emelkedik köbméterenként a gáz ára. A gázfűtés is kevesebbe kerül, mint a múltban. — Mikor kell fizetnie a lakosságnak az új tarifa szerint az első gázszámlát? — A díjbeszedő vállalat október 1 és 6 között mindenhol leolvassa a gázmérőt. Az árváltozás a decemberi számlán je­lentkezik. % * Hétfőn este a szokásos időben nem fe­jezték be munkájukat a Gázművek ve­zetői. Talpon Volt mindenki, és este 21 órától készen állt minden az óbudai, az albertfalvi és a kőbányai üzemekben, hogy a nagyobb kalóriaértékű gáz gyár­tása és szállítása megkezdődhessék. Ked­den 0 óra 1 perckor ez megtörtént. F. J. Ma kezdik a Blaha Lujza téri mozgólépcső munkálatait Ma délután a Gép- és Felvonószerelő Vállalat mozgólépcső építő brigádja a Deák térről átköltözik a Blaha Lujza tér­re és megkezdi a metró harmadik mozgó­lépcsőjének szerelési előkészületeit. Ez a munka a rendezett és helyreállított Blaha Lujza téren — sajnos — ismét némi fel­fordulással jár: a járdát kilenc méter hosszúságban felbontják a 7-es busz meg­állójánál, hogy aknát építhessenek. A mozgólépcsőt tartó hatalmas acélszerke­zeteket éjszakánként ezen az aknán enge­dik majd le daruval a mélybe. A szerke­zetek összeszerelését novemberben kez­dik meg. A Blaha Lujza téri mozgólépcső 46 méter hosszú lesz és 24 méter mélyre viszi le az utasokat. A kivitelező vállalat tervei szerint — a jubileumi munkaver­seny eredményeként — határidő előtt két hónappal, már a jövő év márciusában el­készül. jobban kell vigyázni a rendre! Ma lépnek életbe az új szabálysértési jogszabályok Ma lépett hatályba az új szabálysértési törvény (1968. évi I. tv.) és az egyes sza­bálysértésekről szóló kormányrendelet (17/1968. [IV. 14.] Korm. sz.). A két új jogszabály jelentős előrelépés jogalkotá­sunkban. Eddig nem kevesebb, mint há­romszáz különféle rendű és rangú, össze­függésükben bonyolult, olykor egymás­nak ellentmondó anyagi és eljárási sza­bály volt érvényben. Ez hátrányos volt mind az állampolgárok, az állami, a szö­vetkezeti, a társadalmi szervek és intéz­mények, mind az eljáró szervek számára. Az ilyen jellegű ügyek száma évenként meghaladta a 350 ezret. A most hatályba lépő törvény és kor­mányrendelet mindössze 284 paragrafus­ban foglalja össze e fontos jogterület sza­bályait. Az 1968. évi I. törvény tartalmazza az általános szabályokat, ideértve az anyagi, jogi és eljárási rendelkezéseket, minde­nekelőtt a szabálysértés miatti felelősség elveit. Ugyanakkor rögzíti a jelentősebb szabálysértéseket és büntetés mértékét. A 17/1968. (IV. 14.) számú kormányrende­let határozza meg azokat a­ szabálysérté­seket, amelyek a társadalmi-gazdasági élet változóbb elemeivel való szorosabb kapcsolatok miatt gyakrabban módosul­hatnak. A községi tanácsok hatásköre A szabálysértések olyan kisebb súlyú jogsértések, amelyeket társadalmilag el kell ítélni, de elbírálásuk nem indokolja büntető eljárás megindítását. Államigaz­gatási úton lezárhatók. Milyen szervek járhatnak el szabály­­sértés miatt? Elsősorban a tanácsi sza­bálysértési hatóságok, azután a vám- és pénzügyőri szervek, illetve a rendőrség, valamint a vállalatok, szervek, intézmé­nyek felügyeleti szervei. Az eljárás két fokozatú, például a községi tanács hatá­rozata ellen a járási tanácshoz, a megyei székhelyen működő járási rendőrkapi­tányság (vagy budapesti kerületi kapi­tányság) határozata ellen a Megyei Főka­pitánysághoz (a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz) stb. lehet fel­lebbezni. Új vonása a törvénynek, hogy egyes szabálysértések a községi tanácsoknál kerülnek elbírálásra (eddig a községi ta­nácsoknak nem volt erre hatáskörük). Általában olyan szabálysértések kerül­nek községi hatáskörbe, amelyek ott gyakrabban fordulnak elő és megítélésük­nél nem annyira a különös szakértelem­nek, mint inkább a helyi viszonyok isme­retének, az élettapasztalatnak van jelen­tősége. A törvény demokratizmusát húzza alá az az új rendelkezés is, hogy a községek­ben szabálysértés miatt a községi tanács által választott társadalmi bizottság is el­járhat. A szabálysértési eljárás feljelentés, il­letve hatóság kezdeményezésére indul meg. Az eljáró szerv a munkaviszonnyal összefüggő szabálysértési ügyet — ha attól nagyobb nevelő hatás várható — át­­teheti a munkahely fegyelmi hatóságához is, amely köteles azt érdemben elbírálni. A helyszíni bírságolás A legáltalánosabb szabálysértési bün­tetés a pénzbírság, amelynek összegét az új jogszabály — a helyszíni bírságolás kivételével — húsz forinttól ötezer forin­tig terjedhető összegben határozza meg. Ha a megbüntetett személy a pénzbírsá­got nem fizeti meg, kétféle megoldás le­hetséges: egyrészt a kiszabott pénzbírság behajtása, másrészt a pénzbírság átvál­toztatása elzárásra. A szabálysértési el­járás során kiszabható elzárás — kivéte­les jellegű büntetés, és csak garázdaság, közveszélyes munkakerülés, üzletszerű kéjelgés, kitiltás és rendőrhatósági fel­ügyelet megszegése, a kényszerelvonó­kezelés alóli kibúvás, verekedés és ve­szélyes fenyegetés miatt lehet kiszabni. Az új jogszabály alapján az eljáró ható­ság elkobzást és ezer forintot meg nem haladóan kártérítést is kiszabhat, és el­rendelheti határozatának nyilvános köz­zétételét is. Tárgyalás nélkül, büntetés­ként — az eljárás egyszerűsítése és gyor­sítása érdekében — ötszáz forintig terje­dő pénzbírságot lehet kiszabni. A helyszíni bírságolás lényege az, hogy az erre feljogosított hivatalos személy a­ szabálysértés után nyomban a helyszínen pénzbírságot szab ki. A helyszíni bírság tíz forinttól száz forintig terjedhet. A közúti közlekedés szabályait megsértő gyalogossal szemben azonban legfeljebb ötven forint bírság állapítható meg. A következő szabálysértések sújthatók helyszíni bírsággal: 1. a külföldiekre vo­natkozó rendészeti szabályok megsértése; 2. tiltott fürdés; 3. csendháborítás; 4. köz­úti közlekedési szabálysértések; 5. vasúti szabálysértés; 6. vízi közlekedési szabály­­sértések; 7. köztisztasági szabálysértés; 8. parkrongálás. A helyszíni bírság lerovása kétféle mó­don történhet: azonnal a helyszínen, vagy ha ez akadályba ütközik, postai be­fizetési lapon, a bírságolástól számított tizenöt napon belül. A befizetés elmulasz­tása esetén a bírságot behajtják. A ma életbe lépő új szabálysértési jog­szabályokat nagy érdeklődés előzte meg a közvélemény körében. Végrehajtásuk, illetve alkalmazásuk minden bizonnyal hatékonyan járul hozzá a közrend és köz­­biztonság további megszilárdításához és fejlesztéséhez. Dér Ferenc Október 4 . Bemutató a Pesti Színházban Eörsi István:HORDOK groteszk játék A főbb szerepekben: Benkő Gyula, Földi Teri, Venczel Vera, Szegedi Erika, Tomanek Nándor, Kozák László Rendező: Horvai István Bérletek mind a Pesti Színházba, mind a Vígszínházba még október 5-ig válthatók a Vígszínház szervezé­si osztályán (Bp., XIII., Pannónia u. 8.) és az üzemi közönségszervezőknél ­FÉL ÉVSZÁZAD­ Ma ötven esztendeje hozták nyilvá­nosságra a főváros közélelmezési ügy­osztályának a tejhamisítások ügyében tartott vizsgálatáról kiadott jelentését. A szakértők több évre visszamenőleg is átnézték a különböző eljárások irat­anyagát, meghallgatták a vegyészeket és belepillantottak a tejhamisítási ügyekben hozott ítéletekbe is. 1915- ben, a háború második évében a leg­nagyobb arányú hamisítás 140 száza­lék volt, ami azt jelenti, hogy 100 li­ter tejhez 140 liter vizet öntöttek. 1916-ban 250 liter, 1917-ben pedig 435 liter vizet öntöttek a felelősségre vont tejhamisítók száz liter tejhez. Egy munkáslap így kommentálja a jelen­tést: „Amilyen arányban emelték a tej árát, olyan arányban fokozódott a tej­hamisítás. Kezdődik a hamisítás a ter­melőnél, folytatja a nagykereskedő, s azután a kiskereskedő is hozzáönt né­hány liter vizet...”

Next