Magyar Hírlap, 1968. október (1. évfolyam, 139-169. szám)
1968-10-01 / 139. szám
1968. OKTÓBER 1. KEDD HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap HIMMIWk m • NÉPÚJSÁG «WHIH9 m • A mezőgazda-NEFIJJSÁGsági termelésem gyors ütemű fejlődése az állóeszközök nagyarányú növekedését, a termelőeszközök koncentrálását kívánja meg — írja a szekszárdi lapban Bucsi Elek. — A termelés, vele párhuzamosan a beruházás koncentrálása végbemehet gazdaságok összevonásával, egy gazdaság specializálásával vagy gazdaságok közötti társulások létrehozásával. Egy évi 30 ezer hízót kibocsátó telep tereprendezése, úthálózatának kiépítése, villany-, víz-, kerítés- stb. ellátása alig kerül többe, mintegy öt-nyolc ezret kibocsátóé. A nagyobb telepen egy egységnyi termékre kevesebb beruházási érték, így kevesebb amortizáció jut, ami csökkenti az önköltséget, gazdaságosabbá teszi a termelést. Felveti a társulások gondolatát a mezőgazdasági termelés kibővítése is. A feldolgozás, értékesítés ésszerű megszervezése vagy kisegítő üzemágak létesítése gazdaságosabb több üzem számára, jobban bírják így a versenyt is. __ way W— A kontárko-ffllfudásról ír egyik “ ■ cikkében a zalaegerszegi újság. Nagy divat manapság a barkácsolás — egyesek azonban kisebbnagyobb ellenszolgáltatásokért a szomszédoknak, ismerősöknek is dolgoznak. Ennek a kontárkodásnak többféle válfaja van. Akadnak olyan mesterek, akik visszaadják az iparengedélyt, ily módon mentesülnek az adótól, ugyanakkor azonban folytatják munkájukat. Mások nemcsak azokat a munkákat végzik el, amelyekre iparengedélyük szól, hanem sokkal többfélét. Gyakori eset az is, hogy az üzemeknél, vállalatoknál dolgozók munkaidő után vállalnak „fusi” munkát. Miért burjánzik ilyen mértékben a kontárkodás? — veti fel a kérdést a lap. — Jórészt azért, mert a szolgáltatási igények kielégítése az állami, szövetkezeti és magánkisipar részéről nem felel meg a követelményeknek. A megoldás valahogy úgy képzelhető el, ahogy több község próbálkozik: olyan szakmákban, amelyekben nincs iparos a községben, az üzemi, vállalati szakmunkásoknak javasolja, biztosítja a másodállásra jogosító iparengedély kiváltását. Az így végzett munka nem ütközik törvénybe, és hasznosan járul hozzá a lakosság igényeinek kielégítéséhez. rm/• m Sokat jelent a V&Mtford. Sietsz mezőgazdasági termelés mellett más tevékenységgel, kisegítő üzemágak létesítésével is foglalkozhatnak — olvassuk a győri lapban. — Munkalehetőséget ad ez a tagoknak, gyarapítja a közös pénzt, növeli a részesedést. Éppen ezért elsősorban a gyenge adottságokkal gazdálkodó szövetkezetek hoztak létre kisegítő üzemágakat. A jövőben is érdemes segíteni és létrehozni ilyen segédüzemeket, amelyek működéséhez az alapanyagot vagy legalább annak egy részét a termelőszövetkezet állítja elő. Ilyenek például a kavics, a beton, a tégla, a faáru, a kertészeti termékek. Néhány szövetkezet azonban térítést fizet a felszerelésekért, műhelyért az üzem vezetőjének. A rezsitérítés címén fizetett összeg néha többszöröse a felszerelések értékének, különösen akkor, ha ez az állapot tartós, és több évig fizeti a gazdaság. Mindenképpen módot kell találni arra, hogy a szövetkezet, szakértő bevonásával, megvásárolja a felszereléseket, mert csak úgy válik valóban gazdaságossá a melléktevékenység, ha „főbérlő”, a tsz. Ma 0 óra 1 perckor a Fővárosi Gázműveknél (pp \ ) Megtörtént az átállás , 5000 kalóriája a gáz jönnek az óraleolvasók - Kisebb lesz a számla A Gázművek igazgató tanácsa hétfő délutáni ülésén megállapította: minden előkészület megtörtént, hogy ma 0 óra 1 perctől a főváros területén az eddigi 4000 kalóriás gáz helyett 5000 kalóriájú gázt használjanak. * Stadinger István, a Gázművek vezérigazgatójával beszélgetett a Magyar Hírlap munkatársa az átállásról. Kedden 0 óra 5 perckor az automatikus arányszabályozó és kalóriaméter megfelelő beállításával kezdődött meg az 5000 kalóriás gáz gyártása. A vezetékekben és a gáztartókban egy ideig még 4000 kalóriás gáz lesz. — Hány órától használják a budapestiek az 5000 kalóriás gázt? — Számításaink szerint a 4000 kalóriás 9 órára elfogy, és kedden reggel 9 óra után a háztartásokban és az üzemekben már 5000 kalóriás gáz ég a készülékekben. — Valamennyi budapesti készüléket átállítottak? — Nem. Közel 300 olyan fogyasztónk van, akik külföldön tartózkodnak, és nem tudtunk a lakásukba bemenni. — Velük mi történik? — Minden ilyen lakás ajtajára erre acélra készített felhívást ragasztottak szerelőink. „Vigyázat! A gázkészülék nincs átállítva. Annak használata veszélyes!” — És ha hazajönnek? — Ha értesítik a Gázműveket, szerelőink azonnal a helyszínre mennek és a legrövidebb időn belül átállítják a készülékeket az 5000 kalóriás gáz fogyasztására. — Budapesten hány készüléket állítottak át a Gázművek szerelői? — Csaknem hatszázezret. — Mennyi ember végezte ezt a munkát? — Háromszáz. Több mint hétszázezer munkaórára volt szükség. — Mennyibe került az átállás? — A gázfogyasztóknak semmibe. A Gázműveknek több mint 85 millió forintjába. — Várható, hogy ma vagy a következő napokban valahol probléma lesz a gázszolgáltatással? — Nem. Éppúgy kell főzni, mint eddig. Mivel a fúvókákat leszűkítettük, ezért kevesebb mennyiség felhasználásával, de ugyanannyi idő alatt történik a főzés, sütés, mint a korábbi években. — Az árban miként jelentkezik majd a különbözet? — A háztartási gáz köbméterenkénti ára az eddigi 77 fillérről 84 fillérre növekszik. Mivel a kalória 25 százalékkal, az ár pedig csak 15 százalékkal lesz magasabb, a gázszámla október után valamivel kevesebb lesz, mint volt, természetesen, azonos fogyasztás esetén. — Budapesten nagyon sok lakásban ma már gázzal fűtenek. Hogyan érinti az árváltozás őket? — A fűtésnél a jelenlegi 58 fillérről 67 fillérre emelkedik köbméterenként a gáz ára. A gázfűtés is kevesebbe kerül, mint a múltban. — Mikor kell fizetnie a lakosságnak az új tarifa szerint az első gázszámlát? — A díjbeszedő vállalat október 1 és 6 között mindenhol leolvassa a gázmérőt. Az árváltozás a decemberi számlán jelentkezik. % * Hétfőn este a szokásos időben nem fejezték be munkájukat a Gázművek vezetői. Talpon Volt mindenki, és este 21 órától készen állt minden az óbudai, az albertfalvi és a kőbányai üzemekben, hogy a nagyobb kalóriaértékű gáz gyártása és szállítása megkezdődhessék. Kedden 0 óra 1 perckor ez megtörtént. F. J. Ma kezdik a Blaha Lujza téri mozgólépcső munkálatait Ma délután a Gép- és Felvonószerelő Vállalat mozgólépcső építő brigádja a Deák térről átköltözik a Blaha Lujza térre és megkezdi a metró harmadik mozgólépcsőjének szerelési előkészületeit. Ez a munka a rendezett és helyreállított Blaha Lujza téren — sajnos — ismét némi felfordulással jár: a járdát kilenc méter hosszúságban felbontják a 7-es busz megállójánál, hogy aknát építhessenek. A mozgólépcsőt tartó hatalmas acélszerkezeteket éjszakánként ezen az aknán engedik majd le daruval a mélybe. A szerkezetek összeszerelését novemberben kezdik meg. A Blaha Lujza téri mozgólépcső 46 méter hosszú lesz és 24 méter mélyre viszi le az utasokat. A kivitelező vállalat tervei szerint — a jubileumi munkaverseny eredményeként — határidő előtt két hónappal, már a jövő év márciusában elkészül. jobban kell vigyázni a rendre! Ma lépnek életbe az új szabálysértési jogszabályok Ma lépett hatályba az új szabálysértési törvény (1968. évi I. tv.) és az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet (17/1968. [IV. 14.] Korm. sz.). A két új jogszabály jelentős előrelépés jogalkotásunkban. Eddig nem kevesebb, mint háromszáz különféle rendű és rangú, összefüggésükben bonyolult, olykor egymásnak ellentmondó anyagi és eljárási szabály volt érvényben. Ez hátrányos volt mind az állampolgárok, az állami, a szövetkezeti, a társadalmi szervek és intézmények, mind az eljáró szervek számára. Az ilyen jellegű ügyek száma évenként meghaladta a 350 ezret. A most hatályba lépő törvény és kormányrendelet mindössze 284 paragrafusban foglalja össze e fontos jogterület szabályait. Az 1968. évi I. törvény tartalmazza az általános szabályokat, ideértve az anyagi, jogi és eljárási rendelkezéseket, mindenekelőtt a szabálysértés miatti felelősség elveit. Ugyanakkor rögzíti a jelentősebb szabálysértéseket és büntetés mértékét. A 17/1968. (IV. 14.) számú kormányrendelet határozza meg azokat a szabálysértéseket, amelyek a társadalmi-gazdasági élet változóbb elemeivel való szorosabb kapcsolatok miatt gyakrabban módosulhatnak. A községi tanácsok hatásköre A szabálysértések olyan kisebb súlyú jogsértések, amelyeket társadalmilag el kell ítélni, de elbírálásuk nem indokolja büntető eljárás megindítását. Államigazgatási úton lezárhatók. Milyen szervek járhatnak el szabálysértés miatt? Elsősorban a tanácsi szabálysértési hatóságok, azután a vám- és pénzügyőri szervek, illetve a rendőrség, valamint a vállalatok, szervek, intézmények felügyeleti szervei. Az eljárás két fokozatú, például a községi tanács határozata ellen a járási tanácshoz, a megyei székhelyen működő járási rendőrkapitányság (vagy budapesti kerületi kapitányság) határozata ellen a Megyei Főkapitánysághoz (a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz) stb. lehet fellebbezni. Új vonása a törvénynek, hogy egyes szabálysértések a községi tanácsoknál kerülnek elbírálásra (eddig a községi tanácsoknak nem volt erre hatáskörük). Általában olyan szabálysértések kerülnek községi hatáskörbe, amelyek ott gyakrabban fordulnak elő és megítélésüknél nem annyira a különös szakértelemnek, mint inkább a helyi viszonyok ismeretének, az élettapasztalatnak van jelentősége. A törvény demokratizmusát húzza alá az az új rendelkezés is, hogy a községekben szabálysértés miatt a községi tanács által választott társadalmi bizottság is eljárhat. A szabálysértési eljárás feljelentés, illetve hatóság kezdeményezésére indul meg. Az eljáró szerv a munkaviszonnyal összefüggő szabálysértési ügyet — ha attól nagyobb nevelő hatás várható — átteheti a munkahely fegyelmi hatóságához is, amely köteles azt érdemben elbírálni. A helyszíni bírságolás A legáltalánosabb szabálysértési büntetés a pénzbírság, amelynek összegét az új jogszabály — a helyszíni bírságolás kivételével — húsz forinttól ötezer forintig terjedhető összegben határozza meg. Ha a megbüntetett személy a pénzbírságot nem fizeti meg, kétféle megoldás lehetséges: egyrészt a kiszabott pénzbírság behajtása, másrészt a pénzbírság átváltoztatása elzárásra. A szabálysértési eljárás során kiszabható elzárás — kivételes jellegű büntetés, és csak garázdaság, közveszélyes munkakerülés, üzletszerű kéjelgés, kitiltás és rendőrhatósági felügyelet megszegése, a kényszerelvonókezelés alóli kibúvás, verekedés és veszélyes fenyegetés miatt lehet kiszabni. Az új jogszabály alapján az eljáró hatóság elkobzást és ezer forintot meg nem haladóan kártérítést is kiszabhat, és elrendelheti határozatának nyilvános közzétételét is. Tárgyalás nélkül, büntetésként — az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében — ötszáz forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni. A helyszíni bírságolás lényege az, hogy az erre feljogosított hivatalos személy a szabálysértés után nyomban a helyszínen pénzbírságot szab ki. A helyszíni bírság tíz forinttól száz forintig terjedhet. A közúti közlekedés szabályait megsértő gyalogossal szemben azonban legfeljebb ötven forint bírság állapítható meg. A következő szabálysértések sújthatók helyszíni bírsággal: 1. a külföldiekre vonatkozó rendészeti szabályok megsértése; 2. tiltott fürdés; 3. csendháborítás; 4. közúti közlekedési szabálysértések; 5. vasúti szabálysértés; 6. vízi közlekedési szabálysértések; 7. köztisztasági szabálysértés; 8. parkrongálás. A helyszíni bírság lerovása kétféle módon történhet: azonnal a helyszínen, vagy ha ez akadályba ütközik, postai befizetési lapon, a bírságolástól számított tizenöt napon belül. A befizetés elmulasztása esetén a bírságot behajtják. A ma életbe lépő új szabálysértési jogszabályokat nagy érdeklődés előzte meg a közvélemény körében. Végrehajtásuk, illetve alkalmazásuk minden bizonnyal hatékonyan járul hozzá a közrend és közbiztonság további megszilárdításához és fejlesztéséhez. Dér Ferenc Október 4 . Bemutató a Pesti Színházban Eörsi István:HORDOK groteszk játék A főbb szerepekben: Benkő Gyula, Földi Teri, Venczel Vera, Szegedi Erika, Tomanek Nándor, Kozák László Rendező: Horvai István Bérletek mind a Pesti Színházba, mind a Vígszínházba még október 5-ig válthatók a Vígszínház szervezési osztályán (Bp., XIII., Pannónia u. 8.) és az üzemi közönségszervezőknél FÉL ÉVSZÁZAD Ma ötven esztendeje hozták nyilvánosságra a főváros közélelmezési ügyosztályának a tejhamisítások ügyében tartott vizsgálatáról kiadott jelentését. A szakértők több évre visszamenőleg is átnézték a különböző eljárások iratanyagát, meghallgatták a vegyészeket és belepillantottak a tejhamisítási ügyekben hozott ítéletekbe is. 1915- ben, a háború második évében a legnagyobb arányú hamisítás 140 százalék volt, ami azt jelenti, hogy 100 liter tejhez 140 liter vizet öntöttek. 1916-ban 250 liter, 1917-ben pedig 435 liter vizet öntöttek a felelősségre vont tejhamisítók száz liter tejhez. Egy munkáslap így kommentálja a jelentést: „Amilyen arányban emelték a tej árát, olyan arányban fokozódott a tejhamisítás. Kezdődik a hamisítás a termelőnél, folytatja a nagykereskedő, s azután a kiskereskedő is hozzáönt néhány liter vizet...”