Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)
1970-09-17 / 259. szám
Magyar Hírlap hazai körkép fórum ma. szeptember 17, csütörtök 3 Az NRK kuturálisügyi minisztere Budapesten Ilku Pál művelődésügyi miniszter meghívására szerdán délelőtt Budapestre érkezett Klaus Gysi, a Német Demokratikus Köztársaság kulturálisügyi minisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Sima Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, Böjti János külügyminiszter-helyettes, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ugyancsak ott voltat a fogadtatásnál — Heinz Knobbe ideiglenes ügyvivővel az élen — a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének képviselői. Itt-tartózkodása során Klaus Gusdor találkozik a magyar kulturális élet vezetőivel, megbeszéléseket folytat hazánk és az NDK kulturális kapcsolatainak továbbfejlesztéséről és felkeres különböző kulturális intézményeket. KÖZÉLET — DIPLOMÁCIA Üdvözlő táviratok A Chiléi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Eduardo Frei köztársasági elnöknek. Péter János külügyminiszter Gabriel Valdes chilei külügyminisztert üdvözölte táviratban. Kisházi Ödön fogadta Kornyejcsukot A hazánkban tartózkodó Alekszandr Kornyejcsuk Lenin-békedíjas írót, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának elnökét szerdán fogadta Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A neves szovjet író szerda délután a Hazafias Népfront székházában találkozott a magyar irodalom neves képviselőivel, s eszmecserét folytatott velük a két ország irodalmát érintő kérdésekről. Cseterki Lajos látogatása Szegeden és az algyői olajmezőn Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára kedden és szerdán látogatást tett Szegeden, illetve az algyői olajmezőn. Kedden részt vett és felszólalt a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanévnyitó közgyűlésén. Ezután az egyetem klinikai pártalapszervezetének taggyűlésére látogatott el Ugyancsak kedden találkozott és beszélgetést folytatott dr. Tóth Károly egyetemi tanárral, az orvosegyetem rektorával és az intézmény más vezetőivel is. Az Elnöki Tanács titkára szerdán felkereste a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem szegedi üzemegységét Itt Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója és az olajipar más vezetői adtak tájékoztatást a dél-alföldi — elsősorban az Algyő környéki — szénhidrogénmezők feltárásával, az olaj és a gáz kitermelésével kapcsolatos munkálatokról. Cseterki Lajos ezután személyesen is megtekintette az olajipari beruházásokat, az épülő gázüzemet, a gyűjtőállomásokat és más olajipari objektumokat. Az Elnöki Tanács titkárát látogatásain elkísérte Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Sipos Géza, a szegedi pártbizottság első titkára, illetve dr. Biczó György, a Szegedi Városi Tanács vb-elnöke. Budapesti pártküldöttség Prágában A budapesti pártbizottság jelenleg Prágában tartózkodó küldöttsége, amelyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a pártbizottság első titkára vezet, szerdán Kovács Bélának, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövetsége ügyvivőjének kíséretében látogatást tett a Károly-egyetemen. A vendégeket dr. Bedrich Svestka professzor, az egyetem rektora fogadta. Németh Károly és a küldöttség tagjai délután felkeresték dr. Zdenek Zuska polgármestert, s kíséretében megtekintették a történelmi Óvárosháza nevezetességeit. Szovjet pártmunkásküldöttség érkezett Az MSZMP KB meghívására szovjet pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre F. D. Kulakovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára és Bálint József, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt A. M. Szorokin, a szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Vályi Péter fogadta a Csehszlovák Állami Bank elnökét Vályi Péter pénzügyminiszter szerdán fogadta Svatopluk Potacot, a Csehszlovák Állami Bank elnökét. A kölcsönös érdeklődésre számottartó gazdasági és pénzügyi kérdésekről folyt megbeszélésen részt vett dr. László Andor államtitkár, a MagyarNemzeti Bank elnöke és Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese is. Lengyel katonai küldöttség látogatása hazánkban Hatnapos látogatás után szerdán este elutazott Budapestről a lengyel katonai küldöttség, amely Grzegorz Korczynski vezérezredesnek, a Lengyel Népköztársaság honvédelmi minisztere első helyettesének vezetésével látogatott hazánkba. A delegáció vezetőjét fogadta Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A lengyel katonai vendégeket fogadta Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, vezérkari főnök. Elutazott az ENSZ-közgyűlésre a magyar küldöttség első csoportja Az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség első csoportja Rácz Pál külügyminiszter-helyettes vezetésével szerdán New Yorkban utazott Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelenít Böjti János külügyminiszter-helyettes. Dr. Polinszky Károly az Országos Ösztöndíj Tanács elnöke A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az Országos Ösztöndíj Tanács elnökévé dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettest, elnökhelyettesévé pedig Osztrovszky Györgyöt, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesét nevezte ki. Hazánkba érkezett a FAO európai igazgatója Szerdán hazánkba érkezett G. Bildesheim, a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete európai hivatalának igazgatója. A Ferihegyi repülőtéren dr. Karosai Károly, a FAO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára fogadta. Erdey-Grúz Tibor fogadta P. L. Kapica Lenin-díjast Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerdán hivatalában fogadta P. L. Kapica Lenin-díjas szovjet fizikust, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagját. Ugyancsak szerdán fogadta az elnök Louis Vaczeket, az Encyclopaedia Britannica főszerkesztőjét. SZOT-küldöttség utazott Damaszkuszba Földvári Aladárnak, a SZOT elnökének vezetésével szerdán küldöttség utazott Damaszkuszba, a Szíriai Szakszervezetek 16. kongresszusára. Küldöttség utazott a helsinki vásárra György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes vezetésével szerdán magyar ipari és kereskedelmi szakemberekből álló küldöttség utazott a finn fővárosba a helsinki vásár megnyitására. A vásáron a Hungexpo szervezésében magyar kiállítók is részt vesznek. Szovjet katonák kitüntetése Szovjet—magyar barátsági nagygyűlést tartottak a szovjetunióbeli, Kárpáton túli területen levő Nagyszőlősön. Az ünnepségen részt vett Kállai Sándor, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb-elnöke és Gulácsi Sándor, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára Kállai Sándor a megye dolgozóinak nevében köszönetet mondott azért az önzetlen segítségért, amelyet a szovjet nép az árvízveszély idején és az árvíz sújtotta terület újjáépítéséhez nyújtott. Tíz szovjet katonának az Árvízvédelemért emlékérmet, háromnak pedig a Magyar- Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús s jelvényét nyújtották át. LAKOSSÁG Gyakran halljuk-olvassuk mostanában a lakos, lakosság kifejezést. Azelőtt ritkábban használta a közbeszéd. Ennek meg is volt a maga társadalmi oka, mint ahogy a sűrűbb használat alapját is az elmúlt esztendők társadalmi fejlődésében lelhetjük meg. Ma már bátran él ezekkel a szavakkal a hivatalos nyelvezet is. Persze, a maga helyén, figyelembe véve a megfelelő öszszefüggéseket. Helyesen és szabatosan szólnak, érvényes határozatok a lakossági ellátásának folyamatos javításáról, a tanácsoknak a lakosság érdekében kifejtett tevékenységéről. Nagy félreértés lenne, ha valaki ebből azt a leegyszerűsítő következtetést vonná le, hogy elhalványult a tudományos alapokon mozgó érzékenység a társadalom osztályviszonyai iránt. Nem így van. Ha elővesszük ugyanis a különböző hivatott és hiteles állásfoglalásokat, akkor azt látjuk, hogy ezek mélyrehatóan elemzik a társadalmi viszonyokat; külön-külön és egymással gyakorolt politikai szövetségükben vizsgálják a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a kispolgárok és egyéb társadalmi csoportok helyzetét, fejlődését. Eltéved a politikában az, aki csak lakosságot lát általában és nem veszi észre, hogy ez a gyűjtőfogalom milyen széles skálát, sőt, helyenként mennyi ellentétet is takar. A tényleges helyzet feltárására épülő differenciált szemléletmód azonban nem zárhatja ki, hogy állandóan nyomon kövessük a szocializmust építő társadalom méhében lezajló integrálódási folyamatot is. Elég csak röviden utalni arra, hogy a felszabadulást követő éles politikai harcok éveiben a lakosság elég jelentős hányada — kapcsolatai és neveltetése révén — a régi kizsákmányoló társadalom vonzásában maradt. Hosszú és bonyolult áttételeken keresztül hatoltak csak a tudatába a termelési viszonyokban bekövetkezett változások. A lakosságnak ezt a hányadát a népköztársasági alkotmány, a szocialista fejlődés akkori szakaszában, joggal sorolta be az állampolgárok közé. Hiszen amennyiben teljesítették az állampolgári kötelességeket, megillették őket az általános állampolgári jogok is. De nyilvánvaló, hogy amikor az alkotmány a dolgozókról, a hatalom birtokolójáról, a dolgozó népről beszélt, a lakosságnak csak egy része (igaz, összehasonlíthatatlanul nagyobbik része) eshetett még akkor bele ebbe a kategóriába. Egy kisebbség kívül maradt ezen. Sőt, éppen ennek a kisebbségnek bizonyos részével szemben kellett a többség hatalmát kiharcolni és megvédeni. A többség és a kisebbség számbeli viszonyában igen rohamos és előnyös változások történtek azután a mezőgazdaság szocialista átszervezése idején és főleg azóta. Uralkodókká váltak a szocialista termelési viszonyok. Ezen a tárgyi alapon a felnőtt állampolgárok elsöprő többsége, szinteszinte teljessége — néhány elhanyagolható ezrelék kivételével — a társadalom dolgozó tagja lett. Úgy is mondhatjuk, hogy a felnőtt lakosság köre úgyszólván egybeesik a dolgozók körével. Természetesen megvan a fogalmi különbség a lakosság, a dolgozók és az állampolgárok kategóriái között. Mindegyiket más vonatkozásban szoktuk használni. A községnek, a városnak, a megyének, az országnak elsősorban lakossága van. Ha az államról beszélünk, akkor állampolgárokról, választások alkalmával választópolgárokról lehet szó. A munkahelyeken viszont a dolgozók kifejezés a legelfogadhatóbb. (Persze, az már furcsa, amikor vezetőkről és dolgozókról hallunk. Nálunk a vezető is dolgozó, s legalább annyit kell dolgoznia, mint a beosztottainak, jó esetben azonban sokkal többet.) Mégis, amikor manapság lakosságról, állampolgárokról és dolgozókról olvasunk, nem érzünk már rangkülönbséget a három között. Nincs olyan benyomásunk, hogy harmad-, másod-, illetve első osztályú emberek skatulyázása folyik ezekkel a szavakkal. Ezt azért fontos megjegyezni, mert még nem egészen másfél évtizeddel ezelőtt is volt valami ridegség abban, ha valakit nem dolgozónak, hanem állampolgárnak tituláltak. (Nem beszélve arról, hogy a lakos szó a legtöbbször rendőrségi és ügyészségi közlemények szövegében került az emberek neve után.) Nincs ugyan rangkülönbség, de mégis, még mindig van valami különbség. Mert úgy érzem, mindez nem haszontalan játék a szavakkal és fogalmakkal, hanem olyasvalami, ami ebben a vonatkozásban meg is szabja tennivalóinkat. A már említett integrációs társadalmi folyamattal párhuzamosan, annak „elébe dolgozva”, mindent meg kell tenni, hogy a lakosság teljessége minél maradéktalanabbul betöltse az állampolgárság valamennyi ismérvét. Az állampolgárok széles köre pedig minden tekintetben dolgozóvá, szocialista emberré növekedjék. Nemcsak a gazdasági építőmunka lakosságközpontú tehát, hanem minden egyéb társadalmi törekvés is az. Mert arra kell irányulnia minden erőfeszítésnek, hogy a lakosság mind nagyobb hányada tulajdonítsa el azokat a szocialista erényeket, amelyek legerőteljesebben a vezető munkásosztályt jellemzik. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eszköze és célja a szocialista demokrácia bátor kiterjesztése. Ez segít ahhoz, hogy a lakosságnak mindinkább reális élménye legyen az a jelentőség és fontosság, amit a társadalom, az állam minden becsületes állampolgárnak és dolgozónak tulajdonít. Az egyes embernek, az úgynevezett „egyszerű” lakosnak éreznie kell, hogy ő megbecsült pillére, támasza a néphatalomnak. Az osztályellentétek szűnőben vannak. Az osztálykülönbségek azonban még egy egész történelmi korszakon át megmaradnak. Ennek ellenére a munkáshatalom olyan szövetségi rendszert alkotott a hatalom gyakorlására, hogy ebből senki sem zár ki egyetlen egy lakost, állampolgárt vagy dolgozót sem, hacsak ő maga nem zárja ki önmagát belőle. Az alkotmány megfogalmazásakor is milliókat fogadott be a hatalom sáncaiba ez a szállóigévé vált tétel: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.” Azóta páratlan történelmi fejlődés zajlott le a társadalomban és az emberekben. Éppen ezért ma még többen foglalnak helyet a hatalom sáncain belül. Elvi és politikai vakság lenne olyasvalamiről beszélni, hogy „minden hatalom az egész lakosságé”. Hiszen a társadalom valamennyi alkotó tagja, szinte az egész lakosság éppen ezért lehet részese a hatalomnak, mert a dolgozó népnek a munkásosztály a vezetője. Számtalan jelét tapasztalhatjuk, hogy a munkáshatalom erősítésének, a közös társadalmi, politikai és gazdasági célok szolgálatának őszinte szándéka valóban áthatja és mozgósítja, szinte számottevő kivétel nélkül, az egész lakosságot. Ez felbecsülhetetlenül értékes válasz arra, hogy a társadalom, az állam, a politika valóban az egész lakosság anyagi és erkölcsi felemelkedésén fáradozik. FEKETE SÁNDOR Miniszteri értekezhet az ÉVM-ben Napirenden a nagyberuházások és a lakásépítés Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetői szerdán miniszteri értekezletet tartottak, amelyen többek között megtárgyalták az állami egyedi nagyberuházások és a lakásátadások idei programjának teljesítését. Megállapították, hogy számos kedvezőtlen körülmény ellenére az átadásra előírt 28-ból 25 egyedi nagyberuházás építési munkáit az év végére befejezik, semmi sem akadályozza ezek tervszerű üzembe helyezését. A fennmaradó három nagyberuházás programját a beruházó módosította, s ezért az építés befejezése áthúzódik a jövő évre. Megállapították továbbá hogy a korábbi évekhez viszonyítva az idén javult a lakásátadások üteme, bár az új otthonok jelentős részének befejezésére csak a második félévben kerül sor. Ünnepi megemlékezés a KNDK évfordulóján A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának 22. évfordulója alkalmából szerdán ünnepi megemlékezést rendezett a Jászberényi Hűtőgépgyár művelődési házában a Hazafias Népfront Szolnok megyei, valamint jászberényi járási és városi bizottsága. Az ünnepi nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Csáki István, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke, Oláh János, a Hazafias Népfront megyei titkára. Jelen volt Li Dong Szan, a KNDK nagykövete és a nagykövetség több vezető munkatársa. Kárpáti József, a Jászberényi Hűtőgépgyár üzemi pártbizottságának titkára mondott megnyitót, majd Mátyás László a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára ünnepi beszédben méltatta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának jelentőségét, történelemformáló szerepét Kelet-Ázsiában. A nagygyűlésen felszólalt Li Dong Szan nagykövet is. Új címert kap Törökszentmiklós Újratelepítésének 250. évfordulóját ünnepli októberben Törökszentmiklós. A jubileumra elkészítették a város új címerét. Papp Gábor grafikusművész alkotása érzékelteti a város haladó múltját és jelenét. A címeren vörös mezőben az alapítás éve olvasható. A búza- és a fogaskerékmotívum, a fejlődő város ma már egyaránt fontos mezőgazdaságát és iparát míg kék mezőben a csőrében olajágat tartó galamb a békét szimbolizálja.