Magyar Hírlap, 1984. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-03 / 1. szám
Magyar Hírlap______________________nemzetközi politika - fórum Szejb&rfidlpi 84. JANUÁR 3. KEDD 3 Az afganisztáni helyzet politikai rendezéséért A Pravda szerkesztőségi cikke (MTI) Az afgán ellenforradalmi bandák, nem hozták meg Washington számára a várt eredményt, nem voltak képesek megakadályozni az afganisztáni forradalom fokozatos előrehaladását. A Fehér Házban ezért az ország belügyeibe való nyílt fegyveres beavatkozás tervével foglalkoznak — mutat rá hétfői szerkesztőségi cikkében a Pravda. A felvonulási terület ehhez Pakisztán, ahonnan 1978 óta folyamatosan dobják át a kiképzett és felfegyverzett bandákat Afganisztán területére, különböző felforgató és szabotázscselekmények végrehajtására. Pakisztánban már létre is hoztak egy 20 ezer főnyi hadosztályt, amelyet — a tervek szerint — a térségben kialakuló „válsághelyzet"’ esetén amerikai szállítógépek juttatnának el a bevetés színhelyére. Az Egyesült Államok a feszültség fenntartására törekszik a térségben, hogy önkényesen beavatkozhassék a délnyugat-ázsiai államok belügyeibe. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az Afganisztán elleni kirohanásokban és tevékenységben az amerikai imperializmus oldalára került az iráni rezsim is — mutat rá a lap. Figyelmen kívül hagyva Pakisztánnak és a térség többi államának érdekeit, a Pentagon Pershing-rakéták telepítését tervezi Pakisztánban, ami joggal kelt a szomszédos államokban — köztük Indiában — felháborodást és nyugtalanságot. Az SZKP KB lapja emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió akkor nyújtott katonai segítséget Afganisztánnak amikor a kialakult rendkívüli helyzet szükségessé tette ezt a védelmi jellegű intézkedést, mivel az ország függettelensége és területi integritása forgott veszélyben. A Szovjetunió az afganisztáni kérdés politikai rendezését óhajtja: kinyilvánította, hogy az afgán kormánnyal való megállapodás értelmében kész azonnal kivonni csapatait Afganisztánból, mihelyt megszűnik a külföldi beavatkozás az ország belügyeibe, és Afganisztán megfelelő garanciákat kap arra, hogy ezt a beavatkozást nem újítják fel. Kabuli kezdeményezésre az ENSZ-főtitkár személyes megbízottjának közvetítésével tárgyalások indultak Afganisztán és Pakisztán között. A tárgyalásokon afgán értékelés szerint sikerült haladást elérni, a tárgyaló felek a legtöbb napirendi pontban megállapodásra jutottak. Még jelentősebb előrelépést lehetett volna elérni és megkezdődhettek volna a közvetlen tárgyalások is, ha a következő tárgyalási fordulót nem akadályozta volna meg az Egyesült Államok külügyminiszterének pakisztáni látogatása. TASZSZ-kommentár Shultz részvételéről a stockholmi konferencián (AP, UPI, DPA, MTI) Az amerikai külügyminisztérium pénteken megerősítette, hogy George Shultz külügyminiszter január 17-én a svéd fővárosban részt vesz az európai bizalom-, biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia megnyitóján. A tpinisztersitín szóvivőjének közlése szerint Schurtz stockholmi programjában, szerepel egy esetleges találkozó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. Kommentárban foglalkozott a TASZSZ hírügynökség az amerikai külügyminisztériumnak azzal a bejelentésével, hogy Gromiko szovjet és Schultz amerikai külügyminiszter találkozik egymással az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó, Stockholmban januárban kezdődő konferencia idején. Tökéletesen nyilvánvaló — mutat rá a szovjet hírügynökség —, hogy sem a stockholmi konferencia, sem a kétoldalú érintkezések nem helyettesíthetik a genfi tárgyalásokat, amelyek az Egyesült Államok hibájából szakadtak meg. Washington ugyanis kezdettől fogva arra törekedett, hogy ne szülessen kölcsönösen elfogadható megállapodás azeurópai nukleáris fegyverzetről. A TASZSZ végezetül emlékeztet rá, hogy a stockholmi konferencia első szakaszának napirendjén csupán a bizalomerősítő intézkedések áttekintése szerepel. A Gromiko—Scultz találkozóról, s a fegyverzetkorlátozási kérdések áttekintéséről szólva tehát Washington olyasmiről beszél, ami valójában nem is létezik. Tuniszban tanácskozik az El Fatah (Folytatás az 1. oldalról) X. állam, amely majd megfelelő alkotmányos formák közt dönthet a kérdésről. A Reagan-terv nem ismeri el a palesztin nép jogait, és figyelmen kívül hagyja nemzeti törekvéseit — mutatott rá. A palesztin vezető jelenleg Tuniszban van, ahol az El-Fatah központi bizottságának ülésén elnököl. Vasárnap több támadás ért különböző izraeli őrjáratokat a megszállt Dél-Libanoniban, Szidonban volt a leghevesebb lövöldözés. Eközben az izraeli katonák folytatták az általuk megszállt területen libanoniak letartóztatását. A letartóztatottak száma már eléri a 800-at. Dél-Libanonban már több napja tartanak a tiltakozó megmozdulások a másfél éve tartó izraeli megszállás ellen. A bejrúti francia alakulatok létszámát január végén mintegy ötszáz fővel csökkentik — jelentették be hétfőn Párizsban. 482 katonáról van szó, akiket nem vonnak ki Libanonból, hanem visszairányítják őket a Dél-Libanonban állomásozó ENSZ békefenntartó erők UNIFIL kötelékébe. -Olaszország 2100 főről ezerre csökkenti a négynemzetiségű nyugati erők kötelékében Libanonban állomásozó katonáinak létszámát — közölte pénteken Bejrútban Amin Dzsemajel libanoni elnökkel Giovanni Spadolini. Az olasz hadügyminisztérium egyik szóvivője pontatlannak nevezte a libanoni rádió azon állítását, miszerint Giovanni Spadolini olasz hadügyminiszter kijelentette volna: a római kormány visszavonja Libanonban állomásozó csapatainak egy részét. Hétfőn Ammanban tárgyalásokat kezdett Husszein királlyal dr. Oszama el-Baz, Mubarak egyiptomi államfő külpolitikai főtanácsadója, első külügyi államtitkár. Egyiptomban megjelent a politikai színpadon a hatodik — és egyben a második legerősebb — legális politikai párt: az alkotmányjogi bíróság hétfőn törvényesen bejegyezhető, tevékenységében nem korlátozható pártnak nyilvánította az Uri Vafd-ot, a kormánypárt lehetséges legesélyesebb vetélytársát az áprilisban sorra kerülő törvényhozási választásokon. Az izraeli kormány vasárnap jóváhagyta az ország április 1-én kezdődő, idei pénzügyi évére vonatkozó költségvetési tervét. A terv szerint jelentősen csökkennek az alapvető élelmiszerek ártámogatására, a beruházásokra és a közkiadásokra fordított öszszegek. VILÁGHÍRADÓ Béketüntetések (TASZSZ) Nagyszabású tüntetést tartottak vasárnap brit békeharcosok az angliai Greenham Commonban levő rakétabázisnál. A támaszpont körül létesített táborokban lakó nők léggömböket eresztettek fel, amelyekhez leszerelést követelő feliratokat erősítettek. A tüntetés válasz volt a brit hadügyminisztériumnak arra a bejelentésére, hogy Greenham Commonban indítható állapotba hozták az első tizenhat amerikai manőverező robotrepülőgépet. Az olaszországi Comisóban, az épülő támaszpont előtt, szilveszter éjszaka 112 fáklya fényénél több száz fiatal folytatta karácsonykor megkezdett tiltakozássorozatát a 112 amerikai robotrepülőgép tervezett rendszerbe állítása ellen. A holland kormányfő a rakéták befogadásáról (UPI) Ruud Lubbers holland miniszterelnök elképzelhetőnek tartja, hogy csupán tizenhat amerikai robotrepülőgépet helyeznek el országa földjén a NATO telepítési tervében kijelölt negyvennyolc atomeszköz helyett. A kormányfő újévi interjút adott a Trouw című holland lapnak , a nyilatkozatot hétfőn ismertette a UPI amerikai hírügynökség. Merényletek Franciaországban (MTI) Franciaországban nagy megdöbbenést keltett a szilveszter éjszakáján elkövetett kettős merénylet: előbb a Marseille és Párizs között közlekedő expresszronatban robbant egy bomba, majd pedig a marseille-i pályaudvaron. A két merényletnek négy halálos áldozata volt, s 46-an megsebesültek. Egy kevéssé ismert csoport — a „fegyveres arab harc szervezete” — hétfőn magára vállalta a Dél-Franciaországban elkövetett újévi robbantásos merényleteket. Az észak-libanoni Tripoli újságjaihoz eljuttatott üzenet szerzői közölték: a merényletekkel a Baalbek térségében végrehajtott, sok polgári áldozatot követelő francia bombázásokat „torolták meg”. Hondurasból újabb ellenforradalmárok hatoltak be Nicaraguába (AP, MTI) Heves harcok zajlottak le a hét végén Nicaragua északi határvidékén Hondurasból behatolt ellenforradalmárok és a sandinista népi hadsereg egységei között. Egy managuai szóvivő szerint a harcokban 40 ellenforradalmár és 25 kormánykatona vesztette életét. A nicaraguai kormány bejelentette, hogy az ország északi megyéiben a hát végén kétezer, Hondurasból behatolt ellenforradalmár indított újabb támadásokat a határvidék települései és létesítményei ellen. Amerikai—norvég titkos egyezmény? (TASZSZ) Az Aftenposten című oslói napilap szerint a norvég kormány — a parlement tudtán kívül — titkos megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. A titkos egyezmény norvégiai repülőtereken való leszállásra hatalmazza fel az amerikai anyahajókról felszálló repülőgépeket, úgynevezett válsághelyzetekben. Dos Santos üzenete az ENSZ főtitkárához (TASZSZ, ADN) Az Angola elleni dél-afrikai agresszió beszüntetése érdekében azonnali intézkedéseket sürgetett José Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság elnöke Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkárhoz intézett üzenetében. Tiltakozó megmozdulások Tunéziában (AFP) Villongások törtek ki Tunézia középső és déli vidékén, miután bejelentették, hogyaz országban kétszeresére emelik a kenyér árát. A múlt csütörtök óta tartó zavargásoknak, a rendőri erőkkel lezajlott összecsapásoknak hivatalos adatok szerint négy halálos áldozata van. ELLENŐRZÉS Az ipari társadalmak embere- nek rendelkezésére álló idő* * alappal foglalkozva, Jan Danecki lengyel szociológus mutatott rá arra, hogy a szabad idő és munkaidő társadalmi ellenőrzöttsége, szigorú szabályozottsága valamikor csaknem azonos volt. Illusztratív példája A megosztott idő egysége című, magyarul is megjelent kötetében egy francia szerző segítségével igyekszik felvillantani valamit a középkor jellegzetes falusi viszonyaiból: „A szombati naplementétől kezdve mindenki köteles volt a szinte abszolút pihenés betartására: tilos volt az őrlés, a kenyérsütés, a kerítésjavítás, a gyomirtás, a fejmosás, sőt tiltva volt a szexuális élet is." Mindezzel szemben — hangsúlyozza Danecki — a modern társadalmakban egyrészről a munkaidő szabályozottsága mind totálisabbá válik, másrészről a szabad, idő individualizálódik, jórészt kikerül a kollektív ellenőrzés alól, nagyfokú zavarodottság, elbizonytalanodás színterévé lesz, egy egész sor beteges tünetet produkál, így voltaképpen a társadalmi patológia körébe tartozó jelenségek növekedése szolgáltatja elsődleges okát annak, amiért a szabad idő az érdeklődés homlokterébe kerül. Donecki izgalmas fejtegetései tulajdonképpen arra világítanak rá, hogy a munka kompenzációjaként felfogott szabadidő-tevékenység nem lehet végleges megoldás, aki minden délelőtt rabszolgának érzi magát, nem élhet és viselkedhet délutánonként szabad ember módjára, az emberibb élet megteremtésének elkerülhetetlen követelménye mindaz, amit a munka marxi értelmében vett humanizációjának beteljesedése hozhat. Mégis, a rövidebb lélegzetű feladat, a minimális program is jórészt megoldatlan még: a társadalom nem mondhat le a szabad idő ellenőrzéséről, ennek a kollektív tevékenységnek ugyanis — ha valóban az — nem kell okvetlenül valamiféle rosszemlékű felvigyázói szerepre vállalkoznia, s minduntalan illetéktelenül avatkozni be a magánélet egyébként oly keservesen kivívott, viszonylagos integritásába. Senki sem sírja vissza azokat az állapotokat, amikor a kollektivitás üres formaságai szabtak kéretlen kereteket rendszeresen ismétlődő tevékenységi aktusoknak. Nem a szabad idő egyébként is nyomasztó kényszertevékenységeinek szaporításáról, régi erkölcscsőszök nekibiztatásáról, vagy netán újak toborzásáról, a személyiség jogainak, autonómiájának korlátozásáról, a viselkedések ismét uniformisba öltöztetésének szándékáról van szó. Ám lehetetlen nem tudomásul venni, hogy a lézengés és a magányérzet a legkülönfélébb korosztályokban mindennapi formákat ölt. Növekednek a társkereső ügynökségek bevételei, s az alkalmi kapcsolatokba menekülők jórészt tovább rontják esélyeiket az olyannyira vágyott tartós összetartozásokra. Nem könnyű, de talán nem is okvetlenül szükséges megszabadulni attól a gondolattól, hogymég a legkomputerizáltabb társkereső szolgálatnál is megbízhatóbb az a fajta öntevékenység, amit ezen a téren az emberiség ősidőktől fogva kifejt, s aminek alapja, kerete a normatív erővel is rendelkező közösség. Érdemes lenne tehát azt is mérlegelni, hogy például az ilyen jellegű üzleti vállalkozások kibontakozását gátló akadályok elhárítása mellett, miként lennének elháríthatók az egészségesebb közösségszerveződések elé tornyosuló gátak. Számos vizsgálódási irány adódna, amelyek között megkülönböztetett figyelmet kellene tanúsítani annak, hogy a munkás testedző egyesületek miért és hogyan szabadultak meg fokozatosan lényegüktől, legjobb hagyományaiktól, szellemükben miként ,,amerikanizálódtak” anélkül, hogy erre sor kerülhetett volna eszközeikben is. A szabadidő állami ellenőrzése elviselhetetlen állapot, a súlyos hibák között is az egyik legsúlyosabb lenne valami ilyesmire törekedni. Ha ezt megtennék, jóvátehetetlen lépést tennénk a társadalmi elbürokratizálódás irányába, holott a cél éppen az ellenkezője: megszabadulni azoktól a bürokratikus ballasztoktól, amelyek fékezik előrehaladásunkat. Ezzel szemben a szabad idő társadalmi ellenőrzése nélkülözhetetlen szükséglet, ami csak mélyen demokratikus kezdeményezések révén ölthet formákat. Garanciáit az élő, eleven közössé-' gek szokásaiban, ítéleteiben, morális szankcióképességében lelheti., meg. . . . . . [kaiftsmer Brúnó Kreiskytől, a szomszédos Ausztria nemrégiben, nyuga- lomba vonult kancellárjától származik a következő megállapítás: „Valamely társadalom minőségét azon mérhetjük le, hogy mennyi erőt tud mozgósítani a nem kielégítő, igazságtalan állapotok leküzdésére.’’ Ez a megállapítás nagyon pontos, s egyaránt vonatkozik a társadalmakra, függetlenül az éppen adott, nem kielégítő, igazságtalan állapotok jellegétől, természetétől. A megnövekedett szabad idő sok kóros tünetet is hordozó individualizálódása egyáltalán nem kielégítő állapot, s nem kevés múlik azon, hogy hol mennyi erőt tudnak majd mozgósítani e probléma megoldására. Ez is része az egyensúlyképzések átfogó programjának. FODOR GÁBOR Illuzórikus a washingtoni szándék a katonai egyensúly megbontására (TASZSZ) Illúzió Washingtonnak minden olyan elképzelése, hogy megbonthatja a katonai egyensúlyt a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és a NATO között — írja Nyikolaj Cservov vezérezredes, az SZKP KB elméleti folyóirata, az Agitator ez évi első számában. A szovjet katonai szakértő rámutat: a szovjet—amerikai hadászati egyensúly tényét a SALT—2 kidolgozása során többször és pontosan meghatározták és mindkét fél hivatalosan el is ismerte. Még az amerikai hivatalos adatok szerint is mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok 7500—7500 olyan atomrobbanótöltettel rendelkezik, amelyek ballisztikus rakétákkal juttathatók célba. Az Egyesült Államoknak viszont négyszer annyi nehézbombázója van, mint a Szovjetuniónak. Ezek f a tervek szerint) 8000 nagy hatótávolságú robotrepülőgéppel szerelhetők fel. Az európai közép-hatótávolságú eszközökben mutatkozó állítólagos szovjet fölényt cáfolva, a tábornok megállapítja, hogy itt a nyugatiak azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha a NATO- nak nem lennének ilyen eszközei Európában. Az Egyesült Államok — írja a vezérezredes —, nem hajlandó számításba venni a tárgyalásokon az előretott állomásoztatású amerikai nukleáris eszközöket, valamint a brit és francia nukleáris fegyvereket. A NATO Európában 162 tengeri és szárazföldi telepítésű rakétával, mintegy 700—1000—4500 kilométeres hatósugarú — hordozórepülőgéppel rendelkezik, tehát a Szovjetunió területét egészen az Ural-hegységig veszélyeztetheti — figyelmeztet a szerző, majd rámutat: e NATO-csoportosítással szemben állnak a szovjet SS— 20-as, SS—4-es rakéták és középhatósugarú repülőgépek, szám szerint 938 egység! A cikkíró végezetül kijelenti, hogy maga az amerikai telepítés megkezdése máris a NATO javára bontotta meg a katonai egyensúlyt mind Európában, mind pedig globálisan.