Magyar Hírlap, 1971. október (4. évfolyam, 273-303. szám)
1971-10-01 / 273. szám
2 1971, OKTOBER 1, PENTEK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Magyar nemzeti bizottság alakult az európai biztonságért ’ (Folytatás az 1. oldalról) Ezért ,52t elélíti meg az az e0taTarozás, hogy Európa társadalmi erői széles körű demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös ügyeiket. Az ez év nyarán megtartott brüsszeli találkozó — amelyen Európa országaiból száz, különböző ideológiai, politikai és társadalmi köröket képviselő személyiség vett részt — kezdeményezte, hogy a közeljövőben hívják össze az európai népek közgyűlését. Úgy gondoljuk — mutatott rá Kállai Gyula —, hogy mindezeket figyelembe véve, növekvő aktivitással és hatékonysággal kell kifejezésre juttatni egész társadalmunk közvetlen érdekeltségét a biztonság és az együttműködés megszilárdításában. Ebből a meggondolásból kiindulva jött létre az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága. A bizottság feladatait Kállai Gyula a következőkben foglalta össze: Teljes egyetértéssel támogatja az MSZMP és a magyar kormány külpolitikáját; a bizottság elsőrendű feladata, hogy szervezze és serkentse azt a sokoldalú tevékenységet, amelyet a magyar társadalmi szervezetek folytatnak az európai biztonság előmozdítására; a bizottság létrehozása új lehetőséget nyújt, hogy a magyar társadalom még fokozottabban kapcsolódjék az európai párbeszédbe; feladatának tekinti, hogy egész népünket képviselje az európai országok hasonló bizottságaival való kapcsolatokban, s hozzájáruljon az európai népek konferenciájának összehívásához. Arra törekszünk — mondta beszéde befejező részében Kállai Gyula —, hogy minél hamarább hívják össze az összeurópai kormányközi biztonsági értekezletet, s mielőbb valósuljon meg a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása. Legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Nagy tapssal fogadták az ülés részvevői Kállai Gyula beszédét, majd felszólalások következtek: Vinizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ- bizottságának titkára, dr. Brezanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyár fogaskeréküzeme Hanoi szocialista brigádjának vezetője, Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára és Erdey-Grúz Tibor méltatta a magyar nemzeti bizottság életre hívásának és küldetésének jelentőségét, fejtette ki a kontinensünk biztonságát szorgalmazó társadalmi összefogással, a nemzetek együttmunkálkodással kapcsolatos gondolatait. A bizottság az alábbi összetételben alakult meg: Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke (a bizottság elnöke), Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára, kiváló tsz-tag, Dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának elnöke, a Béke-világtanács elnökségének tagja, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Benjámin László kétszeres Kossuthdíjas író, dr. Bognár József akadémikus, az MTA Afroázsiai Kutató Központ igazgatója, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja, Bokorné, dr. Szegő Hanna, MTA Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Béke-világtanács tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Bacher Mihály Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára. Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront OT alelnöke, a SZOT elnökségi tagja, Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének elnöke, az Országos Béketanács elnökségének tagja; Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, az Országos Béketanács elnökségének tagja; Dr. Horváth István, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkára, Horváth István, Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyár fogaskeréküzem Hanoi szocialista brigádjának vezetője; Dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének és az Országos Béketanács elnökségének tagja; Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész, Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a Béke-világtanács tagja. Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Romját Irén, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, a Magyar ENSZ Társaság alelnöke, Kovács István, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ-bizottságának titkára , Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház főrendezője, Hakoldi Mihályné Kossuth-díjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke, dr. Mártha Ferenc, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, akadémiai levelező tag, Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke ; G. Nagy Pál, a 31. sz. Állami Építőipari Vál-lllalat Állami díjas szocialista brigádvezetője, dr. Noszkay Aurél, a János Kórház urológus főorvosa, Dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, Pethő Tibor újságíró, a Magyar Nemzet szerkesztő bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, az Országos Béketanács alelnöke, dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Radiát László, a Ganz-MÁVAG MSZMP-bizottságának titkára, dr. Rapcsák András akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora, Rév Lajos, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a Béke-világtanács tagja, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke, dr. Siklós János, a Népszava főszerkesztője, dr. Simai Mihály egyetemi docens, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Simon Péterné, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. szabvány-műszaki szocialista brigádjának vezetője, Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke, Szabó Imre Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Szatmári Imréné fonónő, kiváló dolgozó, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár Május 1. szocialista brigádjának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke, Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója, Tolnai Klári kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Tóth Tiborné, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke; Úszta Gyula altábornagy, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára; Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője; Vas-Witteg Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja, Váncsa Jenő, az Agárdi Állami Gazdaság igazgatója, Várnai Ferenc, a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője, Virizlay Gyula, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Jávori László, a Csepel Vas- és Fémművek szakszervezeti bizottságának titkára, Zsigmond László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kossuth-díjas tanszékvezető egyetemi tanára, akadémiai levelező tag. A tanácskozáson egyhangúlag elfogadták a Felhívás a magyar néphez című dokumentumot. Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést. Kifejezést adott annak a meggyőződésnek, hogy a magyar nemzeti bizottság itthon és külföldön egyaránt ösztönzője lehet az európai béke biztosításának. Kádár János Tolna megyében (Folytatás az 1. oldalról) nem egyötödével csökkent a dolgozók létszáma. Szó esett a tájékoztatóban arról a jelentős szerepről is, amelyet a gazdaság életében, eredményeinek elérésében a szocialista brigádok játszanak. A munkaversenyben jelenleg 9 brigád küzd a szocialista brigád cím eléréséért, 11 pedig a megtartásáért. A szocialista brigádok eredményes termelőmunkájának tapasztalatairól, s kis kollektívák embert formáló, felelősséget fokozó erejéről, egymás iránti segítőkészségéről is sok szó volt a találkozón, maguknak az érdekelteknek, a mozgalomban részt vevő brigádvezetőknek a beszámolóiban. Egymás után kértek szót a találkozón a szocialista brigádok vezetői: Mátrai Gyula, Fiath László, Győri Lajos, Szilágyi Erzsébet, Heilmann Józsefné, Szászi József, Palkó Péter, Wéber János. Szavaikból kiderült, hogy a munka megszervezésének e komplex formája a szocialista brigádok keretében jelentős előnyökkel járt. A brigádszervezet szép és tartalmas keretet ad a brigád tevékenységének. A gazdaság sárközi kerületében működő egyik brigád például hét év alatt négyszer nyerte el a szocialista címet, 4400 holdon termel kenyérgabonát, kukoricát, silótakarmányt, s munkagépeit is maga javítja. Egyöntetűen helyeselték, hogy munkájukat a végtermék, a megtermelt árumennyiség alapján díjazzák. Egy másik brigád alkatrészeket is előállít, hogy az alkatrészellátás hiányosságaiból előálló problémákat lehetőleg megelőzzék. Előnyös a brigádszervezet a szakképzettség fokozása szempontjábó is. Szó esett arról is, hogy derekasan megállják helyüket a német nemzetiségű s a cigány brigádtagok is, jó egyetértésben dolgoznak együtt társaikkal. Jelentős az a segítség, amelyet a brigádok a cigány tagok emberi fejlődéséhez, ismereteik gyarapodásához, kulturált életkörülményeik megteremtésének előmozdításához nyújtanak. Számos cigány brigádtag már 10 éve dolgozik a gazdaságban, a szocialista brigádban, s szorgalmas munkája révén községi belterületen új, megfelelően berendezett otthonba költözhetett. A brigádok tevékenységével kapcsolatban K. Papp József arra utalt, hogy a szocialista brigádmozgalom jelentősen enyhített a gazdaságban a munkaerőgondokon. Kádár János örömét fejezte ki, hogy közvetlenül is megismerkedhetett az országos hírű gazdaság életével, elismerését nyilvánította eddigi eredményeiért és további sikereket kívánt jövőbeni tevékenységéhez. Eredményei — mint mondotta — olyan szépek, hogy ilyenekről már országos átlagként is szívesen hallanánk. A továbbiakban rámutatott: a szocialista brigádmozgalom kiterebélyesedése is azt bizonyítja, hogy országunkban erősödik az emberek szocialista öntudata, felelősségérzete a közösség ügyei iránt. A szocializmus építéséhez nélkülözhetetlenek a szocialista gondolkodású és öntudatú, a közösség ügyeiért fokozott felelősséget érző emberek, s helyes, hogy az anyagi érdekeltség is ilyen irányú alkotó, gondolkodó munkára ösztönözze őket. A szocialista brigádmozgalom életerős mozgalom, amelyben találkozik népünk érdeke az egyes ember, a család érdekével. Óva intett azonban attól a párt első titkára, hogy a jó eredmények láttán önelégültségbe essenek, feladataikat könnyedén vegyék, s ez valamiféle lazulást idézzen elő tevékenységükben, mert káros következményekhez vezethet. Helyeslően nyilatkozott arról, hogy a végzett munkát a végtermék eredménye alapján díjazzák, s felhívta a figyelmet a brigádok, mint kollektívák nevelő tevékenységének fontosságára is. A vendégek ezután Bakonyi József igazgatóhelyettes kalauzolásával megtekintették a gazdaság pincészetét, majd Petrits Pál igazgatóhelyettes ismertető szavai után és kalauzolásával a várdombi új sertéstelepet. A sertéstelep, amely valóságos sertésgyár, a világon ismert legkorszerűbb módszerekkel dolgozik. Évente 30 000 hízott sertést küld piacra. Kádár János délután a Sárköz központjába, Decsre látogatott el, ahol felkereste a szőtteseiről, hímzéseiről messze földön híres Sárközi Népművészeti és Háziipari Termelőszövetkezetet. A látogatásnál jelen volt Fülöp László országgyűlési képviselő, a bátai November 7. Termelőszövetkezet elnöke, Kovács Sándor községi tanácselnök, Sörfőző István, a sárközi Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke is. Gróh József, a szövetkezet el-nöke fogadta a vendégeket, majd ismertette csaknem 20 éves tevékenységét. A Sárközből és a megye más részeiből mintegy 700-an vesznekrészt a szövetkezet munkájában. A hagyományos színek és cikkek mellett új színösszetételek meghonosításával, és új termékek kialakításával bővítik választékukat. Kádár János megtekintette a szövetkezet tájmúzeumát, a termelés folyamatát, s közben elbeszélgetett Báli Istvánnéval, a népművészet mesterével és Bátor Józsefné népi iparművésszel, a szövetkezet művezetőivel, a dolgozók munkakörülményeiről, az utánpótlás nevelésével kapcsolatos teendőkről. Megtekintette a szövetkezet új termékeit is, amelyek sajátosságait Fehér Lászlóné, a népművészet mestere, a szövetkezet művészeti vezetője ismertette. A párt első titkára szívélyesen elbeszélgetett a szövetkezet vezetőivel, majd emléksorokat írt a vendégkönyvbe: örömét fejezte ki, hogy közvetlenül is megismerkedhetett a szövetkezet eredményeivel, elismerését nyilvánította a csaknem két évtizede végzett szép és eredményes munkáért, és sok sikert kívánt. A Központi Bizottság első titkára ezt követően visszautazott Szekszárdra, ahol a város nevezetességeivel ismerkedett. A Bakta-hegyről Szekszárd panorámájában gyönyörködött, majd rövid sétát tett a városközpontban a Babits Mihály Művelődési Központ impozáns épületéig, ahol dr. Vadas Ferenc igazgató fogadta és tájékoztatta az intézmény munkájáról. A művelődési központ a felszabadulás 25. évfordulójára készült el, s egyrészt Szekszárd művelődési igényeit elégíti ki, másrészt mint módszertani, hálózati központ irányítja a megye művelődési otthonainak munkáját. Negyvennél több szakkör, klub és művészeti csoport működik a központban, s az első évben 300 000 látogatója volt. Kádár János a művelődési központban megtekintette a kiállításokat, a művészeti csoportok próbáit, a szakköri foglalkozásokat, az új panoráma moziban megnézte a művelődési központ filmklubja által — Kiss István vezetésével — Tolna megyéről készített dokumentumfilmet. A művelődési központban szerzett tapasztalatait a vendégkönyvben úgy öszszegezte, hogy eleven, sokoldalú kulturális munka folyik az intézményben, gratulált eredményeihez, és további sikereket kívánt tevékenységéhez. A látogatás befejezéseképpen az MSZMP Tolna megyei bizottsága, a megyei tanács, s a Hazafias Népfront megyei bizottsága Kádár János tiszteletére vacsorát adott a szekszárdi Gemenc-szállóban. Felhívás a magyar néphez Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz, parasztságunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: tegyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész világot lángba borító pusztítás kiindulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és feszültségektől terhes. A kontinensen és azon kívül erős még az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcsolatokat, agresszív terveket, revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együttműködés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdeményezték a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szerződései a Német Szövetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugatberlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javítaná az európai béke és biztonság megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk elengedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseit, szocialista társadalmunk érdekeit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvételét igényli. Megköveteli, hogy az európai némek széles körű, demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az európai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságát. Célunk: összefogni hazánk minden jóakaratú emberének békeakaratát és tettrekészségét az európai biztonság és együttműködés megvalósítására. Egész társadalmunk erejével kívánjuk támogatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, a magyar nőket és férfiakat, ifjúságunkat, minden békeszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki hatékonyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremtéséért, földrészünk népeinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelemből. Meggyőződésünk, hogy törekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden állampolgárának javát szolgálják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremtéséhez, az államok és népek közötti gyümölcsöző együttműködés kibontakozásához. Munkálkodjunk együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonságának javára! AZ EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA Zászlólevonás a Gellérthegyen A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél csütörtökön délelőtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyek — a fegyveres erők napja alkalmából — két napon át lengtek az árbocaidon.