Magyar Hírlap, 1969. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1969-01-29 / 28. szám

Megjelenni a hét minden nap­ján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lap­kiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal tele­fonszámai: 221-285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta­­ ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25.­ forint Előfizethető a lap­­kézbesítőknél, bármely posta­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. POLITIKAI NAPILAP __________1969. JANUÁR 29. SZERDA O­­fszion­­r. Munkahelyi­­ közérzet Tudunk róla, hogy egyre több üzem, nagyvállalat alkalmaz pszichológusokat. Anélkül, hogy ebbe a tudományágba akárcsak néhány gondolat erejéig is be­leártanánk magunkat, annyit megálla­píthatunk: a munkaadók egyre jobban érdeklődnek a munkásaik, az alkalma­zottaik hangulata, kedve iránt kutatják azokat a tényezőket, amelyeknek közük van a dolgozó ember lélektanához. Nem mindegy számukra, hogyan érzi magát a munkás. Jó ez? Kell ez az érdeklődés? Hasz­not ígér? Mindenképpen. Akkor is, ha jelenleg még keveset tudunk az eddigi munka kimutatható értékeiről. Nem is a munkahelyi pszichológia kívánatos társadalmi jelentőségű kiteljesedésével folytatjuk tehát a gondolatsort, nem e törekvés tudományos igényű kezdemé­nyezéseit elemezgetjük. Közelebb esik és kézzelfoghatóbb az az ugyancsak nagyon ajánlatos vezetői érdeklődés, amely mostanában a dol­gozó kollektívák közérzetét méregeti. A napokban jutottunk hozzá egy sokszoro­sított füzetecskéhez. Valamelyik főváro­si tervezőintézet műszaki igazgatójának előadását illusztrálták azok az ábrák, amelyeket e füzetben most közreadtak. Már az előadás szokatlan témája, majd annak ténye önmagában is figyelmet érdemel. De leginkább a megelőző, a körültekintő vizsgálódás, az intézet mun­katársainak az a gondos „kifaggatása" érdemel szót, amelyet ennek a házi ki­adványnak a grafikonjai, ábrái, mate­matikai összesítései tükröznek. Mire volt kíváncsi ez a tervezőinté­zet? Egyebek között arra, hogy ki, mi­lyennek tartja a kiküldött műszaki raj­zok, tervdokumentációk minőségét? Mi­lyennek a munkahelyi légkört?! Meg­kérdezték azt is az emberektől, hogy véleményük szerint arányban áll-e vég­zett munkájukkal az anyagi és erkölcsi elismerés mértéke? Biztosítva látják-e jövőjüket, szakmai fejlődésüket a válla­latnál? Nem volt „tabu" a vezetők ér­tékelése sem: ők milyenek, alkalma­sak-e, tudnak-e vezetni, rátermettek-e? Kérdés azonban, őszinték-e a vála­szok? Mert, ugye, mindenfajta vizsgá­lódásnak, felmérésnek csakis az őszin­teség, a nyíltság adhat hitelt. Nos, a mellékelt ábrákból úgy tetszik, hogy az említett közvélemény-kutatás e tekintet­ben is eredményes volt. A grafikonok kimutatták, hogy koránt sincs mindenki megelégedve az anyagi elismeréssel, a vezetéssel, fejlődése jövőjével, munka­helyének felszerelésével. Ám a következő kérdést már az élet teszi fel: hogyan akar — akar-e egyál­talán­­, s milyen módszerekkel kíván az intézet vezetése változtatni a mun­kahelyi közérzet immár grafikonokba foglalt szépséghibáin? A vizsgálódás ugyanis csak itt, csak ekkor fejeződik majd be, ekkor hozza meg igazi gyü­mölcsét. A példát mindenesetre követésre ajánljuk. Azzal, hogy kérdezni kell az embereket, bizalommal fordulni hozzá­juk, fi­nom érzékkel kitapogatni közér­zetüket. Mert nincs az a vezetés, amely a válaszok őszinte halmazából ne tudna önmaga, s egyben az egész közösség hasznára kamatoztatni. De csak úgy, ha a vélemények össze­sített grafikonja nem elfekvő, díszes do­kumentummá, hanem munkaprogrammá lesz. A négy nagyhatalom állapodj­ék meg­­ a közel-keleti politikai rendezés alapelveiben — javasolta sajtóértekezletén az ENSZ főtitkára a Thant ENSZ-főtitkár — több mint négyhónapos szünet után tartott — keddi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a négy nagyhatalomnak megállapodásra kell jutni a közel-keleti rendezés alap­elveiben, mielőtt a Biztonsági Tanács a béke érdekében lépéseket tehetne. A fő­titkár kijelentette, egyetért Nixon ame­rikai elnökkel abban, hogy a „közel-ke­leti háború felújulása az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió nukleáris konfron­tációjához vezethet”. Hangoztatta, hogy a közel-keleti prob­léma csak az ENSZ keretein belül oldható meg, s nemcsak az USA és a Szovjet­unió közreműködésére van szükség, ha­nem Franciaországéra és Angliáéra is. Az említett hatalmak képviselőinek együtte­sen, vagy külön-külön kellene találkoz­niuk, s miután az alapelvekben megálla­podásra jutottak, a kérdést vissza kel­lene utalni a BT-hoz. „Az ilyen eljárás megkönnyítené Gunnar Jarring nagykö­vetnek, a főtitkár különmegbízottjának munkáját, és bízom abban, hogy elősegí­tené az igazságos és tartós békét e te­rületen” — jelentette ki U Thant. (Jar­ring hétfő este érkezett vissza New Yorkba, hogy a közel-keleti problémáról újabb tárgyalásokat kezdjen.) U Thant szerint a közel-keleti konflik­tus rendezését nem lehet kikényszeríteni, de „a nagyhatalmaknak valamilyen er­kölcsi nyomást kellene kifejteniük a Biz­tonsági Tanács gépezetében”. Végül meg­állapította, ha az érdekelt felek eleget tettek volna az ENSZ korábbi közel-ke­leti határozatainak, úgy ma nem létez­nék ilyen probléma. A vietnami béke kilátásai ma kedve­zőbbek, mint korábban bármikor voltak, mondotta azután, de a béke megvalósí­tása még hosszú és nehéz folyamat lesz. Kairó mozgalmas napjai Kairó belpolitikai és nemzetközi vi­szonylatban egyaránt mozgalmas napo­kat él át. Kedden este az EAK új nem­zetgyűlése megválasztotta bizottságait, majd zárt ülést rendelt el, amelyen Mo­hamed Favzi hadügy-, és Mahmud Riad külügyminiszter számolt be a helyzetről. Ugyancsak kedden este ért véget az arab népekkel való szolidaritás jegyében ösz­­szehívott kairói nemzetközi értekezlet. Szerdán megkezdődik az arab szak­­szervezetek IV. kongresszusa. A megnyi­tót Nasszer elnök mondja. 43 országból érkeznek küldöttek és vendégek a négy napra tervezett kongresszusra, amelyen hazánk szervezett dolgozóit Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára képviseli. A Szov­jet Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének, Alekszandr Selepinnek, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bi­zottsága tagja által vezetett háromtagú küldöttséggel képviselteti magát. (Folytatás a 3. oldalon)___ HAZAINDULT A MAGYAR KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG BERLINBŐL (MTI) Kedden délután Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével Berlinből hazaindult a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának 22. ülésszakán és a KGST végrehajtó bizottságá­nak 38. tanácskozásán részt vett magyar kormányküldött­ség. A delegációt az Ost­­bahnhofon dr. Gerhard Weiss, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese búcsúztatta. Ott volt Faggyejev, a KGST titkára, valamint dr. Nagy La­jos berlini magyar nagykövet. MOSZKVÁBA ÉRKEZETT KAHTAN EL-SAABI (TASZSZ) Kahtan el-Saabi, a Dél-jemeni Népi Köztársa­ság elnöke kedden Moszkvába érkezett. A magas vendég, akit a Szovjetunió Legfelső Taná­csának elnöksége és a szovjet kormány hívott meg, február 7-ig tartózkodik a Szovjetunió­ban, s Moszkván kívül Volgog­­rádban, Leningrádban s Ba­kuban is látogatást tesz. Ta­ Magyar jegyzék az ENSZ-hez a két szuverén német állam ügyében (MTI) Magyarország jegyzéket jutta­tott el U Thant ENSZ-főtitkárhoz, amely­ben sürgette, hogy a nemzetközi szerve­zetekben ismerjék el mind a két német államot, a Német Demokratikus Köztár­saságot és a Német Szövetségi Köztársa­ságot A hétfőn közzétett magyar emlékirat elutasítja a három nyugati nagyhata­lomnak azt az álláspontját, amely szerint nemzetközi ügyekben csak Nyugat-Né­­metország tekinthető a német nép kép­viselőjének. Rámutatott arra: „Időszerű újból megismételni, hogy az elismerés­nek a három nyugati hatalom részéről történt megtagadása elkerülhetetlenül a nemzetközi feszültség elhúzódását és fo­kozódását eredményezi Európában.” „Két szuverén német állam van, és a nemzetközi szervezetekben történő elis­merés kérdésében az egyetemesség elvé­nek kell érvényesülnie’’ — állapítja meg a magyar jegyzék, s arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy Nyugat-Németország gátol minden olyan pozitív erőfeszítést, amely a leszerelés megvalósítását célozza, nem írta alá az atomsorompó-szerződést, és nem ismeri el több európai ország hatá­rait és területi sérthetetlenségét. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter: ^ ^ 10 % Javult a ruházati cikkek ellátása A könnyűipar idei és távlati tervei Nagy Józsefné könnyűipari miniszter kedden a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában ismertette a központi és a megyei sajtó vezető munkatársaival a könnyűipar 1968. évi munkáját, az idei és távlati terveket. — 1968-ban a könnyűipar legfontosabb feladata volt, hogy megőrizze a belföldi piac nyugalmát és a lehetőségekhez mérten bővítse a választékot — mondta Nagy Józsefné. — Ez alapjában sikerült, annak ellenére, hogy 1968-ban a könnyű­ipar termelése csupán 2,6 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Egyes iparágak termelésének alakulása ezen belül nagy eltérést mutat: az átlagosnál alacsonyabb volt a textilipar termelésének növekedé­se, viszont a nyomda- és a papíripar mintegy 10 százalékkal, a bútoripar 6,6 százalékkal többet termelt, mint az előző évben. A belföldi piac ellátásának javu­lását mutatja az a tény, hogy míg az ösz­szes kiskereskedelmi forgalom 7 száza­lékkal nőtt, a lakosság 6 százalékkal több ruházati cikket vásárolt, ami jóval meg­haladta az előző évek keresletnövekedésé­nek átlagát.­­ A különféle felmérések szerint a megkérdezett vásárlók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy nem romlott, vagy jobb volt a ruházati cikkekkel való ellátás, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére korántsem tartjuk kielégítőnek a válasz­tékot, sokféle termék m­inőségét, bár meg kell jegyezni, hogy nincs abszolút minő­ség, egy-egy fogyasztó igénye ugyanabból a cikkből más és más lehet. Mindeneset­re megállapítható, hogy a gyárak igye­keztek jobban alkalmazkodni a sokrétű igényekhez. Több mint 700 minisztériumi, tanácsi vállalat és kisipari szövetkezet, valamint 30 ezer kisiparos foglalkozik könnyűipari termékek előállításával.­ (Folytatás a 3. oldalon) A nap híreiből látkozni fog a szovjet vezetők­kel és tárgyalni fog velük a két ország együttműködésének fejlesztésérőL KOREAI PANASZ PANMINDZSONBAN (TASZSZ) Pak Csun Guk, a KNDK képviselője Panm­ind­­zsonban a katonai fegyverszü­neti bizottság ülésén rámuta­tott, hogy az amerikai fél az év eleje óta több mint 420 automata fegyvert és nagy lét­számú fegyveres személyzetet vitt be a demilitarizált övezet­be. Emellett az amerikaiak tü­zeltek a koreai oldal és a ka­tonai demarkációs vonal irá­nyába. ÚJABB NÉGER VEZETŐT GYILKOLTAK MEG (TASZSZ) A Washington ál­lambeli Seattle városban meg­gyilkolták Edwin Prattet, a „Városi Liga” elnevezésű he­lyi néger szervezet 38 éves ve­zetőjét. A halálos lövés akkor terítette le, amikor vasárnap este kopogtatásra kinyitotta saját házának ajtaját. Pratt egyik szomszédja közölte, hogy közvetlenül a lövés után két fehér fiatalembert látott elfut­ni. Egyikük puskát tartott a kezében. A merénylők a közel­ben várakozó gépkocsiba ültek és ismeretlen irányban elszá­guldottak. Eddig nem sikerült nyomukra jutni. SZTRÁJKBAN AZ ANGOL „SZOT" FIZIKAI MUNKÁSAI (MTI) Londonban hétfőn sztrájkba léptek a Szakszerve­zeti Főtanács (TUC) székháza, a Congress House fizikai mun­kát végző alkalmazottai (kar­bantartók, fűtők, takarítónők stb.) és sztrájkőrséget állítot­tak a ház elé. A munkások pa­naszkodnak, hogy munkaadó­juk, a TUC tízhónapos tár­gyalás után nem hajlandó megadni a heti 14 shillinges drágasági pótlékot. UMUAHIA BOMBÁZÁSA JAFP) A biafrai rádió hét­fői jelentése szerint a nigériai szövetségi légierő újabb bom­batámadást intézett a biafrai kézen levő Umuahia lakóne­gyedei ellen. A támadásnak öt halálos áldozata és több sebe­sültje van. Négy hét óta ez az első hasonló jelentés. A szö­vetségi kormány szóvivője szombaton azt mondotta, hogy a légierő katonai célpontokat bombázott. MEXIKÓI MÉRLEG (AFP) A Guardian című an­gol lap értesülése szerint a Mexikóvárosban, a Három kultúra terén 1968. október 2-án lezajlott összecsapásnak 273 polgári áldozata volt, köz­tük 26 gyerek. A rendőrök és a katonák között az áldozatok száma 40—50 fő volt. A­ sebe­sültek száma 1200, ezek közül 50—60 rendkívül súlyos sérü­lés volt. Mintegy 5—700 sze­mélyt ma is kezelnek a mexi­kóvárosi ideggyógyászati kór­házban. Magyar elnök egy ENSZ-bizottságban Magyar elnököt választott 22. üléssza­kán az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nők helyzetével foglalkozó bizottsága. A bizottság munkáját az új ülésszakon Bohámné, dr. Szegő Hanna vezeti. A na­pirenden olyan kérdések is szerepelnek, mint az anyák helyzete, s a magyar dele­gáció ezzel kapcsolatban ismertetni fog­ja a hazánkban bevezetett, s világvi­szonylatban is jelentős anyasági segély és a kisgyermekes anyáknak nyújtott támo­gatás eddigi tapasztalatait.

Next