Magyar Hírlap, 1982. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
Magyar Hírlap______________________nemzetközi politika - fórum 1982. JÚLIUSI, CSÜTÖRTÖK 3 Az EGK eljárást indít a GATT-ban A Közös Piac sérelmesnek tartja a Reagan-kormányzat intézkedéseit (MTI) Gaston Thorn, az Európai Közösségek bizottságának elnöke és Wilfried Martens belga kormányfő, mint a miniszteri tanács soros elnöke ismertette George Westtel, az EGK-hoz akkreditált amerikai nagykövettel azt a határozatot, amelyet az állam- és kormányfők fogadtak el előző napi értekezletükön. Az állásfoglalás sajnálkozva állapítja meg, hogy a nyugat-európai közösség és az Egyesült Államok kapcsolatait rontó korlátozó intézkedések történtek amerikai részről (acélkiviteli korlátozás, embargó a szibériai földgázvezetékhez szükséges alkatrészekre, mezőgazdasági ellenintézkedések). Ezeket az EGK elfogadhatatlannak tartja. Az EGK eljárást indít a GATT- ban (a nemzetközi kereskedelmet szabályozó genfi szervezetben) a sérelmesnek talált amerikai intézkedések ellen, mert azok ellentétesek a nemzetközi megállapodásokkal — közölte az EGK két intézményének vezetője. (AFP) A versailles-i csúcsértekezleten részt vett hét legfejlettebb tőkés ország pénzügyminiszter-helyettesei a jövő héten megbeszélést tartanak Washingtonban — ezt jelentették be szerdán az amerikai fővárosban. Még tart a tűzszünet Bejrútban ~ ' ' ^ ^ ^ A PFSZ nem hajlandó kapitulálni (MTI) Az izraeli hadsereg által bekerített Nyugat-Bejrút, illetve a városban körülzárt öt-hat ezer palesztin harcos sorsáról folytatott tárgyalások egyetlen pozitív eredménye szerda estig, hogy még mindig tart a múlt hét végén életbe lépett tűzszünet. Az izraeli kormány szerdai ülésén úgy határozott, hogy meghosszabbítja a palesztin harcosok békés úton történő lefegyverzésére és eltávozására adott időt. Szaeb Szalam volt libanoni miniszterelnök a palesztin fegyveres erők parancsnokával folytatott tárgyalások után kijelentette, hogy a PFSZ hajlandó a probléma politikai megoldására, és csak akkor harcol az utolsó emberig, ha Izrael rákényszeríti erre. (AFP) „A palesztin ellenállásnak egyáltalán nem áll szándékában elhagyni Libanont, mert ha elmenekül az izraeli—amerikai szövetséggel cinkos valamelyik arab államba, azzal saját halálos ítéletét írja alá” — szögezte le a WAFA palesztin hírügynökség kommentárja, amely néhány órával azután látott napvilágot, hogy Szaeb Szalam bejelentette: a PFSZ vezetése beleegyezett abba, hogy a szervezet harcosai elhagyják Nyugat-Bejrútot. A WAFA nyilván erre a bejelentésre utalva hangoztatja: „Nem lesznek harcok Bejrútban, ha sikerül a palesztinok méltóságát megőrző megoldást találni. Ellenkező esetben azonban a PFSZ kész harcolni úgy, ahogy eddig tette, az izraeli támadás kezdete óta.” „Eddig, a tárgyalások ellenére, semmilyen formula sem alakult ki, amely megoldást kínált a Bejrút, a palesztin ügy, a libanoni szuverenitás megmentésére és az izraeli megszállás megszüntetésére” — hangoztatja a WAFA. „A PFSZ-t nem verték meg, és esze ágában sincs kapitulálni” — szögezi le a hírügynökség. (MTI) Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint ismét „lejár az idő” Libanonban, s „ha nem történik valami”, azaz, ha a PFSZ nem fogadja el az izraeli feltételeket, Izrael ismét megrohamozza a libanoni fővárost. A bizottság szerdán „szigorúan titkos” ülésen vitatta meg a libanoni helyzetet. Nem hivatalos értesülések szerint Izrael 36 órás határidőt szabott Washingtonnak arra, hogy Philip Habib közvetítésével, vagy másképp, kieszközölje a PFSZ erőinek kivonulását a libanoni fővárosból. Az amerikai Izrael-lobby nyomást gyakorol George Shultzra (MTI) Az amerikai Izrael-lobby és annak kongresszusi emberei „alaposan kezelésbe vették” George Shultzot, az újonnan kinevezett amerikai külügyminisz■rt, hogy megakadályozzák az egyesült Államok bármiféle eltávodását Izraeltől, és közeledését az arab országokhoz. Alan Cranston demokrata párti szenátor, az Izrael-lobby egyik legismertebb kongresszusi érdekképviselője kedden kifejezetten megfenyegette az arab kapcsolatairól ismert Shultzot: kinevezésének kongresszusi jóváhagyása attól függ, hogyan foglal állást a közel-keleti kérdésben. „Tisztán kell látnunk abban a tekintetben, milyen nézeteket képvisel Shultz a közel-keleti kérdésben, elismeri-e, hogy Izrael egyetlen igaz barátunk a térségben” — jelentette ki Cranston Shultz keddi capitoliumi „bemutatkozó látogatását” követően. Nőnek a fűtőanyagárak A román államtanács rendelete az energiatakarékosságról (Agerpres) A román államtanács rendeletet adott ki, mely az elektromos és hőenergia, a földgáz és más energiahordozók észszerűbb felhasználását és fogyasztásuk további csökkentését célzó intézkedéseket tartalmaz. A rendelet értelmében valamennyi helyi és központi szervnek lépéseket kell tennie az energiafogyasztás csökkentése, az energiahordozók ésszerűbb felhasználása, a veszteségek elkerülése érdekében. A rendelet egyúttal hangoztatja: a nemzetgazdaság érdekei és a megnehezedett világgazdasági feltételek — amelyek az energiahordozók áremeléséhez vezettek — megkövetelik az energiatermelés és -felhasználásvalamennyi formájának nyereségessé tételét. Következésképpen — hangoztatja a rendelet — szükségessé vált a lakosság által használt fűtőanyagok, elektromos - és hőenergia árának rendezése. A rendelet egyúttal meghatározza az elektromos és hőenergia, a folyékony és szilárd háztartási fűtőanyagok új árát, csakúgy, mint az energiahordozók fogyasztásának szintjét. Kimondja, hogy valamennyi család 20 százalékkal csökkentse energiafelhasználását. A meghatározott mennyiségnél több energiát fogyasztók magasabb árakat fizetnek. A román államtanács rendelete hangoztatja, hogy az áremelkedéssel párhuzamosan — a lakosság életszínvonal-emelkedésének megőrzése érdekében — a dolgozók és nyugdíjasok évi 3,4 milliárd lej összegben térítést kapnak. Szovjet-amerikai megbeszélések Genfben (Folytatás az 1. oldalról) Karpov pedig sokáig vezette a SALT—2-ről tárgyaló szovjet küldöttséget. Az amerikai delegáció egyik tagja, Michael H. Mobbs egy évig (1969) a leningrádi egyetemen tanult. Rowny nagykövet jól tud oroszul, Karpov nagykövet kiválóan beszél angolul. Most már csak az a kérdés — mondják Genfben —, megértik-e egymást? (MTI) „A washingtoni külügyminisztérium élén történt változás, Haig lemondása semmiféle kihatással nincs az amerikai kormányzat fegyverzetkorlátozási tárgyalásokkal kapcsolatos, korábban ismertetett állásfoglalásaira” — közölte a szövetségesekkel szerdán Richard Burt, európai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár. Burt a NATO-központban a genfi szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokkal foglalkozó, úgynevezett különleges tanácskozó csoport ülésén fejtette ezt ki. Az ülésen Bart hangoztatta: a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről Genfben megkezdődött újabb tárgyalássorozat szorosan összekapcsolódik a közép-hatótávolságú eszközökről már november óta folyó tárgyalásokkal. A két genfi amerikai küldöttség szorosan összehangolja majd tárgyalási javaslatait, az eurorakéta-tárgyalások lényegében a hadászati fegyverzetről folyó tárgyalások keretébe illeszkednek — fejtette ki az amerikai külügyi államtitkár. Leonyid Brezsnyev üdvözlő távirata Mitja Ribicsicshez (MTI) Leonyid Brezsnyev szerdán táviratban üdvözölte Mitja Ribicsicset abból az alkalomból, hogy megválasztották a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének elnökévé. A táviratban Brezsnyev reményének adott hangot, hogy az SZKP és a JKSZ kapcsolatai, amelyek döntően befolyásolják a két ország együttműködésének jellegét, a jövőben erősödni és fejlődni fognak mindkét nép javára, a béke és a szocializmus érdekében. Megegyezés Bonnban (MTI, DPA) Csaknem egész napon át tartó, egyszer derűlátást, máskor pesszimizmust sugalló tárgyalások után szerdán este megegyezés született Bonnban az NSZK 1983. évi költségvetési tervezetének főbb tételeiről, és ezzel elhárult a szociálliberális koalíció széthullásának közvetlen veszélye. Willy Brandt, az SPD elnöke kevéssel 21.00 óra után jelentette be a koalíciós partnerek közt létrejött megegyezést, hozzáfűzve, hogy nem maradt hátra megoldatlan kérdés. Nem sokkal később ilyen értelemben nyilatkozott Schmidt kancellár, majd megerősítette a megegyezés tényét Lambsdorff gazdasági miniszter (FDP) és Mischnik, a szabaddemokraták parlamenti csoportjának elnöke is. (DPA) Hivatalában marad az SPD irányította szenátus Hamburgban — ez a kimenetele a helyi CDU követelésére szerdán megtartott szavazásnak. Az eredmény az SPD és a Zöldek-alternatív lista (GAL) szövetkezéséből született. A szerdai szavazás másik fontos eredményének az SPD és a „zöldek” közeledése, szövetkezési szándékuk látszik. Az SPD-frakció vezetője bejelentette: a szociáldemokraták megkísérelnek „komoly és nyílt tárgyalásokat” kezdeni a GAL- lal arról, miként alakíthatnának együtt többséget a szenátusban. A tárgyalási szándékot megerősítette a ,,zöldek” egyik képviselője, Thomas Ebermann is. Sporteseményt közvetít a televízió, az országokat összekötő láncban valahol nem működik kifogástalanul valami, a kép eltűnik, majd megjelenik az ernyőn a hazai műsorvezető alakja, aki könnyedén, elegánsan próbálja áthidalni az üzemzavart. Rögtönöz. Tudomásunkra hozza, hogy a hiba kijavításáig kétféle módon használható fel a rendelkezésre álló műsoridő, a maga részéről azt javasolja, ne sporthíreket hallgassunk, hanem filmet nézzünk. Javasolja. S alighogy elhangzik ez a kifejezés, a film peregni kezd. Előre nem látható, kiszámíthatatlan pillanatokban, bizonyára nem könnyű olyan ötletesen, a zavar legcsekélyebb külső jele nélkül viselkedni, amint azt a műsorvezető tette. Ám ezek a váratlan, nem programozható helyzetek néha feltárnak olyasmit is reflexeink természetéből, ami szokásaink, gondolkodásunk, beidegződéseink nagyon mélyről érkező gesztusaként értelmezhető. Néhány perc, talán csak néhány másodperc és ismét helyreállhat a világ, illetve a televízió rendje, amikor is azt lehet nézni, amihez a legtöbben készültünk. Nem, ennyire rövid ideig tartó műsorváltoztatásért igazán nem rendelhet el népszavazást a televízió, a helyzet kényszerű, a megoldást azonnal meg kell találni, ami — mint már mondottam is — kitűnően sikerült. Sőt, dicséretesen. S mégis! Ülök a televízió előtt, egy pillanatig kínosan érzem magam, mert arra gondolok, nem először fordul elő velem, hogy engem is érintő alternatív lehetőségek között kell választani, mire valaki javaslatot mond, de döntésnek tekintendő. Kutatni kezdek az emlékezetemben, hogy kivel, hányszor, mikor fordult már elő ilyesmi, s kissé elszégyellem magam, mert nem tudom kizárni, miszerint jómagam is elkövettem már hasonlót, ha jóval kisebb nyilvánosság eloltás. Mi lehet ennek az oka?-Hol keresendő az eredete annak a magatartásnak, ami a demokrácia látszatát akarja kölcsönözni azoknak az elhatározásoknak is, amelyekben a demokratikus elem csak erőltetetten, tehát hamisan lehet jelen? Miért kell a demokrácia szótárából kölcsönözni olyan kifejezéseket, amelyek nem fednek többet puszta udvariasságnál? Mi táplálta belénk ezt a különös, önmagunkat, és másokat is zavarba ejtő igyekvést? A demokratikus megoldások krónikus hiánya után nagy és minden kétséget kizáróan revelatív élményként fedeztük fel a közjó alakításában rejlő kollektív lehetőségeink értékét. Ezzel kapcsolatos reményeink nem bizonyultak illúzióknak, de a megkezdett folyamat minden tekintetben még nem ment végbe. A szocialista demokrácia fejlesztésének igénye és megvalósultsági állapota között még elkerülhetetlen távolság feszül, ami sokunkban felfokozza egyrészről a türelmetlenséget, másrészt pedig a hajlamot arra, hogy mindig és mindent a demokrácia szabályai szerint igyekezzünk megoldani. Csakhogy a demokrácia nem olyan gyógyír, amit mindenre lehet alkalmazni. Még kevésbé szépségflastrom, amivel a kisebbnagyobb kellemetlenségek eltüntethetők. A demokrácia szeretetét, megbecsülését, alkalmazási készségét nem növeli, hanem csökkenti, ha arra is ki akarjuk terjeszteni, amire nem való. A demokrácia jó dolog, de nem mindenre jó, s ha komolyan vesszük, akkor nem szabad úton-útfélen, feleslegesen hivatkoznunk rá, vagy olyan benyomást keltenünk, mintha roppant demokratikusak lennénk akkor is, amikor csak ésszerűek vagyunk. Ülök a televízió előtt, s természetesen bosszankodom, mert technikai okok miatt hirtelen megszakadt egy közvetítés. Ezt a bosszankodást lehet enyhíteni egy ügyes rögtönzéssel, ami leköti a figyelmemet a kényszerű szünet idejére, de magától értetődően nem lehet elhitetni velem, hogy a műsorváltozási lehetőségek között akár a legcsekélyebb választásom is adódhat. Ilyen helyzetekben a műsorvezetőnek nincsen módjában, hogy két lehetőség között javasolja az egyiket, hanem gyorsan és magabiztosan döntenie kell. S ha netán rosszul határoz, semmiféle szépségflastromot nem ragaszt eljárására azzal, ha a javaslat látszatát kelti. Nem lenne érdemes minderre szót vesztegetni, ha a demokrácia, mint udvariassági gesztus, mint szólam, csak televíziós műsorvezetés közben fordulna elő. Az esetek bizonyos hányadában ez a viselkedés felcserélendő lenne az emberek érdemi meghallgatásával. Máskor azonban — amint a fenti példa is érzékeltetheti — teljesen oda nem való, az ígyhöz nem tartozó „tiszteletköröket” ír le, s már-már valamiféle állandó jelzőként szerepel, amivel az így megnyilatkozók semmi mást nem akarnak, mint önmaguk demokratikus beállítódottságát bizonyítani. Tulajdonképpen örülni kell annak, hogy itt tartunk már, hogy érdemes bizonygatni demokratikus érzelmeinket, mert ez olyan érték, ami társadalmunkban igen magasan jegyzett. De túl az effajta örömökön, mintha elérkezett volna már annak is az ideje, hogy átlépünk revelatív érzelmeinken, ügyeinket ebben a vonatkozásban is jobban a helyére tegyük, s a demokráciát ott és abban akarjuk kifejezésre juttatni, ahol és amiben lehetőség kínálkozik valódi érvényesítésére! A fentiekkel csupán ez utóbbira igyekeztem javaslatot tenni. FODOR GÁBOR JAVASLAT Rafszandzsani nyilatkozata (AFP) Irak azt javasolja, hogy az iraki—iráni határon helyezzenek el olyan békefenntartó erőket, amelyeket vagy az ENSZ, vagy az el nem kötelezett országok mozgalmához tartozó államok, vagy az Iszlám Konferencia tagállamai állítanának ki — ezt jelentette szerdán az INA iraki hírügynökség. A jelentés szerint, amely a külügyminisztérium szóvivőjét idézi, „ha Irán elutasítja ezt a javaslatot, azután, hogy Irak kiürítette az általa elfoglalt iráni területeket, az azt jelenti, hogy Irán folytatni akarja a háborút”. A szóvivők egyébként elítélte Iránt azért, mert — mint mondta — „Irán nem fogadja el annak az iszlám vizsgálóbizottságnak a közvetítő tevékenységét, amelyet azzal bíznának meg, hogy vizsgálják meg a két ország felelősségét a háború kirobbantásáért”. Azt is nehezményezte, hogy „Irán továbbra is iraki megszállásról beszél, holott Irak már teljesen kitürített minden iráni területet”. (IRNA) Semmit sem változtatott az Irak és Irán közötti háborús helyzeten az, hogy az iraki erők visszavonultak Irán egyes térségeiből — hangoztatta az iráni legfelsőbb nemzetvédelmi tanács keddi ülésének befejeztével Hasemi Rafszandzsani hodzsatoleszlam, az iráni parlament elnöke. Rafszandzsani, aki Khomeini ajatollahot, Irán legfelső politikai és vallási vezetőjét képviseli a tanácsban, iráni újságíróknak nyilatkozva elmondotta: az irakiak egyszerűen csak gyengébb állásaikról vonultak vissza, megtartva erősebb pozícióikat, ezért Bagdad a tartós béke első feltételét, a feltétel nélküli visszavonulást sem teljesítette. Rafszandzsani megismételte az ismert teheráni álláspontot: ha Irak teljesen kivonulna is az iráni területekről, ez a háború befejezésének csupán egyik feltétele. (ru Iraki javaslat — iráni ellenvélemény