Magyar Hírlap, 1974. december (7. évfolyam, 331-360. szám)
1974-12-01 / 331. szám
2 1974. DECEMBER 1. VASÁRNAP ^1^~1|» E HZE,IQZI POLITIKA ________Magyar Hírlap Meghosszabbították az ENSZ-csapatok megbízatását A Biztonsági Tanács a közel-keleti helyzetről (UPI, Reuter, DPA, TASZSZ) A Biztonsági Tanács péntek esti ülése 13 szavazattal, ellenszavazat nélkül, határozatot hozott a Golán-fennsíkon, az Izrael és Szíria közötti demarkációs vonalnál állomásozó ENSZ-erők mandátumának további 6 hónapra történő meghosszabbításáról. A szavazásban Irak és Kína nem vett részt A közel-keleti körútjáról visszatért Kurt Waldheim főtitkár a BT előtt kijelentette: véleménye szerint új konfliktus keletkezésére van lehetőség, ha a legközelebbi jövőben nem érnek el haladást a politikai rendezés vonatkozásában. A határozat felszólítja a szemben álló feleket: tartsák tiszteletben a BT tavaly októberi határozatát, és folytassák a béketárgyalásokat. Jakov Malik szovjet delegátus hangsúlyozta, hogy a csapatszétválasztás csupán első lépése volt a közel-keleti konfliktus rendezésének, semmiképpen nem szolgáltathat ürügyet a jelenlegi helyzet „befagyasztására”, és az 1967-ben az izraeli agresszor által megszállt arab területek megszállásának fenntartására. A Szovjetunió úgy véli, hogy e térségben a tartós békéhez vezető egyedüli megbízható út, minden megszállt arab terület teljes felszabadítása, a palesztinai arab nép önrendelkezésre és saját államiságának megteremtésére való törvényes jogának realizálása, valamint a konfliktus szférájában levő valamennyi ország biztonságának és függetlenségének megbízható és szilárd szavatolása. Mindezt el lehet és el is kell érni az ENSZ határozatának megfelelően e célból létrehozott genfi békekonferencia keretei között. Az ENSZ közgyűlése pénteken elfogadta a különleges politikai bizottság határozatát, amely szerint Izrael az elfoglalt területek polgári lakosságával szemben megsérti a genfi egyezményeket. A dokumentum követeli, hogy Izrael haladéktalanul szüntesse be a megszállt területek bekebelezését és kolonizációját A közgyűlés — ugyancsak a különleges politikai bizottság javaslatára — határozatot hozott arról, hogy Izrael felelős a Szíriai Kuneitra városának lerombolásáért. r w_ IY-iT' n . wu Közlemény a PFSZ-küldöttség moszkvai tárgyalásairól (TASZSZ) Szombaton Moszkvában közleményt adtak ki Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttségének látogatásáról. A delegációt, amely Jasszer Arafatnak, a PFSZ VB elnökének vezetésével november 25-től 30-ig tartózkodott a szovjet fővárosban, fogadta Alekszej Koszigin miniszterelnök, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára és Andrej Gromiko külügyminiszter. A közlemény hangoztatja, hogy a Szovjetunió támogatta és támogatni fogja a palesztinai arab nép harcát törvényes jogát az önrendelkezésre, a saját nemzeti haza létrehozására, egészen a saját államiság mgvalósításáig. A szovjet fél kifejezte meggyőződését, hogy a közel-keleti problémakomplexum rendezése a leghatékonyabban a genfi közel-keleti békeértekezlet kereteiben valósulhat meg, s a konferencia munkájában más részvevőkkel egyenjogú alapon részt kell venniük a palesztinai arab nép képviselőinek. A PFSZ küldöttsége mélységes elismerését fejezte ki a Szovjetuniónak a Palesztinai probléma megoldásával és a közel-keleti rendezéssel kapcsolatos álláspontja miatt, valamint azért az állandó, önzetlen, hatékony támogatásért, amelyet a Szovjetunió nyújt az arab országoknak és népeknek az imperializmus, a cionizmus, az agresszió ellen, a nemzeti függetlenségért, a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harcukban. A tárgyalásokon a felek nagyra értékelték a rabati arab csúcstalálkozón egyhangúlag elfogadott döntéseket, amelyek a palesztinai problémát közvetlenül öszszekapcsolják az egész közel-keleti rendezéssel. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a rabati csúcs valamennyi részvevője a PFSZ-t ismerte el a palesztinai arab nép egyedüli törvényes képviselőjének. A közlemény végezetül bejelenti: a korábbi megállapodás értelmében megtették a szükséges gyakorlati intézkedéseket ahhoz, hogy a közeljövőben Moszkvában megnyíljék a PFSZ képviselete. HÁROM CSÚCSTALÁLKOZÓ házigazdája lesz tíz napon belül Valéry Giscard d’Estaing francia államfő. December 5-én Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára érkezik Franciaországba. Az ezt követő hétre tervezik az Európai Gazdasági Közösség kilenc tagországának párizsi állam-, illetve kormányfői összejövetelét. Ennek lezajlása után néhány nappal tengeren túli francia területen kerül sorra a francia köztársasági elnök első találkozója Gerald Forddal, az Egyesült Államok elnökével. A sorrend véletlennel is magyarázható, nagyobb szerepük van azonban kialakulásában és az időzítésben szükségszerű tényezőknek. A korunkban rögződött erőviszonyoknál fogva nyilvánvalóan első helyre került a szovjet—amerikai viszony, hiszen a szocialista és a fejlett kapitalista államot a csoportjában a többinél mérhetetlenül jelentősebb, és a világ sorsáért a legnagyobb felelősséget viselő két ország együttműködése meghatározó fontosságú. Az általuk minden más országnál összehasonlíthatatlanul nagyobb mennyiségben birtokolt stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó kétoldalú tárgyalások előtt Vlagyivosztokban nyitott új perspektíva egymagában szemlélteti ezt. Érthető, hogy az év folyamán a nyugati országokban helyükre került vezetők közül előbb találkozott az új amerikai elnök az SZKP KB főtitkárával mint az új francia államfő, s hogy az utóbbit a szocialista országok legfőbb kapitalista gazdasági partnere, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának vezetését átvevő Schmidt kancellár is megelőzte Brezsnyev programjában. Mint ahogyan Ford programjában is megelőzi a nyugatnémet kancellár a francia elnököt. A SZOVJET—FRANCIA KAPCSOLATOK jelentőségét — ahogy a jelenlegi köztársasági elnök még gazdasági és pénzügyminiszterként, amikor a két kormány közös nagy bizottsága francia tagozatának élén állt, leszögezte — intézményes jellegét, nem gyengíti a találkozásoknak a realitások által meghatározott sorrendje. Franciaország nemzetközi helyét Európában elsőrendű, a világ más részein történelmi múltjából eredő kapcsolatainál fogva fontos szerepe szabja meg. Nem véletlen, hogy nyolc év alatt most kerül sor a hetedik szovjet—francia csúcstalálkozóra, azaz jóval gyakoribb a legmagasabb szintű személyes eszmecsere a Szovjetunió és Franciaország vezetői között, mint Moszkva és más nyugati partnerek esetében. De Gaulle tábornok nyitotta meg a sort 1966 nyarán, Pompidou elnök folytatta 1970 októberében. Egy évre rá Brezsnyev viszonozta a látogatást (ekkor foglalták okmányba a két ország közötti együttműködés alapelveit), majd egy esztendő kihagyása után évente két találkozó következett. 1973 januárjában Pompidou érkezett Minszkbe, júniusban az Egyesült Államokból hazatérő Brezsnyev szakította meg útját Franciaországban, az idén márciusban a már súlyos beteg Pompidou utolsó külföldi útja a Szovjetunióba vezetett, most pedig utóda fogadja Párizsban, az SZKP KB főtitkárát. Nyolc év alatt sokat változott a világ, a következetes szovjet kezdeményezések a változások jellegét megértő partnerek együttműködésével olyan gyümölcsöket értettek a de Gaulle által annak idején Moszkvában legfontosabbként jellemzett európai biztonság és a német kérdés tekintetében, mint a biztonsági és együttműködési konferencia létrehozása és — bár elhúzódó, de sikeres — folytatódása. Valamint a szovjet—NSZK, lengyel— NSZK, csehszlovák—NSZK, NDK— NSZK szerződések s a Nyugat-Berlin helyzetét rendező amerikai—brit—francia—szovjet megállapodások aláírása. Megkezdődött Bécsben a haderő és fegyverzet kölcsönös csökkentését célzó tanácskozás is, de éppen a francia kormány távolmaradása erről a fórumról, valamint a genfi leszerelési konferenciáról szemlélteti, hogy a darázsi vezetés nem tartott lépést mindenben a kedvező irányú változásokkal. Pedig sok tekim közel áll eg V~ máshoz a szovjet és’ ,a francia külpolitika álláspontja." Elég av. indokínai vagy a közel-keleti kérdéssel kapcsolatos megfogalmazásokra utalni, az *v®k során kiadott közös közleményTM’ közös nyilatkozatok szövegéből és a nemzetközi fórumokon elhangzott állásíros‘a‘a®?la bTM ,A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett elf.ednek, nem csupán a két ország v??* ,1 által aláírt deklarációkban szerepe, hanem a kétoldalú kapcsolatokban ’s érvényesülnek. Bár a francia üzletemberek például korántsem merítették ki ed. 8 a kooperációban rejlő lehetőségeket, a köztársasági elnök egészében joggal ha jf®ulY?,zzal hogy a két ország együttműködése ojlandó jellegű. ..A ELLENSÉGEI IS VANNAK azokban az enyhülésnek Franciaországb?n■ 9 van nők, akik kihasználva, hogy de e tábornok idején csak a NATO Altala,1 szervezetéből vonták ki a francia ,■ de fenntartották az országnak az Akarul Szövetséghez tartozását, az atlanba való visszacsúszást igyekeznek elnt mozdítani. Befolyásuk más közös piaci országokéval együtt az európai bizonsolági és együttműködési konferencia1^sokáig tapasztalt időhúzásban is érv^1^” sült. Ennek fényében bizony, csak nem látszik az, hogy a francia képviselt helyét a „tömbpolitikát” elutasítva hirít ják üresen a leszerelési és csapatö ’kentési tárgyalásokon. A szovjetellenes kampány, amit Brezsnyev a mirci'15'i csúcstalálkozó előtt szóvá tett, színin nem tűnt el a jobboldali francia sajtóból, sőt még hivatalos személyiségek biszédeiben is hangot kap. Hogyan lehetne iriásiképp magyarázni Poniatowski hercegnek, a kormány tekintélyes tagjának a szenátusban elmondott szavait? Nemcsak megismételte, hogy totalitáriusnak és fasiszta jellegűnek tartja a Francia Kommunista Pártot , amely, mint a kommunista Duclos mellett szocialista, radikális és gaulle-ista szenátorok is rámutattak, oroszlánrészt vállalt a fasizmus elleni harcban —, hanem még ezt is hozzáfűzte: „Diplomáciai megfontolások vezetnek abban, hogy... csak a Francia Kommunista Pártot említsem.” BELPOLITIKAI SZÁMÍTÁS — a májusi elnökválasztáson a szavazatok több mint 49 százalékát elért baloldal egységének megbontására törekvő taktika — indokolhatja a kommunistaellenes fellépést, de nem indokolhatja meg, és sem az ország belső gondjait nem enyhítheti, sem nemzetközi szerepét nem erősítheti. Ennek felismerését tükrözi a köztársasági elnök azon megállapítása is, hogy „a francia—szovjet együttműködést a két ország érdekei sugallták, és az a felismerés, hogy az európai és a világbéke biztosításában mindkét országra egyaránt nagy felelősség hárult’. Csak helyeselni lehet azt a megfogalmazását, hogy a közelgő csúcstalálkozón „a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének új szintjét kívánjuk megvalósítani”. Visszatért a témára Giscard d’Estaing keddi rádió- és televízióbeszédében is, amikor a többi közt kijelentette, hogy Franciaország békepolitikát folytat, és a szocialista országokkal fennálló viszonyában a politikai és gazdasági együttműködés elmélyítésére törekszik azzal a céllal, hogy a nemzetközi enyhülésből nemzetközi együttműködés lehessen. Ezekben a hetekben, amikor mindkét országban megemlékeztek a szovjet—francia diplomáciai kapcsolatok felvételének ötvenedik évfordulójáról, a nemzetközi enyhülés és a népek közötti barátság minden híve örömmel üdvözli az idézett szavakban tükröződő jó szándékot, és várja az ezt gyakorlatra váltó tetteket. . . Vajda Gábor Szovjet—francia kapcsolatok I VT-pr .it. A hetedik csúcstalálkozó Fidel Castro: A Kuba elleni blokádnak már nincs jelentősége Király Ferenc, az MTI havannai tudósítja jelenti: „Kuba eljutott fejlődésének ahhoz a szakaszához, amikor már nem jelent számára problémát az imperialista blokád. Annál inkább azoknak, akik a kubai blokád kátyújába jutottak, s most minden erejükkel azon fáradoznak, hogy lehetőleg presztízsveszteség nélkül hagyják el a süllyedő hajót” — jelentette ki Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, a forradalmi kormány elnöke a kubai nők II. kongreszszusának pénteki záróülésén (magyar idő szerint szombaton hajnalban mondott beszédében. Castro köszönetét fejezte ki annak a 12 országnak, amely az Amerikai Államok Szervezetének legutóbbi quitói tanácskozásán a kubai embargó feloldására szavazott. „Külön jelentősége van annak — hangsúlyozta Fidel Castro —, hogy azok az országok voltak a blokád feloldásának kezdeményezői, amelyekkel Kubának még nincs diplomáciai kapcsolata. (Venezuela, Kolumbia, Costa Rica.) A blokád hivatalosan továbbra is érvényben van, de ennek számunkra már nincs jelentősége. Legfeljebb szemlélői leszünk kimúlásának.”Belpolitikai kérdésekről szólva a kubai vezető kiemelte, hogy az elkövetkező évek egyik legfontosabb társadalmi feladata a nők egyenjogúságának megvalósítása. Mint mondotta, annak ellenére, hogy a forradalom előtt 200 ezer nő dolgozott, ma pedig több mint háromszor annyi, a vezetésben, a társadalmi posztokon nem kapják meg az őket megillető helyet. A most véget ért kongresszuson a nemzetközi nőmozgalom több kiváló személyiségét tüntették ki a Kubai Nőszövetség legmagasabb kitüntetésével, az Ana Betancourt-érdemrenddel, a többi között Valentyina Tyereskovát, Angela Danist, Allende özvegyét, akik a kongreszszuson is jelen voltak. (MTI) Kuba és a Bahama-szigetek nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesített — jelentették be pénteken este Havannában. Ezzel kilencre emelkedett azoknak a latin-amerikai országoknak a száma, amelyek diplomáciai kapcsolatban állnak a szocialista Kubával. - (MTI) Pénteken ülést tartott az RKP KB végrehajtó politikai bizottsága Nicolae Ceausescu főtitkár elnökletével. Az ülésen megalakították a végrehajtó politikai bizottság állandó irodáját, amely biztosítja a párt- és állami tevékenység koordinálását. Az állandó iroda vezetője Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, tagjai: Manea Manescu miniszterelnök, Gheorghe Oprea miniszterelnök-helyettes, Ion Patan miniszterelnök-helyettes, külkereskedelmi miniszter és Stefan Andrei, az RKP KB titkára. A végrehajtó politikai bizottság megvitatta az 1975 elején esedékes nagy nemzetgyűlési és néptanácsi választások előkészítésével kapcsolatos teendőket. Az ülés a továbbiakban személyi változásokról tárgyalt. A VPB Emil Dragonescut felmentette az állami tervbizottság elnöki tisztségéből Draganescu ezután miniszterelnök-helyettesi tisztségben egyes gazdasági szektorokat koordinál. Mihai Marinescut miniszterelnök-helyettessé és az állami tervbizottság elnökévé nevezték ki. Matéi Ghrgiu ipari építésügyi minisztert felmentették tisztségéből, és helyére Vasile Bumbaceát nevezték ki. (MTI) Pénteken a román—szovjet barátság házában tartott ünnepi ülés keretében A. P. Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára átnyújtotta a Népek Barátsága érdemrendet, amellyel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége tüntette ki a baráti társaságot, a román és a szovjet nép közötti barátság és együttműködés erősítésében szerzett érdemeiért. A két nép barátságát ünnepi beszédben méltatta Kirilenko és Mihai Dalea, az RKP KB végrehajtó politikai bizottságának póttagja, a Román—Szovjet Baráti Társaság elnöke. -------------------------------lng v Az RKP végrehajtó politikai bizottságának határozata személyi változásokról CIA-ügynökök százai Spanyolországban (TASZSZ, AP) A spanyol sajtóban olyan értesülések láttak napvilágot, hogy az utóbbi időben több száz CIA-ügynök érkezett Spanyolországba. Sajtókörökben úgy vélik, hogy az ügynökök hírszerző tevékenységet folytatnak majd Portugáliában és Spanyolországban, mert a Pentagon e két országot fontos stratégiai felvonulási terepnek tartja. Egy magas állású spanyol kormánytisztviselő Madridban kiszivárogtatta, hogy Kissinger amerikai külügyminiszter még az összas koxete spanyol kollégájával, pedro Cortinával: „Ha növekednék a CIA tevékenysége Spanyolországban’ semmi köze sem lenne magához Spanyolországhoz.” Kissinger azoitbe.’ nevn jelezte, hogy mi lehet a CIA“„nagyobb figyelmének” oka, s magát a tény? ” erősítette meg, valamint másik 8001 említett.