Magyar Hírlap, 1972. május (5. évfolyam, 120-149. szám)

1972-05-02 / 120. szám

Magyar Hírlap Énekel a Vándor Kórus Immár hagyománynak számít, hogy a Vándor Kórus, amely 1936-ban az illegá­lis KMP-hez tartozó ifjúmunkásokból alakult, a munka ünnepén rendszeresen megszólaltatja a régi időkről tanúskodó forradalmi dalokat. Az alapító tagokat már hiába keresnénk a kórusban. Névadó karnagya, Vándor Sándor zeneszerző a fasiszta terror áldozata lett. Akik nem jutottak mártírsorsra, az országépítő munkába fektették minden energiájukat. Felelős beosztású vezetők, értelmiségiek és művészek kerültek ki közülük. De felnövekedett egy új nemzedék, amely a Vándor Kórusban is átvette a stafétabotot a régiektől. Ma már azok szá­mítanak veterán kórustagoknak, akik 1945 után lettek a nagy múltú énekkar tagjai. A Vándor Kórus a forradalmi munkás­­mozgalom dalai mellett megalakulása óta énekli Bartók és Kodály népdalfeldolgo­zásait, s magas művészi színvonalon tol­mácsolja a régi és modern kórusműveket. Több rangos hazai és nemzetközi feszti­válon is megállták a helyüket. Legutóbb Montreux-ben a közönség díját nyerte a kórus. Jakabovits Imre, a kórus népszerű „Jaksi”-ja hatvanéves, de tíz esztendőt nyugodtan letagadhatna korából. 1947- ben „toborzás” útján került a Vándor Kórusba. — Jó hangú, énekelni szerető embere­ket kerestek az énekkarba — emlékszik. — Megfeleltem. Rengeteg fellépés követ­kezett ezután. Gyárakban, tanintézetek­ben, laktanyákban énekeltünk. Május 1-én rendszerint a felvonulókat szórakoztat­tuk, de gyakran házakhoz is jártunk éne­kelni. Itt-ott meg-megállva, stílszerűen „vándoroltunk” a városban. — Világéletemben fizikai munkát vé­geztem, most az Új Élet Ktsz-nél fűtő vagyok — folytatja. — De olyan helyeken énekeltem, ahová a kórus nélkül talán sose jutok el. Megjártam Párizst, Arezzót, Nápolyt, Rómát, Pompejit, legutóbb pe­dig Svájcot és Bécset is láttam. Mégsem ez vonz ide, hanem az, hogy egy össze­­kovácsolódott közösségben élhetek. Egyébként egyik lányom is itt énekel. A megifjodott Vándor Kórus továbbra is hű hagyományaihoz. Minden év május 1-én eléneklik József Attila megzenésített verseit, valamint a Bunkócskát, a Vörös Csepelt és a többi régi munkásmozgalmi dalt. Tegnap délután a gellérthegyi sza­badtéri színpadon szólaltatták meg az ün­neplő budapestiek előtt a forradalmi idők halhatatlan énekeit. H. V. A. Aszfaltrajzverseny a Feneketlen tónál Ragyogó napsütés, kipirult arcok, szí­nes kréták, szurkoló papák-mamák, járó­kelők sokasága ... Több mint félszáz ti­zenegyedik kerületi gyerek állt rajthoz asztfaltrajzversenyre elő-május elsején, vasárnap, a Budai Parkszínpad és a Fe­neketlen-tó előtti sétányon. Szinte egyszerre kezdenek el mozogni a kis kezek az egyformára határolt „alko­tóterületeken”. Azaz... a fiúk azonnal beleszállnak a rajzolásba, a lányok húz­nak egy vonalat, aztán körülnéznek: há­nyan figyelik őket? Azért általában egy­két perc alatt felvázolódnak a témák, sok­sok színnel, változatos formákkal, nagy igyekezettel Május elseje, fellobogózott házak, felvonulás, tavaszi tájképek, tán­coló gyerekek népesítik be hamarosan az aszfaltot. A négy-öt-hat éves ovis ver­senyzők művein valamilyen módon sze­repel az élénksárga színű napocska. Egy tíz év körüli kisfiú szinte négykézláb raj­zol egy nála is nagyobb, hatalmas me­het, alatta kitárulkozó virágszirmokkal. A nagyobbak komolyabb dolgok közve­títésére vállalkoznak: János vitéz a sár­kánnyal, óriáskerék, bohócjelenetek, autó­verseny elevenedik meg kezük nyomán. Sokan állják körül a rendkívül élethű, nagy Lenin-portrét rajzoló kislányt, és az anyák napját valószínűleg saját édesany­járól és önmagáról mintázó, elmélyült, másik ügyes kezű kislányt. Felnőtt érdeklődik az egyik, majdnem befejezett tájképnél. — Mi lesz ez? — Rajz — válaszolja tömören, a szapo­rán dolgozó művészjelölt. Nem akarok így járni, mást kérdezek: — Nem kellene több hely? — Amennyi van, annyit kell kihasz­nálni — közli tömören a kisfiú. Lejárt az idő. A parkszínpadra vonul­nak a gyerekek, eredményhirdetésre. Na­gyon jó a mezőny, nehéz a zsűri dolga. Az első díjat — szép, május elsejei raj­záért — a tízéves Németh Judit kapja, rajztömböt, festékkészletet. Második dí­jat kap a kilencéves Papp Mária az anyák napjáért, és a tizenhárom éves Balogh Ágnes a Lenin-portréért. A többiek pedig, ki fagylalttal, ki mál­nával, ki pereccel vigasztalódva, a követ­kező programra, a tréfás vetélkedőre vár­nak. Hátha ott nagyobb sikerük lesz ... J. E. _____________________________MAJD S 1. . 1972. MÁJUS 2. KEDD 3 Százezrek színpompás menete Moszkvában a Vörös téren Podgornij: Május 1. mindazok ünnepe, akik a világ haladóerőinek sorába tartoznak Moszkvai telefonjelentésünk. Sok százezer moszkvai dolgozó vett részt a szovjet fővárosban a ragyogó ta­vaszi időben megtartott május 1-i nagy­gyűlésen és felvonuláson. Az ünnepség színhelye — a hagyományoknak megfele­lően — a Lenin képével, a szövetséges köztársaságok zászlóival és címereivel dí­szített Vörös tér volt. Helyi idő szerint 10 óra előtt néhány perccel foglalták el helyüket a Lenin­­mauzóleum mellvédjén Leonyid Brezs­­nyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Ko­szigin, valamint a párt és a kormány más vezetői, a szovjet hadsereg marsalljai. A vendégtribünöket zsúfolásig megtöltöt­ték a szovjet főváros meghívott kiváló dolgozói, ismert tudósok, művészek, űr­hajósok, a külföldi küldöttségek — köz­tük a magyar szakszervezeti delegáció — tagjai. Amikor a Kreml híres toronyórája el­ütötte a tízet, Nyikolaj Podgornij lépett a mikrofonhoz. A vezető párt- és állami szervek nevé­ben üdvözölte a Szovjetunió munkásosz­tályát, majd a szovjet dolgozók barátait és harcostársait köszöntötte, akik szerte a világon velük együtt örvendenek a munka, a béke, a tavasz ünnepének. A szovjet dolgozók — mondotta Pod­gornij — szívből kívánnak nagy sikereket a szocialista országok népeinek az új élet építésében, s a kapitalista országok mun­kásosztályának a monopóliumok uralma ellen, a politikai, társadalmi és gazdasági felemelkedésért vívott harcukban. A testvéri kommunista és munkáspártokat, a nemzeti felszabadító mozgalmakat üd­vözölve Podgornij hangoztatta, hogy má­jus­­ mindazoknak az ünnepe, akik a vi­lág haladó erőinek soraiba tartoznak. Május elsején — folytatta a Legfelső Tanács elnökségének elnöke — ismétel­ten kinyilvánítjuk szolidaritásunkat az amerikai agresszió ellen hősiesen harcoló, bátor vietnami, laoszi és kambodzsai hazafiakkal. Szolidárisak vagyunk az arab országok népével, amely igaz ügyét vé­delmezi, szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító, antiimperialista mozgalom minden osztagával. Ezek az erők továbbra is bátran számíthatnak a szovjet nép tá­mogatására. Nyikolaj Podgornij kijelentette, hogy tovább folytatódik az SZKP XXIV. kong­resszusa nyomán kibontakozott béke­­offenzíva, és elégedetten szólt arról, hogy javul Európa politikai légköre, létrejön­nek a feltételek ahhoz, hogy földrészünk a tartós béke és a gyümölcsöző együtt­működés térségévé váljék. A nagygyűlés az Internacionálé hang­jaival ért véget, majd fiatalok, sportolók vették birtokukba a Vörös teret. Művészi tornabemutatójukat, színes zászló-, ka­rika- és labdagyakorlataikat nagy tapssal fogadta a tribünökön elhelyezkedett kö­zönség. Moszkva három érdemrenddel díszített zászlaja mögött a főváros 29 kerülete dol­gozóinak képviselői léptek a térre. A me­netben vitt jelszavak a szocialista orszá­gok egységét, a függetlenségükért harcoló népekkel vállalt szolidaritást, az ötéves terv sikeres megvalósítását éltették. Sok táblát, dekorációt szenteltek a moszk­vaiak az idei évfordulónak, a Szovjetunió megalakulása fél évszázados jubileumá­nak is. A felvonulást nagyon élénkítették az „egyéni” dekorációk: kis — kézben vitt — vörös zászlók, színes léggömbök, májusfák. Órákon át tartott a Vörös téren a moszkvaiak impozáns felvonulása. Délután és este a szovjet főváros ut­cáin, terein, parkjaiban mindenfelé sza­badtéri előadásokat, zenés műsorokat rendeztek. Felvonulással, nagygyűléssel ünnepel­ték május 1-ét a többi szovjet városban, községben, de még a sodródó jégtáblákon működő sarki állomásokon is. Taskent­­ben, Üzbegisztán fővárosában ezen a na­pon rakták le Közép-Ázsia első metrójá­nak alapkövét, a Káma menti Naberezs­­nije Cselni városában — ahol Európa leg­nagyobb tehergépkocsigyára épül — má­jus 1-én kezdődött meg a szovjet népek dal- és táncfesztiválja. A késő esti órákban Moszkvában, a hős városokban és a szövetséges köztársasá­gok fővárosában az ünnepi tűzijáték szí­nes csillagai gyúltak ki a díszkivilágítás­ban úszó épületek fölött. Kulcsár István A békéért vívott harc, az internacionalizmus jegyében HANOI­ A VDK fővárosában rendezett nagygyűlés elnökségében helyet foglalt többek között Pham Van Dong miniszter­­elnök, Giap tábornok, miniszterelnök-he­lyettes, nemzetvédelmi miniszter és Ngu­yen Duy Tvinh külügyminiszter. A de­mokratikus Vietnam szakszervezeti szö­vetségének elnöke, Hoang Quoc Viet ün­nepi beszédében emlékeztetett a három indokínai népnek az utóbbi időben ara­tott győzelmeire. Leszögezte: a VDK dol­gozói változatlanul elsőrendű feladatuk­nak tartják, hogy harcoljanak az ameri­kai agresszor ellen a nemzet üdvéért, s egyidejűleg minden erejükkel munkál­kodjanak az ország gazdasági életének fellendítésén. Megállapította, hogy kedve­zően alakul a három indokínai nép kato­nai és politikai helyzete az amerikai ag­resszió ellen vívott harcban. A vietnami és általában az indokínai helyzet alakulá­sának ezt az alapvető tendenciáját — hangsúlyozta befejezésül — semmiféle brutális erőszak, az agresszor semmiféle arcátlan cselekedete sem képes megvál­toztatni. PRÁGA: Csehszlovák­ia , valamennyi nagyvárosában tízezres tömegek ünnepel­ték meg május 1-ét. A központi felvonu­láson Prágában, valamint Pozsonyban, a szlovák fővárosban megjelentek a párt és a kormány vezetői. A prágai Vencel tér hétfőn a kora reg­geli óráktól kezdve az utóbbi évek leg­impozánsabb és legnagyobb május 1-i megmozdulásának volt tanúja. A zászló­erdők és feliratos táblák alatt felvonuló dolgozók köszöntötték a CSKP és a kor­mány vezetőit, Gustáv Husákot, a párt központi bizottságának főtitkárát, Ludvik Svoboda köztársasági elnököt és Lubomir Strougal miniszterelnököt. Ünnepi beszédében Gustáv Husák hangsúlyozta, hogy a párt kongresszusán elfogadott program valóban össznépi programmá vált. A központi bizottság tervszerűen sorra veszi az ország életének valamennyi problémáját, a párt fokról fokra megvalósítja társadalmi, politikai és gazdasági célkitűzéseit. Egyidejűleg rá­mutatott, hogy a párt- és állami vezetés nem enged az olcsó önelégültség és öndi­­cséret csábításainak, s kritikusan szemléli a jelentkező fogyatékosságokat, kérlelhe­tetlen magatartást tanúsít a hibákkal és a hanyagsággal szemben. ULÁNBÁTOR: A mongol dolgozók ün­nepi gyűléssel, díszfelvonulással emlékez­tek meg május 1-éről. Szuhe-Bator és Csojbalszan mauzóleumának mellvédjén helyet foglaltak a Mongol Népi Forradal­mi Párt és az állam vezetői. Az ünnepi beszédet Sz. Luvszan, a Mongol Népi For­radalmi Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács első elnökhelyettese tartotta. BERLIN: A békéért és az európai biz­tonságért — ez a fő felirat díszítette a berlini május 1-i felvonulás dísztribün­jét. A tribünön ott voltak az NDK párt­os állami vezetői, élükön Erich Honecker­­nel, az NSZEP KB első titkárával, Walter Ulbrichttal, az államtanács elnökével és Willi Stoph miniszterelnökkel. Herbert Warnke, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének elnöke ünnepi beszédében megemlékezett a párt központi bizottságának legutóbbi ülésén bejelentett szociálpolitikai intézkedések jelentőségéről, majd hangsúlyozta, hogy ha az NSZK-ban a Bundestag ratifikálja a moszkvai és a varsói szerződést, ez megnyitja a lehetőséget a két német ál­lam normális, nemzetközi jogi kapcsola­tainak megteremtésére és erősíti földré­szünk biztonságát. Ezután az NDK nemzeti néphadseregé­nek díszszemléje következett, ezt a spor­tolók színpompás bemutatója követte, majd a berliniek százezrei vonultak el lelkes hangulatban a Marx—Engels téri dísztribün előtt. VARSÓ: A lengyel városok és falvak zászló- és virágdíszben fogadták május 1-ét. Az ünnepségek már a múlt hét vé­gén megkezdődtek s az ünnep alkalmá­ból több új ipari és szociális létesítményt adtak át rendeltetésének. A főváros dol­gozóinak színpompás felvonulása tegnap délelőtt ragyogó napsütéses időben zajlott le. A menet élén a párt és az állam ve­zetői haladtak A lengyel himnusz elhang­zása után hosszan tartó taps fogadta a mikrofon elé lépő Edward Giereket, aki a LEMP KB nevében köszöntötte az ország dolgozóit.­­ Lengyelország a többi szo­cialista országgal együtt továbbra is kö­vetkezetesen harcol a béke és az európai biztonság ügyéért — hangsúlyozta. Az ünnepség az Internacionálé hangjai­val ért véget, majd órákon át tartott a dolgozók százezreinek felvonulása. SZÓFIA: A bolgár főváros fellobogózott utcáin már a reggeli órákban több ezres csoportok gyülekeztek, hogy a Szeptem­ber 9. térre vonulva virággal, zászlókkal, transzparensekkel, a nemzetközi munkás­szolidaritást hirdető jelszavakkal kö­szöntsék a párt és az ország vezetőit, akik a dísztribünről, Georgi Dimitrov mauzó­leumának mellvédjéről tekintették meg a felvonulást, élükön Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkárával, az államta­nács elnökével. A felvonulók jelszavai a fejlett szocialista társadalom építésére mozgósító X. pártkongresszust, az ország VI. ötéves tervét, a megbonthatatlan bol­gár—szovjet barátságot, a békét és a szo­cializmust éltették. LONDON. Vasárnap és hétfőn számos tüntetésen és felvonuláson tettek hitet az angol dolgozók a munkásszolidaritás erő­sítése mellett, követelték az általános vá­lasztások kiírását. Hosszú idő óta először vasárnap a kommunisták és a munkás­pártiak közös felvonulást rendeztek Lon­donban. Ezt hétfőn újabb munkástüntetés követte. Minthogy Angliában a május 1-e nem munkaszüneti nap, a hétfői felvonu­lások egyben tiltakozó sztrájkkal is jár­tak. A május 1-i londoni tüntetést az építőmunkások és az acélöntők kezdemé­nyezték, minthogy a szaktanács jobbolda­liak által befolyásolt vezetősége nem szó­lította fel a dolgozókat általános sztrájkra. TOKIÓ: A japán fővárosban és az or­szág húsz prefektúrájának csaknem ezer városában és ipari központjában több millió munkás nagygyűlésekkel és fel­vonulásokkal ünnepelte meg május 1-ét. A japán munkások hitet tettek a mun­kásegység mellett: első ízben fordult elő, hogy a tokiói nagygyűlés díszemelvényén egymás mellett foglaltak helyet az összes nagy japán szakszervezet és ellenzéki párt vezetői. A tokiói nagygyűlésen nyi­latkozatot fogadtak el, amelyben a japán munkásosztály követeli Szato miniszter­­elnök és kormánya lemondását, a parla­ment feloszlatását és új választások ki­írását. A felvonulásokon gyakran hang­zott el a Békét Vietnamnak! jelszó, s az a követelés, hogy az amerikaiak takarod­janak ki Indokínából. i Tgg7apo­ LSA­ portugál hatóságok­­eb­ben az évben azzal az ürüggyel tiltot­ták be a dolgozók május 1-i ünnepségeit, hogy az állambiztonsági rendőrség kor­mányellenes tüntetések terveit leplezte le. Ennek kapcsán több személyt letartóztat­tak. DAMASZKUSZ: A Szíriai Kommunista Párt május 1-i felhívásában többek kö­zött megállapítja, hogy megnövekedett a munkásosztály szerepe az ország életé­ben. A felhívásban hangsúlyozzák, hogy harcolni kell a gazdaság állami szektorá­nak erősítéséért, a dolgozók életszínvona­lának emeléséért és a haladó rendszer megszilárdításáért. Minden eszközzel elő kell mozdítani Szíria és a szocialista or­szágok barátságának és együttműködésé­nek megszilárdítását. Ez az út biztosít­hatja a győzelmet az Izrael által meg­szállt arab területek felszabadításáért, az imperializmus és a kizsákmányolás erői ellen vívott harcban — hangoztatja a fel­hívás. ÚJ DELHI. Az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsa május 1-e alkalmából felhívással fordult az indiai néphez, hogy fokozza a harcot a radikális társadalmi reformok megvalósításáért. Az indiai munkásosztály — hangsúlyozza a felhí­vás — elidegeníthetetlen része a nemzet­közi munkásmozgalomnak, amely egy­ségfrontban harcol az imperializmus, a neokolonializmus, a monopoltőke kizsák­mányolása ellen, a dolgozó tömegek élet­­színvonalának emeléséért. DACCA: Mudzsibur Rahman, a Ben­gáli Népi Köztársaság miniszterelnöke május 1-i felhívásában több olyan intéz­kedést jelentett be, amely a tömegek helyzetének javítását célozza: emelik a kis fizetésű munkások és alkalmazottak munkabérét, növelik a lakosságnak nyúj­tandó segélyeket, megvalósítják az ár­ellenőrzést. A miniszterelnök éberségre hívta fel a fiatal független köztársaság népét az imperialista körök mesterkedé­seivel szemben. Az ünnep alkalmából Dacca és a többi bengáli város utcáit és tereit feldíszítet­ték, s a dolgozók „Világ proletárjai, egye­süljetek!”, „Éljen május 1-e, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja!”, „Él­jen a független Bengáli Népi Köztársa­ság!” jelszavak alatt vonultak fel. RAWALPINDI. Pakisztánban a köztár­saság fennállása óta először, hivatalos ünnepként emlékeztek meg május 1-ről. A nagyvárosokban felvonulásokat, tömeg­gyűléseket rendeztek. Ali Bhutto elnök május 1-e alkalmából felhívással fordult a dolgozókhoz, hogy erőfeszítéseiket az állam új alapokon való átszervezésére, „a kizsákmányolás és elnyomás minden formájának megszüntetésére” összponto­sítsák.

Next