Magyar Hírlap, 1969. október (2. évfolyam, 271-301. szám)

1969-10-10 / 280. szám

Megjelenik a hét minden nap- 31 ft 11 # ÁRA: 80 FILLÉR Ün' 1h,et,koznatP. ].?' vasárnap Ilii Hl jMk n mm mmm mmm. ram Ifi ^ Előfizetési díj egy hónapra O Kia,dia:, °­­°P' J»li HH Wm Ili Uli al Ural I Mi PH 25,- forint. Előfizethető a lap­kiadó Vallalat. Szerkesztoseg §i|i| Mpj| SMB flE USS WmJI H §|§ ||i fii pHB Bfl kézbesítőknél, bármely posta­fs kiadóhivatal: Bpest, VII.. [««| MM ül “ WH EMI Ilii ü H ü M ÜB H ■ hivatalban és a posta hírlap. Lenin körút 9-11. A szerkesz- HgBgR||§ KM ül «■ W Ml BMP GB j®§ $| EUf W «B |U| üzleteiben. Külföldön a Kul­tcseg és a kiadóhivatal tele- É H 3 H ül lit! ifm fül Hi Hä ifm B MM 1^ túra Könyv és Hírlap- Külke­donszámai: 221-285, 221-293, lg» g® hOB ijS S raji jfmifflTl »■ BYÜ Mfn jPj j§3 EL Bk fSy jpjk­reskedelmi Vállalat kirendelt­° M­­HU ■ nlm H■ 11%Lfrai tsr-2. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM POLITIKAI NAPILAP______________________________1969. OKTÓBER 10. PÉNTEK Laikusok v'ze i'b szakfóruma A kora reneszánsz Olaszországának városaiban mielőtt közterületen fölállí­tottak egy szobrot, népszavazást rendel­tek el: méltó-e arra a mű, hogy min­denki szemének kitegyék? Csizmakészí­­tők, rézművesek, asztalosok és hentes­mesterek ítélete formálta az utca képét és elöntött olyan kérdésben, amelynek megválaszolása — napjaink mértéke szerint — szakemberekre, művészekre tar­tozik. Persze, mielőtt követendő példá­nak kiáltanánk ki ezt a népítéletet, hadd jegyezzük meg: más volt akkor a kor, más a művészet. A képzőművészeti, az építészeti alkotások művészi tartalma és formája a kor emberének — generáció­kon át változatlan — ízlését tükrözte. Mégis, nagyon mély demokratizmus volt a szobrok „megszavazásának” szokásá­ban. Mert való igaz: a szakember, a műítész szeme sokkal többet észrevesz, mint azé, aki más szakmát művel, íté­lete is biztosabb, ízlése is kifinomultabb. De a köztéri szobor mindenkié. Azé a megszámlálhatatlanul sok emberé, aki jár-kel körülötte, találkozót beszél meg előtte, akinek életéhez, eszm­éléséhez, szerelméhez egyaránt odatartozik... A sok évszázados példát egy egészen friss hír idézte föl. Angyalföld város­­központjának távlati tervét - mondja a jelentés - a kerületi tanács vb és a népfront a kerület lakói elé tárta. Meg­jelentek a Vitán orvosok, mérnökök, pe­dagógusok, különféle szervek képviselői, és megjelentek olyanok is, akik nem hi­vatalos minőségben képviselték a nagy­mamákat, a háziasszonyokat, a kis há­zak, a modern lakótelepek „egyszerű" lakóit. Elmondták véleményüket a terv­ről: nincs megfelelő helyen az új szín­ház, másképp kellene megépíteni a vil­lamosvégállomást, jó volna megnagyob­bítani a tanácsházat, az iskolát, az or­vosi rendelőt... A vita hosszú volt, órá­kig folyt — egy-egy szakkérdésről. Mindaz, ami Angyalföldön történt, nem egyedülálló jelenség, nem unikum. Az utóbbi időben jó néhányszor előfor­dult már, hogy némely fontos — rend­szerint várospolitikai — döntés előtt meg­kérdezték a közvéleményt. (Persze, a negatív eseteket is sorolni lehetne, de a jelekből és a szocialista demokrácia fejlődésirányából arra lehet következtet­ni, hogy ezeknek az ellenpéldáknak szá­ma fokozatosan­­csökken.) — Igen — mondhatná valaki (mint ahogy akadnak is, akik mondják), két­ségkívül szép, demokratikus szokás volt ez a kora reneszánsz népszavazás, de vajon­­ mi korunkban van-e értelme an­nak, hogy a laikusok beleszóljanak a szakkérdésekbe? Városaink tervezőinek korszerűsítést célzó és művészi elkép­zeléseit kívülállónak bírálni valóban ne­héz. Ezeknek a mai fórumoknak azon­ban más a tartalmuk. A gyakorlat szólal meg itt, a lakótelepeken élők mondják el véleményüket a lakótelepekről, a mo­dernizálódó életforma új körülményeiről vallanak féltő gonddal, a „szőkébb ha­zát” megillető szeretettel. Ez a lélektani indíték pedig még a legegyszerűbb la­kásból is kiváltja a laikus művész ihle­tét, amelyre érdemes odafigyelniük a szakembereknek és a városképet „fes­tő”, „mintázó" művészeknek. A közügyekbe­n az emberek életkö­rülményeit alakító, befolyásoló fontos kérdésekbe — való beleszólás pedig minden szakmai megfontoláson túl — a demokrácia alapkérdése is. A Minisztertanács ülése Határozat a lakossági szolgáltatások javítására Gazdasági szabályozó intézkedések — Munkaidőn túli javítótevékenység, nyugdíjasok alkalmazása — Hatékonyabb árellenőrzést A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a külügyminiszter tájékoztatóját dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke magyarországi látogatásáról és tárgyalásairól, amelynek során hasznos és gyümölcsöző eszmecsere folyt a nemzetközi problémákról — első­sorban az európai biztonság kérdéséről­­ és az országaink közötti kapcsolatok­ról. A látogatás jelentősen hozzájárult a magyar és a finn nép együttműködésé­nek és barátságának elmélyítéséhez. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelen­tését kanadai látogatásáról és megbeszé­léseiről. A kormány a tárgyalásokat hasz­nosnak ítélte és megállapította, hogy azok eredményei elősegítik a két ország gaz­dasági együttműködésének kiszélesítését. A Minisztertanács titkárságának veze­tője ismertette az országgyűlés szeptem­ber 24—25-i ülésszakán elhangzott kép­viselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány felhívta az érintett minisztere­ket és országos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségét és arról tá­jékoztassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a Minisztertanács határo­zatot hozott a lakosság ipari, kereskedel­mi és áruszállítási szolgáltatások fejlesz­tésére. A kormány már korábban elfo­gadta a fejlesztés irányelveit és felkérése alapján ezeket négy országgyűlési bizott­ság, valamint a fővárosi és megyei jogú tanácsok végrehajtó bizottságai — külső szakemberek bevonásával — megvitat­ták. Az előterjesztés kiemeli, hogy főként a lakáskarbantartás, a mosás-vegytisztí­­tás, a háztartási gépek javítása, a rádió-, a televízió-, a személygépkocsi-javítás és karbantartás terén merültek fel jogos pa­naszok. A Minisztertanács határozatot hozott a szolgáltatások fejlődését biztosító gazda­sági szabályozó intézkedésekre, adó- és hitelkedvezmények nyújtására, a szolgál­tatásban dolgozók érdekeltségének fokozá­sára; egyszerűbb, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó formák bevezetésé­re; az átalányrendszer, a helyszíni javító szervezetek kiszélesítésére; a bedolgozó­hálózat bővítésére; a kölcsönző szolgálat kiterjesztésére; a lakosság szabad idejéhez jobban alkalmazkodó munkarend kialakí­tására. Elő kell mozdítani az állami vál­lalatok, szövetkezetek, közületek, intéz­mények és a magánkisipar szabad javító kapacitásának igénybevételét és nagyobb mértékben bevonni a munkaidőn túli ja­vító tevékenységbe más főfoglalkozású szakembereket és nyugdíjasokat. A szolgáltatásokkal kapcsolatos árpoli­tika fontos eszköze a kiegyensúlyozott el­látás biztosításának, ezért előírja a hatá­rozat, hogy messzemenően figyelembe kell venni a kisebb jövedelmű rétegek ér­dekeit, s az illetékes szervek tegyék haté­konyabbá az árellenőrzést. A határozat végül intézkedik — a lakosság saját ja­vító munkájának megkönnyítése érdeké­ben — az anyag-, alkatrész- és szerszám­ellátás megjavítására. A kormány felhívta a szolgáltatásokat végző állami vállalatokat és szövetkeze­teket, azok vezetőit és dolgozóit,­­valamint a magánkisiparosokat, hogy végezzenek színvonalasabb munkát, javítsák a lakos­ság ellátását. A Minisztertanács ezután egyéb ügye­ket tárgyalt . SZOVJET-TANZÁNIAI TÁRGYALÁSOK (TASZSZ) A Kremlben csü­törtökön folytatódtak a szov­jet—tanzániai tárgyalások. Szovjet részről Podgornij, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, Mazurov, a miniszter­­tanács első elnökhelyettese, Gromiko külügyminiszter, tan­zániai részről Nyerere köztár­sasági elnök és a vele érkezett miniszterek vettek részt a tár­gyalásokon. PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGÜNK AUSZTRIAI KÖRÚTJA (MTI) A magyar parlamenti küldöttség az Osztrák Nemze­ti Tanács Elnökségének meg­hívására országjáró körúton vesz részt. Az Ybbs prensen­­burgi dunai erőmű és víz­lépcsőrendszer, valamint a dürnsteini vár — Oroszlánszí­vű Richárd egykori romantkus börtönének­­ megtekintése után csütörtökön Linzben az Egyesült Osztrák Vas- és Acél­művek kombinátját, a Dona­­wicz acélfellegvárát látogat­ták meg országgyűlési képvi­selőink. Különtudósítónk telefonjelentése: Schumann francia kül­ megkezdte tárgyalásait Moszkvában A vénasszonyok nyarába fordult meleg moszkvai őszben a politikai barométer is kellemes időt és napsütést mutatott, ami­kor csütörtökön délután a szovjet és fran­cia zászlókkal feldíszített seremetyevói repülőtéren Gromiko szovjet külügymi­niszter szívélyes kézszorítással üdvözölte francia kollégáját. Maurice Schumann öt teljes napra érkezett a szovjet fővárosba — már ez is mutatja, hogy látogatása nem a protokollnak, hanem a részletekbe menő érdemi tárgyalásoknak szól. A szovjet és a francia külügyminiszter meg­beszélései már a kora esti órákban meg­kezdődtek és — mint a kiadott közle­mény tudatja — meleg, baráti légkörben folytak. Francia államférfiak moszkvai látoga­tásai az elmúlt fél évtizedben igazán nem mentek ritkaságszámba, s ha a most meg­kezdődött tárgyalásokat mégis szokatla­nul nagy érdeklődés előzte meg, ez azzal magyarázható, hogy Pompidou elnökké választása óta első ízben érkezett a szov­jet fővárosba francia miniszteriális ven­dég. Moszkvában azonban éppenséggel nem ezt az „első ízben”-t, hanem a két ország hagyományos, jó kapcsolatainak folytonosságát hangsúlyozzák — tegyük hozzá — teljes joggal. A szovjet sajtóban megjelent elemzé­sek szerzői — köztük Jurij Zsukov, a kérdés egyik legalaposabb ismerője — a történelmi tények egész sorára támasz­kodva mutatták ki, hogy a szovjet—fran­cia együttműködés nem konjunkturális, átmeneti jelenség, hanem a két partner mélyen megalapozott érdekeiből követke­zik. A két ország politikai együttműködésé­nek hagyományos k kulcskérdése — az európai biztonság — most, a Varsói Szer­ződés tagállamainak budapesti felhívása nyomán újabb lendületet kapott. Ezen a problémakörön kívül a szovjet és a fran­cia vezetőknek a múlt években folytatott tárgyalásain rendszeresen szőnyegre ke­rült a két háborús tűzfészek — Vietnam és a Közel-Kelet — ügye is. Moszkvában örömmel nyugtázzák, hogy mindezekben a témakörökben az utóbbi időben köze­­detett a két fél álláspontja és ez józan derűlátásra ad okot ez alkalommal is. A csütörtökön megkezdődött tárgyalás­­sorozat második kérdéscsoportja: a keres­kedelmi kapcsolatok, a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés idő­szerű problémáinak szemrevételezése. Ez a partnerek, a munkatársak megbeszélé­se lesz, elsősorban a szovjet—francia ve­gyes bizottság hétfőn kezdődő moszkvai ülésszakának keretében. A szovjet—francia kereskedelmi forga­lom volumene rövid néhány esztendő alatt megkétszereződött és az idén létre­jött újabb hosszú lejáratú egyezmény ér­(Folytatás a 2. oldalon) ULBRICHT MONGOL KITÜNTETÉSE (MTI) Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke csü­törtökön Berlinben átadta Walter Ulbrichtnak, az NSZEP KB első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének a leg­magasabb mongol kitüntetést, a Szuhe-Bator érdemrendet. AZ AESZ FŐTITKÁRA LAGOSBAN (AFP) Diallo Telli, az Afri­kai Egységszerv­ezet főtitkára szerdán Lagosba érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson Gowonnal, a szövetségi kor­mány vezetőjével. Telli, aki ellátogatott egy sor afrikai fő­városba, hogy megismerkedjék az afrikai vezetőknek a nigé­riai—biafrai konfliktussal kap­csolatban elfoglalt álláspont­jával. Gowonnal a Nigéria és Biafra közti béketárgyalások felújításáról kíván tárgyalni. HEVES TÜNTETÉS CHICAGÓBAN (MTI) Súlyos összetűzésre került sor szerdán éjjel Chi­cagóban a rendőrség és egy ifjúsági tüntető, csoport között. A tüntetők, akik a Diákok a Demokratikus Társadalomért elnevezésű szervezet úgyneve­zett radikális szárnyához tar­toznak, elvben a Chicagóban folyó „összeesküvési” per el­len tiltakoznak, amelyet a ha­tóságok a tavalyi chicagói tün­tetések nyolc szervezője ellen indítottak. A tüntetések során összecsapások zajlottak le, a rendőrök és a tüntetők lőfegy­vereket használtak. A rendőr­ség több mint hatvan tüntetőt őrizetbe vett. A BRIT BELÜGYMINISZTER BELFASTI LÁTOGATÁSA (AFP) Calaghan brit belügy­miniszter négynapos látoga­tásra Belfastba érkezett. Mint a miniszter a sajtó képviselői­nek elmondotta, úgy véli, hogy az észak-írországi helyzet „las­sacskán rendeződik”. JÖVŐ HÉTEN LÉP HIVATALBA AZ ÚJ SVÉD KORMÁNY (AP) Erlander svéd minisz­terelnök csütörtökön ünnepé­lyes keretek között benyújtot­ta a maga és kormánya lemon­dását VI. Gusztáv Adolf ural­kodónak. A svéd király várha­tóan október 14-én kéri fel az új kormány megalakítására Palme közoktatási minisztert, akit a Svéd Szociáldemokrata Párt kongresszusán egyhangú­lag megválasztottak a párt el­nökévé. A BRAZIL ELNÖK TV-BESZÉDE (AFP) Medici tábornok — aki november 15-én foglalja el a brazíliai elnöki széket — szerdán este mondott televí­ziós beszédében úgy lépett fel, mint az ország tényleges ve­zetője, s egyszersmind hangoz­tatta „független gondolkodá­sát” azokkal szemben, akik őt megválasztották az elnöki tisztségre. Az AFP jelentésé­ben jól tájékozott forrásra hi­vatkozva közli, hogy a 64 éves Augusto Rademaker, a brazil katonai junta egyik „erős em­bere” elfogadta az alelnöki tisztséget.

Next