Magyar Hírlap, 1968. november (1. évfolyam, 170-199. szám)

1968-11-08 / 177. szám

1. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1969. NOVEMBER 8. PÉNTEK Ah­on ma kevesen vannak, akiknek fantáziáját nem mozgatta meg századunk legizgal­masabb tudományos eredménye, az űr­kutatás. Az a távlat, hogy az ember egy­szer talán elhagyhatja „bölcsőjét”, a Földet — amint Ciolkovszkij, az űrkuta­tás egyik nagy úttörője mondotta —, lé­legzetelállító. Az űrkutatás néhány hete lépett ti­zenharmadik évébe. Más tudományágak évezredes múltjához képest ez kevés­nek tűnik, de hogy mennyit haladtunk, azt leginkább az érzékelteti, hogy már nemcsak olyan szenzációkról számolha­tunk be, amelyek a maguk nemében elsők, hanem jubileumokhoz is eljutot­tunk. Beregovoj ezredesnek a Szojuz 3. űrhajóval megtett útjával a 25. em­ber járt a Kozmosz partvidékén, néhány nappal utóbb pedig a szovjet Kozmosz­program keretében a 250. szputnyikot állították pályájára. Álljunk meg egy percre e kettős ju­bileum alkalmából­ tekintsünk vissza - és előre. Az első szputnyikok, még inkább az ember első űrrepülése óriási lelkesedést váltottak ki világszerte. Utóbb - rész­ben a minden kutatás során elkerülhe­tetlen kudarcok, részben a hatalmas költségek és erőfeszítések feltárulása nyomán - kritikusabb, sőt, szkeptikus hangok is megszólaltak. Tudósok szá­mításai föltárták, hogy az űrhajók szé­dítő röpte sem vezet el más csillagok­ra, még a bolygók közül is csak legföl­jebb néhányra. „Mi értelme az egész­nek?” - hangzott el lépten-nyomon. Ma a közhangulat nagyjából józan: nem táplálunk illúziókat, viszont egyre jobban látjuk az űrkutatás valóságos hasznát. A tudományos adatok milliói vagy inkább milliárdjai, amit a mester­séges holdak és bolygók telemetrikus úton, vagy a Földre visszatérve a tudo­mány rendelkezésére bocsátottak, hoz­zájárultak bolygónk jobb megismerésé­hez. De vannak már „dolgozó" mester­séges holdak is szép számmal: a mexi­­cói olimpia tv-közvetítése után kevés embernek kell már magyarázni, hogy az űrkutatásba „befektetett” összegek már­is kezdik meghozni a hasznot. Persze, a híradástechnika mellett más terüle­teken — így a meteorológiában, a geo­fizikában — is mindennapi munkaesz­közzé kezdenek válni a szputnyikok, de ezek az eredmények ma még nem any­­nyira közismertek. Ami az ember űrrepülését illeti: ezen a téren is nagy a haladás. Igaz, ma a nem szakemberek fantáziáját leginkább a Holdra való leszállás perspektívája, közelebbről­ napra foglalkoztatja. Né­melyek az Egyesült Államokban presz­tízskérdésnek tekintik ezt. Szerencsére azonban a szakemberek többsége ott is osztja a szovjet űrkutatás higgadt és felelősségteljes szemléletét, és nem koc­káztatja bátorul egyetlen ember életét sem. Igazán nagy dolgokhoz nemcsak bátorság s főként nem vakmerőség kell, hanem kitartás is, türelem és emberség, így - és csak így - haladhatunk azon az úton, amely kétségtelenül elvezet a Holdra - s talán még tovább. Az űrkutatás még sok nagy ajándékot tartogat az emberiség számára, mert — mint minden tudományra - erre is rá­illik az, amit Faraday, a nagy angol fizi­kus és kémikus válaszolt valakinek, aki az elektromossággal végzett kezdeti kí­sérleteire azt kérdezte, mire jók azok: „Mire jó egy csecsemő? - kérdezte gú­nyosan Faraday. - Egyszer majd felnől” KULCSÁR ISTVÁN TELEFONJELENTÉSE *Erőt sugárzó díszszemle Moszkvában Grecsko marsall beszéde a Nagy Októberi Forradalom 51. évfordulóján Igazi november 7-i időjárással — szállingózó hóval és 0 fok körüli hőmérséklettel — köszöntött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulója a szovjet fővárosra. A külső kerületekben az üzemek, a hivatalok, a főiskolák előtt már a kora reggeli órákban gyülekezni kezdtek a felvonulásra készülő moszkvaiak. A rezesbandák és a „maszek”-harmonikák muzsikájára itt is, ott is táncra perdültek az emberek az utcá­kon és a tereken. A moszkvaiak jó hangulatához hozzájárultak a hagyományos ünnepi ajándékok is: az elmúlt hetekben ismét több ezer család tartott lakásavatást a szovjet főváros új ke­rületeiben; november 6-án átadták rendeltetésének Moszkva legújabb kétszintű ke­reszteződését a Leningrádi sugárút és az épülő negyedik körút találkozásánál, továbbá a Dzerzsinszkij téri metróállomás új feljáróit. „A szovjet fegyveres erők rendeltetése a szocializmus és a béke ügyének védelme"* Csütörtökön már jóval tíz óra előtt zsú­folásig megteltek a Vörös tér tribünjei. Ott voltak a moszkvai társadalmi élet ki­válóságai, űrhajósok, a párt veteránjai, diplomaták, a külföldi vendégek között Nur Ahmed Ettamadi afgán miniszterel­nök, és ott voltak magyar turisták is. Ün­nepi díszt öltött maga a patinás hangula­tú tér is. A Kreml falán a Szovjetunió és a szövetséges köztársaságok címerei jel­képezték a sok nemzetiségű ország népei­nek testvéri összefogását. Szemben a GUM-áruház homlokzatán hatalmas Le­­nin-képet helyeztek el ezzel a felirattal: „Előre a kommunizmus győzelméhez!” A Lenin-mauzóleum mellvédjén elfoglalták helyüket Brezsnyev, Podgorij­, Koszigin, valamint a párt és a kormány más veze­tői. A díszemelvényen foglalt helyet Jum­­zsagij­ Cedenbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság minisz­terelnöke. A meghívottak között volt Ne­mes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja. Amikor a Szpaszkij-torony órája ütni kezdte a tíz órát, a torony kapuján kigör­dült Grecsko marsall, honvédelmi minisz­ter acélszürke nyitott ZIL gépkocsija. A miniszter fogadta a dísszem­lét vezénylő Ivanovszkij vezérezredesnek, a moszkvai katonai körzet parancsnokának jelenté­sét, megszemlélte a Vörös téren és a tér torkolatában felsorakozott alakulatokat, majd a mauzóleum mellvédjéről beszédet mondott. Grecsko marsall szólt a szovjet nép­gazdaság és az űrhajózás sikereiről, az életszínvonal emelkedéséről, majd így folytatta: — A kommunista építésben elért hatal­mas sikereink, a Szovjetunió és más test­véri országok békeszerető, a szocialista in­ternacionalizmus szellemétől áthatott kül­politikai vonala nincs ellenségeink ínyére. A nemzetközi imperializmus mindenáron igyekszik megzavarni a szocialista orszá­gok dolgozóit az új élet építésében, igyek­szik elfojtani a népek nemzeti felszabadt­(Folytatás a 2. oldalon) A párt és az állam vezetői, a diplomáciai testület és a társadalmi szervek megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a forradalmi munkás­paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 51. évfordulóján, csü­törtök délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A magyar és a szovjet nem­zeti lobogókkal, vörös zászlókkal díszített téren több ezer fővárosi lakos gyűlt ösz­­sze. Az emlékmű előtt a néphadsereg díszegysége sorakozott fel csapatzászló­val. A koszorúzási ünnepségen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, valamint Apró Antal, Bisz­­ku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Ko­mócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál és Né­meth Károly, a Politikai Bizottság póttag­jai. Ott volt a Központi Bizottság, az El­nöki Tanács és a kormány több tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyi­sége. Részt vett az ünnepségen a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. Kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét: a díszszázad parancsnoka jelentést tett Lo­­sonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, aki Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi miniszter kísére­tében ellépett a díszegység sorfala előtt. A szovjet és a magyar himnusz elhang­zása után a Népköztársaság Elnöki Taná­csa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke helyezett koszo­rút az emlékmű talapzatára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának koszorúját Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára és Biszku Béla, az MSZMP KB tit­kára, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány koszorúját Fock Jenő, a Miniszter­tanács elnöke és Apró Antal, a Minisz­tertanács elnökhelyettese helyezte el. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége ne­vében F. J. Tyitov nagykövet és V. K. Gvozd altábornagy, katonai és légügyi attasé koszorúzott. A budapesti diplomáciai testület koszo­rúját Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköz­­társaság nagykövete, Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság nagykövete, Li Dong Szan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete, Hong Ha Guan főezredes, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság katonai, tengerészeti és lég­ügyi attaséja, Emilian Birlea alezredes, a Román Szocialista Köztársaság katonai és légügyi attaséja, és Stefan Lazicki őrnagy helyezte el. A Hazafias Népfront Országos Taná­csának képviseletében dr. Ortutay Gyula alelnök és Bugár Jánosné főtitkárhelyet­tes, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak nevében Blaha Béla, a SZOT elnöke (Folytatás a 2. oldalon) A DNFF PÁRIZSI SZIMBÓLUMA (AFP) A francia főváros új­ságíróköreiben a véletlenek jelképes és sokatmondó össze­játszásának tartják, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­­badítási Front párizsi szállás­helyének, a Vesinet külváros­ban fekvő villának a tetejét két mesebeli madár díszíti: egy galamb, amely a béke re­ményét szimbolizálja, s ez a remény indokolt a VDK bom­bázásának megszüntetése nyo­mán. A másik kiterjesztett szárnnyal ábrázol valamiféle sárkányt, amely úgy tűnik, mindig harcra kész, s amely a vietnami mitológiát benépesí­tő sárkányokra hasonlít. Mind­kettő már 30 éve a ház vil­lámhárítóinak csúcsát foglal­ja el NIGÉRIA ÉS AZ NDK KAPCSOLATA (AP) Egy lagosi hivatalos nyilatkozat bejelentette, a ni­gériai kereskedelemügyi mi­nisztérium a Lagosban járt NDK-beli gazdasági küldöttség tagjaival megállapodott abban, hogy Nigéria hajlandó előmoz­dítani az NDK kereskedelmi kirendeltségének megnyitását Lagosban. Igaz ugyan, hogy Nigéria elismerte a nyugatné­met kormányt, de az utóbbi hetekben a sajtó és a rádió több ízben támadta az NSZK-t, azt állítva, hogy a bonni kormány támogatja a szakadár biafraiakat. Nigéria diplomáciai kapcsolatokat tart fenn az összes szocialista or­szággal, kivéve Albániát. A BT MA FOLYTATJA A KÖZEL-KELETI VITÁT (AP, TASZSZ) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a közel­­keleti vita folytatására csütör­tökre egybehívott ülését pén­tekre, magyar idő szerint 16.30 órára halasztották. A BT szerdai ülésén egyhan­gú határozatot hozott, amely­ben javasolja, hogy a közgyű­lés vegye fel a világszervezet tagjai közé a volt spanyol gyarmatból 1968. október 12-én függetlenné vált Egyenlítői Guineát. HUMPHREY VAROS NIXONRA, NIXON VÁROS HUMPHREYRA SZAVAZOTT (Reuter) A New York állam­ban levő Humphrey helység lakosságának zöme Nixonra adta szavazatát, míg a Texas­ban levő Nixon város válasz­tóinak favoritja Humphrey volt. A köztársasági elnökjelölt 97 szavazatot kapott Hum­phrey 59 szavazatával szem­ben, a demokraták jelöltje pe­dig Nixonban 307 voksot szer­zett a Nixonra adott 200 sza­vazattal szemben. FELPOFOZTAK KIESINGERT (DPA) Csütörtökön a nyu­gat-berlini kongresszusi csar­nokban a kereszténydemok­rata unió országos kongresz­­szusán Beate Klarsfeld az el­nöki emelvényhez furakodott és ott a kongresszusi küldöt­tek szeme láttára felpofozta Kiesinger nyugatnémet kancel­lárt. A teremőrök és a titkos­­rendőrök fogták le, majd ki­vezették a helyiségből. A 29 éves Beate Klarsfeldet két év­vel ezelőtt azonnali hatállyal bocsátották el a Német—Fran­cia Ifjúsági Társaság titkárnő­jeként betöltött tisztségéből, mert Kiesingert „náci gyilkos­nak” nevezte. A nap híreiből A SMITH-REZSIM ÍTÉLKEZIK (Reuter) öt afrikai szabad­ságharcost csütörtökön élet­fogytiglani börtönre ítélt Sa­­lisburyban a négereket elnyo­mó Smith-rezsim bírósága. Az indoklás: fegyveresen hatol­tak be Rhodesia területére.

Next