Magyar Hírlap, 1986. június (19. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-02 / 128. szám

2 1986 június 2., hétfő Véget ért a mongol pártkongresszus Kádár János üdvözlő távirata Dzsambin Batmönhnek Hazaérkezett Ulánbátorból az MSZMP küldöttsége (MTI) Dzsambin Batmönhnek, a központi bizottság újjáválasztott főtitkárának zárszavával szombaton Ulánbátorban, az államigazgatási palota üléstermében véget ért a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusa. A kongresszus négy határozatot fogadott el egyhangúlag: a központi bizottság beszámolójáról, a szervezeti szabályzat kiegészítéséről és módosításáról, amelynek révén erősödik a pártdemokrácia, növekszik az alapszervezetek felelőssége és erősödik a forradalmi ifjúsági szervezet szerepe a párttaggá nevelésben, a központi revíziós bizottság jelentéséről, valamint az ország gazdasági és szociális fejlesztésének az 1986—1990-es időszakra meghatározott fő irányairól. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára táviratban köszöntötte Dzsambin Batmöndt a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkárává történt újraválasztása alkalmából. Tegnap hazaérkezett Mongóliából az MSZMP küldöttsége, amely Szabó Istvánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökével az élén részt vett a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusán. A delegációnak tagja volt Varga Gyula, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára és Kádár László, hazánk ulánbátori nagykövete. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Delgerdalaj Zsambazsancan, a Mongol Népköztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Vendégünk: Vu Hszüe-csien A kínai nyelvet sanghaji dialektusban beszéli, s otthon van az angol nyelvben is. Külföldi diplomaták, akik találkoztak és tárgyaltak vele, dicsérik felkészültségét, alapos tudását és azt a képességét, hogy precízen fogalmazza meg mondanivalóját. Vu Hszüe-csien kínai külügy-i miniszter 1921-ben született Sanghajban, személyneve magyarrul azt jelenti, hogy „szerénysé- get tanult". Sanghajban végezte el az elemi és a középiskolát, s itt tanult egyetemen is. Forradalmi tevékenységét a Kína nemzeti megmentéséért küzdő diákszervezetben kezdte el. A szervezet a harmincas években illegálisan működő sanghaji kommunista pártszervezet irányítása alatt fejtette ki tevékenységét. Vu Hszüe-csien 1939-ben lépett be a Kínai Kommunista Pártba, s irányította a pártmunkát a sanghaji középiskolákban. Később tagja lett a városi pártbizottságnak is. A Kínai Népköztársaság kikiáltása után éveken át dolgozott a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetségben. Mint a Kínai KISZ KB tagja, jelentős munkát végzett a központi bizottság nemzetközi kapcsolatok osztályának igazgatójaként. Ebben az időszakban alakult ki közvetlen barátság közte és Hu Jao-pang jelenlegi pártfőtitkár között. A „kulturális forradalom" vihara őt sem kerülte ki. Hu Jaopanggal és sok más ifjúsági vezetővel együtt éveken át félreállították. A „négyek bandájának" bukása után azonban ismét megjelent, s a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának nemzetközi kapcsolatok osztályán folytatta munkáját. Sohasem dolgozott a kormányapparátusban, vagy a külügyminisztériumban. Éppen ezért meglepetést keltett kinevezése első külügyminiszter-helyettessé 1982 májusában. Nem utolsósorban azért, mert több veterán miniszterhelyettest előzött meg a rangsorban. Új tisztségében elsősorban a Szovjetunióval és a keleteurópai országokkal foglalkozott, de otthonosan mozgott ázsiai és egyéb kérdésekben is. Rövid fél év alatt alaposan rácáfolt azokra a külföldi kétkedőkre, akik afféle „ejtőernyősként” tartották nyilván, olyan mozgalmi káderként, aki tapasztalatlan a nagyfokú diplomáciai rátermettséget igénylő külügyi munkában. 1982-ben beválasztották a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságába, s 1983 júniusában kinevezték a Kínai Népköztársaság külügyminiszterévé. Tagja lett a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának, és megkapta a keveseknek kijáró államtanácsosi rangot is. Vu Hszüe-csien a kínai diplomaták új generációját képviseli. Elkötelezett híve a gazdasági reformok és a külföld felé nyitás politikájának. (MTI — Panoráma) A JELENET ELÉG komikus volt. A hasadékba beszorult nagy termetű, szőke svéd aszszonyságot az egyik oldalról húzták, a másik oldalról tolták, csakhogy átjusson az akadályon. A Nyugat-Európából érkezett turistanő bizonyára megbánta, hogy a nyári vakációra felkészülve, előzőleg nem adta le felesleges kilóit. Végül is azonban némi hazai segédlettel sikerült átgyömöszölnie kissé túlméretezett hátsó felét a szűk nyíláson. Történt mindez nemrégiben Kínában, a Ming császárok sírjánál, ahol mostanában a világ számos országából érkezett utazók adnak egymásnak randevút. Manapság már egyáltalán nem kelt feltűnést a külföldi turista a kínai nagyvárosok utcáin, a több ezer éves műemlékek környékén. Ez is azt bizonyítja, hogy a hatalmas távolkeleti szocialista ország több évtizedes elzárkózás után a világ négy égtája felé kinyitotta kapuit. Peking a korszerűsítést, a külföld felé nyitást és a gazdasági reformok útjának következetes végigjárását tűzte ki célul magának. Kína az elmúlt években jelentős gazdasági eredményeket mondhat magáénak. Ahogy ezt Csao Ce-jang miniszterelnök az Országos Népi Gyűlés nemrégiben lezajlott ülésén kifejtette, a belső békés építéshez feltétlenül szükség van a nyugodt nemzetközi környezetre. Éppen ezért Kína jó kapcsolatokra törekszik nemcsak a szomszédos országokkal, hanem a világ legtöbb államával is. Ennek a politikának az egyik eredménye, hogy a külföldi utazási irodák egymással konkurálva ajánlgatják a kínai turistautakat. A KÍNAI KÜLPOLITIKA, amely még nem is olyan régen erősen differenciált az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok javára, ma inkább annak független jellegére helyezi a hangsúlyt. Vonatkozik ez elsősorban a két nagyhatalommal kialakított viszonyára. Ugyanakkor Pekingben azt is felismerték, hogy a fejlődő országokkal ápolt jó viszony semmiképpen sem helyettesítheti a szocialista államokkal kialakítandó sokrétű kapcsolatrendszert és a fejlett tőkés világgal létrehozandó gazdasági együttműködést. A harmadik világgal kapcsolatban, Kínát egyre inkább zavarja, hogy ezeken a területeken igen sok a „forró pont” és ahogy ezt Pekingben nem győzik hangsúlyozni, az egymilliárd lelket számláló országnak most elsősorban nyugalomra van szüksége és nem arra, hogy Kína egyik vagy másik helyi konfliktusba belekeveredjen. Ugyanakkor azonban Peking minden egyes konkrét helyzetben véleményt nyilvánít. Ez történt akkor is, amikor elítélte az Egyesült Államok Líbia elleni agresszióját, és tiltakozott Washington űrfegyverkezési tervei ellen. Ezzel párhuzamosan Kína más pólusokat is keres. Kézenfekvőnek látszott, hogy a pekingi vezetés előbb vagy utóbb Európa felé fordul. Ezt az orientációt jól jelezte Csao Ce-jang tavaly nyári nyugat-európai körútja. Az akkori utazást minden megfigyelő egyértelműen gazdasági jellegűnek minősítette. Nem vitás, Kína újabb erőforrásokat szeretne mozgósítani modernizálási programjához és a tőkebefektetéshez kedvező feltételeket kínál. A kínaiak szemében az Európa — ma már — nemcsak a kontinens nyugati felét jelenti. Szeretnének meríteni a szocialista országok tapasztalataiból is. A pekingi külpolitika irányítói jól tudják, hogy ezzel kényes ponthoz érkeztek. Ezzel kapcsolatban Kína módosította álláspontját és jelenleg a szocialista országok viszonylatában erőteljesen hangsúlyozza az azonos célokat: a szocialista társadalom felépítését, a béke megőrzését. Ugyanakkor a kínai vezetés azt szeretné, ha egy olyan Európával kerülne partneri viszonyba, ahol a kelet-nyugati szembenállás a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szinten van. PEKINGBEN tudomásul veszik, hogy egységes Európáról nem beszélhetünk, de azt is tudják, hogy a kontinensen — van lehetőség az együttműködés új dimenzióinak kialakítására —, amelyekre Kína is építhet. Azt is mondhatnánk, hogy Kína szabályos diplomáciai offenzívába kezdett kontinensünkön. Vu Hszüe-csien külügyminiszter jelenlegi útja során nemcsak nyugati, hanem kelet-európai országokat is meglátogat. Az ókontinens Hu Jao-pangot, a KKP főtitkárát és ismételten Csao Ce-jang miniszterelnököt fogja vendégül látni. Kína tehát Európára is tesz, bár bizonyos fokig megkülönbözteti a kontinens két részét. Ami Kelet-Európát illeti, továbbra is probléma, hogy a szocialista országok és Kína között nincs pártközi kapcsolat. Moszkva és Peking viszonyát még mindig erősen megterheli, hogy Kína előfeltételekhez köti a kapcsolatok rendezését. Azt szeretné elérni, hogy a Szovjetunió vonja ki csapatait Afganisztánból, ne támogassa Vietnam kambodzsai politikáját, és csökkentse fegyveres erőinek létszámát a szovjet—kínai határon. Igaz, az utóbbi időben ezeket az előfeltételeket már nem olyan hangosan és nem olyan gyakran hangoztatták. A HETVENES évek végén, a nyolcvanas évek elején került napirendre a szocialista országok — így hazánk — és Kína államközi kapcsolatainak rendezése. Az „újraismerkedés” folyamata már lezárult és e rövid néhány év alatt Magyarország és Kína között az élet számos területén vált a viszony sokrétűvé. Pekingből nagy figyelemmel kísérik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket hazánk a gazdasági építőmunka terén tesz, és a kölcsönös előnyök alapján mi is meríthetünk a távol-keleti tapasztalatokból. A kapcsolatok eddigi betetőzésének, és a továbbfejlődés lendületének is tekinthetjük Vu Hszüe-csien most kezdődő magyarországi látogatását. A magyar—kínai kapcsolatok történetében először fordul elő hogy a pekingi diplomácia vezetője hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. A kétoldalú tárgyalásokon valószínűleg szóba kerülnek a kapcsolatok további bővítésének útjai, új területek feltárása, a kiaknázatlan lehetőségek mielőbbi hasznosítása. Vonatkozik ez elsősorban a kereskedelemre, ahol nemcsak a nagyságrendi különbségekből adódó nehézségeket, hanem a nagy földrajzi távolság okozta problémákat is le kell, és le lehet küzdeni. Már vannak biztató jelek, mert az erre az évre vonatkozó árucsere-forgalmi és fizetési megállapodás jelentős növekedést irányoz elő a hosszú lejáratú egyezmény 1986-ra vonatkozó adataihoz képest. Hazánk elsősorban járműveket és jármű-részegységeket, különféle gépeket, berendezéseket és műszereket, továbbá hengerelt árut és műtrágyát szállít Kínába, ahonnan többek között textil- és ruházati ipari termékeket, élelmiszereket, mezőgazdasági és ipari nyersanyagokat, valamint növekvő mennyiségű ipari termékeket kapunk. A hazánkkal kialakítandó korrekt viszony része az európai szocialista országokkal és a kontinens többi államával létrehozandó kapcsolatrendszernek. EURÓPA FELÉRTÉKELÉSE egyúttal azt is jelenti, hogy Kína olyan nagyhatalommá szeretne válni, amely teljes jogú tagként vesz részt a földünket érintő legfontosabb tárgyalásokon, megőrzi, sőt továbbfejleszti önálló külpolitikáját nem konfrontál, hanem azonos Partnerként jelenik meg a két nagyhatalom mellett G. Fehér Péter Kínai külpolitika Európa felértékelése NEMZETKÖZI POLITIKA Washington a SALT-2 megszegésével lehetetlenné tenné a kelet-nyugati közeledést Az USA NATO-szövetségesei ellenzik a szerződés esetleges felmondását (Folytatás az 1. oldalról) gére tervezik, amikor a fegyverzetfejlesztés során — egyebek között a manőverező robotrepülőgépeket hordozó nehézbombázók tekintetében az USA túllépi a több, külön-külön célra irányítható robbanótöltettel felszerelt hadászati hordozóeszközökre 1320 egységben megszabott határt. A Szovjetunió elvi álláspontja a fegyverzetkorlátozási megállapodásokkal kapcsolatosan, szigorúan és teljes mértékben teljesítette, és most is teljesíti minden vállalt kötelezettségét. Abból indul ki emellett, hogy a SALTO 2 szerződés által előírt kötelezettségeknek a kölcsönösség alapján való további megtartása lényeges a hadászati egyensúly megőrzése és a biztonság erősítése szempontjából. A szovjet kormány nem fogja tétlenül nézni, amint az USA felrúgja a hadászati támadó fegyverzet korlátozásáról kötött megállapodásokat. A Szovjetunió által válaszként meghozandó intézkedések kizárják annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok erőfölényt vívjon ki a hadászati fegyverzet alapvető változataiban, amelyeket jelenleg fejlesztenek és hadrendbe kívánnak állítani. Egyúttal a jövőben is mindent megtesz a szocialista közösség szilárd biztonságáért, minden szükséges intézkedést megvalósít a nemzetközi biztonság megszilárdításáért. A brit kormány nem adta fel a reményt, hogy az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségesei együttes erőfeszítéssel még visszatarthatják Washingtont a SALTO 2 szerződés felrúgásától. Kormányforrásokra hivatkozva tegnapi jelentésében a Sunday Telegraph diplomáciai munkatársa tudni véli: a következő hetekben a brit kormány — összehangoltan más nyugat-európai kormányokkal — fokozott erőfeszítéseket kíván tenni, hogy rábírja Reagan elnököt a múlt héten bejelentett döntésének felülvizsgálatára. Genscher nyugatnémet külügyminiszter kifejezte reményét, hogy Washington a következő hónapokban felülvizsgálja a SALTO 2- szerződés esetleges felmondásával kapcsolatos tervét. A halifaxi NATO-tanácskozásról hazaérkezve, a Hessischer Rundfunk rádióállomás munkatársának kijelentette: a nyugat-európai szövetségesek meg akarják akadályozni azt, amit nem kívánatosnak minősítettek Halifaxban is. A nyugatnémet külügyminiszter azt mondta, hogy ez jelzés vett Halifaxból a Varsói Szerződés tagállamainak arra vonatkozóan, hogy a nyugati szövetség komolyan kész tárgyalni leszerelési lépésekről. Egyben azt reméli, hogy „ez a jelzés pozitív visszhangra talál a Politikai Tanácskozó Testület júniusi budapesti ülésén.” A szombat-vasárnapi belga lapok igen csalódottan kommentálják a NATO-külügyminiszterek pénteken befejeződött halifaxi tanácskozását és szemrehányásokkal illetik az Egyesült Államok kormányát, mert a SALT-2 megsértésével lehetetlenné teszi a kelet-nyugati közeledést és az európai enyhülési folyamatot. A Szovjetunió e hónap 10-e táján új javaslatokat kíván előterjeszteni a közép-európai fegyverzetek és haderők csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon — jelentette be Valentyin Falin, a Novosztyi sajtóügynökség elnöke, aki a Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért nevű szervezet tegnap véget ért kölni kongresszusa alkalmából tartózkodott az NSZK-ban. Falin közlése szerint az új szovjet javaslatok Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának az NSZKP kongresszusán elmondott beszédére épülnek. * Európai bizalomerősítés Magyar javaslatot fogadott el bonni konferenciáján az IPU (MTI) Hazaérkezett vasárnap Bonnból az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának küldöttsége, amely Barcs Sándor elnök vezetésével részt vett az IPU VI. európai együttműködési és biztonsági konferenciáján. A tanácskozáson arról folytattak eszmecserét, hogy az európai országok törvényhozó testületei hogyan járulhatnak hozzá a helsinki záróokmányt aláíró államok közötti bizalom erősítéséhez, együttműködésük fejlesztéséhez. A magyar delegáció vezetőit fogadta Richard von Weizsäcker, az NSZK elnöke. Barcs Sándor a hazaérkezéskor adott nyilatkozatában a többi között elmondta: elfogadták azt a magyar javaslatot, hogy gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés kérdéseiben ugyanolyan kormányközi szakértői értekezletet hívjanak össze, mint amilyen a biztonsági kérdésekben a stockholmi értekezlet, a kulturális kérdésekben pedig a budapesti fórum volt. Az emberek, az intézmények és a szervezetek közötti kapcsolatok problémáit érintve rámutatott: megállapodás született a családegyesítés, s a szabad információáramlás kérdéseiben is. Jaruzelski a LEMP XI kongresszusáról (Folytatás az 1. oldalról) A varsói pártértekezleten Jaruzelski tábornok kifejtette, hogy a kongresszus várhatóan a reform új szakaszát nyitja meg, egyúttal pedig megerősíti, tartósítja a változásokat. Feladata a reform folytatása és ehhez olyan feltételeket kell teremteni, amelyek egyszerűen nem teszik kifizetődővé az átlagos, különösen pedig a rossz munkát. Az egyéni hatékonyság fontos tényező ugyan, de ennél is fontosabb a jó munkaszervezés — mondta az első titkár, hozzátéve, hogy a helyes határozatok után most már meg kell kezdeni végrehajtásukat. A társadalmi feszültségekről szólva kiemelte: nem szabad megengedni, hogy létrejöjjön a szupergazdagok rétege Lengyelországban, ezért fel kell lépni az üzérkedők és tisztességtelen hasznot szerzők ellen. Ami az egész ország gazdasági helyzetét illeti, itt az egyik legfontosabb kérdés az adósságok ügye. Erről nemsokára részletes dokumentumot tesznek közzé, elemezve az okokat, a mostani helyzetet és a megoldási lehetőségeket. Abe Sintaro hazautazott Moszkvából Moszkvai tudósítónktól. Hasznosnak, tartalmasnak minősítette moszkvai megbeszéléseit Abe Sintaro japán külügyminiszter szombati sajtóértekezletén. Mint kifejtette, Japán a nyugativilág egyik vezető országa, ám a társadalmi rendszerek közötti különbségek ellenére is fontosnak tartja a jó kapcsolatokat szomszédjával, a Szovjetunióval. Különösen fontos a párbeszéd a jelenlegi, feszültségektől meglehetősen terhes nemzetközi légkörben — hangsúlyozta Abe Sintaro, hozzátéve: a feszültség enyhítésében fontos szerep jutna egy szovjet—amerikai csúcstalálkozónak. Örvendetesnek nevezte a japán külügyminiszter azt a tényt, hogy hosszú idő után ismét rendszeresekké váltak a szovjet és szigetországi politikusok közötti eszmecserék. Emlékeztetett arra, hogy viszontlátogatására mindössze négy hónappal Eduard Sevardnadze tokiói tárgyalásai után került sor. Ugyanakkor hangot adott a véleményének, hogy a rendszeres konzultációk önmagukban még nem oldják fel a meglevő ellentéteket. A japán külügyminiszter, akit látogatása során fogadott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is szombaton hazautazott. Moszkvában tegnap szovjet— japán közös közleményt adtak ki. Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Leváltották Arafatot? (MTI) Tegnap Ammanban palesztin tisztek 430 főnyi csoportja önmagát elnevezte az El-Fatah szervezet katonai főparancsnokságának, és leváltottnak nyilvánította a szervezet alapítóját, főparancsnokát, Jasszer Arafatot. Arafatot és követőit a tiszti gyűlés, amelyen Atallah Atallah — mozgalmi nevén Abu Zaim —, volt PFSZ-ezredes elnökölt, korruptnak nevezte. Emiatt kikiáltotta Abu Zaimot főparancsnoknak. A leváltottak között van Abu Dzsihad (Halil al-Vazir), Arafat általános politikai helyettese, aki egyébként Ammanban tart fenn irodát. Hét embert az ammani gyűlés hadbíróság elé idézett. A katonai főparancsnokság a PFSZ fő gerillamozgalmának, az El-Fatahnak ezredparancsnokait tömöríti. Megállapodás a rendkívüli ENSZ-közgyűlési ülésszakon (AP, AFP) Az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésszakának részvevői tegnap reggelre megállapodtak abban, hogy együttműködnek Afrika gazdasági helyzetének megélénkítésében. Az Afrika gazdaságiproblémáival fglalkozó rendkívüli ülésszak a múlt kedden kezdődött New Yokban, munkájában 139 ország képviselői vesznek részt. Felhívás Brüsszelből (MTI) Az ENSZ által meghirdetett békeév ne úgy vonuljon be a történelembe, mint olyan esztendő, amikor a korábbiaknál is fenyegetőbbé vált az emberiség önpusztításának veszélye — szólítja fel a világ közvéleményét az Európai Biztonsági és Együttműködés Nemzetközi Bizottsága. A bizottság több mint 20 európai ország és számos nemzetközi társadalmi, szakmai és egyházi szövetség képviselőinek részvételével szombat este fejezte be tanácskozását Brüsszelben. Még az idén üzembe helyezik a csernobili 1. és 2. blokkot (MTI) Még az idén újraindítják a csernobili atomerőmű első és második blokkját — jelentette ki Lev Vorogyin szovjet miniszterelnök-helyettes, a szovjet televízió vasárnap esti híradójában elhangzott nyilatkozatában. Utalt arra, hogy a szerencsétlenség következményeinek felszámolását célzó munkálatok biztatóan haladnak, mind nagyobb ütemben folynak, végzik az atomerőmű és körzetének mentesítését, s előkészítették a lakosság visszatérését bizonyos területekre. A helyzet napról napra javul. Komplex problémákat kell azonban megoldani ahhoz, hogy az élet teljes mértékben normalizálódjon az érintett területen — hangsúlyozta Voronyin. Az orvoskongresszus felhívása Gorbacsovhoz és Reaganhez (MTI) Az atomfegyvereket addig kell megsemmisíteni, amíg azok el nem pusztítják az emberiséget — erre figyelmezteti a világ közvéleményét az Orvosok a nukleáris háború megelőzéséért mozgalom tegnap Kölnben véget ért kongresszusa. Az SZKP főtitkárához és az Egyesült Államok elnökéhez intézett fehívás — amelyet a kongresszus egyhangúlag elfogadott — sürgeti a fegyverkezésre fordított összegekből egy olyan pénzügyi alap létrehozását, amely 1990-ig lehetővé tenné a világ gyermekeinek védőoltással való ellátását. Tutu egyháza állásfoglalásáról (MTI, Reuter) A dél-afrikai egyház támogatná a fajüldöző rezsim erőszakos megbuktatását, ha nem marad más lehetőség a jelenlegi pretoriai kormány eltávolítására — mondotta Desmond Tutu dél-afrikai anglikán egyházi vezető egy torontói nagygyűlésen. A Nobel-békedíjas püspök kifejtette: a Dél-Afrika elleni nemzetközi szankciók jelentik az utolsó esélyt arra, hogy az országban „minimális erőszakkal" lehessen érvényt szerezni az állampolgári szabadságjogoknak. Ha azonban a gazdasági és diplomáciai ellenlépések sem tudják rábírni Pretoriát az apartheidpolitika feladására, a dél-afrikai egyház „jogosnak fogja tekinteni az erőszak alkalmazását egy igaztalan rezsim elűzésére". Nevadai tiltakozás (AP) Több száz amerikai tüntetett a hét végén a nevadai atomrobbantási kísérleti telep körzetében. A háromnaposra tervezett megmozdulások részvevői az USA nukleáris politikája a föld alatti atomrobbantási kísérletek folytatása ellen tiltakoznak. őrizetbe vették Bujákot (MTI) A lengyel belügyminisztérium szóvivője közölte: a biztonsági szolgálat őrizetbe vette Zbigniew Bujákot, az úgynevezett ideiglenes egyeztető bizottság elnökét. (Ez a lengyel föld alatti csoportok Lengyelországban működő koordinációs szerve.)