Magyar Hírlap, 1971. július (4. évfolyam, 181-211. szám)
1971-07-01 / 181. szám
Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP FÓRUM 1971. JÚLIUS 1. CSÜTÖRTÖK3 Fock Jenő látogatása Bács-Kiskun megyében Szerdán Bács-Kiskun megyébe látogatott Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. Reggel Kecskeméten dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és Erdősi József, a megyei tanács elnöke fogadta a miniszterelnököt. A megyei pártbizottság székházában dr. Romány Pál tájékoztatta az alföldi megye gazdasági, politikai és kulturális helyzetéről, a vezetőket és a lakosságot egyaránt foglalkoztató gondokról. Az elmondottakból kitűnt többek között, hogy az egykor tipikusan mezőgazdasági megye ipara 1970-ben már többet termelt, mint a mezőgazdasága. Biztató, hogy az idén 30 százalékkal növekedett a megye sertésállománya, kevésbé megnyugtató viszont, hogy a teljes állomány 70 százaléka nem a nagyüzemi gazdaságokban található. A helyzet akkor javul majd, ha elkészülnek már az épülő nagyüzemi sertésnevelő- és hizlaló telepek. A továbbiakban szó esett a megye 40 000 tanyájáról, s 170 000 tanyai lakójáról. Ismételten hangsúlyozták, hogy a tanyavilág amúgy is bekövetkezett bomlási folyamatát sem most, sem később erőltetni nem szabad, a beköltöző külterületeseket viszont meszszemenően támogatni kell. A miniszterelnök érdeklődésére külön is tájékoztatást kapott az egyes tájegységekről, az öt városról és a leendő hatodikról, a városjelölt Kiskőrös járási székhelyről. Fock Jenő a délelőttöt Kecskeméten töltötte. Először a városi tanácsházára látogatott. Itt Reile Géza városi tanácselnök ismertette a felsőfokú regionális központtá nyilvánított megyeszékhely kommunális fejlesztésének eredményeit és távlati terveit. Fock Jenő sok kérdést tett fel az új tanácstörvény és a lakástörvény végrehajtásával kapcsolatban, majd egyebek között az iránt érdeklődött — mivel ez a téma is szóba került —, hogy helyileg foglalkoznak-e az egykor Kecskeméthez tartozott környékbeli községek visszacsatolásának gondolatával. A válasz a legközelebbi településeket illetően igenlő volt. Ennél közelebbi terv az, hogy szoros fejlesztési kapcsolatokat teremtsenek, a „híres város”-hoz legközelebb fekvő településekkel, természetesen a kölcsönös előnyök alapján. Felmerült például az a gondolat, hogy a mindenáron kertes családi otthonhoz ragaszkodó kecskemétiek a szomszédos községekben kapnának házhelyeket. Számításba jöhetne a többi között Hetényegyháza, amely autóbusszal csupán 8 percnyi járásra van a megyeszékhelytől. Ez esetben a közművesítés költségeit a város fizetné. A megoldást elsősorban az indokolja, hogy a város területét már nem lehet tovább terjeszteni, mind kevesebb földszintes lakóház építésére van lehetőség, s egyébként is túl drága az ilyen lakónegyedek közművesítése. A miniszterelnök ezután megtekintette a Műkertváros „félkész” házait, az itt lakók alakították meg az ország első lakásépítő és fenntartó szövetkezetét. Végül felkereste a gépipari és automatizálási műszaki főiskolát, a város modern vízművét, majd a kialakulóban levő új városközpontot és az épülő Széchenyi-városrészt tekintette meg., Fock Jenő a délutáni órákban — dr. Romány Pál és Erdősi József társaságában — Kiskunfélegyházára utazott. Ott a vegyipari gépgyárba látogatott el. Programja a Kunfehértói Állami Gazdaságban fejeződött be, ahol meglátogatta a gazdaság új borkősavüzemét és a most megnyílt ifjúsági tábort. KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA Üdvözlő táviratok Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Michel Micombero köztársasági elnököt a Burundi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Mohamed Siad Barre vezérőrnagynak, a Szomáli Demokratikus Köztársaság legfelsőbb forradalmi tanácsa elnökének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Ruanda Köztársaság függetlenné válásának 9. évfordulóján Losoncai Pál táviratban köszöntötte Gregoire Kayibanda köztársasági elnököt. Todor Zsivkov fogadta új szófiai nagykövetünket Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár minisztertanács elnöke szerdán fogadta Böjti Jánost, a Magyar Népköztársaság új szófiai nagykövetét. A találkozón jelen volt Kiril Nesztoron bolgár külügyminiszter-helyettes. Diplomakiosztó ünnepség az MSZMP KB Politikai Főiskoláján Diplomakiosztó ünnepséget tartottak június 30-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Főiskoláján. Az ünnepségen beszédet mondott Óvári Miklós, az MSZMP Központ Bizottságának titkára. Az okleveleket Nemes Dezső, a párt Politikai Bizottságának tagja, a főiskola rektora adta át a végzett hallgatóknak. Czinege Lajos látogatása Kijevben A Szovjetunióban hivatalos látogatáson tartózkodó Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter szerdán az ukrán főváros nevezetességeivel ismerkedett, felkereste a kijevi mérnöki-légügyi katonai főiskolát, s ellátogatott az Ukrán Tudományos Akadémia múzeumába. Ezt követően Czinege Lajos látogatást tett Grigorij Szalmanov vezérezredesnél, a kijevi katonai körzet parancsnokánál, s szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytatott vele. A délutáni órákban a magyar honvédelmi miniszter visszautazott Moszkvába. Magyar—román autóipari együttműködés György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes és A. Margaritescu román gépipari miniszterhelyettes Budapesten a két ország autóiparának együttműködéséről tárgyalt. A szerdán aláírt jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy magyar és román autóipari vállalatok együttműködési szerződéseket kössenek. A román miniszterhelyettest fogadta dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. A román vendég szerdán elutazott hazánkból. Budapestre érkezett a román tervbizottság elnöke Szerdán Budapestre érkezett Maxim Berghianu, a Román Szocialista Köztársaság Állami Tervbizottságának elnöke, hogy Párdi Imrével, az Országos Tervhivatal elnökével a két ország gazdasági együttműködésének időszerű kérdéseiről tárgyaljon. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint Dumitru Turnus, Románia budapesti nagykövete is. Magyar múzeumi kiállítás Londonban Dr. Házi Vencel londoni magyar nagykövet szerdán az exeteri Royal Albert Memorial Museum and Gallery termeiben ünnepélyesen megnyitotta a magyar muzeológiai kiállítást. Hat budapesti múzeumból kapott dokumentációs anyagok, kiállítási tárgyak adnak képet a magyar múzeumok tevékenységéről. Megnyílt a SZOT rózsadombi gyógyüdülője Tegnap nyílt meg a Rózsadombon a SZOT új üdülője, amelyben évente 13 ezren pihenhetnek. Az első vendégek ma érkeznek vidékről, majdnem ötszázan. Két- és háromágyas, fürdőszobás, modern bútorokkal berendezett szobákban helyezik el őket. Az épületnek, amely a domb felől három-, a pesti oldal felől pedig négyszintes, minden szintjén 40— 50 személyes tv-termet, a tetőteraszon zuhanyozót létesítettek. A megnyitón Földvári Aladár elnök vezetésével részt vett a SZOT elnökségének számos tagja, valamint dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. Befejeződött a nemzetközi rádiós tanácskozás Tegnap véget ért a Nemzetközi Rádioés Televízió Szervezet, valamint az Európai Rádió Unió képviselőinek kétnapos budapesti tanácskozása. A részvevők a rádiózás fejlesztésének általános problémáiról, a műsoregyüttműködés további szélesítésének lehetőségeiről folytattak beható eszmecserét. A tanácskozás eredményeként az ülésszak részvevői több közös rádióműsor szervezésében állapodtak meg. ÜGYSZERETET Múltkoriban egy sajtótájékoztatón voltam, ahol fontos és érdekes létesítményről volt szó. Engem azonban elsősorban a jelenlevő szakemberek átlagon felüli ügyszeretete ragadott meg. A felszólalók a beruházási összegek és technológiai eljárások nagyon szakszerű és egzakt ismertetése köré a lelkesedésnek — az ilyen tájékoztatókon teljesen szokatlan — üde retorikai csokrait helyezték el. Az ügyhöz mért rövid tudósítást megfogalmazva nem állhattam meg, hogy arészvevők nevének, rangjának felsorolása és a téma ismertetése mellé ne szúrjam ezt: „mindnyájan lelkes zászlóvivői a gondolatnak”. Másnap egyik jó ismerősöm (ő maga is lelkes, sőt, hajdani „nehéz” ember) megjegyezte, hogy ezt a félmondatot nem kellett volna odaírnom, hiszen ezek mindnyájan felnőtt, sőt, rangos emberek; megállapításomat esetleg vállveregetésnek veszik . És egyébként is — mondta — ilyen rövid kommünikében nem szokás efféle megállapításokat tenni... A beszélgetést el is felejtettem volna, ha egyik barátom második gimnazista fia a napokban nem számol be nyári munkahelyéről és az ottani élményeiről. Elmondta, hogy egész nap csak a lábukat lógatják, napoznak vagy hűsölnek — ami éppen a kellemesebb. Megkérdeztem tőle, hogy talán a vállalat rosszul szervezi a munkát? Azt mondta, hogy munka éppen volna, de hát a telepi alkalmazottak sem dolgoznak, akkor majd pont ők „krenkolják” magukat! (Így mondta.) Sajnos — gondoltam — a szokványos eset: a nyári idénygyerekekre a munkahelyeken ragad a rossz példa. Aztán tegnap délelőtt véletlenül összeta'' lálkoztam régi ismerősömmel, annak a kertészetnek a részlegvezetőjével, ahol a gyerek dolgozik. Elmondta, hogy a tizennyolc idénymunkás gimnazista közül G. Pityu (barátom fia) a legszorgalmasabb munka után rendszeresen félórákat tölt az egyik hajtatóházban, ahol B. bácsival, a cserepes növények legjobb szakértőjével folytatnak igen élénk eszmecserét. Az öreg éppen a napokban mondta neki: a gyerek olyan kitartó és lelkes kíváncsisággal faggatja őt, hogy minden bizonnyal kitűnő kertész lehet belőle. Ekkor ötlött fel bennem ismerősöm megjegyzése, aki aggályait fejezte ki a fogalmazásom miatt. — Nem szokás efféle megállapításokat tenni — mondta felnőtt fejjel, megfontoltan —, amit tulajdonképpen a barátom fia is megfogalmazott a zabolázatlan gyermeki lélek kacskaringósabb szövegével, nem riadva vissza a tények teljes kiforgatásától sem. — És megvallom, mindezeken elgondolkozva — rendkívül nyugtalan lettem. Mert bár G. István másodikos gimnazista esetéből, vagy aggályos ismerősöm megjegyzéséből egyértelműen nem lehet általánosítani, mégis az az érzésem, hogy valami nincs rendjén a lelkesedés körül. Eem lehet általánosítani azért sem, mert ■ ’ az ellenkező tüneteket példázó, tömeges méretű jelenségekkel is bőségesen találkozunk. A szocialista brigádok munkája és tevékenysége, a kommunista szombatok részvevőinek tízezrei jelzik azt, hogy nálunk ma van talaja és van lehetősége a lelkesedésnek. Az ilyen közösségek folyamatos vagy eseti munkavégzése, a szervezettség és egyéb fontos tényezők mellett, az egyének lelkesedését is magába ötvözi , vagy éppenséggel kiváltja, táplálja azt. Hiba volna természetesen azt gondolni, hogy például a kommunista szombatok sok tízezer részvevője közül mindenki egyformán lelkesednek az „ingyenes többletmunkáért”; számos olyan is akad közöttük, aki pusztán azért megy, mert a többiek is ott vannak. És lehet, egy részük csak addig jut el, hogy megismeri, megtudja — és elismeri — az ilyen vállalkozás társadalmi, közösségi célját és eredményét. És elismeri az eredményeket létrehozó lendületet, vagyis a lelkesedést. Erről van ugyanis szó — a lelkesedésnek mint egyéni és közösségi magatartásformának minél szélesebb körű elismeréséről. És nemcsak — nem is elsősorban — etikai okokból. (Bár a lelkesedés mint erkölcsi tulajdonság is tiszteletre méltó.) Nem is csak azért, mert napjainkban akad miért lelkesedni ebben az országban. Hanem főleg azért kell nagyobb figyelemmel kísérni, ha kell bátorítani és fokozottan méltányolni, mert a lelkesedés a szocialista társadalmak megteremtésének és alakításának mindig is rendkívül fontos tényezője volt. Nagy politikai, gazdasági eredményeinkben — az okos tervezés és szervezés mellett — mindig ott van a dolgozók lelkesedése is. És a lelkesedés hiánya sokszor gyengíti még a jó, körültekintő tervek megvalósítását is. Az a gyanúm, hogy a lelkesedésre való készség, a jó ügyért való lelkesedés készsége sok emberben megvan. Azt kellene elérni, hogy ez a készség jó ügyeink megvalósításának érdekében minél több embernél és minél bátrabban bontakozzék ki. Amit kétségkívül elősegítenek országos terveink, elgondolásaink világos és egyértelmű célkitűzéseit és elősegíti az olyan általános társadalmi légkör, amelyben a lelkesedés vállalása is egyértelműen pozitív és dicséretes magatartásnak számít. BÓDAY PÁL Minisztériumi tájékoztatás Adókedvezmény a komfort nélküli házak tulajdonosainak, korszerűsítési lakbérbeszámítás A lakásügyi rendeletek végrehajtásának megkönnyítésére az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium több tájékoztatóban, állásfoglalásban adott részletesebb magyarázatot az alaprendelet egyik-másik intézkedéséről. A lakbérközlések országszerte befejeződtek, a határidő lejárt, de a vitás ügyek elintézése még eltart jó néhány hétig. A vállalatok, intézmények, s egyéb állami szervek rendelkezése alatt álló, korábban készenléti szolgálati lakásnak számító állami lakást június 30-ig kellett bejelenteni a tanácsnak, hogy vállalati bérlakásként vegyék nyilvántartásba. Erről is részletes tájékoztatót adott ki az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Hangsúlyozva, hogy ha az állami szerv nem kérte a készenléti szolgálati lakás átminősítését vállalati bérlakássá, akkor a jogszabályok értelmében ezek az otthonok tanácsi bérlakássá alakulnak át. Az érdekelteknek azonban meg kell állapodniuk a tanácsi kezelés feltételeiben, s az eljárás lebonyolításáig, vagy vita esetén a határozat meghozataláig a jelenlegi kezelőnek kell gondoskodni az ingatlan fenntartásáról. A vállalatnak a készenléti szolgálati lakás átminősítési bejelentéséről, kérelméről értesíteni kell e lakások bérlőit. Aktuális tudnivaló az is, hogy július 1-től kell alkalmazni a házadóról szóló új rendelkezésnek azt a pontját, amely szerint a személyi tulajdonú komfort nélküli bérlakás, amíg a bérleti jogviszony fennáll, mentesül a házadó alól. Ismeretes ugyanis, hogy a komfort nélküli bérlakások lakbére nem változott. Ezért méltányos a bérlővel lakott családi házak adójának elengedése, amely így valamelyest csökkenti a ház tulajdonosának lakásfenntartási, karbantartási kiadásait. Az új intézkedésnek megfelelően, ha már kivetették az idei adót, akkor a tulajdonosnak az első fokú adóügyi hatóságtól kell kérni a második félévre esedékes adórész törlését. Miután a lakbérközlések lényegében befejeződtek, most már aktuálissá vált, hogy a tanácsi bérlakást átalakító, korszerűsítő lakók e munkálatok költségeinek bérbeszámítását kérjék. A jogszabályok szerint legkésőbb szeptember 15-ig igényelhetik e bérbeszámítást a lakás bérbeadójától. Ha a lakó a rendelet hatálybalépése előtt saját költségén, bérbeszámítási igény nélkül átalakította, vagy korszerűsítette a lakást, akkor jogosult arra, hogy költségeiből legfeljebb 10 évi korábbi lakbérének megfelelő összeget beszámítsanak az új lakbérbe. Az igénylést azonban csak akkor nyújthatja be, ha e költségei a korábbi lakbér egyévi összegét meghaladták. Jogosult a beszámításra akkor is, ha az átalakítási vagy korszerűsítési költségeket a bérbeadó és a bérlő közösen viselte. A számlával igazolt összeget kell figyelembe venni, de számla hiányában a bérbeadó becsléssel állapítja meg a költségek öszszegét. Átalakításnak minősül a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása, továbbá a lakás alaprajzi beosztásának, a helyiségek számának, illetve rendeltetésének komfortfokozatot növelő megváltoztatása. Korszerűsítésen értendő az egyedi gáz- vagy elektromos fűtő-, illetve melegvíz-szolgáltató berendezés felszerelése. , A beszámítás havi összegét a korábbi és az új lakbér közötti különbözettel azonos összegben kell megállapítani, így a bérlő mindaddig a régebbi lakbért fizeti, amíg költségei meg nem térülnek. Ha a lakónak már régebbi jogszabályok alapján is bérbeszámítást állapítottak meg, akkor a beszámítás címén havonta visszatartható összeggel kell csökkenteni az új lakbért . 0