Magyar Hírlap, 1985. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

NEMZETKÖZI POLTIKA - FORUM ^ISY­R HÍRjfjP 1985. AUGUSZTUS 1. CSÜTÖRTÖK 3 Várkonyi Péter két kétoldalú találkozója / Seveiidnaelze—Shultz megbeszélés Érdekes, őszinte, hasznos, háromórás eszmecsere I (Folytatás az 1. oldalról) Jak az emberi jogok ürügyén hangoztatott vádaskodások. Scultz most először találkozott Andrej Gromiko utódjával. Ki­­szivárgott hírek szerint az itteni amerikai nagykövetségen a poli­tikusok mindenekelőtt a novem­beri csúcstalálkozó előkészítésé­ről, a genfi tárgyalásokról és a helsinki folyamat folytatásáról cserélték ki nézeteiket. A találkozón, amelynek színhe­lye a helsinki amerikai nagykö­vetség volt, Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet szavai szerint „létrejött a szüksé­ges munkakapcsolat s nem rossz személyes kapcsolat alakult ki” a két miniszter között. Vlagyimir Lomejko, a szovjet hivatalos szóvivő a találkozót „ér­dekesnek, őszintének és hasznos­nak” minősítette sajtótájékoztató­ján. Szavaiból kitűnt, hogy a két miniszter igen alapos eszmecserét folytatott. Szovjet részről ezen egyebek között aláhúzták, hogy a csúcstalálkozón meg kell terem­teni a feltételeket a fordulat ki­eszközléséhez a kétoldalú kapcso­latokban. Hangsúlyozták továbbá, hogy a két ország közötti dialógus középpontjába a világűrbeli fegy­verkezési hajsza megelőzésével és a földön folyó fegyverkezési haj­sza leállításával kapcsolatos kér­déseket kell állítani. Sevardnadze rámutatott: a szov­jet vezetés szerint egy szovjet— amerikai csúcstalálkozó, ameny­­nyiben az egyenlőség, a be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján kerül megrendezésre, minden területen ösztönzést adhat a kapcsolatok ja­vításához. Sevardnadze ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy ráirányít­sa a figyelmet Mihail Gorbacsov­­nak a nukleárist robbantások tel­jes moratóriumára vonatkozó kez­deményezésére. A szovjet külügy­miniszter kifejezte reményét, hogy az amerikai fél végül is követni fogja a Szovjetunió példáját, és tartózkodik a nukleáris robbantá­soktól. Kérdésekre válaszolva Vlagyi­mir Lom­ejko elmondta, hogy szov­jet részről nem tekintik végleges­nek a moratórium kérdésében ed­dig hallott amerikai megjegyzé­seket, köztük Schultz külügymi­niszter elutasító nyilatkozatát. Is­mét felhívták az amerikaiak fi­gyelmét arra, hogy a Szovjetunió január 1. után is kész tartóz­kodni a nukleáris robbantásoktól, ha az amerikai fél mégis úgy dön­tene, hogy csatlakozik a kezde­ményezéshez. Ami a nevadai ame­rikai atomrobbantásokra való meghívást illeti: a két ajánlatban két ellentétes koncepció ütközött. Az egyik fél a nukleáris robban­tások megszüntetését, a másik lé­nyegében azoknak a szovjet je­lenlét általi törvényesítését sze­retné elérni. Arra a kérdésre válaszolva, va­jon Reagan elnök betegsége meg­akadályozhatja-e a novemberi csúcstalálkozó terv szerinti lebo­nyolítását. Anatolij Dobrinyin a Time magazin véleményét idézte, amely szerint Reagan elnök ott lesz a genfi találkozón. A háromórás külügyminiszteri eszmecserén első ízben alkalmaz­ták az egyidejű szinkrontolmá­csolás módszerét, amely így a régi tolmácsolási rendszerhez ké­pest sokkal „gazdaságosabbá” tet­te a megbeszélést. Szovjet részről a tárgyalóasz­talnál Eduard Sevardnadze mel­lett ott ült Viktor Komplektov külügyminiszter-helyettes és Ana­tolij Dobrinyin washingtoni szov­jet nagykövet is, és más szovjet diplomaták is, köztük Jurij Kvi­­cinszkij, aki Genfben a fegyver­zetkorlátozási tárgyalásokon a közép-hatótávolságú rakétákkal foglalkozó munkacsoportot veze­­teti szovjet részről- Az amerikai oldalon Schultz mellett ott volt Max Kampelman, a genfi ame­rikai tárgyalóküldöttség vezetője, Paul Nitze, az amerikai elnök fegyverzetkorlátozási főtanácsadó­ja, Rozanne Ridgway, az európai ügyekkel foglalkozó új amerikai külügyi államtitkár, Mark Palmer államtitkár-helyettes, a kelet-eu­rópai ügyek vezető külügyminisz­­tériumi szakértője és több más diplomata. Shultz amerikai külügyminisz­ter a találkozó befejeztével ame­rikai újságírók előtt kijelentette, hogy az eszmecserét „értékesnek és fontosnak" találta. Később az „érdekes, hasznos, őszinte, gya­korlatias és termékeny” jelzőket használta a háromórás megbeszé­lés légkörének és eredményeinek jellemzésére, de annak tartalmá­ról nem sok információval szol­gált. Amerikai hivatalos személyisé­gek tájékoztatása szerint Schultz négy témában terjesztette elő kor­mánya álláspontját. A fegyverzet­­korlátozás kérdésében, az úgyne­vezett regionális témákban, az emberi jogok témáját, s az ame­rikai háttér-tájékoztatón csak utolsó helyen említették a kétol­dalú kapcsolatok kérdését. Eduard Sevardnadze az ENSZ-közgyűlés idején a washingtoni Fehér Ház­ban találkozik Reagan elnökkel. Új javaslatok ezúttal nem hang­zottak el. Sevardnadze tegnap találkozott Roland Dumas-val, a francia dip­lomácia irányítójával is. Különös figyelmet szenteltek azoknak a kérdéseknek, amelyek összefüg­genek Mihail Gorbacsov október 2 és 5. között sorra kerülő fran­ciaországi látogatásával. Véle­ményt cseréltek továbbá a jelen­leg fo­l­yó helsinki találkozó mun­kájáról. Várkonyi Péter külügyminisz­ter szerdán Helsinkiben hét két­oldalú találkozón vett részt — közölte a magyar k­ülügyminisz­ter szóvivője. Délelőtt a magyar diplomácia vezetője norvég kollégájával, Svenn Stray-jel, majd Joe Clark kanadai külügyminiszterrel, ké­sőbb Fanciaország helsinki nagy­­követségén Roland Dumas fran­cia külügyminiszterrel találko­zott. Délután Várkonyi Péter Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter meghívásának tett eleget, később Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel, dr. Leopold Gratz osztrák külügymi­niszterrel és Peter Barry írorszá­gi külügyminiszterrel tárgyalt. A kétoldalú találkozókon a fe­leket kölcsönösen érdeklő nem­zetközi kérdések közül elsősor­ban azokról cseréltek véleményt, amelyek szoros kapcsolatban áll­nak a külügyminiszteri tanácsko­záson felmerülő problémákkal. Szóba kerültek az októberben Bu­dapesten megrendezendő Európai Kulturális Fórum kérdései. Helsinki, 1985. július 31. Gyapay Dénes (TASZSZ, ADN, PAP) Eduard Sevardnadze tegnap Helsinkiben találkozott olasz kollégájával, Giulio Andreottival. Találkozott Andreottival Stefan Olszowski lengyel külügyminisz­ter is. Stefan Olszowski találko­zott továbbá Joe Clark kanadai külügyminiszterrel. Olszowski Leopold Gratz osztrák külügymi­niszterrel is tárgyalt. Oskar Fischer, az NDK külügy­minisztere találkozott Spanyolor­szág, Görögország, a Vatikán, Svájc, Ciprus, Hollandia, Belgium és Csehszlovákia külügyeinek irá­nyítójával. Szerdán a finn kormány foga­dást adott a konferencia részt­vevőinek. Ezen többek közt jelen volt Mauno Koivisto finn elnök és Kalevi Sorsa kormányfő Európa, valamint az Egyesült Államok és Kanada 112 közismert művésze, többek között Leonard Bernstein, Woody Allen, Harry Belafonte, Simone de Beauvoir, Friedrich Dürrenmatt, William Golding, Alberto Moravia olasz író, valamint Innokentyij Szmok­­tunovszkij szerdán felhívást inté­zett a finn fővárosban zajló ta­lálkozó 35 külügyminiszter részt­vevőjéhez, hogy munkálkodjanak a tíz évvel ezelőtt Helsinkiben elindított folyamat továbbvitelén. Kohl nyilatkozata a helsinki évfordulón (MTI, Reuter) Helmut Kohl szerint az 1975-ös helsinki meg­állapodások szilárd keretbe fog­lalták Kelet- és Nyugat-Európa viszonyát, de nem váltották va­lóra a hozzájuk fűzött reménye­ket, különösen az emberi jogok terén. Az NSZK kancellárja szer­dán, a megállapodások aláírásá­nak 10. évfordulója alkalmából nyilatkozott. Azzal vádolta a Var­sói Szerződés tagállamait, hogy nem­­ hajtották végre a helsinki záróokmánynak az emberi jogok­ra vonatkozó ajánlásait. Az arb csúcsértekezlet újabb résztvevői (MTI, AP, AFP, KUNA) Szad­­dam Husszein iraki elnök szer­dán bejelentette, hogy részt vesz az augusztus 7-én Marokkóban kezdődő arab csúcsértekezleten. Ugyancsak elfogadta már a meg­hívást Szaúd-Arábia, Kuvait, Jor­dánia, az Egyesült Arab Emírsé­gek, a Jemeni Köztársaság (Észak-Jemen) és a PFSZ. Nem vesz részt viszont Szíria, Liba­non és a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság (Dél-Jemen), s felettébb valószínűtlen az algériai és a líbiai államfő megjelenése is. Újabb ellenállási akciót hajtot­tak végre szerda reggel a meg­szállt dél-libanoni Arnun város­ban egy izraeli katonai járőr el­len. Az akciót végrehajtó fiatalem­ber — egy Szíria-barát libanoni politikai párt tagja — egy rob­banóanyaggal megrakott gépko­csiban parkolva megvárta, amíg a járőr a közelébe ért, majd fel­robbantotta az autót. Hírek sze­rint nyolcan vesztették életüket, köztük három izraeli katona és­­öt libanoni polgári személy. A szerv­álés napirendjén (MTI) Varsóban egy hónappal azelőtt, hogy megbízatása lejár, megtartotta utolsó, plenáris ülé­sét a lengyel parlament. Ezúttal a reform végrehajtásáról, a vál­lalati önigazgatásról, a parlamen­ti képviselők jogairól és köteles­ségeiről, valamint a rendőri szol­gálattal foglalkozó törvényterve­­zetről tanácskoztak. Olasz kormányátalakítás (AP) Kisebb kormányátalakí­tást hajtottak végre Rómában, Bettino Craxi miniszterelnök Va­lerio Zanonét, a Liberális Párt főtitkárát nevezte ki környezet­­védelmi miniszternek Alfredo Biondi helyett. Francesco Fortét, a közös piaci ügyek miniszterét Boris Fortuna váltotta fel. ... Az ugandai államfő­­KrT közvetítést kér (AP, DP­A, UPI, PL) Tito Okel­­lo altábornagy, Uganda új elnöke szerdán hazatért Dar es-Salaam­­ból, , ahol Julius Nyerere tanzá­niai államfővel és más vezetők­kel tárgyalt. Tito Okello hír sze­rint közvetítésre kérte­­ fel Nye­rere elnököt az Ugandában egy­mással rivalizáló csoportok kö­zött. Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár üzenetben biztosí­totta támogatásáról az új ugan­dai­­vezetőket. Az ugandai katonai tanács szerdán kinevezte a kelet-afrikai ország új miniszterelnökét, Paulo Muwanga személyében. A politi­kus a múlt szombaton megbuk­tatott Milton Obote elnök rend­szere alatt négy és fél éven át, egy időben alelnöki és hadügy­­miniszteri tisztséget látott el. Összecsapás Új-Kaledónián (AP, Reuter) összecsaptak a rendfenntartó erők a független­ségpárti kanak aktivistákkal szerdán a Franciaországhoz tar­tozó Új-Kaledónián. A rendőrök, akik könnygázgránátokat, heli­­koptereket és páncélozott jármű­veket is bevetettek, eltávolították­­ a kanakok által emelt útakadá­lyokat Thio bányásztelepülés ut­cáiról. A SZUNDI BÁLINT B. ANDRÁS­ osszul alszom mostanság. Me­leg van, fojtogat a pizsa­ma, a paplan — velük együtt legszívesebben a bőrömet is ledobnám néhány órára. Amíg ez nem megy, kénytelen vagyok az ablakot kinyitni, hadd mozog­jon a szoba levegője. Mozog is, hozza a hegyre pöfögő személy­kocsik, teherautók, buszok zaka­tolását, a részegek kurjongatását, távolabbról a villamoscsörömpö­lést. Jó, ha hajnali háromkor álomra szenderülök. Ezért csillan fel a szemem, ami­kor a szomszéd trafik kirakatá­ban fölfedezek egy rég nem lá­tott apróságot: a füldugót. Szun­di a neve, s potom negyvennyolc forintba kerül. Megéri? Nem is kérdés. Igaz, évekkel ezelőtt alig egy tízesért vesztegettek az illat­­szerboltban, de hiába, változnak az idők. El­­ zajosodnak. Elő hát azt az ötvenest, még vissza is kapok belőle ... Este tízkor aztán leteszem a könyvet, kitárom az ablakot s a dobozkából előveszek két rózsa­szín viaszdugót. Tapintásuk sely­mes, színük akár az álom. Előbb a bal fülembe gyömöszölöm az egyiket, majd a másik követke­zik, s íme, elsüllyednek közülem a világ neszei. Lehunyom a sze­mem. És hirtelen nagyon éber leszek. Eszembe jut, hogy három hete a gyerek sirdogált a szomszéd szobában, felébredtem, átszalad­tam hozzá, kiderült, hogy negy­venfokos láza van, arca lángol a hőgutától. Ha most nem hallom meg? Májusban cserbenhagyásos gázolás volt a házunk előtt, ha a lakók nem szaladnak le az elütött fiatalasszonyhoz, s nem hívják ki a mentőket, ott vérzik el az út­testen. Nemrég meg az öregany­ját döngette el az üzletlakásban a részeges Jóska; a házmester szerencsére meghallotta az idős nő jajveszékelését s még jókor közbelépett. De ha netán nem hallja meg? Jogom van-e betömni a füle­imet, elzárkózni az emberi hangok elől? Aludni van jogom — nyug­tatom magam —, hogy holnap halljak, beszéljek, dolgozni tud­jak. De nem oktalan menekülés-e az a fene viaszdugó? Az emberre a napi szaladgálás közben is gya­korta rájön a hepp, hogy jó vol­na itthagyni az egészet, elvonul­ni egy csöndes tanyára, olvasgat­ni, nézelődni, figyelni a fű nö­vését. S immár harmincnyolc éve rendre leküzdöm ezt az ingert. Éppen most gyengülök el? A visszavonulás amúgy is ter­jedő divat világszerte. Az Egye­sült Államokban, ahol a helyi ügyek iránt mindig kevesebben érdeklődtek a polgárok, mint a nagyvilág eseményei iránt, egy felmérés szerint jóval kevesebben vesznek részt a helyhatósági vá­lasztásokon és tanácskozásokon, mint akár tíz évvel ezelőtt. Száz-és százezrek meg egyszerűen át­kapcsolják a csatornát, ha a tévé a híradót kezdi sugározni. Nem­rég egy értelmiségi házaspárral beszéltem az NSZK-ban, akik elvből lemondták a címükre járó politikai napilapokat, s csak a magazinokat, a kulturális heti­lapokat futják át időnként, hogy le ne maradjanak minden érde­kességről. A politika hidegen hagy — közli a férfi rezignáltan —, mert érzem, mennél inkább szeretnék, annál kevésbé szólha­tok bele a dolgok folyásába. Hát inkább nem izgatom magam .. . Bár a júniusi választások, s az azt megelőző jelölési hadjárat azt bizonyítja, hogy nálunk még ko­rántsem veszett ki az emberek­ből a közéleti érdeklődés, annyi bizonyos, hogy sokan inkább ápolják kertjeiket, semmint hogy a közösség érdekében akár csak egy szál deszkát arrább tennének. Igaz, pusztán a fizetésből kevesen tudnak megélni; aki többet, job­bat akar magának és a családjá­nak, az kénytelen többet s jobban dolgozni. A munkahelyén, az esti és hétvégi pihenőidejében, a sza­badsága terhére." A minap egy üzemi lap riportjában olvastam két ötven év körüli munkás ér­veit, miért nem telik nekik nya­ralásra, s miért inkább otthon, a ház körül töltik azt a két-három hetet. Ha pedig a saját pihené­sükre, regenerálódásukra nem futja, hogyan futná az erejükből arra, hogy társadalmi munkát vé­gezzenek, elmenjenek a tanács­tagi beszámolóra, átböngésszék és megvitassák az újságban a nap híreit? . .. Dugót tömnek a fülükbe? Át­vitt értelemben mindenképpen. Így is megtudják persze, ami rá­juk tartozik, csak később, mint az éberebbek, az érdeklődők, a mindenre figyelők. Esetleg túl ké­sőn. Lehet, hogy nyugodtan al­szanak, nem kapnak szívinfark­tust vagy gyomorfekélyt — én mégsem irigylem az álmukat. Mert az életük önkéntelen vagy tudatos óvása közben éppen csak egyet felejtenek el: élni. Freud óta tudjuk, hogy az álom­vágyaink, élményeink, törekvé­seink tükörképe — de azt is, hogy alvás közben agyunk be­fogadja, feldolgozza és az álom­ba transzponálja a külvilág inge­reit. Nos , mormolom magam­ban, hánykolódva a gyűrött lepe­dőn —, ha én most elalszom, a Szundi kizár belőlem minden kül­ső ingert. Nem hallom azt sem, ami igazán megnyugtat: hit­vesem szuszogását. Hirtelen mozdulattal a fülem­hez nyúlok, s kivájom belőle a felpuhult viaszgolyót. Dobhár­tyámon kattognak, dörmögnek, zsonganak a jól ismert utcai s házi zajok, békésen, izzadtan alszom reggelig. Dél-Afrika: Tilos a tömeges gyász (MTI, DPA, Tanjug) Louis Le Grange dél-afrikai rendőrminisz­ter közölte, hogy korlátozásokat hoznak azon személyek eltemeté­sével kapcsolatban, akik a kar­hatalommal való összetűzések so­rán haltak meg. A bejelentés fel­háborodást váltott ki ellenzéki és egyházi körökben egyaránt. „Ha már a gyászt is megtiltják nekünk, akkor valóban mélypont­ra jutott az ország” — mondotta Desmond Tutu, Johannesburg Nobel-békedíjjal kitüntetett ang­likán püspöke. (MTI, UPJ, Reuter) Dél-Afrika kedden konzultációra hazarendel­te Washingtonba kinevezett nagy­követét, Herbert Beukest. Wa­shington eddig nem tett tényle­ges politikai vagy gazdasági in­tézkedéseket, amelyek arra utal­nának, hogy a Fehér Házban vál­tozást kívánnak a dél-afrikai helyzetben. Az USA nyomást gyakorol Costa Ricára (MTI, EFE) Az Egyesült Álla­mok azt követeli Costa Ricától, hogy a közeli napokban szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Ni­caraguával. Daniel Ortega nica­­raguai államfő kedden a rádió és a televízió által közvetített műsorban hangsúlyozta: az ame­rikai kormány nyomást gyakorol Luis Alberto Monte Costa Rica-i elnökre, hogy hívja vissza diplo­máciai képviseletét Managuából. (TASZSZ) A közép-amerikai válságot békés eszközökkel, tár­gyalások útján kell megoldani — olvasható abban a nyilatkozat­ban, amelyet mintegy húsz latin­amerikai ország képviselője foga­dott el Limában. A Limai nyi­latkozat aláírói között szerepel az argentin, a bolíviai, a kolumbiai, a perui, az uruguayi és a domi­nikai államfő is. A nyilatkozatban támogatásuk­ról biztosítják a közép-amerikai válság t­ékés rendezésén fárado­zó Contadora-csoport kezdemé­nyezéseit.

Next