Magyar Hírlap, 1969. november (2. évfolyam, 302-330. szám)
1969-11-21 / 321. szám
2 1969. NOVEMBER 21. PÉNTEK NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap A KÜLFÖLDI LAPOKBÓL H3RECTHS D MMvmifl A Varsói Szerződés MK Iif M külügyminisztereine JaLu Ilinnek prágai nyilatkozata megfelel az európai népek igényeinek, mert szavatolja a kontinens békés jövőjét és körvonalazza azokat az utakat, amelyeken ez a jövő elérhető — írja Lavrov. A cikkíró ezzel összefüggésben rámutat, hogy az európai tanácskozás napirendjére javasolt két pont — az erőszakról való lemondás és a kereskedelmi, gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatok bővítése — kellően megérett a megvitatásról. A semleges európai országok egyre inkább hajlanak a tanácskozás összehívására. Egyes NATO-körök azonban olyan kérdéseket akarnak napirendre tűzni, amelyekről eleve tudni lehet, hogy megvitatásuk egy európai fórum előtt nem járna pozitív eredménnyel. Ezek a körök azzal ijesztgetik a közvéleményt, hogy az európai tanácskozás csapda a Nyugatnak és a hét szocialista ország építő és békeszerető javaslatával szembe kell állítani a NATO „kemény” politikáját. Nem nehéz kitalálni, hogy mit akarnak ezzel elérni. Zsarolni szeretnék azokat, akik eredményt várnak a tanácskozástól. Kétségtelen, hogy a prágai nyilatkozat hatást gyakorolt Európa és a világ közvéleményére. Ennek titka pedig az, hogy az aláírók nem szenzációhajhászásból, vagy propagandisztikus szempontból, hanem józanul és konkrétan közelítették meg a javaslatokat, amelyek vonzóvá váltak az európai népek és számos európai kormány számára. A művészeti élet mmfpHvn sksa @SrlxUiJL lil/lf A lap csütörtöki számában megjelent írásában Miloslav Bruzek cseh művelődésügyi miniszter. A miniszter kiemeli a párt és a kormány politikáját támogató tudósok és művészek nyilatkozatának fontosságát, de emlékeztet arra, hogy az elmúlt év tapasztalatai alapján a változatlanul tartó politikai küzdelemben nagyon is számítani lehet a jobboldal összehangolt válaszadására, fenyegetéseire és megfélemlítő akcióira. A Művelődésügyi Minisztérium jelenleg azon fáradozik — írja Bruzek —, hogy a törvényesség tiszteletben tartásával helyreállítsa az állam irányító szerepét a kultúrpolitikában, s némelyek állításával ellentétben, korántsem kíván visszatérni az ötvenes évek gyakorlatához. A társadalmi válság leküzdésének folyamata nem minden területen megy végbe azonos ütemben. A viszonyok a művészeti életben a legbonyolultabbak. A szövetségek egyes kulturális dolgozói ellenzéki magatartást tanúsítottak és tanúsítanak mind a mai napig. Ezek esetében tapintatos és türelmes eljárásra van szükség. Ám a művészeti szövetségek vezetéséért felelős személyektől meg kell követelni az elvhű magatartást, támogatKOMUNISTniuk kell a kormány és a párt kultúrpolitikáját. Nem visszavágásra vagy megtorlásra törekszünk. Ebből elegünk volt már tavaly. Célunk a cseh kultúra felvirágoztatása, s örömmel fogadunk mindenkit, aki kész segíteni ebben. Szerencsénkre máris egyre több ilyen művész akad. Nicolae Ceausescunak, a Rolltllll!IPT mán Kommunista Párt fölt LLlflUlvlul titkárának interjúját a béig■•«mwinich rádi Komuniszt legújabb száma ismerteti. Ceausescu nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy „az európai biztonság földrészünk valamennyi népének égető szükséglete” és most „kedvező feltételek vannak az európai biztonság problémájának reális megközelítésére”. Egy európai biztonsági értekezlet előkészítése szempontjából kiemelte a szocialista országok bukaresti, budapesti és legutóbbi prágai találkozójának fontosságát. Kijelentette: „Megkülönböztetett figyelmet szentelünk annak a javaslatnak, hogy nyilatkozatot vagy okmányt kellene elfogadni az erőszak kirekesztéséről és az európai országok közötti gazdasági, kereskedelmi, tudományos és műszaki együttműködés fejlesztéséről.” A román párt főtitkárának véleménye szerint „a szocialista országok közötti kapcsolatokban olykor szubjektív lépések is történtek”, de nem részletezte, milyen „szubjektív lépésekre” gondol. Hozzátette, úgy látja ,megvannak a reális feltételek ahhoz, hogy minőségileg magasabb szintű kapcsolatok alakuljanak ki a szocialista országok között”. Ceausescu nyilatkozatában úgy ítélte meg a nemzetközi helyzetet, hogy reális lehetőség van a béke és a békés együttműködés politikájának fejlesztésére. „A világ különböző részein fellelhető feszültségi gócok véleményünk szerint az imperialista körök uralmának és erőpolitikájának következményei” — jelentette ki, s hozzáfűzte: „Elsősorban az imperialista hatalmi politika megszüntetéséért, s a más országok belügyeibe való beavatkozás ellen kell küzdeni. Ez megköveteli, hogy az összes imperialistaellenes erők — kommunista pártok, szocialista országok, nemzeti felszabadító mozgalmak és egyéb demokratikus erők — közös tevékenységet fejtsenek ki.” A Román KP főtitkára hangoztatta, hogy a nagyhatalmaknak, különleges szerepük és különleges felelősségük van a nemzetközi életben,...„a nagy szocialista országok fontos szerepet játszanak a béke megőrzésében. Ezzel kapcsolatban azonban úgy véljük, hogy a béke ügyét nem lehet a világ összes országainak részvétele nélkül megoldani”. Ceausescu szerint a „békeharcban külön szerepet játszanak a kis és közepes szocialista országok, amelyek arra hivatottak, hogy tevékeny politikát folytassanak, fejleszszék kapcsolataikat minden országgal, s a világbéke és a nemzetközi együttműködés érdekében hozzájáruljanak a nemzetközi élet időszerű problémáinak megoldásához”. SRWÉPRAVD — Uram, ez tíz pounddal kevesebb, mint az első félévi tandíj. Beiratkozását az 1969-70-es tanévre nem tekinthetem érvényesnek. — Hagyja csak, pedellus uram, adok én magának egy zsákkal többet, abból pótolhatja a hiányt — szólalt meg a sorban következő egyetemi hallgató. S az, aki valamelyest kevesebbet vitt az előírt búzamennyiségnél, megkönnyebbülten sóhajtott fel. A fenti jelenet az ez évi egyetemi beiratkozások alkalmával játszódott le a kanadai Saskatchewan egyetemén. Az ebben a kanadai államban valóságos természeti csapásnak számító átlagon felüli termés következtében még a múlt évi gabona is eladatlan. A farmerek és a búza értékesítésével foglalkozó kereskedelmi érdekszövetség, a Wheat Board raktározási gondokkal küzd, amit az ez évi ugyancsak jó termés éppen nem enyhít. S tekintettel arra, hogy a lakosság jelentős része búzatermesztéssel foglalkozó farmer, az egyetemek vezetősége határozatot hozott, hogy — gondjaikat megkönnyítendő — az egyetemi tanulmányokat folytató fiataloktól búzában is elfogadják a tandíjat. Az olvasót bizonyára foglalkoztatja a kérdés, mire használja a tandíj fejében beszedett búzát az egyetem. Átadja az indián farmoknak állatok takarmányozására, s az ellenértéket készpénzben kapja meg a szövetségi kormánytól, legnagyobb búzatermő államának, Saskatchewannak. A színek a múltat és a reményteljesebb jövőt ábrázolják. A búzakalászok pedig Saskatchewan lakóinak büszkeségét, egyszersmind gondjait is jelképezik. A múlt évi gabonatermés jelentős része — mint már említettem — még a raktárakban hever — eladatlanul. A rendelkezésre álló 1968. évi adatok szerint a búzaeladás 10 százalékkal csökkent, és ennek következtében fagyponthoz közelít az egyéb üzleti tevékenység görbéje is. A mezőgazdasági gépek üzleti forgalma például 40 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. Ez a legfrappánsabb bizonyítéka annak, milyen rohamosan romlik a farmerek fizetőképessége. (Különben ez a magyarázata annak is, hogy még az egyetemek is elfogadják a búzát.) Szűkül a felvevő piac Saskatchewant említettem példaként, de Kanada másik nagy búzatermelő provinciája, Manitoba sincs jobb helyzetben. A helyiek a szövetségi kormányt vádolják, mert nem tesz határozott intézkedéseket a búzafölösleg okozta gondok enyhítésére. Ez igaz is, meg nem is. Az ottawai kormány ugyanis vajmi keveset tehet az évről évre ismétlődő jelenség ellensúlyozására. Az alapvető gondot az okozza, hogy állandóan csökken a búzavásárló államok köre. A nyugat-európai országok, így például az Európai Gazdasági Közösség országai saját mezőgazdaságukat védik, amikor a kanadai búza vásárlására megszabott kvótákat meghatározzák. A szocialista országok tervgazdálkodása, és a mezőgazdaságuk fejlesztésére tett különböző intézkedések egyre inkább kiküszöbölik az esetlegességet, s egyre kevésbé szorulnak behozatalra. A fejlődő országok közül némelyik, például Pakisztán, amely évekig Kanada egyik megbízható partnere volt, önellátásra törekszik. A felvevő piac tehát zsugorodik. A kis farmok nem versenyképesek Mit tehet ilyen körülmények között a szövetségi kormány? Rendkívüli kölcsönökkel segíti a farmereket. Ez azonban nem oldhatja meg a problémát, már csak azért sem, mert a kölcsön nem az áringadozásra érzékeny kisgazdaságokat, hanem a több ezer holdas farmereket segíti. Az ottawai kormány éppen ezért azt tanácsolja a farmereknek, hogy csökkentsék a búza vetésterületét, térjenek át ipari növények termesztésére, belterjes gazdálkodása, vagy számolják fel gazdaságukat és kezdjenek más, jövedelmezőbb vállalkozásba. Mindez azonban csak tanács, és a kormány — legalábbis egyelőre — semilyen központi, kényszerítő intézkedést nem tervez. E liberális felfogás magyarázata feltehetően az a megfontolás, hogy a versenyképtelen farmok úgyis kihullanak a rostán. És ebben van is valami. A csak néhány száz holdon gazdálkodó farmerek egyre kevésbé bírják a rájuk nehezedő nyomást, s előbb Mintagazdaság Ontarióban Ez a csökönyös ragaszkodás a búzához — ismerve a parasztember hagyománytisztelő természetét — nem kíván különösebb magyarázatot. Tévedés lenne persze azt hinni, hogy Kanadában csak búzát termesztenek. Szó sincs róla. A belterjes gazdálkodásnak is szép hagyományai vannak. Láttam egy modern belterjes farmot Ontario tartományban. James Stuart 325 acre (1 acre , 0,7 hold) földön gazdálkodik. A gazdaság állattenyésztésre rendezkedett be. Teljesen gépesített a tehenészete, saját tejpasztőröző állomása van. A gazda büszkesége az a feketetarkú tehén, amely átlagos évi tejhozamával és tejének 4,6 százalékos zsírtartalmával világbajnokságot nyert. A farmer az állattartáshoz szükséges takarmányféleségeken kívül huszonöt acre földön szőlőt termel. A farmer és két állandó munkása végez mindent. Valóságos mintagazdaság ez. A múlt évben japán állattenyésztők hat hónapot töltöttek el James Stuart módszereinek tanulmányozásával. A rokonszenves farmer megjegyezte, hogy nagyon szívesen látna vendégül magyar szakembert is. (Ha netán valamelyik fiatal állattenyésztőnek kedve kerekedne őt meglátogatni, íme a címe: James Stuart, Stuarthaven Farm, St. Catherine, Ontario, Kanada.) Kanyó András (Következik: EGYETLEN NAGY BÚZATENGER?) Árnyak "is fittyek "az észak-amerikai kontinensen!/. /|) Ahol búzában fizetik a tandíjat Csökken az üzleti forgalom A saskatchewani parlament épületén a zöld és aranysárga színű zászlót cibálja az őszi szél. Benne három keresztbe tett búzakalász. Ez a jelképe a tíz provinciából és két körzetből álló államszövetség Basev nyilatkozata Bécsben az európai konferenciáról Egyetértés a lényeges kérdésekben Lóránt László Endre, az MTI tudósítója jelenti: Basev bolgár külügyminiszter, aki Brüsszelből és Párizsból jövet rövid látogatást tett Bécsben és Waldheim osztrák külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, sajtókonferenciát tartott a schwechati repülőtéren, mielőtt továbbindult Belgrádba. Kijelentette, hogy osztrák kollégájával az európai biztonsági értekezletről tanácskozott. Bulgáriának — mondta — konkrét elképzelése van arról, hogy olyan semleges országnak, mint Ausztria, milyen lehetőségei vannak a biztonsági értekezlet előkészítésében, de Ausztria dolga, hogy a maga szerepét illetően nyilatkozzék. Bécsben főként a szocialista országok külügyminisztereinek konferenciáján tett javaslatról, az európai biztonsági konferencia 1970 első felében való összehívásáról volt szó. Basev kijelentette: a lényeges kérdésekben egyetértés jött létre közötte és Waldheim között. Egész Olaszország sztrájkolt Véres összecsapások Milánóban a rendőrség és a tüntetők között Szerdán éjfélkor véget ért az olasz dolgozók hatalmas méretű általános sztrájkja, amely 24 órára teljesen megbénította az ország gazdasági életét. Helyi megfigyelők szerint az előzetes adatok azt bizonyítják, hogy a sztrájkban gyakorlatilag az ország egész dolgozó lakossága, vagyis mintegy 20 millió ember vett részt. Leálltak a gyárak és az üzemek, elnéptelenedtek a földek, bezártak a bankok, az üzletek, a hivatalok, az iskolák, a kávéházak, a mozik és a szállodák. Szünetelt a vasúti és a belföldi légiforgalom, a városi közlekedés, beleértve a taxit is. Az a tény — állapítja meg az Unitá című lap —, hogy a sztrájkharcba a munkásosztály oldalán bekapcsolódtak a lakosság középrétegei is, megmutatja: Olaszországban nem lehet többé a széles néptömegek érdekeivel és óhajaival ellentétben gyakorolni a hatalmat. A sztrájk napján Rómában, Milánóban, Palermóban, Nápolyban, Torinóban és más nagyvárosokban lezajlott tömegtüntetések és nagygyűlések, amelyeken százezrek vettek részt, fegyelmezetten, szervezetten, a szakszervezetek irányítása és ellenőrzése alatt zajlottak le. Csak Milánóban támadtak súlyos incidensek, ahol a rendőrség megrohamozta a tüntetőket, amikor befejezték gyűlésüket. A milánói összecsapásnak számos sebesült áldozata volt, egy fiatal rendőr pedig belehalt sérüléseibe. Az incidens során 19 tüntetőt őrizetbe vettek. A szakszervezeti szövetségek sürgős vizsgálatot követeltek a milánói rendőrség brutális beavatkozása miatt. Rendőrlázadás Milánóban (Reuter) Milánóból érkező hírek szerint a városban szerdán lefolyt zavargások során a rohamrendőrség egy része fellázadt és a zendülést csak könnygázgránátokkal tudták leverni. Szemtanúk elmondották: látták, amikor az egyik rendőrkaszárnyából mintegy ötven, a gránátok hatására könnyező, vörös szemű rendőr futott az utcákra, ezt kiáltozva: „Nem vagyunk vadállatok, mi is emberek vagyunk!” Milánói lapok szintén közölték a hírt és megjegyezték: egyes értesülések szerint több rendőrkaszárnyában összecsapás zajlott le a zendülők és „lojális” társaik között. Ismét chilei puccshírek Rendkívüli állapot Santiago tartományban . (Reuter, AP, AFP) „Egyes, a fegyveres erőkön kívül álló elemek rendszeres és aktív propagandakampányt folytatnak, hogy a bizonytalanság és a riadalom légkörét keltsék az országban és aláássák a demokratikus folyamatot” — jelentette be kedden a chilei kormány, a Frei elnök által összehívott kabinetülés után. Frei közölte, hogy Chile legnagyobb tartományában, Santiagóban bevezetik a rendkívüli állapotot. A rendkívüli állapot lehetővé teszi a kormány számára, hogy katonai igazgatás alá helyezze a tartományt, cenzúrázza a tömegtájékoztatási eszközöket, letartóztatási parancs nélkül vegyen őrizetbe embereket és részlegesen felfüggesszen egyes alkotmányos garanciákat A hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy a fővárosban és Chile más városaiban — alig egy hónappal a Viaux tábornok vezette katonai lázadás után — ismét hírek keltek szárnyra egy katonai puccs előkészületeiről. A kormány riadókészültségbe helyezte a fegyveres erőket, a rendőrséget és a milíciát. Santiagóban azt is bejelentették, hogy a hadsereg három fegyvernemének parancsnokai és a rendőrség főnökei támogatásukról biztosították a „kormányt és a demokráciát”. utóbb arra kényszerülnek, hogy felhagyjanak az apáiktól örökölt évszázados hagyománnyal, a búzatermesztéssel. Aki túl sokáig vár, annak előbb-utóbb le kell mondania farmjáról is.