Magyar Hírlap, 1970. augusztus (3. évfolyam, 212-242. szám)
1970-08-04 / 215. szám
Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP 1970. AUGUSZTUS 4. KEDD 3 A vietnami békeerők küldöttsége a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságánál Hétfőn a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának Népköztársaság úti székházában baráti találkozóra látták vendégül a Vietnami Nemzeti Demokratikus és Békeerők Szövetségének Magyarországon tartózkodó delegációját. Társadalmi és tömegszervezeti vezetőkkel, egyházi személyiségekkel, szocialista brigádok képviselőivel ismerkedett meg és folytatott véleménycserét a delegáció, amelynek vezetője dr. Trinh Dinh Thao jogászprofesszor, a szövetség központi bizottságának elnöke, a DVK ideiglenes forradalmi kormánya ,konzultatív tanácsának alelnöke. Dr. Pesta László, a budapesti népfrontbizottság alelnöke köszöntötte a vendégeket, tájékoztatást adott azokról az eredményes szolidaritási akciókról, amelyekkel Budapest lakossága hitet tett és tesz arról, hogy az indokínai népek szabadságküzdelmét a végső győzelemig támogatja. Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke az országos szolidaritási megmozdulásokról adott áttekintést. Dr. Trinh Dinh Thao elmondta az esemény részvevőinek, hogy a Vietnami Nemzeti Demokratikus és Békeerők Szövetsége, amely 1968-ban a nagy tavaszi offenzíva idején alakult meg, hathatósan támogatja a DNFF tevékenységét. Díszes albumba foglalva átnyújtották a vietnami vendégeknek azoknak a fotóknak és más dokumentumoknak sokaságát, amely a Vietnammal vállalt szolidaritás magyarországi akcióinak sikerét tanúsítja. Ajándékokkal kedveskedtek a vietnami békeerők küldöttei is vendéglátóiknak. Gazdasági együttműködési Dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és Idris Jazairy, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság külügyminisztériumának főosztályvezetője hétfőn a Külkereskedelmi Minisztériumban gazdasági együttműködési megállapodást írt alá. Az aláírásnál jelen volt Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, a Külügyminisztérium és Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. A megállapodás értelmében Magyarország Algéria gazdaságának fejlődéséhez hitelt nyújt, amelynek keretében Algéria különféle komplett gyárberendezéseket, felszereléseket vásárolhat; a megállapodás értelmében magyar szakértők vesznek részt a szállítandó gyárak üzembe helyezésében, az algériai szakemberek képzésében. A tárgyalásokon részt vevő delegációk megállapították, hogy a két ország kereskedelmi forgalma az elmúlt évben jelentősen fejlődött. megállapodás Algériával Az algériai delegáció vezetője a megállapodás aláírása után adott nyilatkozatában méltatta annak a csaknem száz magyar szakértőnek munkáját, akik algériai tevékenységükkel kivívták a hivatalos szervek és a lakosság elismerését. Közülük jó néhányan az egészségügy fejlesztésében vesznek részt. Magyar tervek alapján épül Algírban a 60 ezer személyes sportstadion, amelyet 1971. június 19-én, az algériai forradalom évfordulóján avatnak fel. Indris Jazairy elmondotta, hogy Magyarország segítséget nyújthat szállításaival és szakembereivel az élelmiszeripar, az elektronika, a bányászat, a mezőgazdasági szállítás és az egészségügy továbbfejlesztéséhez. A hitel keretében szállítandó magyar áruk ellenértékét olyan algériai exportcikkekkel fizetik vissza, amelyekre Magyarországon nagyobb távon szükség van, így ezek a szállítások új lendületet adnak majd az Algériából származó magyar importnak. Évente hatmilliárd forint kutatásokra Évek óta jelentős összeget fordítunk tudományos kutatásra, fejlesztésre: az elmúlt esztendőben 6 milliárd 400 millió forintot, vagyis a nemzeti jövedelem 2,7 százalékát. 1969-ben a tudományos munka elősegítésére 24 százalékkal több pénz jutott, mint 1968-ban. A Központi Statisztikai Hivatal szociális és kultúrstatisztikai főoszálya a közeljövőben hozza nyilvánosságra a tudományos kutatás és fejlesztés tevékenységéről készült tanulmányát. A KSH adataiból kiderül, hogy az országban tavaly 61 365 személy foglalkozott főhivatásként, illetve részmunkaként tudományos kutatással, valamint annak segítésével. Ez év január 1-én megkezdett kutatások száma 23 266 volt, az 1968. évi 20 623-mal szemben. A kutatóintézetben tevékenykedők 329, az egyetemi és főiskolai tanszéken működő kutatók 439, más kutató-fejlesztő helyen dolgozók pedig 130 tudományos könyvet jelentettek meg. A tudományos munkával foglalkozók 13 346 tudományos cikkel gazdagították a szakirodalmat, velező aspiránst tartanak számon. Az akadémiai rendes vagy levelező tagok, a tudományok doktorainak és a kandidátusoknak a száma 132-vel több mint egy esztendővel ezelőtt. Találmányok, szabadalmak A KSH adataiból kitűnik, hogy a kutatók 4577 fontosabbnál fontosabb újítást jelentettek be. A szabadalmak száma sem megvetendő, hiszen 709-cel gyarapították a magyar szabadalmak számát. Arról egyelőre még nincs adat, hogy a tudósok, a tudományos intézetekben dolgozók újításai, szabadalmai milyen értékű hasznot jelentettek vagy jelentenek a népgazdaságnak. • A hamarosan nyilvánosságra kerülő KSH-elemzésből az is kiderül, hogy a kutató-fejlesztő helyeken dolgozó tudományos kutatók közül 2923 rendelkezik tudományos fokozattal, illetve, hogy 400 le A témák megoszlása A még le nem zárt kutatási témákból a kutatóintézetek 31, az egyetemi és főiskolai tanszékek 19, az egyéb helyek pedig 50 százalékkal részesednek. Ugyanakkor a kutatásokra és fejlesztésre biztosított összeg 51 százaléka jutott a kutatóintézeteknek, 7 százalék az egyetemi és főiskolai tanszékeknek, 42 százalék pedig az egyéb kutató-fejlesztő helyeknek. Az adatokból arra is választ kapunk, hogy a 131 kutatóintézet, a 723 egyetemi és főiskolai tanszék, valamint a 192 egyéb kutató-fejlesztő hely (összesen 1046) a különböző tudományágakból hogyan veszi ki a részét. Természettudományi témával foglalkoznak 198, egészségügyivel 136, agrártudományi kérdésekkel 131, műszaki tudományok fejlesztésével 312 és társadalomtudományokkal pedig 269 helyen. A tudományos munkaterületen dolgozók közül legtöbben a műszaki tudományok fejlesztésén munkálkodnak, mégpedig 37 319-en. A természettudományok fejlesztésén 7081, az agrártudományok fejlesztésén 5822, az orvostudományok fejlesztésén 5472, a társadalomtudományok továbbvitelén pedig 5671 kutató tevékenykedik. A KSH a magyar adatokat összehasonlította az UNESCO által az európai tagállamokról közölt vizsgálat eredményével is, ami azt mutatja, hogy Magyarország előkelő helyet foglal el a nemzetközi statisztikában. Fahidy József Könnyűszerkezeti konferencia Székesfehérvárott A Gépipari Tudományos Egyesület és az Építőipari Tudományos Egyesület, valamint az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület rendezésében hétfőn Székesfehérvárott megkezdődött a II. országos könnyűszerkezeti konferencia. A tanácskozáson 136 bolgár, lengyel, csehszlovák, nyugatnémet, NDK-beli, angol, iráni, jugoszláv és román, valamint 150 hazai szakember vett részt. A konferencia részvevőit dr. Tapolczai Jenő, a Fejér megyei Tanács vb-elnöke üdvözölte, majd dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese tartott vitaindító előadást. Elmondotta, hogy a könnyűszerkezetek jelentősége nemcsak abban áll, hogy forradalmasíthatják az építőipart, hanem befolyást gyakorolnak technikai kultúránk egészének színvonalára is. A könnyűszerkezet építési mód bevezetése éppen ezért a kormány kiemelt központi fejlesztési programjában is szerepel. Ezután előadásokra, szakmai kerekasztal-beszélgetésekre került sor, majd este dr. Tapolczai Jenő, a Fejér megyei Tanács vb-elnöke fogadást adott a konferencia részvevőinek tiszteletére. PROTEKCIÓ Neked csak egy szavadba kerül... Tegyük a kezünket a szívünkre mindannyian, akik bármiféle rendű és rangú funkciót, vezető tisztséget töltöttünk vagy töltünk be, igenis, hallottuk már ezt a mondatot. Hallottuk s olvashattuk is. Talán nem pontosan ebben a formában, talán nem tegező mód, hanem így: „önnek ...” Különös mondat ez: erőszakos, sürgető, lágyan fuvolázó, enyhe kis könyörgéssel fűszerezett, s hányféleképpen lehet kimondani. A hangsúly lényege azonban mindig, minduntalan egyre irányul, a hiúságra apellál. „Neked (aki ebben a fontos pozícióban vagy), NEKED (csupa nagybetűvel), csak egy szavadba (mi az neked, egy ilyen szó, egy ilyen semmiség, annyi, csak annyi... mondjuk, mint egy szálló porszemet továbbfricskázni) kerül (dehogy kerül, elég, ha csak felemeled a telefont)... Szabadsz, igyekszel a kérést elhárítani, de hiába mondod-hajtogatod: „Ó, kicsi pont vagyok én ahhoz...” A lelked legményén már ott a méreg, a mondat célbatalált, s dagad, egyre dagad ,vezetői önérzeted, hogy lám, lám, mégiscsak ... De félre a komoly szituáció játékos bemutatásával. Egy társadalmi szervünk talán fél esztendővel , ezelőtt közvélemény-kutatást végzett. Választ keresett különféle kérdésekre, amelyek közül az egyik így szólt: „Mi a lakosság véleménye a közélet tisztaságáról?” A válaszok megyei summázatainak hangneme igen-igen eltérő volt. Egyesek csak kisebb fogyatékosságokat emlegettek, akadtak viszont rendkívül szenvedélyes, a kérdést sokoldalúan taglaló feleletek, s mindegyikük kitért egy jelenségre, amelyet a köznyelv — enyhén szólva, kissé cinikusan — így fogalmaz: „szocialista összeköttetés”. Tulajdonképpen a protekcióról van szó. A protekció azonban csúnya kifejezés, alaposan lejáratott, hiszen még nyelvünk friss értelmező szótára is utal rá, hogy a Horthy-rendszer egyik fő jellemzője volt. Így szelídült aztán a mi társadalmunkban dívó protekció a szocialista összeköttetéssé. De nem az elnevezés a lényeges, hanem az, amit takar, amit kár tagadnunk, hogy van, bár korántsem olyan mértékben, mint abban a rossz emlékű korban, amikor — talán negyven évvel ezelőtt — egy hírlapíró tréfás kedvében arról cikkezett, hogy a protekció éppen azáltal ítéli halálra magát, mert mindenki protekciót kér, s az irtózatos tömegű kérelem egyszerűen elintézhetetlen. Tévedés ne essék: nem tulajdonítok én a mai protekciónak nagyobb jelentőséget annál, ami megilleti. Néhány dolog azonban arra késztet, hogy közös gondolkodásra invitáljam mindazokat, akik bármilyen rendű-rangú funkciót, vezető tisztséget töltenek be a mi szocialista társadalmunkban, hiszen — frázis nélkül — ettől a társadalomtól idegen a protekció, s mindaz, ami — nem nevezvén nevén a gyermeket — „szocialista összeköttetéssé” szelídült. A protekció általában észrevehetetlen. A folyamat titokban zajlik, s a suba alatt kötött megegyezéseknek talán csak töredéke kerül nyilvánosságra. Néhány eset azonban arra figyelmeztet, hogy társadalmunk különféle szintjein egyaránt hat a protekcionizmus káros szelleme. Mert mi másnak lehetne vélni például néhány itt következő esetet? Egy város vezetőjét arra sarkall egy magas beosztású vezető nevével visszaélve írt levél, hogy egy szélhámost minden alaposabb körültekintés nélkül fontos beosztásba helyezzen ... Egy bűnöző nő börtöntársainak hozzátartozóival elhitette (és el tudta hitetni!), hogy befolyásos barátai vannak az ügyészségen, akik elintézik a börtönben levő rokon szabadlábra helyezését, s ezért pénzt kért és kapott tőlük... Egyszer volt, hol nem volt, kezdhetném az újabb rövid történetet. Egy közintézményi dolgozóról elterjedt (valójában ő terjesztette el), hogy X. Y., magas beosztású vezető, személyes jó barátja. Emiatt különleges megbecsülésben volt része, mindaddig, míg ki nem derült, hogy X. Y. nem ismeri és életében sohasem látta. íme, még az is protektor lehet, aki nem akart és soha nem is akar senkit protezsálni. Már a feltételezés is protektorrá avatja. Egy asszony a minap azzal fordult hozzám, hogy leányának egyetemi felvétele nem sikerült, most van fellebbezés alatt az ügy, s nekem igazán semmiség lenne, ha szólnék pár szót... A protekcionizmus szelleme él ennek az asszonynak a gondolatvilágában is. Neves riporterünk mondotta a minap egy Cola mellett, hogy az emberek néha már olyan ügyben is protekciót kérnek, ami sima ügy, őt például azzal zaklatják napról napra, hogy segítsen az apróhirdetés (!?) feladásában. Mosolyognivaló lenne, ha nem keseredne meg tőle az ember szája íze. Nincsen szándékomban, hogy valamiféle sárkányölő harcot hirdessek, kampányt kezdeményezzek a protekció ellen. Mélységes meggyőződésem ugyanis, hogy az élet minden területén a szocialista demokrácia megerősödése előbbutóbb úgyis megöli, s a beléje vetett hitet is kipusztítja az emberek gondolatvilágából. Hiszen a protekció titkos, a demokrácia nyílt, a protekció sub rosa történik, a demokratikus ügyintézés pedig a társadalom vigyázó szeme láttára. S azt sem szeretném, ha most vagy valaha a protekció elleni harc ürügyén bárki is elutasítaná egy jó ügy támogatását. Emlékezzünk csak rá, hogy egyszer egy fiatalember télvíz idején, zsebében egy kötetre való verssel Debrecenből Budapestre gyalogolt. Az ország élő legnagyobb költője protezsálta azt, aki nálánál is nagyobb lett. Petőfi volt e fiatalember. Aki és ami méltó, annak érdekében emeljünk szót mindig és mindenütt! A méltatlant utasítsuk el. PÉTERI ISTVÁN Sikerrel zárult a győri ipari vásár - üzletkötés Miskolcon Vasárnap zárta kapuit a győri ipari kiállítás és vásár, amelynek mintegy 30 ezer látogatója volt. Az idei vásár tulajdonképpen főpróbája volt ama hagyomány felélesztésének, amellyel a következő évben Győr várossá nyilvánításának 700. évfordulóját köszöntik. 1846-ban rendezték itt az első ipari kiállítást, majd hoszszú ideig nem került rá sor. A főpróba kitűnően sikerült. A győri vállalatok és üzemek termékeit gonddal és ízléssel vonultatták fel a kiállítás rendezői. Bemutatták a megye iparának jellegzetességeit, különösen a könnyűipar újdonságait. Az 1971-ben megrendezésre kerülő nagy ipari vásár már nemcsak győri termékeket vonultat fel, hanem pavilonjaiban bemutatja Dunántúl e tájának gyártmányait is. Miskolcon helyiipari kiállítást rendeztek. A látogatók száma itt is megközelítette már a 30 ezret. Különösen a borsodi bútoripar mutatott be kiemelkedően szép és jó termékeket. A legnagyobb érdeklődés a miskolci kárpitos szövetkezet termékei iránt volt, ez a kollektíva több szabadalmi jellegű bútort mutatott be, mint a szekrényágyat, az összecsukható asztalt, és a modern lakáshoz jól alkalmazkodó sok más terméket. A borsodi iparcikk kiskereskedelmi vállalat és a fogyasztási szövetkezetek megyei központja 23 millió forintos értékben kötött üzletet a szövetkezettel. Az Avas Bútorgyár is kitett magáért, és szép termékeiből a Bútorért 36 milliós értékben kötött le. Sikere volt a miskolci gyermekkocsigyárnak. Ettől az üzemtől a külkereskedelmi szervek több ezer gyermekkocsit rendeltek. Új kávéfőző szabadalmat mutatott be a tokaji vas- és fémipari szövetkezet. A nyolcszemélyes kávéfőzőből ebben az évben 10 ezer darabot gyártanak. A vásár látogatói örömmel fogadták a Mechanikai Művek olajkályháit, ezeknek hat típusából kétezer darabot kötött le már a kereskedelem. Szép termékekkel vonult fel a miskolci cipész szövetkezet. Érdekes megállapodás született a szövetkezet és a cipőnagykereskedelmi vállalat között: több milliós értékben végez garanciális jellegű javítást az esetleg erre szoruló új cipőknél a kisipari cipészszövetkezet. A helyi ipari kiállítás központi gondolata és rendezési, elve ez volt: bő választékú, jó minőségű termékekkel elégítsék ki a dolgozó emberek igényeit. A vásár betöltötte hivatását. Számot adott a fejlődő helyi iparról, de megmutatta gyengéit is, azokat a területeket, ahol nagyobb fejlesztésre van szükség. Sikeres volt üzleti szempontból is a vásár: gyors számítások alapján eddig mintegy 100 millió forint értékben kötöttek megállapodást a vállalatok és a kereskedelmi szervek egymással. Százmilliós