Magyar Hírlap, 1983. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
Magyar Hírlap______\\\ ( ]Snemzetközi politika - fórum____________________mi. februári, kedd 3 SALART-tárgyalások: folytatás holnap (MTI) Miután az elmúlt héten folytatta munkáját a közép-európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről folyó bécsi, illetve a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverrendszerek korlátozását célzó genfitárgyalássorozat, ezen a héten két további leszerelési tanácskozás is folytatódik a genfi tó partján. A nemzetek palotájában kedden megnyílik a leszerelési bizottság újabb ülésszaka, melynek munkájában 40 ország — köztük Magyarország — küldöttsége elsősorban a vegyi- és radiológiai fegyverek betiltásán, valamint a nukleáris kísérletek teljes eltiltásán fáradozik. Hétfőn Genfbe érkeztek a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről tavaly júniusban megkezdett szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő küldöttségek. A decemberben befejeződött második fordulót követő szünet után szerdán találkozik ismét első ízben a Viktor Karpov nagykövet vezette szovjet, és az Edward Kowny nagykövet irányításával tárgyaló amerikai küldöttség. A delegátusok megérkezésükkor a repülőtéren rövid nyilatkozatot adtak. Az elsőként Genfbe érkező Edward Rovvny amerikai nagykövet — Paul Nitzéhez, az ugyancsak Genfben folyó eurostratégiai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjéhez hasonlóan — nyilatkozatában mindenekelőtt a nyugat-európai közvélemény megnyugtatására törekedve Washington megegyezési szándékát bizonygatta. Viktor P. Karpov nagykövet nyilatkozatában Jurij Andropov december 21 -i beszédére utalva leszögezte: a Szovjetunió őszinte, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvénalapuló megegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon. A két különböző vágányon futó szovjet—amerikai tárgyalások közös vonása, hogy azokon az Egyesült Államok az egyenlő biztonság alapelvét megszegve egyoldalú katonai előnyökre próbál szert tenni. Az amerikai tárgyalási pozíció tarthatatlan voltára legutóbb Gromiko szovjet külügyminiszter mutatott rá bonni sajtóértekezletén, amikor visszautasította a Reagan-féle nullamegoldást, mivel az felborítaná a jelenlegi megközelítő mértékű egyensúlyt, és tovább növelné az Egyesült Államok előnyét mind a hordozóeszközök, mind pedig a robbanótöltetek számát illetően. ■ Jurij Andropov beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Mindenki ismeri például a tervmódosítás kifejezést. De egyszer sem hallottam még, hogy a módosítás a tervfeladatok növelését jelentette volna. Ha módosításról beszélnek, az mindig a feladatok csökkentését jeleni. A termelés tehát csökken, a fizetés pedig változatlan marad, sőt, a csökkentett terv teljesítésééért gyakran még prémiumot is adnak. Állami méretekben ez végül is azt eredményezi, hogy szakadék keletkezik az árukészlet és it' lakosság fizetőképessége' között. Csodák természetesen nincsenek. Az állam csak annyi árut biztosíthat, amennyit megtermeltek. A fizetésemelés, ha nincs megfelelő mennyiségű jó minőségű áru, ha akadozik a szolgáltatás, nem vezet az anyagi jólét valós növekedéséhez. Szó esett a plénumon arról is, hogy ez az év kulcsfontosságú az ötéves terv szempontjából. Igyekeznünk kell behozni lemaradásainkat s meg kell teremtenünk az ötéves terv utolsó két évére a formális munka feltételeit — mondotta Andropov, kijelentve, hogy a rendteremtést a munkafegyelem megszilárdításával kell kezdeni. Bármilyen sok élmunkása van ugyanis az országnak, csupán az ő erőfeszítéseik nem elegendőek, a szovjet gazdaság előtt álló feladatok megoldásához. A fegyelemre mindenhol szükség van: a munkahelyen, a tervfeladatok teljesítésében, az állami életben. Ez még csak anyagi ráfordítást sem igényel, viszont óriási eredményekkel járhat. A munkafegyelem megszilárdítását természetesen nem lehet leszűkíteni néhány perces késések kicsinyes számonkérésére, mivel az vonatkozik a technológiai előírások betartására, az üzemek szállítási kötelezettségének maradéktalan teljesítéseiés a termelőmunka minden elemére. Amunkafegyelem betartását a munkástól kezdve a miniszterig mindenkitől szigorúan számon kell kérni. A továbbiakban Jurij Andropov utalt arra, hogy a belső helyzet alakulásának nemzetközi jelentősége is van. „Az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Bressnyev előadói beszédében hangsúlyozta, hogy a helyzet egyre forróbbá válik, nő a háborús veszély. Pártunk és a szovjet állam mindent megtesz azért, hogy ezt a veszélyt elhárítsa, s megvédje a békét.” „Nem nehéz megérteni: minél nagyobbak a sikereink, minél erősebb gazdaságunk, minél jobban mennek a dolgok népgazdaságunkban, annál erősebbek lesznek nemzetközi pozícióink, annál tartósabb lesz a béke a Földön” — mondotta az SZKP KB főtitkára. -------------------------------------------------------------X/ /» ~-----------------\ //^ A Véres összecsapások Libanonban a drúz és a keresztény milícia tagjai között (MTI) A libanoni nemzeti ellenállási front harcosai vasárnap reggel vakmerő támadást hajtottak végre egy izraeli katonai konvoj ellen Bejrút délkeleti körzetében. A megszálló hadsereg szóvivője elismerte, hogy a páncéltörő rakétákkal és kézifegyverekkel végrehajtott támadás során egy izraeli katona meghalt és további négy megsebesült. A konvoj az izraeli hadsereg számára tiltott területen haladt át. Vasárnap példátlan hevességű tüzérségi harcokat vívtak egymással Bejrút térségében a keresztény—falangista és a drúz— szocialista milíciák. A múlt év augusztusa óta először több belövés érte a falangista ellenőrzés alatt álló Kelet-Bejrút területeit. A fokozódó izraeli nyomás légkörében kezdődött meg hétfőn a Bejrút melletti Ritaidéban az amerikai védnökség alatt folyóizraeli-libanoni tárgyalások 11. fordulója. Ariel Saron izraeli hadügyminiszter amúlt héten nyíltan megfenyegette Amin Gernejel libanoni államfőt: kétli, hogy továbbra is az elnöki poszton maradhat, ha állandóan Szíriától, Szaúd-Arábiától és a PFSZ-től kapja, az utasításokat. Saron azzal toldotta meg a fenyegetést, hogy Izrael egyoldalúan visszavonhatja csapatait a 45 kilométer mélységű dél-libanoni biztonsági övezetbe és sorsukra hagyhatja a keresztényeket, amennyiben Libanon továbbra is elveti az izraeli rendezési javaslatokat. . . Karen Brutyenc, az SZKP Központi Bizottságának nemzetközi osztályának helyettes vezetője vasárnap Bejrútban kijelentette, hogy a Szovjetunió támogatja a csorbítatlan libanoni szuverenitás helyreállítását, azizraeli inváziós erők feltétel nélküli kivonását. A szovjet pártküldöttség találkozott Valid Dzsumblattal, a libanoni Haladó Szocialista Párt elnökével. ■ (1. Olszowski beszámolója a szejm ülésén (MTI) A lengyel külpolitika alapjait sem a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet, sem a lengyelországi belső változások mélyreható folyamata nem ingatja meg. Annak fő pillérét, akárcsak az elmúlt 38 .évben, továbbra is a Szovjetunióhoz fűződő barátság és együttműködés szövetségesi kapcsolata képezi. Ezt hangsúlyozta Stefan Olszewski külügyminiszter, aki a lengyel külpolitika időszerű kérdéseiről szóló kormánybeszámolót terjesztette elő a szejm hétfőn kezdődött kétnapos ülésén. Rámutatott, hogy Lengyelország, nagy jelentőséget tulajdonít az európai szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, és annak, hogy tovább szilárduljon a Varsói Szerződés országainak egysége, bővüljön a KGST keretében megvalósuló gazdasági integrációja. Méltatta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésén elfogadott nyilatkozat jelentőségét. Közölte: országa a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt mindent megtesz a nyilatkozatban foglalt békekezdeményezések megvalósításáért. Olszowski a továbbiakban kifejtette, hogy tavaly elsősorban a szocialista közösségen belül sikerült megszilárdítani Lengyelország helyzetét, amelyet a válság korábban meggyengített. Hangoztatta: az Egyesült Államok és más NATO-országok lengyelellenes politikája eddig sem hozott eredményt s a jövőben is kudarcra van ítélve a különféle szankciók, beavatkozási kísérletek irányvonala. A külügyminiszter végül hangsúlyozta: a lengyel külpolitika céljainak megvalósításához mindenekelőtt a lengyel nép belső egységének fokozására, a válságleküzdésére, .want szokaég. "vn 7 rí:'..1...1 Hollai Imre Líbiában tett látogatást (MTI) Hollai Imre, az ENSZ- közgyűlés 37. ülésszakának elnöke, külügyminiszter-helyettes a líbiai kormány meghívására január 29. és február 1. között látogatást tett a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirijában. A látogatás során fogadta őt Moamer el-Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője. Megbeszélést folytatott Abdelati el- Obeidivel, a legfelsőbb népi bizottság külkapcsolatokkal foglalkozó irodájának titkárával egyes nemzetközi kérdésekről, valamint a magyar—líbiai kapcsolatokról. A találkozókon jelen volt Gál Bálint, a Magyar Népköztársaság tripoli nagykövete. Zimmermann leváltását követeli az SPD (MTI) A német Szociáldemokrata Párt vezetői felszólították Helmut Kohl kancellárt, hogy azonnal váltsa le Friedrich Zimmermann keresztényszociális belügyminisztert. Karsten Voigt, az SPD parlamenti frakciójának külpolitikai szóvivője azzal indokolta a követelést, hogy Zimmermann a hét végén, Münchenben, az „elüldözöttek szövetsége” elnevezésű revansista szervezet előtt elhangzott beszédében kijelentette: a nyugatnémet kormány nem fogja az NSZK-ra és az NDK-ra korlátozni az úgynevezett „német kérdés” kezelését, hanem azt ki akarja terjeszteni az Oderán és Neissjén túli területekre is. A szociáldemokrata politikus szériát Zimmermann ezzel a kijelentésével „nyílt politikai provokációt” követett el és a nyugatnémet—lengyel szerződés, megkötéseelőtti álláspontra zuhant vissza. A térítőt meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. A színe, a nagysága — mintha csak a kisasztalra teremtették volna, és mindezt 98 forintért. Az áruház második emeletén már kiderült: sajnos, elfogyott, a kirakatban látható az utolsó darab. Nem lepődtem meg igazán, sőt számítottam erre. Mert hiába írunk februárt, az olcsó, szép áru hónaptól, évszaktól függetlenül percek alatt elkel. Ilyenkor is fel lehet tornászni a forgalmat, csak éppen akarni kell. Persze, a bázishoz való számítgatás nem kedvez az ötletes árubeszerzésnek, inkább kényelmességre szoktat. Most leltároztunk, vevő alig akad, tudod, ez a holtszezon — panaszkodik gyerekkori barátnőm, egy kis belvárosi üzlet vezetője. Hiszek neki — de azt is jól tudom, ilyenkor is akad teendő a kereskedelem háza táján. Ez a csendes hónap ideális időszaka lehet a nekilódulásnak. Bár az áru nagy részét már 1982 végén megrendelték a vállalatok — lényegében akkor eldőlt, milyen lesz a télutói, tavaszi kirakat —, még sok mindenben lehet előrelépni. Az idén a külgazdasági egyensúly erősítésének elsődlegessége melletta másik, rendkívül fontos feladat az áruellátás színvonalának, a vásárlóerő és az árualap összhangjának megőrzése. Ahol lehet, a lakosság igényeit az előző évekhez képest jobban kell kielégíteni. Hogyan lehet ezt megvalósítani? Milyen korszerű eszközöket, kereskedelmi módszereket kell bevetni, régi elveket a gyakorlatban más körülmények között életre kelteni? Nem új, de most is élő követelmény, hogy az alapvető cikkekből legyen folyamatos a kínálat, mégpedig differenciáltan olcsóbb portékát is találjunk a polcokon. Égetővé vált, hogy a termékek minősége összhangban legyen a fogyasztói árral. A ,Rádióban kihalhatuk, a Skála-Coop igazgatójénak, Demján Sándornak a nyilatkozatát aki kijelentette: azokat a termelőket, akik rendszeresen silány portékát küldenek hozzájuk — akármilyen neves cégek is — kizárják szállítóik közül. Jó lenne, ha betartanák ígéretüket, bár félő, ha csak ők cselekednek így, az nem elég. Ehhez a témakörhöz tartozik a szállítási határidők betartása. A belkereskedelmi miniszter kimondta: a szerződések teljesítését határozottabban megkövetelik, és szigorúan szankcionálják. Bizony, itt az ideje valóban komolyan venni a szerződéseket. De ma még az sem ritka, hogy megyei kiskereskedelmi vállalatokkal egyáltalán nem kötnek írásbeli megállapodást a gyártók (nemcsak a nagyok), így aztán nincs is mit számon kérni, kit büntetni. Egy-egy céggel való szerződéskötésre viszont (egyébként helyesen) egyetlen gyártó sem kötelezhető ... Annál is lényegesebb a hazai portéka rangjának, minőségének emelése, mert importlehetőségeink közismerten korlátozottak. Bár a behozatal szerepét az áruellátásban továbbra is meg akarja őrizni a tárca vezetése, annak összetétele változni fog. A szocialista piacokról tovább kellene bővíteni a behozatalt, jóllehet ez sem könnyű, mert KGST- partnereink is természetszerűleg elsősorban saját vevőiket igyekeznek kielégíteni vagy konvertibilis devizabevételekre törekednek. De az ottani piackutatásban sem használták még ki a lehetőségeket a kereskedők, és a külkereskedelemmel való együttműködésben is akad javítanivaló. Bár a nem rubelelszámolású import sem csökken számottevően , itt az a megoldás, hogy tőkés kooperációk révén vagy hazaiból pótoljuk a külföldit. Ennek persze, csak akkor van értelme, ha nem kíván jelentős beruházást és temérdek, ugyancsak importból származó alapanyagot, röviden, ha gazdaságos hosszú távon is a pótlás. Örvendetes, hogy van rztár példa ilyen törekvésekre is. Eddig főképp az árukínálatról ejtettünk szót, de nem csupán ez határozza meg közérzetünket, hanem a vásárlási körülmények színvonala is. Azért járok ebbe az üzletbe, mert mindig köszön,nek, és a harmadik pulóvert sem restek levenni a polcról — halljuk gyakran. E közgazdaságilag aligha értékelhető, de nagyon is érthető indok jelzi, hogy az udvariasság, a higiénia képes forgalomnövelő, azaz számszerűsíthető mozzanattá válni. A nyitvatartási időnek az igényekhez való igazítása, a fogyasztói érdekvédelem erősítése, a vevőszolgálat, a közérdekű, megalapozott és szellemes reklám, az üzletek kicsinosítása, takarítása mind javíthatja kereskedelmünk bizonyítványát. Mondhatnánk persze, hogy a vásárlói közérzet javításához elsősorban a kereskedők hangulatát kellene rózsaszínűbbre festeni. Ez nem könnyű. A kereskedők átlagbérénekszínvonala elmaratd az iparban foglalkoztatottakétól, és központi béremelés-Fe'-'a ti'ebar kínál ki TVi'k tolód a közeljövőben. Megoldás lehet, a forgalmi jutalékot jobban hozzáigazítani az egyéni teljesítményhez, de a boltvezetőknek nem mindig az az érdekük (legalábbis ma még, amikor nem terjedt, el a jövedelemérdekeltségű üzemelési forma), hogy a legjobbak dolgozzanak a kezük alatt. hanem hogy egyáltalán ki tudjanak nyitni, és ilyen esetekben inkább egyenlöldit játszanak. Ahol ilyen gondokkal kell megbirkózni, ott aligha várható el egyik napról a másikra szemléleti változás a Szakmában. Ez főképp a fővárosi élelmiszer-kereskedelem kisebb boltjaira jellemző. A február alkalmat ad arra is, hogy kidolgozzák, melyik üzemelési forma felelne meg leginkább egy-egy bolt kollektívájának. A jövedelemérdekeltségű, a költségtérítéses, a szerződéses, az önelszámoló, vagy maradjon a szoros, csak éppn gyengébbre fogják a vállalati központi gyeplőt? A kereskedők érdekeltségének megteremtése a vásárlók hangulatát is javíthatja. ELEK LENKE HOLTSZEZON? A Pravda cikke A Reagan-kormány antikommunizmusa (MTI) A Reagan-kormányzat a hivatalos amerikai állami politika rangjára emelte, a szocialista országok elleni ideológiai felforgató tevékenységet, s a közvetlen konfrontáció szerves részeként kidolgozta az úgynevezett „lélektani, hadviselés” különböző módszereit — állapítja meg hétfői számában a Pravda. — E pszichológiai hadviselés célja, hogy a politikai felforgatás, a kémkedés ,és különböző propagandaakciók segítségével megingassa a szocialista országok államrendjét.Az Egyesült Államok elnöke még 1982. júniusában Londonban, elmondott beszédében, kereszteshadjáratot hirdetett, akommunizmus ellen, s a harc irányítására létre is hozott egy testületet. Ennek feladata, hogy irányítsa az amerikai politika külföldi propagandáját. Washingtonban megkezdődött az antikommunizmus hosszú távú stratégiájának kidolgozása is. Áprilisra kell elkészülni annak a félhivatalos,az amerikai kormányzat kezdeményezte programnak, amelynek meghirdetett célja: „a demokrácia” erősítése a fejlődő, s ahol ez lehetséges, a kommunista országokban, „nem kormányszintű” szervezetek segítségével. A nem kormányszintű szervezet megjelölés, mint az , a gyakorlat már többször is igazolta, gyakran a CIA-t jelenti.