Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)
1971-01-13 / 13. szám
Magyar Hírlap 1971. JANUÁR 13. SZERDA 7 NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG Fogyasztói árak, árrendszer (3.) Vizsgálódásunkat most már a tényleges áralakulás megfigyelésével folytatjuk. A gazdaságirányítás megváltozott rendszere módosította az ármechanizmust is. Ismeretes, hogy az árakat három kategóriába sorolták, e szerint a termékek között, maximált, illetve limitált és szabad áron cserélhetnek gazdát Biztosított árak Milyen közgazdasági tartalmat takarnak ezek a besorolási kategóriák a fogyasztói árak esetében? Az állam mindenekelőtt az alapvető fogyasztási cikkek árát garantálja. Ezeknek mintegy 50 százaléka kötött vagy maximált áron kerül forgalomba, és ez biztosítja áruk stabilitását. A forgalom mintegy 30 százalékára alkalmazzák az úgynevezett árlimitet. Ez azt jelenti, hogy hatósági előírások korlátozzák a tömegével gyártott, nagy választékú és gyorsan cserélődő közszükségleti cikkek árának mozgását. Az ide sorolt termékeket a hatóságilag meghirdetett irányáraknál legfeljebb 10 százalékkal magasabb áron lehet értékesíteni. A többi termék árának alakulását a piacra bízzák. A gyors piaci jelzések hatásától ugyanis a választék bővülése és a minőség kedvező változása várható, s ezek az áruk általában nem tartoznak a létfenntartási cikkek közé, vagy ha mégis, úgy az árstabilitást a megfelelő árubőség, tehát a verseny biztosítja. (Bár ez még, sajnos, viszonylag ritka eset.) Ezzel együtt a szabad árak ellenőrzésére is van mód, hiszen a fontos termékek esetében az árváltozási szándékot be kell jelenteni az árhatóságnak, amely szükség esetén meg is tilthatja az emelést. Ezenkívül néhány fogyasztási cikk alapanyagának kötött termelői ára is azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztói árszínvonal ne emelkedjék. Mindent összevetve tehát, a fogyasztási cikkek forgalmi árainak több mint 70 százaléka a hatóságok közvetlen ellenőrzése alatt áll mint kötött, maximált vagy limitált ár, s csak 30 százaléka alakul — nem minden szabályozás nélkül — a piaci erők játéka szerint A hírügynökségek jelentései Nézzük a számsorokat! 1970 elejétől októberig a fogyasztási cikkek árszínvonala a kiskereskedelmi forgalomban — az előző év azonos időszakához képest — 1,3 százalékkal emelkedett A kiskereskedelmi áruforgalom ugyanebben az időben meghaladta a 100 milliárd forintot, és 11,2 milliárddal volt magasabb, mint 1969 azonos szakában. A forgalom tehát folyó árakon számítva 12,6, változatlan árakon 11,2 százalékkal nőtt. Érdemes szemügyre venni, hogy néhány országban a nemzetközi hírügynökségek jelentései szerint hogyan alakultak a fogyasztói árak ugyanezen időszakban. Franciaországban 1970. január 1. óta 4,7 százalékkal emelkedtek a megélhetési költségek, a Német Szövetségi Köztársaságban a közszükségleti cikkek árszínvonala 4,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az OECD, a 22 legfejlettebb tőkésállamot tömörítő szervezet jelentése szerint 1970- ben a tagállamokban átlag 5,5 százalékkal nőtt az árszínvonal. Spanyolországban 1969 és 1970 augusztusa között a megélhetési költségek 9,6 százalékkal emelkedtek, Japánban az elsőrendű közszükségleti cikkek ára októberben 3,7 százalékkal növekedett. Csaknem hetente közlünk híreket arról, miként kívánják megfékezni az inflációt az Amerikai Egyesült Államokban. Ausztriában 1970 novemberében az előző év azonos időszakához képest a közszükségleti cikkek ára átlagosan 4,8 százalékkal volt magasabb. Amint látható, a világban csaknem mindenütt jelentős az áremelkedés. Természetesen ez nálunk senkit nem vigasztal, de mégis tény, hogy a hazai árszínvonal emelkedése meg sem közelíti például a tőkésvilág átlagát. A kiskereskedelmi forgalom Nézzük meg most részletesebben a kiskereskedelmi piac árainak változásait. Az élelmiszerek árszínvonala 1970 kilenc hónapjában az idényáras cikkek nélkül — az előző év azonos időszakához képest — 0,2 százalékkal nőtt, vagyis az árszint alig változott. A zöldség- és gyümölcskészítmények kisebb mértékű árnövekedése a magasabb nyersanyagárakkal magyarázható, csökkent viszont a Halak és a Halk oszi tmányák ára. AZ élvezeti cikkeknél (kávé, ital stb.) a bolti forgalomban 0,8 százalékos árcsökkenést tapasztaltak az említett időszakban. A vendéglátóipar árai az első három negyedévben 1,2 százalékkal emelkedtek, nagyobb mértékben nőttek az ital- és mérsékeltebben az ételárak. A ruházati cikkek árai 2,7 százalékkal, vagyis az átlagnál magasabban növekedtek. Az áremelkedés a ruházati cikkek többségénél megfigyelhető, s különösen számottevő a műszálas és a kártolt gyapjúszöveteknél, a gyermek télikabátoknál, öltönyöknél, a gyermek alsóruházatnál és néhány más cikknél. Helyenként, például a férfi- és fiúingeknél, a női cipőknél, a szintetikus selyemáruknál és a függönyöknél jelentős árcsökkentésre került sor. A vegyes iparcikkek árszintje ugyanebben az időben 1,9 százalékkal haladta meg a múlt évi árakat. A tartós fogyasztási cikkek, a televízió, a magnetofonok, a kályhák és a kerékpárok ára valamelyest mérséklődött, viszont a bútorok ára 1970 szeptemberében mintegy 2 százalékkal magasabb volt, mint 1969 szeptemberében. A többi vegyes iparcikkeknél lassú, de állandó áremelkedés tapasztalható, ami ellátási nehézségekre vezethető vissza. A szabadpiaci idénycikkek árai az első három negyedévben 5 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. A szolgáltatások díjszínvonala ugyanebben az időszakban átlagosan 2 százalékkal emelkedett. Mindent összevetve, a háromnegyedévi adatok arra mutatnak, hogy a fogyasztói áremelkedés mértéke év végén sem haladta meg az előirányzott, átlag 2 százalékos növekedést Mit mutat ezzel szemben az a statisztika, amely a jövedelmek alakulását jellemzi? A Központi Statisztikai Hivatal novemberi jelentése szerint 1970 január és október között, az előző év azonos időszakához képest, a lakosság főbb forrásokból származó pénzbevételei 9 százalékkal növekedtek. Ezen belül 8 százalékkal emelkedtek a munkabérek. Viszont 12 százalékkal nőtt a tsz-tagok pénzjövedelme, és 7 százalékkal a téeszek alkalmazottainak munkabére. A társadalombiztosítási juttatások 15 százalékkal voltak magasabbak, és a paraszti lakosság, a mezőgazdasági termékek értékesítéséből 13 százalékkal több jövedelemhez jutott, mint a múlt év azonos időszakában. Az átalakulás és a jövedelemnövekedés adatainak egybevetéséből adódik a következtetés: az életszínvonal 1970-ben jelentősen javult. Azok számára, akik átrágták magukat az adattömegen, még ezután sem szükségképpen érthető, hogyan is alakult ki az 1,3 százalékos árnövekedési átlag. A következő ismertető talán segíthet az eligazodásban. A statisztika átlagszámokkal dolgozik, és az országos áralakulást több árváltozás egybevetésével jellemzi. Nem csupán két szélső értéket átlagolnak, hanem a számításban nagy jelentősége van annak, hogy egyes termékekből mennyit vásároltak, illetve mennyit fogyasztottak. Ha a dráguló cikkek forgalma emelkedett jobban, akkor az átlagárszint természetesen fokozottabban emelkedik, ellenkező esetben pedig kevésbé. A változatlan vagy csökkenő árucikkek vásárlása az összes forgalomban ma jóval jelentősebb, mint a dráguló cikkeké. Lovász Péter X ^ ^ A három kategória — Ami drágult és ami olcsóbb lett Inflációs áremelkedés Ausztriától Japánig Országos konferencia Villamosították a mezőgazdasági üzemeket Kedden délelőtt a Technika Házában megnyílt a háromnapos IV. országos mezőgazdasági villamosítási konferencia, amelyen 500 szakember, közöttük több külföldi vesz részt Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitójában elmondta: a mezőgazdasági üzemek, villamosítása gyakorlatilag befejeződött. Ma már nem az a kérdés, hogy hol használják a villamos áramot, hanem, hogy miképpen lehetne az eddiginél gazdaságosabban alkalmazni. A mezőgazdaság a népgazdaság energiafogyasztásának jelenleg csak 4 százalékát veszi igénybe, a felhasználás üteme azonban fokozódik, és a számítások szerint a negyedik ötéves tervben a fogyasztás ugrásszerűen növekszik majd. A mezőgazdaság energiaigényét az ipar ki tudja elégíteni, a villamos berendezések és készülékek gyártása is megfelel a követelményeknek. A jövőben arra van szükség, hogy az eddigi tapasztalatok ismeretében kialakítsák az üzemi technológiák komplex villamosgép-rendszereit és jobban kamatoztassák az automatizálás előnyeit Ezután Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes egyebek között a villamosenergia-felhasználás gazdaságosságáról beszélt. Elmondta, korábban sokan azt tartották, hogy a villamos áram túlságosan drága a mezőgazdaság számára, és ez akadályozza az üzemek villamosítását. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ha az energiát racionálisabban használják ki a fogyasztók, akkor lehetőség van a költségek csökkentésére, amit az is bizonyít, hogy öt évvel ezelőtt a mezőgazdaságban felhasznált egy kilowattóra 1,36 forintba került, tavaly pedig csak 1,12 forintba. Az állami gazdaságok még ennél is olcsóbban, 93 fillérért jutottak hozzá az egy kilowattórányi energiához. A fogyasztást gazdaságosabbá teszi egyebek között az, hogy az éjszakai és a csúcsidőn kívüli fogyasztást kedvezőbb áron lehet elszámolni. Ezután több előadás hangzott el a mezőgazdaság villamosításának műszaki problémáiról. it*' ‘HORIZONT* horizont | Vasút az Amúr jegén A befagyott Amúr folyó jéghídján áthaladt az idei táj első vasútszerelvénye. Minden évben síneket fektetnek le a folyó jegén, hogy a hosszú tél idején is folytatódjék az áruszállítás a folyó két partja között A világ legnagyobb gázszállító hajója A Kawasaki Heavy Industries japán cég kobei hajógyárában vízre bocsátották a 41 250 tonna űrtartalmú World Bridgestonet, amely a világ legnagyobb cseppfolyósítottgáz-szállító hajója; hoszszúsága 210, szélessége 32 méter, legnagyobb óránkénti sebessége 15 csomó. Egy mondatban Noreco Finnances S. A. néven február 1-én új pénzügyi társaság alakult Zürichben 20 millió svájci frank alaptőkével, amely a nemzetközi tranzakciókat finanszírozza. Szovjet lap állásfoglalása Szélesedik a szovjet-NSZK kereskedelem A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija című lap Európai problémák című rovatában írja: Az NSZK közvéleménye és üzleti körei nagy érdeklődéssel fogadták a nemrég aláírt szovjet—NSZK szerződést. Sok nagy német cég érdeklődik a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés szélesítése iránt Ugyanakkor azok a cégek, amelyek gazdasági kapcsolatban vannak az amerikai tőkével, amellett kardoskodnak, hogy tartsák fenn az embargót a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben. Azt indítványozzák, hogy a szocialista országokkal való kereskedelmet úgy kell tekinteni, mint lényeges tartalékot arra az esetre, ha gazdasági nehézségek támadnának a kapitalista világpiacon. A cikk rámutat: mivel az NSZK gazdasága függő viszonyban van a külföldi piactal, továbbá mert éleződik a konkurrenciaharc a kapitalista piacon, a szocialista országok többségének földrajzi közelsége Bonn számára mind jelentősebbé teszi a szocialista országokkal folytatott kereskedelmi együttműködést Ezért elkerülhetetlenül szélesedik majd a szovjet M NSZK kereskedelmi együttműködés, egyes nyugatnémet üzleti körök tartózkodása ellenére is. Növelik az alaptőkét Románia a Nemzetközi Beruházási Bank új tagja A Nemzetközi Beruházási Bank Tanácsa keddi ülésén Romániát egyhangúlag felvette a bank tagjai sorába. A banik tanácsának ülésén a tagországok: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió, továbbá a KGST és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Bankjának képviselői vettek részt. A Kirill Zarev (Bulgária) elnökletével megtartott ülésen határozatot hoztak a bank alaptőkéjének növeléséről. Szerszámgépeink finn üzemekben A Technoimpex új felmérése szerint csaknem 500 magyar gyártmányú szerszámgép dolgozik a finn üzemekben. A külkereskedelmi vállalat az 1969. évi 9 millió forinttal szemben tavaly 15 millió forint értékben szállított szerszámgépeket Finnországba. Elsősorban a Csepeli Szerszámgépgyár radiálfúrói ismertek a finn szakemberek körében, de értékesített a Technoimpex többféle egyszerű típusú esztergagépet is. A magyar szerszámgépek főként a finn papíripari gépgyártó vállalatoknál dolgoznak. A Technoimpex az export további bővítése érdekében úgy határozott, hogy az egyik tekintélyes szerszámgép-kereskedelmi vállalattal, a Knorringsszal együttműködve az idén is részt vesz a helsinki vásáron. Új acélöntőmű Ózdért Az ózdi Kohászati Üzemekben meggyorsították a durvahengermű elavult lemezsorának bontását, amelynek a helyén építik fel az évi háromszázötvenezer tonna kapacitású folyamatos acélöntőművet. A korszerű üzemben az acélból — egy hengerlési folyamat elhagyásával — úgynevezett kisbugákat öntenek, ezzel a módszerrel egy tonna acélból az eddigi nyolcszázharminc kilogramm helyett kilencszázhatvan kilogramm buga készíthető. Így az öntőmű, amelynek alapozását márciusban kezdik, igen gazdaságos lesz. Veszteséges tsz-eket szanálnak A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának kedden megtartott ülésén javasolták: szanálják az 1970-ben veszteséggel zárt termelőszövetkezeteket. A megyében 13 ilyen gazdaság van, és mintegy 40 millió forint a veszteség öszszege. Szanálásra kilenc gazdaságot javasoltak, amelyek előreláthatóan nem képesek egy esztendő alatt az 1,7 millió forintig terjedő veszteség megszüntetésére. A január 25-én kezdődő eljárás lefolytatására bizottságot hoznak létre, amely feltárja a veszteség okait és azt is megállapítja, ki a felelős a rossz gazdálkodásért, javaslatot terjesztenek elő a gazdálkodás hatékonyságának növelésére és a veszteség pénzügyi rendezésére. A kisebb veszteséggel zárt szövetkezetek egy évre szóló bankhitelt kaphatnak. Szőlőtársulás Kőszegen Kőszegen szőlő- és gyümölcstermelő társulás alakult azzal a céllal, hogy a vidék egykor híres szőlőkultúráját rekonstruálják. Még a századforduló táján is tízezer hektoliter bor termett a kőszegi hegyekben. A lehetőség most is megvan rá, hogy Kőszeg a borvidékek sorába lépjen. A szőlősgazdák elhatározták: közösen szerzik be a szaporítóanyagot, a műtrágyát és a növényvédő szereket, saját szeszfőzdében és gyümölcsfeldolgozóban készített termékeket értékesítenek. Ikarus-korszerűsítés Az Ikarus gyár és a Gépipari Technológiai Intézet vezetői kedden szerződést írtak alá, amelynek alapján a GTI a következő három évben közreműködik az Ikarus buszok gyártási technológiájának korszerűsítésében. Tovább javul a buszok megbízhatósága, s a gyártás munkaidejét 1975-ig a jelenleginek csaknem a felére csökkentik.