Magyar Hírlap, 1984. február (17. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
2 1984.februári,szerda nemzetközi politika /i Magyar Hírlap ...... ■ "" , ■ ......................................... iilla, ■ . , [ Lion An ao Jelentés a tavalyi évről - f | Jo A csehszlovák gazdaság eredményei (MTI) Egészében sikeres évet zárt tavaly a csehszlovák gazdaság. Növekedett a nemzeti jövedelem, az ipari termelés és a lakosság életszínvonala. A tőkés országokkal a tervezettnél nagyobb kereskedelmi és fizetési mérlegtöbbletet sikerült elérni, igaz, az import további visszafogásával. Nem tudták viszont érvényre juttatni a célkitűzéseket a mezőgazdaságban és a beruházások terén. Ez olvasható ki a Csehszlovák Szövetségi Statisztikai Hivatalnak az 1933-as népgazdasági terv teljesítéséről közzétett jelentéséből. A nemzeti jövedelem tavaly először mutatott — 2,2 százalékos — növekedést a most folyó hetedik ötéves tervidőszakban. A megelőző év 0,6 százalékos viszszaesése után ezzel 3,5 százalékkal haladja meg a nemzeti jövedelem az 1980 végén elért szintet. Az előző évihez képest jelentősen gyorsult az ipari termelés növekedése. A bruttó ipari termelés 1983-ban 2,7 százalékkal nőtt, míg az 1982-es esztendőben alig egyszázalékos emelkedést mutatott. A tervezett 0,7 százaléknál nagyobb, 1,3 százalékos volt az anyagmegtakarítás. A készletek forgási sebességének növekedése azonban nem érte el a tervezettet, és az előirányzott 0,7 milliárd koronás csökkenés helyett csaknem 4 milliárd koronával nőtt a készletállomány. Akárcsak a megelőző évben, tavaly sem sikerült a tervezett mértékben féken tartani a beruházási tevékenységet, és az építőipar visszafogása mellett megvalósítani szerkezeti átalakítását.A 11 millió tonnát meghaladó rekord gabonatermés ellenére Csehszlovákiában a növénytermesztés eredménye 0,8 százalékkal elmaradt az előző évitől, de az állattenyésztés 4,6 százalékos növekedésével a mezőgazdaság összteljesítménye 2,2 százalékkal felülmúlta az 1982-es szintet. A piaci húsellátás javulásában — mint a statisztikai hivatal közleménye rámutat — jelentős szerepet játszott a házi disznóvágások 34,2 ezer tonnás növekedése. • A csehszlovák külkereskedelem a szocialista országokkal kiegyensúlyozottan fejlődött. A tőkés országokkal Csehszlovákia a tervezettnél nagyobb kereskedelmi és fizetési mérlegtöbbletet ért el, és folytatódott az ország szabaddevizában meglevő adósságának csökkenése. Az összes export és az import 8,9, illetve 9,4 százalékkal nőtt. A gazdasági növekedés eredményeivel összhangban nőtt a lakosság életszínvonala, javultak életkörülményei. A szocialista szektorban dolgozók reálbére 0,8 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest. A pénzjövedelmek reálértékben 1,9 százalékkal emelkedtek. Bécs: nemzetközi békekonferencia (TASZSZ) Rendezzék meg márciusban Stockholmban a politikai és társadalmi szervezetekmozgalmak képviselőinek rendkívüli találkozóját — javasolta a békeszerető erők Bécsben tartott nemzetközi konferenciája. A kéttzetközi tanácskozás résztvevői — 26 országból 38 politikai párt, szakszervezet és társadalmi mozgalom, valamint több nemzetközi társadalmi szervezet képviselői — nyugtalanságukat fejezték ki amiatt, hogy az utóbbi hónapokban, a nyugat-európai rakétatelepítés következtében nőtt a nukleáris konfliktus veszélye. A telepítés aláásta a genfi tárgyalások folytatásához szükséges alapot, válaszlépésekre kényszerítette a Szovjetuniót és szövetségeseit — hangsúlyozták. A tanácskozás végén nyilvánosságra hozott közlemény azt is megállapította, hogy a nukleáris konfliktus veszélyét fokozták az agresszív erők által a Közel-Keleten, Dél-Afrikában, Közép- Amerikában és más térségekben végrehajtott akciók. A nemzetközi találkozó résztvevői felhívták a figyelmet arra, hogy "újabb tények bizonyítják: súlyosan megsértik az ENSZ alapelveit. Az a tény, hogy az Egyesült Államok bejelentette kilépését az UNESCO-ból, csak tovább fokozza a világméretű feszültséget Kairó új szerepben Lj 3 Perdöntő esztendő A LATIN BETŰK az Egyiptomi Múzeum bejárata fölött valamiféle időtlenséget hivatottak kifejezni, meglehet, az épület belsejében jóval régebbi kultúrák relikviái sorakoznak. Mégis, ha a látogató Memphisz, Théba és Thitri leleteit megcsodálva, Tutanh Ámon kincseinek bűvköréből szabadulva kilép a napfényre, maga is érezheti az európai hatást, amely talán Napóleon egyiptomi expedíciója óta van jelen. Szemben a Midan el Tahrir (Felszabadulás tér) magas házain a British Airways, a Seven-up, a Schweppes priosreklámai. A gomolygó autóforgalmon csak a rendőrök éles sípszava tud áthatolni. Az egyetem felől csinos lány közeleg.Arca lefátyolozva, hóna alatt latin betűs könyvek. Kairó, a 8 milliós nagyváros 1984 elején, a változások esztendejében. Az előző év mérlege mindenképpen pozitív. Igaz, a gazdasági növekedés elmaradt a célkitűzéstől, de azért mégiscsak 7,6 százalékos volt. A mélyen gyökerező problémák azonban ugyanolyanmakacsok, mint régen: a népesség két és fél millióval nőtt, amióta Mubarak- 26 hónappal ezelőtt - átvette hivatalát. Ezenkívül a bővülő vásárlóerő is komoly nyomást gyakorol a mezőgazdaságra, amelynek fejlődése tavaly nem érte el a két és fél százalékot. Egyiptom még mindig napi 8 millió dollárt költ arra, hogy a szükséges élelmiszer hiányzó felét külföldről pótolja. Ennek ellenére az élelmiszerárak messze elmaradnak a költségektől. A kormány tehetetlensége az ártámogatások megszüntetésében 1977-re vezethető vissza, amikor a kenyér árának emelését tüntetések és zavargások követték. Most, a marokkói és a tunéziai események láttán az állami dotáció — és a deficit — minden valószínűség szerint marad. A folyó költségvetési évben a hiány eléri a bruttó hazai termék egyötödét. A külföldi eladósodás mértéke 16—17 milliárd dollár, amelyből idén legalább 4 milliárdot kell törleszteni." Mégpedig a következő forrásokból: első az olajtermelés, amely már túllépte a napi 750 ezer hordót, és amelynek egyharmada külföldre megy. A második a Szuezi-csatorna, ahol a tankhajóforgalom csökkenése ellenére a bevétel tavaly elérte az egymilliárd dollárt. Az idegenforgalom — jóllehet, a látogatók számát tekintve emelkedett — 700 millió dollárnál nem hoz több valutát az országnak. A negyedik, és egyben legnagyobb forrást a külföldön dolgozó egyiptomiak hazautalásai jelentik. Az elmúlt évben összesen 3 milliárd dollár érkezett így, miután enyhítettek a szigorú devizaelőírásokon, és a küldeményeket a címzettek Egyiptomban szabad árfolyamon válthatják át. MUBARAK elnök beszédeiben sűrűn emlékezteti honfitársait arra, hogy az ország gazdasági betegségére csodaszer nem létezik. Az éles társadalmi konfrontáció eshetőségét mégsem tudta kiiktatni. Ezt bizonyította a Szadat elnök elleni merénylet után életbe léptetett szükségállapot egyéves meghoszabbítása októberben. A parlamentben elhangzott indoklás szerint még mindig lepleznek le a kormány megdöntésére szervezkedő csoportokat, és fennáll az iszlám fundamentalizmus újjáéledésének veszélye is. A korrupciós pereket — márciusban többek között két miniszternek kellett távoznia —, mint az igazságos elnök lesújtó kardját, széles körben publikálták. Mindazonáltal az ellenzék úgy véli, hogy a „Szadat-féle társaság” kiszorítása a politikai és a gazdasági életből, abbamaradt, még mielőtt befejeződött volna. A tisztogatás sem elég mély, sem elég meggyőző nem volt: a főbűnösök vagy kimenekültek az országból, vagy meglapultak, és szép lassan visszaszivárogtak az üzleti életbe. Kérdés, hogy az elégedetlenkedők menyire jelentenek veszélyt a hatalomra. Annál is inkább, mert — a legfrisebb hírek szerint — május 26-án tartják a törvényhozási választásokat, amelyen a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt mellett további öt politikai tömörülés is részt vehet, köztük az Új Vafd. Ez utóbbi az 1952-es forradalomig az ország legerősebb pártja volt, és 1978- ban, amikor Szadat elnök jóvoltából három hónapon keresztül ismét működhetett, megmutatta erejét. Hogy ebből máig mi maradt, az majd tavasszal dől el. Vahed Rafaat, a párt alelnöke szerint a mandátumok 25—30 százalékára számítanak. AZ 1983-AS ÉV mérlegéhez tartozik, hogy Mubarak elnök — talán éppen a belső problémák megoldása érdekében — meglehetősen sok időt töltött külföldön. Kétszer látogatott el az Egyesült Államokba, megjárta a Távol- Keletet, s márciusban részt vett az el nem kötelezett országok új-delhi csúcsértekezletén és három hónappal később az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciáján Belgrádban. Személyesen képviselte országát a világszervezet közgyűlésén is. Szilveszter előtt Butrosz Gáli külügyi államminiszter kijelentette: „A jövő év Egyiptom és a többi arab ország közeledésének éve lesz. Messzemenően fejlesztjük kapcsolatainkat azzal a tizenhét arab állammal, amelyekkel az államközi viszonyunk Camp David óta rendezetlen.” A különmegállapodás annak idején azért is váltott ki az arab világban mélységes megütközést, mert az 50 milliós ország hadserege és politikai támogatása nélkül nem képesek fölülkerekedni Izraelen. Ugyanakkor Szíria — libanoni — érdekeinek figyelmen kívül hagyásával sem jöhet létre tartós rendezés a Közel-Keleten. Erre a helyzetre mondták: Egyiptom nélkül nincs háború, Szíria nélkül nincs béke. Ennek ellenére Libanonban Egyiptom nélkül is igen komoly harci cselekmények folytak, és most a PFSZ—Jordánia—Egyiptom— USA—Izrael lánc kialakításával ismét kísérletet tesznek olyan megoldásra, amelyen Szíria kívülreked. A láncban Egyiptomnak alapvető funkció jutott. Az Egyesült Államok és Jordánia párbeszéde — minthogy Washington nem teljesítette Husszeinnek tett ígéreteit — kátyúba jutott Mubarak elnök feladata, hogy közelgő ammani útján az ebből keletkezett ellentéteket áthidalja. Egyiptom és Jordánia 1982-ben egyaránt elfogadta a Raagan-tervet, amely önálló palesztin államot nem említ, s így a PFSZ mindig is ellenezte. Éppen ezért ment szenzációszámba, amikor tavaly év végén Arafat Kairóban felkereste Mubarak elnököt. Casablancában azután az iszlám országok csúcsértekezletén Arafat egyike volt azoknak, akik Egyiptom visszavételét sürgették az Iszlám Konferencia Szervezetébe. Sekou Touré guineai elnök egy iszlám küldöttség élén a héten a csúcsértekezlet kedvező döntésével érkezett Kairóba. A politikai megfigyelőket mindenesetre váratlanul érte, hogy végül is ebben a kérdésben elegendő volt a többségi határozat, és nem szükségeltetett egyhangú döntés, mint máskor. Amennyiben ez precedensül szolgál, úgy az Arab Ligában is elegendő az egyszerű többség — erre már történtek kezdeményezések — és ezt elérhetik a Szaúd-Arábia mellett álló mérsékelt, illetve konzervatív tagok. LEHET, hogy az Arab Liga elhagyatott épülete a kairói Felszabadulás téren még az idén újra benépesül? Norm V. György ImWirr Tokiói engedmény Washingtonnak ? (MTI, Reuter, TASZSZ) Hétfőn befejezte washingtoni tárgyalásait .Abe Sintaro japán külügyminiszter, Abe Sintarót fogadta Ronald Reagan, a japán politikus tárgyalt George Schultz külügy- és Caspar Weinberger hadügyminiszterrel. Mint a nyugati hírügynökségek jelentették, a megbeszéléseken egyebek között a japán katonai programról és a Koreai-félsziget helyzetéről cseréltek véleményt. A TASZSZ szovjet hírügynökség ezzel kapcsolatban megállapítja: a japán diplomácia vezetőjének tárgyalásai is arra utalnak, hogy az Egyesült Államok a japán katonai potenciál fokozottabb növelésére törekszik. Célja az, hogy a szigetországot bevonja ázsiai és csendes-óceáni agresszív terveinek megvalósításába. Hétfői sajtóértekezletén Abe Sintaro közölte: tárgyalásai során tájékoztatta az amerikai vezetést a „japán kormány erőfeszítéseiről, amelyeket az ország fegyveres erőinek megszilárdítása érdekében kifejt”, s arról, hogy Tokió „állandóan növeli katonai kiadásait”. Abe Sintaro — nyugati hírügynökségi jelentések szerint — kijelentette: Tokió kész engedményeket tenni Washingtonnak a két ország közötti kereskedelmi vitában. Japánnak húszmilliárd dolláros többlete van az Egyesült Államokkal szemben. USA-törvényjavaslatok a terrorizmus ellen (DPA, Reuter) A nyugati országok által nemzetközi terrorizmusnak nevezett jelenség elleni közös harc kérdéseit vitatták meg amerikai biztonsági szakértők nyugatnémet, japán, kanadai, francia, angol és olasz kollégáikkal múlt héten Washingtonban — derült ki az amerikai külügyminisztérium hétfői közleményéből. Közelebbi részletek említése nélkül csak annyit jeleztek, hogy a megbeszélés résztvevőit tájékoztatták azokról, a témába vágó új amerikai törvényjavaslatokról, amelyeket Reagan elnök jelentett be az ország helyzetéről mondott beszédében. Ívó • A rádió mellett a magyar külpolitikáról Elgondolkodtató és élvezetes másfél órát töltöttünk a rádió mellett hétfőn este. A magyar külpolitika helyéről és szerepéről beszélt a Rádiónaplónak dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára — a hagyományokhoz híven élő adásban. Bernet György és Vértes Éva szakavatottan tolmácsolta a hallgatók számtalan kérdését, melyek nyomán kirajzolódott külpolitikai tevékenységünk megannyi izgalmas részlete. Ismét bebizonyosodott, hogy az őszinte, elvi és elkötelezett politika számára nincsenek úgynevezett kényes kérdések. Dr. Szűrös Mátyás nem kerülte meg a válaszadást, amikor a hallgatók a magyar külpolitika önállóságáról, önállóságunk és szövetségesi elkötelezettségünk viszonyáról érdeklődtek, vagy amikor a magyarországi rakétatelepítés lehetőségéről, a KGST csúcsértekezletének megrendezéséről tettek föl kérdéseket. Szó volt e másfél órában többek között arról, hogy az amerikai lépések következtében nőtt ugyan a nemzetközi feszültség, de nincs háborús helyzet, és arról, hogy mi várható a stockholmi konferenciától. A témák között szerepelt, mit tesz külpolitikánk a határainkon kívül élő magyar nemzetiségiekért és az, hogyan alakultak például a magyar—román kapcsolatok, vagy hogy miképp fejlődik hazánk együttműködése a fejlett tőkés országokkal. A málaszok nyomán bepillanthattunk abba a tevékenységbe, amelyet nemzetközi pozícióinak további javításáért folytat hazánk szerte a világban. Dr. Szűrös Mátyás okkaljoggal hangsúlyozta, hogy külpolitikai aktivitásunk alapja hazai építőmunkánk, a magyar társadalmat jellemző belső stabilitás. És, mintegy mellesleg, a válaszokból, kikerekedett egy rokonszenves, alapos tudású, elkötelezett politikus portréja is. K. G. UVV JolTv- """ Honecker—Trudeau találkozó Berlinben (MTI) A nemzetközi feszültség csökkentése, a fegyverkezési hajsza megállítása, a nukleáris háború veszélyének elhárítása volt a központi témája Erich Honecker és Pierre Elliott Trudeau keddi hivatalos tárgyalásainak. A kanadai kormányfő hétfőn este érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Berlinbe Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének a meghívására Trudeau több gyakorlati kezdeményezést javasol a kelet-nyugati dialógus felújítására Ugyanez a törekvés vezérli a Német Demokratikus Köztársaságot is. Kedden délelőtt Honecker és Trudeau először négyszemközti megbeszélést tartott, majd megkezdődtek a hivatalos tárgyalások, amelyek a délutáni órákban fejeződtek be. Mindkét politikus aggodalommal szólt a nemzetközi feszültség kiéleződéséről, különösen a nukleáris fegyverkezési hajsza fokozódásáról. Egyetértettek abban, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a nukleáris katasztrófa megakadályozására. A felek kinyilvánították készségüket, hogy alkotó szellemben megvizsgálnak minden olyan kezdeményezést, amely hivatott csökkenteni a világméretű feszültséget és a bizalom helyreállítását szolgálja. Abban is egyetértettek, hogy megállapodást kell kötni a nukleáris kísérletek teljes tilalmáról, és meg kell tiltani fegyverrendszerek elhelyezését a világűrben. Trudeau ismertette a nemzetközi feszültség csökkentésére szolgáló elképzeléseit. Kanada híve annak — mondotta —, hogy a világ öt atomhatalma tárgyaljon a nukleáris fegyverzetek globális korlátozásáról. Erich Honecker ismertette az NDK békepolitikájának célkitűzéseit és ebben az összefüggésben megvilágította a Varsói Szerződés tagállamainak prágai és moszkvai kezdeményezéseit.