Magyar Hírlap, 1975. február (8. évfolyam, 32-59. szám)
1975-02-01 / 32. szám
Megjelenik a hét minden napján, a hétfői szám vasárnap esti kiadásban is. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1393. Pf. 305. Budapest VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta. 8. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Meg m MELLÉKLET Magyar Hírlap MELLÉKLETTEL: ÁRA 1 FORINT Havi előfizetési díj heti 6 napra 20,— Ft, 7 napra 25,— Ft. Előfizethető a lapkézbesítőknél, postahivatalokban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat. (H-1389 Bp., Postafiók, 149.) kirendeltségei és bizományosai terjesztik. POLITIKAI NAPILAP 1975. FEBRUÁR 1. SZOMBAT Mezőgazdasági könyvhónap Február nálunk immár tizennyolcadik éve a mezőgazdasági szakkönyv hónapja. A február elsejei ünnepélyes megnyitás mindig az ország más és más - rendszerint valamiért nevezetes — városában történik. Ma a kilencszázadik évében járó Szolnokon hirdetik meg az élelmiszer-gazdaság szakismereteit kínáló könyvek és folyóiratok huszonnyolc napos seregszemléjét. Az országszerte megrendezett kiállítások, ankétok, előadások minden bizonnyal sok tízezer szakember érdeklődését elevenítik - vagy éppen ébresztik fel, és az is valószínű, hogy az erre az alkalomra kiadott negyvenkétféle szakkönyv több százezer példánya kel majd el. Mert mint minden ilyen akció, a mezőgazdasági könyvhónap is könyvvásár. Kiemelt alkalom arra, hogy az egyén vagy a közösség megszerezze a hiányzó szakkönyvet. Alkalom ez a hónap arra is, hogy mérleget készítsenek az elmúlt év és az elmúlt évek tapasztalatairól a szakirodalom „termelői”, közvetítői és a szakirodalom használói is. És tegyük hozzá: ez a mérleg egyre pozitívabb. Évről évre meggyőzőbb, statisztikai adatokkal bizonyított elemzéseket olvashatunk ugyanis arról, hogy egy-egy élelmiszer-gazdasági üzem termelési eredményei és az üzem könyvtárának nagysága, olvasottsága között egyértelmű az összefüggés. Ez a felismerés tükröződik és szinte gyűrűzik tovább a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyik nemrég megfogalmazott állásfoglalásában is, amit érdemes szó szerint idézni: „Az élelmiszer- és fagazdasági dolgozók szakirodalmi ellátásának fokozása érdekében az üzemek vezetői tekintsék a szakirodalom termékeit termelőeszköznek Ennek megfelelően a szaklapokat és szakkönyveket - mint bármely más termelőeszközt - tartós vagy végleges használatra adják át a szakembereknek, az üzem, a gazdaság dolgozóinak." A könyv, a szakirodalom helyének, szerepének ilyen újszerű és tényszerű megfogalmazása különösen hangsúlyos most, a könyvhónap kapcsán. Mert a szakkönyv — és általában a könyvtári könyv - a közfelfogásban, de a valóságban is, eszmei értéke mellett konkrét leltári értéket képvisel; ez utóbbi a főkönyvelők rubrikáiba szorítva, gyakran akadályozhatja a szakirodalom információinak gyors áramlását. A minisztérium állásfoglalása nagyban elősegíti, hogy a szakirodalom egyébként is áttételes hatása akadálytalanabbul és ezért gyorsabban is érvényesüljön. De a most következő huszonnyolc napban mindezeken túl rejlik még egy igen fontos lehetőség. A mezőgazdasági könyvhónap eseményei ugyanis a szakembereket becsalogatják — az év más hónapjainál gyakrabban — a könyvesboltokba; a kiállítások igen sok, eddig zömében csak szakirodalmat olvasó embert vonzanak a községi, városi vagy megyei könyvtárakba, ahol a szakkönyvek mellett akarva-akaratlanul, más könyvekbe is belebotlanak. Ezek a „találkozások” talán hozzájárulnak ahhoz, hogy a szaktudást kiteljesítő mezőgazdasági könyvhónap egy kicsit a könyv hónapjává, az embert egyre teljesebbé tevő alkalommá is bővüljön. Tovább tvűlnek gazdasági kapcsolataink Magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet írtak alá Nyikolaj Patolicsev és dr. Bíró József nyilatkozata Ünnepélyes külsőségek között írták alá pénteken délután Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió 1975. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvét, amely kereskedelmi forgalmunk újabb jelentékeny bővítését helyezi kilátásba ebben az évben. A szovjet külügyminisztérium Tolsztoj utcai vendégházában Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és dr. Bíró József, hazánk külkereskedelmi minisztere látta el kézjegyével a kölcsönös áruszállításokról szóló vaskos okmányt, amelynek alapján országaink 1975-ben minden eddiginél nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le egymással. Az aláírásnál a két külkereskedelmi minisztérium vezető munkatársain és szakértőin kívül ott volt Vlagyimir Pavlov budapesti szovjet nagykövet, Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete, Kadala Miklós, a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője és számos más meghívott vendég. A jegyzőkönyv aláírását követően nyilatkozatot tett Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter. A jegyzőkönyv aláírásával — mondotta —, nagy és fontos munka fejeződött be. 1975-ben, a most folyó ötéves terv befejező évében a két, ország a kölcsönös szállítások növelését irányozza elő. A kereskedelmi forgalom a jegyzőkönyv értelmében 8,3 százalékkal növekszik 1974- hez képest, értéke pedig meghaladja a két és negyed milliárd rubelt. Az elmúlt évek tapasztalataiból ítélve azonban a két ország külkereskedelmi vállalatai tovább keresik majd a forgalom bővítésének lehetőségeit év közben is, és ennek a jó hagyománynak a figyelembevételével teljes biztonsággal elmondhatjuk, hogy a tényleges kölcsönös szállítások mértéke öt év alatt csaknem egymilliárd rubellel lesz több, mint amennyit az 1971—1975. évi hosszú lejáratú megállapodás előirányzott. Patolicsev a továbbiakban rámutatott: köztudott dolog, milyen nagy jelentőségű manapság bármely ország számára üzemeinek fűtőanyag- és nyersanyagellátása. A most aláírt jegyzőkönyv értelmében idén Magyarország ezekből a termékekből jelentős mennyiséget kap a Szovjetunióból. Egyebek között 6 millió tonna olajat, mintegy 650 ezer tonna olajterméket, 4,2 milliárd kilowattóra villamos energiát, 750 ezer tonna kokszot, 2,2 millió tonna vasércet (ferrotartalomban kifejezve), 550 ezer tonna hengereltárut, 240 ezer tonna nyersvasat, 44 ezer tonna ferroötvözetet, 33 ezer tonna rezet, 120 ezer tonna alumíniumot, több mint 500 ezer tonna műtrágyát, 20,5 ezer tonna műgumit, 1,1 millió köbméter faanyagot, 850 ezer köbméter fűrészárut, 44 ezer tonna gyapotot. A szovjet miniszter ezt követően részletesen ismertette azoknak az áruféleségeknek a listáját, amelyek szállításával hazánk járul hozzá 1975-ben a szovjet népgazdaság fejlesztéséhez és a szovjet lakosság fogyasztási cikk-szükségleteinek teljesebb kielégítéséhez. Az 1975-ös év — folytatta Patolicsev — az ötéves terv befejező éve, s attól, hogy ebben az évben országaink hogyan teljesítik egymással szemben vállalt kötelezettségeiket, bizonyos mértékben a következő ötéves terv perspektívái is függenek. Együttműködésünk egyre sokoldalúbb jelleget ölt Az együttes tevékenység legfontosabb területeinek egyike jelenleg a két ország népgazdasági terveinek koordinálása, amelyet a tervhivatalok a külkereskedelmi szervek közreműködésével (Folytatása a 7. oldalon) /1 Gyorsan nő a belkereskedelmi forgalom Huszár István felszólalása - Szurdi István beszéde A negyedik ötéves terv eddigi belkereskedelmi eredményeiről és az idei feladatokról tartottak országos értekezletet tegnap a MOM művelődési központjában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Huszár István miniszterelnök-helyettes. Szundi István belkereskedelmi miniszter bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy a X. kongresszusnak az áruellátásra vonatkozó határozatát és a negyedik ötéves terv előirányzatát teljesíti a belkereskedelem. A kiskereskedelmi áruforgalom meghaladja a negyedik ötéves tervidőszakra előírt értéket, bővülési üteme évente felülmúlja a 6 százalékot. Az elmúlt évi terv a kiskereskedelmi forgalom 8,6 százalékos növekedésével számol, ezzel szemben az emelkedés folyó áron számítva 11,4, változatlan áron pedig 9,3 százalékos volt. A tavalyi nagyobb forgalmat elsősorban az okozta, hogy a tervezettnél nagyobb ütemben nőtt a lakosság pénzbevétele, s a kereskedelem kielégítette a vártnál lényegesen nagyobb keresletet. A jelenlegi tervidőszak eddig eltelt négy esztendeje alatt a kiskereskedelmi forgalom mind az előző évihez, mind a tervezetthez képest tavaly nőtt a legnagyobb mértékben. A vállalatok idei üzletpolitikájáról szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy ki kell egészíteni a jelenlegi készleteket. Cél az, hogy a megrendelések nagysága mindenütt megfeleljen a biztonságos ellátás követelményeinek. Az ipari termékek beszerzési lehetősége — néhány termék kivételével — az idén nem romlik, sőt javul. A már megkötött szerződések arról tanúskodnak, hogy 1975-ben a korábbinál jobb a termelők szállítási készsége is. Az import részaránya a kiskereskedelemben az utóbbi öt esztendőben évente (Folytatása a 7. oldalon) Külügyminiszter-helyettesek tanácskozása Moszkvában (MTI) Moszkvában január 29—30-án megtartották a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszter-helyetteseinek tanácskozását, amelyen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről Andon Trajkov, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Frantisek Krajchc, a Lengyel Népköztársaság részéről Stanislaw Trepczynski, a Magyar Népköztársaság részéről Marjai József, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Herbert Krolikowski, a Román Szocialista Köztársaság részéről Cornel Pacoste, a Szovjetunió részéről Nyikolaj Szogyionov. A tanácskozás munkájában részt vett Nyikolaj Firjubin, a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Tesületének főtitkára. A tanácskozáson, amely a gyümölcsöző együttműködés, a testvéri barátság és kölcsönös megértés légkörében zajlott le, véleménycserére került sor egyes, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. IPU-KONFERENCIA BELGRÁDBAN (MTI, TASZSZ) Pénteken Belgrádban megkezdte tanácskozását az Interparlamentáris Uniónak az európai együttműködéssel és biztonsággal foglalkozó II. konferenciája, amelyen 25 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada parlamenti csoportjainak képviselői vesznek részt. A konferencián részt vevő magyar küldöttséget Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának elnöke vezeti. A nemzetközi fórum fő feladata az, hogy elősegítse az európai biztonság és együttműködés kérdésével foglalkozó tanácskozás második szakaszának mielőbbi befejezését és a zárószakasz legmagasabb szinten a közeljövőben történő megtartását. A konferencia M. G. S. Chillonnak, az Interparlamentáris Unió elnökének megnyitó szavaival kezdődött, majd ismertették Tito jugoszláv államfőnek és Waldheim ENSZ- főtitkárnak a konferenciához intézett üdvözletét Az ünnepélyes megnyitó után a konferencia, az általános vitával, megkezdte érdemi munkáját. Átalakították A FRANCIA KABINETET (AFP, AP, UPI) Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök pénteken átalakította a kormányt. A kabinetben történt változásokról Giscard d’Estaing és Jacques Chirac miniszterelnök pénteki másfél órás eszmecseréje után tájékoztattak. Az államfő menesztette az ország eddigi hadügyminiszterét, valamint posta- és távközlésügyi államtikárát. Jacques Soufflet, a menesztett hadügyminiszter az utóbbi időben mind a kormány, mind pedig magas rangú katonatisztek támadásainak kereszttüzébe került, mert nem lépett fel kellő eréllyel, a hadseregen belüli rossz életkörülmények ellen tiltakozó katonákkal szembeni A DÁN KORMÁNYVÁLSÁG MEGOLDÁSÁÉRT (DPA, UPI) A dán parlamentben képviselt tíz párt közül hatnak a képviselői pénteken tárgyalásokat folytattak Kari Skyttével, a parlament elnökével, a Paul Hartling kisebbségi kormányának lemondását követő kormányválság megoldásának lehetőségéről. A megbeszélésen részt vevő pártok, amelyek a Folketing 179 mandátuma közül összesen 152-őt birtokolnak, többségi kormánykoalíció létrehozása mellett szálltak síkra. SPANYOLORSZÁGI SZTRÁJKOK (TASZSZ) Spanyolországban fokozódik a sztrájkmozgalom: csupán az elmúlt év decemberében több mint félmillió ember szüntette be a munkát, noha az érvényben lévő törvények értelmében a sztrájk bűnténynek számít. Az új év kezdetén ez folytatódott. Ezen a héten Biscaya tartományban mintegy nyolcezer munkás sztrájkolt. A munkabeszüntetések fő oka az infláció példátlan növekedése. A Mundo című lap adatai szerint a megélhetési költségek 1974- ben legkevesebb 18 százalékkal növekedtek. A munkanélküliség az utóbbi harminc évben a legmagasabb szintet ér „HÉJAK" AZ ATOM SOROMPÓ ELLEN (MTI) A hatalmon levő Liberális Demokrata Pártban akció indult az atomsorompóegyezmény ratifikálásának megakadályozására. Miki Takeo miniszterelnök és Mijazava Kiicsi külügyminiszter nyilvánosan elkötelezte magát a Japán által 1970-ben aláírt egyezmény parlamenti ratifikálása mellett. A Liberális Demokrata Párt „héjái” azonban igyekeznek megakadályozni az atomsorompó-egyezmény törvényesítését. A konzervatív párt védelmi ügyekkel foglalkozó kutató tanácsa pénteki ülésén arra a konklúzióra jutott, hogy ,,nem érett meg, az idő az atomsorompóegyezmény ratifikálására”. A NAP HÍREIBŐL