Magyar Hírlap, 1983. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-01 / 102. szám

T? ÁRA: 1,80 FORINT Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest VII., Lenin körút 9—11. PL: 305. író nyitószám: 1393. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350.Magyar Hírlap 24 OLDALAS KÉPES MELLÉKLETTEL Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesí­tő postahivataloknál, a kéz­besítőknél és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál közvet­lenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 jelzőszámra. 16. ÉVFOLYAM, 10­2. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1­98­3. MÁJUS 1. VASÁRNAP ■A ­ 77 ~ | 'j j Övezze elismerés a hatékony, jó munkát A SZOT titkárának ünnepi köszöntője Kedves nézők, rádióhallgatók, barátaim! A munkásosztály legnagyobb nemzetközi ünnepére készülünk. Az előestén köszöntöm önöket pártunk, az Elnöki Tanács, a kormány és a szakszervezetek ne­vében. Sajátos ünnep május elseje. A munka és az emberi méltóság szülte, s így az esztendő leg­szebb napjaként él bennünk. Igaz, az első budapesti nagygyű­lés óta az ünnep jellege formáló­dott, alakult, de tartalma válto­­­zatlan: ma is a békéért, a tisz­tességes emberi életért és a mun­káért harcoló dolgozók sereg­szemléje. Aligha lehet megállapítani, há­nyan ünnepelnek ma szerte a vi­lágon. De annyi bizonyos, hogy az idei május elsején borultabb a világ égboltja, a dolgozó tö­megek szándékosan megrontott világpolitikai légkör és a vele együttjáró gazdasági válság fe­nyegetettségében ünnepelnek. De ünnepelnek!­­ Hiszen bármilyen is legyen a helyzet, a munka, az alkotás tart­ja fönn és nemesíti az emberisé­get. E meggyőződéssel köszöntjük mindazokat, akik töretlenül küz­denek, dolgoznak és hisznek a köznapok munkás erejében. Hí­vunk mi is mindenkit május el­sején ünnepelni. Köszönet illeti az előttünk járó nemzedékeket, a nyugdíjasokat, a veteránokat, hiszen az ő mun­kával töltött életútjuk vezetett el a mához. Közük van minden eredményhez,­aminek ma örülhe­tünk. Épületekben, hidakban, ter­vekben, alkotásokban él tovább munkálkodásuk. Mi sem és a mai ifjúság sem lehet tétlenebb, előd­jeinek példája nyomán már erő­sebb szívvel és akarattal halad­hatunk minden május elsejék céljai felé. De ezen a világünnepen nem­csak a tegnapokra emlékezünk, hanem a mára s a holnapra is tekintünk. Hagyományaink, céljaink és eszméink erejének tudatában de­rűlátók vagyunk, hiszen a világ dolgozói és a magyar dolgozók nem­, először ünnepüik nehéz kö­rülmények között a munka nagy ünnepét. Hazánk is többször volt nehéz helyzetben az elmúlt harmincnyolc év során. A döntő, a meghatározó azon­ban mindig, és most is, a dolgozó emberek cselekvő magatartása volt. Semmivel sem helyettesít­hető az az elszántság és akarat, amellyel fölülemelkedtünk a po­litikai és gazdasági nehézsége­ken. E küzdelemben embermil­liók fegyelmezett, örök tüntetéssel fölérő munkálkodása visz előre. Kétségtelen, hogy a gazdasági helyzet kihívásai egyre kemé­nyebbek, s nap mint nap mun­kára, a figyelem és a fegyelem összpontosítására késztetnek ben­nünket. Felszabadulásunk óta ta­lán még sohasem volt olyan ége­tően nagy szükség az öntudatos munkálkodásra, mint napjaink­ban. Ezt vállaljuk is, hogy megőriz­zük mindazokat az eredményeket, amelyeket a magunkénak mond­hatunk. Tudnunk kell, hogy fej­lődésünk feltételeit megteremte­ni, megóvni, gon­djainkat meg­szüntetni nekünk magunknak kell. Óriási feladat ez, tisztelet­re méltó, nagy és különleges vál­lalkozás. A gondolkodás és a gyakorlat régi, avult formáival ez a fel­adat nem is oldható meg. Mind­annyiunk élete, egész társadal­munk négy évtizedes útja a ne­hézségek, az eredmények összefo­nódásában haladt előre, most minden vonatkozásban újítanunk kell! S mi képesek vagyunk a megújulásra. Éppen, mert fölis­mertük, hogy csak az eddigiek­nél is jobb munkával, nagyobb áldozatokkal, fokozott erőfeszíté­sekkel juthatunk előbbre. A leg­fontosabb, hogy a dolgozók a gyakorlatban érezzék azt, hogy ami országunkban történik, az ő­­értük, az érdekükben és velük együtt történik. Nincsen csoda­szer egyéni vágyaink és társadal­mi haladásunk elősegítésére, csak­­az, amit most ünneplünk: a munka. E közös tevékenységében egyet­len lelkiismeretes dolgozó ember sem pótolható! Terveink is csak úgy valósíthatók meg, ha a maga helyén mindenki maradéktalanul eleget tesz vállalt feladatának. Ha ez így van, abból az is követ­kezik, hogy a jó, a hatékony és tisztességes munkát övezze elis­merés. A becsülettel­ helytálló dolgozók — és ők vannak több­ségben! — ezt teljes joggal el is várják. Ahogyan azt is, hogy az ő lelkiismeretes tevékenységük, odaadásuk legyen a példaadó. A fegyelmezetlenség, felelőtlenség eltűrése közérdeket sért. Mind­ennek a mindennapos összhang­ja biztosítja, hogy népünk min­den rétege megértse, magáénak érezze politikánkat. Az ünnepen is szólni kell ar­ról, hogy a munka és az élet­­színvonal elválaszthatatlan fogal­m­ak, melyek már az ünnep szü­letését is meghatározták. Amikor arról szólunk, hogy a cél: a már megszerzett életszínvonal meg­tartása, igazában magáról a munkáról beszélünk. Vagyis ar­ról szólunk, hogy miként dolgo­zunk, kellő felelősséggel érez­­zük-e át: a ránk bízott feladatok mit jelentenek a gazdaságnak, tudjuk-e valamennyien tenni­valónkat? A nagy célokhoz sok köznapi erőt, sok apró erőfeszí­tést kell megterveznünk és ösz­­szehangolnunk. A cél nem változott. Van mit megvédenünk, közel négy évtized tanúsítja, hogy munkánk gyümöl­csöző volt,Eredményeink meg­tartásának egyetlen útja van: a fejlődés. Nem tesz jó szolgálatot, aki bármilyen vonatkozásban is konzerválni akarja a régit. Az emberiség is gyors tempóban ha­lad előre. Mi életünk során tar­tósan először kerültünk a társa­dalmi haladás élenjárói sorába. Ránk nem vár, hozzánk nem iga­zodik a világ, nekünk kell lépést tartani gyorsuló haladásával. A felmért erők azt mutatják: erre is vannak még tartalékaink! Mindezekből az következik, hogy tudnunk kell: a munkában nem korlátok, hanem jó irányba vezető utak várnak ránk. Elsőbb­séget kell biztosítani az újat hozó törekvéseknek, támogatni kell a társadalomért tenni akarók lelke­sedését. Sem a kicsinyesség, sem a bü­rokrácia, sem a ragaszkodásr­a (Folytatása a 4. oldalon) -----------------------/-------­ PAPANDREU AZ USA-SEGÉLYRŐL (AP) Andreasz Papand­reu görög kormányfő pénteken pozitívnak mi­nősítette az amerikai szenátus külügyi bizott­ságának csütörtöki sza­vazását, amelyen a bi­zottság úgy döntött, hogy fenn kell tartani a­ jelenlegi egyensúlyt a Görögországnak, illetve Törökországnak adott amerikai katonai se­gély között. A bizottság az 1983— 84-es költségvetési évre 500 millió, illetve 715 millió dollár katonai se­gélyt javasolt Görögor­szágnak, illetve Török­országnak. Hírügynökségek emlé­keztetnek arra, hogy az amerikai kormány nem osztja a kongresszus né­zetét a görög—török se­gély­arány fenntartásá­nak szükségességéről. • AMERIKAI HOZZÁJÁRULÁS AZ IMF PÉNZALAPJÁHOZ (Reuter, AP) Túljutott az első nagyobb akadá­lyon az amerikai tör­vényhozásban az a tör­vényjavaslat, amely a Nemzetközi Valutaalap pénzalapjának növelé­séhez való amerikai hoz­zájárulásról intézkedik. A szenátus bank­ügyi bizottsága jóváhagyta 8,4 milliárd dollár át­utalását az IMF köl­­csönalapjába. A valutaalap tőkéjé­nek növeléséről feb­ruárban döntöttek a tagországok, hogy az hatékonyabb segítséget nyújthasson a pénzügyi­leg megszorult tagálla­moknak. A pótlólagos pénz 47,5 százalékát biz­tosítja az Egyesült Álla­mok. NYERESÉGES AUTÓGYÁRAK (Reuter, UPI) A három legnagyobb amerikai autógyár több mint 1 milliárd dolláros profit­ra tett szert ez év első negyedében. A Ford profitja elérte a 211 mil­lió dollárt, s négy év óta első ízben fordult elő, hogy a cég nyereséges volt az­ észak-amerikai piacon is. A General Motors profitja 653 mil­lió dollárra rúgott, ami ugyancsak négy év óta a legjobb eredmény. A Chrysler, amely pár éve még az összeomlás szé­lén állt, 172 millió dol­lár nyereséget gazdál­kodott ki. JAPÁN UZSORÁSOK (UPI) A japán kormány a példátlanul magas uzsorakamatok leszorí­tására törekszik, hogy gátat vessen az adósság­visszafizetési problémák­­által kiváltott erőszak­­hullámnak. A magán-pénzköl­­csönzők Japánban eddig évi közel 110 százalé­kos kamatot számíthat­tak fel a biztosíték nél­kül nyújtott hitelek után. Az eladósodás miatt érzett kétségbe­esés is felelős azért, hogy az idén eddig 409-en követtek el ön­gyilkosságot a sziget­­országban. 19 gyilkossá­got is az uzsorakölcsö­­nökkel­­ kapcsolatos problémák okoztak. A japán parlament most olyan törvényt szavazott meg, amely 73 százalékban maximálta a többnyire a szervezett alvilág ellenőrzése alatt álló, jelenleg 3980-at számláló magán-hitelin­tézetek kölcsöneinek kamatát. Távlati cél az uzsorakamatok 40 szá­zalékra való leszorítása. A NAP HÍREIBŐL MA: A munka! D­e nemcsak a munka (4. oldal) A nemzetközi statisztika tükrében (5. oldal) Hogyan növeljük a kivitelt? (6. oldal) Marx a történelmi haladásról (8. oldal) Magyar profik külföldön (12. oldal) MELLÉKLET: Egy téma több oldalon Egy téma több oldalról: Két tűz közt égtek Magyar irodalom külföldön A munkás testedzők regénye Madridi felhívás Kádár János és Ju­rij Andropov válasza Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára válaszolt arra a felhívásra, ame­lyet Ausztria, Ciprus, Finnország, San Marino, Svédország és Jugo­szlávia állam- és kormányfői a madridi találkozó mielőbbi sike­res befejezése érdekében intéz­tek a helsinki záróokmány alá­íróihoz. A Központi Bizottság első tit­kára válaszában nagyra értékeli és a madridi találkozó mielőbbi eredményes befejezésére, az euró­pai biztonsági és együttműködési folyamat fenntartására irányuló pozitív lépésként üdvözli a sem­leges és el nem kötelezett orszá­gok állam- és kormányfőinek kez­deményezését. A Magyar Népköztársaság po­litikájéiban, nemzetközi tevékeny­ségében a helsinki záróokmány elveit és ajánlásait követi. Oszt­ja a felhívásban kifejezésre jut­tatott aggodalmat a madridi ta­lálkozó jelenlegi állásával és az európai biztonsági és együttmű­ködési folyamat egészével kapcso­latban, s azt a meggyőződést is, hogy sürgős politikai döntésre (Folytatása a 3. oldalon) Május elseje­­iszépségek világszerte (TASZSZ) Békét és a munká­hoz való jogot! Rakéták helyett munkát! Mozgósítsuk a közvéle­ményt a munkásosztály érdekei­ért! Ezekkel a jelszavakkal ün­nepük május elsejét a nyugatné­met kommunisták és az ország dolgozó tömegei — hangoztatja Herbert Miesnek, a Német Kom­munista Párt elnökének az ün­nep alkalmából közzétett nyilat­kozata. A nemzetközi feszültség fokozódásáért a Reagan-kormányt terheli a felelősség. A nukleáris háború fenyegetésével szemben (Folytatása a 3. oldalon)

Next