Magyar Hírlap, 1971. február (4. évfolyam, 32-59. szám)

1971-02-25 / 56. szám

2 1971. FEBRUÁR 25. CSÜTÖRTÖK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Strougal: Érdekünk az integráció megvalósítása (Folytatás az 1. oldalról) működnünk e területen is a becsületesen gondolkodó emberekkel. Meggyőződésünk, hogy túlnyomó részüket a magunk olda­lára, a párt politikája mellé állíthatjuk. Az emberek egyre inkább a jövőbe tekintenek . Országunk nagy megrázkódtatásokon ment át. Érthető tehát, hogy az eredmé­nyek mellett még sok a tennivalónk, nem lehetünk önelégültek. Nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy országunkban van­nak még olyan emberek, akik nem értik teljes mértékben a történteket, sőt, olya­nok is, akik nem kívánják a fejlődést elő­segíteni, akik a szocialistaellenes fellé­pés élvonalában álltak, s nyilván nem békéltek meg a bekövetkezett változással. — Nagy öröm számunkra, hogy az em­berek ma már nem a múlton rágódnak, inkább a jövőre tekintenek. Ez annál is inkább fontos, mert olyan társadalmi lég­kört alakít ki, ami kedvez a munkának. Ilyen légkörben ülhet össze pártunk XIV. kongresszusa május végén. Ezzel egyide­jűleg ünnepeljük a Csehszlovák Kommu­nista Párt megalakulásának 50. évforduló­ját. Kongresszusunk megfelelő alkalom lesz arra, hogy a történelmi fejlődés egé­szébe helyezve értékeljük az utóbbi évek tanulságait is. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy igen nagyra értékelik Csehszlovákiában a Magyar Szocialista Munkáspárt közel­múltban lezajlott X. kongresszusát, annak józan, reális hangját. — Mi is józanul, a reális helyzetnek megfelelően akarjuk megszabni a felada­tokat, nem akarjuk szebbnek feltüntetni helyzetünket, mint amilyen a valóságban. Mert ha a múltban valahol voltak hibák a Csehszlovák Kommunista Párt tevé­kenységében, ezek éppen abból fakadtak, hogy nem volt összhang a szavak és a tet­tek között. Irreális jelszavakat tűztünk ki, kellően meg nem alapozott feladatokra vállalkoztunk, esetenként szépítettük a helyzetet, s ez lehetővé tette, hogy a fel­szín alatt szerveződjenek a szocialistaelle­nes revizionista erők. Ez nem 1968-ban kezdődött, ennek a gyökerei régebbre nyúlnak vissza. Teljes összhang a szavak és a tettek között . Pártunk fő törekvése most az, hogy teljes összhang legyen a szavak és a tetteik között. További munkánkban tá­maszkodhatunk az utóbbi időben bekö­vetkezett konszolidációra, azokra az ered­ményekre, amelyeket gazdasági téren már elértünk. Dr. Lubomír Strougal a továbbiakban vázolta azokat a körülményeket, ame­lyek az 1968—69-es gazdasági nehézsé­gekhez vezettek és szólt azokról az ope­ratív intézkedésekről, amelyek 1970-ben már pozitív eredményeket hoztak. A csehszlovák kormányfő ezután arról szólt, hogy a soron következő pártkong­resszus elé még nem kívánnak teljesen átfogó, komplex tervprogramot előterjesz­teni, amely a gazdasági irányítás minden kérdésével foglalkozna. Ennek oka az is, hogy bár a központi bizottság már 1965- ben elfogadta a népgazdaság irányításá­nak új rendszerére vonatkozó irányelve­ket, azonban — mint ez később bebizo­nyosodott — az egyes részfeladatokkal csak nagy általánosságban foglalkozott. Ez lehetővé tette, hogy különbözőképpen magyarázzák, közelítsék meg, s éppen ezt használták ki egyes politikai kalandorok, revizionista nézeteik érvényre juttatásá­ra gazdasági téren, így a helyes elvek deformálódtak, s az akkori pártvezetés gyengesége miatt valóra váltásuk eltor­zult. Ezért az új ötéves terv kidolgozá­sánál nagyon körültekintően akarják a feladatokat meghatározni, hogy a terve­zett eredmények meg is valósuljanak a gyakorlatban.­­ Új terveink kialakításához tapasz­talatokat gyűjtünk a Szovjetunióban, Ma­gyarországon, a Német Demokratikus Köztársaságban. Nagyon komolyan tekin­tetbe vesszük a magyar elvtársak figyel­meztetését, akik 1965—66-ban már felhív­ták a figyelmünket, hogy tervezett gaz­daságirányítási rendszerünk nem elég komplex, egyes részei túlságosan általá­nosak, s a feladatok túl gyors ütemű meg­valósítása veszélyeket rejt magában. Magyarországi tárgyalásairól szólva ki­tért arra, hogy nagy figyelmet szenteltek a gazdasági integrációnak. — Az integráció megvalósítása elsőren­dű érdekünk, mert korunkban egyetlen gazdaság sem létezhet önmagában. A csehszlovák—magyar■ vegyes bizottságban mai-­­ bizonyos­­javaslatok születtek egyes integrációs kérdések kidolgozására, pél­dául a petrolkémia, a kőolajvezeték, a személygépkocsi-gyártás, egyes gépipari és mezőgazdasági ágazatok területén. Eze­ket a magyar elvtársakkal együtt kidol­gozzuk, s az ötéves terv során meg akar­juk kezdeni megvalósításukat. Törekvé­seink megvalósítására nagyon kedvező a légkör, a kölcsönös megértés. Hasonló tárgyalásokat folytatunk a Szovjetunióval s a többi szocialista országgal is. Ma­gyarország és Csehszlovákia szomszédos, testvéri állam, s adottak a lehetőségek arra, hogy gazdaságaink egy sor terü­leten nagyon előnyösen kiegészíthessék egymást. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke ezután a csehszlovákiai föderáció kialakulásának jelentőségéről szólt. Ezután hangsúlyozta: meggyőződése, hogy magyarországi láto­gatása jelentősen hozzájárul a két or­szág testvéri együttműködésének további elmélyítéséhez. A tanácskozásokon teljes egyetértés mutatkozott az alapvető kérdé­sekben, belpolitikai, s nemzetközi kérdé­sekben egyaránt. Európa békéjéért és biztonságáért Nemzetközi kérdésekről szólva a cseh­szlovák kormányfő egyebek között így nyilatkozott: " Készen állunk arra, hogy tárgyalá­sok kezdődjenek a Német Szövetségi Köztársasággal, hiszen a második világ­háború óta egy sor nyitott kérdés van közöttünk. Ilyen elsősorban a müncheni szerződés kérdése. Meg kell mondanom, hogy a nyugatnémet fél halogatja a tár­gyalások megkezdését, mi azonban ké­szek vagyunk akár holnap is tárgyalni. Véleményünk szerint ezzel is hozzájárul­hatunk az európai biztonság megszilárdí­tásához. Az európai biztonsági értekezlet össze­hívásával kapcsolatban végül rámutatott: készek vagyunk arra, hogy tárgyaljunk a kis és a nagy európai országokkal, nem csupán általánosságban, hanem a konfe­rencia előkészítésének konkrét kérdései­ről is. Vera Strougalova látogatása Vera Strougalova asszony, a csehszlo­vák miniszterelnök felesége szerdán dél­előtt a budapesti szlovák tannyelvű is­kolába látogatott. A látogatásra elkísérte Fock Jenő­né, Vince Józsefné, továbbá Dvorska asszony, Csehszlovákia buda­pesti nagykövetének felesége. A budapesti pártbizottság ülése Korszerűsítik a főváros könnyűipari üzemeit Mit tesznek a budapesti textilruházati, bőr-, szőrme- és cipőipari üzemek a vá­laszték bővítéséért, a lakosság ellátásának javításáért, a negyedik ötéves terv idő­szakában? — erről számoltatta be legu­tóbbi ülésén a budapesti pártbizottság a Könnyűipari Minisztérium illetékeseit. A tervek, a beruházási, felújítási prog­ramok azt ígérik, hogy a következő öt esztendőben a főváros könnyűipari üzemei megfiatalodnak: több mint 4 és félmilli­­árd forintot fordítanak az elöregedett géppark felújítására, új, korszerű gépso­rok beállítására. A hatalmas összegből a könnyűipar budapesti vállalatai elsősor­ban gyapjú- és műselyem-termelésüket modernizálják, növelik. A Pamuttextilművek frottírgy­árának akut munkaerőgondjait hivatott enyhí­teni az az ötvenmillió forintos új automa­ta gépsor, amelynek üzembe helyezésével a gyár termelését évi egymillió négyzetmé­terrel növelhetik. Jelentékeny fejlesztést terveznek a Magyar Posztógyárban is: a nagyszabású rekonstrukciós munkák ered­ményeként színes kelmékből évi mintegy másfél millió négyzetméteres többletter­meléssel javíthatják majd a ruhaanyag-vá­lasztékot. Több mint 200 milliós költség­gel a fonodát, a szövőelőkészítőt és a fes­tő üzemrészeket fiatalítják meg. Remélhető, hogy a következő esztendők­ben fokozatosan megszűnnek a harisnya­ellátás zökkenői, és gazdagabb lesz a kí­nálat műszálas harisnyanadrágokból is. Megújulás előtt állnak a textilruházati ipar budapesti üzemei is. A negyedik öt­éves terv időszakában csaknem 400 mil­lió forintot juttatnak a korszerűbb, terme­lékenyebb eljárások bevezetésére, új gé­pek munkába állítására. Főként a Május 1. Ruhagyár fejlesztési programja ígére­tes: csaknem 60 millió forintot fordíta­nak az új előkészítő üzem tető alá hoza­talára, és világszínvonalon álló új beren­dezések vásárlására. A budapesti bőr-, szőrme- és cipőipa­ri vállalatok korszerűsítésére 1975-ig mintegy 850 millió forintot juttat a köny­­nyűipari tárca. A fejlesztési program ér­dekessége, hogy a bőrtalpú cipők aránya a termelésben meglehetősen alacsony, mindössze 15 százalékos lesz. Közlemény dr. Lubomír Strougal magyarországi látogatásáról Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének meg­hívására 1971. február 22—24. között dr. Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Magyarországi tartózkodása során dr. Lubomír Strougal kormányelnököt fogad­ta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A látogatás alatt a két kormányelnök megbeszéléseket folytatott, amelyeken magyar részről Puja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese, Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykö­vete, dr. Várkonyi Péter, a kormány Tá­jékoztatási Hivatalának elnöke, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese és Perczel László, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője; csehszlovák részről Karel Kurka, a külügyminiszter első helyettese, Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete, Karol Ujházy, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyettese, Vra­­tislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának és protokollosztályának ve­zetője, és dr. Jan Kolar, a miniszterelnöki kabinet munkatársa vett részt. A tárgyalásokon a kormányelnökök tá­jékoztatták egymást országaik belső hely­zetéről. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kö­zött 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés szellemében értékelték a két ország kapcsolatainak jelenlegi hely­zetét, és vázolták azok további elmélyíté­sének lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két szocialista ország széles körű kapcso­latai szilárd bázist képeznek az együtt­működés bővítésére és hatékonyabbá té­telére számos területen. Magasra értékel­ték a népgazdasági tervek egyeztetése, a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény elkészítése, valamint a magyar—csehszlo­vák gazdasági együttműködési vegyes bi­zottság tevékenysége terén elért pozitív eredményeket. A felek egybehangzóan kifejezték, hogy érdekeltek az ipari és a mezőgazdasági kooperáció, a szakosítás, valamint a mű­szaki-tudományos együttműködés további fejlesztésében. Hangsúlyozták a turista­­forgalom bővítésének jelentőségét a két ország népének kölcsönös megismerésében és barátságának elmélyítésében. A Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormánya különleges fontosságot tulajdonít a Szov­jetunióval és a többi testvéri szocialista országgal való barátság elmélyítésének és az együttműködés szakadatlan fejlesztésé­nek. Készek aktívan közreműködni a Var­sói Szerződés további erősítése, a szocia­lista gazdasági integráció megvalósítása, a KGST munkájának fejlesztése, a szocia­lista országok közötti gazdasági kapcsola­tok hatékonyságának állandó növelése ér­dekében. A nemzetközi helyzetről folytatott vé­leménycserében a kormányelnökök nagy figyelmet szenteltek az európai béke és biztonság kérdéseinek. Egyetértően megál­lapították, hogy a Szovjetunió és a Var­sói Szerződés többi országainak, a béke híveinek állhatatos törekvései eredménye­ként az európai biztonsági értekezlet ösz­­szehívásának gondolata szilárdan teret nyert kontinensünk népeinek tudatában, és egyes nyugati hatalmak kormányai obstrukciós tevékenysége ellenére mind nagyobb támogatásra talál. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormánya a Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek legutóbbi bukaresti találkozója szellemé­ben kész szélesíteni a kontaktusokat a főbb­ európai ország kormányaival, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a kedvező európai politikai atmoszféra kialakításá­hoz, valamint a biztonsági értekezlet gya­korlati előkészítéséhez. A kormányelnökök méltatták a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság által alá­írt egyezményeket, mint olyan jelentős lé­péseket, amelyek hozzájárulnak az európai feszültség enyhítéséhez, az európai orszá­gok békés együttműködésének fejlődésé­hez. Sajnálatosnak tartják, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban és azon kívül is vannak olyan erők, amelyek az euró­pai országok érdekeivel ellentétben­­ a szerződések ratifikálása ellen lépnek fel. Ezek a törekvések csakis a nemzetközi feszültség fokozásához és az európai or­szágok együttműködésének megzavarásá­hoz vezethetnek. A kormányelnökök újra megerősítették, hogy a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság azonos nézeteket vall a müncheni egyezmény ér­vénytelenítésének kérdésében.­ Reményük­nek adtak kifejezést, hogy a Német­.Szö­­vetségi Köztársaság is realista álláspontot fog elfoglalni, és elismeri a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvényte­lenségét. A kormányelnökök elítélték a Német Demokratikus Köztársaság ellen továbbra is folytatódó diszkriminációt az országok közötti kapcsolatok és a nemzetközi szer­vezetek vonalán. Meggyőződésük, hogy a Német Demokratikus Köztársasággal való normális diplomáciai kapcsolatok felvé­tele azon országok részéről, amelyek ezt még nem tették meg, valamint a Német Demokratikus Köztársaságnak az ENSZ- be való felvétele összhangban állna az országok egyenrangú együttműködése fej­lesztésének érdekeivel. Az Egyesült Államok indokínai népek elleni agressziójának kiszélesítése tovább élezi a veszélyes délkelet-ázsiai helyzetet. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya ha­tározottan elítéli ezt az agressziót, amely komolyan fenyegeti a világbékét, s a világ közvéleményének jogos tiltakozását váltja ki. A kormányelnökök országaik teljes támogatásáról biztosítják a vietnami nép, a kambodzsai és a laoszi haladó erők igazságos harcát az imperializmus ellen. A kormányelnökök megvitatták a Kö­zel-Keleten kialakult komoly helyzetet. Elítélték az izraeli kormány és a nyugati imperialista körök magatartását, amely a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának szabotálására irányul. Ki­fejezték eltökéltségüket, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szel­lemében továbbra is támogatják az arab népeknek az izraeli agresszió következmé­nyei felszámolására irányuló igazságos harcát és a palesztin éi arab nép törvé­nyes jogainak érvényesítését. A kormányelnökök megelégedésüket fe­jezték ki tárgyalásaik eredményeit, a Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti baráti együttműködés további elmélyítésének perspektíváit illetően. A tárgyalások elvtársi légkörben, a köl­csönös megértés szellemében, az összes megtárgyalt kérdésben megnyilvánult nézetazonosság jegyében zajlottak le. Dr. Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke csehszlovákiai hivatalos baráti látogatás­ra szóló meghívást adott át Fock Jenő­nek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének. Fock Jenő a meghí­vást köszönettel elfogadta. Budapest, 1971. február 24. —Jf­fcó :--------­ Keszthelyi tudományos kutatók sikere A burgonyavírus kimutatására új mód­szert dolgoztak ki a Keszthelyi Agrár­­tudományi Egyetemen. A veszedelmes megbetegedést eddig csak akkor vették észre, amikor már jelentős kárt okozott a táblákon, holott az idejében végzett tisztogatással megakadályozhatták volna a fertőzés továbbterjedését. A kutatók a különböző vírusokat nyúlok vérébe ol­tották. Az­ állatok ellenanyagot termel­tek, amelyet kivontak a vérből. Az értékes kivonat szérum formájá­ban kerül a gyakorlati szakemberek ke­zébe, akik a laboratóriumokban néhány perc alatt megállapítják a gumóból, il­letve a levélből préselt lé néhány csepp­­jének felhasználásával a fertőzöttséget. Ha a lé zavarossá válik, pozitív a lelet. A burgonya öt veszedelmes vírusát tud­ják kimutatni a szerológiai eljárással.

Next