Magyar Hírlap, 1975. szeptember (8. évfolyam, 237-261. szám)

1975-09-02 / 237. szám

Megnyílt az ENSZ rendkívüli ülésszaka Tegnap New Yorkban megkezdődött az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszaka, amely alapvetően gazdasági kérdéseket tár­gyal. Középpontban a fejlődő országok gazdaságfejlesztésének ne­hézségei, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megreformálása áll. A gazdasági viták azonban — minden valószínűség szerint — nem kerülik meg a fontos politikai kérdéseket sem. (AFP, ADN, TASZSZ) Közép­európai idő szerint hétfőn 16 óra 10 perckor megnyílt New York­ban az ENSZ közgyűlésének 7. rendkívüli ülésszaka, amelyet a nemzetközi gazdasági kérdések és együttműködés­­megvitatásának szentelnek. A tanácskozást Abdelaziz Bu­­teflika algériai külügyminiszter nyitotta meg. Az algériai diplo­mácia vezetőjét a küldöttek meg­választották a rendkívüli közgyű­lés elnökévé. Az ülésen, amelyen 133 ország képviselői — köztük több mint 50 állam külügyminisztere — vesz­nek részt, először ügyrendi kérdéseket vitatnak meg, és a ha­tározatok megszövegezésbe, töb­bek között, létrehoznak egy „ad hoc” plenáris bizottságot. A bi­zottság alakítja meg a későbbiek­ben a különböző témakörökkel foglalkozó munkacsoportokat.­­ Közép-európai idő szerint a ké­ső esti órákban kezdődött meg az általános vita, amelyre már több mint százan jelentkeztek felszó­lalásra. A rendkívüli ülésszak el­ső napján szólalt fel a Közös Piac nevében Mariano Rumor olasz külügyminiszter, több latin-ame­rikai állam küldötte, valamint Daniel Moynihan, az Egyesült Államok ENSZ-delegátusa, aki a Közel-Keleten tartózkodó Kissin­ger külügyminiszter nevében mondott beszédet. --------------------------(íd6cT7— A portugál Jobboldal Sosicalvss éllesi Szociáldemokrata csúcs a portugáliai helyzetről (MTI, Reuter, DPA) A portu­gál konzervatív katonai és poli­tikai erők újabb támadást indí­tottak Goncalves tábornok ellen, hogy megakadályozzák vezérkari főnöki tisztsége átvételében. Mo­rais da Silva tábornok, a légierő főparancsnoka a lisszaboni esti lapokban közzétett nyilatkozatá­ban elutasítja Goncalves kineve­zését, mert „az nem járul hozzá a fegyveres erőknél meglevő fe­szültség csökkentéséhez". Az Azori-szigetek főparancsno­ka a vasárnapi portói lapok ta­núsága szerint Gomes elnökhöz intézett táviratában állást foglalt az új miniszterelnök, Azevedo és az új vezérkari főnök, Goncalves ellen. Soares, a Portugál Szocialista Párt főtitkára a DPA-nak adott vasárnapi nyilatkozatában pártja döntésétől tette függővé, hogy tárcát vállal-e Pinheiro de Aze­vedo kormányában. Soares egy másik kérdésre vá­laszolva mind katonai, mind po­litikai szempontból ,,végzetes­nek"’ minősítette Goncalves volt miniszterelnök kinevezését a ve­zérkari főnök tisztségébe. A portugál fővárosban hétfőn folytatódtak a kormányalakítási tárgyalások. Pinheiro de Azevedo tengernagy, Gomes elnök jelen­létében fogadta különböző pártok vezetőit,­ köztük a kommunista párt megbízottait. A nyolc baloldali és szélsőbal­­oldali politikai pártból, illetve csoportosulásból­­ megalakult „Forradalmi Egységfront” titkár­sága hétfői nyilatkozatában „ha­tározott­an elveti” a Portugál Kom­munista Pártnak azt az indítvá­nyát, hogy üljenek tárgyalóasz­talhoz a fegyveres erők külön­féle irányzatainak képviselőivel és a szocialista párt megbízottai­­val. (Reuter) Harold Wilson brit miniszterelnök meghívta Olof Palme svéd és Joop den Wyl hol­land kormányfőt, valamint Fran­cois Mitterrandt, a Francia Szo­cialista Párt főtitkárát és Willy Brandtot, a Német Szociáldemok­rata Párt elnökét, hogy pénteken Londonban üljenek össze és vi­tassák meg a portugál helyzetet — jelentette be hétfőn az angol miniszterelnök szóvivője. Soares nem lesz jelen a találkozón.­­- (TASZSZ, AFP) Ecuadorban hétfőre virradó éjszaka állam­csínykísérlet történt. Fegyveres alakulatok, élükön Raúl Gonzá­­lez Alvear vezérkari főnökkel, megtámadták az elnöki palotát, ennek védői azonban ellenállást tanúsítottak. A fővárosban fe­szült helyzet alakult ki, a palota körzetében folytatódik a lövöldö­zés. Rodriguez Lara elnök a Quitó­­tól 250 kilométerre fekvő Rio­­bamba városából ugyanakkor rádión szólította fel a lakosságot kormánya támogatására. Sergio Vásc­uez Pacheco, a fegyveres erők egyesített parancsnokságá­nak elnöke ugyancsak rádiónyi­latkozatban jelentette ki, hogy az ecuadori erők mindhárom fegyverneme hű marad az elnök­höz. Az országban kijárási tilal­mat vezettek be. Az ecuadori rádió Bogotában lehallgatott adása szerint miután megadták magukat, azonnal őri­zetbe vették Raúl González Al­vear és Juan Araújo tábornoko­kat. A két tábornok vezetésével a fellázadt katonai alakulatok több órán át megszállva tartot­ták az elnöki palotát. Az Ecuadori Kommunista Párt hétfőn nyilatkozatban ítélte el a katonai csoport államcsínykísér­­letét. Win­lt Meghiúsult puccskísérlet Ecuassilmn ­ Magyar Hirlap NEMZETKÖZI POLITIKA -FÓRUM hir 1975. SZEPTEMBER 2. KEDD 3 * A finn elnök a Szovjetunióban Kekkonen I Kosziginnal tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról) gül Urho Kekkonent és kísére­tét. Az ebéden Koszigin és Kek­­konen beszédet mondott. A szovjet kormányfő beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió és Finnország békepoliti­kájának pozitív eredményei szá­mottevően hozzájárulnak az eny­hüléshez. Hozzáfűzte: Finnország igen nagy mértékben segítette elő az európai biztonsági konferencia sikeres befejezését. A feladat most az — folytatta a szovjet mi­niszterelnök —, hogy a helsinki konferencia záróokmányában rögzített megállapodásoknak konkrét­ tartalmat adjunk. Alekszej Koszigin a továbbiak­ban elmondotta, hogy mind a Szovjetunió,­ mind pedig Finn­ország a bizalomra és a jószom­szédságra építi kapcsolatait és ez­által gyakorlatilag igazolja a zá­­róokományban megszövegezett el­vek hatékonyságát. Kekkonen válaszbeszédében rá­mutatott, hogy milyen nagy je­lentőségű a szovjet—finn megál­lapodás, amelyet kedden írtak alá a szvetogorszk, cellulóz- és papír­ipari kombinát második részlegé­nek építéséről. A finn köztársasá­gi elnök rámutatott, hogy a több­oldalú árucsere előnyös mindkét fél számára. A szovjet kormányfő és a finn államelnök hétfőn Szvetogorszk­­ban véleményt cserélt kölcsönös érdeklődésre számottartó, aktuá­lis nemzetközi kérdésekről, vala­mint megvitatta a szovjet—finn kapcsolatok számos kérdését és azok továbbfejlesztését. Ugyancsak hétfőn Szveto­­gorszkban szovjet—finn nagygyű­lést tartottak a cellulóz- és papír­ipari kombinát első részlegének üzembe helyezése alkalmából. A nagygyűlésen jelen volt Koszigin és Kekkonen. A finn államfő hét­főn hazautazott Helsinkibe. Zsoldosok Angoléban (AP, AFP) A portugál főbiztosi hivatal vasárnapi közleménye szerint Angolában a zairei támo­gatást élvező Angolai Nemzeti Felszabad­ítási Front (FLNA) csapatai folytatják előrenyomu­lásukat a főváros felé. Az MPLA vasárnap arról adott ki közleményt, hogy egy nagy­részt dél-afrikai zsoldosokból álló egység az ország déli részé­ben folytat hadműveleteket. A közlemény szerint a zsoldosok az elmúlt héten elfoglaltak több várost. António de Almeida Santos, a portugál kormány különmegbí­­zottja hétfőn délelőtt Canberrá­ban Gough Whitlam miniszterel­nökkel tárgyalt Portugál Timor helyzetéről. Értesülések szerint Ausztrália már nem utasítja vissza a részvételt egy nemzet­közi békefenntartó misszióban. Új főszerkesztő a Rudé Právo élén (CTK) A CSKP Központi Bi­zottságának elnöksége Miroslav Mocot — saját kérésére — szep­tember 1-i hatállyal felmentette a Rudé Právo főszerkesztői tiszt­sége alól. Miroslav Mocot más felelős beosztásba helyezik. A központi bizottság elnöksége egyidejűleg Oldrich Svetkát, a CSKP Központi Bizottságának titkárát bízta meg a Rudé Právo szerkesztőségének vezetésével. A baszk hazafiakért (MTI) A Béke-világtanács tit­kársága nyilatkozatot tett közzé, és abban határozottan tiltakozik a két baszk hazafi — José Anto­nio Garmandía és Angel Otaegui — ügyében kimondott halálos íté­let ellen. A BVT felhívással for­dult minden békebizottsághoz, párthoz és szakszervezethez, köz­életi személyiséghez és államfér­fihoz: haladéktalanul követeljék a spanyol kormánytól a két hazafi életének megmentését, minden politikai fogoly szabadon bocsátá­sát, amnesztia meghirdetését és az emberi jogok tiszteletben tar­tását. Ford az enyhülésről (TASZSZ) Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke a chi­cagói televízióban elhangzott nyilatkozatában foglalkozott egyes külpolitikai kérdésekkel. Hangsúlyozta, hogy az enyhülés olyan terv vagy program, amely­nek célja enyhíteni a feszültsé­get a két nagyhatalom közötti kapcsolatokban, hogy elősegítsék általában a feszültség csökkené­sét világszerte. Ford az ilyen területek közé sorolta a stratégiai fegyverzet korlátozását. Ami a stratégiai fegyverzet korlátozását illeti — mondotta az elnök — az 1972- ben aláírt egyezmény az első lé­pés volt a fegyverkezési hajsza megfékezésében. Válaszolva azoknak, akik bírálták ezt az egyezményt, Ford hangsúlyozta, hogy ezt az egyezményt teljesí­­tik. A JOGPROPAGANDA int állampolgárok vala­mennyien jogokat élvezünk és kötelezettségeket teljesí­tünk. Ám, ha nélkülözzük a mi­nimális jogi tájékozottságot, az­ elintézendő ügyeinkkel összefüg­gő leglényegesebb tudnivalókat, előnyöktől eshetünk el, jogos ér­dekeink szenvedhetnek sérelmet, vagy éppen összeütközésbe kerü­lünk az állam rendelkezéseivel. Ilyenkor következnek a bonyodal­mak, a végeláthatatlan kilincse­lések, az áldatlan viták, amiben sokszor — az ügyintéző mellett — maga az ügyfél sem vétlen. Leghelyesebb tehát tudomásul vennünk, hogy minden állampol­gár — így vagy úgy — egyben ügyfél is. S ha nem tesz szert va­lamiféle alapvető jogi ismeretek­re, ügyeinek intézése közben számtalan kellemetlenség és hát­rány érheti. A jogpropaganda mindenek­előtt ezt az ismeretszerzést, a hi­vatali útvesztőkben való maga­biztos eligazodást próbálja elő­segíteni. S ha kellő foganata van, egy idő után már nem is tűnnek olyan „félelmetesnek” a hivatali irodák és folyosók. Aki ugyanis tisztában van ügyének jellegével, hovatartozásával és elintézésének lehetőségeivel, az eleve nagyobb eséllyel lép be bármelyik állami szarv kapuján — persze, ha az ügyintéző nem veszi merő okve­­tetlenkedésnek az ügyfél puszta jelenlétét... A tájékozódást biztosító isme­retek birtokában azonban, nem­csak az ügy lebonyolítása válik gördülékenyebbé, hanem az ügy­fél és a hivatal egymáshoz való viszonyában is érezhető változás áll be. Közismert, hogy sokan még ma sem szívesen keresik fel a hatóságokat. Ráadásul nem fel­tétlenül az ott elvesztegetett idő miatt. Az évszázados ellenérzés a hivatalokkal szemben még ma is kísért. Nemegyszer csaknem olyan mértékben, mint amikor a munkás és a földműves — kalap­ját a küszöbön hagyva — resz­ketve állt a „nadrágos ember” elé az elöljáróságon. Hogy ezt a társadalmunktól teljesen idegen felfogást végleg felváltsa a szo­cialista ügyintézésbe vetett biza­lom, az a kulturált és jól felké­szült ügyintézőkön kívül a kul­turált és dolgaikban kellőképpen tájékozott ügyfeleken is múlik. A hatékony jogpropaganda te­hát egyaránt jelentősen befolyá­solhatja az állampolgárok és az államszervezet kapcsolatainak alakulását, az ügyfelek közérzeté­nek kiegyensúlyozottságát, de végső soron az ügyintézés szín­vonalának emelkedését is. Lénye­gében ezzel kapcsolatos — s ez ugyancsak a kérdés fontosságát húzza alá — a XI pártkongresz­­szus határozata, amely arra ösz­tönöz: „Hatóságaink... töreked­jenek a­­jogszabályok egyszerűsí­­tésére, világos megfogalmazására, folytassanak széles körben köz­érhető jogi propagandát, ezzel is segítsék az állampolgári köteles­ségek és jogok érvényesülését.” Ez a fontos állásfoglalás már egy kialakulóban levő folyamatnak adott újabb lendületet. Elsősorban maguk a tanácsok keresik már jó ideje a jogi ta­nácsadás, az ügyfelek eligazításá­nak legcélravezetőbb módjait, eszközeit. Az utóbbi egy-két esz­tendőben egymás után jöttek lét­re a tájékoztató és ügyfélszolgá­lati irodák mindenfelé. Az érdek­lődőknek sokféle formában nyúj­tanak segítséget, felvilágosítást. Ma már eléggé elterjedtnek mondható a tanácsok üzemi jog­­propagandája, amit általában a tanácsok vezetői látnak el. A jogi felvilágosításból azonban a sajtó, a rádió és a televízió is mind­jobban kiveszi a részét. Ilyen jel­legű új rovataikat, rendeletma­­gyarázó mellékleteiket, a képer­nyőre vissza-visszatérő adásokat egyre nagyobb figyelemmel kísé­ri a lakosság.­ Miként azokat a nagy példányszámban megjelenő füzeteket, egyéb kiadványokat is — például a Házi jogtanácsadót —, amelyek közérthető nyelven egy-egy különösen aktuális jog­területet tesznek világosabbá, át­tekinthetőbbé. Az érdeklődést tehát már fel­keltettük a jogpropaganda iránt. Annak kielégítése azonban még sok és az eddiginél összehangol­tabb, körültekintőbb, alaposabb munkát kíván. Hiszen a­­ jogi is­meretekkel felvértezett állampol­gár egy idő után már nemcsak a saját ügyében, hanem az állami élet nagyobb kérdéseiben is bát­rabban, öntudatosabban hallatja majd szavát. Ami azt jelenti, hogy a széles körű jogpropaganda egyben előmozdíthatja az állam­polgárok nagyobb mérvű bevoná­sát az állami munka egészébe. NÉMETH GÉZA: ­“ Egyiptom és Izrael parafálta e­tl a csapatszétválasztási egyezményt (UPI, AP, DPA) Az izraeli ka­binet hétfői ülésén 19 szavazat­tal, 1 ellenszavazattal, 1 tartóz­kodással jóváhagyta az egyipto­mi—izraeli katonai megállapo­dást — jelentették be Jeruzsá­lemben. Hétfőn délután, az iz­raeli miniszterelnöki h­ivatalban Jichak Rabin kormányfő, Kis­singer amerikai külügyminisz­ter, Avraham Kidron, az izraeli külügyminisztérium főigazgatója, valamint Mordeha­ Gur vezér­kari főnök parafálta a megálla­podást. A végleges aláírás előtt az egyezményt jóvá kell hagynia az izraeli parlamentnek is, amely azt szerdán vitatja meg. Kairói saj­tóforrások szerint a hivatalos aláírásra három héten belül Genfben kerül sor. Kissinger hétfőn a késő esti órákban Izraelből visszaérkezett Alexandriába. A kairói rádió je­lentése szerint nem sokkal Kis­singer megérkezése után Ale­xandriában az egyiptomi kor­mány is parafálta a megállapo­dást. Szadat elnök jelenlétében egyiptomi részről a megállapodás okmányát Mohamed Al Fahmi, az egyiptomi vezérkar főnöke és Ahmed Oszmán,­­az EAK-nak Genfben, az ENSZ európai köz­pontjánál akkreditált képviselője, nagykövet látta­­el kézjegyével. Ezt megelőzően Mamduh Szalem egyiptomi miniszterelnök és Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter parafálta az ameri­kai szakértők, állomásoztatásáról szóló megállapodást. Ford amerikai elnök az egyip­tomi—izraeli katonai megállapo­dás létrejöttének hírére Carrio David-beli nyaralójából telefo­non külön-külön kapcsolatba lé­pett Rabin izraeli miniszterelnök­kel és Szadat egyiptomi elnök­kel. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Front vezetője ki­jelentette: az egyiptomi—izraeli megállapodásra való tekintettel, haladéktalanul össze kell hívni az arab államok csúcsértekezle­tét. Arafat az amerikai közvetí­tést az arab világot megosztani kívánó akciónak minősítette. A PFSZ vezetője egy másik nyilat­kozatában kifejtette: az utóbbi napok gerillaakcióinak célja az amerikai beavatkozási kísérletek megzavarása volt a térségben. A hét végén az Al Fatah kilenc­­órás tűzharcot vívott Zárit iz­raeli településen az izraeli egy­ségekkel. A másik hétvégi akciót a Habbash vezette gerillaszervezet egy egysége indította Kfar Ge­­ladi izraeli település ellen. A gerillák túszokat ejtettek s cse­rében kilenc társuk szabadon bocsátását kérték az izraeli ha­tóságoktól. Miután ezt megtagad­ták, túszaikat kivégezték s a kéttagú gerillacsoport tűzharc­ban életét vesztette. Hétfőn izraeli alakulatok tüzér­ségi támadást intéztek nyolc li­banoni település ellen, egy izraeli járőr behatolt Libanon területére.

Next