Magyar Hírlap, 1978. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

Magyar Hírlap • NEMZETKÖZI POLITIKA - FÓRUM 456 / 1978. MÁJUS 3. SZERDA3 A Moro-ügyben jobboldali körök az OKF-ra hárítják a felelősséget BerUnguer nyilatkozata Simó Endre, az MTI római tu­dósítója jelenti: Az olasz jobboldal, beleértve a Kereszténydemokrata Párt jobbszárnyát is, nyomást gyako­rol Andreotti kormányára és a kereszténydemokrata vezetőség­re, hogy a Moro-ügy ürügyén bontsa fel parlamenti együttmű­ködési megállapodását az OKP- val. Bizonyos kereszténydemokrata körökben az OKP-ra próbálják hárítani a felelősséget azért, hogy Morét még mindig nem si­került kiszabadítani. „Emberte­lenséggel” vádolják az OKP-t a terroristákkal való hivatalos al­kudozást elutasító magatartása miatt, és Moro leveleire hivat­kozva, engedményekre akarják bírni a kormányt a terroristák­kal szemben. Craxi szocialista párti főtitkár is szükségesnek véli „az állam önálló kezdeményezését”. Sza­vait egyesek úgy értelmezik, hogy Moréért cserében, szeretné, ha felmentenék a torinói per vádlottait, azt a 13 terroristát, akinek kiszabadítását követelték a „Vörös Brigádok”. Az OKP-val szembeni vádas­kodásra reagálva, Edoardo Perna szenátor, a párt vezetőségi tagja az olasz rádiónak kedden adott nyilatkozatában kijelentette: „pártja helyénvalónak és igazsá­gosnak tartja ■ az olyan humani­tárius kezdeményezést, amely nem sérti az állam szuverenitá­sát, a polgári együttélés normáit, a törvényeket és pozitívan hoz­zájárul a kérdés megoldásához. A demokratikus erők egysége és határozottsága az­ iránytű a nyo­mozáshoz — fűzte hozzá. „Világos­nak tűnik, hogy nem lehet tár­gyalásba bocsátkozni azokkal, akik elrabolták Morót és ezzel a demokratikus rendszer egységére törtek” — jelentette ki. Berlinguer és Craxi, az OKP és az OSZP főtitkára kedden a Moro-ügyről és belpolitikai kö­vetkezményeiről tárgyalt. Ber­­linguer újságíróknak kijelentet­te, hogy pártjának álláspontja az, amit Perna szenátor idézett nyilatkozatában kifejtett. Ezzel közvetve tudtul adta, hogy nem ért egyet az OSZP tervével. A kereszténydemokrata veze­tők a közeljövőben hivatalos ülést tartanak a Moro-ügyről. Még nem tudni, vajon a párt or­szágos tanácsát is összehívják-e, amint azt Moro sürgette fogsá­gából írt levelében. A DC veze­tősége eddig elutasította az alku­dozást. Szadai beszéde I • Ú­j BT-ülés a dél-libanoni ENSZ-erőkről PFSZ-iroda Washingtonban — Begin-Carter találkozó (UPI) Kedden összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár kérését a Dél-Li­­banonban ideiglenesen állomáso­zó ENSZ-haderők létszámának növelésére. Az ENSZ-főtitkár az eredetileg 4000 fősre tervezett ENSZ-haderők (UNIFIL) létszá­mát­­ 6000-re szeretné felemelni. A Biztonsági Tanács március 19-én határozatban szólította fel Izraelt, hogy vonuljon ki Dél- Libanonból, később pedig 54 millió dollárt szavazott meg az UNIFIL első hathónapi tevé­kenységének finanszírozására. (AP, AFP) A Palesztin Felsza­­badítási Szervezet hétfőn Wa­shingtonban tájékoztató irodát nyitott. Vezetője dr. Hatem I. Husszaini, az Arab Liga wa­shingtoni információs irodájának egykori irányítója. Az iroda cél­ja, hogy dokumentumok útján tájékoztassa az amerikai közvé­leményt és a kormánytisztviselő­ket a palesztin álláspontról. (AFP, AP) Carter amerikai el­nök és Begin izraeli miniszter­­elnök hétfőn Washingtonban négyszemközt tíz percig, főta­nácsadóinak jelenlétében pedig mintegy húsz percig tárgyalt. A hivatalos tárgyalás után a Fehér Házban nagyszabású fogadáson emlékeztek meg Izrael fennállá­sának 30. évfordulójáról. Az ame­rikai elnök több száz meghívott jelenlétében újból megerősítette, hogy az Egyesült Államok Iz­rael iránti „mély barátsága és szövetsége sohasem fog meginog­ni”. (Reuter, AFP, UPI) Anvar Szada­­ egyiptomi elnök kedden Kairó egyik külvárosában mint­egy húszezer ember előtt elmon­dott beszédében szólt Carter el­nökről. Izraelről, a „békekezde­ményezését” bíráló arab országok­ról, belpolitikai téren pedig kor­mányának átalakítására szólítot­ta föl Mamduh Szalem minisz­terelnököt, és a parlament meg­reformálását sürgette. Szadat dicsérte Carter elnök­nek „a közel-keleti békerende­zés érdekében tett erőfeszíté­seit”, „egyenes és elvhű ember­nek” nevezte őt Mindezt két nappal azután jelentette ki, hogy Mohamed Ibrahim Kamel kül­ügyminiszter magához kérette Hermann Eilts amerikai nagykö­vetet, és magyarázatot kért tőle a The New York Timesban szombaton megjelent Carter-in­­terjúval kapcsolatban. Carter az interjúban határozottan vissza­utasította egy önálló palesztin állam létrehozásának gondolatát, és a ciszjordániai és gázai „ön­­kormányzatot” előirányzó izraeli tervet támogatta. Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Kinevezték az új államfőt és kormányát (Folytatás az AL oldalról) A forradalmi tanács i ismertette Afganisztán új kormányának összetételét. Miniszterelnök-he­lyettes, egyben külügyminiszter Hafizulla Amin, belügyminiszter Nur Ahmad Nur lett. Abdul Ka­der tábornokot, a csütörtöki ka­tonai államcsíny irányítóját, nemzetvédelmi miniszterré ne­vezték ki. Az AFP hírügynökség jelenté­se szerint a forradalmi tanács az említett tárcákon kívül tájékoz­tatásügyi, igazságügyi, kereske­delemügyi, valamint törzsi ügyekkel foglalkozó minisztert nevezett ki. A hírügynökség a kabuli rádió hétfői kommentár­jából kiemelte: „A forradalom biztosította, hogy az ország erő­forrásai a népé legyenek, és ne egy maroknyi csoporté. Afga­nisztánban egy demokratikus, független és igazságos rendszer született”. A kabuli rádió közleménye szerint Afganisztánban ország­szerte tömeggyűléseket tartanak, amelyen a hazafias érzelmű la­kosság — munkások, parasztok, diákok — biztosítja támogatásá­ról az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság megalakulását. A tömeggyűlések részvevői mele­gen üdvözlik a forradalmi ta­nács tagjait, akik egyes helyeken már el is foglalták posztjukat. Az amerikai külügyminiszté­rium hétfői közlése szerint az Egyesült Államok még nem dön­­­ött, vajon továbbra is fenn­tartja-e a diplomáciai kapcsola­tokat az új afganisztáni rend­szerrel. A State Department szó­vivője kijelentette, hogy a kül­ügyminisztérium „egyelőre ta­nulmányozza a helyzetet”. VILÁGHÍRADÓ Waldheim szóvivője a ciprusi rendezésről (Reuter, AP) Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár kedden szóvivője útján kilátásba helyezte, hogy folytatja a ciprusi probléma tár­gyalásos megoldását célzó pró­bálkozásait. Az ENSZ-főtitkár ugyanakkor rámutatott, hogy a két ciprusi közösség álláspontja között kétségtelenül különbség van a tárgyalások felújításainak kérdéseit illetően. A szóvivő által ismertetett köz­lemény emlékeztet rá, hogy Szpi­­rosz Kiprianu ciprusi elnök a kérdés megoldására előterjesztett török javaslatot elfogadhatatlan­nak nevezte. Spanyolország: egyesült a PSOE és a PSP (MTI) A madridi lapok a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) jelenntős megerősödése­ként értékelik a két szocialista párt, a PSOE és a Népi Szocia­lista Párt­ (PSP) vasárnap vég­legessé vált egyesülését. Egyön­tetűen megállapítják, hogy az egyesüléssel a spanyol szocialis­ták közelebb jutottak ahhoz a tervükhöz, hogy kormányzati al­ternatívává válhassanak. A vasárnapi egyesítő aktuson Felipe González, a PSOE főtit­kára ennek a kormányzati alter­natívának a jegyében élesen bí­rálta a kormánypárt, a Demok­ratikus Centrum Unió politiká­ját. Ugyanakkor a PSP eddigi főtitkára, Enrique Tierno Gal­ván, aki most a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt tiszteletbeli el­nöke lett igyekezett megnyug­tatni a baloldali fordulattól félő jobboldalt. Tanácskoznak a közös piaci külügyminiszterek (MTI) Kedden Brüsszelben összeült a közös piaci külügy­miniszterek tanácsa. A napirend legfontosabb pontja az európai közösségek kiterjesztésének prob­lémája, de még ennek a kér­désnek a megvitatása előtt vita keletkezett a protekcionizmus ügyéről. Otto Lambsdorff, az NSZK gazdasági minisztere ugyanis memorandumot terjesz­tett a külügyminiszterek elé és ebben élesen állást foglalt a pro­tekcionizmus ellen. A memorandum beterjesztése után kirobbant vitában Henri Simonet belga külügyminiszter bejelentette, hogy ..ellenmemo­randumot” fog beterjeszteni, amelyet belga szakértők dolgoz­tak ki. A japán miniszterelnök Washingtonban (MTI) Fukuda Takeo japán miniszterelnök kedden gazdasági kérdésekről, valamint a távol­keleti térség problémáiról, ezen belül a Kína-politikáról tár­gyalt Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszterrel. Fukuda kétna­pos washingtoni látogatása ke­retében amerikai törvényhozók­kal is találkozik, és ma fogadja őt Carter elnök. Milos Minies távol-keleti körúton (MTI) Milos Minics jugoszláv külügyminiszter, aki hétfőn rö­vid látogatásra Bangkokba érke­zett, tárgyalásokat folytatott thaiföldi kollégájával, Uppadit Pancsarijangkhunnal. Bangkoki jelentések szerint a thaiföldi külügyminiszter egyebek között kijelentette, hogy Thaiföld nagy jelentőséget tulajdonít a térség biztonsága megszilárdításának, és kifejezte kormánya reményét, hogy a vietnami—kambodzsai konfliktus mihamarabb,­­ békés úton oldódik meg. Milos Minies Hanoiból érke­zett a thai fővárosba. Vietnami tárgyalásai során Minies átadta Tito elnök Ton Duc Thang viet­nami államfőhöz intézett levelét. A levélben Tito kifejtette Jugo­szlávia elképzeléseit a vietnami —kambodzsai konfliktus rende­zésére vonatkozóan. Minies időközben útjának kö­vetkező állomására, Phnom Penhbe,, Kambodzsa fővárosába érkezett. VÉDŐRÁCS Az újonnan felépített üzemben­­­ vendégül látták a tárca mi­­* * niszterhelyettesét.. Töviről hegyire megmutatták a látogató­nak a gyár modern gépeit, kor­szerű technikáját, egyszóval mindazt, amire büszkék voltak. A látogatás végeztével kíván­csian (lelkük mélyén elismerésre áihítva) várták a vendég véle­ményét. Jóval később, az eset után is furcsállva emlegették, a látogató különös nézőpontját, aki mindössze néhány apróbb mu­lasztásra figyelt fel, már-már szinte bagatellnek tűnő jelensé­get tett szóvá; azt például, hogy a munkásnők nem hordanak fej­­kendőt s néhány gépnél hiányzik a baleset megelőzésére figyelmez­tető tábla. Ebben a történetben, amelyet a munkavédelem témakörébe­n Utalhatunk, két különböző szem­lélet ütközött. Az egyik általános, a másik kivételes. Általában a helybéliek gondolkodásmódja, akik a beruházás egyszeri aktu­sával megteremtették ugyan a biztonságos munkavégzés korsze­rű feltételeit, ugyanakkor „baga­tellnek”, legalábbis elhanyagol­hatónak tekintették, a megelőzés mindennapos tennivalóit. Kivé­teles volt viszont a látogató szemlélete, aki együtt látta a­z együvé tartozó dolgokat, a kor­szerű s egyben biztonságos ter­melést, az erről való legaprólé­kosabb, mindennapos gondosko­dást. Az általános felfogást te­kintve azonban, ez az utóbbi né­zőpont elég ritka kivétel. Az adott üzemben ezért ütköztek meg rajta. A műszaki-technikai fejlődés, az egymást követő ipari rekonst­rukciók, a gépparkok felújítása hazánkban is mindinkább meg­teremti a biztonságos munkavég­zés korszerű feltételeit. Az új gépek s a rajtuk kialakított tech­nológiák már eleve megfelelnek a munkavédelem szigorú előírá­sainak. Mégis, a munkavédelem­mel foglalkozó szakembereink ezeket az anyagi lehetőségeket is megelőzve, a szemlélet változá­sától várják a legtöbbet. De va­jon nem túlzás ilyen elsőbbséget tulajdonítani a szemléletnek? S lehet-e egyáltalán etikai kérdés­sé avatni, a szocialista erkölcs részének tekinteni a gondosko­dást a magunk s a mások biz­tonságáról?" Lehet, mi több, szük­séges is? A balesetek hátterében, okai­nak vizsgálatakor többnyire meg­található a felelőtlenség, a ha­nyagság, s az ellenőrzés hiánya. Mintha az ember olykor a józan ész intelmét, és saját jól felfo­gott érdekét is semmibe véve hívná ki maga ellen a sorsot Szomorú tapasztalás, hogy az építkezéseken, az üzemekben az egyéni védőfelszerelések haszná­lata gyakran tréfa tárgya, ké­szenlétben tartják ugyan, a munkavédelmi szemle idejére, de mellőzik, amikor az életet védi. Az üzemi baleseti statisztikák ta­núsága szerint a balesetek mint­egy 45 százaléka összefügg a vállalati rend, a fegyelem és a szervezettség problémáival, a zsúfoltsággal, a kezdetleges anyagmozgatási megoldásokkal. Egy tavalyi felmérés kimutatta, hogy míg a közvetlen termelő tevékenységben — a gépek mel­lett — csökkent a balesetek szá­ma, addig a kevéssé szervezett kiszolgáló, kisegítő területeken (beleértve a munkásszállítást is) ugrásszerűen emelkedett. Ahol te­hát megnő az ember szerepe a védekezésben és a megelőzésben — ott sűrűsödik manapság a baj! Mindenki tudja, hogy egyet­len kis csavar meglazulása, egy védőrács hiánya, a fék hibája iszonyú tragédiák okozója lehet. S az adott környezetben gyak­ran látja is mindenki, hogy meg­lazult a csavar, hiányzik a védő­rács — mégis felelőtlenül, kö­zömbösen szemlélik azt. Az ipar­ági munkavédelmi felügyelők, üzemi szemleútjaik során, csu­pán az elmúlt két évben több mint négyezer esetben voltak kénytelenek betiltani szembeöt­lően balesetveszélyes munkát, vagy felfüggesztetni a szabály­talanul üzemelő gépek és beren­dezések működését, ők a meg­mondhatói, hogy a megelőzést szolgáló szigorúságukat, sok he­lyütt bürokratikus okvetetlenke­­désnek tekintették, mert úgy­mond „nem történt semmi baj, az üzem balesetmentesen műkö­dik”. De meddig? Summázva: a munkavédelem a termelés min­dennapos gyakorlatában — a cselekvésben és a szemléletben egyaránt — háttérbe szorul, vagy kampánnyá torzul. Ez ellen lépett fel határoza­tában 1971-ben a Miniszterta­nács, átfogóan rendezve a mun­kavédelemmel kapcsolatos álla­mi feladatokat, külön kiemelve az ipar irányítóinak, a vállala­tok vezetőinek felelősségét. A ha­tározatot követően, ha nem is egyik napról a másikra, fejlődött a munkavédelmi rendszer, mér­séklődtek a balesetek. A leg­újabb tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy a fejlődés helyen­ként megtorpant, egyes területe­ken pedig rosszabbodott a mun­kavédelmi fegyelem és felké­szültség. Mintha ismét meglazult volna a szemléleti „védőrács”. A balesetek tanulságai ma is arra figyelmeztetnek: humánus törvé­nyeinket, a munka biztonságát védő jó határozatainkat „fent és lent”, a dolgozók és a vezetők részéről egyaránt következete­sebben kell érvényre juttatni. PÉTER ILONA A rendkívüli ülésszak előkészületei Szovjet javaslat az ENSZ előtt Genfben ülést tartott a leszerelési bizottság (Folytatás az 1. oldalról) -------­-----------------------------­országnak. Azok a javaslatok, amelyek nem erre az elgondolás­ra épülnek, csak akadályozzák a leszerelés megvalósulását. A fegyverkezési hajsza megál­lítása érdekében szükség van új kezdeményezésekre, de nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a már meglevő szerződéseket, egyezményeket sem, ezeknek a minden oldalú megerősítése is elengedhetetlen. A nyilatkozat végül megálla­pítja: a leszerelési ülésszak sike­re érdekében nehéz feladatokat kell megoldani, mindenekelőtt azt, hogy megállapodások szü­lessenek a nukleáris leszerelést célzó tárgyalások kérdésében. E lépések közé tartozik, hogy min­den ország egyidejűleg szüntesse be a nukleáris fegyverek gyártá­sát és a nukleáris hatalmak vál­laljanak kötelezettséget meglevő készleteik fokozatos és tel­jes fel­számolására. A genfi nemzetek palotájában kedden ülést tartott a leszerelé­si bizottság. Tedessze Terefe, Etiópia kép­viselője felszólalásában ismertet­te országának a leszerelés alap­vető kérdéseire vonatkozó állás­­pontját. Rámutatott arra, hogy a neutronfegyver gyártása megen­gedhetetlen, mivel ez elkerülhe­tetlenül a fegyverkezési hajsza fokozásához vezetne. Síkraszállt atomfegyvermentes övezetek lé­tesítéséért Afrikában, valamint az Indiai-óceán békeövezetté nyil­vánításáért. Szamarendra Kundu, India képviselője kifejezte reményét, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli leszerelési ülésszaka a béke és a leszerelés valódi fórumává válik, s elősegíti a konkrét le­szerelési akcióprogram, valamint az e kérdésről tartandó tárgya­lások mechanizmusának kidolgo­zását. A leszerelési bizottság ülésén felszólalt még Nagy-Britannia, Japán­­ és Svédország küldötte.

Next