Magyar Hírlap, 1982. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
ÁRA: 1,40 FORINT Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Lenin körút 9—11. Pf.: 305. Irányítószám: 1393. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350.Magyar Hírlap fa TANÁCSOK FÓRUMA Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96 162 jelzőszámra. 15. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1982. MÁRCIUS 26. PÉNTEK Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka '• A jogalkotás erősítse a demokratizmust A képviselők elfogadták dr. Markója Imre igazságügyi miniszter beszámolóját Pozsgay Imre a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény végrehajtásáról A túlszabályozás gyűjtőfogalom. Ebbe a körbe tartoznak a feleslegesen részletes előírások, az uniformizálás... A számok önmagukban nem sokat mondanak. A hatályban levő négy és fél ezer miniszteri rendeletet vagy annál magasabb szintű jogszabályt tarthatjuk soknak, esetleg kevésnek, mindenesetre ezek alkotják a magyar jogrendszert és mint ilyennek, elsősorban nem menyhyisége a legfontosabb mércéje. A bírálat sem ezeket a jogszabályokat éri, sokkal inkább az alacsonyabb szintű regulákat, melyek nagy része annak a gondolatnak köszönheti életét, hogy a dolgok csak akkor mehetnek jól, ha az élet minden jelenségét szabályok közé szorítjuk és tilalomfákkal szegélyezzük. Jó néhány évvel ezelőtt még természetesnek tartották, hogy a jogot csupán az állam kizárólagos eszközének tekintsék. Ebből az időből maradt ránk az a szemlélet, amely csaknem minden politikai, gazdasági vagy kulturális bajunkra a jogot tartotta orvosságnak. Ma már tudjuk, hogy ez nem vált be. Csakhogy nem is olyan régebbi példáink vannak arra, mennyire veszélyes a jogot kizárólag eszközként kezelni, olyanként, amely ha kényelmetlenné válik, el is lehet dobni, nem törődve törvényességgel, nem törődve a következményekkel. Tegnap az igazságügy-miniszter jogi életünk egyik legnagyobb gondjának nevezte a túlszabályozást és úgy fogalmazott, hogy el kell kerülni a jog indokolatlan beavatkozását életviszonyainkba. Ebből pedig az következik, hogy nem pusztán kevesebb jogszabályra van szükség, hanem átgondoltabb jogalkotásra, közérthető, nélkülözhetetlen szabályozásra. Ez persze bizalom kérdése is. Bizalom az állampolgárban, akiről okkal feltételezhető, hogy a helyes magatartásra nem csupán rendelet késztetheti. Bizalom az államigazgatás alsóbb szerveiben, melyekről okkal feltételezhető, hogy képesek önállóan gondolkodni, dönteni, önállóan megszervezni munkájukat, nem szorulnak felesleges gyámkodásra. Ahogy a közművelődésről szóló törvény a jog eszközeivel segítette a kultúra közkinccsé válását, a rendszeresen művelődök körének szélesítése, a műveltségeszmény általánossá tétele már korántsem csak szabályozáskérdése.i Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső IMIlú államhatalmi testületünk tanácsra hozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnökséyi Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A napirendnek megfelelően előbb dr. Markója Imre igazságügyi miniszter számolt be a jogalkotás helyzetéről, majd a vita és a válasz után Pozsgay Imre művelődési miniszter számolt be a közművelődési törvény végrehajtására. A vita ma folytatódik. iegfőbb garancia a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája, amely az elmúlt 25 évben — a személyi kultusz időszaka és az ellenforradalom keserű tapasztalataiból is levonva a megfelelő tanulságokat — mindig kiemelt figyelmet szentelt a törvényesség ügyének. Sohasem tévesztette szem elől azt, hogy a szocializmus építése során az anyagi jólét növelése mellett a társadalom jó közérzetének az is rendkívül fontos eleme, hogy az emberek kellő jogbiztonságban éljenek. Felidézte Markója Imre, hogy a törvényesség megszilárdításának és fejlesztésének egyik fő módszere a szocialista jogrendszer kiépítése volt, amelyben kiemelkedő szerep hárult az országgyűlésre. Az országgyűlés e szerepét nemcsak azzal töltötte be, hogy számos nagy jelentőségű törvényt alkotott, hanem azzal is, hogy időről időre beszámoltatta az Elnöki Tanácsot, a Minisztertanácsot és az igazságügy-minisztert a jogalkotás helyzetéről és feladatairól. Igazságügy-miniszteri beszámoltatásra legutóbb 13 évvel ezelőtt került sor. Szocialista jogrendünk az igazságügy-miniszteri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül. Ezt mindenekelőtt az a társadalmi fejlődés váltotta ki, amelynek révén célul tűzhettük ki a fejlett szocialista társadalom építését. Ha azt akartuk, hogy jogunk hatékonyan betöltse szolgálati szerepét, hozzá kellett igazítani a társadalmi-gazdasági valósághoz, a fejlett szocialista társadalom építése által megszabott újszerű és magasabb rendű követelményekhez. Jogrendszerünknek ezt az átfogó reformját természetesen csak igen tervszerű, elméletileg megalapozott és a hazai, valamint a nemzetközi gyakorlat tapasztalatait messzemenően figyelembe vevő munkával lehetett elvégezni. Ezért is hozott 1969-ben a kormány olyan határozatot, amelyben körvonalazta az átfogó jogi rendezés távlati feladatait, s egyben döntött arról is, hogy ezeket fokozatosan, a kormány által jóváhagyott középtávú jogalkotási programok alapján kell végrehajtani. Így került sor az 1971—1974. évi, az 1975—1980 közötti, majd a XII. kongresszust követően az 1981—1985-ig terjedő időszak jogalkotási programjának kialakítására. E jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvényesülését. Az egyik meghatározó jelentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demokratizmusának növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. E törekvés szolgálatában olyan nagyfontosságú törvényhozási aktusokra került sor, mint az alkotmány 1972. évi módosítása, a tanácsokról szóló törvény megalkotása, az államigazgatási eljárás szabályainak korszerűsítése, vagy a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény megalkotása. Az állami élet fejlesztésének keretében megkülönböztetett fi Apró Antal elnöki megnyitója Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben az országgyűlés tavaszi ülésszakát Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Fejér megyei 1. sz. választókerületben megválasztott Szalai Gyula országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette és Szalai Gyula országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotot törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. O Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. O A művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. Interpelláció: A napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazságügyi miniszter emelkedett szólásra. Dr. Markója Imre igazságügyi miniszter beszámolója A jogalkotás hatékonyan segítette a politikai célok megvalósítását Dr. Markója Imre bevezetőben arról szólt, hogy az elmúlt hónapokban többször emlékeztünk történelmünk legutóbbi negyedszázadának eseményeire. Köztük arra is, hogy milyen utat tettünk meg a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. Az ilyen emlékezéseknél és értékeléseknél — mondta — elkerülhetetlen, hogy ne tekintsünk ki a világba és saját helyzetünket ne vessük egybe a nemzetközi tapasztalatokkal. Ez az egybevetés a törvényesség ügyének alakulását illetően is a jogos megelégedettség érzését válthatja ki mindenkiben. A törvényesség fogalmi körébe tartozó kérdésekben a mai világ — különösen a tőkés világ — nyugtalanító képet mutat. Még olyan országokból is, amelyeknek társadalma a közelmúltig — legalábbis külsőleg — a viszonylagos konszolidáltság jegyeit viselte, nap mint nap érkeznek riasztó hírek, amelyek a jogtalanság, az erőszak eszkalációját bizonyítják. A Magyar Népköztársaságban viszont — túlzás nélkül állíthatjuk — az alkotmányos rend, a törvényesség alapvetően szilárd és állandóan fejlődik. Jóleső érzés, hogy egyéb sikereink mellett ez a vívmányunk is rangot, megbecsülést szerzett hazánknak a nemzetközi közvéleményben. Természetesen nem vagyunk és nem is lehetünk elbizakodottak. Jól tudjuk, honnan indultunk el, s az elért eredmények mögött milyen kemény, megfeszített, fáradságos munka áll. De azt is világosan látjuk, milyen további erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy végső ideáinkat megvalósíthassuk. Ennek azonban minden feltétele biztosított. A Mohácsi Regős Ferenc rajza (Folytatása a 2. oldalon.)