Magyar Hírlap, 1979. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
MaoYijR Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA Vietnam Kína akadályozza a tárgyalásokat (TASZSZ) Napról napra újabb kínai bűntettekre derül fény Vietnamban. Egy Cao Bang tartománybeli kis település tatjában — a VNA jelentése szerint — egyebek között a thai nemzeti kisebbséghez tartozók holttesteit, közöttük több mint 40 meggyilkolt asszony és gyermek tetemét találták meg. — A kínai vezetők, akik agressziós háborút indítottak a vietnami nép ellen, újabb akadályokat gördítenek a két ország külügyminiszter-helyettesi szintű tárgyalásai elé — írja a Nhan Dan, a Vietnami Kommunista Párt KB hivatalos lapja. Hangsúlyozta: a vietnami kormány már azokban a napokban is hajlandónak mutatkozott a tárgyalások megkezdésére, amikor Vietnamban még kínai katonák százezrei követtek el bűncselekményeket. A tárgyalások megtartásának az volt a feltétele, hogy az agresszor csapatai vonuljanak vissza a történelmi határok mögé. A kínai vezetők azonban nem hajlandók válaszolni a logikus és ésszerű vietnami javaslatokra. Kína — amikor kijelenti, hogy minden egysége kivonult már Vietnamból — arra törekszik, hogy félrevezesse a világ közvéleményét. iról! — iszlám köztársaság (MTI) Megalakult az iszlám köztársaság — az iráni nép, szombaton jogilag is szentesítette azt, amit sok vérrel és óriási áldozattal valójában már február 11-én kivívott. A kétnapos népszavazás végeredményére még néhány napot várni kell. Előzetes adatok szerint az urnák elé járultak mintegy 99,7 százaléka szavazott a forradalom vezetője, Khomeini ajatollah által meghirdetett iszlám köztársaság létrehozására. (AFP) Kurdisztánban erőszakos cselekmények és rendbontások sorozata kíséri a referendumot. Zendülők támadtak meg több szavazóhelyiséget. Néhány városból szórványos lövöldözéseket jelentettek. A kurd lakosságnak mintegy 90 százaléka tartózkodott a szavazástól a referendum első napján. A türkmének lakta vidéken csak a helyi síita lakosság szavaz, a szunnita türkmének távol tartják magukat a választástól. Bagdadi határozatok (Folytatás az 1. oldalról) központjának és kapcsolódó intézményeinek Kairóból történő elköltöztetését. Szaúd-Arábia szemlátomást vonakodik a kapcsolatok teljes megszakításától. (TASZSZ) „Az Iraki Kommunista Párt, az iraki nép igazi képviselője, amelynek tevékenységét a nép valódi érdekei határozzák meg, s amely fontos szerepet játszik az ország függetlenségének és haladásának biztosításában” hangzik abban az üdvözletben, amelyet az SZKP KB küldött az iraki kommunistáknak, pártjuk megalakulásának 45. évfordulója alkalmából. A hét külpolitikai karikatúrája Diplomácia pekingi módra (Novoje Vremja) Aczél György bresciai beszéde Lemondott az Andreotti-kormány (Folytatás az 1. oldalról) kár szenvedett, a békés építésre oly nagyon rászoruló vietnami nép ellen. A Magyar Népköztársaság kormánya az állampolgárok legalapvetőbb érdekét és óhaját követve, következetesen síkraszáll a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett éléséért, az együttműködésért — mondta. Ahogy Helsinki fölerősítette és egymáshoz vezette az enyhülés híveit, fölerősítette és ellentámadásra serkentette annak ellenfeleit is. Mit tartunk mi meghatározónak, döntő tényezőnek az enyhülés ellenfeleivel vívott világméretű küzdelemben? A haladás nemzetközi erőinek, mindenekelőtt a kommunista és munkáspártok összefogását, intrnacionalista szolidaritását. Hangsúlyoznunk kell, hogy az internacionalizmus és szolidaritás semmiképen sem volt és ma sem gátja annak, hogy a szocializmus erői, a kommunista és munkáspártok nemzeti sajátosságaiknak megfelelően, eltérő módszereket alkalmazzanak a politika, a gazdasági és a társadalmi élet különböző területein, hogy sajátos utat kövessenek szocialista társadalmi céljaink elérésében. A Magyar Szocialista Munkáspártot és az Olasz Kommunista Pártot kölcsönös testvéri szolidaritás, a nemzetközi kommunista mozgalom alapvetően azonos érdekei kapcsolják össze — mondotta végül Aczél György. Andreotti kereszténydemokrata —szociáldemokrata—republikánus koalíciója nem kapott bizalmat a szenátusban. A kormány programjára 149 szenátor szavazott, ellene pedig 150. Az Andreotti-kormány tehát megbukottnak tekinthető, ezután Andreotti kormánya , lemondott. Begin holnaptól Kairóban tárgyal (MTI, Reuter) Szombaton délután hazaérkezett Kairóba Anvar Szadat egyiptomi elnök, aki a hét elején Washingtonban aláírta az egyiptomi—izraeli különmegállapodást. Hétfőn — Izrael állam létrejötte óta — első ízben látogat izraeli miniszterelnök hivatalosan Kairóba, s 28 órát tölt ott. Ezer Weizman izraeli hadügyminiszter pénteken Washingtonból hazaérkezve,Tel Avivban kijelentette, hogy az izraeli— egyiptomi katonai vegyes bizottság „igen rövid időn belül” megtartja első ülését. (API) A líbiai kormány Tripoliban akkreditált amerikai ügyvivő útján — tiltakozott Washington ama elhatározása ellen, hogy fegyverekkel látja el Egyiptomot, amikor az egyiptomi—líbiai határon amúgy is fokozódik a feszültség. Amin ellentámadást indított? (Reuter, VPI, AFP) Ugandából érkező hírek szerint Idi Aminhoz eddig hű erők álltak át ismét, a jelenlegi rendszer ellen harcoló csapatok oldalára. Az ugandai rádió pénteken bejelentette, hogy az Idi Amin elnökhöz hű kormánycsapatok a nap folyamán ellentámadást hajtottak végre, visszaszorítva a Kampalát ostromló tanzániai alakulatokat és az ugandai felkelőket. A főváros ezzel állítólag az ellenség tüzérségének hatótávolságán kívül került. Ilyen értelemben tájékoztatta a Kampalában akkreditált nagyköveteket Farouk Minavoa vezérezredes, ugandai belügyminiszter, aki Amin elnök nevében beszélt. Ma érkezik Thaiföldre Laosz kormányfője (MTI) Krangszak Csamanand thaiföldi miniszterelnök ma viszszatér Kuala Lumpurból Bangkokba, hogy a hivatalos látogatásra érkező Kaysone Phomvihane laoszi kormányfőt fogadja. Krangszak tábornok pénteken utazott Malaysiába Szultán Jahja Petra Ibni Al-Marhum király temetésére, s egyben azzal a céllal, hogy szovjetunióbeli látogatásának eredményeiről beszámoljon a malaysiai vezetőknek. Kaysone Phomvihane négynapos látogatásának programja alapján a thai fővárosban hétfőn kezdődő tárgyalások programpontjai közül az indokínai helyzet áttekintését emelik ki. Az IRA terrorjával segíti a torykat (MTI) A parlament garázsában elkövetett pokolgépes gyilkosság mélyen megrázta a választásokra készülő közvéleményt Nagy- Britanniában. A Westminster-palotában több mint 160 éve történt utoljára hasonló merénylet. Az ír egységért terrorista módszerekkel küzdő maroknyi IRA pedig sohasem vetemedett még arra, hogy ilyen kitervelt és időzített merénylettel mérjen csapást a brit polgári demokrácia szívére. A ,, provok’ és a belőle kiszakadt IRA Dublinban és Belfastban lapszerkesztőknek leadott telefonközleményekben küldte az üzenetet: „Hatalomra akarjuk bombázni a torykat." Az indíték a „minél rosszzabb, annál jobb’’ elve. Egy tory-kormány még jobban fokozhatja az elnyomást Ulsterben, ami a terroristák reményei szerint az ő táborukba hajtja majd az embereket. 1979. ÁPRILIS 1.VASARNAP 3 A pulykák és a karácsony KESERŰEN ÜNNEPELTE JAMES CALLAGHAN 67. születésnapját: munkáspárti kormánya épp e napon bukott meg. Az alsóház 311:310 arányban megszavazta az ellenzéki vezér, Margaret Thatcher hagyományok szerint fogalmazott indítványát: „A Háznak nincs bizalma Őfelsége kormánya iránt.’’ A bukás hajszálon múlott: az egyik labour honatya hirtelen szívrohama miatt nem tudott megjelenni. De ez a véletlen is bizonyította a közismert tényt: az alsóház, enyhén szólva, nem áll a hónapok óta kisebbségben kormányzó Munkáspárt mögött. A töredékpártok — s közülük a legerősebb, a Liberális Párt és a Skót Nemzeti Párt — 30 képviselője szavazott együtt a 281 konzervatívval. Callaghan szarkasztikus jellemzése: „A történelemben első ízben szavazhatták meg a pulykák, hogy előrehozzák a karácsonyt", majd a liberálisokról szólva, hozzátette: „Beleugrottak a mélyvízbe, pedig úszni sem tudnak.’’ A szavazást hat és fél órás viharos vita előzte meg. Az öreg Westminster 635 mandátumú alsóházában csak 450 ülőhely van, de legtöbbször a terem csak harmadáig telik meg. Ezúttal a törvényhozók a lépcsőkön ülve, onnan felugrálva kiáltoztak. Az izgalom jogos volt, a tét nagy: 1924 óta most először buktatott meg kormányt bizalmatlansági szavazás. Akkor a brit történelem első munkáspárti miniszterelnökét, Ramsey McDonaldot vetették így ki a bársonyszékéből. A jelenlegi szavazás következménye ismert: május 3-ra kiírták az idő előtti választásokat. A kampány hetek óta folyik, noha hivatalosan csak április 6-án kezdődik meg. Thatcher asszony rohamra indult: a Munkáspárt csaknem ötévnyi kormányzása szerinte színtiszta kudarc. Vezetésük tűrhetetlen, mert a kis pártok kegyeinek (szavazatainak) kiszolgáltatva képtelenek a problémákat megoldani. A javakból többet osztanak el, mint amit megtermelnek, emiatt Európában a brit prosperitás a leggyengébb, a nemzeti jövedelem stagnál. Az árak megduplázódtak, a a munkanélküliség megnőtt. A kormány az állam érdekét az egyéné elé helyezve túlságosan beavatkozott, a megnövelt adók csírájában fojtják el a kezdeményezést. Az országot nem választott szerve, a parlament irányítja, hanem a munkások terrorizálják, szakszervezeteik révén. A gazdasági diagnózis voltaképp helyes, de hogy különféleképp értelmezhető, bizonyítja Callaghan helyzetértékelése. A Labour-kormány — érvel — „kifogta” a 70-es évek nyugati válságának legrosszabb éveit, s ezekben a konzervatívok sem navigálhattak volna sikeresebben. Hogy a válság nem járt még súlyosabb következményekkel, az csakis az állam eredményes közbelépésének köszönhető: meg tudták állítani a hanyatlást. Az életszínvonal nőtt, az infláció 20 százalékosnál magasabb arányúról egyszámjegyűre csökkent. Megfékezték a munkanélküliséget, sőt új munkahelyek révén csökkentették is. Kivették az északi olajat a multinacionálisok kezéből, s nemzeti vagyonná tették. A toryk által szorgalmazott „szabad vállalkozás” viszont csak válsághoz, káoszhoz, sztrájkokhoz vezetett volna, míg a munkáspárti vezetés „ledolgozta” a példátlanul magas külkereskedelmi deficitet, képes volt az együttműködésre a szakszervezetekkel, és sikerült a legyengült font sterlinget ismét fölerősítenie. Furcsa képlet a Munkáspárt négy és fél éves kormányzásáé, 1974 októberében. Harold Wilson, vezetésével csekély többséget szereztek: 319 mandátumot, amely a pótválasztások során 306-ra csökkent, míg a konzervatívoké 276-ról 282-re nőtt. Callaghan 1976 áprilisában vette át a pártvezérséget és a miniszterelnöki tisztet. Hároméves kormányzásából másfejet a „lib-láb"-paktum révén, a liberálisok segítségével vészelt át, tavaly júliusig. Kisebbségi helyzete ellenére azonban ősszel azzal hökkentett meg mindenkit, hogy nem írta ki a választásokat. Úgy kalkulált, hogy az idén tavaszra csökken az infláció, javul a fizetési mérleg és a font, növekszik az ipari termékek exportja, emelkedik az olajár , tovább stabilizálódik a gazdaság, s így magabiztosabban állhat a választók elé. Számításai formálisan be is váltak, de közbejött a januárfebruári országos sztrájkhullám. Ha a Munkáspárt beváltja 1974-es választási ígéreteit, ezt, s, emiatt népszerűsége csökkenését elkerülhette volna. A sztrájkok hat hete alatt az ellenzék hatszor terjesztett elő bizalmatlansági indítványt , de a kabinet mindannyiszor túlélte. Február derekán sikerült tető alá hozni a kormány és a szakszervezeti főtanács írásos „konkordátumát" az intézményes együttműködésről. A TUC azonban már későn dobott mentőövet Callaghannek. A március 1-i skót és walesi népszavazás kudarcát megrendült helyzetében már nem tudta átvészelni. MIT ÍGÉR THATCHER ASZSZONY? A vállalkozás szabadságát, a jövedelmi adó csökkentését, „jogot és rendet”. Mindehhez, „erős és felelős” szakszervezeteket kíván, a „mérsékelt elemekre” támaszkodva. Callaghan viszont feleleveníti az 1974-es választási kiáltvány hangnemét. Elutasítva a Thatcher személye elleni kampányt hangsúlyozza, hogy egy torygyőzelem kiélezné az osztályharcot, Vég nélküli sztrájkokhoz vezetne. Szociális politikát, társadalmi reformokat ígér, harcot a kiáltó egyenlőtlenségek, a szegénység ellen, konzultációt a dolgozókkal, önkormányzatot a skótoknak (hiszen, ha mindvégig így politizált volna!). A szakszervezetek már létrehozták bizottságukat „a Munkáspárt győzelméért", egymillió fontnyi kampányalapot hozva létre. A második világháború óta a legkritikusabb erőpróba előtt állunk — hangoztatják —, mert a konzervatívok első dolga lenne a szakszervezeti jogok megnyirbálása, a tőke, a multinacionálisok hasznának növelése, így hát gyorsan elsimítják a bérvitákat. Az egész baloldal kiáll a Munkáspárt mellé, de ugyanakkor követeli, hogy győzelme esetén növelje a közkiadásokat (s ezzel a munkaalkalmakat). A gazdaság szükséges szerkezeti átalakítását — mutatnak rá — a gyarapodó olajjövedelemre, a tudomány és a technika, a számítógépek forradalmára alapozva csak az állam, és csak a szervezett munkásokkal összefogva tudja végrehajtani. Hozzáteszik azonban: egy, a jobboldallal továbbra is alkudozni kénytelen munkáspárti kormány ezután sem hozna megoldást. A közvélemény-kutatók szerint a Labour, amely január elején még három ponttal vezetett, február közepére viszont 20 pontos hátrányba került, ezt március elejére 13, március végére nyolc pontra dolgozta le. A sajtó tory-győzelemre tippel, a fogadóirodáknál 4:1 arányban lehet a konzervatív győzelemre fogadni. Mégsem lefutott a verseny, szerephez juthatnak személyes motívumok is. Callaghan népszerűsége mindig pártjáé előtt járt, míg az53 éves Thatcher asszonyé a toryké mögött. Az agresszivitásra hajlamos, politikailag rugalmatlan „Vas Lady" ellen dolgozhat a férfisovinizmus is: ő lenne az első európai miniszterelnöknő. EGY HÓNAP MÚLVA MEGLÁTJUK. A Munkáspártot 1974- ben voltaképpen országos sztrájk juttatta hatalomra, amellyel a konzervatívok nem tudtak megbirkózni, s egy másik sztrájkhullám vetette ki őket a nyeregből. Ez mindenesetre elgondolkodtató. Molnár S. Edit