Magyar Hírlap, 1974. április (7. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-01 / 90. szám

0­7«. APRa*S i HÉTFŐI MAGYAR HÍRLAP A barátság térképei^^ KOHÁSZAT- VILLAMOSENERGIA /PAffr VEGYIPARi , OROSHÁZI ÜVEGGYÁR _ , fin SZÉKES­FEHÉRVÁR/ fTA DUNAMENt/hÁÉrÖMÖ­­S DUMii WOIAj/PARI VAU. JWI SZENTENDRE/ E/ETON- KÖNNYŰIPARI Iád KÖNNYŰFÉMMŰ M (l-ÜTEM)SZÁZHALOMBATU TM SZÁZHALOMBATTA CSŐGYÁR fvn szeneo/ TEXTTLMOVOJ DUNA/ VASMŰ, NOVEMBER 7ERŐMŰ TISZAI VEGYI KOMBINÁT 8”1§ BÉLAPÁTFALVAI MISKOLCI PAMUTFONODA DUNAÚJVÁROS BŐVÍTÉSE,VÁRPALOTA LENIN VÁROS “ CEMENTGYÁR KAPOSVÁRT PAMUTPONOM . . —MŰTRÁGYAGYÁR (V. ÖTÉVES TERVBEN) DUNAÚJVÁROS! PAPÍR­BÁNYÁSZAT: EKJAPAJADSZEBK­ '—ÓLAFÍNMŐ • B 11 „ GYÁR-HI/UÁHPAPMOYÁMt­ E JURÁNBÁNYÁSZAT qB1B BARATSAG KŐOLAJVEZETÉK —­­IOLA,JFELDOLGOZÓ MP,T°,POP.1 , ÜZEME • PÉCS TÉRSÉGE , HUOKVTBS VILLAMOS TÁVVEZE- *$°^S TERVBEN) A BUDAPEST MZ.HÁZGYÁR DÉL-ALFÖLDI MÓL­AJ SS TÉRSAJÓSZÖGED-OÖD TISZAMÉNT! VEGYIMŰVEK ^ SZENTENDRE!­UT GÉPIPAR­FÖLDGÁZ R,TERMELÉS FÖLDGÁZVEZETÉK BUDAPESTI ESZ. H.SZ. Pg GOPDOLOCSAPAGY SZEGED TÉRSÉGE (AZ ÖT ÉVES TERVIDŐSZAKBAN) f ^^^vEGW^R, HÁZGYÁRÁN ^ MŰVEK, DEBRECEN TSOKW­DS ^TAMOSTÁVVEZETÉK^^azZ A térképet nézve feltűnik, hogy nincs az országnak egyetlen olyan része sem, ahol szovjet szakemberek ne dolgoztak volna, vagy ne szovjet gépek termelné­nek. A háború utáni újjáépítéstől a paksi atomerőmű építéséig a Szovjetunió baráti támogatása mindig biztos támasza volt a magyar ipar fejlődésének. A vaskohászat szinte teljes mértékben szovjet vasércet dolgoz fel; a kőolajfeldolgozás és a tere­bélyesedő vegyipar nagyrészt a Szovjet­unióból kapja a nyersanyagot A magas­­feszültségű távvezetéken villamos ener­giát juttatnak hazánkba. A szovjet fenyő­fűrészáru, a cellulóz, a gyapot és sok más nyersanyag a könnyűipart segíti. Ugyanakkor a magyar feldolgozóipar fej­lődésében döntő szereptet játszanak a nagyarányú szovjet rendelésert, vásárlá­sok. . A Szovjetunió sokoldalú segítségének emlékezetes példája a Dunai Vasmű. Szovjet szakemberek készítették a gyár­­óriás műszaki terveinek nagy részét, szovjet gépsorok, technológiák emelték a vasműt korszerű kohászati bázissá. A szovjet gépszállítások hozzájárultak a többi kohászati üzem bővítéséhez, kor­szerűsítéséhez is. A Székesfehérvári Könnyűfémmű és az aluminiumipari üze­mek ismételt bővítésében, az új ajkai timföldgyár létrehozásában nagy része van a szovjet—magyar alumíniumegyez­ménynek és termelési kooperációnak. Együttműködésünk jelentős alkotásai a világ legnagyobb vezetékrendszerei közé tartozó Barátság kőolajvezeték, a 400 kW-os elektromos távvezeték, a most épülő Testvériség gázvezeték és a 750 kW-os új villamos távvezeték. A százha­lombattai Dunai Hőerőmű első gépegysé­gei, a November 7. Erőmű turbinái ugyancsak szovjet termékek. A könnyű­ipar eddig is nagy mennyiségben vásá­rolt szovjet gépeket a pamutfonodák bő­vítéséhez, mindenekelőtt a szegedi, a miskolci és kaposvári fonodáknak. Az orosházi táblaüveggyárat, a szentendrei betoncsőgyárat, a hazai házgyárak háló­zatát szintén — a példákat még sokáig lehetne sorolni — szovjet gépekkel sze­relték fel. Az utóbbi években gyorsuló ütemben vásárolunk a Szovjetunióból egész gépso­nitrovémiai IPAPraeptP, miskolci házgyár balatonfözfő- vegyírao/ debreceni házgyár ALAPANYAG GYÁRTÁS SZEGED/ HÁZGYÁR : ajkai nMPOLyay/fa­gyón/ házgyár i s tt AtjfZG/Áft­rokat és gyárakat. A IV. ötéves tervidő­szakban ötven százalékkal vásárlunk töb­bet, mint az előző tervidőszakban. A kö­vetkező évek egyik legjelentősebb hazai beruházása a szovjet tervekkel, techno­lógiával és berendezésekkel épülő paksi atomerőmű lesz. A szovjet és magyar ipar közötti együttműködésben mindinkább jelentőssé válik az ipari kooperáció, a kölcsönös előnyökkel járó termelési-fejlesztési tevé­kenység. Szélesednek a kapcsolatok a számítástechnikában, a járműgyártásban és más iparágakban. Iparunk nyers­anyagellátásában egyre nagyobb jelentő­ségűek a közös beruházások, illetve a kö­zös fejlesztések. Ugyancsak növekszik a termelési, kutatási tapasztalatok cseréje, az ipari kutatások összehangolása, a ku­tatási együttműködés, a szovjet felső­fokú tanintézetekben speciális szakembe­rek képzése, és a tanulmányutak szerve­zése. Dr. Tatai Zoltán VESZPRÉM/ HÁZGYÁR 3 . A csata 125. évfordulóján ifjúsági nagygyűlés Isaszegen Zászlódíszbe öltözött vasárnap Isaszeg, a szabadságharc egyik döntő jelentőségű csatájának színhelye. Különvonatokon, autóbuszokon több mint 15 ezer Pest me­gyei KISZI fiatal tisztelgett a 125 évvel ezelőtt, 1849. április 6-án megvívott üt­közet hőseinek emlékműve előtt, s tett hitet a szocializmus, az internacionaliz­mus melletti elkötelezettségéről. Zászlókkal, feliratokkal, dalolva vo­nultak az egykori csata színhelyén ren­dezett nagygyűlésre, amelyen megjelent Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Barabás János, a KISZ központi bizott­ságának titkára, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Szilágyi János vezérőrnagy, a megyei rendőr-fő­kapitányság vezetője, dr. Dobi Ferenc, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának ve­zető titkára, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Az ünnepség vendége volt Pest megye testvérmegyéjének, az omszki Komszo­­molnak a küldöttsége, I. P. Gudkov első titkár vezetésével. A nagygyűlést Árpási Zoltán, a Pest megyei KTSZ-bizottság első titkára nyi­totta meg, majd Pullai Árpád szólt a fiatalokhoz. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után megkoszorúzták az isaszegi csata hőseinek emlékére állított szobrot. A nagygyűlés az Amfora polbeat együt­tesének műsorával, közös énekléssel fe­jeződött be. Délután a község négy pont­ján felállított színpadon kulturális mű­sorral és sportbemutatókkal szórakoztat­ták a fiatalokat. A gazdag műsorban töb­bek között fellépett a tízéves fennállását ünneplő váci KISZ-kórus, a Tápió-menti népi együttes, a monori József Attila Gimnázium és a Csepel Autógyár ifjú­sági irodalmi színpada, valamint Nagy­kőrös gimnáziumainak egyesített ének­kara Ismét teljes kapacitással dolgozik a Gagarin Hőerőmű Huszonnégy órás megfeszített munká­val kijavították a szakemberek a Gagarin Hőerőmű péntek éjjel elromlott beren­dezéseit. Szombaton este ismét bekap­csolhatták az ország villamosenergia-há­­lózatába a IV. számú 200 megawattos turbinát. A gépegység vasárnap már tel­jes kapacitással termelt. A hőerőmű — hogy az átmeneti energián lányt pótolni tudja — igénybe vette a visontai felszíni fejtés bányászainak segítségét is, akik több mint húszezer tonna lignitet szállí­tottak a működő egységekhez. A bányászok és az energetikusok pél­dás együttműködésének köszönhető, hogy a váratlan üzemzavar ellenére is zavar­talan volt az ország villamosenergia-el­­látása. fórum A jogsértések ellen A közelmúlt napokban két fontos, egy­mással közös vonásokat mutató nem­zetközi eseménynek lehettünk tanúi: Hel­sinkiben és Stockholmban. A finn fővá­rosban a chilei katonai junta bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottság tárgyalt, a stockholmi értekezlet témája pedig a pá­rizsi Vietnam-megálapodások teljesítésé­nek vizsgálata volt. E két rendezvényt több körülmény is összekapcsolja. A tárgyalások színhelyé­nek földrajzi közelsége azt jelzi, hogy a hagyományosan semleges politikát foly­tató két skandináv ország szívesen vál­lalja a házigazda szerepét haladó célú, antiimperiatista összejöveteleken, sőt — mint Sorsa finn kormányfő megnyitó sza­­vai, s Kekkonen elnök fogadása mutatja — hivatalosan is azonosítják magukat az összejövetelek célkitűzéseivel. A másik, ennél is fontosabb hasonlóság: a világ minden tájáról összesereglett neves sze­mélyiségek, nemzetközi szervezetek a milliókat egyesítő szervezett béke-világ­­mozgalmat erősítve hallatják mind sű­rűbben szavukat, s fellépéseik hatékony­ságát nemcsak a részvevők és az általuk képviselt országok növekvő száma, hanem összejöveteleik gyakorisága is fokozza. Helsinkiben jogászokból, politikusok­ból, szakszervezeti vezetőkből és a kul­turális élet képviselőiből alakult bizott­ság leszögezte, hogy a junta megsérti a nemzetközi jog alapvető normáit, s — mint a náci háborús bűnösök nürnbergi perében is közreműködött szovjet kép­viselő megjegyezte — egyebek között az 1949-es genfi konvenciót, amely a háború áldozatainak és családtagjaiknak védel­méről szól. A nemzetközi közvélemény­ben nyomasztó fogalommá vált Dawson­­börtönszigeten végbemenő szörnyűségek, a sokszor rejtett kamerával felvett és rendkívüli nehézségek árán külföldre juttatott filmfelvételek lidércnyomásos képei önmagukért beszéltek. A helsinki megbeszélésekhez kapcsolódva készítet­ték elő a Russelt-bíróság ülését, amely végrehajtható ítéletet ugyan nem hozhat a chilei bűntettek ügyében, de jogi ala­pon is megbélyegzi a dél-amerikai or­szágban történteket. A stockholmi Vietnam-konferencia végrehajtó bizottságának kibővített ülé­se már korábban felhívást intézett min­den nemzetközi és országos társadalmi szervezethez, hogy vegyen részt az érte­kezlet munkájában. A háromszáznál több küldött jelenléte azt a széles körű társa­dalmi támogatást jelezte, amely a tanács­kozásokat övezte. Szóba kerültek az Egyesült Államok és a saigoni rezsim jog­sértő lépései, az amerikai fegyverszállí­tások, a felderítő repülések, a civilruhába öltöztetett katonai tanácsadók jelenléte, a saigoni rezsim területszerző akciói, a demokratikus szabadságjogok lábbal tip­­rása és a párizsi megállapodásokat súlyo­san sértő egyéb cselekmények. A nemzetközi közvélemény hangja a szocialista és más haladó országok kor­mányainak erőfeszítéseivel együttesen, napjainkban a nemzetközi politika olyan fontos tényezője, amelyet — mint hosz­­szabb távon a nukleáris fegyverkezést fékező egyezmények, a vietnami és kö­zel-keleti fejlemények is mutatják — nem hagyhatnak már figyelmen kívül sem a legreakciósabb rendszerek, sem nyílt vagy burkolt támogatóik. . B. A. Megszépült a margitszigeti szökőkút Újjáépítették a margitszigeti szökőkutat. A rekonstrukció során nagy teljesítményű motorokat helyeztek üzembe és nyolcvan darab 500 wattos fényszórót szereltek fel (a( fotó)

Next