Magyar Hírlap, 1973. szeptember (6. évfolyam, 240-269. szám)
1973-09-01 / 240. szám
Magyar Hírlap KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA üdvözlő távirat Líbia nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Muammar Kadhafit, a Líbiai Arab Köztársaság forradalmi parancsnoki tanácsának elnökét. Állami vezetők fogadták új ankarai nagykövetünket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Kapcsos Károlyt, hazánk új ankarai nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Bemutatkozó látogatások Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Eiji Tokurát, Japán új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. ★ Péter János külügyminiszter bemutatkozó látogatáson fogadta Waqid Mohamed Roushdyt, az Egyiptomi Arab Köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben adja át megbízólevelét. Péter János fogadta az osakai tartományi kormányzót Péter János külügyminiszter pénteken hivatalában udvariassági látogatáson fogadta Kuroda Ryoichit, Japán Osaka tartományának kormányzóját. A tartományi kormányzó — aki a fővárosi tanács vendégeként tartózkodik Budapesten — délelőtt megbeszélést folytatott Szépvölgyi Zoltánnal, a fővárosi tanács elnökével, valamint a főváros több vezetőjével. Kuroda Ryoichi ezután Budapest nevezetességeivel, látnivalóival ismerkedett. A tartományi kormányzót látogatásaira elkísérte E. Tokura, Japán budapesti nagykövete is. Szépvölgyi Zoltán pénteken este vacsorát adott az osakai tartományi kormányzó tiszteletére. Dr. Bíró József Szófiába érkezett Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Ivan Nedev bolgár külkereskedelmi miniszter meghívására pénteken Szófiába érkezett. Dr. Bíró József fogadására a szófiai repülőtéren megjelent Ivan Nedev bolgár külkereskedelmi miniszter és Böjti János szófiai magyar nagykövet. Magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés Eredményesen befejeződött a magyar— jugoszláv mezőgazdasági albizottság ülésszaka Keszthelyen. A magyar küldöttséget dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a jugoszláv küldöttséget Branko Torodija, a jugoszláv szövetségi mezőgazdasági miniszter első helyettese vezette. Herbert Fechncr pénteki programja Herbert Fechner, Berlin főpolgármestere péntek délelőtt a fővárossal ismerkedett. Farkasinszky Lajosnak, a fővárosi tanács elnökhelyettesének kíséretében ellátogatott az óbudai lakótelepre, majd megnézte a Déli pályaudvar épülő épületkomplexumát. A délelőtti program utolsó állomása a Bogdánfi utcai óvoda volt. Az NDK fővárosának küldöttsége délután a Köztisztasági Hivatalba látogatott. Útja innen a Patyolat Vállalathoz vezetett. Komisszarenko akadémikus elutazott V. P. Komisszarenko akadémikus, a szovjet békebizottság elnökségének tagja, az ukrán békebizottság elnöke, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája ukrán endokrinológiai intézetének igazgatója néhány napos látogatást tett Magyarországon. V. P. Komisszarenko akadémikus pénteken elutazott Budapestről. Elutazott az ASZU-delegáció A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottságának meghívására augusztus 21—31. között látogatást tett hazánkban Sayed Zakinak, az egyiptomi Arab Szocialista Unió központi bizottsága és végrehajtó bizottsága tagjának, az ASZÚ kairói szervezete első titkárának vezetésével az ASZÚ kairói bizottságának küldöttsége. Az egyiptomi delegációt fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. A delegációval megbeszélést folytatott Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság titkára és a pártbizottság több képviselője. A kairói küldöttség látogatást tett Szépvölgyi Zoltánnál, a fővárosi tanács elnökénél. A vendégek megismerkedtek a fővárosi pártszervezetek munkájának tapasztalataival, tanulmányozták több fővárosi üzem és társadalmi szervezet tevékenységét. Megtekintették Budapest nevezetességeit és ellátogattak Fejér megyébe. Az őszinte, baráti hangnemben lefolyt megbeszélések és találkozók hozzájárultak a két főváros politikai szervezetei közötti kapcsolatok megteremtéséhez, a magyar és az egyiptomi nép barátságának erősítéséhez. Az ASZÚ kairói küldöttsége pénteken elutazott Budapestről. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Katona Imre búcsúztatta. Az elutazásnál jelen volt Hassan A. S. Kamel, a budapesti egyiptomi nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Pogány Frigyes állami díjasnak, a művészettörténeti tudományok doktorának, a Magyar Iparművészeti Főiskola ny. rektorának, érdemei elismeréséül, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Síma Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes pénteken nyújtotta át. ★ Az Országos Béketanács elnöksége dr. Randó Jenő nagykövetnek a békemozgalomban kifejtett áldozatos munkájáért a magyar békemozgalom kitüntető jelvényét adományozta. A kitüntetést, pénteken, az Országos Béketanács titkárságán adták át. Ünnepségek a XXIII. bányásznap jegyében (Folytatás az 1. oldalról) A bányászat a népgazdaság egyik legfontosabb ágazata. Évente mintegy 40 millió tonna ásványi nyersanyagot termel, amely nélkülözhetetlen az ország növekvő tüzelőanyag-szükségletének kielégítésében, s a kohászat és az ipar nyersanyagellátásában. Igaz, hogy a szénbányászat termelése az utóbbi években csökkent, de a hazai villamos energia felét jelenleg is szénből állítják elő, és az ipar különböző ágazatai, valamint a lakosság is jelentős menynyiségű szenet használ. Gyors ütemben fejlődik a szénhidrogén-bányászat, s évi kétmillió tonna kőolaj és négymilliárd köbméter földgáz termelésével segíti a vegyipar, a villamosenergia-ipar, a közlekedés és a lakosság korszerű energiával való ellátását. A hazai bauxitkincsre és a magyar—szovjet együttműködésre alapozva európai viszonylatban is jelentős alumíniumipar alakult ki. A bányászat arculata az utóbbi évtizedben nagy változáson ment keresztül. A nehéz fizikai munkát nagy teljesítményű jövesztő-, rakodó-, szállító- és fúrógépek váltották fel. Az utóbbi időben új bányák is épültek, így nemrégiben helyezték üzembe az évi 7,5 millió tonna szenet termelő gyöngyösvisontai Thorez-külfejtést és a hozzákapcsolódó 800 megawatt teljesítményű Gagarin Hőerőművet. A napokban avatják fel Európa egyik legmodernebb bauxitbányáját, a csaknem teljesen gépesített, évi 600 ezer tonna kapacitású Halimba 3. bányaüzemet. Tegnap szerte az országban megemlékeztek a bányászok hagyományos szakmai ünnepéről, a bányásznapról. Huszonöt éves a gépállomások hálózati Nagyszabású munkás-paraszt találkozót rendeztek pénteken Törökszentmiklóson, az állami mezőgazdasági gépállomások és a gépjavító hálózat megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vett Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője, és dr. Gergely István, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára. A vendégeket dr. Hegedűs Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnöke köszöntötte. Ezt követően Tóth János, a Szolnok megyei pártbizottság titkára mondott beszédet. Az ünnepségen felszólalt Kazareczki Kálmán is, aki kitüntetéseket adott át. A találkozó részvevői több csoportban termelőszövetkezeteket látogattak meg. FÓRUM 31? -0 ^ 1973. SZEPTEMBER 1. SZOMBAT 3 ÁTALAKULÓBAN A kiket érdekel a nemzetközi politika, és azokat ma elsősorban az foglalkoztatja, mi és miért változott a világban. Senki sem vitathatja, hogy a helyzet más, mint évekkel ezelőtt volt. Ott, ahol a hidegháborús időszakban a feszültség fő vonalai húzódtak — egyfelől a Szovjetunió, másfelől az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország között —, ma a kapcsolatok jelentős javulásának lehetünk tanúi. Közöttük olyan szerződések születtek, amelyekben — a szocialista országok elvi állásfoglalásával és következetes gyakorlatával összhangban —, most már a tőkés államok is deklarálták: a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok normája a békés egymás mellett élés. A nukleáris háború megakadályozását célzó szovjet—amerikai megállapodás pedig az első ilyen konkrét lépés a nukleáris világháború veszélyének elhárítására. Új fejlemények következtek be Vietnamban is, ahol a népi erők a közvetlen fegyveres agresszió megszüntetésére kényszerítették az Egyesült Államokat, és mind hatékonyabban küzdenek azért, hogy maradéktalanul megvalósuljanak a párizsi megállapodások, hogy egész Indokínában helyreálljon a béke. Európában létrejöttek a biztonság megteremtésének feltételei. Fontos nemzetközi szerződések mondják ki a határok sérthetetlenségét, az erőszak alkalmazásának tilalmát, a háború utáni Európában kialakult realitások tudomásulvételét. A Német Demokratikus Köztársaság elleni politikai blokád felszámolásával, a demokratikus Németország teljes nemzetközi jogi elismerésével, a két német állam ENSZ-felvételének megindításával befejezéséhez közeledik a német kérdéskomplexum megoldása. Sikeres kezdet után lát hamarosan munkája második szakaszához az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Ezeket az eseményeket mostanában sokan rakják egymás mellé, mint az enyhülés építőköveit. De nem elegendő az egymáshoz szorosan illeszkedő, de mégiscsak különálló építőelemek részenkénti vizsgálata. A teljes és megbízható képhez össze kell rakni a mozaikokat. Az említett események együttvéve pedig a nemzetközi helyzet alapvető változását mutatják a hidegháborútól a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósulása felé. Ennek az átalakulásnak az eredményeként csökken a közvetlen konfrontáció, a világháború kirobbanásának veszélye. Váborzás, átalakulás — tehát egy folyamatról van szó, amely hosszú időn át érlelődött, és még tovább tart. Mi kell egy folyamat megítéléséhez? Látnunk kell, honnan indult, hová érkezett a vizsgálódás pillanatában, és merre tart? Hogy honnan indult, jól tudjuk. De hol is tartunk most? Erre a kérdésre röviden így válaszolhatunk: az osztályharc új szakaszába léptünk. De ha a választ boncolgatjuk, kiderül, hogy e néhány szóban több magyarázat rejlik. Először is az tűnik ki belőle, hogy mi az enyhülést nem az osztályharc gyengülésének, az attól való eltávolodásnak, vagy a harc periódusából való kilépésnek tekintjük, hanem éppen az osztályharc egyik szakaszának. Következésképpen az enyhülés a harc eredményeként jött létre, és fenntartásához is harcra van szükség. Sőt, sok területen élesebbre, mint eddig, de bizonyos fokig más formában, más módszerekkel és eszközökkel. Vegyünk két példát. Az egyik esetben gondoljuk végig: ha a szocialista és a kapitalista országok a háború kiiktatásával kívánják megvívni küzdelmüket, akkor nyilvánvalóan előtérbe kerül a gazdaság szférája. Ez pedig törvényszerűen maga után vonja a békés gazdasági verseny — e sajátos harci forma — erősödését. A másik összefüggés ugyancsak magától értetődő: a kelet-nyugati érintkezés kibővülése természetesen együtt jár a két ideológia harcának kiéleződésével. Ha az osztályharc új szakaszáról beszélünk, akkor azt is kimondjuk, hogy a szocializmus és kapitalizmus szembenállása változatlan, hiszen közöttük húzódik az osztályharc fő frontja. Ebből következik, hogy az imperialisták továbbra is elvi ellenségeink. Kivétel nélkül, mindegyik. Azok is, akikkel különböző konkrét kérdésekben szót tudunk érteni, és azok is, akik az enyhülés ellenzői. Mert a hangsúly az elvi jelzőn van, vagyis annak felismerésén, hogy az imperializmus nem adta fel elveit, nem mondott le történelmi céljáról, a szocializmus megdöntéséről. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy konkrét politikai szempontok szerint nem teszünk nagyon lényeges különbséget e monopoltőkés csoportok állásfoglalása, magatartása között. A szocialista világnak egyáltalán nem mindegy, milyen tőkés körökkel áll szemben, s érdeke fűződik ahhoz, hogy a tőkés világban minél szélesebb befolyásos rétegekkel lépjen ragállapodásra a kölcsönös érdekek, előnyök alapján, a nukleáris háború megakadályozására, a fegyverkezési hajsza megállítására, az egyenjogú együttműködés fejlesztésére. Külpolitikájával segíti azokat a nyugati politikai tényezőket, amelyek kellő realizmussal foglalkoznak a világ ügyeivel. Lia ebből az új szakaszból kitekintünk • a világra, néhány olyan jellegzetesség is a szemünkbe ötlik, amely immár az egész jelenlegi történelmi korszakon át jellemzi a világpolitikai helyzetet. Közülük is az első, hogy korunkban a forradalmi folyamat az egész glóbuszra kiterjed. Nincs olyan ország, nincs olyan nép, amely ne lenne részese a szocializmus és a kapitalizmus, a haladás és a reakció, a béke és a háború, a nemzeti felszabadítás és a gyarmatosítás erői közötti párviadalnak. De nemcsak földrajzi értelemben globális ez a harc, hanem társadalmi lényegét tekintve is. Támadásának iránya egyaránt a kapitalizmus, a feudalizmus, a félfeudalista maradvány, minden, ami gátolja a társadalmi haladást. Kiterjedt a forradalmi harc társadalmi bázisa is. Fő ereje a munkásosztály, de vele együtt mind aktívabban lép fel a monopóliumokkal szemben a parasztság, a városi középréteg és az értelmiség A gyarmati iga alól felszabadult országokban az antiimperialista harcba bekapcsolódnak a nemzeti burzsoázia bizonyos körei is. Végül pedig a jelenkori forradalmi folyamat döntő ismérve, hogy visszafordíthatatlan. Az emberiség fejlődésének fő útvonalát most már megváltoztathatatlanul a haladás erői határozzák meg. Ide érkeztünk tehát, s a kor, amelyben élünk, egyértelműen a forradalmi folyamat, az osztályharc előretöréséről tanúskodik. Ez a haladás, persze, nem akadálytalan, bizonyítják ezt az egyes térségekben mutatkozó nehézségek, nemegyszer fájdalmas veszteségek is. De két tény vitathatatlan: a mozgás iránya a szocializmus, a haladás és a béke erői számára kedvező, és világméretekben folyamatos. PÁLOS TAMÁS Folytatódnak a megyei békekonferenciák A Békés megyei békekonferenciát tegnap tartották meg Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. A részvevőket Nagy József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte. A díszelnökségben helyet foglalt Terényi István, az Országos Béketanács alelnöke. A legutóbbi békekongresszus óta végzett munkáról Szilágyi Péter, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának alelnöke tájékoztatta a jelenlevőket. A Békés megyei konferencián 15 küldöttet választottak a VIII. békekongresszusra. A békemozgalom kiváló aktivistái közül négynek adták át az Országos Béketanács Békéért kitüntetését. A Tolna megyei békekonferenciát Szekszárdon rendezték. Csajbók Kálmán népfronttitkár megnyitó szavai után Czank József, a megyei béke és szolidaritási bizottság főtitkára beszámolt a Tolna megyei békemozgalmi munkáról. A vendégek között helyet foglalt Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei bizottságának titkára, Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, az Országos Béketanács alelnöke, továbbá Majoros Balázs, az MSZMP KB alosztályvezetője, aki a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseit ismertette. A VIII. békekongresszusra 13 megyei küldöttet választottak, majd ezt követően a békemozgalom legkiválóbb aktivistáit kitüntették. A Pest megyei Tanács dísztermében tartott konferencián dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, az Országos Béketanács alelnöke is részt vett. A beszámolót dr. Barna Lajos, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának alelnöke, a fóti gyermekváros igazgatója terjesztette elő, majd megválasztották a megye 21 küldöttét a VIII. országos békekongreszszusra. ________________ Képviselőcsoport ülése Pénteken ülést tartott az országgyűlési képviselők Győr-Sopron megyei csoportja. A testület megtekintette az új győri ifjúsági házat, majd a megye lakosságának idegenforgalmáról és ifjúsági turizmusáról tárgyalt. Ezután a képviselők I Apóton, a Szigetköz kirándulóközponttá fejlesztésének lehetőségeiről tájékozódtak, majd megtekintették a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárat