Magyar Hírlap, 1982. április (15. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

2 1982. ÁPRILISI, CSÜTÖRTÖK NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL RPIlBAfl Az Egyesült Államok által kibontakoztatott fegyverkezési hajszát a szocialista közösséggel szembeni, egyre növekvő hazugság- és rágalomáradat kíséri — állapítja meg a moszkvai Pravda szerdai száma. A cikk az amerikai külpolitikai propaganda vezetőinek — Charles Wicknek, a Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala igazgatójának és Frank Shakespeare-nek, a Nemzetközi Rádiózás Független Tanácsa elnökének — arra irányuló törekvésével foglalkozik, hogy mind nagyobb részt utaltassanak ki intézményeik számára a központi költségvetésből. Az SZKP lapja rámutat, hogy az előbbi hatáskörébe tartozik a Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala számos külföldi részlegén túl az Amerika Hangja, az amerikai kormányzat hivatalos rádióállomása is. Formálisan az utóbbi ellenőrzése alatt áll a Münchenben működő Szabadság és Szabad Európa rádióállomás. Formális hatáskörről van szó, hiszen e két rádióadó a jövőben is a CIA védőszárnyai alatt áll A kommentár hangsúlyozza, hogy az újabb dollármilliók célja a szocialista országok — elsősorban Lengyelország — felé sugárzott bomlasztó rádióadások fokozása. Jellemző, hogy a Szabad Európa rádió „lengyel szerkesztősége” szoros kapcsolatot tart fenn a CIA-nak az Egyesült Államok müncheni főkonzulátusán dolgozó vezetőivel, akik a CIA tevékenységét és a Lengyelország területén folyó nyugatnémet felderítést hangolják össze — mutat rá a Pravda. . . THE OBSERVER^ ^ 1) A brit Szociáldemokrata Párt azzal is növelni kívánja népszerűségét, hogy „pozitív megkülönböztetést” követel a nők számára — írja a londoni hetilap. Ez azt jelentené, hogy a nőknek kötelezően azonos létszámmal kellene képviselve lenniök minden vezető szervben, legalábbis ami ennek az új, a Munkáspártból kivált „középbal” pártnak a vezetését illeti. Az erre irányuló kampány a párt februári alakuló kongresszusán kezdődött: a párt vezetője, Roy Jenkins határozottan megígérte, hogy e kérdésről minden egyes párttagot és a párt minden „föliratkozott” hívét érintő szavazáson döntenek majd. Magán a kongresszuson egyébként mintegy fele-fele arányban oszlottak meg e javaslat hívei és ellenfelei. A pártban egyébként már korábban állást foglaltak amellett, hogy hozzávetőlegesen egyenlő esélyeknél a női képviselőjelöltet részesítik előnyben, megnyerendő a női szavazókat a párt számára. A nők „pozitív megkülönböztetésének”, azaz előnyben részesítésének egyik harcosa Shirley Williams asszony, aki az SDP-t létrehozó „négyek bandájának” egyike. E követelést azzal támasztja alá, hogy jelenleg Nagy- Britanniában a politikai intézményekben a nők számarányuknak nem megfelelő mértékben vannak felelős poszton. A közép-amerikai nyakkendő szorító csomója I- 771TvT Interjú Afganisztán külügyminiszterével ! A térség biztonsága a tét Ha Kabulban nem lenne kijárási tilalom — este tíztől hajnali ötig —, melynek kezdetét és lejáratát a fontosabb középületekhez és a kivezető utakhoz fel-, illetve elvonuló harckocsik dübörgése jelzi menetrendszerűen, csupán a város külső képéből ítélve, az idegen látogató nehezen jöhetne rá arra, hogy az országban immár két éve kívülről szított testvérharc folyik. A nyugati sajtó minden ellenkező híresztelése dacára — személyes tapasztalatok alapján — azt kellett megállapítanom, hogy a Közép-Kelet több más országához viszonyítva Afganisztánban majdhogynem rendezettek az állapotok. Ez, persze, relatív értékű, az azonos „súlycsoportba” tartozó országokban uralkodó politikai klímához viszonyított megítélés, amely nem egyformán érvényes Afganisztán minden körzetére. Mindenesetre azonban az államgépezet és a gazdasági élet működőképesek, s ha a konszolidáció folyamata nem is, de annak keretei már felismerhetőek. 1s A legszembetűnőbb jele annak, hogy itt „mennek a dolgok”: az kifejezetten jó áruellátás, legyen szó élelmiszerekről, vagy ipari árucikkekről. (Ennek okaira később bővebben kitérünk.) A kormányhivatalokban, a helyi közigazgatásban, az intézményekben, és a nem túl sok meglevő ipari üzemben csaknem normális menetű a munka. A társadalmi szervezetek aktivitása minden korábbinál élénkebb. Vonatkozik ez elsősorban a vezető politikai erőt jelentő Afganisztáni Népi Demokratikus Pártra, amely a közelmúltban tartotta meg első országos konferenciáját. Ennek véghezvitelét az ellenforradalmi erők és a külső reakció gáncsoskodásai közepette — az afgán kommunisták jelentős sikereként értékelendő. Nemkülönben az, hogy a szövetségi politika jegyében fogant Hazafias Nemzeti Front nagyban szélesítette tömegbázisát. Mielőtt bárki meggyanúsítana azzal, hogy „túl szépre festem a menyasszonyt”, sietek hozzátenni az eddig elmondottakhoz, hogy a szerény eredményeket súlyos gondok árnyékolják be. Ezek három kategóriába sorolhatók: az alig pár éve letűnt félfeudális múlttól örökölt általános elmaradottság; a forradalom első szakaszában — 1978 és 1980 között — elkövetett súlyos vezetési hibák és torzulások, illetve ezek korrigálásának a szükségessége; végül pedig az előbbi kettő megoldását fékező, sőt a forradalom létét is veszélyeztető ellenforradalmi tevékenység, amely kívülről kap ösztönzést és mindennemű támogatást. „ Ennek politikai eszközökkel történő kiiktatása lehetőségeiről, továbbá Afganisztán külpolitikaijáról Kabulban Sah MohammadDoszt külügyminisztertől kértem tájékoztatást. A tapasztalt diplomata elöljáróban közölte, hogy az általa elmondottakat kötetlen baráti beszélgetésnek szánja, de nincs kifogása ellene, ha azt egy hivatalos interjú formájába öntöm. — Érvényes-e még az afgán kormány 1981. augusztusi nyilatkozata a politikai rendezés elveiről, kereteiről? — Igen, ezek érvényesek s mi változatlanul készek vagyunk ennek alapján tárgyalni Pakisztánnal és Iránnal. Úgy véljük, ez továbblépést jelent 1980-as májusi javaslatunkhoz képest, mert rugalmasabb s ennél fogva alkalmasabb tárgyalási alap. Szeretném aláhúzni, hogy nemcsak a baráti szocialista országok, hanem számos fejlődő ország, sőt egyes tőkés országok bizonyos politikai körei is kedvezően fogadták javaslatunkat. — Kérem, fejtse ki az afgán javaslat lényegét. — A legfontosabb az előzetes egyetértés abban, hogy a sorra kerülő hármas megbeszélések alapvető tárgya a mindennemű külföldi beavatkozás megszüntetése. Továbbá nemzetközi garanciákkal kell biztosítani azt, hogy az intervenció ne ismétlődhessen meg. A közvetlenül érdekelt partnerek kölcsönösen kötelezik magukat a beavatkozástól való tartózkodásra. Minderről gyakorlatilag bárhol hajlandóak vagyunk tárgyalni. Nekünk alkalmasabbak lennének a kétoldalú tárgyalások, de nem zárkózunk el a háromoldalúaktól sem. Ez nem jelenti azt hogy egyik fél távolmaradása esetén nem lennénk készek a másikkal való tárgyalásokra. Ami az ENSZ-főtitkár jelenlétét illeti, nincs kifogásuk ellene, feltéve, hogy „jószolgálati’’ minőségben vesz részt a megbeszéléseken. Megfelelő egyezmények létrejötte esetén az afgán kormány kezdeményezni fogja a tárgyalásokat a Szovjetunióval az országban közös megállapodás alapján segítségnyújtás céljából tartózkodó szovjet csapatok kivonásának menetrendjéről. A szomszédainkkal való megállapodások alapvető célja a feszültség csökkentése és a térség biztonságának a szavatolása. — Mi a kormány álláspontja az afgán menekültekkel kapcsolatban? — A kormánynyilatkozat világosan leszögezi: minden külföldön élő afgán állampolgár, hazajöhetés hatóságaink mindennemű segítséget megadnak a visszatérőik beilleszkedéséhez. — Nyolc hónap múlt el, amióta az afgán kormány megtette javaslatait. Milyen a „címzettek” — Pakisztán és Irán reagálása ezekre? — Sajnos, mindeddig semmiféle hivatalos választ nem kaptunk. Nemhivatalosan viszont a pakisztáni elnök pozitívnek és rugalmasnak minősítette javaslatainkat. De hát, ennél konkrétabb állásfoglalásra lenne szükség. Iráni részről pedig már korábban jelezték, hogy nem készültek fel a tárgyalásokra. — Mi az oka annak, hogy az utóbbi hónapokban lanyhult az ellenforradalmárok fegyveres tevékenysége? — Elsősorban az, hogy jelentősen növeltük védelmi képességeinket, s immár a nép fokozottabb mértékű támogatására számíthatunk. A tavaly nyári és őszi tisztogató hadműveletek során hadseregünk alakulatai nemcsak a nagyobb bandákat számolták fel, hanem bázisaikat, raktáraikat is. Azóta a banditák csak kis, négy-öt fős csoportokban vállalkoznak, kifejezetten terrorjellegű támadásokra s egy-egy akciójuk után távolabb menekülnek, legtöbbször a határon túl levő bázisaikra. Az afgán külügyminisztérium egyik kiadványában, amely „A hadüzenet nélküli háború” címet viseli, és az afgán ellenforradalomnak nyújtott külföldi támogatás tényeit dokumentálja, vanégy térkép, amelyen fel vannak tüntetve a Pakisztán területén levő ellenforradalmi bázisok. Ezt nyolc hónapja adták ki. Nem szorul-e ez a térkép ma már módosulásra? — Az ellenforradalomnak nyújtott imperialista támogatás mértéke nem csökkent, sőt újabban korszerűbb fegyverekkel is ellátják őket. Ami a térképet illeti, csak annyiban szorul módosításra, hogy a meglevő több tucatnyi mellé újabb bázisokat kellene berajzolni ... — Milyen Afganisztán viszonya az el nem kötelezett országokkal? — Külpolitikánk a béke, a barátság és az együttműködés elvein alapszik. El nem kötelezett ország voltunk és maradunk, s ebben a mozgalomban aktív szerepre törekszünk. Természetesen képviseltetjük magunkat a szeptemberben Bagdadban sorra kerülő csúcsértekezleten is. — Milyennek látja a magyarafgán kapcsolatokat? — Az országaink közötti viszony mindig is baráti volt. Ezek a szálak csak erősödtek forradalmunk második szakasza után. Azóta minden téren és minőségileg is fejlődik az együttműködésünk. Hálásak vagyunk a baráti Magyarország által nyújtott segítségért, s nagyra értékeljük azt a politikai támogatást, amelyben országuk minden nemzetközi fórumon részesíti Afganisztánt. Tavaly ősszel New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának idején alkalmam nyílott baráti eszmeszerére Puja Frigyes külügyminiszterrel, s ezt a megbeszélést rendkívül hasznosnak ítéltem. Egyetértettünk abban, hogy szükség van külpolitikai lépéseink folyamatos egyeztetésére. Felhasználom ezt az alkalmat, hogy őszinte jókívánságaimat fejezzem ki a magyar vezetőknek és békét, jólétet kívánjak a baráti magyar népnek. .. Palfl Viktor Leszerelési tanácskozás kezdődött Genfben (MTI) Széles körű leszerelési tanácskozás kezdődött szerdán Genfben. A Nemzetek Palotájában dr. Philip Potternak, az Egyházak Világtanács főtitkárának elnökletével megnyílt konferencián több mint kétszáz nemzet — nem kormányzati — szervezet képviselői vesznek részt azzal a céllal, hogy ráirányítsák a nemzetközi közvélemény figyelmét az ENSZ-közgyűlés júniusban New Yorkban sora kerülő második, rendkívüli leszerelési ülészakának munkájára. A tanácskozás munkájában Berényi Dénes akadémikus vezetésével részt vesz az Országos Béketanács küldöttsége is. Lehűlés a kínai-amerikai kapcsolatokban (VPJ) Peking a kínai—amerikai diplomáciai kapcsolatok ügyvivői szintre való leszállítására készülődik. A kínai—amerikai kapcsolatokat terhelő legújabb lépés az a március 26-án átnyújtott jegyzék, amelyben a kínai külügyminisztérium tiltakozik az amerikai bevándorlási törvény Tajvant külön államként kezelő módosítása miatt. Megfigyelők rámutatnak, hogy Peking háromhónapos késéssel tiltakozott a múlt év december 29-én életbe lépett törvénymódosítás ellen. A nézeteltérések másik forrása a tavvani fegyverszállítások ügye. Washingtoni tisztségviselőktől származó értesülés szerint a Reagran-kormányzat már eltökélte: a pekingi tiltakozások miatt nem akadályozhatják meg a Tajvanak szánt amerikai fegyverszállítási csomagterv megvalósítását. Az üzletet pekingi diplomaták a kínai—amerikai kapcsolatok „próbakövének” tekintik. Fu Hao kínai külügyminiszterhelyettes Tokióban kijelentette, hogy Peking kész tudomásul venni a visszaesést a kínai—amerikai kapcsolatokban. Teg Hsziao- Ping pedig kijelentette: Kína „jól felkészült” arra, hogy a kapcsolatokat esetleg alacsonyabb szintre szállítják le. Véget ért a Vietnami KP kongresszusa (MTI) Szerdán befejezte munkáját a Vietnami Kommunista Párt V. kongresszusa. Az új KB ismét Le Duant választotta meg a párt főtitkárának és ugyanakkor, mint az a vezetés korábbi állásfoglalásai és a kongresszusi dokumentumok nyomán várható volt, jelentős változásokat hajtott végre a párt vezető testületeiben. A zárónapon Tran Quynh, a központi bizottság tagja ismertette a határozattervezeteket, amelyekben indítványozták, hogy a következő évek társadalmigazdasági fejlődése alapjául fogadják el az általános polnikai beszámolóban, az 1981—85-re szóló népgazdasági terv tervezetében, a pártépítésről és a szervezeti szabályzat módosításáról előterjesztett központi bizottsági beszámolóban foglaltakat. A küldöttek egyhangúlag igennel szavaztak, határozattá emelve a tervezetet. Ezután Le Due Tho a szavazatszámláló bizottság jelentését ismertette, felolvasva az új, 152 tagú (ebből 36 póttag) központi bizottság névsorát. A kongreszszus az eddig 14 tagból és három póttagból álló politikai bizottság helyébe 15 tagú PB-t választott (13 tag és két póttag). A politikai bizottságnak két új tagja és két új póttagja van. Az új PB névsora: Le Duan, Truong Chinh, Pham Van Dong, Le Duc Tho, Pham Hung, Van Tien Dung, Vo Chi Cong, Chu Huy Man (akik az előző PB-nek is tagjai voltak), To Huu, Vo Van Kiet, Do Muoi (az előző PB póttagjai), Le Duc- Anh, Nguyen Duc Tam. A két póttag: Nguyen Co Thach és Dong Li Nguyen. A korábban kilenctagú titkárság létszámát tízre emelték. A testületnek hat új tagja van. A titkárság összetétele: Le Duan (a KB főtitkára), Le Dúc Tho, Vo Chi Cong, Nguyen Duc Tam, Nguyen Dam, Le Quang Dao, Hoang Tung, Nguyen Thanh Binh, Tran Kien, Tran■ Xuan Bach. Az Egyesült Államok fokozza ki a katonai együttműködést Dél-Koreával (AP, Reuter) Az Egyesült Államok és Dél-Korea katonai erejének növelését irányozza elő a Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter szöuli tárgyalásai befejeztével szerdán kiadott közös közlemény. A két ország között évente megrendezett, lényegében az amerikai befolyásnak a kelet-ázsiai térségben való fenntartását szolgáló megbeszélések után kiadott dokumentum leszögezi, hogy Dél-Korea biztonsága lényegbevágóan fontos Washington számára. A közlemény megállapítja, hogy „egy Dél- Korea elleni esetleges támadás egyúttal az Egyesült Államok elleni akciót is jelent”. Szöul amerikai felfegyverzését a közlemény az „északi fenyegetéssel”, a Koreai NDK fegyveres erőinek állítólagos növekedésével próbálja indokolni. Weinberger és vendéglátója, Cse Dzsung Bok dél-koreai hadügyminiszter megállapodást írt alá, amelynek értelmében az Egyesült Államok háborús szükségállapot esetén — kongresszusi jóváhagyás nélkül — hadfelszerelést szállíthat Dél-Koreának. A kétmilliárd dolláros „válságsegélyről” szóló terv jóváhagyását az amerikai kormányzat lényegében már hetekkel ezelőttközölte a kongresszustól A tárgyalások befejtett sajtóértekezletén F* i hadügyminiszter a m?v c jelentős eredményekérte, hogy az amerikaié vultak az ő licenceik e Koreában gyártott * ’s „harmadik országok eladása kiterjesztése gyalásokon ugyanis rá elsősorban gazdasági nehézség — hivatkozva — szorgalmazta, hogy amerikai származású katonai eszközöket adhasson el más országoknak is.