Magyar Hírlap, 1971. február (4. évfolyam, 32-59. szám)
1971-02-25 / 56. szám
2 1971. FEBRUÁR 25. CSÜTÖRTÖK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Strougal: Érdekünk az integráció megvalósítása (Folytatás az 1. oldalról) működnünk e területen is a becsületesen gondolkodó emberekkel. Meggyőződésünk, hogy túlnyomó részüket a magunk oldalára, a párt politikája mellé állíthatjuk. Az emberek egyre inkább a jövőbe tekintenek . Országunk nagy megrázkódtatásokon ment át. Érthető tehát, hogy az eredmények mellett még sok a tennivalónk, nem lehetünk önelégültek. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy országunkban vannak még olyan emberek, akik nem értik teljes mértékben a történteket, sőt, olyanok is, akik nem kívánják a fejlődést elősegíteni, akik a szocialistaellenes fellépés élvonalában álltak, s nyilván nem békéltek meg a bekövetkezett változással. — Nagy öröm számunkra, hogy az emberek ma már nem a múlton rágódnak, inkább a jövőre tekintenek. Ez annál is inkább fontos, mert olyan társadalmi légkört alakít ki, ami kedvez a munkának. Ilyen légkörben ülhet össze pártunk XIV. kongresszusa május végén. Ezzel egyidejűleg ünnepeljük a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordulóját. Kongresszusunk megfelelő alkalom lesz arra, hogy a történelmi fejlődés egészébe helyezve értékeljük az utóbbi évek tanulságait is. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy igen nagyra értékelik Csehszlovákiában a Magyar Szocialista Munkáspárt közelmúltban lezajlott X. kongresszusát, annak józan, reális hangját. — Mi is józanul, a reális helyzetnek megfelelően akarjuk megszabni a feladatokat, nem akarjuk szebbnek feltüntetni helyzetünket, mint amilyen a valóságban. Mert ha a múltban valahol voltak hibák a Csehszlovák Kommunista Párt tevékenységében, ezek éppen abból fakadtak, hogy nem volt összhang a szavak és a tettek között. Irreális jelszavakat tűztünk ki, kellően meg nem alapozott feladatokra vállalkoztunk, esetenként szépítettük a helyzetet, s ez lehetővé tette, hogy a felszín alatt szerveződjenek a szocialistaellenes revizionista erők. Ez nem 1968-ban kezdődött, ennek a gyökerei régebbre nyúlnak vissza. Teljes összhang a szavak és a tettek között . Pártunk fő törekvése most az, hogy teljes összhang legyen a szavak és a tetteik között. További munkánkban támaszkodhatunk az utóbbi időben bekövetkezett konszolidációra, azokra az eredményekre, amelyeket gazdasági téren már elértünk. Dr. Lubomír Strougal a továbbiakban vázolta azokat a körülményeket, amelyek az 1968—69-es gazdasági nehézségekhez vezettek és szólt azokról az operatív intézkedésekről, amelyek 1970-ben már pozitív eredményeket hoztak. A csehszlovák kormányfő ezután arról szólt, hogy a soron következő pártkongresszus elé még nem kívánnak teljesen átfogó, komplex tervprogramot előterjeszteni, amely a gazdasági irányítás minden kérdésével foglalkozna. Ennek oka az is, hogy bár a központi bizottság már 1965- ben elfogadta a népgazdaság irányításának új rendszerére vonatkozó irányelveket, azonban — mint ez később bebizonyosodott — az egyes részfeladatokkal csak nagy általánosságban foglalkozott. Ez lehetővé tette, hogy különbözőképpen magyarázzák, közelítsék meg, s éppen ezt használták ki egyes politikai kalandorok, revizionista nézeteik érvényre juttatására gazdasági téren, így a helyes elvek deformálódtak, s az akkori pártvezetés gyengesége miatt valóra váltásuk eltorzult. Ezért az új ötéves terv kidolgozásánál nagyon körültekintően akarják a feladatokat meghatározni, hogy a tervezett eredmények meg is valósuljanak a gyakorlatban. Új terveink kialakításához tapasztalatokat gyűjtünk a Szovjetunióban, Magyarországon, a Német Demokratikus Köztársaságban. Nagyon komolyan tekintetbe vesszük a magyar elvtársak figyelmeztetését, akik 1965—66-ban már felhívták a figyelmünket, hogy tervezett gazdaságirányítási rendszerünk nem elég komplex, egyes részei túlságosan általánosak, s a feladatok túl gyors ütemű megvalósítása veszélyeket rejt magában. Magyarországi tárgyalásairól szólva kitért arra, hogy nagy figyelmet szenteltek a gazdasági integrációnak. — Az integráció megvalósítása elsőrendű érdekünk, mert korunkban egyetlen gazdaság sem létezhet önmagában. A csehszlovák—magyar■ vegyes bizottságban mai- bizonyosjavaslatok születtek egyes integrációs kérdések kidolgozására, például a petrolkémia, a kőolajvezeték, a személygépkocsi-gyártás, egyes gépipari és mezőgazdasági ágazatok területén. Ezeket a magyar elvtársakkal együtt kidolgozzuk, s az ötéves terv során meg akarjuk kezdeni megvalósításukat. Törekvéseink megvalósítására nagyon kedvező a légkör, a kölcsönös megértés. Hasonló tárgyalásokat folytatunk a Szovjetunióval s a többi szocialista országgal is. Magyarország és Csehszlovákia szomszédos, testvéri állam, s adottak a lehetőségek arra, hogy gazdaságaink egy sor területen nagyon előnyösen kiegészíthessék egymást. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke ezután a csehszlovákiai föderáció kialakulásának jelentőségéről szólt. Ezután hangsúlyozta: meggyőződése, hogy magyarországi látogatása jelentősen hozzájárul a két ország testvéri együttműködésének további elmélyítéséhez. A tanácskozásokon teljes egyetértés mutatkozott az alapvető kérdésekben, belpolitikai, s nemzetközi kérdésekben egyaránt. Európa békéjéért és biztonságáért Nemzetközi kérdésekről szólva a csehszlovák kormányfő egyebek között így nyilatkozott: " Készen állunk arra, hogy tárgyalások kezdődjenek a Német Szövetségi Köztársasággal, hiszen a második világháború óta egy sor nyitott kérdés van közöttünk. Ilyen elsősorban a müncheni szerződés kérdése. Meg kell mondanom, hogy a nyugatnémet fél halogatja a tárgyalások megkezdését, mi azonban készek vagyunk akár holnap is tárgyalni. Véleményünk szerint ezzel is hozzájárulhatunk az európai biztonság megszilárdításához. Az európai biztonsági értekezlet összehívásával kapcsolatban végül rámutatott: készek vagyunk arra, hogy tárgyaljunk a kis és a nagy európai országokkal, nem csupán általánosságban, hanem a konferencia előkészítésének konkrét kérdéseiről is. Vera Strougalova látogatása Vera Strougalova asszony, a csehszlovák miniszterelnök felesége szerdán délelőtt a budapesti szlovák tannyelvű iskolába látogatott. A látogatásra elkísérte Fock Jenőné, Vince Józsefné, továbbá Dvorska asszony, Csehszlovákia budapesti nagykövetének felesége. A budapesti pártbizottság ülése Korszerűsítik a főváros könnyűipari üzemeit Mit tesznek a budapesti textilruházati, bőr-, szőrme- és cipőipari üzemek a választék bővítéséért, a lakosság ellátásának javításáért, a negyedik ötéves terv időszakában? — erről számoltatta be legutóbbi ülésén a budapesti pártbizottság a Könnyűipari Minisztérium illetékeseit. A tervek, a beruházási, felújítási programok azt ígérik, hogy a következő öt esztendőben a főváros könnyűipari üzemei megfiatalodnak: több mint 4 és félmilliárd forintot fordítanak az elöregedett géppark felújítására, új, korszerű gépsorok beállítására. A hatalmas összegből a könnyűipar budapesti vállalatai elsősorban gyapjú- és műselyem-termelésüket modernizálják, növelik. A Pamuttextilművek frottírgyárának akut munkaerőgondjait hivatott enyhíteni az az ötvenmillió forintos új automata gépsor, amelynek üzembe helyezésével a gyár termelését évi egymillió négyzetméterrel növelhetik. Jelentékeny fejlesztést terveznek a Magyar Posztógyárban is: a nagyszabású rekonstrukciós munkák eredményeként színes kelmékből évi mintegy másfél millió négyzetméteres többlettermeléssel javíthatják majd a ruhaanyag-választékot. Több mint 200 milliós költséggel a fonodát, a szövőelőkészítőt és a festő üzemrészeket fiatalítják meg. Remélhető, hogy a következő esztendőkben fokozatosan megszűnnek a harisnyaellátás zökkenői, és gazdagabb lesz a kínálat műszálas harisnyanadrágokból is. Megújulás előtt állnak a textilruházati ipar budapesti üzemei is. A negyedik ötéves terv időszakában csaknem 400 millió forintot juttatnak a korszerűbb, termelékenyebb eljárások bevezetésére, új gépek munkába állítására. Főként a Május 1. Ruhagyár fejlesztési programja ígéretes: csaknem 60 millió forintot fordítanak az új előkészítő üzem tető alá hozatalára, és világszínvonalon álló új berendezések vásárlására. A budapesti bőr-, szőrme- és cipőipari vállalatok korszerűsítésére 1975-ig mintegy 850 millió forintot juttat a könynyűipari tárca. A fejlesztési program érdekessége, hogy a bőrtalpú cipők aránya a termelésben meglehetősen alacsony, mindössze 15 százalékos lesz. Közlemény dr. Lubomír Strougal magyarországi látogatásáról Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének meghívására 1971. február 22—24. között dr. Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Magyarországi tartózkodása során dr. Lubomír Strougal kormányelnököt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A látogatás alatt a két kormányelnök megbeszéléseket folytatott, amelyeken magyar részről Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete, dr. Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Perczel László, a Külügyminisztérium főosztályvezetője; csehszlovák részről Karel Kurka, a külügyminiszter első helyettese, Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, Karol Ujházy, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Vratislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának és protokollosztályának vezetője, és dr. Jan Kolar, a miniszterelnöki kabinet munkatársa vett részt. A tárgyalásokon a kormányelnökök tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében értékelték a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét, és vázolták azok további elmélyítésének lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két szocialista ország széles körű kapcsolatai szilárd bázist képeznek az együttműködés bővítésére és hatékonyabbá tételére számos területen. Magasra értékelték a népgazdasági tervek egyeztetése, a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény elkészítése, valamint a magyar—csehszlovák gazdasági együttműködési vegyes bizottság tevékenysége terén elért pozitív eredményeket. A felek egybehangzóan kifejezték, hogy érdekeltek az ipari és a mezőgazdasági kooperáció, a szakosítás, valamint a műszaki-tudományos együttműködés további fejlesztésében. Hangsúlyozták a turistaforgalom bővítésének jelentőségét a két ország népének kölcsönös megismerésében és barátságának elmélyítésében. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya különleges fontosságot tulajdonít a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal való barátság elmélyítésének és az együttműködés szakadatlan fejlesztésének. Készek aktívan közreműködni a Varsói Szerződés további erősítése, a szocialista gazdasági integráció megvalósítása, a KGST munkájának fejlesztése, a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok hatékonyságának állandó növelése érdekében. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycserében a kormányelnökök nagy figyelmet szenteltek az európai béke és biztonság kérdéseinek. Egyetértően megállapították, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi országainak, a béke híveinek állhatatos törekvései eredményeként az európai biztonsági értekezlet öszszehívásának gondolata szilárdan teret nyert kontinensünk népeinek tudatában, és egyes nyugati hatalmak kormányai obstrukciós tevékenysége ellenére mind nagyobb támogatásra talál. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek legutóbbi bukaresti találkozója szellemében kész szélesíteni a kontaktusokat a főbb európai ország kormányaival, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a kedvező európai politikai atmoszféra kialakításához, valamint a biztonsági értekezlet gyakorlati előkészítéséhez. A kormányelnökök méltatták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság által aláírt egyezményeket, mint olyan jelentős lépéseket, amelyek hozzájárulnak az európai feszültség enyhítéséhez, az európai országok békés együttműködésének fejlődéséhez. Sajnálatosnak tartják, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban és azon kívül is vannak olyan erők, amelyek az európai országok érdekeivel ellentétben a szerződések ratifikálása ellen lépnek fel. Ezek a törekvések csakis a nemzetközi feszültség fokozásához és az európai országok együttműködésének megzavarásához vezethetnek. A kormányelnökök újra megerősítették, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság azonos nézeteket vall a müncheni egyezmény érvénytelenítésének kérdésében. Reményüknek adtak kifejezést, hogy a Német.Szövetségi Köztársaság is realista álláspontot fog elfoglalni, és elismeri a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségét. A kormányelnökök elítélték a Német Demokratikus Köztársaság ellen továbbra is folytatódó diszkriminációt az országok közötti kapcsolatok és a nemzetközi szervezetek vonalán. Meggyőződésük, hogy a Német Demokratikus Köztársasággal való normális diplomáciai kapcsolatok felvétele azon országok részéről, amelyek ezt még nem tették meg, valamint a Német Demokratikus Köztársaságnak az ENSZ- be való felvétele összhangban állna az országok egyenrangú együttműködése fejlesztésének érdekeivel. Az Egyesült Államok indokínai népek elleni agressziójának kiszélesítése tovább élezi a veszélyes délkelet-ázsiai helyzetet. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya határozottan elítéli ezt az agressziót, amely komolyan fenyegeti a világbékét, s a világ közvéleményének jogos tiltakozását váltja ki. A kormányelnökök országaik teljes támogatásáról biztosítják a vietnami nép, a kambodzsai és a laoszi haladó erők igazságos harcát az imperializmus ellen. A kormányelnökök megvitatták a Közel-Keleten kialakult komoly helyzetet. Elítélték az izraeli kormány és a nyugati imperialista körök magatartását, amely a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának szabotálására irányul. Kifejezték eltökéltségüket, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szellemében továbbra is támogatják az arab népeknek az izraeli agresszió következményei felszámolására irányuló igazságos harcát és a palesztin éi arab nép törvényes jogainak érvényesítését. A kormányelnökök megelégedésüket fejezték ki tárgyalásaik eredményeit, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti baráti együttműködés további elmélyítésének perspektíváit illetően. A tárgyalások elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében, az összes megtárgyalt kérdésben megnyilvánult nézetazonosság jegyében zajlottak le. Dr. Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke csehszlovákiai hivatalos baráti látogatásra szóló meghívást adott át Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének. Fock Jenő a meghívást köszönettel elfogadta. Budapest, 1971. február 24. —Jffcó :-------- Keszthelyi tudományos kutatók sikere A burgonyavírus kimutatására új módszert dolgoztak ki a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. A veszedelmes megbetegedést eddig csak akkor vették észre, amikor már jelentős kárt okozott a táblákon, holott az idejében végzett tisztogatással megakadályozhatták volna a fertőzés továbbterjedését. A kutatók a különböző vírusokat nyúlok vérébe oltották. Az állatok ellenanyagot termeltek, amelyet kivontak a vérből. Az értékes kivonat szérum formájában kerül a gyakorlati szakemberek kezébe, akik a laboratóriumokban néhány perc alatt megállapítják a gumóból, illetve a levélből préselt lé néhány cseppjének felhasználásával a fertőzöttséget. Ha a lé zavarossá válik, pozitív a lelet. A burgonya öt veszedelmes vírusát tudják kimutatni a szerológiai eljárással.