Magyar Hírlap, 1980. március (13. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

A ÁRA: 1,20 FORINT gl m HB MA: TANÁCSOK FÓRUMA iPyi HM KM ma aratni 1W­. HM um mmm­m mm gana Terjeszti a Magyar Posta. EHHO Soivm HM §Sf IISSS IjCT'jSl MB HM HR W H S5$ jm K|% Előfizethető a lurlapkézbesi­f eESS Ijjjl WfSM kISo §ij| yM MPPjHrejHl Sfi IBS K* .SS fsSfaE g~5 tó postahivataloknak a kéz­igPni lllfi illai fii Ilii iUl Iffjraj fi ifjp 11 pfl llafl pont?Hir|lapeS|rodánólközKvet­­kEM felii IP ta$3 Ol fff SS! 31 EmIsi EH H fllfigA n SS SS­­gl lenül vagy postautalványon, ifi Iff­fig IRJi fi P 11 U ül ifi 9 91k S WLM 9 valamint átutalással a KHI mi mM H mnM m 11 H in 1 1 m Bk» IMI 9 215-90102 jelzőszámra. Havi «*» VJ £233 US eh tat ff» mm mk mm mm hmm m^m ■■ mm m előfizetési díj: 30 forint. Kiadja a lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest VII., Lenin körút 9-11. Pf.: 305. Irányítószám: 1393. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350. 13. ÉVFOLYAM, 5­­. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 198­0. MÁRCIUS 1. SZOMBAT KÖZLEMÉNY­E­K a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. február 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. február 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának jelentését a kongresszusi előkészítő munkáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tá­jékoztatóját a VI. ötéves terv előkészítéséről. I. A Központi Bizottság áttekin­tette az utóbbi hónapok legfon­tosabb nemzetközi eseményeit. Megállapította, hogy a­ világpoli­tikai helyzet az imperialista kö­rök aknamunkája következtében feszültebbé vált, felerősödtek azok az irányzatok, amelyek ve­szélyeztetik az­­ enyhülés terén elért eredményeket.­­ Az imperialisták arra törek­szenek, hogy megbontsák a két világrendszer között jelenleg fennálló egyensúlyt és katonai fölényre tegyenek szert. Ezt a célt szolgálta a NATO- or­szágok 1978. évi washingtoni döntése a katonai kiadások foko­zott növeléséről, valamint az 1979. évi brüsszeli határozata, amely új közép-hatósugarú raké­ták telepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országok­ban. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok mindmáig nem ratifikálta a hadászati támadó fegyverek korlátozását szolgáló, nehezen létrejött SALT-2 megállapodást, és ez akadály­ozza a katonai eny­hülés szempontjából nélkülözhe­tetlen további tárgyalásokat. A veszélyt, a feszültséget növelik azok az újabb törekvések, ame­lyek az imperializmus katonai je­lenlétének további kiszélesítését és megerősítését célozzák a vi­lág különböző térségeiben. A társadalmi haladásért küz­dő és a külső támadások ellen védekező afgán forradalomnak — a két ország szerződése alap­ján — nyújtott törvényes, a nem­zetközi joggal összhangban álló szovjet segítség ürügyén tett ame­rikai lépések, a felszított szov­jetellenes propagandakampány fokozta a feszültséget és nyferge­­zi a nemzetközi légkört. Senki sem vitathatja el a népeknek azt a jogát, hogy küzdjenek nemzeti függetlensé­gük kivívásáért és megszilárdítá­sáért, a társadalmi felemelkedé­sért. Ebből kiindulva a Központi Bizottság ismételten kifejezésre juttatta a magyar kommunisták szolidaritását Ázsia, Afrika, La­tin-Amerika népeinek igazságos harcával, amelyet nemzeti füg­getlenségük megszilárdításáért, a társadalmi haladásért vívnak az új gyarmatosító törekvések ellen.­­ A NATO-nak, az imperialis­táknak a fegyverkezési ver­seny fokozását célzó újabb akciói veszélyeztetik a politikai enyhü­lés már elért eredményeit, nagy terheket rónak az emberiségre, aggodalommal töltik el a béke münden hívét A Központi Bizottság ebben a helyzetben fontosnak tartja hang­súlyozni, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű al­ternatívája, reális cél az enyhü­lés eredményeinek megvédése, egy új világháború kirobbantásá­nak a megakadályozása. A vi­lágfejlődés fő irányát meghatá­rozó erőviszonyok a reakciós körök minden próbálkozása elle­nére sem változtak meg. A bé­két, az emberiség jövőjét fenye­gető veszélyek elhárításához azonban szükség van minden, a nemzetközi helyzet élezését el­lenző, békeszerető erő aktív fel­lépésére. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy valameny­­nyi ország, minden nép érdeké­nek az felel meg, ha a kormá­nyok felelősen foglalnak állást és hozzájárulnak a feszültség csök­kentéséhez, a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biz­tonság megszilárdításához, a bé­ke megőrzéséhez.­­ A Szovjetunió, a szocialista közösség országai folytatják erőfeszítéseiket a világ békéjét fenyegető veszélyek elhárításáért, a nemzetközi enyhülés terén elért eredmények megőrzéséért és megszilárdításáért. Ez világosan kifejezésre jutott L. V. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtit­kárának, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége elnöké­nek választói előtt tartott beszé­dében és más szocialista orszá­gok — köztük hazánk­­ vezető is. A Központi Bizottság áttekin­tette a párt XII. kongresszusá­nak előkészítését és megállapítot­ta, hogy az a szervezeti szabály­zatnak megfelelően, rendben ha­lad. A párt 24 ezer alapszervezeté­ben megtartották a beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűlése­ket. Eredményesen zajlottak le az üzemi, az intézményi, a községi, a városi, a budapesti­ kerületi, a járási és járási jogú, valamint a városi-járási pártértekezletek. A párt szervezetei felelősségteljesen adtak számot az ötéves munká­ról, s tárgyalták meg a kongresz­­szusi irányelveket. A társadalmi és tömegszervezetek vezető testü­letei is széleskörűen megvitatták a Központi Bizottság irányelveit. Mind a pártban, mind a társa­dalmi és tömegszervezetekben aktív és érdemi vita folyt­ az testületeinek, felelős képviselői­nek megnyilatkozásaiban. A nem­zetközi helyzet kedvezőtlen, irányzatainak felerősödése külö­nösen időszerűvé teszi a Szovjet­uniónak, a Varsói Szerződés Szer­vezetének ismert javaslatait, ame­lyek a katonai feszültség csök­kentését, a különböző társadal­mi rendszerű országok kölcsönös biztonságának erősítését, a biza­lom növelését szolgálják.­­ A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel együtt foly­tatja sokoldalú erőfeszítéseit a fegyverkezési verseny megfékezé­se, a békés egymás mellett élés útjában álló akadályok elhárítása érdekében. Változatlanul fontos­nak tartja, hogy mielőbb életbe lépjen a SALT—2 megállapodás, megkezdődjenek a tárgyalások a fegyverzet további korlátozásá­ról, és ne kerüljön sor az újabb közép-hatósugarú rakéták nyu­gat-európai elhelyezésére. A Varsói Szerződés országai — köztük hazánk — konkrét javas­latukkal már kifejezték a kész­ségüket egy olyan európai érte­kezlet megtartására, amelyek fel­adata a katonai enyhülés előse­gítése és a bizalomerősítő intéz­kedések megtárgyalása lenne. Ilyen értekezlet mielőbbi létre­jöttét a helyzet sürgeti! Tovább­ra is előmozdítjuk a helsinki zá­róokmány ajánlásainak a meg­valósítását, a madridi tanácsko­zás előkészítését. A Magyar Népköztársaság to­vábbra is arra törekszik, hogy a bel­ügyekbe való be nem avatko­zás és a kölcsönös előnyök alap­ján fejlődjenek kétoldalú kapcso­latai a tőkés országokkal. Azért tevékenykedik, hogy a politikai, a gazdasági, a tudományos-mű­szaki és a kulturális kapcsolatok­ban elért eredmények megőrzésé­vel és fejlesztésével is hozzájá­ruljon a népek közötti bizalom és megértés erősítéséhez. Hazánk, a Magyar Népköztár­saság a jövőben is megtesz min­dent, ami tőle telik azért, hogy Európa, a világ népei tovább ha­ladhassanak előre az enyhülés, a béke, a felemelkedés útján, eredmények számbavétele mel­lett nyíltan szóltak a hibákról, a társadalmunkat foglalkoztató gondokról, problémákról is. Sok hasznos észrevétel és kiegészítő javaslat érkezett a Központi Bi­zottsághoz. Az irányelvekről foly­tatott vitában is megnyilvánult pártunk eszmei, politikai egysé­ge. A megnyilatkozásokban kife­jezésre jutott népünk alapvető egyetértése a szocialista célokban és tettrekészsége a feladatok megoldásában. Ez jól tükröződik a XII. kongresszusnak és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított országos munkaverseny-mozgalomban is, amely új lendületet kapott a Vö­rös Csillag Gépgyár Sziklai Sán­dor szocialista brigádjának kong­resszusi műszakok szervezésére tett kezdeményezésével. A Központi Bizottság megvi­tatta és elfogadta a XII. kong­resszus elé terjesztendő beszámo­lójának és határozati javaslatá­nak a tervezetét. A Központi Bizottság megtár­gyalta a kongresszusi felkészülés további­ tennivalóit. Az alábbiak szerint véglegesítette az 1980. március 24-ért összeülő kongresz­­szus napirendjére vonatkozó ja­vaslatát: 1. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Ellenőrző Bi­zottságának beszámolója. Előadó: Brutyó János elvtárs. 3. A fellebbviteli bizottság je­lentése. Előadó: a fellebbviteli bi­zottság elnöke. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. III. A Központi Bizottság meghall­gatta és tudomásul vette a tá­jékoztatást a VI. ötéves népgaz­dasági terv előkészítési munká­latairól. Dobrinyin és Vance (MTI) Cyrus Vance amerikai külügyminiszter és Anatolij Dob­rinyin washingtoni szovjet nagy­követ­ — viszonylag hosszú szü­net után — pénteken tanácsko­zott. Vance szóvivője nem kívánt részletekkel szolgálni a találkozó napirendjéről, azon túl, hogy a megbeszéléseket kölcsönös óhajra tartották és azon mindkét felet érdeklő kérdéseket vitattak meg. A szóvivő az amerikai sajtóérte­sülésekkel kapcsolatban, hogy tervbe vették volna Vance ame­rikai és Gromiko szovjet külügy­miniszter találkozóját, kijelen­tette, hogy ilyen találkozót jelen­leg nem terveznek Hodding Car­ter ugyanakkor megerősítette, hogy a két nagyhatalom képvise­lői között folyamatos az eszme­csere időszerű nemzetközi kérdé­sekről, így az afganisztáni prob­lémáról is. ­ Szovjetunió A Legfelsőbb Tanács Elnöksége a választási eredményekről (MTI) A vasárnap rendezett választások legfőbb eredményeit már korábban közzétették a Szovjetunióban a köztársaságok választási bizottságai. A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége most terjedelmes közle­ményben összegezte a különböző szintű választások részletes ered­ményeit. Mint ismeretes, a sza­vazók nemcsak az egyes szövet­ségi és autonóm köztársaságok legfelső tanácsának tagjaira ad­ták szavazataikat, hanem újra­választották a különböző szintű helyi szovjeteket is: a területi, járási, városi, városi-kerületi és falusi szovjeteket, összesen több mint ötvenezer helyi szovjetet választottak meg. A 176 590 512 választásra jogosult állampolgár közül kevesebb mint 25 ezer nem élt alkotmányos jo­gával , így a részvevők átlag­aránya 99,99 százalék volt. A köz­társaságok legfelső tanácsainak jelöltjeire valamivel kevesebben szavaztak, de a jelöltek így is a választók 99,93 százalékának tá­mogatását kapták meg. A 15 szö­vetséges köztársaság legfelső ta­nácsába összesen 6728 küldöttet választottak meg. A húsz auto­nóm köztársaságban a több mint 13 600 000 szavazásra jogosult ugyancsak elsöprő többséggel tá­mogatta a jelölteket: a szavaza­tok 99,85 százalékát adták le rá­juk, e köztársaságok legfelső ta­nácsaiba 3450 küldöttet válasz­tottak. A helyi választásokon hat ha­tárterületi, 121 területi szovjetet, nyolc autonóm terület szovjetjét, több mint 45 ezer különböző szintű helyi szovjetet kellett új­raválasztani. A jelöltek száma meghaladta a 2,2 milliót. Ezeken a szavazásokon is túlnyomó több­séggel támogatta a lakosság a kommunisták és a pártonkívüliek tömbjének jelöltjeit, összesen 77 választókerületben — legna­gyobbrészt falvakban — a jelöl­tek nem kapták meg a szavaza­tok több mint ötven százalékát, 79 kerületben pedig nem tartot­ták meg a szavazást, mivel a je­löltek időközben elhaláloztak, vagy visszaléptek. Hat választó­­kerületben a választási törvény előírásainak megsértése miatt ér­vényteleníteni kellett a szavazás eredményét. Ezekben a körzetek­ben pótválasztásokat írnak majd ki. A Legfelsőbb Tanács Elnöksé­ge összegezésében hangsúlyozta:a választások ismét megmutatták a szovjet nép magas fokú tudatos­ságát, politikai aktivitását, a párt és a nép egységét, a Szovjetunió Kommunista Pártjának politiká­ja iránti teljes és odaadó támo­gatást

Next