Magyar Hírlap, 1987. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-26 / 72. szám
1987. március 26., csütörtök Véget ért a VSZ Külügyminiszteri Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) béke megőrzésének szükséges feltétele a határok sérthetetlenségének, a létrejött területi-politikai realitásoknak tiszteletben tartása. A revansista erők tevékenysége, mindenekelőtt az NSZK-ban, és a revansizmus ösztönzése — bárhol történik is az — veszélyezteti a békét és a nemzetközi biztonságot. 8. A Varsói Szerződés tagállamainak eltökélt szándéka, hogy a többi országgal együttműködve törekednek a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének kialakítására, és e rendszer megteremtése érdekében a továbbiakban is elő fogják mozdítani a nemzetközi együttműködés kibővítését és elmélyítését — katonai, politikai, gazdasági és humanitárius téren egyaránt. A mindenki számára biztonságos világról szóló építő szellemű párbeszédnek a nemzetek közösségében mind két-, mind többoldalú alapon történő kibontakoztatása lehetővé tenné a nemzetközi kapcsolatok átalakításához szükséges leghatékonyabb módszerek és konkrét intézkedések meghatározását, minden nép vágyainak megfelelően, a nukleáris-kozmikus korszak realitásaihoz igazodva. 9. Az ülés résztvevői ismét hangsúlyozták annak szükségességét, hogy minden állam szigorúan tartsa tiszteletben a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől történő tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság elveit, valamint az ENSZ Alapokmány, a helsinki záróokmány többi elvét és céljait, a nemzetközi kapcsolatok egyéb, általánosan elfogadott normáit. 10. A miniszterek részletesen megvitatták, hogyan halad az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten résztvevő államok képviselőinek bécsi találkozója, amely arra hivatott, hogy új lendületet adjon az összeurópai folyamatnak. E kérdésről nyilatkozatot fogadtak el. 11. Az ülés résztvevői áttekintették a vegyi fegyverek betiltásának kérdését, és nyilatkozatot fogadtak el róla. 12. A miniszterek áttekintettek és egyeztettek olyan konkrét intézkedéseket, amelyek a Varsói Szerződés tagállamainak egységét és összeforrottságát, a tagországok között baráti és szövetségesi kapcsolatok erősítését, továbbá egyeztetett politikájuk megvalósítását A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminiszterei megállapítják, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) résztvevő államai képviselőinek bécsi találkozója a felelős cselekvések és elhatározások szakaszába lépett, s ebben olyan jelentős megállapodások egyeztetése és kidolgozása van soron a helsinki Záróokmánynak, mint egységes egésznek teljes körében, amelyek a rendelkezések további gyakorlati megvalósításának elősegítésére irányulnak. A miniszterek ismételten megerősítik, hogy országaik elkötelezettek az összeurópai folyamat további fejlesztése és elmélyítése mellett. E folyamat képes az enyhülés erősítésére és annak általánossá tételére, lehetővé tenné a résztvevő államok közötti kapcsolatoknak a helsinki Záróokmányban foglalt valamennyi elv szilárd és biztos alapján való építését és fejlesztését, hogy valamennyi nép és minden egyes ember élete javuljon, s ily módon élhessenek a béke áldásaival és bizalommal tekinthessenek a holnap elé. A jelenlegi körülmények között a bécsi találkozó legfőbb feladatát abban látják, hogy az minőségileg új szintre emelje, dinamikusabbá tegye az összeurópai folyamatot, hozzájáruljon azban való együttműködésüknek a leszerelés, a béke megszilárdítása és a széles körű nemzetközi együttműködés érdekében történő fejlesztését szolgálják. A Külügyminiszteri Bizottság ülése a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. A soron következő ülést Prágában tartják. EBEÉ résztvevő államai közötti együttműködés fejlesztéséhez a biztonság kérdésében, politikai, gazdasági és humanitárius téren. A miniszterek úgy vélik, hogy a bécsi találkozó résztvevői javaslatainak ezeket a feladatokat kell szolgálniuk, és ezen a fórumon a földrész népeit és minden egyes embert leginkább foglalkoztató, lényegi kérdéseket kell megvitatni, olyanokat, mint a leszerelés, a béke és a biztonság szavatolása, a bizalom erősítése, az együttműködés szélesítése minden területen. 1. Az európai leszerelés, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése elősegítésének különleges szükségességéből kiindulva a miniszterek megállapították, hogy az Európai Bizalom- és Biztonságerősítő Intézkedésekkel és Leszereléssel foglalkozó Konferencia első szakaszában elért megállapodások a résztvevő államok számára irányt mutatnak a bizalom- és biztonságerősítő, valamint a leszerelési intézkedéseket átfogó rendszer megteremtése felé. Részletesen megvitatták ezeket a kérdéseket a Varsói Szerződés tagállamai budapesti felhívásának és azoknak a szocialista országok által a bécsi találkozón előterjesztett javaslatoknak fényében, amelyek arra irányulnak, hogy egy megfelelő fórum, konferencia keretében térjenek át konkrét tárgyalásokra az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet jelentős mértékű — az Atlantióceántól az Uralig terjedő —csökkentéséről. Úgy vélik, hogy a biztonság és a leszerelés kérdéseit az összeurópai folyamat kereteiben kell áttekinteni és megoldani. Ezzel kapcsolatban megerősítették az ülésen képviselt államoknak a bécsi találkozón előterjesztett javaslatát a stockholmi konferencia mandátumának oly módon történő kiegészítéséről, hogy azon konkrétan megvitassák a leszerelés kérdéseit is. Ezek a tárgyalások párhuzamosan folyhatnának az olyan bizalomerősítő intézkedések kidolgozásával, amelyekről nem született megegyezés a stockholmi konferencia kezdeti szakaszában, vagy amelyeket a jövőben terjeszthetnek elő, beleértve a katonai tevékenység fokozatos csökkentését, különösen a két katonai szövetséget illetően, a légiós haditengerészeti erők önálló hadgyakorlatainak bejelentéseit, a bizalomerősítő intézkedések kiterjesztését az EBEÉ valamennyi résztvevő országa területére, valamint más bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket. Egyidejűleg vizsgálat tárgyai lehetnének a jellegüket tekintve új típusú, a bizalmat és az európai katonaistratégiai stabilitást erősítő intézkedések, amelyek közvetlen összefüggésben vannak a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet, valamint a katonai kiadások csökkentésével, és amelyek megkönnyítenék megállapodások elérését, s a lehető legalacsonyabb szintű katonai egyensúly megteremtéséhez vezetnének. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért, hogy a semleges és az el nem kötelezett országok aktívan részt vegyenek az európai biztonság katonai vonatkozásainak megvitatásában, annak minden szakaszában, és úgy vélik, hogy ezek az országok — figyelembe véve az összeurópai folyamatban betöltött pozitív szerepüket — érzékelhetően hozzájárulhatnak az európai leszerelés ügyéhez is. Új fejlemény volt a Varsói Szerződés és a NATO országainak a bécsi találkozón résztvevő képviselői közötti nem hivatalos konzultációk megkezdése Az ülésen képviselt , államok remélik, hogy ezek a konzultációk elősegítik az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről szóló érdemi tárgyalásokra való áttéréssel kapcsolatos kérdések megoldását, azzal, hogy e tárgyalások mandátumáról a bécsi találkozó folyamán kell döntést hozni és ezt tükröztetni a záródokumentumban. A jogegyenlőség, a kiegyensúlyozottság és kölcsönösség, az EBEÉ valamennyi résztvevő állama biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása alapján a Varsói Szerződés államai készek arra, hogy kölcsönösen elfogadható megközelítéseket találjanak a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet összeurópai csökkentéséről folytatandó jövőbeni tárgyalásokhoz. A bécsi találkozó jelentős, konkrét eredményekkel való befejezése kedvezőbb körülményeket teremtene az előrehaladáshoz azokon a tárgyalásokon, amelyeken a nukleáris fegyverzetek korlátozásának és csökkentésének, az űrfegyverkezés megakadályozásának kérdéseit vitatják meg, előmozdítaná az európai atom- és vegyifegyvermentes övezetek létrehozását célzó kezdeményezések megvalósítását. II. A miniszterek megállapították, hogy az európai biztonság fontos összetevője az EBEÉ résztvevő államai közötti gazdasági kapcsolatok és együttműködés egész rendszerének fejlesztése. Az ilyen kapcsolatok az európai enyhülés, biztonság és béke anyagi alapját jelentik. Az összeurópai folyamat további fejlesztését és elmélyítését szolgálják a szocialista államok kezdeményezései egy prágai helyszínű gazdasági fórum, egy bukaresti helyszínű műszakitudományos együttműködési konferencia és egy ökológiai fórum összehívására. Ebbe az irányba mutatnak más javaslataik is, amelyeket a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a termelési kooperáció és a technológia átadása lehetőségeinek szélesítésével és új formákkal való gazdagításával kapcsolatos kérdésekről, valamint az EBEÉ résztvevő államai közötti gazdasági-kereskedelmi csere útjában álló akadályok felszámolásáról tettek. A Varsói Szerződés országai figyelembe veszik az EBEÉ sok más résztvevő állama által beterjesztett, a „második kosár minden részterületét érintő javaslatokat, és készek azokat figyelmesen megvizsgálni annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak. Hl. A Varsói Szerződés tagállamai a humanitárius téren való együttműködést az összeurópai folyamat, az átfogó nemzetközi béke és biztonsági rendszer megteremtése fontos elemének ítélik. Síkraszállnak az e téren folytatandó széles körű együttműködésért. Meggyőződésük szerint mindent meg kell tenni azért, hogy biztosítva legyen az emberek joga a békés és szabad élethez, a politikai, polgári, gazdasági, szociális és kulturális jogok teljes körű érvényesülése a maguk összességében és összefüggésében, az államok szuverenitásának tiszteletben tartása mellett. A béke, a bizalom légkörének kialakítása, a népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság érdekei megkövetelik az antikommunizmus szításának, a fajgyűlölő, soviniszta és nacionalista tézisek hirdetésének beszüntetését. A humanitárius együttműködéssel foglalkozó moszkvai konferencia összehívásáról szóló javaslat azt a célt szolgálja, hogy az EBEÉ valamennyi részt vevő országában, a helsinki záróokmánynak megfelelően, előrehaladás történjék a humanitárius kérdések teljes körében. E konferencia lehetővé tenné a részt vevő államok között e területen folytatott együttműködés összes kérdésének áttekintését. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják az EBEÉ valamennyi résztvevő országát, hogy foglaljanak el kedvező álláspontot a humanitárius konferencia összehívására vonatkozóan. Síkraszállnak azért, hogy e fórumon átfogó, gyakorlati eredményekre irányuló vita folyjék. Az összeurópai folyamatnak az emberek közötti kontaktusok, az formáció, a kultúra és az oktatás területén való további fejlesztésére, valamint elmélyítésére irányulnak a szocialista és más országok közös javaslatai is, többek között az a javaslat, hogy hívjanak öszsze szimpóziumot Krakkóban a kulturális örökségről. Magyarország kezdeményezése a kevésbé elterjedt nyelvek irodalma fordításának, kiadásának és terjesztésének elősegítéséről, valamint Románia javaslatai konferenciák összehívásáról az oktatásról és szakemberképzésről, a bűnözésről, az alkoholizmusról és a kábítószer-fogyasztásról. Ugyanebből a célból terjesztettek be a szocialista országok számos javaslatot, amelyek más aktuális kérdések — ilyenek például a munkanélküliség, az írástudatlanság, az ifjúság helyzete, a nők egyenjogúsága, a tömegtájékoztatási eszközök területén való együttműködés — megoldását célozzák. Az ülésenképviselt államok törekedni fognak arra, hogykölcsönösen elfogadható megállapodásokat érjenek el az EBEÉ többi résztvevő országaival a humanitárius területre vonatkozó kérdésekben. ★ A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordulnak az EBEÉ valamennyi résztvevő államához, tegyenek erőfeszítéseket azért, hogy a bécsi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott határozatok elfogadásával fejezze be munkáját. Határozott szándékuk mindent megtenni, hogy a bécsi találkozó konstruktív, tárgyszerű légkörben folyjék, határozatai tükrözzék a nemzetközi kérdésekben jelentkező új gondolkodásmódot, és hozzájáruljanak a béke és biztonság megszilárdításához, az együttműködés fejlesztéséhez az európai földrészen és az egész világon. NYILATKOZAT Az össz-európai folyamat fejlesztéséért és a bécsi találkozó sikeres befejezéséért Vendégünk: Georgi Atanaszov Georgi Atanaszov 1933-ban született a Plovdiv megyei Pravoszlaven faluban. Középiskolai tanulmányait a parvomaji gimnáziumban végezte, majd a szófiai Kliment Ohridszki Egyetem hallgatójaként történelem szakon diplomázott. Tanulmányai idején tevékenyen bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. 1947-ben a Dolgozó Ifjúsági Szövetségének sorába lépett, majd az egyetemen a Dimitrovi Kommunista Ifjúsági Szövetség felsőoktatási bizottságának titkárává választották. Munkáját később a Dimitrovi Komszomol Központi Bizottságának apparátusában folytatta. 1960-ban a szófiai városi bizottság titkárává, majd első titkárává választották, 1962 és 1968 között pedig az ifjúsági szervezet központi bizottságának titkári, majd első titkári tisztét töltötte be. Georgi Atanaszov 1956-tól tagja a Bolgár Kommunista Pártnak. Az ifjúsági szrvezetben végzett munkáját követően Georgi Atanaszov fontos párt- és állami tisztséget töltött be. 1968-tól 1977-ig a BKP Központi Bizottságának különböző osztályait vezette, majd a KB titkárává választották. 1980 októberétől az Állami Tervbizottság első elnökhelyetesi, majd 1981 és 1984 között a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyettesi és az Állami Népi Ellenőrzési Bizottság elnöki posztját töltötte be. Georgi Atanaszovot 1981-ben, a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusán újra a Központi Bizottság titkárává választották, s megbízták a KB szervezési osztályának irányításával. 1984-ben a Politikai Bizottság póttagjává, 1986-ban pedig a PB tagjává választották. Georgi Atanaszovot 1986 márciusában nevezték ki a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökévé. (MTI) 71 Magyar—bolgár kapcsolatok Azonos célok, közös érdekek TESTVÉRI szocialista ország miniszterelnöke látogat ma hozzánk, annak a népnek a képviselője, amelynek őseivel a honfoglalás előtt évszázadokig éltek együtteseink, de a történelem folyamán ezt követően is nem egyszer közösek voltak határaink és ellenségeink. Ma mintegy háromszáz kilométer választja el országainkat. Sok ez, vagy kevés? Budapestről alig két órát vesz igénybe, hogy mindjárt a tengerparti üdülőhely fővárosába, Várnába repüljön az ember, a távolság kicsiny, még ha a hozzánk látogatóknak nemegyszer hosszabb időt kell is várniuk az utazásra. Az egyéni turizmusnál azonban az államaink közötti hivatalos kapcsolatok alakulását jobban szemléltetik a magas szintű látogatások. Kádár János vezetésével legutóbb 1979-ben járt magyar párt- és kormányküldöttség Bulgáriában, partnere, Todor Zsivkov pedig 1983-ban viszonozta a látogatást. Sokrétű államközi kapcsolatainknak megfelelően még gyakoribbak a kormányfői vizitek, illetve a szakminiszterek személyes konzultációi. Lázár György három évvel ezelőtt járt Szófiában, míg Maróthy László és Andrej Lukanov miniszterelnök-helyettesek, a bolgár—magyar gazdasági műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei 1985 novemberében tárgyalták meg a kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit. A törvényhozó testületek egymás iránti érdeklődésének jó példája volt Sarlós Istvánnak, a Parlament elnökének februári szófiai látogatása. A korántsem teljes lista jelzi, hogy intenzív kapcsolataink nem a múltból, hanem a jelen realitásaiból táplálkoznak: mindkét ország a Varsói Szerződés aláírója, s a KGST tagállama. Kommunista pártjaink eszmerendszere közös, s a Szovjetunióval való barátság nemzetközi téren is meghatározza összehangolt külpolitikánkat. Gazdasági együttműködésünkben alapvető, hogy azonos integrációs szervezethez tartozunk, melynek célja a komparatív előnyökön alapuló termelésszakosodás, illetve a műszaki fejlesztés együttes erővel történő gyorsítása. Árucsere-forgalmunknak az 1986—90-es évekre tervezett értéke (2,3 milliárd rubel) a megelőző ötéves periódushoz képest 26 százalékos fejlődést jelent. Tartalma — az eddigi tapasztalatok, illetve az egyeztetett népgazdasági tervek szerint — elsősorban gépek és ipari termékek. Bulgáriából atomerőművi berendezések, targoncák, kompresszorok, elektronikai alkatrészek, építő- és szerszámgépek érkeznek, míg hazánk fényforrásokat, garázsberendezéseket, autóbuszokat, alumínium-lemezeket, gyógyszereket, vegyipari termékeket és gépeket, elektronikai és könnyűipari cikkeket szállít ellentételként. A bővülő kétoldalú kereskedelem ellenére mindkét részről hangsúlyozzák, hogy gazdasági kapcsolataink fejlesztésében jelentős tartalékok rejlenek, s ezek feltárása közös érdek. Ilyen célból járt a közelmúltban magyar szakemberküldöttség Szófiában, s várhatóan Georgi Atanaszov ma kezdődő tárgyalásai is hozzájárulnak a közös érdekek érvényesítéséhez. Elsősorban a kétoldalú, tartós termelési kapcsolatok, a kooperáció, a közös vállalati forma és a harmadik piaci együttes fellépés fejlesztéséről lehet szó a gépgyártásban, a vegyiparban, a számítástechnikában, a biotechnikában és a mezőgazdaságban. A felsorolt ágazatok jelzik, hogy az integráció kiterjesztésének főbb területeit az úgynevezett húzó ágazatoknak, illetve a legkorszerűbb technológiákat hasznosító eljárásoknak kell képezniük, s ami ezzel együtt jár, a termelési együttműködéshez kapcsolódnia kell a műszaki kutatómunkának. Ez utóbbira országaink között számos együttműködési megállapodás van érvényben, de érdekeltek vagyunk ezek kibővítésében is. Az a távolság, amely térben néhány száz kilométerrel elválaszt bennünket, rögvest összezsugorodik, ha országaink céljait és megoldásra váró feladatait vesszük sorra. A szocializmus építése során sok hasonló problémát kellett megoldanunk, gyakran az elkövetett hibák, torzulások, sőt azok okai is azonos típusúak voltak, s kijavításukra is hasonló recept szerint indult meg a munka jó harminc évvel ezelőtt. Az egymás tapasztalatai iránti érdeklődés azóta sem lanyhult, s ennek sajátságos területe a gazdasági szabályozó és érdekeltségi rendszer fejlesztésének nyomon kísérése. Bulgáriában is a társadalmi élet mind szélesebb területeit fogja át az 1979-től fogva többször megreformált gazdasági mechanizmus, illetve az ehhez igazodó változások az intézményrendszerben. Szellemi termékeink, kulturális értékeink cseréjét államközi szerződések biztosítják. Az 1986—90-es évekre aláírt munkaterv a közös rendezvények mennyiségi növelése helyett az együttműködés tartalmi jegyeire helyezte a hangsúlyt. Jelenleg tizenöt-tizenöt felsőfokú tanintézet tart fenn közvetlen kontaktusokat, hazánkban 130 bolgár diák tanul, míg az ottani egyetemeket 28 magyar látogatja. A sumeni pedagógiai főiskolán szervezett magyarnyelv-oktatás folyik, s irodalmunkat Kossuth egykori lakhelyén minden évben szavalóversenyek megrendezésével terjesztik. Budapesten a Bolgár Kulturális Központban rendezett kerekasztal-beszélgetések teremtenek magas színvonalú fórumot a bolgár történelem érdekesebb fejezeteinek megismeréséhez. Évente 5—6 bolgár könyvet fordítunk le magyarra, kicserélt filmjeink száma ennek többszöröse. Egymás életének megismerését szolgálják a hivatalos keretbe foglalt, ámde személyes barátságok kialakulását célzó testvérmegyei ésvárosi kapcsolatok is. GEORGI ATANASZOV miniszterelnök mostani látogatása tehát egy hagyományosan jó viszony újabb, és a korábbiakhoz híven az előrelépést célzó eseménye országaink kapcsolati rendszerébe illő politikánknak. Nonn V. György NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap A The New York Times értesülése szerint Casey dolgozta ki a nicaraguai kontrák titkos felfegyverezésének terveit (MTI) A The New York Times szerint minden bizonnyal William Casey, a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA volt igazgatója dolgozta ki a nicaraguai ellenforradalmárok titkos felfegyverzésének terveit, amelyeket azután Oliver North alezredes hajtott végre. A lap feltűnést keltő jelentésében kongresszusi forrásokra hivatkozik: két olyan szenátorra és egy képviselőre, akik tagjai a kongreszszus különleges vizsgáló bizottságának. A két bizottság a CIA több képviselőjét maga elé idézte, hogy tisztázza az összefüggéseket. A lap szerint North semmiképpen sem járhatott el teljességgel önállóan és korábban jelezte, hogy „magasabb helyről származó utasítások” birtokában volt. Ezek a törvényhozók szerint valószínűleg Caseytől származtak. A két kongresszusi bizottság egyébként május ötödikén kezdi meg együttes ülésén a nyilvános meghallgatásokat és 2550 tanút akar megidézni. Többeknek tanúvallomásuk fejében máris megadták a részleges büntethetetlenséget. Az angol alsóház szerda hajnalig tartó ülésén azzal vádolták Margaret Thatcher miniszterelnököt, hogy 1986 folyamán két alkalommal fogadta Downing Street-i hivatalában az Irán-botrány középpontjában álló North alezredest és áldását adta a nicaraguai kontráknak szánt brit fegyverek szállításra. VILÁGHÍRADÓ Andreotti visszaadta kormányalakítási megbízatását (MTI) Giulio Andreotti tegnap este visszaadta kormányalakítási megbízatását Francesco Cossiga olasz köztársasági elnöknek. A kereszténydemokrata politikus, akit az államfő március 9-én bízott meg egy új kormánykoalíció megalakításával azután kereste fel Cossigát, hogy az érdekelt pártokkal több héten át „többfordulós", sikertelen tárgyalássorozatot folytatott. Konferenciát szervez az ENSZ az Indiai-óceán térségéről (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés a hét elején felhatalmazta a világszervezetnek az Indiai-óceán kérdésével foglalkozó különleges bizottságát, hogy kezdje meg a térséggel foglalkozó nemzetközi refferencia gyakorlati előkészítését. A Srí Lanka-i Colombóban megtartandó tanácskozás célja, hogy életbe léptessék az Indiaióceán békeövezetté nyilvánításáról szóló ENSZ-deklarációt.