Magyar Hírlap, 1973. szeptember (6. évfolyam, 240-269. szám)

1973-09-01 / 240. szám

Magyar Hírlap KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA üdvözlő távirat Líbia nemzeti ünnepe alkalmából Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Muammar Kadhafit, a Líbiai Arab Köztársaság forradalmi pa­rancsnoki tanácsának elnökét. Állami vezetők fogadták új ankarai nagykövetünket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fo­gadta Kapcsos Károlyt, hazánk új anka­rai nagykövetét, aki a közeljövőben uta­zik állomáshelyére. Bemutatkozó látogatások Apró Antal, az országgyűlés elnöke be­mutatkozó látogatáson fogadta Eiji To­kurát, Japán új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. ★ Péter János külügyminiszter bemutat­kozó látogatáson fogadta Waqid Moha­med Roushdyt, az Egyiptomi Arab Köz­társaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közel­jövőben adja át megbízólevelét. Péter János fogadta az osakai tartományi kormányzót Péter János külügyminiszter pénteken hivatalában udvariassági látogatáson fo­gadta Kuroda Ryoichit, Japán Osaka tar­tományának kormányzóját. A tartományi kormányzó — aki a fővárosi tanács ven­dégeként tartózkodik Budapesten — dél­előtt megbeszélést folytatott Szépvölgyi Zoltánnal, a fővárosi tanács elnökével, valamint a főváros több vezetőjével. Kuroda Ryoichi ezután Budapest ne­vezetességeivel, látnivalóival ismerkedett. A tartományi kormányzót látogatásaira elkísérte E. Tokura, Japán budapesti nagykövete is. Szépvölgyi Zoltán pénteken este vacso­rát adott az osakai tartományi kormány­zó tiszteletére. Dr. Bíró József Szófiába érkezett Dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter Ivan Nedev bolgár külkereske­delmi miniszter meghívására pénteken Szófiába érkezett. Dr. Bíró József fogadására a szófiai repülőtéren megjelent Ivan Nedev bolgár külkereskedelmi miniszter és Böjti János szófiai magyar nagykövet. Magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés Eredményesen befejeződött a magyar— jugoszláv mezőgazdasági albizottság ülés­szaka Keszthelyen. A magyar küldöttsé­get dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a jugo­szláv küldöttséget Branko Torodija, a ju­goszláv szövetségi mezőgazdasági minisz­ter első helyettese vezette. Herbert Fechncr pénteki programja Herbert Fechner, Berlin főpolgármes­tere péntek délelőtt a fővárossal ismer­kedett. Farkasinszky Lajosnak, a fővárosi tanács elnökhelyettesének kíséretében el­látogatott az óbudai lakótelepre, majd megnézte a Déli pályaudvar épülő épület­­komplexumát. A délelőtti program utol­só állomása a Bogdánfi utcai óvoda volt. Az NDK fővárosának küldöttsége dél­után a Köztisztasági Hivatalba látogatott. Útja innen a Patyolat Vállalathoz veze­tett. Komisszarenko akadémikus elutazott V. P. Komisszarenko akadémikus, a szovjet békebizottság elnökségének tag­ja, az ukrán békebizottság elnöke, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája uk­rán endokrinológiai intézetének igazga­tója néhány napos látogatást tett Ma­gyarországon. V. P. Komisszarenko akadémikus pén­teken elutazott Budapestről. Elutazott az ASZU-delegáció A Magyar Szocialista Munkáspárt bu­dapesti bizottságának meghívására augusztus 21—31. között látogatást tett hazánkban Sayed Zakinak, az egyiptomi Arab Szocialista Unió központi bizottsá­ga és végrehajtó bizottsága tagjának, az ASZÚ kairói szervezete első titkárának vezetésével az ASZÚ kairói bizottságának küldöttsége. Az egyiptomi delegációt fogadta Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a budapesti pártbi­zottság első titkára. A delegációval meg­beszélést folytatott Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbi­zottság titkára és a pártbizottság több képviselője. A kairói küldöttség látoga­tást tett Szépvölgyi Zoltánnál, a fővárosi tanács elnökénél. A vendégek megismerkedtek a fővárosi pártszervezetek munkájának tapasztala­taival, tanulmányozták több fővárosi üzem és társadalmi szervezet tevékeny­ségét. Megtekintették Budapest neveze­tességeit és ellátogattak Fejér megyébe. Az őszinte, baráti hangnemben lefolyt megbeszélések és találkozók hozzájárul­tak a két főváros politikai szervezetei kö­zötti kapcsolatok megteremtéséhez, a ma­gyar és az egyiptomi nép barátságának erősítéséhez. Az ASZÚ kairói küldöttsége pénteken elutazott Budapestről. A delegációt a Fe­rihegyi repülőtéren Katona Imre búcsúz­tatta. Az elutazásnál jelen volt Hassan A. S. Kamel, a budapesti egyiptomi nagy­­követség ideiglenes ügyvivője. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa dr. Pogány Frigyes állami díjasnak, a művészettörténeti tudományok dokto­rának, a Magyar Iparművészeti Főiskola ny. rektorának, érdemei elismeréséül, a Munka Érdemrend arany fokozata kitün­tetést adományozta. A kitüntetést dr. Sí­m­a Jenő művelődésügyi miniszterhelyet­tes pénteken nyújtotta át. ★ Az Országos Béketanács elnöksége dr. Randó Jenő nagykövetnek a békemozga­lomban kifejtett áldozatos munkájáért a magyar békemozgalom kitüntető jelvé­nyét adományozta. A kitüntetést, pénte­ken, az Országos Béketanács titkárságán adták át. Ünnepségek a XXIII. bányásznap jegyében (Folytatás az 1. oldalról) A bányászat a népgazdaság egyik leg­fontosabb ágazata. Évente mintegy 40 millió tonna ásványi nyersanyagot ter­mel, amely nélkülözhetetlen az ország növekvő tüzelőanyag-szükségletének ki­elégítésében, s a kohászat és az ipar nyersanyagellátásában. Igaz, hogy a szénbányászat termelése az utóbbi években csökkent, de a hazai villamos energia felét jelenleg is szénből állítják elő, és az ipar különböző ágaza­tai, valamint a lakosság is jelentős meny­­nyiségű szenet használ. Gyors ütemben fejlődik a szénhidrogén-bányászat, s évi kétmillió tonna kőolaj és négymilliárd köbméter földgáz termelésével segíti a vegyipar, a villamosenergia-ipar, a köz­lekedés és a lakosság korszerű energiá­val való ellátását. A hazai bauxitkincsre és a magyar—szovjet együttműködésre alapozva európai viszonylatban is jelen­tős alumíniumipar alakult ki. A bányászat arculata az utóbbi évti­zedben nagy változáson ment keresztül. A nehéz fizikai munkát nagy teljesítmé­nyű jövesztő-, rakodó-, szállító- és fúró­gépek váltották fel. Az utóbbi időben új bányák is épültek, így nemrégiben helyezték üzembe az évi 7,5 millió tonna szenet termelő gyöngyös­­visontai Thorez-külfejtést és a hozzá­kapcsolódó 800 megawatt teljesítményű Gagarin Hőerőművet. A napokban avat­ják fel Európa egyik legmodernebb bau­xitbányáját, a csaknem teljesen gépesí­tett, évi 600 ezer tonna kapacitású Ha­­limba 3. bányaüzemet. Tegnap szerte az országban megemlé­keztek a bányászok hagyományos szak­mai ünnepéről, a bányásznapról. Huszonöt éves a gépállomások hálózati Nagyszabású munkás-paraszt találko­zót rendeztek pénteken Törökszentmikló­­son, az állami mezőgazdasági gépállomá­sok és a gépjavító hálózat megalakulá­sának 25. évfordulója alkalmából. Az ün­nepségen részt vett Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács tanácsszervek osztályá­nak vezetője, és dr. Gergely István, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára. A vendégeket dr. Hegedűs Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnöke köszöntöt­te. Ezt követően Tóth János, a Szolnok megyei pártbizottság titkára mondott be­szédet. Az ünnepségen felszólalt Kazareczki Kálmán is, aki kitüntetéseket adott át. A találkozó részvevői több csoportban termelőszövetkezeteket látogattak meg. FÓRUM 31? -0­ ^ 1973. SZEPTEMBER 1. SZOMBAT 3 ÁTALAKULÓBAN A kiket érdekel a nemzetközi politika, és azokat ma elsősorban az foglalkoztat­ja, mi és miért változott a világban. Senki sem vitathatja, hogy a helyzet más, mint évekkel ezelőtt volt. Ott, ahol a hi­degháborús időszakban a feszültség fő vonalai húzódtak — egyfelől a Szovjet­unió, másfelől az Egyesült Államok, a Né­met Szövetségi Köztársaság és Francia­­ország között —, ma a kapcsolatok jelen­tős javulásának lehetünk tanúi. Közöt­tük olyan szerződések születtek, amelyek­ben — a szocialista országok elvi állás­­foglalásával és következetes gyakorlatá­val összhangban —, most már a tőkés ál­lamok is deklarálták: a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti kapcso­latok normája a békés egymás mellett élés. A nukleáris háború megakadályozá­sát célzó szovjet—amerikai megállapodás pedig az első ilyen konkrét lépés a nuk­leáris világháború veszélyének elhárí­tására. Új fejlemények következtek be Viet­namban is, ahol a népi erők a közvetlen fegyveres agresszió megszüntetésére kény­szerítették az Egyesült Államokat, és mind hatékonyabban küzdenek azért, hogy maradéktalanul megvalósuljanak a párizsi megállapodások, hogy egész Indo­kínában helyreálljon a béke. Európában létrejöttek a biztonság megteremtésének feltételei. Fontos nemzetközi szerződések mondják ki a határok sérthetetlenségét, az erőszak alkalmazásának tilalmát, a há­ború utáni Európában kialakult realitások tudomásulvételét. A Német Demokratikus Köztársaság elleni politikai blokád felszá­molásával, a demokratikus Németország teljes nemzetközi jogi elismerésével, a két német állam ENSZ-felvételének meg­indításával befejezéséhez közeledik a né­met kérdéskomplexum megoldása. Sike­res kezdet után lát hamarosan munkája második szakaszához az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet. Ezeket az eseményeket mostanában so­kan rakják egymás mellé, mint az eny­hülés építőköveit. De nem elegendő az egymáshoz szorosan illeszkedő, de mégis­csak különálló építőelemek részenkénti vizsgálata. A teljes és megbízható kép­hez össze kell rakni a mozaikokat. Az említett események együttvéve pedig a nemzetközi helyzet alapvető változását mutatják a hidegháborútól a békés egy­más mellett élés gyakorlati megvalósulá­sa felé. Ennek az átalakulásnak az ered­ményeként csökken a közvetlen konfron­táció, a világháború kirobbanásának ve­szélye. V­áb­orzás, átalakulás — tehát egy folya­­­­matról van szó, amely hosszú időn át érlelődött, és még tovább tart. Mi kell egy folyamat megítéléséhez? Látnunk kell, honnan indult, hová érkezett a vizs­gálódás pillanatában, és merre tart? Hogy honnan indult, jól tudjuk. De hol is tar­tunk most? Erre a kérdésre röviden így válaszol­hatunk: az osztályharc új szakaszába lép­tünk. De ha a választ boncolgatjuk, kide­rül, hogy e néhány szóban több magya­rázat rejlik. Először is az tűnik ki belő­le, hogy mi az enyhülést nem az osztály­harc gyengülésének, az attól való eltávo­lodásnak, vagy a harc periódusából való kilépésnek tekintjük, hanem éppen az osztályharc egyik szakaszának. Követke­zésképpen az enyhülés a harc eredménye­ként jött létre, és fenntartásához is harc­ra van szükség. Sőt, sok területen élesebb­re, mint eddig, de bizonyos fokig más formában, más módszerekkel és eszkö­zökkel. Vegyünk két példát. Az egyik esetben gondoljuk végig: ha a szocialista és a kapitalista országok a háború kiik­tatásával kívánják megvívni küzdelmü­ket, akkor nyilvánvalóan előtérbe kerül a gazdaság szférája. Ez pedig törvénysze­rűen maga után vonja a békés gazdasági verseny — e sajátos harci forma — erő­södését. A másik összefüggés ugyancsak magától értetődő: a kelet-nyugati érint­kezés kibővülése természetesen együtt jár a két ideológia harcának kiéleződésé­vel. Ha az osztályharc új szakaszáról beszé­lünk, akkor azt is kimondjuk, hogy a szo­cializmus és kapitalizmus szembenállása változatlan, hiszen közöttük húzódik az osztályharc fő frontja. Ebből következik, hogy az imperialisták továbbra is elvi el­lenségeink. Kivétel nélkül, mindegyik. Azok is, akikkel különböző konkrét kér­désekben szót tudunk érteni, és azok is, akik az enyhülés ellenzői. Mert a hang­súly az elvi jelzőn van, vagyis annak fel­ismerésén, hogy az imperializmus nem adta fel elveit, nem mondott le történel­mi céljáról, a szocializmus megdöntésé­ről. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy konkrét politikai szempontok sze­rint nem teszünk nagyon lényeges kü­lönbséget e monopoltőkés csoportok állás­­foglalása, magatartása között. A szocia­lista világnak egyáltalán nem mindegy, milyen tőkés körökkel áll szemben, s ér­deke fűződik ahhoz, hogy a tőkés világ­ban minél szélesebb befolyásos rétegek­kel lépjen r­agállapodásra a kölcsönös ér­dekek, előnyök alapján, a nukleáris há­ború megakadályozására, a fegyverkezé­si hajsza megállítására, az egyenjogú együttműködés fejlesztésére. Külpolitiká­jával segíti azokat a nyugati politikai té­nyezőket, amelyek kellő realizmussal fog­lalkoznak a világ ügyeivel. Lia ebből az új szakaszból kitekintünk­­ • a világra, néhány olyan jellegzetes­ség is a szemünkbe ötlik, amely immár az egész jelenlegi történelm­i korszakon át jellemzi a világpolitikai helyzetet. Közü­lük is az első, hogy korunkban a forra­dalmi folyamat az egész glóbuszra kiter­jed. Nincs olyan ország, nincs olyan nép, amely ne lenne részese a szocializmus és a kapitalizmus, a haladás és a reakció, a béke és a háború, a nemzeti felszabadí­tás és a gyarmatosítás erői közötti pár­viadalnak. De nemcsak földrajzi érte­lemben globális ez a harc, hanem társa­dalmi lényegét tekintve is. Támadásának iránya egyaránt a kapitalizmus, a feuda­lizmus, a félfeudalista maradvány, min­den, ami gátolja a társadalmi haladást. Kiterjedt a forradalmi harc társadalmi bázisa is. Fő ereje a munkásosztály, de vele együtt mind aktívabban lép fel a monopóliumokkal szemben a parasztság, a városi középréteg és az értelmiség A gyarmati iga alól felszabadult országok­ban az antiimperialista harcba bekapcso­­lódnak a nemzeti burzsoázia bizonyos kö­rei is. Végül pedig a jelenkori forradal­mi folyamat döntő ismérve, hogy vissza­fordíthatatlan. Az emberiség fejlődésének fő útvonalát most már megváltoztathatat­lanul a haladás erői határozzák meg. I­de érkeztünk tehát, s a kor, amelyben­­ élünk, egyértelműen a forradalmi fo­lyamat, az osztályharc előretöréséről ta­núskodik. Ez a haladás, persze, nem aka­dálytalan, bizonyítják ezt az egyes tér­ségekben mutatkozó nehézségek, nem­egyszer fájdalmas veszteségek is. De két tény vitathatatlan: a mozgás iránya a szocializmus, a haladás és a béke erői számára kedvező, és világméretekben fo­lyamatos. PÁLOS TAMÁS Folytatódnak a megyei békekonferenciák A Békés megyei békekonferenciát teg­nap tartották meg Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. A részvevőket Nagy József, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának elnöke köszöntötte. A dísz­elnökségben helyet foglalt Terényi Ist­ván, az Országos Béketanács alelnöke. A legutóbbi békekongresszus óta vég­zett munkáról Szilágyi Péter, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának al­elnöke tájékoztatta a jelenlevőket. A Békés megyei konferencián 15 kül­döttet választottak a VIII. békekong­resszusra. A békemozgalom kiváló akti­vistái közül négynek adták át az Orszá­gos Béketanács Békéért kitüntetését. A Tolna megyei békekonferenciát Szek­­szárdon rendezték. Csajbók Kálmán nép­fronttitkár megnyitó szavai után Czank József, a megyei béke és szolidaritási bi­zottság főtitkára beszámolt a Tolna me­gyei békemozgalmi munkáról. A vendé­gek között helyet foglalt Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei bizottságának titkára, Hantos János, a Magyar Vörös­­kereszt főtitkára, az Országos Béketa­nács alelnöke, továbbá Majoros Balázs, az MSZMP KB alosztályvezetője, aki a nemzetközi békemozgalom időszerű kér­déseit ismertette. A VIII. békekongresszusra 13 megyei küldöttet választottak, majd ezt köve­tően a békemozgalom legkiválóbb akti­vistáit kitüntették. A Pest megyei Tanács dísztermében tartott konferencián dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, az Országos Béke­tanács alelnöke is részt vett. A beszámo­lót dr. Barna Lajos, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának alelnöke, a fóti gyermekváros igazgatója terjesztette elő, majd megválasztották a megye 21 küldöttét a VIII. országos békekongresz­­szusra. ________________ Képviselőcsoport ülése Pénteken ülést tartott az országgyűlési képviselők Győr-Sopron megyei csoport­ja. A testület megtekintette az új győri ifjúsági házat, majd a megye lakosságá­nak idegenforgalmáról és ifjúsági turiz­musáról tárgyalt. Ezután a képviselők I­ Apóton, a Szigetköz kirándulóközponttá fejlesztésének lehetőségeiről tájékozód­tak, majd megtekintették a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárat

Next