Magyar Hírlap, 1970. november (3. évfolyam, 304-333. szám)

1970-11-21 / 324. szám

2 1970. NOVEMBER 21. SZOMBAT HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap j.Vas megyei­ jelszó: Y 2,^^ S-\ Napról napra jobban akarunk élni Beszélgetés dr. Gonda György megyei tanácselnökkel A gépek nem kerülnek ócskavasba \/ 2^ 'J? (B Q Közös úton a szövőgyár és a szövetkezet Vas megye az ellentétek,­­a végletek földje. Az utolsó fasiszta egységek 1945. IV. 4-én itt hagyták el az országot, 6 nap­pal később, pontosan 1945. április 10-én délelőtt 9 órakor Vasszilvágyon alakult meg az ország első földművesszövetkezete és itt telekkönyvezték elsőnek a kiosztott földeket Azóta negyedszázad telt el és megválto­zott az élet Vasban. Ma már csak a múlt rossz emlékei, a „gyerekkocsit vennék — pálinkáért”, „tűzifát adok — sóért’’ szö­vegű hirdetések, az üzletek tele vannak áruval, vásárlóval. Ma már nem fenyeget a pusztító gyermekhalál, mint akkoriban, amikor 322 élve született kis állampolgár közül 283 meghalt. Vasban megváltozott az élet. 1952 nya­rán már 13 gépállomás működött 300 trak­torral, 800 munkagéppel. A Kanotapusztai és a Sárvári Állami Gazdaságok gabona­tábláin megjelentek az első kombájnok... 1956—57 fordulóján lezárult egy korszak, elkezdődött egy új, máig tartó, holnapot ígérő. Elhárultak azok az akadályok, ame­lyek határmenti helyzete miatt a vasi gazdasági élet fejlődését korlátok közé szorították. Iparosítani kellett... Meg­gyorsult a lakásépítés, befejeződött a fal­vak villamosítása... S mintha a természet is segíteni akarna: 1960. december 5-én mennydörgésszerű robajjal, 10 atmoszféra nyomással, 60 mé­teres forró vízoszlop tört fel a magasba Bükön. A gyógyvíz követelte: gyógyítani akarom a rászorulókat... Sárváron meg­indult a termelés a Hőtőgépgyárban ... öt év alatt a megye szocialista iparában fog­lalkoztatottak száma 8 ezerrel növekedett, s megközelítette a 30 ezret. Amire van fedezet A megye történetében is szomorúságot, gondot, bajt idézett elő a víz. 1965. ápri­lis 21-ről 22-re virradó éjszaka Kőszeg déli része került víz alá. A Rába menti községeket is elöntötte a víz. A Répce is kilépett medréből. A hat­árhullám 2466 házat öntött el, 393 rombadőlt, tíz híd megsemmisült. A kár szinte felbecsülhe­tetlen volt, de egy évvel később mindent kijavítottak, az elpusztult házak helyén ma újak, maradandók állnak, és hirdetik a vasi jelszót. Napról napra jobban aka­runk élni! Ma a szocialista iparban 41 400-an dol­goznak. A 3042 hold között 1900 traktor­ral, 270 gabonakombájnnal és több ezer munkagéppel művelik. 1960 óta évenként több mint ezer lakással gyarapodott a megye, a múlt esztendőben épült otthonok 95 százaléka már két- vagy több szobás. A megye 99 óvodájában 5092 gyermek ne­velkedik, a 258 általános iskolában 33 816-an tanulnak. A húsz középiskolá­ba 6650-en járnak, a három felsőfokú technikumban 880 szakembert képeznek. A megye egészségügyi helyzete is igen so­kat fejlődött, javult, és több egyetemi ta­nár került onnan katedrára. S ma Vas megyében a legkisebb a gyermekhalandó­ság. A jövőről dr. Gonda Györggyel, a me­gyei tanács elnökével beszélgettünk. Ezzel kezdte mondanivalóját: „Azt tervezzük, amire fedezetünk van.É­veik között szerepel a kőszegi út korsze­rűsítése. Ez idegenforgalmi szempontból igen fontos. 12 ezer lakás — Diákváros — A lakásépítésről, általában a megyei építkezésekről is szeretnénk hallani... — A lakásépítési tervek szerint a kö­vetkező 5 esztendőben 12 ezer új otthon felépítésével számolunk, ez 2500-zal több, mint amennyi a harmadik ötéves tervben épült. A szórványépítkezés helyett a szer­vezett, csoportos, emeletes építéseket szor­galmazzuk. Különös gondot fordítunk a fiatalok családalapítását segítő lakásépít­kezésekre. Itt példának tudnám megemlí­teni a Simasági Állami Gazdaságot, ahol utcasorokat építettek 600 fiatal részére. — Jelentős szállodaépítkezésekkel is számolunk. Szombathelyen megépül a Claudius-szálló, Kőszegen és Sárváron tervezünk még új szállodákat. A megye­­székhelyen vásárcsarnok, áruház, bútor­áruház kell. Kőszegen élelmiszer-áruhá­zat, Körmenden pedig kisebb áruházat tervezünk. Lényegesnek tartom, hogy Szombathelyen megkezdődik az 50 méte­res fedett uszoda építése, és jövőre telje­sen elkészül a sportcsarnok. Korszerűsít­jük a Haladás-pályát, Sárváron kisebb sportcsarnokot, Répcelakon pedig sportte­lepet létesítünk. — Sok a tanuló korú fiatal is Vas me­gyében. Ők mire számíthatnak? — Talán azzal kezdem, hogy korszerű­sítik a szombathelyi Nagy Lajos Gimná­ziumot, de még ennél is fontosabb, hogy Szombathelyen diákváros létrehozásán fá­radozunk. Ez egy 250 férőhelyes diákott­hon építésével kezdődik, majd sor kerül egy 300 férőhelyes szakmunkásotthon fel­építésére, és ezt követné az ifjúsági ház. — Az oktatási, egészségügyi és művelő­dési hálózat fejlesztése? ... — A Markusovszky Kórház rekonstruk­ciója és bővítése tovább folyik. A megye­­székhelyen 600 személyes mozi épül, amelynek érdekessége az, hogy a földszin­ten a régészek által feltárt Pannon-kora­beli házrészt láthatnak majd a moziba­­menők. A megyei könyvtár épületét de­cember 12-én avatjuk, a 700 négyzetméter felnőtt olvasótéren kívül, 300 négyzetmé­teres gyermek-olvasótermet is létesítet­tünk, és 110 ezer könyv elhelyezésére lesz lehetőség. Körmenden is hozzákezdünk a kórház felújításához. A büki gyógyfürdő első fedett része jövőre készen lesz. A SZOT több száz ágyas gyógyüdülőt épít, a faluban pedig kastélyszállót alakítunk ki... Gonda György így sorolta a terveket, a tennivalókat a jövőre készülő és annak alakításában részt vevő ember örömével. Szavaiból az is kicsendült, hogy csak olyasmit terveznek, ami megvalósítható. Fontosnak tartják, hogy amit az állampol­gároknak megígérnek, azt valóra is vált­sák, mert az emberek mindent számon tartanak. A megye nagy óhaja , amiről szintén szó esett: szeretnék, ha a földgáz­­vezeték a negyedik ötéves tervben Szom­bathelyt is érintené, mert ezzel meggyor­sulna az ipari fejlődés, és megoldódna az új lakótelepek fűtési gondja, hiszen az el­következő években csaknem ötezer lakás épül Vas megye fővárosában... Ennek a kívánságnak érdemes hangot adni... Fahidy József Nem akartam hinni a fülemnek, ami­kor a minap Zsámbékra utaztamban azt hallottam az autóbuszban, hogy a perbáli Egyetértés Tsz szövődét rendezett be gyümölcscsomagolójában. Egy barna sze­mű lány újságolta útitársnőjének. Szavai­ból kiderült, hogy már május óta a szö­vődében dolgozik és havonta 1300—1400 forintot keres. Azóta nem kel hajnali 4 órakor, mert Zsámbékhoz közel van Per­bál. Nem szalad a háromnegyed ötös zsámbéki budapesti autóbuszhoz, hogy hatra beérjen fővárosi munkahelyére. — Én se sokáig járok már be — szólt a szőke útitársnő, akinek karikagyűrű ragyogott az ujján. — Anyám meg a vő­legényem régóta ellenzik. De hol kapok munkát Zsámbékon? — Itthon nem kapsz, de eljöhetsz hoz­zánk a perbáli szövődébe. Rövidesen még 33 szövőnőre lesz szükség. Most szerelik a gépeket. Szólok Lóránt Gyula bácsi­nak, a technikusnak. Biztos felvesznek. Szeget ütött a fejembe, amit hallot­tam. Szövőgépek a téesz majorjában, a gyümölcscsomagolóban, ahol két eszten­deje nyáron azokat a szem-szájnak inge­re, belföldön, külföldön egyaránt dicsért, nagyon-nagyon keresett őszibarackokat csomagolni láttam? Érdemes talán meg­nézni, mi történik Perbálon... A Tök községből Perbálra vivő ország­út melletti lejtőn ott láttam az ismerős gyümölcsházat. A végéhez új épületet húztak, még nincs befedve, vakolatlan, de mellette rendbe rakva egy kazán alkat­részeit fedeztem fel. Megkérdeztem egy kék overallos embertől — akiről később kiderült, hogy ő Lóránt Gyula, a techni­kus —, mikor szerelik a kazánt? — A napokban. A X. pártkongresszus tiszteletére vállaltuk, hogy a 38 gépnek meg a kazánnak decemberben működnie kell. A helyszínen találkoztam Kemenes Já­nossal, a Magyar Pamutipar újpesti szö­vőgyárának vezetőjével. Elmondta, hogy a szövőgyárból mostanában mintegy 400 munkás hiányzik. Ez útjában áll a ter­melés növelésének. Ezért a Szovjetunió­ból automata szövőgépeket hozattak be. Ezek felszerelésével egy időben kiselej­tezik a régi gépeket. Folyamatosan több mint 800 gépet szerelnek le, ugyanakkor lebontják a műhelyt és annak tégláját, s egyéb, még használható építőanyagát Perbálra szállítják. Abból építi fel a tsz építőbrigádja a 100 gépes kis szövődét. Szóba került a régi gépek ócskavas­telepre való szállítása is. Ezt azonban a gyár vezetősége nem helyeselte. A nők dicsérete — Azt mondtuk — veszi fel a szót Ke­menes János —, hogy a régi gépeket még hasznosítani tudják ott, ahol van elegen­dő munkáskéz. Így rendeztünk be Kis­kunhalason is üzemet és így kerültünk kapcsolatba, munkáskezeket­­keresve, a perbáli Egyetértés Termelőszövetkezettel. Itt száznál több asszony és lány van, akiknek a szövetkezet nem tud egész esz­tendőn át munkát adni. Nekünk pedig munkáskézre van szükségünk. Így talál­kozott a gyár érdeke a termelőszövetke­zetével. Mészáros Lajos, a termelőszövetkezet segédüzemeinek közgazdásza elmondotta, hogy amióta a mezőgazdasági munkákat magas szinten gépesítette a termelőszö­vetkezet, ,a, lányoknak és asszonyoknak — akiknek hozzátartozóik rendszeresen dolgoznak a termelőszövetkezetben — csak időszakonként tudtak munkát adni. — Erkölcsi kötelességünk — érvel Mé­száros Lajos —, hogy itthon tartsuk azo­kat az asszonyokat, lányokat, akik az el­múlt években sokat segítettek nekünk a termelőszövetkezeti munkában, a gazdál­kodás megszilárdításában, a jó közszel­lem, a téeszdemokrácia kialakításában. — A termelőszövetkezet így a régi gyümölcsházat átengedte a Magyar Pa­mutipar szövőgyárának és az ott még áp­rilisban húsz gépet szerelt be. Betanítot­tak több asszonyt és lányt a szövődéi munkára. A gyár a gépek mellé szak­embereket is küldött, így került ide Ló­ránt Gyulán kívül Bohus Jenő, Vincze Barna és Misi István szerelő. Bohusné és Vinczéné képzett szövőnő,­ök segítettek Lórántnak betanítani a kis üzem első munkásait. Korszerűbb ipar — Azt akarjuk, hogy a megye ipara korszerűbb és hatékonyabb legyen. To­vább növekszik majd az iparban foglal­koztatottak száma. Eléri a 43—44 ezret. A Nyugat-magyarországi Fűrészek fej­lesztésére 300 millió forint jut. Tovább fo­lyik Répcelak korszerűsítése, fejlesztése, Szombathelyen otthonra talál a Hungária Műanyaggyár. Az országhatáron túl is is­mert Szombathelyi Cipőgyár 65 százalék­kal növeli termelését — a termelékenység fokozásával. A negyedik ötéves tervben számítástechnikai központ létesítésére gondolunk Szombathelyen. Az elmaradott Őrség fejlesztésére is nagy figyelmet for­dítunk, mert több mint 15 millió forint áll erre a célra rendelkezésünkre. Elmondotta Gonda György, hogy az el­következő években Vas megye területén nagyszabású közműépítési programot kell megvalósítani, a csatornahálózat ki­építésén kívül fontos a vízellátás javítása, de a mélyépítő kapacitással pillanatnyilag nagy gondjaik vannak — kicsi! Szó esett a közlekedésről is, amelynek javítására az elkövetkező öt évben 800 millió forintot használnak fel, sor kerül a Szombathely— Kám közötti, 27 km-es főút korszerűsíté­sére, s ezzel megjavul a közúti összekötte­tés Budapest és Szombathely között. Az autóbuszpark 40 új kocsival bővül. Ter­elést tartott a Magyarok Világszövet­sége elnöksége. Dr. Bognár József elnöki megnyitója után Kárpáti József főtitkár tartott beszámolót a jubileumi évben foly­tatott tevékenységről. Mint elmondotta, az idén különösen megnőtt az érdeklődés országunk iránt. Az eddigi tapasztalatok alapján százezer hazalátogatóra számított a világszövetség, a december végéig érkezőkkel együtt azonban mintegy 115—120 ezer lesz az idei látogatók száma. Szinte példa nélkül álló kezdeményezés volt a jubileumi év egyik legkiemelke­dőbb eseménye, a magyar nyelv megőrzé­sét szolgáló első anyanyelvi konferencia. A debreceni konferencia zárónyilatkoza­ta felhívta a külföldön élő magyarok fi­gyelmét az anyanyelv ápolására és meg­őrzésére, s megalakította a magyar nyelv baráti körének előkészítő bizottságát. Nagy sikert aratott az MVSZ-nek az a kezdeményezése, amelynek nyomán meg­rendezték külföldön élő magyar képző­művészek első kiállítását a Műcsarnok­ban. Itt 90 szobrász, festő, grafikus, épí­tész és fotóművész több mint 400 alkotá­sát mutatták be. Az alkotók közül sokan felajánlották műveiket a magyar múzeu­moknak. Szép példája volt a külföldön élő ma­gyarok együttérzésének az a nagyszabá­sú akció, amelyet az árvíz okozta károk enyhítésére indítottak. Több mint százezer hazalé­togató 1970-ben Az új szövőnők mondják Bohus Jenőék ezelőtt Leányvárról vo­nattal jártak be Újpestre. Bohusné 10 éve dolgozik a szakmában és azért jött Per­bálra férjével, hogy letelepedjenek. Az albérletért Perbálon 400 forintot fizet­nek, ebből 320 forintot térít a Magyar Pamutipar. Házat szeretnének építeni. Ugyanilyen szándékkal jött Vincze Bar­na és felesége is Újpestről. Egy gyerekük van. Ők is itt, a kis üzem környékén sze­retnének fészket rakni... Bálint Istvánné május óta dolgozik az üzemben. Férje kocsifényező a termelő­­szövetkezetben. Bálintné naponta bejárt Budára, a Gyermekélelmezési Vállalat I. kerületi üzemébe, ő is reggel 4 órakor kelt, mert hatkor kezdődött a munka­ideje. — A férjem is, a szüleim is állandóan hívtak haza — mondotta Bálintné. — Ám a termelőszövetkezet csak a gyümölcs­­szezonban tudott munkát adni. Most megtanultam a szövést, a fűzést. Havon­ta 1300—1400 forintot keresek. Perbálon már kétszázezer méter Fib­­rella nevű nyers árut szőttek, többet, mint amennyit az újpesti gyár elvárt tő­lük. S erre nagyon büszkék ezek az új­donsült szövőnők. Szárváth Zsuzsanna Zsámbékról jár be. „A legújabb munkaerő” — így mond­ja magáról. Falujában a csecsemőott­honban havi ötszáz forintot keresett. Ok­tóber 5-én lépett be a szövődébe. Egy hónapig óránként öt forint tanulóbért kapott, majd október 26-án háromszáz forint fizetési előleget. Tetszik neki a munka, megszerette. Itt akar maradni, míg a gyár áll. És sorolhatnám a többi asszonyt,és leányt, akiknek a tsz és a szö­vőgyár összefogása teremtett munkaal­kalmat Bodnár István A közművesítés meggyorsítása A negyedik ötéves tervben előirányzott nagyarányú közművesítési program meg­valósításáról tárgyaltak tegnap a szakem­berek a MÉLYÉPTERV székházában ren­dezett országos ankéton. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes vitaindító előadása tárta fel a leg­fontosabb feladatokat. Utalt arra, hogy az ország arányos területi fejlesztésének egyik nagyon fontos feltétele a közműve­­sítés meggyorsítása. Ezért a harmadik öt­éves tervhez viszonyítva a negyedik öt­éves terv 60 százalékkal több infrastruk­turális és közműberuházást irányzott elő, tehát jóval nagyobb ütemű fejlődést, mint a termelő beruházásoknál. A vitaindító előadás alapján az ankét felszólalói főleg azokról a korszerű gé­pesítési, munka- és vállalatszervezési módszerekről tárgyaltak, amelyekkel az eddiginél hatékonyabbá, gyorsabbá tehe­tik a közművek építését. Készül az ifjúsági törvény tervezete Az ifjúságról szóló törvény előkészíté­sében jelentős előrelépés történt. A tele­vízióhoz, a sajtóhoz és más szervekhez­ ér­­kezett több száz javaslat feldolgozása után az Igazságügy-minisztérium az érde­kelt állami és társadalmi szervek képvi­selőinek bevonásával kidolgozta a tör­vény tartalmára vonatkozó javaslatot. A törvény előkészítésére létrehozott bizott­ság az elmúlt napokban tartott ülésén ezt megtárgyalta és elfogadta. Az Igazságügy-minisztérium az elfoga­dott elvi tételek alapján kidolgozza a jog­szabály tervezetét és december elején az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Ta­nács elé terjeszti. Decemberben és ja­nuárban a törvénytervezetet az ifjúság különböző rétegei, a pedagógusok és az ifjúsággal foglalkozó állami szervek, a szakszervezetek és a Hazafias Népfront előtt ismertetik és kikérik a véleményü­ket. A vita eredményének összegezése után alakul ki a törvény végleges terve­zete, amelyet az igazságügy-miniszter 1971. március 31-ig nyújt be a kormány­hoz. ______________________ Engels-em­lékünnepség Engels Frigyes születésének 150. évfor­dulója alkalmából pénteken emlékünnep­séget tartottak a Tanácsakadémia buda­pesti intézetében. Az ünnepségen dr. Vé­szi Béla, az MSZMP KB Politikai Főisko­lájának rektorhelyettese Engels az ál­lamról címmel mondott emlékbeszédet.

Next