Magyar Hírlap, 1969. december (2. évfolyam, 331-359. szám)

1969-12-04 / 334. szám

Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉP 1969. DECEMBER 4. CSÜTÖRTÖK 3 A Hazafias Népfront Országos Tanácsának jubileumi ülése Szegeden (Folytatás a 2. oldalról) tömegekre is. Ebben az állásfoglalásban a párt népfrontpolitikája, szövetségi po­litikája jutott kifejezésre, s egyben a nép­front létjogosultságának elismerése a szo­cializmus felépítésének időszakában.­­ Ez a politika vetette meg az alapját mai népfrontmozgalmunknak, s azóta ezen az alapon bontakozott ki a Hazafias Népfront tevékenysége, ez alapon tisztult fokozatosan szerepe, s ilyen jellegében vált szocialista társadalmunk állandósult intézményévé. Gazdasági fejlődésünk a politikai fejlődés legfőbb frontja . Hogy eredményes volt ez a politika, azt különösen bizonyítja, hogy nemzeti fejlődésünk nagy történelmi jelentőségű feladatait sikerült eredményesen megol­danunk. Ilyen volt elsősorban a népha­talom megvédése és megszilárdítása, to­vábbá a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése. Ilyen jelentőségű a gazdaságirányítás reformja is, amely növeli a gazdálkodó szervek kezdeményezését és felelősségvál­lalását, gyarapítja népgazdaságunk erő­forrásait. Hasonló fejlődés van kibonta­kozóban országunk politikai életében és általában az állami és társadalmi szervek önállóságának és felelősségének a növe­lése a főbb lépései ennek a törekvésnek.­­ Nem kisebb jelentőségű az a fejlő­dési folyamat, ami a közgondolkodásban, a társadalmi légkörben végbemegy. Mind többen és bátrabban gondolkoznak társa­dalmunk közgondjain, s egyre többen vállalják a felelősséget is azért, hogy cse­lekvőiben részt vegyenek a közügyek in­tézésében. Mindez azzal a következmény­nyel jár, hogy oldottabb és javuló ten­denciája társadalmunk közérzete, annak ellenére és azzal együtt, hogy ilyen lég­körben élesebben jelennek meg társadal­munk problémái és ellentmondásai is. De éppen ilyen társadalmi légkörben köze­lebb is jutunk igazi megoldásokhoz.­­ A legfőbb mindebben az, hogy szo­cialista társadalmunk fejlődésének előre­haladó folyamatában élünk, s ezt a folya­matot akarjuk a továbbiakban is előre­vinni — mondotta Erdei Ferenc, majd kifejtette, hogy a jelenlegi időszakban gazdasági fejlődésünk a politikai fejlődés legfőbb frontja is. Gazdasági irányítási rendszerünk reformját sikeresen meg­kezdtük. — A szocialista demokrácia továbbfej­lesztése és teljes kibontakoztatása a má­sik nagy törekvésünk — mondotta a szó­nok. — Nagy lépéseket tettünk már en­nek az útján is; maga a gazdaságirányí­tás reformja is döntő tényezője ennek. A frai népfrontmozgalom vezető ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt . A Hazafias Népfront egyik legfőbb feladata, hogy tömegpolitikai bázisa le­gyen az államhatalom helyi szerveinek és az eddiginél gyakrabban éljen észrevéte­lező, bíráló és javaslattevő jogával, s a szocialista demokrácia fejlesztésének állandó tényezőjévé váljék.­­ A szocialista demokrácia kifejlesz­tése azonban nem korlátozható az állami életre, szocialista társadalmunk fejlesz­tése sok és részben új feladatokat állít elénk társadalmunk egész kiterjedésében. Szemünk előtt és közreműködésünkkel halad előre az a társadalmi folyamat, amely intézményeink szervezeti fejleszté­sét, intézményeinken belül az eljárások demokratizálását állítja előtérbe. Előre­látható, hogy a gazdaságirányítás reform­ja tovább erősíti a szocialista demokrá­cia fejlesztésének a lehetőségeit is, felté­teleit is. És a bürokrácia betegsége ellen is a demokrácia szélesítése és fejlesztése a legfőbb orvosság.­­ A mi mai népfrontmozgalmunk őrzi is azt a nemzeti tőkét, amit a felsza­badulás időszakában megalapoztunk, s to­vább fejleszti azt. Mindebben a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes és elvi alapokon nyugvó marxista—leninista politikája a szilárd alap és az elismert vezető erő.­­ A 25 évvel ezelőtti eseményekre va­ló visszaemlékezés időszakában él most az ország. Az évforduló eddigi eseményei azt bizonyítják, hogy jól emlékezik né­pünk, felszabadulásának és új élete kez­detének immár történelmi eseményére. A szocialista hazaszeretet bőven buzgó forrása lett az évforduló, s a szocialista nemzeti egység történelmi társadalmunk legszélesebb köreiben. S ez egyben a mai politikánk iránti bizalomnak és a jövő iránti bizakodásnak a forrása — fejezte be ünnepi beszédét Erdei Ferenc. Az ünnepi beszéd után Tombácz Imre, Szeged nyugalmazott tanácselnöke, a Ha­zafias Népfront szegedi városi bizottságá­nak alelnöke, a munkásmozgalom vete­rán harcosa szólt az ünnepi ülés részve­vőihez. — Mint a 25 év előtti zászlóbontás egyik részvevője, köszöntöm az ünnepi ülést. Üdvözlöm azt a testületet, amely méltó örököse a 25 év előtti történelmi összefogásnak — mondotta. Ezután dr. Biczó György, Szeged me­gyei jogú Város Tanácsa vb-elnöke szó­lalt fel. — Megtisztelő számomra — mondotta —, hogy Szeged város dolgozói nevében köszönthetem a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa ünnepi ülésének részvevőit, abban a városban és annak az épületnek a falai között, ahol 25 esztendővel ezelőtt megalakult a Magyar Nemzeti Független­ségi Front... Mi, szegediek büszkék va­gyunk arra, hogy 25 évvel ezelőtt a mi vá­rosunk adott helyet a demokratikus ki­bontakozásnak.­­ Nincs még két hónapja sem, hogy vá­rosunk felszabadulásának 25. évforduló­ját ünnepelte. Büszkén adhattunk számot városunk fejlődéséről, amelynek üteme elsősorban 1957 után gyorsult meg. A jubileumi megemlékezés Apró An­tal zárszavával fejeződött be. Kállai Gyula pohó­ köszöntője A Szegedi Nemzeti Színházban rende­zett ünnepség után a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Tisza-szálló kon­certtermében fogadást adott az ünnepi ülés részvevői tiszteletére. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke pohárkö­szöntőjében, a többi között, a következő­ket mondotta: — A történelmi esemény jelentőségét az ünnepség előadói részletesen és kitű­nően méltatták, ezekkel teljes mérték­ben egyetérthetünk. A városi tanács vl­­elnökének felszólalása azonban felbátorít arra, hogy mindenekelőtt Szegedről szól­jak néhány szót. Szeged történelmi sorsa­ úgy alakult, hogy ötven évvel ezelőtt a Magyar Tanácsköztársaság leverése után Horthy ellenforradalmi csapatai itt bon­tottak zászlót, sőt vállalkozásuknak a „szegedi gondolat" nevet adták. Szeged népének ehhez valóban nem volt semmi köze. Sokan vagyunk itt együtt, akik ta­núsíthatjuk. Szeged lakossága akkor is a munka, a haladás, az emberi és társadal­mi felemelkedés mellett állott, azért lel­kesedett, polgárai azért hoztak áldozatot. Ezt a programot fogalmazták meg a sze­gedi nép legjobbjai, a Szegeden élt írók, közöttük Móra Ferenc, Juhász Gyula, Jó­zsef Attila, Radnóti Miklós, akiknek munkássága nemzetünk legfőbb szellemi értékei közé magasodott. — Valóban igazságot, jóvátételt lehet látni abban, hogy a felszabadított magyar területeken először itt hangzott el a meg­újuló ország első jelszava: „Lesz magyar újjászületés!” Boldog lehet ez a város, hogy falai között született meg az új Ma­gyarország harci programja.­­ A huszonöt évvel ezelőtt itt megfo­galmazott programot azóta a magyar nép valóra váltotta és túl is teljesítette — mondotta Kállai Gyula, majd így fejezte be pohárköszöntőjét: — Ürítsük poharunkat a hazánkat fel­szabadító Szovjetunióra! A Szovjetunió népeire, felszabadító hadseregére, Szeged városának felvirágoztatására, lakosságá­nak boldogulására! Az ünnepi ülésre érkezett vendégek délután különvonattal visszautaztak a fő­városba. Nguyen Thi Binh szerdai látogatásai Biszku Béla, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai szerda dél­után fogadták Nguyen Thi Binh asz­­szonyt, a Dél-vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormányának külügymi­niszterét, aki baráti látogatáson tartózko­dik hazánkban, s a kíséretében levő dél-­ vietnami személyiségeket. A baráti han­gulatú találkozón jelen volt Péter János külügyminiszter és Le Huu Van, a Dél­vietnami Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Nguyen Thi Binh asszony és kísérete a délelőtti órákban a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházába látogatott, ahová elkísérte a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, to­vábbá Le Huy Van. A magas rangú ven­déget Harmati Sándor, a szolidaritási bi­zottság elnöke üdvözölte, majd a külügy­miniszter-asszony szívélyes, baráti eszme­cserét folytatott az Országos Béketanács, a SZOT, a KISZ, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Nők Országos Tanácsa veze­tő képviselőivel. Ünnepség Miskolc felszabadulásának negyedszázados évfordulóján Huszonöt évvel ezelőtt, 1944. december 3-án Moszkvában ágyúsortűz köszöntötte Észak-Magyarország fontos vasúti cso­mópontja és ipari központja, Miskolc fel­­szabadulását. A negyedszázados jubileum alkalmából szerdán a városban egész na­pos ünnepséget rendeztek, amelyen meg­jelent Aczél György, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bodnár Fe­renc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, Úszta Gyula altábornagy, a Ma­gyar Partizán Szövetség főtitkára, Papp Lajos miniszterhelyettes, a Miniszter­­tanács tanácsszervek osztályának vezető­je, Havasi Béla a miskolci városi párt­­bizottság első titkára, és özv. Rónai Sán­­dorné, a munkásmozgalom régi harcosa. Ott voltak az ünnepségen a miskolci har­cokban részt vett szovjet csapatok magas rangú tisztjei: M. D. Cigankov és M. Ny. Utyenkov ezredesek, valamint a szomszé­dos csehszlovák testvérváros, Kassa kül­döttsége, Stefan Csavara, a kassai váro­si nemzeti tanács elnökének vezetésével. Délelőtt a Hősök terén katonai dísz­szemlét tartottak, ahol Galovicz János ez­redes mondott beszédet, és köszöntötte a város dolgozóit. Ezután Somogy megye és Kaposvár honvédfiataljai átnyújtot­ták a miskolci helyőrség képviselőinek azt a vörös zászlót, amelyet hazánk fel­­szabadulása ünnepén, április 4-én Moszk­vába visznek. Az ünnepség során a me­gye és a város vezetői, a tömegszerveze­tek, a fegyveres erők képviselői, a szov­jet hadsereg és Kassa testvérváros kül­döttei, valamint a hajdani magyar és szlovák partizánok, a Mokan-komité tag­jai, és a munkásmozgalom veteránjai a kegyelet koszorúit helyezték el a szovjet hősi emlékmű talapzatára. A város dolgozóinak ünnepi gyűlését a Miskolci Nemzeti Színházban tartották meg. Dr. Fekete László vb-elnök köszön­tő szavai után Aczél György emlékezett meg az avasalji város történelmi sorsfor­dulójáról,­­felszabadulásáról. Az ünnepi gyűlésen köszöntötte a vá­ros lakosságát M. D. Cigankov, a szovjet hadsereg ezredese, és Stefan Csavara, Kassa nemzeti tanácsának elnöke. A szerdai, ünnepségek során emlékpla­­kettet adtak át a város fejlesztésében élenjáró lakosoknak, valamint az 1944. december 3-án Miskolcon született fiata­loknak. Ülést tartott a budapesti pártbizottság Németh Károlynak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága póttagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának elnökleté­vel szerdán kibővített ülést tartott a fő­városi pártbizottság. Napirendjén az MSZMP Központi Bizottságának novem­ber 26-28-i határozatairól szóló tájékoz­tatók szerepeltek. A pártbizottság egyetértően tudomásul vette — Katona Imrének, a budapesti pártbizottság titkárának előterjesztése alapján — a nemzetközi helyzetről szóló értékelést, a pártdemokráciával, a Bel­ügyminisztérium munkájával kapcsolatos KB-határozatokról adott tájékoztatást. Teljes egyetértését fejezte ki a pártbizott­ság a Központi Bizottságnak A népgazda­ság 1969. évi fejlődéséről és az 1970. évi gazdasági feladatokról hozott határozatá­val, amelyet Szépvölgyi Zoltán, a pártbi­zottság titkára ismertetett. A pártbizott­ság megvitatta a határozatokból adódó feladatokat, s határozatot hozott a gazdál­kodás és a pártpolitika fővárosi tenniva­lóiról. Végül jóváhagyták a pártbizottság jövő esztendei első félévi munkatervét, ame­lyet Venéczi János, a pártbizottság tit­kára terjesztett elő. K­Ö­Z­ÉL­E­T — DI­PL­O­M­Á­C­I­A Rusznyák István fogadta V. I. Sziforovot Rusznyák István, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke fogadta V. I. Szi­forovot, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának levelező tagját. A megbeszé­lésen jelen volt Bognár Géza akadémikus. Budapestre érkezett Koppenhága főpolgármestere A fővárosi tanács végrehajtó bizottsá­gának meghívására szerdán Budapestre érkezett Urban Hansen, a koppenhágai városi tanács főpolgármestere. A fogadá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Bartos István, a fővárosi tanács végre­hajtó bizottságának elnökhelyettese, s ott volt Aksel Christiansen, a Dán Királyság budapesti nagykövete. Besenyei Miklós Rómába utazott Besenyei Miklós, a Postások Szakszer­vezetének főtitkára szerdán Rómába uta­zott. A főtitkár a CGIL-hez tartozó pos­tásszakszervezetek meghívására részt vesz a szakszervezet kongresszusán. X­5V-r -----------------------X6bZ-l Jobb anyagi feltételeket teremtenek Budapesten a buszsofőr- és ápolónőhiány megoldásához Nap mint nap sok a panasz a budapesti autóbusz-közlekedésre. Nemcsak zsúfol­tak az autóbuszok, hanem ritkán is jár­nak. A fővárosi tömegközlekedés irányí­tói, felelősei is tisztában vannak ezzel, ám kevés a gépkocsivezető. A munkaerőhiány csökkentése céljából most rendezték a buszsofőrök kereseti lehetőségét. Így remény van arra, hogy a 400 üres helyet hamarosan betöltik és a BKV leakaszthatja majd a megszokott táblát. „Gépkocsivezetőket felveszünk.” A főváros egyre növekvő közúti for­galmát és az ezzel kapcsolatos fokozott felelősséget figyelembe véve, a járműve­zetők november 1-i hatállyal (tehát visz­­szamenőleg) tömegközlekedési pótlékot kapnak. Kevés az ápolónő. Nem vitás, hogy az ápolónőhiány csökkentéséhez a nagyobb és megérdemelt erkölcsi megbecsülésen kívül, az ápolónők életkörülményein is szükséges javítani. Több kórház próbált már önerejéből nővérszállást létrehozni. Ez azonban kevés. A fővárosi tanács most azzal kísérletezik , mint Sarlós István vb-elnök mondotta —, hogy anyagilag is hozzájárul a szakképzett ápolónők meg­felelő otthonhoz juttatásához. Szövetke­zeti lakás építéséhez (igaz, ebben a ked­vezményben még csak kevesen részesül­hetnek) az ápolónők 20 ezer forint ka­matmentes kölcsönt kaphatnak. Felszabadulási emléktáblát avattak Előszálláson Fejér megyében 25 évvel ezelőtt első­nek Előszállás községet szabadították fel a szovjet csapatok.. Az évforduló alkalmá­ból szerdán a község művelődési házában nagygyűlést tartottak, amelyen Tóth Gyu­la, a Fejér megyei Tanács vb-elnök­­helyettese mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen részt vett Gyenge Károly, a megyei pártbizottság titkára és Pillák Já­nos, a dunaújvárosi járási pártbizottság első titkára. A nagygyűlésen Listár Sándor, a Du­naújvárosi Járási Tanács vb-elnöke ván­dorzászlót és 20 ezer forint pénzjutalmat adott át a községnek, mint a járásban in­dított községszépítési verseny győztesé­nek. Ezt követően leleplezték a felszaba­dító szovjet hősöknek — a művelődési ház falán elhelyezett — emléktábláját.

Next