Magyar Hírlap, 1968. november (1. évfolyam, 170-199. szám)
1968-11-08 / 177. szám
1. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1969. NOVEMBER 8. PÉNTEK Ahon ma kevesen vannak, akiknek fantáziáját nem mozgatta meg századunk legizgalmasabb tudományos eredménye, az űrkutatás. Az a távlat, hogy az ember egyszer talán elhagyhatja „bölcsőjét”, a Földet — amint Ciolkovszkij, az űrkutatás egyik nagy úttörője mondotta —, lélegzetelállító. Az űrkutatás néhány hete lépett tizenharmadik évébe. Más tudományágak évezredes múltjához képest ez kevésnek tűnik, de hogy mennyit haladtunk, azt leginkább az érzékelteti, hogy már nemcsak olyan szenzációkról számolhatunk be, amelyek a maguk nemében elsők, hanem jubileumokhoz is eljutottunk. Beregovoj ezredesnek a Szojuz 3. űrhajóval megtett útjával a 25. ember járt a Kozmosz partvidékén, néhány nappal utóbb pedig a szovjet Kozmoszprogram keretében a 250. szputnyikot állították pályájára. Álljunk meg egy percre e kettős jubileum alkalmából tekintsünk vissza - és előre. Az első szputnyikok, még inkább az ember első űrrepülése óriási lelkesedést váltottak ki világszerte. Utóbb - részben a minden kutatás során elkerülhetetlen kudarcok, részben a hatalmas költségek és erőfeszítések feltárulása nyomán - kritikusabb, sőt, szkeptikus hangok is megszólaltak. Tudósok számításai föltárták, hogy az űrhajók szédítő röpte sem vezet el más csillagokra, még a bolygók közül is csak legföljebb néhányra. „Mi értelme az egésznek?” - hangzott el lépten-nyomon. Ma a közhangulat nagyjából józan: nem táplálunk illúziókat, viszont egyre jobban látjuk az űrkutatás valóságos hasznát. A tudományos adatok milliói vagy inkább milliárdjai, amit a mesterséges holdak és bolygók telemetrikus úton, vagy a Földre visszatérve a tudomány rendelkezésére bocsátottak, hozzájárultak bolygónk jobb megismeréséhez. De vannak már „dolgozó" mesterséges holdak is szép számmal: a mexicói olimpia tv-közvetítése után kevés embernek kell már magyarázni, hogy az űrkutatásba „befektetett” összegek máris kezdik meghozni a hasznot. Persze, a híradástechnika mellett más területeken — így a meteorológiában, a geofizikában — is mindennapi munkaeszközzé kezdenek válni a szputnyikok, de ezek az eredmények ma még nem anynyira közismertek. Ami az ember űrrepülését illeti: ezen a téren is nagy a haladás. Igaz, ma a nem szakemberek fantáziáját leginkább a Holdra való leszállás perspektívája, közelebbről napra foglalkoztatja. Némelyek az Egyesült Államokban presztízskérdésnek tekintik ezt. Szerencsére azonban a szakemberek többsége ott is osztja a szovjet űrkutatás higgadt és felelősségteljes szemléletét, és nem kockáztatja bátorul egyetlen ember életét sem. Igazán nagy dolgokhoz nemcsak bátorság s főként nem vakmerőség kell, hanem kitartás is, türelem és emberség, így - és csak így - haladhatunk azon az úton, amely kétségtelenül elvezet a Holdra - s talán még tovább. Az űrkutatás még sok nagy ajándékot tartogat az emberiség számára, mert — mint minden tudományra - erre is ráillik az, amit Faraday, a nagy angol fizikus és kémikus válaszolt valakinek, aki az elektromossággal végzett kezdeti kísérleteire azt kérdezte, mire jók azok: „Mire jó egy csecsemő? - kérdezte gúnyosan Faraday. - Egyszer majd felnől” KULCSÁR ISTVÁN TELEFONJELENTÉSE *Erőt sugárzó díszszemle Moszkvában Grecsko marsall beszéde a Nagy Októberi Forradalom 51. évfordulóján Igazi november 7-i időjárással — szállingózó hóval és 0 fok körüli hőmérséklettel — köszöntött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulója a szovjet fővárosra. A külső kerületekben az üzemek, a hivatalok, a főiskolák előtt már a kora reggeli órákban gyülekezni kezdtek a felvonulásra készülő moszkvaiak. A rezesbandák és a „maszek”-harmonikák muzsikájára itt is, ott is táncra perdültek az emberek az utcákon és a tereken. A moszkvaiak jó hangulatához hozzájárultak a hagyományos ünnepi ajándékok is: az elmúlt hetekben ismét több ezer család tartott lakásavatást a szovjet főváros új kerületeiben; november 6-án átadták rendeltetésének Moszkva legújabb kétszintű kereszteződését a Leningrádi sugárút és az épülő negyedik körút találkozásánál, továbbá a Dzerzsinszkij téri metróállomás új feljáróit. „A szovjet fegyveres erők rendeltetése a szocializmus és a béke ügyének védelme"* Csütörtökön már jóval tíz óra előtt zsúfolásig megteltek a Vörös tér tribünjei. Ott voltak a moszkvai társadalmi élet kiválóságai, űrhajósok, a párt veteránjai, diplomaták, a külföldi vendégek között Nur Ahmed Ettamadi afgán miniszterelnök, és ott voltak magyar turisták is. Ünnepi díszt öltött maga a patinás hangulatú tér is. A Kreml falán a Szovjetunió és a szövetséges köztársaságok címerei jelképezték a sok nemzetiségű ország népeinek testvéri összefogását. Szemben a GUM-áruház homlokzatán hatalmas Lenin-képet helyeztek el ezzel a felirattal: „Előre a kommunizmus győzelméhez!” A Lenin-mauzóleum mellvédjén elfoglalták helyüket Brezsnyev, Podgorij, Koszigin, valamint a párt és a kormány más vezetői. A díszemelvényen foglalt helyet Jumzsagij Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság miniszterelnöke. A meghívottak között volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Amikor a Szpaszkij-torony órája ütni kezdte a tíz órát, a torony kapuján kigördült Grecsko marsall, honvédelmi miniszter acélszürke nyitott ZIL gépkocsija. A miniszter fogadta a dísszemlét vezénylő Ivanovszkij vezérezredesnek, a moszkvai katonai körzet parancsnokának jelentését, megszemlélte a Vörös téren és a tér torkolatában felsorakozott alakulatokat, majd a mauzóleum mellvédjéről beszédet mondott. Grecsko marsall szólt a szovjet népgazdaság és az űrhajózás sikereiről, az életszínvonal emelkedéséről, majd így folytatta: — A kommunista építésben elért hatalmas sikereink, a Szovjetunió és más testvéri országok békeszerető, a szocialista internacionalizmus szellemétől áthatott külpolitikai vonala nincs ellenségeink ínyére. A nemzetközi imperializmus mindenáron igyekszik megzavarni a szocialista országok dolgozóit az új élet építésében, igyekszik elfojtani a népek nemzeti felszabadt(Folytatás a 2. oldalon) A párt és az állam vezetői, a diplomáciai testület és a társadalmi szervek megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkásparaszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulóján, csütörtök délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A magyar és a szovjet nemzeti lobogókkal, vörös zászlókkal díszített téren több ezer fővárosi lakos gyűlt öszsze. Az emlékmű előtt a néphadsereg díszegysége sorakozott fel csapatzászlóval. A koszorúzási ünnepségen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál és Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai. Ott volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét: a díszszázad parancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, aki Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében ellépett a díszegység sorfala előtt. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának koszorúját Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány koszorúját Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese helyezte el. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében F. J. Tyitov nagykövet és V. K. Gvozd altábornagy, katonai és légügyi attasé koszorúzott. A budapesti diplomáciai testület koszorúját Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság nagykövete, Li Dong Szan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete, Hong Ha Guan főezredes, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság katonai, tengerészeti és légügyi attaséja, Emilian Birlea alezredes, a Román Szocialista Köztársaság katonai és légügyi attaséja, és Stefan Lazicki őrnagy helyezte el. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviseletében dr. Ortutay Gyula alelnök és Bugár Jánosné főtitkárhelyettes, a Szakszervezetek Országos Tanácsának nevében Blaha Béla, a SZOT elnöke (Folytatás a 2. oldalon) A DNFF PÁRIZSI SZIMBÓLUMA (AFP) A francia főváros újságíróköreiben a véletlenek jelképes és sokatmondó összejátszásának tartják, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front párizsi szálláshelyének, a Vesinet külvárosban fekvő villának a tetejét két mesebeli madár díszíti: egy galamb, amely a béke reményét szimbolizálja, s ez a remény indokolt a VDK bombázásának megszüntetése nyomán. A másik kiterjesztett szárnnyal ábrázol valamiféle sárkányt, amely úgy tűnik, mindig harcra kész, s amely a vietnami mitológiát benépesítő sárkányokra hasonlít. Mindkettő már 30 éve a ház villámhárítóinak csúcsát foglalja el NIGÉRIA ÉS AZ NDK KAPCSOLATA (AP) Egy lagosi hivatalos nyilatkozat bejelentette, a nigériai kereskedelemügyi minisztérium a Lagosban járt NDK-beli gazdasági küldöttség tagjaival megállapodott abban, hogy Nigéria hajlandó előmozdítani az NDK kereskedelmi kirendeltségének megnyitását Lagosban. Igaz ugyan, hogy Nigéria elismerte a nyugatnémet kormányt, de az utóbbi hetekben a sajtó és a rádió több ízben támadta az NSZK-t, azt állítva, hogy a bonni kormány támogatja a szakadár biafraiakat. Nigéria diplomáciai kapcsolatokat tart fenn az összes szocialista országgal, kivéve Albániát. A BT MA FOLYTATJA A KÖZEL-KELETI VITÁT (AP, TASZSZ) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a közelkeleti vita folytatására csütörtökre egybehívott ülését péntekre, magyar idő szerint 16.30 órára halasztották. A BT szerdai ülésén egyhangú határozatot hozott, amelyben javasolja, hogy a közgyűlés vegye fel a világszervezet tagjai közé a volt spanyol gyarmatból 1968. október 12-én függetlenné vált Egyenlítői Guineát. HUMPHREY VAROS NIXONRA, NIXON VÁROS HUMPHREYRA SZAVAZOTT (Reuter) A New York államban levő Humphrey helység lakosságának zöme Nixonra adta szavazatát, míg a Texasban levő Nixon város választóinak favoritja Humphrey volt. A köztársasági elnökjelölt 97 szavazatot kapott Humphrey 59 szavazatával szemben, a demokraták jelöltje pedig Nixonban 307 voksot szerzett a Nixonra adott 200 szavazattal szemben. FELPOFOZTAK KIESINGERT (DPA) Csütörtökön a nyugat-berlini kongresszusi csarnokban a kereszténydemokrata unió országos kongreszszusán Beate Klarsfeld az elnöki emelvényhez furakodott és ott a kongresszusi küldöttek szeme láttára felpofozta Kiesinger nyugatnémet kancellárt. A teremőrök és a titkosrendőrök fogták le, majd kivezették a helyiségből. A 29 éves Beate Klarsfeldet két évvel ezelőtt azonnali hatállyal bocsátották el a Német—Francia Ifjúsági Társaság titkárnőjeként betöltött tisztségéből, mert Kiesingert „náci gyilkosnak” nevezte. A nap híreiből A SMITH-REZSIM ÍTÉLKEZIK (Reuter) öt afrikai szabadságharcost csütörtökön életfogytiglani börtönre ítélt Salisburyban a négereket elnyomó Smith-rezsim bírósága. Az indoklás: fegyveresen hatoltak be Rhodesia területére.