Magyar Hírlap, 1986. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

2 1986. február 1., szombat (Folytatás az 1. oldalról) grammal több, mint az 1976— 1960. években átlagosan. Az ipari növények közül 1981 —1985. évek átlagában a cukor­répa termésmennyisége is meg­haladta az előző öt évit, a nap­raforgóé pedig megkétszerező­dött. 1981—1985 évek átlagában bur­gonyából és zöldségből egyaránt kevesebbet termeltek, mint az előző öt évben. A csökkenés a ve­tésterület mérséklődésének kö­vetkezménye: öt év átlagos gyü­mölcstermése 14 százalékkal több volt az 1976—1980 évek átlagá­nál. Szőlőből — az 1985. évi nagy­mértékű csökkenés következtében — öt év alatt 7 százalékkal ke­vesebb termést takarítottak be az előző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csök­kent: a szarvasmarha-állomány 7 százalékkal, a sertésállomány 10 százalékkal, a juhállomány 13 százalékkal. Az 1985. év végi ser­tésállomány így is meghaladta az ötéves tervben előirányzottat. A tervhez képest visszaesés el­sősorban a juhállományban to­vábbá a szarvasmarhák számá­ban van. 1981—1985 évek átlagá­A közlekedési vállalatok és szö­vetkezetek 1985-ben az előző évi­vel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal kisebb tömegű árut szállítottak. Az árutonnakilomé­ter teljesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszállítási fel­adatok mérséklődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, ami­ben jelentős szerepe volt a tran­zitforgalom visszaesésének. 1982- től a belföldi szállítási teljesítmé­nyek is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállí­tásai szintén csökkentek 1982 óta, nemzetközi szállításai viszont fo­lyamatosan növekedtek. A vízi közlekedés a tengeri szállítások révén fokozta árutonnakilométer­­teljesítményét. A csővezetékes szállítás 1985. évi teljesítménye ugyancsak jelentősen meghaladta az öt évvel korábbit. A távolsági forgalomban szállí­tott utasok száma 1985-ben az 1980. évitől 11 százalékkal ma­radt el. Az utaskilométer-telje­sítmény csökkenése 8 százalék volt. A vasúti közlekedésben 18 szá­zalékkal, a távolsági autóbusz­közlekedésben 1 százalékkal csökkent a személyszállítási tel­jesítmény. A légi közlekedés tel­jesítménye öt év alatt 24 száza­lékkal nőtt. A helyi személyszállítás uta­sainak száma öt év alatt­ 1­0 szá­zalékkal emelkedett. A növeke­dés a vidéki városokban és a he­lyi közlekedési járatokkal ellá­tott községekben következett be. 1985-ben az autóbuszok utasai­nak száma az 1980. évit 19 szá­zalékkal múlta felül. A villamo­sok utasforgalma 3 százalékkal elmaradt az öt évvel azelőttitől. A metrót, elsősorban az új vo­nalszakaszok üzembe helyezésével összefüggésben, az 1980. évinél 13 százalékkal többen vették igénybe. öt év alatt 415 km vasútvona­lat villamosítottak, így a villa­mosított vonalak aránya megkö­zelítette a 25 százalékot. A vil­lamos vontatás aránya 51 száza­lékról 60 százalékra emelkedett. Befejeződött a Budapest-Kelen­­föld és a Budapest-Nyugati-pá­­lyaudvar rekonstrukciója, folyta­tódott a Záhonyi átrakókörzet fejlesztése. Az autópálya-hálózat 51 km-rel bővült és 28 km hosz­­szúságú fél-autópálya épült. Be­fejeződött az Árpád híd rekonst­rukciója és a Flórián tér rende­zése. 1985-től fogadja az utaso­kat az új Ferihegy 12 légikikötő. öt év alatt összesen 150 új vil­lamoskocsit, 78 trolibuszt, 96 met­ró-motorkocsit és 4771 autóbuszt helyeztek üzembe. Budapesten két új metrószakaszon indult meg a forgalom, összesen 4 km hosz­­szúságban. A személygépkocsi­állomány több mint 40 százalék­kal emelkedett, és 1985 végén Termelői infrastruktúrá­ ban a vágóállattermelés közel 15 százalékkal emelkedett. 1985-ben a vágóállattermelés 2,3 millió tonna volt, 4 százalékkal keve­sebb az előző évinél, de az öt­éves tervben számítottat megha­ladta. A fontosabb állati termé­kek közül a tej- és a tojásterme­lés is csökkent 1984. évhez ké­pest. A mezőgazdasági-élelmiszer­ipari termékek kivitele a terv­időszak folyamán 34 százalékkal emelkedett. Rubelelszámolásokba 30 százalékkal, nem rubelelszá­molásokba 36 százalékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységen kívüli tevé­kenysége az 1981—1982. években gyors ütemben emelkedett, 1983 óta a növekedési ütem mérsék­lődött. A kiegészítő tevékenységet is figyelembe véve a mezőgazda­­sági ágazat összes bruttó terme­lése 1985-ben a mezőgazdasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3—4 százalékkal csök­kent 1984-hez képest. A nettó termelés bővülése 1981—1984. kö­zött meghaladta a bruttó terme­lést, 1985-ben azonban jobban csökkent, mint a bruttó terme­lés, meghaladta az 1,4 milliót. A te­hergépkocsik száma növekedett és az állományon belül jelentő­sen emelkedett a gázolaj üzemű teherszállító gépjárművek ará­nya. 1982-től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti személy- és áruszállításban. 1985. év vé­gére a magántaxisok száma meg­haladta a 10 ezret, a teherautó­fuvarozóké pedig megközelítette a 14 ezret. A közlekedés aktív keresőinek száma a tervidőszak első négy évében csökkent, 1985-ben kissé emelkedett, így az 1980. évihez képest 1 százalékkal, 3 ezer fő­vel lett kevesebb. A posta és távközlés beruhá­zásaira a VI. ötéves terv folya­mán számottevően többet fordí­tottak, mint az előző tervidőszak­ban. A távbeszélő-ellátottság így is csak mérsékelten javult. A be­kapcsolt főállomások száma 1985- ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezerrel, ezen belül a lakásállo­mások száma 95 ezerrel nőtt. A távhívásba bekapcsolt főállomá­sok aránya az 1980. évi 76 szá­zalékról 1985-ben 81 százalékra emelkedett és 27 ország helyett 84 ország érhető el távhívással.­­A rádióműsorok vételi lehető­sége URH-sávon jelentősen ja­vult. Emellett a Petőfi rádió is megkezdte sztereó adások­­sugár­zását. A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átjátszó adóval bővült. Az 1. műsorral besugárzott terület ará­nya 1985-ben 93 százalék volt. A A tervidőszak folyamán a kivi­tel a behozatalnál lényegesen gyorsabb ütemben emelkedett. 1985-ben a kivitel mennyisége 27 százalékkal, a behozatalé 6 szá­zalékkal volt több az 1980. évi­nél. Az áruforgalmi egyenleg, a kedvezőtlen áralakulás ellenére, számottevően javult. Nemzetközi gazdasági kapcsola­taink meghatározó tényezője a tervidőszak folyamán a szocia­lista országokkal folytatott terv­szerű együttműködés volt. A kül­kereskedelmi forgalom több mint felét ezekkel az országokkal, túl­nyomórészt a KGST keretében bonyolítottuk le. Bővültek a kooperációs kapcsolatok, nőtt az áruforgalomban a szakosított termékek aránya. A rubelben elszámolt behoza­tal mennyisége 1985-ben lényegé­ben megegyezett az öt évvel ko­rábbinál. Az energiahordozók, több fontos nyers- és alapanyag, a beruházási célú gépek és egyes fogyasztási iparcikkek nagyobb részét változatlanul ebből a vi­szonylatból szereztük be. Az aktív keresők száma a me­zőgazdaságban és erdőgazdálko­dásban a tervidőszak első három évében, a kiegészítő tevékenység bővülésével összefüggésben növe­kedett, az utóbbi két évben csök­kent. Az 1986. január 1-sejei lét­szám az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal, az öt évvel azelőtti­nél 6,4 százalékkal volt kisebb. A mezőgazdaság állóeszköz-ál­lománya a VI. ötéves tervidő­szakban szerény mértékben emel­kedett. Több gabonatárolót he­lyeztek üzembe és nőtt a kapaci­tásuk, több sertés­férőhelyet épí­tettek, mint­ az előző öt évben. A traktorok száma évek óta alig vál­tozott, teljesítőképességük kis­mértékben nőtt. Az ültetvényte­lepítés az évek folyamán erőtel­jesen csökkent. A műtrágya-fel­használás a tervidőszak első há­rom évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen végeztek erdőtelepítést és fásítást, és 100 ezer hektáron erdőfelújítást. Nőtt az erdővel borított terület, az élő­­fakészlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió köbméter volt, ennek 58 százaléka ipari fa, a többi tűzifa. II. műsor vételi lehetősége az or­szág területének 54 százalékáról 82 százalékra emelkedett. A posta és távközlés területén az aktív keresők száma öt év alatt 4,5 százalékkal, 3 ezer fő­vel emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat fej­lődéséhez az állami és szövetke­zeti üzletek kapacitásának bővü­lése, valamint a magánkereske­dők számának növekedése is hoz­zájárult A kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek üzlethálózatuk ka­pacitását a nagy alapterületű, széles áruválasztékot biztosító áruházak és ABC-áruházak léte­sítésével növelték, öt év alatt több mint 40 áruház és 250 ABC- áruház nyílt meg, miközben kis üzletekből lényegesen kevesebb lett. Összességében az üzletek száma nem változott számotte­vően, alapterületük azonban kb. 10 százalékkal, az áruforgalmat meghaladó ütemben nőtt 1980— 1985. között. A vendéglátó hálózat minősé­gi fejlődését jelentette az utób­bi években épült reprezentatív szállodák vendéglátóhelyeinek megnyitása. Az italboltok, kocs­mák száma öt év alatt kb. 350- nel csökkent. 1985. szeptember 30-ig a szo­cialista kiskereskedelem szerveze­tei 4381 boltot és 7294 vendéglá­tóhelyet, a boltok 12 százalékát, a vendéglátóhelyek 40 százalékát adták át szerződéses üzemelte­tésre. 1985 közepén a magánkereske­dők kezelésében 18 840 bolt és A rubelelszámolású kivitel, a passzívum mérséklése és az ár­veszteség ellensúlyozása érdeké­ben jelentősen, volumenben öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. Mindenekelőtt az ipari készter­mékek értékesítése fokozódott, de jelentősen bővült az anyagjelle­gű termékek és a mezőgazdasági­élelmiszeripari termékek export­ja is. Ebben a viszonylatban, az előző négy évi passzívum után 1985-ben a tényleges fuvarfizeté­sekkel együtt 255 millió rubel aktívum keletkezett. A nem rubelelszámolású for­galom alakulását a tervidőszak folyamán az egyensúlyi helyzet javításának követelménye hatá­rozta meg. Különösen fokozódott a követelmény jelentősége az 1981—1982-ben kibontakozott nemzetközi hitelválság idején. A nem rubelelszámolású beho­zatal 1985-ben 11 százalékkal több volt az 1980. évinél. A növekedés­ben nagy szerepe volt az 1985. évi importnak. A nem rubelelszá­molású kivitel öt év alatt 22 száz 5070 vendéglátóhely működött, öt év alatt a magánboltok száma 8900-zal, a magán vendéglátóhe­lyeké 3600-zal nőtt. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelemben foglalkoztatottak száma, különösen a tervidőszak utolsó két évében csökkent, ugyanakkor emelkedett a magán­kereskedelemben dolgozóké, öt év alatt a kereskedelem aktív keresőinek száma mintegy 20 ezer fővel, 4,4 százalékkal nőtt. A tervidőszak folyamán javult a lakosság közműves vízzel és csatornával való ellátottsága. A közüzemi vízművek napi kapaci­tása öt év alatt mintegy 900 ezer köbméterrel nőtt. A közüzemi ivóvízzel ellátott népesség ará­nya az 1980. évi 75 százalékról 84 százalékra emelkedett. Egyes kisebb települések lakosságának, átmeneti megoldásként, palackoz­va vagy tartályokban juttatják el az egészséges ivóvizet. A közcsatorna hálózat bővíté­se a korábbiaknál gyorsabb, de az igényeknél és a vízhálózat fej­lődésénél lassúbb volt, öt év alatt 2500 km közcsatornát építettek. Ezzel a csatornázott területen élő népesség aránya megközelítette a 46 százalékot. A közüzemek szennyvíztisztító­kapacitása az elmúlt öt év fo­lyamán mintegy 40 százalékkal bővült. 1981—1985 években környezet­védelmi beruházásokra mintegy 25 milliárd forintot fordítottak, 8 milliárd forinttal, 44 százalék­kal többet­, mint az előző terv­időszakban. Különösen a vizek minőségének megőrzésére fordí­tott összegek emelkedtek számot­tevően. A vízgazdálkodásban 3 száza­lékkal többen dolgoztak 1985-ben, mint 1980-ban e­zalékkal emelkedett. Ebben a vi­szonylatban az áruforgalmi egyenleg már 1981-ben egyen­súlyba került. 1982—1984-ben a kiviteli többlet fokozatosan nőtt, öt év alatt összesen, a tényleges fuvarfizetésekkel együtt, 2,2 mil­liárd dollár aktívum keletkezett, ezen belül az 1985. évi kiviteli többlet meghaladta a 300 millió dollárt. A tervidőszak folyamán, a for­galom összetételéből adódóan a behozatal árszínvonala mindkét viszonylatban nagyobb mérték­ben emelkedett, mint a kivitelé, a cserearány öt év alatt 8,2 szá­zalékkal romlott. A külgazdasági egyensúly ja­vításában fontos szerep jutott a nemzetközi idegenforgalomnak. 1985-ben 15 millió külföldi láto­gatott Magyarországra, 1,6 mil­lió fővel több, mint az előző év­ben és 1 millió fővel több, mint 1980-ban. A külföldiek többsége, 1985-ben kereken háromnegyed része, szocialista országból érke­zett. A Magyarországra érkező kül­földiek közül 1985-ben 9,7 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb ideig tartózkodott az or­szágban. A turisták száma 1984- hez képest 1 millió fővel, 1980- hoz képest 0,3 millió fővel emel­kedett, és átlagos tartózkodási idejük is némileg hosszabb lett. Vállalati beruházásokból és külföldi hitelből minden eddigi tervidőszak idegenforgalmi beru­házásait meghaladó fejlesztések valósultak meg. Számos új szál­loda épült és befejeződött több régi szálloda korszerűsítése. A kereskedelmi szálláshelyek befo­gadóképessége öt év alatt 60 ezer hellyel bővült, ebből 9400 volt a szállodai kapacitás növekedése. Elkészült a több célra hasznosít­ható Budapest Kongresszusi Köz­pont. Bővítettek, korszerűsítettek egyes határátkelő­helyeket. Magyar állampolgárok 1985-ben 5,5 millió esetben utaztak kül­földre. Ez kissé meghaladja az 1980. évit. A külföldre utazó ma­gyarok túlnyomó része, 1985-ben 4,8 millió fő, a szocialista orszá­gokat kereste fel. Az idegenforgalomból származó devizabevételek az ötéves terv­időszak első éveiben a külföldiek számánál gyorsabban, az utolsó években annál lassabban emel­kedtek. Az idegenforgalmi kiadá­sok a tervidőszak folyamán je­lentősen nőttek. A bevételek és a kiadások egyenlege évről évre számottevő aktívumot biztosított a népgazdaságnak. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Metró Kispestig... Paksról már áram érkezik KSH-JELENTÉS Magyar Hírlap Beruházás, műszaki fejlesztés A népgazdasági beruházások összege 1985-ben 236—237 mil­liárd forint volt, összehasonlító áron számolva 17 százalékkal ke­vesebb, mint 1980-ban. Ezen be­lül a szocialista szervek beruhá­zásai 190—191 milliárd forintot tettek ki, volumenük az elmúlt öt év alatt 22 százalékkal csök­kent. A lakossági beruházások emelkedtek. A VI. ötéves tervidőszakban a szocialista szervek beruházásaira kb. 935 milliárd forintot fordí­tottak, közel 100 milliárd forint­tal kevesebbet az ötéves tervben előirányzottnál, de mintegy 30 milliárd forinttal többet az éves tervek előirányzatánál. A szocia­lista szervek beruházásain belül, az előző tervidőszakhoz viszonyít­va a fő termelő ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — együttes aránya csökkent, a ter­melő infrastruktúra ágazataié együttvéve emelkedett, a nem anyagi ágaké nem változott. A népgazdaság állóeszköz-állo­mánya az öt év alatt több mint 1000 milliárd forint értékű új állóeszközzel gyarapodott, ezen belül a szocialista szervek üzem­be helyezett beruházásainak ösz­­szege mintegy 900 milliárd forin­tot tett ki. A beruházásokon belül nőtt az építés aránya. Ebben, az építési árak átlagosnál nagyobb mérté­kű növekedése mellett, szerepet játszott az, hogy emelkedett az építésigényes infrastrukturális be­ruházások aránya. A befejezett beruházások meg­valósítási ideje a tervidőszak­ so­rán lényegében nem változott, to­vábbra is hosszú. A beruházások tényleges költségei általában meghaladták az eredetileg terve­zettet. A tervidőszak folyamán foko­zódott az állóeszköz-fenntartási tevékenység, az e célra felhasznált összeg 1980-ban 99 milliárd fo­rint, 1985-ben mintegy 150 mil­liárd forint volt, összehasonlító áron a növekedés lényegében megegyezett az állóeszköz-állo­mány bővülésével. Tudományos kutatásra és mű­szaki fejlesztésre öt év alatt mintegy 125 milliárd forintot for­dítottak, a belföldön felhasznált nemzeti jövedelemnek átlagosan 3,5 százalékát. A kutatási, fej­lesztési ráfordítások kétharma­dát a termelő ágazatokban, ezen belül több mint felét az iparban használták fel. Az ipar kutatási­­fejlesztési ráfordításainak összege a tervidőszak alatt folyamatosan növekedett. Különösen a gép­iparban és a vegyiparban volt je­lentős a kutatásokra fordított összeg. A műszaki fejlesztési rá­fordítások döntő részét gyárt­mánykorszerűsítésre, a gyártás­­technológia fejlesztésére, licenc­vásárlásokra fordították. A mű­szaki színvonal emelését és egy­ben a kivitel bővítését nemzet­közi együttműködések is segítet­ték. Az ipari szervezetek kb egyharmadának több mint két­ezer együttműködési megállapo­dása van külföldi cégekkel. Az ily módon gyártott termékek ará­nya a tervidőszak végére a ter­melésben 13 százalék fölé, a ki­vitelben 31 százalékra emelke­dett. Népesedés, foglalkoztatottság 1986. január 1-jén az ország né­pessége 10 640 000 fő volt, 0,2 szá­zalékkal kevesebb, mint egy év­vel korábban és 0,7 százalékkal kevesebb az öt évvel azelőttinél. A népesség 1981-ben kezdődött fogyásának egyik oka a születé­sek számának, illetve arányának csökkenése. A születési arány­szám alakulása összefügg azzal, hogy a szülőképes korú nők szá­ma öt év alatt 14 ezerrel, 0,6 szá­zalékkal csökkent. A népesség­szám csökkenésének másik ösz­­szetevője a magas és emelkedő halálozási arány. 1985-ben a né­pesség fogyásának üteme vala­melyest lassult. 1985-ben 130 000 gyermek szüle­tett, 5000-rel több, mint 1984-ben. Az ezer lakosra jutó élveszüle­­tések száma az 1984. évi 11,8-ról 2,2-re emelkedett. 1980-ban 13,9 volt ez az arány. A születések számának növekedéséhez az 1984-ben módosított és az 1985. év folyamán bevezetett népese­déspolitikai intézkedések is hoz­zájárultak. 1985-ben 147 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó halá­lozás az előző évivel azonos, 13,8 volt, szemben az 1980. évi 13,6- del. A magas halálozási arány­szám hátterében a népesség öre­gedése és egyes korcsoportok ha­lálozási arányszámának rosszab­bodása áll. A halálozások ok sze­rinti összetétele hosszabb ideje alig változik: legtöbben a kerin­gési rendszer betegségeiben hal­nak meg, ezt követően a daga­natos halálozások és az erőszakos halálesetek száma a legnagyobb. A csecsemőhalandóság 1983-ig csökkent, 1984-ben és 1985-ben ezer élveszületettre 20 egy éven aluli haláleset jutott, eggyel több, mint 1983-ban. A népesség iskolázottsági szintje a tervidőszak folyamán tovább emelkedett. 1980 óta a 15 éves és idősebb népességből 66 százalékról 72 százalékra emel­kedett a befejezett általános isko­lai, vagy annál magasabb vég­zettséggel rendelkezők aránya. A 18 éves és idősebb népesség 27 százaléka legalább befejezett kö­zépiskolai végzettséggel rendelke­zik, szemben az 1980. évi 23 szá­zalékkal. A felsőfokú végzettsé­gűek száma 21 százalékkal maga­sabb, mint 1980-ban volt. Jelen­leg a 25 éves és idősebb népes­ség 8 százaléka diplomás. Ez az arány 1980-ban 6,5 százalék volt. 1985-ben és a VI. ötéves terv­időszakban az aktív keresők szá­ma csökkent. A mérséklődés egy­részt azzal függ össze, hogy a nyugdíjkorhatáron felüliek közül egyre kevesebben folytatnak ak­tív kereső tevékenységet, más­részt azzal, hogy a munkaválla­lási korú népesség száma csök­ken. 1986. január 1-jén az aktív keresők száma 4 877 000 fő volt, 36 000 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban és 138 000 fővel kevesebb az öt évvel azelőttinél. Arányuk az ország népességén be­lül némileg visszaesett, az öt év­vel korábbi 46,8 százalékról 45,8 százalékra. Jövedelem, fogyasztás, életkörülmények A lakosság összes­ jövedelme nominálértékben 1985-ben mint­egy 8 százalékkal, az utóbbi öt évben 48 százalékkal növekedett. A fogyasztói árak színvonala öt év alatt 39 százalékkal, a tervben számítottnál nagyobb mértékben emelkedett. Ezen belül az 1985. évi áremelkedés az előző évinél mérsékeltebb és az éves tervben számítottnak megfelelő mértékű, 7 százalékos volt. Az egy lakos­ra jutó reáljövedelem a tervidő­szakban szerény ütemben, de fo­lyamatosan, öt év alatt 7—8 szá­zalékkal, lényegében a tervezett­nek megfelelően emelkedett. A reáljövedelem emelkedésében je-

Next