Magyar Hírlap, 1983. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

ÁRA: 1,40 FORINT B fl H H MA: TANÁCSOK FÓRUMA sälttä Ml!Hifiin Uini sn |f| n Ilf IIM Hilf I BP VH HU I Ilii ■IIIILHI ÄÄL*KHI 16. ÉVFOLYAM, 18­­. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 198 3. AUGUSZTUS 2, KEDD , M2S A fa/üldözés ellen. Genfben tegnap megnyílt a faj­üldözés és a faji megkülönböz­tetés elleni harccal foglalkozó második ENSZ-világkonferencia. A csaknem két hétig tartó ta­nácskozásra a világszervezet fő­titkára meghívta valamennyi tagállamnak és az ENSZ Namí­bia Tanácsának a megbízott­jait, a nemzeti felszabadító moz­­­galmaknak és különböző társa­dalmi szervezeteknek a képvi­selőit. A napirend igen széles tevé­kenységre utal: szó lesz a svájci városban a rasszizmus politikai, gazdasági és társadalmi gyöke­reiről, az ellene folytatott harc eddigi eredményeiről és további állomásairól a jog, az oktatás, a kultúra és a tömegtájékoztatás területén. A konferencia egyik fő feladata, hogy összegezze az ENSZ által a fajüldözés elleni harc évtizedének nyilvánított, s most záruló időszakban történ­teket, kijelölve a további felada­tokat. Különösen nagy figyelmet szentelnek az intézményesített faji megkülönböztetés, vagyis az apartheid elleni küzdelemnek, hiszen ez a szégyenteljes rend­szer továbbra is a mindennapok gyakorlata a Dél-afrikai Köz­társaságban és Namíbiában, jóllehet az ENSZ az apartheidet ismételten ,,az emberiség elleni bűntettnek” nyilvánította. Hihetnék, hogy mindössze egy újabb kampány zárul le ezekben a napokban Genfben, ha nem tudnánk, hogy létrejöt­te óta az ENSZ szakadatlan erőfeszítéseket tesz a rassziz­mus felszámolásáért, mintegy ál­landóan ébren tartva az embe­riség lelkiismeretét. Ezúttal e tevékenységnek csak a fő vona­lait említjük: 1948 — elfogad­ják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát; 1963 - a közgyű­lés jóváhagyja a faji megkülön­böztetés valamennyi formájának felszámolásáról szóló deklará­ciót; 1965 — ugyanerről nemzet­közi egyezmény születik; 1966 - egyezségokmányokat fogad­nak el a gazdasági, társadalmi és kulturális jogokról, illetve a polgári és politikai jogokról; 1973 — nemzetközi konvenciót hagynak jóvá az államoknak az apartheid rendszer képviselőivel kapcsolatos jogi felelősségéről. 1978 — megrendezik a rassziz­mus elleni harccal foglalkozó el­ső világkonferenciát. Sokatmondó tény, hogy az Egyesült Államok bejelentette: nem vesz részt a genfi tanácsko­záson. Ez voltaképpen nem meg­lepő, hiszen a konferencián vár­hatóan ismét megbélyegzik Dél- Afrikát az apartheid rendszer, illetve Izraelt a megszállt arab területeken folytatott politikája miatt. Márpedig nem titok, hogy Washingtonban mindkét orszá­got stratégiai szövetségesként kezelik. Megkezdődött Budapesten az eszperantó világkongresszus • Gáspár Sándor köszöntője­­ Hétfőn: szekcióülések, rendezvények, előadások vasárnap­­délelőtt a Budapest Sportcsarnokban az eszperantó himnusz hangjaival megkezdődött a 68. eszperantó világkong­resszus. A rendezvényen Gáspár Sándor, a kongresszus fővédnö­ke, az Elnöki Tanács helyettes elnöke köszöntette a kongresszus részvevőit, majd a Magyar Eszperantó Szövetség főtitkára és az Eszperantó Világszövetség elnöke mondott beszédet. A tanácsko­zás fő témájának bevezető előadását a Nemzetközi Távközlési Unió főtitkára tartotta meg. A nagyszabá­sú találkozót vasárnap dél­előtt Grégoire Maertens, az Eszperantó Vi­lágszövetség el­nöke nyitotta meg. Üdvözölte a 70 országból összegyűlt mint­egy ötezer esz­­perantistát, valamint a kongresz­­szus elnökségében helyet foglaló vendégeket, köztük Gáspár Sán­dort, az Elnöki Tanács helyettes elnökét, a rendezvény fővédnö­két és Sarlós Istvánt, a Minisz­tertanács elnökhelyettesét, a véd­nöki testület elnökét. Kedves je­lenet következett ezután: az egy­hetes tanácskozással egy időben zajló nemzetközi eszperantista gyermekkongresszus részvevői és magyar úttörők köszöntötték a küldötteket. Ezután, Gáspár Sándor, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, a magyar dolgozók és az eszperantisták világtalálkozójá­nak otthont nyújtó főváros la­kosságának nevében köszöntötte a 68. eszperantó világkongresszus valamennyi részvevőjét, majd ar­ról szólt: nem tudni, hogy Bábel legendájának van-e történeti alapja, de az tény, hogy az em­beriség egész történelme során nyelvi megosztottságban élt. E helyzet megváltoztatásának szán­déka vezette azokat, akik csak­nem száz esztendeje lerakták egy közös nyelv, az eszperantó alap­jait. Az eszperantóét, amely a kölcsönös megismerés és megér­tés ny­elve, s elősegítheti, hogy a világon létrejött valamennyi szel­lemi és kulturális érték az egész emberiség közkincsévé váljék. Ezért — folytatta — az eszpe­rantisták mozgalmát az utóbbi évtizedek egyik legtisztább, leg­nemesebb mozgalmának tekint­hetjük. (Folytatása a 8. oldalon) Libamáj - exportra Az ország leghíresebb libaterm­elő központja Bács-Kiskun megye. A megye termelőszövetkezetei, kistermelői exportminőségű libákat szállítanak a feldolgozó üzemekbe. Képünkön a kiskunfélegyházi üzem feldolgozósora. (Kecskeméti tudósításunk a 11. oldalon.) ZAMJATYIN VARSÓBAN (TASZSZ) A LEMP KB meghívására pártmun­kásküldöttség élén Var­sóba érkezett Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoz­tatási osztályának ve­zetője. DAKKAI ZAVARGÁSOK (AP) Legkevesebb száz sebesültje volt a vasár­nap Dakkában Bangla­des egyik legjelentő­sebb pártja, az Avami­­Liga egymással szem­benálló frakcióinak hí­vei között lezajlott ösz­­szecsapásoknak. A rendőrség könnygázzal és gumilövedékekkel oszlatta szét a párt székháza előtt kirob­bant közelharc részve­vőit. ESZKIMÓ­KONFERENCIA (TASZSZ) Az Északi­­sarkvidék atomfegyver­mentes övezetté nyilvá­nítását sürgető határo­zatot fogadtak el az eszkimók Frobisher Bay kanadai városban folyó konferenciájának ülés­szakán. A tanácskozá­son Alaszka, Kanada és Grönland őslakosságá­nak képviselői vesznek részt. Az egyhangúan elfogadott határozat felhívja a kanadai kor­mányt, hogy utasítsa el amerikai manőverező robotrepülőgépek kipró­bálását kanadai terüle­ten. Azt is követeli a kanadai, az amerikai és a dán kormánytól: vál­laljanak kötelezettséget, hogy nem folytatnak az Északi-sarkvidéken nukleáris kísérleteket, nem telepítenek oda atomfegyvert, és nem használják a területet nukleáris hulladék­­anyagok lerakodó he­lyének. AUGUSZTUS 11., ÚJABB TILTAKOZÁSI NAP (PL) Augusztus 11-re hirdették meg Chilében az újabb, immár negye­dik tiltakozási napot, e ezről 800 közismert el­lenzéki személyiség alá­írásával tettek közzé nyilatkozatot Santiagó­­ban. A nyilatkozat sür­geti Civile haladéktalan visszatérését a demok­ráciához, állást foglal a tömegek olyan mozgósí­tása mellett, amely alapul szolgálhatna az összes demokratikus erő egységéhez az or­szágot sújtó problémák leküzdésére. TÖRVÉNY A DOLGOZÓ KOLLEKTÍVÁKRÓL (MTI) Hétfőn életbe lé­pett a dolgozó kollek­tívákról szóló törvény, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának legutóbbi, júniusi ülé­sén fogadtak el a kül­döttek. A­ munkahelyi demokráciát az 1977-es alkotmány előírásaival összhangban­ tovább szélesítő törvény a ko­rábbiaknál jóval na­gyobb lehetőséget biz­tosít ahhoz, hogy a dol­gozó kollektívák köz­vetlenül is részt vehes­senek munkahelyük irányításában. BASZK MERÉNYLET (EPE) Két rendőr esett áldozatául annak a me­rényletnek, amelyet két terrorista követett el vasárnap a baszkföldi Guipuzcoa városban. A helyi vöröskereszt tájé­koztatása szerint a két fiatal spanyol rendőrt arcán érte a halálos lö­vés, s azonnal bekövet­kezett a halál. A két merénylő autón, nyom­talanul elmenekült. A rendőrök a merénylet idején egy elkobzott csempészárukat tároló raktárnál teljesítettek őrszolgálatot.­­ A NAP HÍREIBŐL MA: Bunda volt? (3. oldal) Ön mégis miért maradt? (4. oldal) Gazdag falu vagy jómódú? (5. oldal) A Balaton hajóparkja (7. oldal) USA—Izrael te­­m ! Közös stratégia (AP, UPI) Izrael és az Egye­sült Államok közel kerültek ah­hoz, hogy megállapodásra jussa­nak egy közös libanoni stratégiá­ban — jelentette ki vasárnap New Yorkban Mose Arensz iz­raeli hadügyminiszter. Arensz azon a fogadáson beszélt, ame­lyet Edward Koch, az amerikai (Folytatása a 3. oldalon) Richard Stone találkozott a salvadori hazafiak képviselőivel (MTI, Reuter, TASZSZ) Ki­lenc latin-amerikai ország kül­ügyminiszterei szombaton pana­­mavárosban befejezték a közép­amerikai válságos helyzet békés, politikai eszközökkel történő ren­dezéséről tartott tanácskozásai­kat. A háromnapos megbeszélé­é­seken nem sikerült olyan diplo­máciai áttörést elérni, amely le­hetővé tenné a Honduras és Ni­caragua közötti háború veszélyé­nek elhárítását. A panamai megbeszéléseken az Egyesült Államokkal szoros, szö­vetségben levő Salvador, Guate­mala, Costa Rica és Honduras nem volt hajlandó elfogadni azt a felhívást, hogy a térségben számolják fel a külföldi katonai jelenlétet. Nicaragua viszont be­jelentette, hogy elfogadja a fel­hívást. Juan José Amado panamai külügyminiszter szombaton új­ságíróknak kifejtette: a csoport­nak fokoznia kell diplomáciái és irőf­eszít­éseit, „mielőtt a katonai válság visszafordíthatatlanná vá­lik”. Bernardo Sepulveda mexi­kói és Rodrigo Lloreda kolum­biai külügyminiszter megállapí­totta: az amerikai flotta kive­zénylése a közép-amerikai par­tok közelébe ellentétes a Conta­­dora-csoport erőfeszítéseinek szellemével és tartalmával. Az Egyesült Államok nyílt ka­tonai intervencióra készül Kö­­zép-Amerikában — figyelmeztet az Interparlamentáris Unió szov­jet csoportjának a térség hely­zetével foglalkozó nyilatkozata. A háború kirobbantásának ve­szélye reálissá vált, mert Wa­shington féléves hadgyakorlato­kat emleget, támaszpontokat épít Hondurasban és tengeri blokád­dal fenyegeti Nicaraguát. (Folytatása a 3. oldalon) 5) Losonczii Pedurlnas ENSZ-konferencia nyílt Genfben (MTI, UPI) Javier Pérez de Cuetzar ENSZ-főtitkár megnyitó­­beszédével Genfben hétfőn meg­kezdődött a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni II. vi­lágkonferencia. A főtitkár élesen elítélte beszédében a fajüldözés és a faji megkülönböztetés min­den formáját. Hollai Imre, az ENSZ-közgyű­lés jelenlegi, 37. ülésszakának el­nöke hétfőn Genfben felszólalt a fajüldözés és a faji megkülönböz­tetés elleni IX világkonferencián. Beszédében kiemelte annak je­lentőségét, hogy a világ számos­­népe és kormánya a fajüldözés és faji megkülönböztetés elleni harcnak szentelt évtized alatt el­kötelezte magát az apartheid minden formájának megszünte­tése mellett. Mint mondotta: az ENSZ szakértői által tíz év alatt készített tanulmányok azt bizo­nyítják, hogy a faji megkülönöf (Folytatása a 3. oldalon) !

Next