Magyar Hírlap, 1969. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)

1969-09-19 / 259. szám

­ Megjelenik a hét minden nap­ján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lap­kiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal tele­fonszámai: 221-285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.MAGYAR Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 2. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1969. SZEPTEMBER 19. PÉNTEK c­­r-fi ) Arab változások Ha valamiben, retrográd vagy prob­lematikus értékű katonai puccsokban aztán semmiképp sem szűkölködött a fiatal arab államok alig fél évszázados története. Az ezekkel szemben kifeje­zett viszolygás után a világsajtó most mégis merőben új hangvétellel ér­tékeli a május végi szudáni fordula­tot, s a líbiai monarchia két héttel ez­előtt bekövetkezett megdöntését. Az egyszerű regisztrálás vagy cinikus kézle­gyintéssel való napirendre térés ezút­tal elmaradt: a valamennyire is tárgyi­lagos kommentárok egybehangzóan úgy értékelik a változásokat, mint a két or­szág belső fejlődését pozitív irányba te­relő folyamat kezdetét. Ennek az önmagában is jelentős ered­ménynek azonban van egy másik, nem kevésbé fontos aspektusa: a két rend­szerváltozás sajátos barométerként jel­zi a jelenlegi közel-keleti válság köze­pette ható összarab áramlatok irányát. Amennyire igaz, hogy a 14 arab orszá­got egy nemzet népesíti be, annyira tényként­­kell elfogadni a különálló kö­zösségek sok esetben centrifugális irányba ható sajátosságait is. S e spe­cifikumok torka mozaikja nemcsak a nyelv, a népszokások és a gazdasági adottságok kövecskéiből tevődik össze. Politikai síkon ugyancsak megnyilvánul, s ezért­­ némi leegyszerűsítéssel — kon­zervatív és radikális arab rendszerekről beszélhetünk. Hiszen nyilvánvaló, hogy — például­­ a középkori szokásjogon alapuló szaúd-arábiai hagyományos iszlám monarchia jelentősen különbözik a haladó reformok és a nem kapitalista fejlődés iránt fogékony szíriai vagy egyiptomi rendszerektől. Miután pedig ezek a különbségek ál­talában negatív hatással voltak és van­nak az arab egység ügyére, bármely arab országban bekövetkezett változás ebből a szempontból is figyelmet érde­mel. Nos, ami a legutóbbi líbiai for­dulatot illeti: az érdekeltek reagálása — fagyos hallgatás a Szaúd-Arábia vezet­te jobbszárnyon és üdvözlő nyilatkoza­tok az EAK vezette haladó csoport ré­széről — világosan arra mutat, hogy Tripoliban balra lendítették az arab vi­lágon belüli erőviszonyokat jelző mér­leg nyelvét. Úgy is mondhatjuk, hogy a mérkőzés állása immár 8:6 az arab haladás javára. (Aligha tekinthető vé­letlennek, hogy a líbiai hatalomátvétel­lel szinte egy időben Szaúd-Arábiában összeesküvés vádjával nagyarányú le­tartóztatások voltak. Marokkóban pedig alkotmányellenesen őrizetbe vették Ali Jatát és más haladó politikusokat...) Az erőviszonyok ilyen alakulása egy­ben azt is jelenti, hogy szélesedett a következetes imperialistaellenesség ta­laján álló arab országok frontja. Ehhez bizonyára hozzájárult az Izraelt pártoló és a közel-keleti válság politikai rende­zését hátráltató washingtoni magatar­tás is. Paradox módon így az imperia­lista pozíciók megerősítéséért elindított izraeli agresszió hatásában a visszájá­ra fordult, s ez hosszabb távon e tér­ségre kialakított stratégiai koncepciójá­nak megváltoztatására kényszerítheti az Egyesült Államokat. Az arab világon belüli balratolódás növeli az imperialistaellenes erők tábo­rát, hatékonyabbá teszi az arabok igaz­ságos ügye mellett minden nemzetközi fórumon kiálló békeszerető országok fá­radozásait. Nixon beszéde az ENSZ közgyűlésén az általános politikai vita első napján U Thant—Gromiko találkozó — Megkezdődtek a diplomaták megbeszélései Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti New Yorkból. Az ENSZ-közgyűlés megnyitása után U Thant, a világszervezet főtitkára mun­kaebéden látta vendégül Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert. A megbeszélé­sen a Közel-Keletről is szó esett. Azon a tegnapi díszvacsorán, ame­lyet a Szovjetunió ENSZ-képviseleté­­nek rezidenciáján rendeztek, a magyar, a bolgár, a kubai, a mongol, a lengyel, a román, a csehszlovák, az ukrán és a belorusz diplomaták vettek részt. Jelen volt Dobrinyin washingtoni szovjet nagy­követ is. Gromiko ezenkívül meleg, baráti légkörben, a két országot kölcsönösen érintő, valamint közgyűlési kérdésekről tárgyalt Manescu román külügyminisz­terrel. Gromiko tegnap találkozott Mahmud Riaddal, az EAK külügyminiszterével. • • " Ügyrendi döntések A közgyűlés általános ügyrendi bizott­sága elhalasztotta a döntést arról, hogy napirendre tűzzék-e az észak-írországi problémát. Ismét a fórum elé viszik vi­szont a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogai helyreállításának kérdését. A bizott­ság közfelkiáltással fogadta el ezt a na­pirendi pontot, csak a csangkajsekista képviselő emelt szót ellene. Nyugati nyo­másra napirendre tűzték az úgynevezett koreai kérdés megvitatását is. A szovjet küldöttség javaslata, hogy a koreai vitára hívják meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Ha lesz ilyen óhaj, egyidejűleg meghívhatnák a dél-koreai rezsim képviselőit is. Az ENSZ épületében az elnököt Angie Brooks libériai delegátus, az ülésszak elnöke köszöntötte. Utána Nixon rövid megbeszélést tartott U Thant főtitkárral. A közgyűlés általános politikai vitája tegnap délelőtt Jose de Magalhaes Pinto brazil külügyminiszter felszólalásával kezdődött, majd Nixon elnök kapott szót. Az amerikai elnök általánosságban az Egyesült Államok békés szándékait han­goztatta. Vietnamról azt mondotta, hogy hivatalba lépése óta ez a kérdés foglal­koztatja a leginkább, majd a VDK-t és az ideiglenes forradalmi kormányt tette felelőssé a párizsi tárgyalások elhúzódá­sáért. Ezután felszólította az ENSZ-tagjait, hogy segítsék elő a vietnami béke meg­teremtését. Az USA békés szándékát a bombázások megszüntetésével és az ame­rikai csapatok létszámának csökkentésé­vel igyekezett bizonyítani. Utalt arra, hogy a VDK párizsi küldöttségének ve­zetője korábban hangoztatta: egy jelen­tős amerikai létszámcsökkentés befolyá­solhatja a tárgyalások alakulását. Azt mondotta, hogy az USA „kész kivonni Vietnamból minden katonai alakulatot, megfelelő megállapodás esetén.” A kelet—nyugati, és főként a szovjet— amerikai kapcsolatokról szólva megismé­telte, hogy a konfrontáció korszakából az együttműködés korszakába kell lépni. „Az a véleményem, hogy kapcsolatainkat a Szovjetunióval a kölcsönös megbecsülés szellemében lehet építeni, elismerve né­zetkülönbségeinket, s egyben a vélemény­­eltérés jogát, elismerve érdekeink külön­bözőségét, de egyben a közös érdekeket is, elismerve szövetségeseink jogait éppúgy, mint a saját jogainkat” — jelentette ki Nixon. Reméli, hogy rövidesen megindul­nak a megbeszélések a stratégiai fegyve­rek korlátozásáról is, bár — mint állította — a Szovjetunió nem adott választ az amerikai javaslatra, s a javaslat megté­tele óta a helyzet súlyosabb lett, mert „a Szovjetunió gyors ütemben fejlesztette stratégiai erőit, s maguk a fegyverrend­szerek is bonyolultabbak és­­ rombolóbb hatásúak lettek”. „Bár a probléma bonyo­lult — mondotta —, készek vagyunk ar­ra, hogy komolyan, gyakorlatiasan és cél­ra törően tárgyaljunk róla, és határozott kísérletet tegyünk arra, hogy ne csak megakadályozzuk a stratégiai fegyverek tárházának bővülését, hanem meg is for­dítsuk ezt a folyamatot.” Az amerikai el­nök kijelentette, országa támogatja a gen­fi leszerelési konferencia javaslatait a ve­gyi és bakteriológiai fegyverekre, illetve a tenger mélyének demilitarizálására vo­natkozóan, s egyben reméli, hogy rövide­sen érvénybe lép a nukleáris fegyverek elterjedését megtiltó nemzetközi egyez­mény. Hozzátette: „Nem lehetnek olyan illúzióink, hogy a fegyverzet ellenőrzése önmagában meghozza a békét. A béke azt is igényli, hogy előbbre jussunk azoknak az állandó politikai problémáknak a meg­oldásában, amelyek megosztják a világot Ehhez nemcsak szavakra, hanem tettekre is szükség van, amelyek kialakíthatják a kölcsönös bizalom légkörét” — mondotta beszédében. — „Az a szándékunk, hogy józanul és komolyan tárgyaljunk a Szov­jetunióval. Nem hat át bennünket az elő­ítélet, nem vakítanak el érzelmek, s arra törekszünk, hogy ne propagandát folytas­sunk, hanem megállapodásokra jussunk.TM És amikor a kommunista Kína vezetői el­határozzák majd, hogy véget vetnek ön­akaratukból létrejött elszigeteltségüknek, készek leszünk arra, hogy ugyanilyen őszinte és komoly szellemben tárgyaljunk velük” — hangoztatta Nixon. Az elnök csak röviden és általánossá­gokban foglalkozott a közel-keleti hely­zettel, azt hangoztatva, hogy a rendezés­nek az ENSZ fegyverszüneti határozatán kell alapulnia. „A békének olyan rende­zésre kell felépülnie, amelyet minden ér­dekelt félnek érdekében áll majd megtar­tania — mondotta. — Olyan rendezést ke­resünk, amely minden nép szuverén jo­gait tiszteletben tartja, a biztonságos és elfogadott határokon belül. Meggyőződé­sünk, hogy nem jöhet létre béke akkor, ha lényeges változásokat akarnak végre­(Folytatása a 3. oldalon) KOZMOSZ 299. (TASZSZ) Tegnap a Szovjet­unióban Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz 299. jel­zésű mesterséges holdat. A szputnyik keringési ideje 89,5 perc. Pályája a Földtől 311— 214 kilométerre van. Rádióadó­készüléke a 19,995 Mhz frek­vencián dolgozik. A szputnyik berendezése kifogástalanul működik. RATIFIKÁLÁS (TASZSZ) Sztojan Gjurov moszkvai bolgár nagykövet Moszkvában letétbe helyezte a nukleáris fegyverek elterjedé­sének megakadályozásáról szó­ló szerződés bolgár ratifikációs okmányait. MAGYAR NAP AZ IZMIRI VÁSÁRON (MTI) Az izmiri nemzetközi vásáron megrendezték a ma­gyar napot. A magyar kiállí­tás az érdeklődés középpontjá­ban áll. Különösen a Techno­­impex által kiállított gépek, közöttük elsősorban a dróthú­zó és fénymásoló, továbbá a szedő- és a pénztárgépek iránt nagy az érdeklődés. FIGYELMEZTETNEK A GÖRÖG ELLENÁLLÓK (AP) A görög ellenállók le­vélben figyelmeztették a kül­földi üzletembereket: számol­janak fel és hagyják el Gö­rögországot, mert az ellenál­lók a továbbiakban nem ga­rantálják biztonságukat. A le­vél írói rámutatnak, hogy a külföldi tőke hozzájárul a je­lenlegi tarthatatlan helyzet lé­téhez, amelyben a görög népet megfosztják szabadságától, az igazságot pedig a nyers erő­szak váltotta fel. FELSZÓLALÓ NEM VOLT... (AP) A jövő keddre halasz­tották a 25­ hatalmi genfi lesze­relési értekezlet legközelebbi ülését. A halasztás oka: a teg­napra tervezett ülésen egy küldött sem volt hajlandó fel­szólalni. ROBBANÁS A FIGARÓNÁL (Reuter) Bomba robbant a Figaro című francia napilap épületében. A merénylet ki­sebb károkat okozott az elő­csarnokban. Fel nem robbant bombát találtak a lap Champs Elysée-n található irodájában is. DÉL-RHODESIAI CIVILIZÁCIÓ (AFP) A dél-rhodesiai ha­tóságok „európai övezetté” nyilvánították a Tangwenas törzs területét és tegnap a törzs tagjait karhatalommal telepítették át az úgynevezett afrikai övezetbe. A törzs ellen­szegülő főnökét letartóztatták. BIGÁMISTA MINISZTER (AP) Frank Chitambala zambiai minisztert egy lusakai bíróság bigámia vádjával 1­2 havi börtönbüntetésre ítélte. Chitambala első házasságát a helyi szokásjog szerint, a má­sodikat pedig a polgári jog­szabályok szerint kötötte. A nap híreiből Tanácskozás az Országházban Két törvényjavaslat a két bizottság előtt Az Országház Gobelin-termében tegnap magas szintű érdemi tanácskozás folyt a parlament őszi ülésszakának napirendjé­re kerülő, a szakmunkásképzésről és a gázenergiáról szóló két új törvényjavas­latról. A tanácskozáson a két parlamenti bizottság tagjain kívül azok vettek részt, akik a legjobb értői a megtárgyalásra ke­rült problémáknak és gazdái az illető munkaterületeknek. A két bizottság együttes ülésén ott volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Veres József munkaügyi, Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Simor János, Szil­­bereky Jenő, Nagy Imre miniszterhe­lyettesek, Katona Zoltán, a legfőbb ügyész helyettese és más meghívottak. A szakmunkásképzésről szóló új tör­vényjavaslatról Veres József munkaügyi miniszter tájékoztatta a­ képviselőket. A többi között kijelentette: az új törvény­­javaslat nagy horderejű társadalompoli­tikai kérdést igyekszik szabályozni, hi­szen a szakmunkásképzésnek új, legma­gasabb szintű törvényi rendezése egyet jelent a munkásosztály utánpótlásáról való gondoskodással. A miniszter rész­letesen elemezte az új törvényjavaslatot gazdasági, oktatáspolitikai, szociális, egészségügyi, valamint jogi szempontból. Veres József a továbbiakban hangsú­lyozta: az új törvény a kérdés alapvető szabályait tartalmazza és e magas szintű szabályozásra — a sok egyéb fontos ok mellett — azért is szükség van, mert a szakmunkásképzésről ma már több mint 200 rendelet intézkedik. A miniszter ezek után arról beszélt, hogy a szakmunkás­­képzés igazi korszerűsítése elképzelhetet­len megfelelő ipari háttér, az üzemek, a vállalatok nagyarányú közreműködése nélkül. A törvényjavaslat előkészítésekor — mondotta — nagy figyelemben részesí­tették a különféle társadalmi fórumok véleményét és javaslatait, ami ezekből realizálható, bekerült a törvényjavaslat­ba. A miniszter tájékoztatója végén az össztársadalmi segítség fontosságáról be­szélt, és kérte a képviselők, a parlament segítségét az új törvény minél jobb és hatékonyabb érvényesüléséhez. (Folytatás az 5. oldalon)

Next