Magyar Hírlap, 1981. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA - FORUM 'KUI 1981. JÚLIUS 1. SZERDA: Brezsnyev és Brandt találkozója Moszkvában 3 (Folytatás az 1. oldalról) lép-hatótávolságú nukleáris rakéták kérdésében, s leszögezte, hogy eproblémát a korábbiakban említett elvek alapján lehet és kell is megoldani. Mindkét fél síkraszállt a SALT-tárgyalások folytatása és a madridi találkozó sikeres befejezése mellett. Felhívta tárgyaló partnere figyelmét arra a békefelhívásra is, amelyet a Legfelsőbb Tanács legutóbbi ülésén intézett a világ népeihez és parlamentjeihez, s kifejtette a Szovjetunió álláspontját Észak-Európának atomfegyvermentes övezetté tételéről. Tegnap este a vendége tiszteletére adott vacsorán Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőjében a többi között kijelentette. ..Szeretném biztosítani önt, Brandt úr, hogy mindkettőnk számára ugyanúgy ahogy tíz évvel ezelőtt, a béke jelenti a legnagyobb értéket, s nemzetközi tevékenységünk is annak megőrzését szolgálja. A moratóriumjavaslat kiegészítése A jelenlegi helyzetben e cél megvalósítását a nukleáris fegyverkezési hajsza Európában történő korlátozásával kellene kezdeni. Mi akár holnap készen állunk arra, hogy tárgyalóasztalnál vitassuk meg az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Az Egyesült Államok álláspontja miatt azonban a tárgyalások még mindig nem kezdődhetnek meg. Ugyanakkor kétségbevonják azt az őszinte szándékunkat, hogy hirdessünk moratóriumot a NATO-tagországok és a Szovjetunió közepes hatótávolságú új nukleáris rakétafegyvereinek európai telepítésére. Következésképpen, ha a tárgyalások egyáltalán megkezdődnek, akkor is csak olyan körülmények között, amikor mindkét fél tovább folytatja katonai programjainak megvalósítását. Ez pedig nem a legjobb megoldás. Kijelenthetem: a Szovjetunió kész leállítani saját közepes hatótávolságú rakétáinak az ország európai részén történő elhelyezését azon a napon, amikor a kérdés lényegét érintő tárgyalások megkezdődnek. Erre természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha az Egyesült Államok kijelenti, hogy a tárgyalások ideje alatt szintén nem növeli Európában elhelyezett közepes hatótávolságú nukleáris eszközeinek számát. A Szovjetunió komoly, reális eredményeket vár ezektől a tárgyalásoktól. Az a véleményünk, hogy ideje előrelépni a nukleáris rakétaeszközök számának csökkentése terén. Mi annak a hívei vagyunk, hogy a tárgyalások a lehető legszélesebb körben menjenek végbe a kormányok között, s a tekintélyes társadalmi erők, köztük természetesen a kommunisták és a szociáldemokraták képviselői között is. Mi nagyra értékeljük sok ország szociáldemokratáinak és szocialistáinak részvételét a fegyverkezési hajsza és a nukleáris háború ellen, a béke megszilárdításáért vívott harcban, és mindig készek leszünk együttműködni velük e nemes célok elérése érdekében. Baniszadr feltételekhez köti megjelenését Milliós tömeg az áldozatok temetésén (AFP, AP) Több mint egymillió ember vett részt tegnap Teheránban az Iszlám Köztársasági Párt székháza ellen intézett bombatámadás 72 áldozatánakgyászszertartásán. A vasárnapi robbanás áldozataival együtt temették el a teheráni Évin börtön volt igazgatóját is, akit, hétfőn lőtt agyon egy eddig nem azonosított merénylő. Mohammad Ali Radzsai miniszterelnök úgy döntött, hogy a merénylet során életüket vesztett kormánytagok és egyéb tisztségviselők helyettesei töltik be ideiglenesen a megüresedett vezető posztokat — közölte kedden a teheráni rádió. Az Iszlám Köztársasági Párt főtitkárává (Beheszi utódaként) Mohammad Dzsavad Bahonar közoktatási minisztert választották. Behzad Nabavi iráni államminiszter hétfőn újságírókkal közölte, hogy a teheráni kormány részben elfogadta Baniszadr feltételeit, amelyekhez a volt elnök azt kötötte, hogy előjön rejtekhelyéről és önként áll bíróság elé. Az iráni fővárosban terjesztett röplapok szerint ugyanis Baniszadr azt követeli, hogy kapjon lehetőséget háromórás beszéd elmondására a televízióban s kéri, hogy a katonaság — és ne a rendőrség — zárja le az ország határait, nehogy elmenekülhessenek azok a személyek, akiknek bűnös tevékenységét nyilvánosan le fogja leplezni. (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev kedden részvéttáviratot intézett Khomeini ajatollahhoz az iráni vezetők és más iráni állampolgárok nagy csoportjának a terrorakció okozta tragikus halála alkalmából. A libanoni biztonsági erők kezén Zahle A szaúdi uralkodó fogadta Arafatot (AFP) A libanoni biztonsági erők 500—600 főnyi csapata kedden bevonult Zahle városába, amely eddig a jobboldali keresztény milicisták ellenőrzése alatt állt. Ez utóbbiak egy része már el is hagyta a várost. A helycserét az Arab Liga libanoni helyzettel foglalkozó bizottságának tagjai készítették elő, a végső döntésben a felek vasárnap Damaszkusziban egyeztek meg. (AFP) Khaled szaúd-arábiai király kedden Taifban fogadta Jasszer Arajától, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét — jelentette a szaúdi hivatalos hírügynökség. Carrington Moszkvába látogat (MTI) Moszkvában tegnap hivatalosan bejelentették, hogy a Szovjetunió és Nagy-Britannia között létrejött megállapodással összhangban lord Carrington brit külügyminiszter július első napjaiban munkalátogatásra a Szovjetunióba érkezik. Ülésezik a román parlament (MTI) Tegnap Bukarestben öszszeült a Román Szocialista Köztársaság nagy nemzetgyűlése. A román parlament egyebek között az 1981—1985-ös ötéves terv, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztéséről intézkedő törvény tervezetét vitatja meg. VILÁGHÍRADÓ A csehszlovák kormány programja (MTI) Lubomir Strougal miniszterelnök tegnap a csehszlovák szövetségi gyűlés (parlament) két házának együttes ülésén előterjesztette a kormány programját. Az új kormány a június 5—6-i választások után, június 17-én alakult meg, s az alkotmánynak megfelelően most programnyilatkozatban foglalta össze a következő ötéves időszakra kitűzött főbb céljait, hogy azok megvalósításához a törvényhozók bizalmát és támogatását kérje. / Brandt válaszbeszéde E látogatás alkalmával az a feladatunk, hogy tájékozódjunk, s ezáltal majd felvilágosítást adhassunk — mondotta Brandt. Mindazt, amiről itt hallunk, otthon figyelembe veszik és megfontolják. Az lenne a különös, ha nem lennénk kénytelenek leszögezni: sok fontos kérdésben nézeteink eltérőek. Annál fontosabb, hogy egymás véleményének nem kielégítő ismerete ne okozzon félreértéseket, amelyek károsak lehetnek a kétoldalú, vagy sokoldalú kapcsolatokra nézve. A legfontosabb kérdésben mindazonáltal teljes közöttünk az egyetértés, ez pedig a béke megőrzésének kérdése. Brandt hangsúlyozta: senkinek a nevében nem kíván tárgyalni, különösen pedig nem az Egyesült Államok nevében. Vitathatatlan azonban — fűzte hozzá —, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok első számú vezetőinek találkozója óriási jelentőségű lenne az emberiség számára. És én úgy vélem, hogy nem kellene a világot sokáig várakoztatni. Általános választásokat tartottak Izraelben (MTI) Csaknem öt hónappal a hivatalban levő törvényhozás mandátumának lejárta előtt, tegnap reggel előrehozott általános választások kezdődtek Izraelben. A választói névjegyzékbe felvett közel két és fél millió szavazásra jogosult izraeli állampolgár négy évre választja meg az ország 10. parlamentjének 120 képviselőjét. Nézeteltérések a közös piaci csúcson (MTI) A közös piaci állam- és kormányfők tegnap véget ért luxembourgi csúcsértekezlete Francois Mitterrand és a baloldali francia kormányzás „bemutatkozását” jelentette a nyugat-európai közösségben. A bemutatkozás alapvető ellentmondást hozott felszínre a tagországok követendő gazdaságpolitikája között. Nagy-Britannia és az NSZK — ahogyan Thatcher és Schmidt kifejtette — az infláció elleni küzdelemre helyezi a hangsúlyt, még a munkanélküliség árán is, a pénzszűke, a magas kamatok híve, az állami támogatások és aköltségvetési hiányok megszüntetése a célja, míg Mitterrand a munkanélküliség elleni harcot, a nyugat-európai közösség „társadalmi oldalát” tekintette elsődlegesnek. Ebben csupán Eyskens belga miniszterelnök értett vele egyet. Spanyolország: ▼ád alá helyezik a puccsistákat (UPI) A spanyol kormány kedden arra utasította a katonai hatóságokat, hogy emeljenek vádat a február 23-i jobboldali puccskísérletben részt vett összes személy ellen. fr~ » . .v _ % Új miniszterelnöke van Írországnak (MTI) Az Ír Köztársaság két hete megválasztott új parlamentje a dáil (képviselőház) kedden tartotta első ülését, és új kormányt választott. A képviselők 81:78 szavazati arányban dr. Garret Fitzgerald volt külügyminisztert választották miniszterelnöknek Charles Haughey helyett. Francois Mitterrand elnökválasztási győzelme után pár nappal egy elzászi újságíróval hozott össze a sors, akivel szerkesztőségi szobámban szenvedélyes vitában ütköztettük nézeteinket napjaink egynémely nemzetközi kérdéséről. Szópárbajunk során terítékre került a Kambodzsában akkoriban megtartott nemzetgyűlési választások eredménye is, aminek érvényességét elzászi kolégám kétségbe vonta. Bosszankodva megkérdeztem: Önök nyugatiak, az Egyesült Államokkal az élen milyen alapon vindikálják maguknak azt a jogot, hogy egy nép, jelen esetben a kambodzsai nép választásának érvényességét és helyességét eldöntsék? Nem tudom, érveim eszébe jutottak-e elzászi kollégámnak a Derniéres Nouvelles d’Alsace szerkesztőségében, amikor a telexgépről megkapta a State Department közleményét, majd Georges Bush alelnök kijelentését a négy kommunista miniszter részvételével megalakított új francia kormányról, amelynek összetétele — mint Mitterand elnök hangsúlyozta — megfelel a választók akaratának. S ha eszébe jutott kérdésem, vajon mit gondolt, amikor az amerikai külüggyminisztérium közleményében ehhez a mondathoz ért. „Teljes mértékben elismerjük és tiszteletben tartjuk a francia kormány jogát arra, hogy maga határozza meg összetételét, ugyanakkor tény, hogy viszonyunk hangnemére és tartalmára hatással lesz a kommunisták bevonása ebbe vagy bármely más nyugat-európai szövetséges kormányba.” Ez a Reagan elnök áldásával küldött tizenöt hozzám hasonlóan feltehetően elzászi kollégámban is a kérdések sorozatát váltotta ki. Az első kérdés lehet az: civilizált viselkedés-e (Washingtonban újabban másokat gyakran minősítenek nem civilizált viselkedésűeknek) egy szövetségesnek tekintett ország új kormányát jókívánság küldése helyett ilyen durva figyelmeztetéssel illetni. Mert azt senki sem vitathatja, hogy az amerikai külügyminisztérium közleménye egyértelmű, nyílt fenyegetés, annak jelzése, hogy az Egyesült Államok kormánya mostantól — mindaddig, amíg kommunisták is lesznek a kormányban — Franciaországot nem tekinti a NATO megbízható tagjának. A NATO brüsszeli főhadiszállásán tevékenykedő illetékesek gyorsan kiszivárogtatták: mielőtt NATO-titkokat juttatnának el a francia kormányhoz, az Egyesült Államok gondosan megvizsgálja, milyen védelmet biztosítanak a francia hatóságok az ilyen információknak. Kérdés az is, hogy a Reaganikormányzat miért ilyen bizalmatlan az új francia kormánynyal szemben, amikor a Francia Szocialista Párt és a Francia Kommunista Párt kormánymegállapodásában a felek megerősítették elkötelezettségüket Franciaország szövetséges kapcsolatainak tisztelében tartása mellett; amikor az FKP a kommunistáknak a kormányba való belépésével nem kérdőjelezte meg Franciaországnak a NATO-hoz, s a tőkés államok más intézményeihez fűződő kapcsolatait, tehát nem szándékozik rést ütni a Nyugat jelenlegi szövetségi rendszerén. Ebben az esetben viszont mi lehet az oka a Franciaország belső ügyeibe való beavatkozással felérő washingtoni megnyilatkozásnak? Úgy tűnik, hogy Washingtonban még ma sem szabadultak meg az ötvenes évek dominóelméletének sokkjától és attól tartanak, hogy a francia precedens — mint az International Herald Tribune kommentátora, Jonathan Kandell írta — megkönnyítheti a példa követését azon NATO-országok számára (Olaszország, Görögország, Portugália), amelyekben jelentős baloldali mozgalmak vannak. Az ettől való félelem a legvalószínűbb indítéka a francia kormányhoz intézett amerikai figyelmeztetésnek. Az USA uralkodó körei ugyanis már korábban is tanúsítottak hasonló magatartást, amikor Portugáliában a fasiszta rendszer összeomlását követően egy ideig a kommunisták is tagjai voltak a kormánynak, vagy amikor Olaszországban is reális lehetőségnek tűnt az Olasz Kommunista Párt részvétele a kormányban. Az Elysee-palota új lakójának címzett State Department-közlemény kapcsán felvetődik az a kérdés is, Washington milyen alapon formál magának jogot arra, hogy hol nyilatkozatokkal, hol más eszközökkel is beavatkozzon szuverén, független államok belügyeibe. Hiszen bizonyítható, hogy az USA egyes politikai körei, kihasználva a szocialista Lengyelország gazdasági és politikai válságát, a KOR — a Társadalmi Önvédelmi Bizottság — felhasználásával Lengyelország társadalmi rendjének és szövetségi kapcsolatainak megváltoztatását sugallják. A NATO brüsszeli központjának egykori munkatársa, Ursel derített fényt arra, hogy a NATO-országok hírszerző szervei a CIA irányításával konkrét terveket dolgoztak ki arra, hogy a szocializmusellenes erők aktivizálásával folytassanak bomlasztó tevékenységet Lengyelországban. Milyen alapon formálnak jogot maguknak Washingtonban ilyen vállalkozásokra? Mert az semmiképpen sem elfogadható indíték, hogy az Egyesült Államokban egyesek képtelenek elviselni olyan világot, amelyben kommunisták is léteznek, s egy sor országban a kommunisták vállalták magukra a kormányzás felelősségét. ÉKEK Magyar felszólalás Madridban Elfogadható a semlegesek javaslata (MTI) A madridi találkozón részt vevő küldöttségek a tegnapi teljes ülésen egyhangúlag kifejezésre juttatták azt az elhatározásukat, hogy a találkozót — a szocialista országok régi követeléseinek megfelelően — pozitív erdménnyel, tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával kívánják befejezni. Erre vonatkozóan az ülésen Miroszlav Zotovics nagykövet, a jugoszláv küldöttség vezetője terjesztett elő javaslatot, a maga, valamint az osztrák, a ciprusi, a máltai, a svájci és a svéd küldöttség nevében. A hat el nem kötelezett és semleges ország most jóváhagyott javaslata szerint a küldöttségek arra is erőfeszítéseket tesznek, hogy ezt a célt július közepe táján elérjék. A vita során dr. Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője elfogadhatónak mondotta a semleges és el nem kötelezett országok javaslatát, mivel az lényegében magában foglalja azt az indítványt is, amelyet a magyar küldöttség a múlt kedden előterjesztett, és amellyel a többi szocialista ország küldöttségei is egyetértettek. A javaslat elfogadása után Jurij Dubinyin nagykövet, a Szovjetunió küldöttségének helyettes vezetője üdvözölte a találkozó munkájának meggyorsítására irányuló döntést, és kifejezte meggyőződését, hogy e döntés nyomán — minden részvevő megfelelő politikai hozzáállása esetén — a kívánt időben pozitív záródokumentummal lehet befejezni a madridi találkozót. A találkozó legközelebbi teljes ülését pénteken tartják.