Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)

1971-01-13 / 13. szám

Magyar Hírlap 1971. JANUÁR 13. SZERDA 7 NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG Fogyasztói árak, árrendszer (3.) Vizsgálódásunkat most már a tényleges áralakulás megfigyelésével folytatjuk. A gazdaságirányítás megváltozott rend­szere módosította az ármechanizmust is. Ismeretes, hogy az árakat három kate­góriába sorolták, e szerint a termékek kö­zött, maximált, illetve limitált és szabad áron cserélhetnek gazdát Biztosított árak Milyen közgazdasági tartalmat takar­nak ezek a besorolási kategóriák a fo­gyasztói árak esetében? Az állam min­denekelőtt az alapvető fogyasztási cik­kek árát garantálja. Ezeknek mintegy 50 százaléka kötött vagy maximált áron kerül forgalomba, és ez biztosítja áruk stabilitását. A forgalom mintegy 30 szá­zalékára alkalmazzák az úgynevezett árlimitet. Ez azt jelenti, hogy hatósági előírások korlátozzák a tömegével gyár­tott, nagy választékú és gyorsan cseré­lődő közszükségleti cikkek árának moz­gását. Az ide sorolt termékeket a ható­ságilag meghirdetett irányáraknál leg­feljebb 10 százalékkal magasabb áron lehet értékesíteni. A többi termék árának alakulását a piacra bízzák. A gyors piaci jelzések ha­tásától ugyanis a választék bővülése és a minőség kedvező változása várható, s ezek az áruk általában nem tartoznak a létfenntartási cikkek közé, vagy ha mégis, úgy az árstabilitást a megfelelő árubőség, tehát a verseny biztosítja. (Bár ez még, sajnos, viszonylag ritka eset.) Ezzel együtt a szabad árak ellenőr­zésére is van mód, hiszen a fontos termé­kek esetében az árváltozási szándékot be kell jelenteni az árhatóságnak, amely szükség esetén meg is tilthatja az eme­lést. Ezenkívül néhány fogyasztási cikk alapanyagának kötött termelői ára is azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztói árszín­vonal ne emelkedjék. Mindent összevetve tehát, a fogyasztási cikkek forgalmi árainak több mint 70 százaléka a hatóságok közvetlen ellenőr­zése alatt áll mint kötött, maximált vagy limitált ár, s csak 30 százaléka alakul — nem minden szabályozás nélkül — a piaci erők játéka szerint A hírügynökségek jelentései Nézzük a számsorokat! 1970 elejétől októberig a fogyasztási cikkek árszínvo­nala a kiskereskedelmi forgalomban — az előző év azonos időszakához képest — 1,3 százalékkal emelkedett A kiskeres­kedelmi áruforgalom ugyanebben az idő­ben meghaladta a 100 milliárd forintot, és 11,2 milliárddal volt magasabb, mint 1969 azonos szakában. A forgalom tehát folyó árakon számítva 12,6, változatlan árakon 11,2 százalékkal nőtt. Érdemes szemügyre venni, hogy né­hány országban a nemzetközi hírügynök­ségek jelentései szerint hogyan alakultak a fogyasztói árak ugyanezen időszakban. Franciaországban 1970. január 1. óta 4,7 százalékkal emelkedtek a megélhetési költségek, a Német Szövetségi Köztársa­ságban a közszükségleti cikkek árszínvo­nala 4,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az OECD, a 22 legfejlettebb tőkésállamot tömörítő szervezet jelentése szerint 1970- ben a tagállamokban átlag 5,5 százalék­kal nőtt az árszínvonal. Spanyolország­ban 1969 és 19­70 augusztusa között a megélhetési költségek 9,6 százalékkal emelkedtek, Japánban az elsőrendű köz­szükségleti cikkek ára októberben 3,7 százalékkal növekedett. Csaknem hetente közlünk híreket arról, miként kívánják megfékezni az inflációt az Amerikai Egyesült Államokban. Ausztriában 1970 novemberében az előző év azonos idő­szakához képest a közszükségleti cikkek ára átlagosan 4,8 százalékkal volt maga­sabb. Amint látható, a világban csaknem mindenütt jelentős az áremelkedés. Ter­mészetesen ez nálunk senkit nem vigasz­tal, de mégis tény, hogy a hazai árszín­vonal emelkedése meg sem közelíti pél­dául a tőkésvilág átlagát. A kiskereskedelmi forgalom Nézzük meg most részletesebben a kiskereskedelmi piac árainak változásait. Az élelmiszerek árszínvonala 1970 kilenc hónapjában az idényáras cikkek nélkül — az előző év azonos időszakához ké­pest — 0,2 százalékkal nőtt, vagyis az árszint alig változott. A zöldség- és gyü­mölcskészítmények kisebb mértékű ár­növekedése a magasabb nyersanyag­­árakkal magyarázható, csökkent viszont a Ha­lak és a Ha­lk oszi tmányák ára. AZ élvezeti cikkeknél (kávé, ital stb.) a bolti forgalomban 0,8 százalékos árcsökkenést tapasztaltak az említett időszakban. A vendéglátóipar árai az első három ne­gyedévben 1,2 százalékkal emelkedtek, nagyobb mértékben nőttek az ital- és mérsékeltebben az ételárak. A ruházati cikkek árai 2,7 százalékkal, vagyis az átlagnál magasabban növeked­tek. Az áremelkedés a ruházati cikkek többségénél megfigyelhető, s különösen számottevő a műszálas és a kártolt gyap­júszöveteknél, a gyermek télikabátok­nál, öltönyöknél, a gyermek alsóruhá­zatnál és néhány más cikknél. Helyen­ként, például a férfi- és fiúingeknél, a női cipőknél, a szintetikus selyemáruknál és a függönyöknél jelentős árcsökkentés­re került sor. A vegyes iparcikkek árszintje ugyan­ebben az időben 1,9 százalékkal haladta meg a múlt évi árakat. A tartós fogyasz­tási cikkek, a televízió, a magnetofonok, a kályhák és a kerékpárok ára valame­lyest mérséklődött, viszont a bútorok ára 1970 szeptemberében mintegy 2 száza­lékkal magasabb volt, mint 1969 szep­temberében. A többi vegyes iparcikkek­nél lassú, de állandó áremelkedés tapasz­talható, ami ellátási nehézségekre vezet­hető vissza. A szabadpiaci idénycikkek árai az első három negyedévben 5 szá­zalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. A szolgál­tatások díjszínvonala ugyanebben az időszakban átlagosan 2 százalékkal emel­kedett. Mindent összevetve, a háromnegyedévi adatok arra mutatnak, hogy a fogyasztói áremelkedés mértéke év végén sem ha­ladta meg az előirányzott, átlag 2 száza­lékos növekedést Mit mutat ezzel szemben az a statisz­tika, amely a jövedelmek alakulását jellemzi? A Központi Statisztikai Hiva­tal novemberi jelentése szerint 1970 ja­nuár és október között, az előző év azo­nos időszakához képest, a lakosság főbb forrásokból származó pénzbevételei 9 százalékkal növekedtek. Ezen belül 8 szá­zalékkal emelkedtek a munkabérek. Vi­szont 12 százalékkal nőtt a tsz-tagok pénzjövedelme, és 7 százalékkal a téeszek alkalmazottainak munkabére. A társa­dalombiztosítási juttatások 15 százalék­kal voltak magasabbak, és a paraszti la­kosság, a mezőgazdasági termékek érté­kesítéséből 13 százalékkal több jövede­lemhez jutott, mint a múlt év azonos időszakában. Az átalakulás és a jövede­lemnövekedés adatainak egybevetéséből adódik a következtetés: az életszínvonal 1970-ben jelentősen javult. Azok számára, akik átrágták magukat az adattömegen, még ezután sem szük­ségképpen érthető, hogyan is alakult ki az 1,3 százalékos árnövekedési átlag. A következő ismertető talán segíthet az eligazodásban. A statisztika átlagszá­mokkal dolgozik, és az országos árala­kulást több árváltozás egybevetésével jellemzi. Nem csupán két szélső értéket átlagolnak, hanem a számításban nagy jelentősége van annak, hogy egyes ter­mékekből mennyit vásároltak, illetve mennyit fogyasztottak. Ha a dráguló cikkek forgalma emelkedett jobban, ak­kor az átlagárszint természetesen foko­zottabban emelkedik, ellenkező esetben pedig kevésbé. A változatlan vagy csök­kenő árucikkek vásárlása az összes for­galomban ma jóval jelentősebb, mint a dráguló cikkeké. Lovász Péter X ^ ^ A három kategória — Ami drágult és ami olcsóbb lett Inflációs áremelkedés Ausztriától Japánig Országos konferencia Villamosították a mezőgazdasági üzemeket Kedden délelőtt a Technika Házában megnyílt a háromnapos IV. országos me­zőgazdasági villamosítási konferencia, amelyen 500 szakember, közöttük több külföldi vesz részt Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes megnyitójában elmondta: a mezőgazdasági üzemek, villamosítása gya­korlatilag befejeződött. Ma már nem az a kérdés, hogy hol használják a villamos áramot, hanem, hogy miképpen lehetne az eddiginél gazdaságosabban alkalmazni. A mezőgazdaság a népgazdaság energia­­fogyasztásának jelenleg csak 4 százalé­kát veszi igénybe, a felhasználás üteme azonban fokozódik, és a számítások sze­rint a negyedik ötéves tervben a fogyasz­tás ugrásszerűen növekszik majd. A me­zőgazdaság energiaigényét az ipar ki tud­ja elégíteni, a villamos berendezések és készülékek gyártása is megfelel a köve­telményeknek. A jövőben arra van szük­ség, hogy az eddigi tapasztalatok ismere­tében kialakítsák az üzemi technológiák komplex villamosgép-rendszereit és job­ban kamatoztassák az automatizálás elő­nyeit Ezután Szili Géza nehézipari miniszter­­helyettes egyebek között a villamosener­­gia-felhasználás gazdaságosságáról be­szélt. Elmondta, korábban sokan azt tar­tották, hogy a villamos áram túlságosan drága a mezőgazdaság számára, és ez aka­­dályozza az üzemek villamosítását. A gya­korlat azonban azt mutatja, hogy ha az energiát racionálisabban használják ki a fogyasztók, akkor lehetőség van a költsé­gek csökkentésére, amit az is bizonyít, hogy öt évvel ezelőtt a mezőgazdaságban felhasznált egy kilowattóra 1,36 forintba került, tavaly pedig csak 1,12 forintba. Az állami gazdaságok még ennél is olcsób­ban, 93 fillérért jutottak hozzá az egy ki­lowattórányi energiához. A fogyasztást gazdaságosabbá teszi egyebek között az, hogy az éjszakai és a csúcsidőn kívüli fo­gyasztást kedvezőbb áron lehet elszámol­ni. Ezután több előadás hangzott el a me­zőgazdaság villamosításának műszaki problémáiról. it*' ‘HORIZONT* horizont | Vasút az Amúr jegén A befagyott Amúr folyó jéghídján át­haladt az idei táj első vasútszerelvénye. Minden évben síneket fektetnek le a fo­lyó jegén, hogy a hosszú tél idején is folytatódjék az áruszállítás a folyó két partja között A világ legnagyobb gázszállító hajója A Kawasaki Heavy Industries japán cég kobei hajógyárában vízre bocsátot­ták a 41 250 tonna űrtartalmú World Bridgestonet, amely a világ legnagyobb cseppfolyósítottgáz-szállító hajója; hosz­­szúsága 210, szélessége 32 méter, legna­gyobb óránkénti sebessége 15 csomó. Egy mondatban Noreco Finnances S. A. néven február 1-én új pénzügyi társaság alakult Zü­richben 20 millió svájci frank alaptőké­vel, amely a nemzetközi tranzakciókat finanszírozza. Szovjet lap állásfoglalása Szélesedik a szovjet-NSZK kereskedelem A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija cí­mű lap Európai problémák című rovatá­ban írja: Az NSZK közvéleménye és üzleti kö­rei nagy érdeklődéssel fogadták a nem­rég aláírt szovjet—NSZK szerződést. Sok nagy német cég érdeklődik a Szovjet­unióval való gazdasági együttműködés szélesítése iránt Ugyanakkor azok a cé­gek, amelyek gazdasági kapcsolatban vannak az amerikai tőkével, amellett kardoskodnak, hogy tartsák fenn az em­bargót a szocialista országokkal folyta­tott kereskedelemben. Azt indítványoz­zák, hogy a szocialista országokkal való kereskedelmet úgy kell tekinteni, mint lényeges tartalékot arra az esetre, ha gazdasági nehézségek támadnának a ka­pitalista világpiacon. A cikk rámutat: mivel az NSZK gaz­dasága függő viszonyban van a külföldi piactal, továbbá mert éleződik a kon­­kurrenciaharc a kapitalista piacon, a szocialista országok többségének föld­rajzi közelsége Bonn számára mind je­lentősebbé teszi a szocialista országok­kal folytatott kereskedelmi együttműkö­dést Ezért elkerülhetetlenül szélesedik majd a szovjet M NSZK kereskedelmi együttműködés, egyes nyugatnémet üzle­ti körök tartózkodása ellenére is. Növelik az alaptőkét Románia a Nemzetközi Beruházási Bank új tagja A Nemzetközi Beruházási Bank Taná­csa keddi ülésén Romániát egyhangúlag felvette a bank tagjai sorába. A banik tanácsának ülésén a tagorszá­gok: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió, továbbá a KGST és a Nemzetközi Gazda­sági Együttműködés Bankjának képvi­selői vettek részt. A Kirill Zarev (Bulgária) elnökletével megtartott ülésen határozatot hoztak a ban­k alaptőkéjének növeléséről. Szerszámgépeink finn üzemekben A Technoimpex új felmérése szerint csaknem 500 magyar gyártmányú szer­számgép dolgozik a finn üzemekben. A külkereskedelmi vállalat az 1969. évi 9 millió forinttal szemben tavaly 15 millió forint értékben szállított szerszámgépe­ket Finnországba. Elsősorban a Csepeli Szerszámgépgyár radiálfúrói ismertek a finn szakemberek körében, de értékesí­tett a Technoimpex többféle egyszerű típusú esztergagépet is. A magyar szer­számgépek főként a finn papíripari gép­gyártó vállalatoknál dolgoznak. A Technoimpex az export további bő­vítése érdekében úgy határozott, hogy az egyik tekintélyes­­ szerszámgép-kereske­delmi vállalattal, a Knorringsszal együtt­működve az idén is részt vesz a helsinki vásáron. Új acélöntőmű Ózdért Az ózdi Kohászati Üzemekben meg­gyorsították a durvahengermű elavult lemezsorának bontását, amelynek a he­lyén építik fel az évi háromszázötven­ezer tonna kapacitású folyamatos acél­öntőművet. A korszerű üzemben az acélból — egy hengerlési folyamat elhagyásával — úgy­nevezett kisbugákat öntenek, ezzel a módszerrel egy tonna acélból az eddigi nyolcszázharminc kilogramm helyett ki­­lencszázhatvan kilogramm buga készít­hető. Így az öntőmű, amelynek alapozá­sát márciusban kezdik, igen gazdaságos lesz. Veszteséges tsz-eket szanálnak A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának kedden megtartott ülésén javasolták: szanálják az 1970-ben vesz­teséggel zárt termelőszövetkezeteket. A megyében 13 ilyen gazdaság van, és mintegy 40 millió forint a veszteség ösz­­szege. Szanálásra kilenc gazdaságot java­soltak, amelyek előreláthatóan nem ké­pesek egy esztendő alatt az 1,7 millió forintig terjedő veszteség megszüntetésé­re. A január 25-én kezdődő eljárás lefoly­tatására bizottságot hoznak létre, amely feltárja a veszteség okait és azt is meg­állapítja, ki a felelős a rossz gazdálko­dásért, javaslatot terjesztenek elő a gaz­dálkodás hatékonyságának növelésére és a veszteség pénzügyi rendezésére. A ki­sebb vesztes­éggel zárt szövetkezetek egy évre szóló bankhitelt kaphatnak. Szőlőtársulás Kőszegen Kőszegen szőlő- és gyümölcstermelő társulás alakult azzal a céllal, hogy a vi­dék egykor híres szőlőkultúráját rekonst­ruálják. Még a századforduló táján is tízezer hektoliter bor termett a kőszegi hegyek­ben. A lehetőség most is megvan rá, hogy Kőszeg a borvidékek sorába lép­jen. A szőlősgazdák elhatározták: közö­sen szerzik be a szaporítóanyagot, a mű­trágyát és a növényvédő szereket, saját szeszfőzdében és gyümölcsfeldolgozóban készített termékeket értékesítenek. Ikarus-korszerűsítés Az Ikarus gyár és a Gépipari Tech­nológiai Intézet vezetői kedden szerző­dést írtak alá, amelynek alapján a GTI a következő három évben közreműködik az Ikarus buszok gyártási technológiájá­nak korszerűsítésében. Tovább javul a buszok megbízhatósága, s a gyártás mun­kaidejét 1975-ig a jelenleginek csaknem a felére csökkentik.

Next