Magyar Hírlap, 1985. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-02 / 101. szám
S ÁRA: 1,80 FORINT Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Lenin körút 9-11. Pf.: 305. Irányítószám: 1393. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai 221-285, 222-408, 429-350.Magyar Hírlap 18. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96 162 jelzőszámra. POLITIKAI NAPILAP 1985. MÁJUS 2. CSÜTÖRTÖK , "W" Értelmiség és háború Nincs háború értelmiség nélkül. A konfrontációban érintett felek mindenkor erőfeszítéseket tettek és tesznek ennek a rétegnek a megnyerésére, vagy ha ez nem sikerül, saját értelmiségi bázisuk megteremtésére. Hiszen szükségük van rá az újabb és minden eddiginél pusztítóbb fegyverek kiagyalásához, a hadiipar szervezéséhez, a militarista készülődés irányításához, a háborús pszichózis felkeltéséhez. A Harmadik Birodalomban tanár csak a náci párt tagja lehetett. A fasiszta Németországnak olyan pedagógusokra volt szüksége, akik az ifjúságot abszolút engedelmességre, más népek fölött érzett felsőbbrendűségtudatra és kegyelmet nem ismerő harci szellemre nevelte. De nem sokkal kisebb a szerepük a béke megbontásában azoknak az írástudóknak sem, akik a sajtó, a nagyhatalmú tömegkommunikáció útján az erőszakon alapuló „rendcsinálás” szószólóivá válnak, hamis híreket terjesztenek veszélyről és fenyegetettségről, alsóbbrendű kultúrákról beszélnek és burkoltan vagy nyíltan faji uszítást folytatnak. Az értelmiség befolyásolása az öldöklést sem kizáró politikai célok érdekében természetesen kifinomultabb eszközöket követel, mint az üres propaganda, és sajátos ideológiát szül. „Ma az értelmiségiek egy része hajlamos az ideológia kérdések lebecsülésére, pedig - példának okáért - az ideológia nagy szerepet játszott Auschwitz és Maidanek áldozatainak sorsában is.” Ezeket a figyelmeztető szavakat Lukács György intézte a wroclawi értelmiségi világkongresszushoz, alig három esztendővel a második világháború befejezését követően. Bár napjainkban az imperializmus nem a fasizmus formájában fenyegeti a népek békéjét, az intelmek még mindig érvényesek. Éppen a közelmúltban a kaposvári elméleti konferencián állapították meg, hogy a marxizmus-leninizmusnak jó fél évszázada nincs kidolgozott, átfogó kapitalizmusképe. Ugyanitt hangzott el előadás a fejlett tőkés országokban teret nyerő újkonzervatív elméletekről és ezek veszélyeiről. Munkája akad tehát bőven a világ haladó értelmiségének, amelynek képviselői ma ismét Lengyelországban, ezúttal a fővárosban gyűlnek össze egyhetes konferenciára. Mottójuk talán az lehetne, amit Hja Ehrenburg az 1948-as első találkozón így fogalmazott: „Azt mondják, ha fegyverek ropognak, hallgatnak a múzsák. Én azt mondom, a múzsáknak beszélniük kell, hogy a fegyverek ne ropogjanak többé.” A negyvenegyedik szabad május elsején a főváros negyedmillió lakosa köszöntötte a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét, demonstrálva, hogy szocializmust építő dolgozó népünk büszke az elért eredményekre, bizalmát tanúsítja az ország vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt iránt, kifejezésre juttatja tettrekészségét, a párt XIII. kongresszusán elfogadott határozatok valóra váltásáért. Az ünnepien díszített, vörös és nemzetiszínű zászlókkal fellobogózott, májusfákkal ékesített felvonulási téren úttörőköszöntővel vette kezdetét a fővárosi dolgozók május elsejei seregszemléje. Piros nyakkendős pajtások százai futottak át a Dózsa György úton, hogy kedves szavakkal, virággal köszöntsék a tribünökön" helyet foglaló közéleti személyiségeket. A díszemelvényen ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a párt főtitkárhelyettese, Aczél György, Gáspár Sándor, Grósz Károly, Havasi Ferenc, Hámori Csaba, Maróthy László, Óvári Miklós, Sarlós István, Szabó István, a Politikai Bizottsága tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Berecz János, Horváth István, Pál Lénárd, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai. A köszöntőt követően pontosan tíz órakor kürtszó harsant, szemvillanás alatt összerendeződött a nyitó élőkép: hatszáz piros, fehér és zöld zászlót magasba tartó fiataltól övezetten, a tér közepén ünnepélyes méltósággal kúszott fel az árboc csúcsára a munkásmozgalom vörös lobogója, jelképezve, hogy a világ dolgozóinak nemzetközi ünnepét köszönti hazánk. A nyitóképet követően jókora betűkből alkotott sor érkezett a dísztribün elé a munkásosztály nemzetközi összefogását másfél évszázada hirdető jelmondatot formálva: „Világ proletárjai egyesüljetek!” Ezután a legendás mondat egyetemességét, a munkásszolidaritás gondolatát jelképező tömb vált láthatóvá, amelyben több száz ifjú vitte földünk államainak zászlóit. A majálisi hangulatot idézte 250 népi táncos, öt májusfa körül táncoltak végig a téren. A következő alakzat felszabadulásunk ünnepét, a szocialista Magyarország 40 esztendejét szimbolizálta. Veteránok, KISZ-esek és úttörők népes csoportja haladt együtt a nemzedékek harmonikus együttélésének, a különböző generációk összefogásának jegyében. Az „Éljen május 9-e, a fasizmus feletti győzelem napja” jelmondat a főváros május ünnepén a béke gondolatával párosult: transzparens mögött 500 fiatal kék zászlóval a kezében vonult el az emelvények előtt. A nemzetiszínű lobogókkal érkező fiatalok, „Éljen az MSZMP” felirattal, Marx, Engels és Lenin portrézászlóival, s vörös lobogók százaival felvonulva a párt és a nép egységét tették szemléletessé. Az ünneplő menet a főváros életének teljességét tükrözte: fölvonultak a pedagógusok, az orvosok, a vasutasok és a tudományos kutatók, a katonák és a munkásőrök, a különböző szolgáltatások dolgozói, kisiskolások és egyetemisták, közöttük a hazánkban tanuló külföldi diákok, művészek, a sajtó munkatársai. A televízió nézői sok ismerősre bukkanhattak az egyenes adásban közvetített seregszemlén. A kerületek felvonulói után a Magyar Honvédelmi Szövetség tagjai kövekeztek. Az MHSZ budapesti sportolói és aktivistái élőképekben jelenítették meg a sportot és a haza védelmét egységbe ötvöző tevékenységüket. Soraikban vonultak a „Győzelem 40” nemzetközi autóstúra résztvevői. Utánuk a Battonyától Nemesmedvesig motorostúra résztvevői haladtak, majd könnyűbúvárok, ejtőernyősök következtek. Felvonultak a vitorlázó repülők, a sikló és motoros sárkányrepülők is. Ezután érkezett a térre 600 narancssárga megsegítős középiskolás fiú. Piros, fehér, zöld, kék, sárga és lila zászlókkal mutattak be gyakorlatot, majd ugyanennyi lány karika-, illetve társaik látványos labdagyakorlata aratott sikert. A téren tornázó 1800 fiatalhoz újabb 900 csatlakozott, s együtt alakították ki a záróképet, „élő” vörös csillagot, amely előtt a pártot éltető jelszót formálták, s eközben felcsendültek az Internacionálé hangjai. Május 1. ünnepe hazánkban és a nagyvilágban Budapesten és vidéki városainkban a dolgozók százezrei felvonulásokkal köszöntötték május elsejét. A győzelem napjának közelgő 40. évfordulója jegyében ünnepelt Moszkva, a Szovjetunió népe. Ünnepi demonstrációkra került sor szerte a nagyvilágban. Az eseményekről tudósítóink és az MTI munkatársai számolnak be. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a budapesti dolgozók május elsejei felvonulásán nyilatkozatot adott a sajtónak: " Május elseje hűvös idővel virradt ránk, de a budapestiek itt felvonuló tömege magabiztosságot, jókedvet sugároz. Ennek alapja: nemrégiben ünnepeltük felszabadulásunk 40. évfordulóját, s ezt megelőzően megtartottuk pártunk XIII. kongresszusát. Az elfogadott országépítő program fő céljait magáévá tette a Hazafias Népfront is. Ezért kérhetjük az egész magyar néptől, támogassa politikánkat, a fejlett szocialista társadalom felépítésének töretlen folytatását célul tűző elhatározásunkat az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokon is. Úgy, ahogyan azt a munkás hétköznapokon is teszi. A közelmúltben a lengyel fővárosban aláírtuk a Varsói Szerződés meghosszabbításáról szóló dokumentumot. Ezzel növeltük népünk biztonságát, s — meggyőződésem — hozzájárultunk Európa és a világ békéjének megőrzéséhez, erősítéséhez is. Ezeket a gondolatokat felidézve szeretném e jeles napon szívből köszönteni — pártunk Központi Bizottságának nevében is — munkásosztályunkat, szövetkezeti parasztságunkat, értelmiségünket, egész dolgozó népünket. (Folytatása a 4. oldalon) . Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt Angyalföldre látogatott, hogy — miként sok éve már — a munkásszolidaritás nagy ünnepe előtt személyesen is üdvözölje az ipari negyed dolgozóit, s tájékozódjon a városrész életéről, fejlődéséről, az emberek hangulatáról. A vendéget a pártbizottság székházában Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Deák Gábor, a Xlll. kerületii pártbizottság első titkára és Bornemissza Sándor, a városrész tanácselnöke köszöntötte. A párt-végrehajtó bizottság tagjainak körében Deák Gábor azzal, kezdte tájékoztatóját, hogy az angyalföldi gyárakban, a munkások, a kommunisták közösségeiben mindenütt tapasztalható a XIII. kongresszuson megfogalmazott fő célok támogatása. A tettrekészséget jelzik az idei első negyedév gazdasági eredményei is: az országos átlagnál jobbakat mondhat magáénak az angyalföldi üzemek legtöbbje. Az itteni gépipari gyárak több mint 6 százalékkal növelték kivitelüket. S a vállalatok többsége már behozta azt a lemaradását, amelyet az év eleji energiaellátási zavarok okoztak. Deák Gábor, a választásokról szólva hangsúlyozta, hogy a „teltházas” jelölő gyűlések, a tennivalókat soroló felszólalások jelzik a népképviseleti testületek megnövekedett szerepével kapcsolatos várakozást, az érdemi munkájuk iránti igényt. Az összejöveteleken elhangzó vélemények azt tükrözik: a lakosság a Hazafias Népfront programját, mint a kongresszuson megfogalmazott országépítő célok foglalatát magáénak tekinti. A tájékoztatót megköszönve Kádár János a pártkongresszus határozatainak valóra váltásában sikereket, mindennapos feladataik elvégzéséhez erőt, egészséget kívánt a jelenlevőknek, az angyalföldieknek. Kedves invitálásnak tett eleget ezután a párt főtitkára: a Thal,mann utcai II. számú általános iskola Várkonyi György úttörőcsapatának meghívólevelét még a párt XIII. kongresszusán kapta kézhez, amikor az úttörők köszöntették a küldötteket. Hamar teljesült tehát a kérés, ahogyan a fogadtatás meleg percei mutatták, a pajtások őszinte örömére. A gyermeki kíváncsiság és szeretet megannyi megnyilvánulása vette körül a vendéget, bármerre járt az iskolában. Szabó Jánosné igazgató, Kriszt Ferencné párttitkár és a vendégek kalauza, Groszmann Ágnes nyolcadikos csapattitkár szavaiból éppúgy, mint az iskolatörténeti kiállítás dokumentumaiból szemléletes kép bontakozott ki az intézmény múltjáról-jelenéről. Ezen a helyen évekig barakkokban folyt a tanítás, míg 1958-ban a környező lakónegyed elkészültévé átadták, később 24 tantermessé bővítették az iskolát. Napjainkra az oktatás korszerű bázisává vált; erről Kádár János is meggyőződhetett, amikor egy jól felszerelt tantermet is megtekintett. Ezután a legkisebbek foglalkozására nyitottak be a vendégek. Az elsősök — ahogyan Kiss Katalin, talpraesett szóvivőjük beszámolt róla — a másnapi felvonulásra készítették a zászlócskákat, a díszeket, hogy a szüleik oldalán a maguk munkáját is megmutassák a májusünnepen. Az ünnepélyes csapatgyűlésen Potecz Judit, az iskola végzős tanulója köszönte meg, hogy a párt főtitkára elfogadta a meghívásukat. Nagyobb társa mondandóját Zalotai Edit kisdobos is kiegészítette néhány szóval, majd a békét, a tavaszt, a májusünnepet köszöntő rövid műsort mutattak be a gyerekek. (Folytatása a 4. oldalon) ................■— ■ --------- • -Kádár János látogatása Angyalföldin MA: Megkontrázott kontrák (2. oldal) Orvosi szakmák a háttérben (5. oldal) Egy kutatóintézet dilemmái (7. oldal) A lottó tárgynyereménysorsolás gyorslistája (9. oldal) Marjai József Törökországba utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese Kaya Erdem török miniszterelnök-helyettes meghívására kedden Törökországba utazott. Kíséretében van Török István külkereskedelmi államtitkár, a Magyar— Török Gazdasági Vegyesbizottság társelnöke és több vállalati vezető. A minisztertanács elnökhelyettese törökországi tartózkodása során tárgyalásokat folytat a vendéglátó ország kormányának tagjaival, a gazdasági és üzleti élet vezetőivel. Marjai József és kísérete búcsúztatásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Osman Basman, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Algír Várkonyi Péter befejezte tárgyalása. (MTI) Várkonyi Péter külügyminiszter Ahmed Ibrahimi, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság külügyminiszterének meghívására 1985. április 27—30. között hivatalos látogatást tett ki (Folytatása a 3. oldalon)