Magyar Hírlap, 1985. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
Maciin Himaremzetközi politika - forum ~ ____________ms. február i.pintek 3 Szenátusi meghallgatás Shultz leszerelési koncepciója (MTI) ..Genfi találkozóm Gromiko szovjet külügyminiszterrel konstruktív kezdet volt ahhoz,ami reményünk szerint gyümölcsöző tárgyalás lesz” — jelentette ki tegnap Shultz amerikai külügyminiszter. A szenátus külügyi bizottsága előtt elmondott — csaknem negyven oldalt kitevő — külpolitikai elemzésében azonban úgy jelölte meg az amerikai külpolitika célját, hogy „határozottan ellene kell szegülni a szovjet terjeszkedésnek, de nyitva kell hagyni a kaput a konstruktívabb lehetőségek előtt”. A miniszter e politika kulcskérdésének minősítette az amerikai fegyverkezés folytatását, külön aláhúzva az MX-rakéták építését és az úgynevezett űrvédelmi tervek folytatásának fontosságát. A leszerelési tárgyalások koncepciójáról szólva, Schultz megismételte azt a Reagan elnök által személyesen jóváhagyott elgondolást, hogy „az elkövetkező tíz évben gyökeresen csökkenteni kell a meglevő és a tervezett támadó jellegű nukleáris fegyverek számát, stabilizálni kell a támadó és a védelmi jellegű nukleáris fegyverek közötti viszonyt, legyenek azok a földön, vagy a világűrben”. Ez a tíz év szerinte átmeneti korszak lesz, amely elvezethet a nukleáris fegyverek teljes felszámolásához. A világ egészét, áttekintő expozéjában Schultz kijelentette, hogy „Nyugat-Európa biztonsága és jóléte létkérdés az Egyesült Államok számára”. Sürgette, hogy a NATO tegye még erőteljesebbé „védelmi rendszerét”. Japánt megdicsérte azért hogy „partnerré lett a fontos politikai és biztonsági kérdésekben”. A Kínai Népköztársaságról azonban csak igen röviden szólt. A közel-keleti kérdésben a külügyminiszter óvatosan fogalmazott, azt hangoztatva, hogy az Egyesült Államok „folytatja erőfeszítéseit a békés rendezés érdekében, ebben a számára létfontosságú térségben”, s a rendezés útjának a Reaganterv megvalósítását jelölte meg. Az egyéb kérdések között a külügyminiszter megemlítette a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélyét, azt hangoztatva, hogy bár e téren vannak sikerek, az elterjedés lehetősége fennáll. „Gyümölcsöző tárgyalásokat folytattunk e téren a Szovjetunióval, együtt dolgoztunk azért, hogy átfogó biztonsági garanciákat és szigorúbb exportellenőrzést valósítsunk meg” — mondotta. Schultz a terrorizmus veszélyét érintve ismét arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak „nem elegendő a passzív védelem, hanem ki kell gondolnia az aktív védelem és elrettentés eszközeit is”. A szenátus külügyi bizottsága — új elnöke, Richard Kuger szenátor kezdeményezésére — átfogó vizsgálatot indított az Egyesült Államok külpolitikájáról. A márciusig tartó sorozat, megnyitásaként szólalt fel tegnap a bizottság előtt. Schultz. Még aznap — közép-európai idő szerint már késő este Weinberger hadügyminiszter is szót kapott. Felszólítás az atombartalmakhoz e^-'f Jj^ Nemzetközi békekonferencia Athénban (TASZSZ) Egynapos nemzetközi békekonferencia nyílt meg tegnap Athénban ítt neves közéleti személyiség részvételével. Papandreu, Alfonsin, Nyerere és Palme tájékoztatta az értekezlet résztvevőit a „hatok” Új-Delhiben tett leszerelési felhívásáról. A vendéglátó ország kormányfője megnyitó beszédében a világ közvéleményének mozgósításában jelölte meg az athéni tanácskozás célját. Julius Nyerere hangsúlyozta, hogy a közvéleményt a fegyverkezési hajsza veszélyének tudatára kell ébreszteni. Raul Alfonsin rámutatott, hogy egy atomkatasztrófa nem csupán a hadviselő országok, hanem egész bolygónk tragédiája lenne. Olof Palme leszögezte: nem csökken az emberiséget fenyegető veszély mindaddig, amíg nem születik megegyezés az atomfegyverek be- fagyasztásáról. A békekonferencia közös közleményben szólította föl az atomhatalmakat: komolyan tárgyaljanak a fegyverkezési verseny megfékezéséről, a világűr felfegyverzésének megakadályozása érdekében. A közleményt Andreasz Papandreu görög miniszterelnök olvasta fel egy sajtóértekezleten. Papandreu közölte továbbá, hogy még ez évben megismétlik a „hatok” tanácskozását. Ennek helyét és pontos időpontját később határozzák meg. Újabb iraki támadás iráni állások ellen (AFP) Az iraki erők csütörtökre virradóra támadást indítottak a front középső szakaszán és heves harcokban iráni állásokat foglaltak el — közölte a bagdadi katonai főparancsnokság. A bejelentés szerint az iraki támadás „súlyos veszteségeket okozott az ellenségnek, és nagyszámú iráni katona esett fogságba”. A közlemény a harcok pontos helyét nem ismertette. Az IRNA iráni hírügynökség csütörtökön arról számolt be, hogy az iraki támadás Kaszr e-Herin térségében kudarcot vallott, és a támadók jelentős veszteségeket szenvedtek. •• Az SPÖ elnöksége bizalmat kért a Pedert fogadó hadügyminiszternek (MTI) Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) elnöksége tegnapi ülésén azt ajánlotta a párt képviselőinek: szavazzanak bizalmat Friedhelm Frischenschlager honvédelmi miniszternek. Az ellenzéki Osztrák Néppárt pénteken bizalmatlansági indítványt nyújt be a parlamentben a szabadságpárti miniszter ellen, aki a múlt héten személyesen fogadta az Olaszországból átadott náci tömeggyikost, Walter Redert. Az ügy súlyos belpolitikai válsághoz vezetett, miután az SPÖ egy sor vezetője, köztük — bécsi lapjelenetések szerint — a kormány hat tagja is le kívánt mondani, tiltakozásul az ellen, hogy Frischenschlager a kabinetben marad. A kompromisszumra Fred Sinowatz kancellár azért határozhatta el magát, mert bizonytalannak tartotta a lemondás esetén sorra kerülő új választások kimenetelét. Reder — és Frischenschlager — ellen szerdán este sok szocialista fiatal is tüntetett Bécsben. A polgári Kurier szerint Karl Blecha belügyminiszter, a kompromisszum ellen tiltakozók egyike azzal érvelt a párt vezető testületében, hogy az antifasizmus jelszava jegyében való lemondás végül is sikert hozhat a szocialistának az új választáson. (APA) Az Európa Tanács tanácskozó gyűlésének 35, többségében szocialista és kommunista tagja szerdán nyilatkozatban követelte Friedhelm Frischenschlager osztrák hadügyminiszter haladéktalan leváltását. Elméleti konferencia a VSZ törzsénél (TASZSZ) „A béke és a szocializmus megbízható pajzsa” címmel elméleti konferenciát tartottak a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek törzsében. A Varsói Szerződés aláírásának közelgő harmincadik évfordulója alkalmából tartott tanácskozáson Viktor Kulikov marsall, a tagállamok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka azt hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés szervezetének egész harmincéves történetét az európai szocialista országoknak a békéért és az atomháborús fenyegetés ellen folytatott, harca töltötte ki. A konferencián felszólalt: Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői törzsfőnöke és a tagállamok hadseregeinek több képviselője. VILÁGHÍRADÓ Belgrádba érkezett a nyugatnémet külügyminiszter (Tanjug) Hans-Dietrich Genscher, az NSZK újkancellárja, külügyminiszter tegnap kétnapos hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. Vasil Bilak Prágában fogadta Bornes Csandrát (MTI) Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára csütörtökön Prágában fogadta Romes Csandrát, a Béke-világtanács elnökét, aki munkalátogatáson tartózkodik Csehszlovákiában. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi helyzet és a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseit. Vietnami közlemény (TASZSZ) A VNA vietnami hírügynökség közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben Hanoi visszautasítja a thaiföldi katonai parancsnokság állításait, miszerint január 28-án a vietnami csapatok átlépték a kambodzsai— thaiföldi határt és behatoltak Thaiföld területére. A közlemény szerint rosszindulatú koholmányról van szó. Áprilisban tanácskoznak Stockholmban a semlegesek (Reuter) A stockholmi európai konferencián részt vevő kilenc semleges és el nem kötelezett ország külügyminiszterei április 29—30-án tanácskozást tartanak a svéd fővárosban. Ausztria, Ciprus, Finnország, Jugoszlávia, Liechtenstein, Málta, San Marino, Svájc és Svédország külügyminiszterei az európai biztonsággal és a leszereléssel foglalkozó stockholmi tanácskozás munkájának előrelendítéséről tárgyalnak majd. A semleges és el nem kötelezett országok fontos közvetítő szerepet játszottak a madridi tanácskozás eredményes befejezésében is. A Folisario fegyveresei tévedésből lelőttek egy belga sportrepülőt (Reuter, Tanjug) A Polisario Front fegyveresei a nyugat-szaharai sivatag felett lelőttek egy belga sportrepülőgépet, amely a Párizs—Dakar autórali eseményeit követte nyomon. Az incidensben két belga állampolgár életét vesztette — közölte szerdán a brüsszeli külügyminisztérium. A Front Algírban szerdán kiadott közleményében elismerte a gép lelövésének tényét, de egyúttal emlékeztetett rá: az a körzet, ahol véletlenül lelőtték a belga repülőgépet, már jó ideje háborús terület, a fölötte levő légtér is annak számít. A brit szénhivatal nem tárgyal (MTI) Nagy-Britanniában az Országos Szénhivatal tegnap arról értesítette a bányászszakszervezetet, hogy nem lát alapot a tárgyalások felújítására. M ÁTLAG indössze egy valósul meg száz találmány közül. Elég lenne azt az egyet feltalálni. Csak az a baj, hogy senki sem tudja, melyik lesz az a száz közül ... A tudomány haladásához csupán valóban kiemelkedő tehetségű tudósok járulnak hozzá. Mi szükség van akkor az átlagos kutatók régióira? — teszik fel sokan a kérdést, különösen olyankor, amikor elapad a kutatásokra korábban viszonylagos bőséggel csörgedező források egy része. Szegény ország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy középszerű kutatásokat finanszírozzon. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. Kétségtelen, hogy még a tudomány mai, iparszerű, kollektív szakaszában is az eredmények egy-két kiváló elméhez, az ő tevékenységükhöz, iskolateremtő módszereikhez, magatartásukhoz kapcsolhatók. Ám korunkra jellemző Ortega Y Gasset megállapítása is: „...hangsúlyoznunk kell a tagadhatatlan tény különösségét: a kísérleti tudomány nagyrészt bámulatosan középszerű, sőt, még a középszerűnél is silányabb emberek munkássága révén jutott előbbre ... Ennek az az oka, és ez egyúttal az új tudománynak és az egész civilizációnak, amelyet irányít és képvisel, nagyobb előnye és még nagyobb veszedelme: az elgépiesedés. Az elvégzendő feladatok nagy része a fizikában vagy a biológiában a gondolkodás gépies feladata, melyet bárki vagy majdnem bárki elvégezhet. A rengeteg tudományos feladat elvégzésére az egész tudomány apró részekre osztható, melyek egyikébe el is lehet merülni anélkül, hogy a másikkal törődni kellene. A módszerek biztos és fontos volta lehetőséget ad a tudomány ily átmeneti és gyakorlati széttagolására.” Halász László pszichológus, aki a Magyar Tudomány hasábjain elemzi a kérdést és idézi a spanyol filozófust, hivatkozik Beck Mihály akadémikusra is, aki szerint a nagyműszerek növelték ugyan a vizsgálatok hatékonyságát, de egyben egyszerűsítik is a „tudományosan nem motivált, de látszólag mégis korszerű kutatást: az új műszerrel megvizsgálnak minden kezük ügyébe kerülő anyagot.” Felvetődik tehát a kérdés: érdemes-e egy ilyen kicsiny és gazdasági nehézségekkel küzdő országnak fenntartania az átlagos derékhadat? Csakis azért, hogy az elemére bontott tudományos kutatás aprómunkájában való részvételével a világ tudományát gyarapítsa, aminek áldásaiból ráadásul befizetett obulusai arányánál kisebb mértékben részesedik? A világ tudománya ugyan közkincs, ám kiaknázni csak ott tudják, ahol erre megvannak a feltételek: a megfelelő tudományos infrastruktúra, a társadalom innovációs érdeklődése és nem utolsó sorban a gazdasági lehetőségek. Magától értetődik, hogy mindez együtt csak a fejlett országokban található meg. A szegény országokra inkább az „ágeffektus” érvényes: szegény embert az ág is húzza. De vajon mi történne akkor, ha — az aránytalan teherviselésre, illetve az elviselhetetlen terhekre hivatkozva — eltűnne az átlag, s maradna csak az elit? Katasztrofális következményekkel járna. Az átlag ugyanis az, amely a tudomány és a társadalom közötti hidat jelenti." Ezek az emberek készítik fel a tudományokkal nem foglalkozókat a tudomány eredményeinek befogadására, alkalmazására. Minden országban vannak — egyetemeken és intézetekben — elit kutatóhelyek, ahol az elit legjava neveli ki a saját utánpótlását. Ám, hogy már itt is érvényesüljön az egészséges, az ésszerű szelekció elve, nyilvánvaló, hogy a kimagasló képességűek kiválasztásához a leendő elit létszámánál sokkal több fiatalemberrel kell foglalkozni, akik ugyan vezető kutatók, jelentős tudósok nem lesznek, ám a jól ellesett képzési mód, a megfelelő ismeretek és nem utolsó sorban a kutatási gyakorlat birtokában hatékonyan és tevékenyen vehetnek részt az átlagos kutatók kiképzésében, akik a nem-tudósokat képzik majd ki. Az általános és középiskolai tanárokat, akik mindenkinek tanítják majd a tudományt. A mérnököket, az orvosokat, a közgazdászokat stb., akik alkalmazzák majd a tudományt. „Ha e sereg tagjainak tipikus viszonya a mai tudományhoz az érdeklődő pedagógusé, az ismeretet terjesztő, és nem a tudományt képességei, lehetőségei szerint művelő kutatóé lenne, közvetítő-nevelő tevékenységük felsőfokú jellegét, tudományhoz kötöttségét veszítené el. Rohamosan hanyatlana a szakemberképzés színvonala, jelentősen megromlanának a tudomány eszmei és gyakorlati hasznosításának lehetőségei, és ahelyett, hogy kiszélesedne, egyre feltűnőbben elvékonyodna és magára maradna a tudománycsináló elit” — írja Halász László. S ezzel tökéletesen egyet kell értenünk. Jó pedagógust, orvost, mérnököt stb. csakis az alkotó, munkája által folytonos megújulásra kényszerített átlagos, de kutató típusú professzor, adjunktus, tanársegéd képez. Ők gondoskodnak arról, hogy a nemzetközi és a hazai tudományosság közötti távolság legalább ne nőjön vagy esetleg csökkenjen is." Ők gondoskodnak a tudomány vívmányainak meghonosításáról." Közvetítenek a legfejlettebb és a kevésbé fejlett tudomány között. Röviden: azon munkálkodnak, hogy minél távolabb kerüljünk attól az ágtól, amely minket most nagyon húz. Az átlagosnál is jobban ... zÁdor erika" Fahd királyt Washingtonba várják Izrael a tervezettnél több segélyt kap katonai célra az Egyesült Államoktól (MTI) Az Egyesült Államok egy időre felfüggeszti fegyverszállításait a Közel-Keletre. Ezt Richard Murphy külügyi államtitkár közölte egy képviselőházi bizottsággal. Murphy azzal indokolta az átmeneti halasztást, hogy a kormányzat gondosan át akarja tekinteni a térségben kialakult helyzetet. A bejelentés azt megelőzően hangzott el, hogy Washingtonba látogat Fahd szaúd-arábiai uralkodó. Korábban az amerikai sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy Fahd több milliárd dollár értékű korszerű amerikai hadfelszerelési cikket — köztük F—15 típusú repülőgépeket és különböző rakétákat — akar vásárolni. A Szaúd-Arábiának eszközölt fegyverszállítások menynyiségét az izraeli kormány és a Tel Avivot támogató amerikai politikai erők már korábban is kifogásolták, azzal hogy e fegyvereket az arab államok esetleg Izrael ellen használhatják fel. Az Egyesült Államok számára azonban a rijadi megrendelések jelentős üzletet hoznának, így a kormány elvben támogatja azok teljesítését. Az összecsapás elkerülésére hozták most a döntést a szállítások átmeneti felfüggesztéséről. Ugyanakkor azonban Reagan elnök személyesen ígérte meg Rabin izraeli hadügyminiszternek, hogy az új költségvetési évben Tel Aviv a tervezett 1,4 milliárd dollár helyett 1,8 milliárd dolláros katonai segélyt kap térítésmentesen az Egyesült Államoktól. A washingtoni külügyminisztérium tagadta, hogy az új intézkedések miatt Fahd lemondta volna február 11-re tervezett látogatását.