Magyar Hírlap, 1984. december (17. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
HÍRLAP KONGRESSZUSI IRÁNYELVEK 1984. DECEMBER 1. SZOMBAT 3 rékosságra, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítására kidolgozott központi programok végrehajtása. Az ipari szövetkezetek iparpolitikánkkal összhangban fejlesszék termelésüket. Vállaljanak nagyobb részt a hazai termelői és lakossági kereslet kielégítésében, az export bővítésében. A kisipar továbbra is segítse a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését, az áruellátás javítását. Az építőipar termelési szerkezete igazodjon jobban a kereslethez. Gyökeresen javuljon a gazdálkodás, a munkafegyelem, a munka szervezettsége. Meg kell követelni az építési határidők megtartását, a jó minőségű kivitelezést. Az építőipar alkalmazkodjon az igényekhez, a lakásépítés legyen továbbra is kiemelt feladata. Az építőanyag-ipar bővítse a korszerű, jó minőségű anyagok kínálatát. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar összehangolt fejlesztése, termelésének a kereslethez jobban igazodó növekedése továbbra is biztosítsa a lakosság élelmiszer-ellátását, és járuljon hozzá az export bővítéséhez. Mezőgazdaságunk a hozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökkentésével fokozza jövedelmezőségét. Tovább kell javítani a termelés anyagi-műszaki feltételeit. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok változatlanul meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés fejlődésében. Növeljék alap- és kiegészítő tevékenységük eredményességét. Társulásaik továbbra is biztosítják a gazdasági és a szellemi erők célszerűbb koncentrálását, a fejlesztési források ésszerű áramlását. A termelési és értékesítési biztonság növelésével ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bővítését. A mezőgazdasági nagyüzemek, a felvásárló vállalatok és a fogyasztási szövetkezetek erősítsék kapcsolataikat a kistermelőkkel. Az élelmiszeriparban előtérbe kellhelyezni a nemzetközi versenyképességet és a gazdaságosságot növelő fejlesztést. A vízgazdálkodásban a fő feladat az igények jobb kielégítése, a vizeinkkel való takarékoskodás és a minőségvédelem. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani az egészséges ivóvízellátás bővítésére, a csatornázásra és a szennyvíztisztításra. A környezet- és természetvédelem feladatait fokozott felelősséggel kell ellátnia minden termelőegységnek és intézménynek. Több figyelmet kell fordítani a természeti környezet, a termőföld megóvására, a levegő tisztaságának és a víz minőségének javítására, valamint a hulladékok csökkentésére és ártalommentes elhelyezésére. A közlekedés fejlesztése tartson lépést a termelés növekedésével, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülésével, a lakosság szükségleteivel. Az áruszállításban növelni kell a gazdaságosságot, mérsékelni a fajlagos energiafelhasználást, a személyszállításban továbbra is érvényesüljön a tömegközlekedés elsőbbsége, folytatódjon a fővárosi metró építése. A hírközlésben a legfontosabb feladat a távközlés, a telefonhálózat gyorsabb ütemű fejlesztése. Javítani kell a rádió és a televízió műsorának vételi lehetőségét, a postai szolgáltatásokat. Hazánk természeti-gazdasági adottságai szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocialista gazdasági integrációban való aktív részvételünknek. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az alapvető energiahordozók és egyes fontos nyers- és alapanyagok, fejlett műszaki berendezések, technikai eszközök beszerzési forrása, termékeink fő vásárlója. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együttműködésünket minden szocialista országgal. Tevékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfogadott program megvalósításában, kezdeményezzük újabb együttműködési formák és módszerek kialakítását. A fejlett tőkésországokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mellett szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös termelési együttműködést. A világpiaci követelmények fokozottabb érvényesítése szükségessé teszi, hogy emeljük külkereskedelmi tevékenységünk színvonalát, javítsuk a termelés és a külkereskedelem összhangját. A párt gazdaságpolitikája egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit és országunk adottságait. A termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista tervgazdálkodás, a szabályozott áru-, pénz- és piaci viszonyok segítik a szocialista társadalom építését, alapvető társadalmi-gazdasági céljaink elérését. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerűsítése révén javuljon a központi állami irányítás hatékonysága, fokozódjon a vállalatok önállósága, felelőssége, kezdeményezőkészsége, fejlődjön vállalkozói magatartása. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadalmi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása és ellenőrzése. A termelői árak a társadalmilag indokolt ráfordításokat fejezzék ki, és ne legyen rá mód, hogy a gazdaságtalan termelés, a hanyag munka költségeit a fogyasztókra hárítsák. A fogyasztói árak jobban igazodjanak a termelői árak A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítására vonatkozó határozatai társadalmi méretekben teljesültek. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása — bár rétegenként eltérően alakult — összességében növekedett. Az áruellátás kiegyensúlyozott volt. Jelentős eredmény, hogy megvalósulnak az életkörülmények javítását szolgáló kiemelt programok a közoktatásban, az egészségügyben és a lakásellátásban. A reálbérek azonban csökkentek, egyes rétegek megélhetése nehezebbé vált. A következő tervidőszakban a gazdasági fejlődés élénkítésével, jobb gazdálkodással, a teljesítmények növelésével, a munkafegyelem javításával meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. A szociálpolitika legfontosabb célja továbbra is a szociális biztonság fenntartása, a munkateljesítménytől független társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. Az anyagi források gyors növekedésével nem számolhatunk, ezért a meglevőket célirányosabban, hatékonyabban kell felhasználni. A kollektívák és az egyének jövedelmében jobban tükröződjön a teljesítmények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. Részesüljön fokozott elismerésben az eredményes , alkotó munka, a műszaki fejlődést előre vivő tevékenység, a sikeres vállalkozói magatartás. Szocialista államunk biztosítja a teljes foglalkoztatottságot. A munkához való jognak azonban együtt kell járnia a vállalt kötelezettségek teljesítésével, a lelkiismeretes, gondos, fegyelmezett munkával., A munkaerővel való hatékony gazdálkodás a vállalatok feladata, ésszerű hasznosítása végett növelni kell az érdeket. Társadalompolitikai szempontból indokolt területeken a fogyasztói árak állami támogatását a jövőben is fenn kell tartani. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásában meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek. El kell érnünk, hogy a népgazdaság minden területén nyereségesen, korszerűen gazdálkodó, jól szervezett és irányított, versenyképes állami vállalatok és szövetkezetek működjenek. Az állami vállalatok és szövetkezetek meghatározó szerepét biztosítva a jövőben is támogatjuk a lakosság igényeinek kielégítésében jelentős szerepet játszó kisipart és kiskereskedelmet. Az utóbbi két évben a kiegészítő és kisegítő gazdasági tevékenység új formái alakultak ki. Az új szervezetek fokozatosan beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rendszerébe, hozzájárulnak avállalati gazdálkodás eredményeihez, a lakosság színvonalasabb ellátásához. Az e téren jelentkező kedvezőtlen jelenségeket le kell küzdeni, következetesen érvényt kell szerezni a rendelkezéseknek, és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítményekkel arányosak legyenek. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom elsősorban a munkahelyi feladatok eredményes megoldásával, a tartalékok feltárásával, a termékek minőségének javításával járuljon hozzá a népgazdaság intenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakoztatásához. A gazdasági építőmunkában a párt alapvető feladata a gazdaságpolitika meghatározása, érvényesítése és végrehajtásának ellenőrzése. A pártszervezetek fő feladata a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósításának segítése és ellenőrzése, a dolgozók mozgósítása politikai eszközökkel, költségét gazdasági céljainkkal összhangban álló áramlásában. Az ötnapos munkahét általánossá vált, a továbbiakban a gazdasági feltételek megteremtésével a 40 órás munkahét széles körű bevezetése a feladat. Társadalmi juttatási rendszerünket — alapvető vívmányait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeinkkel, és fokozottan kell érvényesíteni a rászorultság elvét, a társadalmi igazságosságot. A szociális támogatások növelésével is elő kell segíteni a születések számának emelkedését. Fokozatosan növekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás, és ezáltal váljon kedvezőbbé a gyermekes családok helyzete. A családalapító fiatalok lakáshoz jutását meg kell könnyíteni. Az időskorúak létbiztonságának erősítése érdekében enyhíteni szükséges a nyugdíjrendszer feszültségeit. Biztosítani kell az alacsony nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. Továbbra is fenn kell tartani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, az áruellátás biztonságát. A szükségessé váló fogyasztói árváltozásokat az életszínvonal-politika céljaival összhangban kell megvalósítani. Különösen fontos társadalompolitikai feladat a lakáshelyzet további javítása, a második 15 éves lakásépítési program fő céljainak elérése. A lakáshoz jutás fő formája továbbra is a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. Ezt az állam a központi és a helyi támogatás bővítésével, kedvezményes hitelekkel is segítse. A dokumentum e fejezete felsorolja a település- és infrastruktúrafejlesztés, az egészségügy, a testnevelés és sport, a turizmus és üdülés terén megoldandó főbb feladatokat is. IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód A társadalom tudatát alapvetően a párt fő politikai céljaival való azonosulás, a társadalmi cselekvést pedig az aktív alkotó munka jellemzi. Társadalmunk széles köreiben a szocialista eszmék természetes értékké váltak, növekszik erkölcsi és világnézeti elveink teljesebb érvényre jutásának igénye, de tapasztalható politikai és világnézeti érdektelenség is. A párt ösztönözte a szocialista építés napirenden levő feladatainak elméleti megalapozását, mélyítette a szocialista gondolkodást és a nemzeti önismeretet. Ideológiai életünkben ugyanakkor megélénkültek az eszméinktől idegen jelenségek is. Előfordulnak kísérletek történelmi utunk, nemzeti értékeink polgári szemléletű vagy nacionalista átértékelésére. Tapasztalhatók osztályszemléletet nélkülöző vagy illúziókkal terhes nézetek a szocializmusról, a kapitalizmusról, korunk alapvető kérdéseiről. Esetenként jelentkeznek szocialista eszméinkkel szemben álló nézetek, a reális lehetőségeinket figyelmen kívül hagyó elképzelések, javaslatok. Fékezi az alkotó gondolkodást az elméleti munkában is megmutatkozó kényelmesség, igénytelenség. E jelenségekkel szemben nem kielégítő a vitaszellem, a téves nézetek gyakran nem karnal színvonalas, érvelő marxista kritikát, visszautasítást. Az ideológiai munka fejlesztése gazdasági és társadalompolitikai feladataink megoldásának nélkülözhetetlen feltétele. A közgondolkodásban gazdagítani és reálisabbá kell tenni a szocializmusról kialakult felfogást. Az ideológiai munka állítja középpontba az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósításának összefüggését a munka megbecsülésével, a társadalmi igazságosság érvényesítésével, a dolgozók közösségének társadalmat és elvényformáló szerettével, a szocialista és humanista értékeinkkel. Ideológiai, szellemi életünk segítse elő a szocialista fejlődés és a világban végbemenő változások során felmerülő új kérdések marxista megválaszolását, az előrehaladást szolgáló új gondolatok befogadását. Késedelemnélkül reagáljon az elveinket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre, leplezze le a szocializmustól idegen eszméket és törekvéseket, utasítsa el a valóságtól elrugaszkodó, voluntarista megnyilvánulásokat. Határozottan, elvi alapokon, az ideológiai és a tömegpolitikai munka eszközeivel is folytatni kell a harcot az imperialisták antikommunista propagandája, a burzsoá eszmék, a maradi nézetek ellen. A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat formálásáért. A marxizmus-leninizmus oktatása eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építés feladatainak megoldását. Az agitáció adjon választ a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, és járuljon hozzá mozgósításukhoz. Nagy és felelősségteljes feladat hárul a televízióra, a rádióra és a sajtóra a párt politikájának megismertetésében, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a közvélemény formálásában, a cselekvő társadalmi magatartás kialakításában. A tudományos kutatás színvonala összességében megfelelországunk adottságainak, eredményesen segíti az építőmunkát. Az intézményrendszer jobban igazodik a kutatás különböző területeihez. A tudományok művelői jelentős szerepet vállaltak a politikai döntések megalapozásában, a mai társadalmi kérdések elméleti feldolgozása azonban elmarad az igényektől. A tudomány művelői a bevezethető új műszaki és technológiai kultúrák kifejlesztésével és alkalmazásával jobban járuljanak hozzá a termelőmunka színvonalának és hatékonyságának emeléséhez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változatainak kidolgozásában; segítsék a kulturált, egészséges emberi élet jobb formálását. A társadalomtudományok művelőinek elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméleti-ideológiai feldolgozása. A párt és az állam a döntések megalapozásában mindinkább igényli a tudományok közreműködését; a tudósok érezzék az ezzel járó felelősséget. Javítani kell a tudományos kutatás feltételeit. Az oktatási rendszer lényegében ellátja a reá háruló feladatokat. Ebben nagy szerepe van az oktatási intézményekben áldozatos munkát végző pedagógusoknak. A következő években folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését, amelynek középpontjában a tartalmi megújítás, az oktató-nevelő munka minőségének javítása, a szocialista nevelés erősítése áll. A közoktatás javításának feladatait és feltételeit társadalmigazdasági program keretében kell meghatározni. A pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segíteni a pedagógushiány megszüntetését. A felnőttoktatásnak változatlanul jelentős a szerepe a lakosság műveltségének gyarapításában, s a korábbinál nagyobbak a feladatai a szakképzésben, az átképzésben és a továbbképzésben. A különféle művészeti ágakban számos értékes alkotás született, művészeink nemzetközi sikerei jelentősek Mindazonáltal nem kielégítő művészetünkben szocialista valóságunk, a mai társadalmi folyamatok ábrázolása és megjelenítése. Az alkotó munkában helyenként eszmei zavart, elbizonytalanodást, olykor társadalmunka reális folyamataitól való elszakadást észlelhetünk. A párt művészetpolitikájának fő célja, hogy megteremtse a művészet alapvető társadalmi feladatainak teljesítéséhez szükséges feltételeket. Változatlan alapelvünk az alkotás szabadságának biztosítása, a művészeti kezdeményezések, kísérletezések támogatása, az alkotóműhelyek önálló, felelős működésének segítése. Az irodalomra, a művészetekre jellemző eszmei és stílusbeli sokszínűség feladása nélkül arra kell törekedni, hogy az értékrendet a szocialista szellemiségű művek határozzák meg. A művészetkritika és a művészetelmélet az eddiginél hatásosabban, kezdeményezőbben vehjen részt a mai magyar és künadi irodalmi és művészeti áramlatok, értékek és a vitatható törekvések minősítésében. Jobban kell támogatni a szocialista eszmei népű ízlésformáló művészi alkotásokat. Határozottan fel kell lenni az eszméinktől idegen, szocialista viszonyainkat eltorzító törekvések ellen.A művelődés térhódítása, az általános és a szakmai műveltség gyarapítása társadalmi, gazdasági előrehatoásunknak fontos feltétele, génünk kltúrája gazdagodott de a kulturális igényeket még nem tudjuk elég"“ színvonalasam ”- elégíteni, polvezzilk sgélecohb alano’rra az ön tevékeny művészi, művelődési csoporfok mun’-r'-'t. Tegyük színvonalasabbsá a milliókat érintő szórakoztatást. A művészeti és a kriturális életben erősíteni kell a párt elvi irányító és kezdeményező szerepét. Ettől elválaszthatatlan a kommunisták felelőssé profiamának növelése, egysérfik erősítése, az irányító munkában az «Twwfi.ség, a szervezettség, a fegyelmezettség fokozása, a marxista kritika erősítése. Az ideológiai munkát a Twah'etikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldásával szoros egységben Ien fejleszteni. E munka eredményessége fontos mércéje a pártszervek és a pártszervezetek egész tevéperségének. Minden kommunista fessége, hogy határiznti kiállással, meggyőző érveléssel f°l eszméink és a párt tvontikája mellett, a szocializmustól idegen nézetekkel szemben. (Folytatása a 4. oldalon)