Magyar Hírlap, 1987. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

1987. március 26., csütörtök Véget ért a VSZ Külügyminiszteri Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) béke megőrzésének szükséges fel­tétele a határok sérthetetlenségé­nek, a létrejött területi-politikai realitásoknak tiszteletben tartása. A revansista erők tevékenysége, mindenekelőtt az NSZK-ban, és a revansizmus ösztönzése — bárhol történik is az — veszélyezteti a békét és a nemzetközi biztonsá­got. 8. A Varsói Szerződés tagálla­mainak eltökélt szándéka, hogy a többi országgal együttműködve törekednek a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének ki­alakítására, és e rendszer megte­remtése érdekében a továbbiak­ban is elő fogják mozdítani a nemzetközi együttműködés kibő­vítését és elmélyítését — katonai, politikai, gazdasági és humanitá­rius téren egyaránt. A mindenki számára biztonságos világról szóló építő szellemű párbeszédnek a nemzetek közösségében mind két-, mind többoldalú alapon történő kibontakoztatása lehetővé tenné a nemzetközi kapcsolatok átalakí­tásához szükséges leghatékonyabb módszerek és konkrét intézkedé­sek meghatározását, minden nép vágyainak megfelelően, a nukleá­ris-kozmikus korszak realitásai­hoz igazodva. 9. Az ülés résztvevői ismét hangsúlyozták annak szükségessé­gét, hogy minden állam szigo­rúan tartsa tiszteletben a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől történő tartózkodás, a határok sérthetet­lensége és a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyek­­be való be nem avatkozás, az egyenjogúság elveit, valamint az ENSZ Alapokmány, a helsinki záróokmány többi elvét és céljait, a nemzetközi kapcsolatok egyéb, általánosan elfogadott normáit. 10. A miniszterek részletesen megvitatták, hogyan halad az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezleten résztvevő ál­lamok képviselőinek bécsi talál­kozója, amely arra hivatott, hogy új lendületet adjon az összeurópai folyamatnak. E kérdésről nyilat­kozatot fogadtak el. 11. Az ülés résztvevői áttekin­tették a vegyi fegyverek betiltá­sának kérdését, és nyilatkozatot fogadtak el róla. 12. A miniszterek áttekintettek és egyeztettek olyan konkrét in­tézkedéseket, amelyek a Varsói Szerződés tagállamainak egységét és összeforrottságát, a tagországok között baráti és szövetségesi kap­csolatok erősítését, továbbá egyez­tetett politikájuk meg­valós­ítását A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége külügyminisz­terei megállapítják, hogy az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet (EBEÉ) részt­vevő államai képviselőinek bécsi találkozója a felelős cselekvések és elhatározások szakaszába lé­pett, s ebben olyan jelentős meg­állapodások egyeztetése és kidol­gozása van soron a helsinki Zá­róokmánynak, mint egységes egésznek teljes körében, amelyek a rendelkezések további gyakor­lati megvalósításának elősegíté­sére irányulnak. A miniszterek ismételten meg­erősítik, hogy országaik elkötele­zettek az összeurópai folyamat további fejlesztése és elmélyítése mellett. E folyamat képes az eny­hülés erősítésére és annak álta­lánossá tételére, lehetővé tenné a résztvevő államok közötti kap­csolatoknak a helsinki Záróok­mányban foglalt valamennyi elv szilárd és biztos alapján való épí­tését és fejlesztését, hogy vala­mennyi nép és minden egyes em­ber élete javuljon, s ily módon élhessenek a béke áldásaival és bizalommal tekinthessenek a hol­nap elé. A jelenlegi körülmények között a bécsi találkozó legfőbb felada­tát abban látják, hogy az minő­ségileg új szintre emelje, dina­­mikusabbá tegye az összeurópai folyamatot, hozzájáruljon az­ban való együttműködésüknek a leszerelés, a béke megszilárdítása és a széles körű nemzetközi együttműködés érdekében törté­nő fejlesztését szolgálják. A Külügyminiszteri Bizottság ülése a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. A soron következő ülést Prá­gában tartják. EBEÉ résztvevő államai közötti együttműködés fejlesztéséhez a biztonság kérdésében, politikai, gazdasági és humanitárius téren. A miniszterek úgy vélik, hogy a bécsi találkozó résztvevői ja­vaslatainak ezeket a feladatokat kell szolgálniuk, és ezen a fóru­mon a földrész népeit és minden egyes embert leginkább foglal­koztató, lényegi kérdéseket kell megvitatni, olyanokat, mint a le­szerelés, a béke és a biztonság szavatolása, a bizalom erősítése, az együttműködés szélesítése min­den területen. 1. Az európai leszerelés, a fegy­veres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése elősegíté­sének különleges szükségességé­ből kiindulva a miniszterek meg­állapították, hogy az Európai Bi­zalom- és Biztonságerősítő Intéz­kedésekkel és Leszereléssel fog­lalkozó Konferencia első szaka­szában elért megállapodások a résztvevő államok számára irányt mutatnak a bizalom- és biztonság­­erősítő, valamint a leszerelési in­tézkedéseket átfogó rendszer megteremtése felé. Részletesen megvitatták ezeket a kérdéseket a Varsói Szerződés tagállamai bu­dapesti felhívásának és azoknak a szocialista országok által a bé­csi találkozón előterjesztett ja­vaslatoknak fényében, amelyek arra irányulnak, hogy egy meg­felelő fórum, konferencia kereté­ben térjenek át konkrét tárgyalá­sokra az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet je­lentős mértékű — az Atlanti­óceántól az Uralig terjedő —csök­kentéséről. Úgy vélik, hogy a­ biz­tonság és a leszerelés kérdéseit az összeurópai folyamat keretei­ben kell áttekinteni és megolda­ni. Ezzel kapcsolatban megerősí­tették az ülésen képviselt álla­moknak a bécsi találkozón elő­terjesztett javaslatát a stockholmi konferencia mandátumának oly módon történő kiegészítéséről, hogy azon konkrétan megvitas­sák a leszerelés kérdéseit is. Ezek a tárgyalások párhuzamo­san folyhatnának az olyan bi­zalomerősítő intézkedések kidol­gozásával, amelyekről nem szüle­tett megegyezés a stockholmi kon­ferencia kezdeti szakaszában, vagy amelyeket a jövőben ter­jeszthetnek elő, beleértve a kato­nai tevékenység fokozatos csök­kentését, különösen a két kato­nai szövetséget illetően, a légi­ós haditengerészeti erők önálló hadgyakorlatainak bejelentéseit, a bizalomerősítő intézkedések ki­­terjesztését az EBEÉ valamennyi résztvevő országa területére, va­lamint más bizalom- és bizton­­ságerősítő intézkedéseket. Egyide­jűleg vizsgálat tárgyai lehetné­nek a jellegüket tekintve új típusú, a bizalmat és az európai katonai­­stratégiai stabilitást erősítő in­tézkedések, amelyek közvetlen összefüggésben vannak a fegyve­res erők és a hagyományos fegy­verzet, valamint a katonai kiadá­sok csökkentésével, és amelyek megkönnyítenék megállapodá­sok elérését, s a lehető legala­csonyabb szintű katonai egyen­súly megteremtéséhez vezetné­nek. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért, hogy a sem­leges és az el nem kötelezett or­szágok aktívan részt vegyenek az európai biztonság katonai vo­natkozásainak megvitatásában, annak minden szakaszában, és úgy vélik, hogy ezek az országok — figyelembe véve az összeuró­pai folyamatban betöltött pozi­tív szerepüket — érzékelhetően hozzájárulhatnak az európai le­szerelés ügyéhez is. Új fejlemény volt a Varsói Szerződés és a NATO országai­nak a bécsi találkozón résztvevő képviselői közötti nem hivatalos konzultációk megkezdése Az ülé­sen képviselt , államok remélik, hogy ezek a konzultációk elősegí­tik az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csök­kentéséről szóló érdemi tárgyalá­sokra való áttéréssel kapcsolatos kérdések megoldását, azzal, hogy e tárgyalások mandátumáról a bécsi találkozó folyamán kell döntést hozni és ezt tükröztetni a záródokumentumban. A jogegyenlőség, a kiegyensú­lyozottság és kölcsönösség, az EBEÉ valamennyi résztvevő ál­lama biztonsági érdekeinek egyen­lő tiszteletben tartása alapján a Varsói Szerződés államai készek arra, hogy kölcsönösen elfogad­ható megközelítéseket találjanak a fegyveres erők és a hagyomá­nyos fegyverzet összeurópai csök­kentéséről folytatandó jövőbeni tárgyalásokhoz. A bécsi találkozó jelentős, konkrét eredményekkel való be­fejezése kedvezőbb körülménye­ket teremtene az előrehaladáshoz azokon a tárgyalásokon, amelye­ken a nukleáris fegyverzetek kor­látozásának és csökkentésének, az űrfegyverkezés megakadályo­zásának kérdéseit vitatják meg, előmozdítaná az európai atom- és vegyifegyvermentes övezetek lét­rehozását célzó kezdeményezések megvalósítását. II. A miniszterek megállapítot­ták, hogy az európai biztonság fontos összetevője az EBEÉ részt­vevő államai közötti gazdasági kapcsolatok és együttműködés egész rendszerének fejlesztése. Az ilyen kapcsolatok az európai eny­hülés, biztonság és béke anyagi alapját jelentik. Az összeurópai folyamat to­vábbi fejlesztését és elmélyíté­sét szolgálják a szocialista álla­mok kezdeményezései egy prá­gai helyszínű gazdasági fórum, egy bukaresti helyszínű műszaki­tudományos együttműködési kon­ferencia és egy ökológiai fórum összehívására. Ebbe az irányba mutatnak más javaslataik is, amelyeket a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dés, a termelési kooperáció és a technológia átadása lehetősé­geinek szélesítésével és új for­mákkal való gazdagításával kap­csolatos kérdésekről, valamint az EBEÉ résztvevő államai kö­zötti gazdasági-kereskedelmi csere útjában álló akadályok felszámolásáról tettek. A Varsói Szerződés országai figyelembe veszik az EBEÉ sok más résztvevő állama által be­terjesztett, a „második kosár minden részterületét érintő ja­vaslatokat, és készek azokat fi­gyelmesen megvizsgálni­ annak érdekében, hogy kölcsönösen el­fogadható megoldásokat talál­janak. Hl. A Varsói Szerződés tag­államai a humanitárius téren való együttműködést az össz­európai folyamat, az átfogó nem­zetközi béke és biztonsági rend­szer megteremtése fontos ele­mének ítélik. Síkraszállnak az e téren folytatandó széles körű együttműködésért. Meggyőződé­sük szerint mindent meg kell tenni azért, hogy biztosítva le­gyen az emberek joga a békés és szabad élethez, a politikai, polgári, gazdasági, szociális és kulturális jogok teljes körű ér­vényesülése a maguk összessé­gében és összefüggésében, az államok szuverenitásának tisz­teletben tartása mellett. A béke, a bizalom légkörének kialakítása, a népek közötti köl­csönös tisztelet és barátság ér­dekei megkövetelik az antikom­­munizmus szításának, a fajgyű­lölő, soviniszta és nacionalista tézisek hirdetésének beszünteté­sét. A humanitárius együttműkö­déssel foglalkozó moszkvai kon­ferencia összehívásáról szóló ja­vaslat azt a célt szolgálja, hogy az EBEÉ valamennyi részt vevő országában, a helsinki záróok­mánynak megfelelően, előrehala­dás történjék a humanitárius kér­dések teljes körében. E konfe­rencia lehetővé tenné a részt ve­vő államok között e területen folytatott együttműködés összes kérdésének áttekintését. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják az EBEÉ valamennyi résztvevő or­szágát, hogy foglaljanak el ked­vező álláspontot a humanitárius konferencia összehívására vonat­kozóan. Síkraszállnak azért, hogy e fórumon átfogó, gyakorlati ered­ményekre irányuló vita folyjék. Az összeurópai folyamatnak az emberek közötti kontaktusok, az formáció, a kultúra és az oktatás területén való további fejlesztésé­re, valamint elmélyítésére irányul­nak a szocialista és más országok közös javaslatai is, többek között az a javaslat, hogy hívjanak ösz­­sze szimpóziumot Krakkóban a kulturális örökségről. Magyaror­szág kezdeményezése a kevésbé elterjedt nyelvek irodalma fordí­tásának, kiadásának és terjesz­tésének elősegítéséről, valamint Románia javaslatai konferenciák összehívásáról az oktatásról és szakemberképzésről, a bűnözés­ről, az alkoholizmusról és a ká­bítószer-fogyasztásról. Ugyaneb­ből a célból terjesztettek be a szocialista országok számos ja­vaslatot, amelyek más aktuális kérdések — ilyenek például a munkanélküliség, az írástudatlan­ság, az ifjúság helyzete, a nők egyenjogúsága, a tömegtájékoz­tatási eszközök területén való együttműködés — megoldását cé­lozzák. Az ülésen­­képviselt államok tö­rekedni fognak arra, hogy­­köl­csönösen elfogadható megállapo­dásokat érjenek el az EBEÉ töb­bi résztvevő országaival a huma­nitárius területre vonatkozó kér­désekben. ★ A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordulnak az EBEÉ valamennyi résztvevő államához, tegyenek erőfeszítéseket azért, hogy a bécsi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott határozatok elfogadásával fejezze be munká­ját. Határozott szándékuk mindent megtenni, hogy a bécsi találkozó konstruktív, tárgyszerű légkörben folyjék, határozatai tükrözzék a nemzetközi kérdésekben jelentke­ző új gondolkodásmódot, és hoz­zájáruljanak a béke és biztonság megszilárdításához, az együttmű­ködés fejlesztéséhez az európai földrészen és az egész világon. NYILATKOZAT Az össz-európai folyamat fejlesztéséért és a bécsi találkozó sikeres befejezéséért Vendégünk: Georgi Atanaszov­­ Georgi Atanaszov 1933-ban szü­letett a Plovdiv megyei Pravosz­­laven faluban. Középiskolai tanul­mányait a parvomaji gimnázium­ban végezte, majd a szófiai Kli­ment Ohridszki Egyetem hallga­tójaként történelem szakon diplo­mázott. Tanulmányai idején tevékenyen bekapcsolódott az ifjúsági moz­galomba. 1947-ben a Dolgozó If­júsági Szövetségének sorába lé­pett, majd az egyetemen a Di­­mitrovi Kommunista Ifjúsági Szö­vetség felsőoktatási bizottságának titkárává választották. Munkáját később a Dimitrovi Komszomol Központi Bizottságának appará­tusában folytatta. 1960-ban a szó­fiai városi bizottság titkárává, majd első titkárává választották, 1962 és 1968 között pedig az if­­júsá­gi szervezet központi bizott­ságának titkári, majd első titkári tisztét töltötte be. Georgi Atana­szov 1956-tól tagja a Bolgár Kom­munista Pártnak. Az ifjúsági szrvezetben végzett munkáját követően Georgi Ata­naszov fontos párt- és állami tisztséget töltött be. 1968-tól 1977-ig a BKP Központi Bizott­ságának különböző osztályait ve­zette, majd a KB titkárává vá­lasztották. 1980 októberétől az Állami Tervbizottság első elnök­­helyetesi, majd 1981 és 1984 kö­zött a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnökhelyettesi és az Állami Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöki posztját töltötte be. Georgi Atanaszovot 1981-ben, a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusán újra a Központi Bizottság titkárává választották, s megbízták a KB szervezési osz­tályának irányításával. 1984-ben a Politikai Bizottság póttagjává, 1986-ban pedig a PB tagjává vá­lasztották. Georgi Atanaszovot 1986 márciusában nevezték ki a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökévé. (MTI) 71 Magyar—bolgár kapcsolatok Azonos célok, közös érdekek TESTVÉRI szocialista ország miniszterelnöke látogat ma hozzánk, annak a népnek a képviselője, amelynek őseivel a honfoglalás előtt évszáza­dokig éltek együtt­eseink, de a történelem folyamán ezt kö­vetően is nem egyszer közösek voltak határaink és ellensé­geink. Ma mintegy háromszáz kilométer választja el orszá­gainkat. Sok ez, vagy kevés? Budapestről alig két órát vesz igénybe, hogy mindjárt a tengerparti üdülőhely főváro­sába, Várnába repüljön az em­ber, a távolság kicsiny, még ha a hozzánk látogatóknak nem­egyszer hosszabb időt kell is várniuk az utazásra. Az egyé­ni turizmusnál azonban az ál­lamaink közötti hivatalos kap­csolatok alakulását jobban szemléltetik a magas szintű lá­togatások. Kádár János vezeté­sével legutóbb 1979-ben járt magyar párt- és kormánykül­döttség Bulgáriában, partnere, Todor Zsivkov pedig 1983-ban viszonozta a látogatást. Sokré­tű államközi kapcsolatainknak megfelelően még gyakoribbak a kormányfői vizitek, illetve a szakminiszterek személyes kon­zultációi. Lázár György három évvel ezelőtt járt Szófiában, míg Maróthy László és Andrej Lukanov miniszterelnök-he­lyettesek, a bolgár—magyar gazdasági műszaki-tudományos együttműködési bizottság társ­elnökei 1985 novemberében tár­gyalták meg a kapcsolatok fej­lesztésének kérdéseit. A tör­vényhozó testületek egymás iránti érdeklődésének jó példá­ja volt Sarlós Istvánnak, a Parlament elnökének februári szófiai látogatása. A korántsem teljes lista jel­zi, hogy intenzív kapcsolataink nem a múltból, hanem a jelen realitásaiból táplálkoznak: mindkét ország a Varsói Szer­ződés aláírója, s a KGST tag­állama. Kommunista pártjaink eszmerendszere közös, s a Szov­jetunióval való barátság nem­zetközi téren is meghatározza összehangolt külpolitikánkat. Gazdasági együttműködésünk­ben alapvető, hogy azonos in­tegrációs szervezethez tarto­zunk, melynek célja a kompa­ratív előnyökön alapuló terme­lésszakosodás, illetve a műsza­ki fejlesztés együttes erővel történő gyorsítása. Árucsere-forgal­munknak az 1986—90-es évekre tervezett értéke (2,3 milliárd rubel) a megelőző öt­éves periódushoz képest 26 szá­zalékos fejlődést jelent. Tartal­ma — az eddigi tapasztalatok, illetve az egyeztetett népgaz­dasági tervek szerint — első­sorban gépek és ipari termé­kek. Bulgáriából atomerőmű­­vi berendezések, targoncák, kompresszorok, elektronikai al­katrészek, építő- és szerszám­gépek érkeznek, míg hazánk fényforrásokat, garázsberen­dezéseket, autóbuszokat, alumí­nium-lemezeket, gyógyszereket, vegyipari termékeket és gépe­ket, elektronikai és könnyűipa­ri cikkeket szállít ellentétel­ként. A bővülő kétoldalú kereske­delem ellenére mindkét rész­ről hangsúlyozzák, hogy gazda­sági kapcsolataink fejlesztésé­ben jelentős tartalékok rejle­nek, s ezek feltárása közös ér­dek. Ilyen célból járt a kö­zelmúltban magyar szakember­küldöttség Szófiában, s várha­tóan Georgi Atanaszov ma kez­dődő tárgyalásai is hozzájárul­nak a közös érdekek érvénye­sítéséhez. Elsősorban a kétol­dalú, tartós termelési kapcso­latok, a kooperáció, a közös vállalati forma és a harmadik piaci együttes fellépés fejlesz­téséről lehet szó a gépgyártás­ban, a vegyiparban, a számí­tástechnikában, a biotechniká­ban és a mezőgazdaságban. A felsorolt ágazatok jelzik, hogy az integráció kiterjesztésének főbb területeit az úgynevezett húzó ágazatoknak, illetve a leg­korszerűbb technológiákat hasznosító eljárásoknak kell képezniük, s ami ezzel együtt jár, a termelési együttműkö­déshez kapcsolódnia kell a mű­szaki kutatómunkának. Ez utóbbira országaink között szá­mos együttműködési megálla­podás van érvényben, de érde­keltek vagyunk ezek kibővíté­sében is. Az a távolság, amely térben néhány száz kilométerrel elvá­laszt bennünket, rögvest össze­zsugorodik, ha országaink cél­jait és megoldásra váró felada­tait vesszük sorra. A szocializ­mus építése során sok hasonló problémát kellett megolda­nunk, gyakran az elkövetett hibák, torzulások, sőt azok okai is azonos típusúak voltak, s ki­javításukra is hasonló recept szerint indult meg a munka jó harminc évvel ezelőtt. Az egy­más tapasztalatai iránti érdek­lődés azóta sem lanyhult, s en­nek sajátságos területe a gaz­dasági szabályozó és érdekelt­ségi rendszer fejlesztésének nyomon kísérése. Bulgáriában is a társadalmi élet mind szé­lesebb területeit fogja át az 1979-től fogva többször megre­formált gazdasági mechaniz­mus, illetve az ehhez igazodó változások az intézményrend­szerben. Szellemi termékeink, kultu­rális értékeink cseréjét állam­közi szerződések biztosítják. Az 1986—90-es évekre aláírt mun­katerv a közös rendezvények mennyiségi növelése helyett az együttműködés tartalmi jegyei­re helyezte a hangsúlyt. Jelen­leg tizenöt-tizenöt felsőfokú tanintézet tart fenn közvetlen kontaktusokat, hazánkban 130 bolgár diák tanul, míg az otta­ni egyetemeket 28 magyar lá­togatja. A sumeni pedagógiai főiskolán szervezett magyar­­nyelv-oktatás folyik, s irodal­munkat Kossuth egykori lak­helyén minden évben szavaló­versenyek megrendezésével terjesztik. Budapesten a Bol­gár Kulturális Központban rendezett kerekasztal-beszél­­getések teremtenek magas színvonalú fórumot a bolgár történelem érdekesebb fejeze­teinek megismeréséhez. Éven­te 5—6 bolgár könyvet fordí­tunk le magyarra, kicserélt filmjeink száma ennek többszö­röse. Egymás életének megis­merését szolgálják a hivatalos keretbe foglalt, ámde szemé­lyes barátságok kialakulását célzó testvérmegyei és­­városi kapcsolatok is. GEORGI ATANASZOV mi­niszterelnök mostani látogatá­sa tehát egy hagyományosan jó viszony újabb, és a koráb­biakhoz híven az előrelépést célzó eseménye országaink kapcsolati rendszerébe illő po­litikánknak. Nonn V. György NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap A The New York Times értesülése szerint Casey dolgozta ki a nicaraguai kontrák titkos felfegyverezésének terveit (MTI) A The New York Times szerint minden bizonnyal Wil­liam Casey, a Központi Hír­szerző Hivatal, a CIA volt igaz­gatója dolgozta ki a nicaraguai ellenforradalmárok titkos fel­fegyverzésének terveit, amelye­ket azután Oliver North alez­redes hajtott végre. A lap fel­tűnést keltő jelentésében kong­resszusi forrásokra hivatkozik: két olyan szenátorra és egy kép­viselőre, akik tagjai a kongresz­­szus különleges vizsgáló bizott­ságának. A két bizottság a CIA több képviselőjét maga elé idéz­te, hogy tisztázza az összefüggé­seket. A lap szerint North semmi­képpen sem járhatott el teljes­séggel önállóan és korábban jelezte, hogy „magasabb helyről származó utasítások” birtoká­ban volt. Ezek a törvényhozók szerint valószínűleg Caseytől származtak. A két kongresszusi bizottság egyébként május ötödikén kezdi meg együttes ülésén a nyilvá­nos meghallgatásokat és 25­50 tanút akar megidézni. Többek­nek tanúvallomásuk fejében máris megadták a részleges büntethetetlenséget. Az angol alsóház szerda haj­nalig tartó ülésén azzal vá­dolták Margaret Thatcher mi­niszterelnököt, hogy 1986 folya­mán két alkalommal fogadta Downing Street-i hivatalában az Irán-botrány középpontjában álló North alezredest és áldását adta a nicaraguai kontráknak szánt brit fegyverek szállításra. VILÁGHÍRADÓ Andreotti visszaadta kormányalakítási megbízatását (MTI) Giulio Andreotti tegnap este visszaadta kormányalakítási megbízatását Francesco Cossiga olasz köztársasági elnöknek. A kereszténydemokrata politi­kus, akit az államfő március 9-én bízott meg egy új kormánykoa­líció megalakításával azután ke­reste fel Cossigát, hogy az ér­dekelt pártokkal több héten át „többfordulós", sikertelen tárgya­lássorozatot folytatott. Konferenciát szervez az ENSZ az Indiai-óceán térségéről (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés a hét elején felhatalmazta a vi­­lágszervezetnek az Indiai-óceán kérdésével foglalkozó különleges bizottságát, hogy kezdje meg a térséggel foglalkozó nemzetközi re­fferencia gyakorlati előkészí­tését. A Srí Lanka-i Colombóban megtartandó tanácskozás célja, hogy életbe léptessék az Indiai­­óceán békeövezetté nyilvánításá­ról szóló ENSZ-deklarációt.

Next