Magyar Hírlap, 1969. április (2. évfolyam, 90-117. szám)
1969-04-01 / 90. szám
Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA 1969. ÁPRILIS 1. KEDD 3 1 A szovjet kormány nyilatkozata meg majdnem minden ázsiai nép, sőt sok európai nép is él. A szovjet kormány ebben az időben is számos konstruktív lépést tett annak érdekében, hogy elejét vegye a határviszály elmérgesedésének, hogy elvegye e határvillongások élét. Evégett 1963. május 17-én a szovjet kormány javasolta a KNK kormányának, folytassanak kétoldalú konzultációkat Ezek a konzultációk 1964 februárjában Pekingben megkezdődtek. A szovjet küldöttséget miniszterhelyettesi minőségben P. I. Zirjanov, a Szovjetunió teljes jogú képviselője, a kínait Cseng Jung-csün külügyminiszter-helyettes vezette. A szovjet fél olyan javaslatokat tett melyeknek elfogadása a lehető legrövidebb időn belül pontosan módot nyújtott volna arra, hogy kölcsönös megegyezés útján megállapítsák a szovjet—kínai államhatár vonalát egyes szakaszokon. A szovjet küldöttséget az az elképzelés vezérelte, hogy a konzultációk sikeres befejezése hathatósan hozzájárulna népeink és államaink közötti baráti kapcsolatok fenntartásának ügyéhez. Jentette: „A térképek jelentéktelen eltéréseket tartalmaznak. Ezeket nagyon könynyen békés úton meg lehet oldani.” Mindazonáltal ezt a nyilatkozatot gyakorlati lépésekkel nem támasztották alá. Kínai részről a határsértések nemcsak hogy nem szűntek meg, de számuk még növekedett is. A kínai provokációk nem véletlen incidensek ily módon a kínai hatóságok fegyveres provokációi az Usszuri-folyónál, a Damanszkij-sziget térségében — nem véletlen incidensek. Ezek a cselekedetek mint általában, a feszültség előidézése is a szovjet—kínai határon, komoly kárt okoznak a szocializmus és a béke ügyének, az antiimperialista harc közös frontjának, a szovjet és a kínai nép barátságának. A szovjet kormány, amelyet az a szüntelen törekvés vezérel, hogy biztosítsa a tartós békét és biztonságot, barátságot és együttműködést tartson fenn a kínai néppel, úgy véli, haladéktalanul gyakorlati intézkedéseket kell tenni a szovjet—kínai határon kialakult helyzet normalizálására. Felhívja a KNK kormányát, tartózkodjék olyan cselekedetektől a határon, amelyek bonyodalmakat idézhetnek elő, továbbá felhívja a kínai kormányt, oldják meg a nézeteltéréseket, ha ilyenek felmerülnek, nyugodt légkörben és tárgyalások útján. A szovjet kormány azonkívül amellett van, hogy a hivatalos szovjet és kínai képviselők a legközelebbi jövőben újítsák fel az 1964-ben Pekingben elkezdett konzultációkat. A szovjet kormány szilárd meggyőződése, hogy a szovjet és a kínai nép alapvető érdekei végső soron lehetővé teszik, hogy kiküszöböljék és leküzdjék a szovjet—kínai viszonyban felmerült nehézségeket. A Szovjetunió kormánya kijelentette, és szükségesnek tartja ismét kijelenteni, hogy határozottan visszaver bárminemű, a szovjet föld ellen irányuló merényletet. Azok a kísérletek pedig, hogy a Szovjetunióval, a szovjet néppel a fegyverek nyelvén beszéljenek, a leghatározottabb ellenállásra találnak. A szovjet nép egyemberként támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Szovjetunió kormányának lenini külpolitikáját, a szocialista haza szent határai és biztonsága szavatolására irányuló intézkedéseket. „1969. március 29.” A Szovjetunió kormányának fenti nyilatkozatát ez év március 29-én a moszkvai kínai nagykövetségen keresztül hivatalosan eljuttatták a KNK kormányának. A Érintse félnek nem állt szándékában a megegyezés A kínai képviselők magatartása az 1964-es konzultációkon azonban azt mutatta, hogy a kínai félnek nem állt szándékában megegyezést elérni. A KNK küldöttsége kétségbe akarta vonni a történelmileg kialakult és szerződésekben rögzített államhatárt. A kínai fél a konzultációk értelmét olyan „területi probléma" mesterséges előidézésében látta, amely hosszú évekre bonyolulttá tette volna népeink és országaink között a viszonyt. A konzultációkat Pekingben nem fejezték be. Elvileg olyan megállapodás született, hogy ezeket a konzultációkat 1964. október 15-én Moszkvában tovább folytatják. De annak ellenére, hogy a szovjet fél abban az időszakban és a következő években nem egy ízben emlékezteti erre az elvi megállapodásra, a kínai kormány kitért a konzultációk befejezése elől. Különben nem jelentett volna nagy nehézséget, hogy megállapodást érjünk el, a szóbeszédeket és félreértéseket pedig félretegyük a jövőre. Ehhez csupán egy dologra volt szükség: jóakaratra kínai részről, arra lett volna szükség, hogy a kínai képviselők abban a szellemben tevékenykedjenek, ahogy erről 1960. április 28-án például Csou En-laj miniszterelnök Nepál fővárosában, Katmanduban egy sajtókonferencián nyilatkozott. Az egyik tudósító ama kérdésére válaszolva, „vannak-e a szovjet—kínai határnak tisztázatlan szakaszai”, nyomatékosan kije Kínában hallgatnak a szovjet nyilatkozatról Patak Károly, az MTI pekingi tudósítója jelenti: Kína a saját közvéleménye előtt mindeddig nem vett hivatalosan tudomást a határügyi tárgyalásokat javasló szovjet kormánynyilatkozatról. Az okmányt Moszkvában a kínai nagykövetség „provokációként” visszautasította, és tartalma Kínán belül egyelőre csak a külföldi rádióadásokból ismeretes. Az MTI tudósítója a kínai külügyminisztériumhoz fordult véleményért, de a minisztérium sajtóosztályának illetékes tisztviselője — mint közölték — nem volt jelen. A visszautasított szovjet javaslat higgadt megfogalmazásával, jó szándékával és következetességével keltett mély benyomást a pekingi diplomáciai körökben. Szovjet részről ugyanis megint tudomásra hozták, hogy elsődleges fontosságú kérdésnek nem a helyzet élezését, hanem a légkör normalizálását tartják, feltéve, ha a kínai vezetőség felhagy a szovjet határokon belül fekvő területrészek fegyveres elragadására irányuló kísérleteivel. Diplomáciai megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az utolsó hivatalosnak nevezhető szovjet—kínai határügyi tárgyalásokon (1964-ben) a szovjet megbízottak nem zárkóztak el az Usszuri-folyón levő szovjet zátonyszigetek hovatartozásának, a földrajzi és stratégiai meggondolásokat szem előtt tartó, a kínai félre is méltányos rendezésétől. A tárgyalásokat Peking szakította meg, miután el akarta fogadtatni a szovjet féllel az egész szovjet—kínai határvonal „egyenlőtlen” felek szerződésén alapuló jellegét. Ezt a kínai külügyminisztérium sajtóosztályának március 10-én kiadott nyilatkozata is elismerte, és megismételte a képtelen követelést. A szovjet javaslatok visszautasítása azt bizonyítja, hogy akárcsak 1964-ben, Peking most sem akar lemondani arról a lehetőségről, hogy a szovjetellenes kampányt bármikor felszíthassa. A világsajtó a szovjet kormány békeóhajáról ír A világsajtó rendkívül bő terjedelemben, vezető helyen ismrteti a szovjet kormány nyilatkozatát, amely a szovjet- kínai határon a közelmúltban lezajlott incidensekkel kapcsolatban javasolta a Kínai Népköztársaság kormányának, hogy a két fél folytasson tárgyalásokat a felmerülő kérdések megoldására. A londoni Morning Star külön felhívja a figyelmet arra, hogy a nézeteltéréseket nyugodt légkörben, tárgyalások útján kell rendezni. Szeretnénk remélni, hangoztatja a lap, hogy „a kínai kormány a szovjet javaslatra a további fegyveres akció beszüntetésével válaszol, s beleegyezik a tárgyalásokba”. A Financial Times megállapítja, hogy „a Szovjetunió tárgyalásokat ajánl Kínának”. Az olasz lapok szintén részletesen foglalkoznak a nyilatkozattal és elemzik annak tartalmát. Az Unita megállapítja: a szovjet kormány hivatalosan javasolta a kínai kormánynak a konzultáció felújítását, azzal a céllal, hogy gyakorlati intézkedéseket hozzanak a szovjet—kínai határon kialakult helyzet normalizálására, mivel a jelenlegi körülmények komoly károkat okoznak a szocializmus és a béke ügyének, a közös imperialistaellenes frontnak. A New York Times a nyilatkozatnak azokat a részeit ismerteti, amelyek a Szovjetunió békeóhajával foglalkoznak. A lap rámutat a nyilatkozat „lágy hangnemére”, majd kijelenti, a szovjet kormány kifejezésre juttatta: határozottan elutasít minden olyan kísérletet, hogy a Szovjetunióval a fegyvrek nyelvén beszéljenek. Nasszer igazságos békét követel (MENA, AFP)Kairóban vasárnap Nasszer elnök figyelmeztette az Arab Szocialista Unió kongresszusának 1700 küldöttjét, hogy a közel-keleti helyzet veszélyes szakaszba lépett, és lehetséges, hogy Izraellel újabb összeütközésre kerül sor. Nasszer hangsúlyozta, hogy az 1967-es háborúban Egyiptomot legyőzték és a háborút követően az országnak nem volt ereje ahhoz, hogy kiűzze Izraelt az elfoglalt területekről. „Most — mondta Nasszer — a kép megváltozott, képesek vagyunk arra, hogy kiűzzük őket.” Az EAK elnöke ezután így folytatta: „A háború nem öncél. A háborút azért kell megvívni, mert megvívása parancsoló szükség, és nem kínálkozik más lehetőség. Mi nem vagyunk a háború prókátorai. Olyan békét akarunk, amely az igazságon alapul”. Az ASZÚ kongresszusa munkájának harmadik, s egyben befejező napján nyilatkozatban foglalt állást a Közel-Kelettel foglalkozó négyhatalmi tárgyalások lehetséges eredményeivel kapcsolatosan. A nyilatkozat leszögezi, hogy az arab nemzet nem fogad el semmiféle olyan megoldást, amely béke helyett kapitulációt indítványoz. A nyilatkozat hangoztatja, hogy az arab nemzet elutasít minden olyan megoldást, amely nem gondoskodik az izraeliek által elfoglalt területek teljes és feltétel nélkül történő kiürítéséről. Az ASZÚ kongresszusa ezzel egyidejűleg több katonai intézkedést javasol. Riad megbeszélése Vinogradovval Riad egyiptomi külügyminiszter vasárnap este találkozott Szergej Vinogradovval, a Szovjetunió kairói nagykövetével. A megbeszélések tárgyát a közel-keleti válság legújabb fejleményei, Gunnar Jarringnak, az ENSZ különleges közel-keleti megbízottjának küldetése, és a négyhatalmi megbeszélések képezték. hotta a szóvivők a tüzet viszonozták, és a tűzpárbaj mintegy 15 perc múlva véget ért. Jordániai részről veszteségek nem voltak. Szíriai lap elutasítja az amerikai tervet Ivan Zverina, a UPI tudósítója az ENSZ-ből keltezett és nyugati diplomáciai forrásokra hivatkozó jelentésében kivonatosan ismerteti az Egyesült Államok közel-keleti rendezési tervét. A terv előirányozza Jeruzsálem egyesítését izraeli ellenőrzés alatt, de ugyanakkor kilátásba helyezi az 1967. évi hatnapos háború során elvesztett többi arab terület visszaadását az érintett arab országoknak. Az Egyesült Államok a megbeszéléseken javasolni fogja demilitarizált övezetek létrehozását, és nemzetközi békefenntartó erők elhelyezését az arab—izraeli határok mentén. Mind az arab országok, mind Izrael számára — a terv szerint — garantálni kell a szabad hajózást a Szuezi-csatornán, a Tiran-szoroson és az Akabai öbölben. Az amerikai tervről írva az Al Szaura című szíriai lap azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy politikájában saját monopolista érdekeit követi és hasonló értelemben ír a lap Nagy-Britanniának a Közel-Kelettel kapcsolatos érdekeiről is. Az Al Szaura többek között hangsúlyozza: az arabok számára, jogaik visszanyerésében a fegyveres harc az egyetlen járható út. Husszein király külföldi út előtt (UPI) Husszein jordániai király kedden elindul az Egyesült Államokba és több nyugat-európai országba teendő nagyszabású körútjára. A jordániai uralkodó április 8-án érkezik Washingtonba, ő lesz az első arab államfő, aki az új amerikai elnökkel tárgyal. Emellett úgy tervezi, hogy de Gaulle elnökkel, Wilson brit miniszterelnökkel, VI. Pál pápával és Kiesinger nyugatnémet kancellárral is eszmecserét folytat a közel-keleti helyzetről. Diplomáciai megfigyelők nagy jelentőséget tulajdonítanak a jordániai uralkodó nyugati útjának, és úgy vélekednek, hogy a most kezdődő tárgyalások kulcsfontosságúak lehetnek a közelkeleti rendezés szempontjából. Tűzharc a Jordán völgyében Egy jordániai katonai szóvivő bejelentette, hogy izraeli erők vasárnap este, helyi idő szerint 22 órakor a Jordán folyó északi völgyében gépfegyverekből és aknavetőkből tüzet nyitottak a jordániai alakulatokra. Jordániai részről — mon Lemondott a szíriai Baath-párt vezetősége? A Reuter hétfői damaszkuszi keltezésű jelentésében olyan értesülést közöl, amely szerint Szíria kormánypártjának, a Baath-pártnak a vezetősége lemondott és Atasszi államfő előreláthatólag még az este új kormányt alakít. Az új szíriai vezetők listáját a brit hírügynökség szerint akkor teszik közzé, amikor a kormánypárt befejezi negyedik országos kongresszusát. Eisenhower gyászszertartása Washingtonban (MTI, AFP) Vasárnap katonai díszpompával szállították át Dwight Eisenhower koporsóját a washingtoni nemzeti katedrálisból az amerikai törvényhozás épületébe. A volt elnök koporsóját a törvényhozás épületének kupolacsarnokában ravatalozták fel egy napra. A gyászmenetben ott volt Nixon elnök, valamint az amerikai kormány csaknem minden tagja, a katonai vezetők, politikusok, társadalmi és közéleti személyiségek. Jelen volt számos külföldi személyiség, akik a volt elnök temetésére érkeztek az amerikai fővárosba. A koporsót hétfőn ismét visszaszállították a nemzeti katedrálisba. A gyászszertartáson jelen volt de Gaulle elnök, Kiesinger nyugatnémet kancellár, Lord Mountbatten, Erzsébet angol királynő személyes megbízottja és számos más külföldi vendég. A Szovjetunió képviseletében Csujkov marsall érkezett a temetésre az amerikai fővárosba, Kuznyecov első külügyminiszter-helyettes kíséretében. A Magyar Népköztársaságot a gyászünnepségen Nagy János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, hazánk washingtoni diplomáciai képviseletének vezetője képviselte. Eisenhowert szerdán a Kansas államban levő Abilenben, az Eisenhower könyvtár kápolnájában temetik el, le-t fogadta elsőnek az amerikai elnök. Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára újságíróknak elmondotta, annak ellenére,, hogy nem nevezheti „munkaülésnek” a két államfő találkozóját, valószínűleg nem pusztán udvariassági látogatásról van szó. De Gaulle és Nixon egy hónappal ezelőtt találkozott utoljára Párizsban, amikor Nixon európai körúton járt. A hétfői megbeszélésen valószínűleg folytatták az akkor megkezdett párbeszédet. Nixon hétfőn fogadja Baudouin belga királyt is. Egyórás Nixon de Gaulle találkozó De Gaulle francia köztársasági elnök hétfő délután a Fehér Házban ötvenöt perces megbeszélést folytatott Nixon amerikai elnökkel. A gyászszertartásra érkezett magas rangú külföldi vendégek közül de Gaul Ma Kiesingert fogadja az USA elnöke Bonni kormánykörökből származó információ szerint Nixon kedden félórás megbeszélésre fogadja Kiesinger kancellárt Washingtonban. Kiesinger az áprilisi NATO-értekezletről, a szovjet-kínai konfliktusról és a budapesti felhívásról akar az elnökkel tárgyalni. Befejeződtek a szovjet—algériai tárgyalások (TASZSZ) Hétfőn délután befejeződtek a szovjet—algériai tárgyalások Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsok Elnökségének elnöke és Huari Bumedien, az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, az Algériai Forradalmi Tanács elnöke között. A hétfő délelőtti és délutáni eszmecserék folyamán megvitatták a szovjet- algériai kapcsolatok kérdéseit és néhány nemzetközi problémát. A baráti, elvtársi légkörben véget ért tárgyalásokról közös közleményt adnak ki.