Magyar Hírlap, 1969. december (2. évfolyam, 331-359. szám)
1969-12-04 / 334. szám
Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉP 1969. DECEMBER 4. CSÜTÖRTÖK 3 A Hazafias Népfront Országos Tanácsának jubileumi ülése Szegeden (Folytatás a 2. oldalról) tömegekre is. Ebben az állásfoglalásban a párt népfrontpolitikája, szövetségi politikája jutott kifejezésre, s egyben a népfront létjogosultságának elismerése a szocializmus felépítésének időszakában. Ez a politika vetette meg az alapját mai népfrontmozgalmunknak, s azóta ezen az alapon bontakozott ki a Hazafias Népfront tevékenysége, ez alapon tisztult fokozatosan szerepe, s ilyen jellegében vált szocialista társadalmunk állandósult intézményévé. Gazdasági fejlődésünk a politikai fejlődés legfőbb frontja . Hogy eredményes volt ez a politika, azt különösen bizonyítja, hogy nemzeti fejlődésünk nagy történelmi jelentőségű feladatait sikerült eredményesen megoldanunk. Ilyen volt elsősorban a néphatalom megvédése és megszilárdítása, továbbá a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ilyen jelentőségű a gazdaságirányítás reformja is, amely növeli a gazdálkodó szervek kezdeményezését és felelősségvállalását, gyarapítja népgazdaságunk erőforrásait. Hasonló fejlődés van kibontakozóban országunk politikai életében és általában az állami és társadalmi szervek önállóságának és felelősségének a növelése a főbb lépései ennek a törekvésnek. Nem kisebb jelentőségű az a fejlődési folyamat, ami a közgondolkodásban, a társadalmi légkörben végbemegy. Mind többen és bátrabban gondolkoznak társadalmunk közgondjain, s egyre többen vállalják a felelősséget is azért, hogy cselekvőiben részt vegyenek a közügyek intézésében. Mindez azzal a következménynyel jár, hogy oldottabb és javuló tendenciája társadalmunk közérzete, annak ellenére és azzal együtt, hogy ilyen légkörben élesebben jelennek meg társadalmunk problémái és ellentmondásai is. De éppen ilyen társadalmi légkörben közelebb is jutunk igazi megoldásokhoz. A legfőbb mindebben az, hogy szocialista társadalmunk fejlődésének előrehaladó folyamatában élünk, s ezt a folyamatot akarjuk a továbbiakban is előrevinni — mondotta Erdei Ferenc, majd kifejtette, hogy a jelenlegi időszakban gazdasági fejlődésünk a politikai fejlődés legfőbb frontja is. Gazdasági irányítási rendszerünk reformját sikeresen megkezdtük. — A szocialista demokrácia továbbfejlesztése és teljes kibontakoztatása a másik nagy törekvésünk — mondotta a szónok. — Nagy lépéseket tettünk már ennek az útján is; maga a gazdaságirányítás reformja is döntő tényezője ennek. A frai népfrontmozgalom vezető ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt . A Hazafias Népfront egyik legfőbb feladata, hogy tömegpolitikai bázisa legyen az államhatalom helyi szerveinek és az eddiginél gyakrabban éljen észrevételező, bíráló és javaslattevő jogával, s a szocialista demokrácia fejlesztésének állandó tényezőjévé váljék. A szocialista demokrácia kifejlesztése azonban nem korlátozható az állami életre, szocialista társadalmunk fejlesztése sok és részben új feladatokat állít elénk társadalmunk egész kiterjedésében. Szemünk előtt és közreműködésünkkel halad előre az a társadalmi folyamat, amely intézményeink szervezeti fejlesztését, intézményeinken belül az eljárások demokratizálását állítja előtérbe. Előrelátható, hogy a gazdaságirányítás reformja tovább erősíti a szocialista demokrácia fejlesztésének a lehetőségeit is, feltételeit is. És a bürokrácia betegsége ellen is a demokrácia szélesítése és fejlesztése a legfőbb orvosság. A mi mai népfrontmozgalmunk őrzi is azt a nemzeti tőkét, amit a felszabadulás időszakában megalapoztunk, s tovább fejleszti azt. Mindebben a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes és elvi alapokon nyugvó marxista—leninista politikája a szilárd alap és az elismert vezető erő. A 25 évvel ezelőtti eseményekre való visszaemlékezés időszakában él most az ország. Az évforduló eddigi eseményei azt bizonyítják, hogy jól emlékezik népünk, felszabadulásának és új élete kezdetének immár történelmi eseményére. A szocialista hazaszeretet bőven buzgó forrása lett az évforduló, s a szocialista nemzeti egység történelmi társadalmunk legszélesebb köreiben. S ez egyben a mai politikánk iránti bizalomnak és a jövő iránti bizakodásnak a forrása — fejezte be ünnepi beszédét Erdei Ferenc. Az ünnepi beszéd után Tombácz Imre, Szeged nyugalmazott tanácselnöke, a Hazafias Népfront szegedi városi bizottságának alelnöke, a munkásmozgalom veterán harcosa szólt az ünnepi ülés részvevőihez. — Mint a 25 év előtti zászlóbontás egyik részvevője, köszöntöm az ünnepi ülést. Üdvözlöm azt a testületet, amely méltó örököse a 25 év előtti történelmi összefogásnak — mondotta. Ezután dr. Biczó György, Szeged megyei jogú Város Tanácsa vb-elnöke szólalt fel. — Megtisztelő számomra — mondotta —, hogy Szeged város dolgozói nevében köszönthetem a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ünnepi ülésének részvevőit, abban a városban és annak az épületnek a falai között, ahol 25 esztendővel ezelőtt megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front... Mi, szegediek büszkék vagyunk arra, hogy 25 évvel ezelőtt a mi városunk adott helyet a demokratikus kibontakozásnak. Nincs még két hónapja sem, hogy városunk felszabadulásának 25. évfordulóját ünnepelte. Büszkén adhattunk számot városunk fejlődéséről, amelynek üteme elsősorban 1957 után gyorsult meg. A jubileumi megemlékezés Apró Antal zárszavával fejeződött be. Kállai Gyula pohó köszöntője A Szegedi Nemzeti Színházban rendezett ünnepség után a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Tisza-szálló koncerttermében fogadást adott az ünnepi ülés részvevői tiszteletére. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke pohárköszöntőjében, a többi között, a következőket mondotta: — A történelmi esemény jelentőségét az ünnepség előadói részletesen és kitűnően méltatták, ezekkel teljes mértékben egyetérthetünk. A városi tanács vlelnökének felszólalása azonban felbátorít arra, hogy mindenekelőtt Szegedről szóljak néhány szót. Szeged történelmi sorsa úgy alakult, hogy ötven évvel ezelőtt a Magyar Tanácsköztársaság leverése után Horthy ellenforradalmi csapatai itt bontottak zászlót, sőt vállalkozásuknak a „szegedi gondolat" nevet adták. Szeged népének ehhez valóban nem volt semmi köze. Sokan vagyunk itt együtt, akik tanúsíthatjuk. Szeged lakossága akkor is a munka, a haladás, az emberi és társadalmi felemelkedés mellett állott, azért lelkesedett, polgárai azért hoztak áldozatot. Ezt a programot fogalmazták meg a szegedi nép legjobbjai, a Szegeden élt írók, közöttük Móra Ferenc, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, akiknek munkássága nemzetünk legfőbb szellemi értékei közé magasodott. — Valóban igazságot, jóvátételt lehet látni abban, hogy a felszabadított magyar területeken először itt hangzott el a megújuló ország első jelszava: „Lesz magyar újjászületés!” Boldog lehet ez a város, hogy falai között született meg az új Magyarország harci programja. A huszonöt évvel ezelőtt itt megfogalmazott programot azóta a magyar nép valóra váltotta és túl is teljesítette — mondotta Kállai Gyula, majd így fejezte be pohárköszöntőjét: — Ürítsük poharunkat a hazánkat felszabadító Szovjetunióra! A Szovjetunió népeire, felszabadító hadseregére, Szeged városának felvirágoztatására, lakosságának boldogulására! Az ünnepi ülésre érkezett vendégek délután különvonattal visszautaztak a fővárosba. Nguyen Thi Binh szerdai látogatásai Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai szerda délután fogadták Nguyen Thi Binh aszszonyt, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminiszterét, aki baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, s a kíséretében levő dél- vietnami személyiségeket. A baráti hangulatú találkozón jelen volt Péter János külügyminiszter és Le Huu Van, a Délvietnami Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Nguyen Thi Binh asszony és kísérete a délelőtti órákban a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházába látogatott, ahová elkísérte a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, továbbá Le Huy Van. A magas rangú vendéget Harmati Sándor, a szolidaritási bizottság elnöke üdvözölte, majd a külügyminiszter-asszony szívélyes, baráti eszmecserét folytatott az Országos Béketanács, a SZOT, a KISZ, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Nők Országos Tanácsa vezető képviselőivel. Ünnepség Miskolc felszabadulásának negyedszázados évfordulóján Huszonöt évvel ezelőtt, 1944. december 3-án Moszkvában ágyúsortűz köszöntötte Észak-Magyarország fontos vasúti csomópontja és ipari központja, Miskolc felszabadulását. A negyedszázados jubileum alkalmából szerdán a városban egész napos ünnepséget rendeztek, amelyen megjelent Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Papp Lajos miniszterhelyettes, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője, Havasi Béla a miskolci városi pártbizottság első titkára, és özv. Rónai Sándorné, a munkásmozgalom régi harcosa. Ott voltak az ünnepségen a miskolci harcokban részt vett szovjet csapatok magas rangú tisztjei: M. D. Cigankov és M. Ny. Utyenkov ezredesek, valamint a szomszédos csehszlovák testvérváros, Kassa küldöttsége, Stefan Csavara, a kassai városi nemzeti tanács elnökének vezetésével. Délelőtt a Hősök terén katonai díszszemlét tartottak, ahol Galovicz János ezredes mondott beszédet, és köszöntötte a város dolgozóit. Ezután Somogy megye és Kaposvár honvédfiataljai átnyújtották a miskolci helyőrség képviselőinek azt a vörös zászlót, amelyet hazánk felszabadulása ünnepén, április 4-én Moszkvába visznek. Az ünnepség során a megye és a város vezetői, a tömegszervezetek, a fegyveres erők képviselői, a szovjet hadsereg és Kassa testvérváros küldöttei, valamint a hajdani magyar és szlovák partizánok, a Mokan-komité tagjai, és a munkásmozgalom veteránjai a kegyelet koszorúit helyezték el a szovjet hősi emlékmű talapzatára. A város dolgozóinak ünnepi gyűlését a Miskolci Nemzeti Színházban tartották meg. Dr. Fekete László vb-elnök köszöntő szavai után Aczél György emlékezett meg az avasalji város történelmi sorsfordulójáról,felszabadulásáról. Az ünnepi gyűlésen köszöntötte a város lakosságát M. D. Cigankov, a szovjet hadsereg ezredese, és Stefan Csavara, Kassa nemzeti tanácsának elnöke. A szerdai, ünnepségek során emlékplakettet adtak át a város fejlesztésében élenjáró lakosoknak, valamint az 1944. december 3-án Miskolcon született fiataloknak. Ülést tartott a budapesti pártbizottság Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának elnökletével szerdán kibővített ülést tartott a fővárosi pártbizottság. Napirendjén az MSZMP Központi Bizottságának november 26-28-i határozatairól szóló tájékoztatók szerepeltek. A pártbizottság egyetértően tudomásul vette — Katona Imrének, a budapesti pártbizottság titkárának előterjesztése alapján — a nemzetközi helyzetről szóló értékelést, a pártdemokráciával, a Belügyminisztérium munkájával kapcsolatos KB-határozatokról adott tájékoztatást. Teljes egyetértését fejezte ki a pártbizottság a Központi Bizottságnak A népgazdaság 1969. évi fejlődéséről és az 1970. évi gazdasági feladatokról hozott határozatával, amelyet Szépvölgyi Zoltán, a pártbizottság titkára ismertetett. A pártbizottság megvitatta a határozatokból adódó feladatokat, s határozatot hozott a gazdálkodás és a pártpolitika fővárosi tennivalóiról. Végül jóváhagyták a pártbizottság jövő esztendei első félévi munkatervét, amelyet Venéczi János, a pártbizottság titkára terjesztett elő. KÖZÉLET — DIPLOMÁCIA Rusznyák István fogadta V. I. Sziforovot Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta V. I. Sziforovot, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagját. A megbeszélésen jelen volt Bognár Géza akadémikus. Budapestre érkezett Koppenhága főpolgármestere A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett Urban Hansen, a koppenhágai városi tanács főpolgármestere. A fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Bartos István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, s ott volt Aksel Christiansen, a Dán Királyság budapesti nagykövete. Besenyei Miklós Rómába utazott Besenyei Miklós, a Postások Szakszervezetének főtitkára szerdán Rómába utazott. A főtitkár a CGIL-hez tartozó postásszakszervezetek meghívására részt vesz a szakszervezet kongresszusán. X5V-r -----------------------X6bZ-l Jobb anyagi feltételeket teremtenek Budapesten a buszsofőr- és ápolónőhiány megoldásához Nap mint nap sok a panasz a budapesti autóbusz-közlekedésre. Nemcsak zsúfoltak az autóbuszok, hanem ritkán is járnak. A fővárosi tömegközlekedés irányítói, felelősei is tisztában vannak ezzel, ám kevés a gépkocsivezető. A munkaerőhiány csökkentése céljából most rendezték a buszsofőrök kereseti lehetőségét. Így remény van arra, hogy a 400 üres helyet hamarosan betöltik és a BKV leakaszthatja majd a megszokott táblát. „Gépkocsivezetőket felveszünk.” A főváros egyre növekvő közúti forgalmát és az ezzel kapcsolatos fokozott felelősséget figyelembe véve, a járművezetők november 1-i hatállyal (tehát viszszamenőleg) tömegközlekedési pótlékot kapnak. Kevés az ápolónő. Nem vitás, hogy az ápolónőhiány csökkentéséhez a nagyobb és megérdemelt erkölcsi megbecsülésen kívül, az ápolónők életkörülményein is szükséges javítani. Több kórház próbált már önerejéből nővérszállást létrehozni. Ez azonban kevés. A fővárosi tanács most azzal kísérletezik , mint Sarlós István vb-elnök mondotta —, hogy anyagilag is hozzájárul a szakképzett ápolónők megfelelő otthonhoz juttatásához. Szövetkezeti lakás építéséhez (igaz, ebben a kedvezményben még csak kevesen részesülhetnek) az ápolónők 20 ezer forint kamatmentes kölcsönt kaphatnak. Felszabadulási emléktáblát avattak Előszálláson Fejér megyében 25 évvel ezelőtt elsőnek Előszállás községet szabadították fel a szovjet csapatok.. Az évforduló alkalmából szerdán a község művelődési házában nagygyűlést tartottak, amelyen Tóth Gyula, a Fejér megyei Tanács vb-elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen részt vett Gyenge Károly, a megyei pártbizottság titkára és Pillák János, a dunaújvárosi járási pártbizottság első titkára. A nagygyűlésen Listár Sándor, a Dunaújvárosi Járási Tanács vb-elnöke vándorzászlót és 20 ezer forint pénzjutalmat adott át a községnek, mint a járásban indított községszépítési verseny győztesének. Ezt követően leleplezték a felszabadító szovjet hősöknek — a művelődési ház falán elhelyezett — emléktábláját.