Magyar Hírlap, 1987. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-01 / 102. szám
1987. május 1., péntek (Folytatás az 1. oldalról) Keim, köztársasági elnök úrral, Franz Vranitzky kancellár úrral, Leopold Gratz úrral, a nemzetgyűlés elnökével és másokkal, elsősorban a kétoldalú kérdéseket ölelték fel. (Itt kell megjegyezni, hogy az osztrák sajtó vezető helyen számol be a magyar külügyminiszter bécsi programjáról, kiemelve a szerdán aláírt határjelzési, illetve a nukleáris erőművekkel kapcsolatos információcseréről szóló megállapodások fontosságát, valamint azt, hogy rövidesen várható a magyar—osztrák beruházásvédelmi megállapodás megkötése is.) Dr. Várkonyi Péter leszögezte: a Magyar Népköztársaságnak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy minél előbb az eredetileg kitűzött jó eredménnyel záruljon a bécsi európai utóértekezlet. Ebből a célból igen nagyra tartja, hogy az ott előterjesztett 138 javaslatból négynek társszerzője Magyarország is. A javaslatok megfogalmazói között mindhárom országcsoportból való államok képviselői megtalálhatók. Már csak ezért is konszenzusra számíthatnak ezek az előterjesztések. Miután az egész osztrák közvéleményt, a sajtót, a rádiót és a tévét is napok óta a Waldheim köztársasági elnökkel kapcsolatos washingtoni állásfoglalás foglalkoztatja, megkérdezték a magyar külügyminisztert, várható-e az osztrák államfő magyarországi látogatása? — Immár hagyomány országaink között, hogy a politikai vezetők kölcsönösen látogatást tesznek egymás hazájában. Ez vonatkozik a köztársasági elnökre is. Mi nagy jelentőséget tulajdonítunk ezeknek a magas szintű politikai kapcsolatoknak. Természetesen napirenden van az osztrák szövetségi elnök látogatása, annál is inkább, mert 1979 óta érvényes meghívással rendelkezik a legfőbb államjogi méltóság betöltője. Előtte azonban még az idei második félévben, Vranitzky kancellár úr jön Magyarországra. Jövőre pedig az elnöki látogatás lesz időszerű. A két fél munkálkodik az időpont egyeztetésén. Kérdés hangzott el a magyarországi gazdasági reform megvalósításával kapcsolatosan, valamint arról is, hogy „nem egyirányú utca-e” olyan országgal megállapodást kötni nukleáris információk cseréjéről, amelynek, miként Ausztriának, nincs is atomerőműve? Várkonyi Péter hangoztatta, hogy a tapasztalatok jó egy éve azt mutatják, igen fontos ebben a témakörben a gyors és pontos tájékoztatás. Az egyik legnagyobb példányszámú osztrák napilap, a „Kurier" munkatársa — hivatkozással a bécsi utókonferencián a nemzeti kisebbségekről előterjesztett kanadai, jugoszláviai és magyar indítványra — a romániai magyar nemzetiséggel kapcsolatos magyar állásfoglalás iránt érdeklődött. Várkonyi Péter válasza: — A bécsi konferencián a magyar küldöttség minden kérdésben a hivatalos magyar álláspontot fejtette ki. A nemzetiségek vonatkozásában a magyar gyakorlatot is ismertette. Nem tért ki más országok gyakorlatára. A nemzetiségek kérdése élő probléma Európában. Álláspontunk: a határainkon kívül élő nemzetiségek legyenek jó állampolgárai annak az országnak, ahol élnek, ápolják saját anyanyelvüket, kultúrájukat, kapjanak is lehetőséget arra, és tartsák a kapcsolatot azzal az országgal, ahol az anyanyelvi többség él. Ez a mi politikánk. Tudjuk, hogy a nemzetiségi kérdés minden országnak kizárólagos belügye. Vannak persze nemzetközi kisugárzásai is, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ahol ilyen problémák adódnak, ott kétoldalú tárgyalásokon kell őket megoldani. Semmiképp sincs szükség arra, hogy ebbe mások is beleszóljanak, beleavatkozzanak. A történelem arra tanított bennünket, hogy ezt a kérdést magunknak kell megoldanunk. A Magyar Hírlap munkatársa azt kérdezte Várkonyi Pétertől, hogy szóba került-e Alois Mockkal folytatott tárgyalásain a magyar exportot hátrányosan megkülönböztető osztrák behozatali vámok ügye, a diszkrimináció felszámolása, hogy ezáltal a mostaninál korszerűbbé váljék a magyar kivitel Ausztriába? — Nem akarunk jobb kereskedelmi feltételeket másokénál — szögezte le Várkonyi Péter —, a másokéval egyenlőket viszont igen szeretnénk, ha megszüntetnék a számunkra rendkívül kedvezőtlen, mások számára azonban kedvező, vámrendelkezéseket. Ezt a kérdést részletesen meg kell tárgyalni, meg kell oldani. Mindkét részről megvan az erős politikai szándék, hogy tovább javítsuk a gazdasági kapcsolatok feltételeit. Ezt itt tapasztaltam. Ha a politikai szándék megvan, a részletkérdésekről majd a szakemberek, az illetékes miniszterek tárgyalni is fognak. Hangsúlyozom: igen bonyolult kérdésről van szó. Ráadásul a kérdést néha félreértik. Mi ugyanis nem előjogokat kérünk, bár a GATT-előírások alapján (miután Magyarország és Ausztria is tagja a vámuniónak) járna nekünk is a kedvezményes elbírálás. Sok szó esik a legnagyobb kedvezmény elvéről, ami a gyakorlatban nem más, mint a másokkal egyenlő elbírálás. Mint látható, a „legnagyobb kedvezmény elve” kifejezés lényegében elveszítette eredeti értelmét. Bécs, 1987. április 30. Kulcsár László I . : A magyar külügyminiszter bécsi sajtókonferenciája A Pravda cikke a bécsi utókonferenciáról A helsinki folyamat a világpolitika kedvező tényezőjévé vált (MTI) A bécsi utókonferencia eddigi menete is bizonyítja, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország által kezdeményezett helsinki folyamat az európai és a világpolitika elválaszthatatlan részévé és kedvező tényezőjévé vált — állapítja meg a Pravda tegnapi számában Jurij Kaslev, a tanácskozáson részt vevő szovjet küldöttség vezetője. A tavaly novemberben kezdődött találkozó eddigi fordulóit értékelve a szovjet diplomata rámutat: a fordulók eredményei tükrözik, hogy az európaak érdekeltek a helsinki folyamat továbbvitelében. A konferencia egyetlen felszólalója sem kérdőjelezte meg ennek jelentőségét, s még az Egyesült Államok sem lép fel nyíltan a helsinki záróokmány ellen, noha — enyhén szólva — nem tanúsít iránta lelkesedést. Érlelődnek a feltételek ahhoz, hogy az európai biztonság és együttműködés ügye új lendületet és dimenziókat kapjon. Kezdenek kialakulni a gazdasági, a humanitárius és az egyéb irányú együttműködés fejlesztésének szélesebb távlatai. A kérdés most az, hogy az európai államok képesek lesznek-e kihasználni a helsinki folyamat gazdagításának új lehetőségeit, vagy ezek megvalósítatlanul maradnak. Az utóbbi eshetőség sincs kizárva, amennyiben a nyugati partnerek nem változtatják meg eddigi politikai gondolkodásmódjukat — írja Jurij Kaslev. Az idők azonban mégis változnak, s Nyugat-Európában — bár csak lassan és bátortalanul — már érvényesülni kezd az új szemléletmód is. Európa és a világ ügyeire vonatkozóan. Bécsben mind a szocialista, mind a kapitalista országok egész sor fontos javaslatot tettek a gazdasági-kereskedelmi, műszaki-tudományos és környezetvédelmi együttműködés fejlesztésére. Ami az emberi jogokat és a humanitárius kapcsolatokat illeti, az ebben a tárgyban benyújtott nagyszámú javaslat — nem számítva egyes maximalista, megvalósíthatatlan NATO-indítványokat — alapul szolgálhat általánosan elfogadható megállapodásokhoz — írja Kasler. Erősen vitatható állásfoglalások a nyugat-berlini jubileumi ünnepségen Kiküldött tudósítónk telefonjelentése: AZ NSZK államfőjének tiszteletére eljátszott nyugatnémet himnusszal kezdődött a város 750. születésnapjának megünneplése Nyugat-Berlinben. A charlottenburgi nemzetközi konferenciaközpont épületében négy és félezer vendég foglalt helyet. Két órán át folytatódtak az ünnepi beszédek, köztük érett és kevésbé megfontolt, egyes esetekben a valóságtól alaposan elrugaszkodott emlékező szavak. Ez utóbbiak homlokegyenest ellentmondtak a város helyzetét szabályozó 1971-es négyoldalú egyezménynek. A dokumentumot aláíró négy szövetséges hatalom közül a rendezvényről távolmaradt a Szovjetunió képviselője. Eberhard Diepgen kormányzó polgármester bevezető üdvözlő mondatait — mintha a Spree partján nem két város létezne , valamennyi ,,berlinihez” intézte. A nemzetközi megállapodást figyelmen kívül hagyva, hangsúlyozta, hogy Nyugat- Berlin ,,az NSZK-hoz tartozik". Élesen támadta az NDK-t a két várost elválasztó határ miatt. A berlini falu mondotta „történelmileg nem lehet tartós’. A „közös jövő reményében" odáig is elment, hogy „Berlint a német nemzet fővárosának” nevezze. Mint mondta: közös a történelmünk, közös lesz a jövőnk is. Mintha csak Diepgen meghökkentő beszédét akarta volna ellensúlyozni, Willy Brandt a város egykori polgármestere, tiszteletbeli polgára, felszólalását azzal kezdte, hogy emlékeztetett az 1937-es 700 éves évforduló „bombasztikus, torz megünneplésére", a nemzeti szocialisták felelősségére. Nagy szavak helyett kis lépésekre van szükség — mondotta a status quo-val számolva arra kell törekedni, hogy a két város együttélése minél zavartalanabb legyen.Kifejtette, hogy a Spree túlpartján, az NDK fővárosában is sokat tettek a város építéséért, szépítéséért. Ugyanakkor Brandt nem tagadta meg évtizedes álláspontját: a német kérdés, a város helyzetének rendezése csak európai összefüggésben képzelhető el — emelte ki. Kohl kancellár a város kultúrtörténeti szerepét, szellemi kisugárzását méltatta. Talán a kormányzó polgármesternél valamivel mérsékeltebb hangon fogalmazott, de úgy tűnt a valóságról ő sem akar tudomást venni. „NDK-beli honfitársaihoz’ szólt, az emberi jogok megsértését, erőszakot emlegetett. Nyugat-Berlin fejlődése továbbra is a bonni kormányzat politikájának súlypontja marad mondotta. Az erősen vitatható állásfoglalásokat, a Nyugat-Berlini évfordulós ünnepség nyitányát az erre az alkalomra készült kantáta zárta. Nyugat-Berlin, 1987. április 30. Karcagi Katalin Június 11. Választások Nagy-Britanniában? (MTI) Mértékadó források szerint Margaret Thatcher brit kormányfő feltételesen úgy döntött, hogy június 11-re írja ki az általános választásokat. A brit lapok tegnap egybehangzóan jelentették, hogy a kormányfő a legutóbbi kabinetülésen közölte ezt a szándékát kollégáival, és egyetlen miniszterének sem volt ellenvetése. Végső döntését a konzervatív kormányfő függőben hagyja május 10-ig, amikor már kezében lesznek a május 7-én lezajló helyhatósági választások eredményének számítógépes elemzései. NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Megalakult az új finn kormány (Folytatás az 1. oldalról) Tokrata, hét koalíciós párti, két svéd néppárti és egy falusi párti politikus foglal helyet. Az új kormányfő Harri Heikert, a Finn Bank igazgatója a Koalíciós Párt egykori elnöke lett. Miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke, az előző kormány miniszterelnöke lett. Az új kormányfő MTI Külföldi Képszerkesztőség Strougal kínai tárgyalásairól Tovább bővíthető az együttműködés (MTI) A csehszlovák-kínai politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztésének további jelentős lépéseként értékelte szerdán véget ért kínai látogatását Lubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök. A Rudé Právo tegnapi számában közzétett interjúban a kormányfő kínai tárgyalásairól szólva hangsúlyozta: partnereivel megállapították, hogy az intenzívebb együttműködésnek semmiféle akadálya nincs. (AP) A NATO magas rangú katonai tisztségviselői — Richard Perle amerikai hadügyi államtitkár elnökletével — a legutóbbi szovjet fegyverzetcsökkentési javaslatokról tanácskoztak szerdán a szövetség brüsszeli központjában. A genfi szovjet—amerikai fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon képviselt szovjet álláspontról tájékoztatta szerdán a holland parlament külügyi állandó bizottságát Nyikolaj Rogyionov szovjet diplomata, Eduard Sevardnadze külügyminiszter különmegbízottja. (MTI) Jean-Bernard Raimond francia külügyminiszter Washingtonba repült, hogy kifejtse a francia kormány álláspontját a szovjet és az amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakéták kölcsönös európai kivonásáról. Chirac miniszterelnök néhány nap múlva Strasbourgban beszél ugyanerről a kérdésről Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral. \ •it / / 'i-Ts V Európai közepes hatótávolságú atomfegyverek! Konzultációk a szovjet javaslatokról Nakaszone Washingtonban tárgyal (MTI) Az Egyesült Államok megbízható barátjának nevezte Reagan amerikai elnök tegnap Nakaszone japán miniszterelnököt, kijelentve, hogy a két ország között „ritkaságszámba menő jó viszony” áll fenn. Bár megállapította, hogy „még a legjobb barátok között is lehetnek nézeteltérések". Nakaszone tegnap kezdte meg washingtoni tárgyalásait, elsőnek Reagan elnökkel. Bár a tárgyalások középpontjában a két ország közötti ,kereskedelmi háború" áll, Reagan üdvözlő beszédében igyekezett elsősorban a kapcsolatok pozitív oldalára helyezni a hangsúlyt. „A kereskedelem rendszere ma módosításokra szorul, de a válasz erre nem a korlátozás, hanem a lehetőségek növelése" — mondotta az amerikai elnök. A japán kormányfő válaszában kijelentette: a tárgyalásokon ismerteti majd, milyen intézkedéseket kíván kormánya tenni a kereskedelmi problémák megoldására. Ceraszimov a genfi tárgyalásokról A szovjet előterjesztés következetesebb, átfogóbb az amerikai elgondolásnál (MTI) Az európai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötendő egyezmény szovjet tervezete — amelyet hétfőn terjesztettek elő agenfi tárgyalásokon — figyelembe vette az előzőleg kidolgozott amerikai elgondolást, de annál lényegesen következetesebb és átfogóbb — hangoztatta Gennagyij Ceraszimov, a szovjet külügyminisztérium információs főosztályának vezetője tegnap Moszkvában tartott sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, a szovjet tervezet megfelel az ismert reykjaviki formulának, amelyet Schultz amerikai külügyminiszter közelmúltbeli moszkvai tárgyalásain is megerősítettek. Eszerint az eurorakéták teljes, az úgynevezett nulla változat szerinti megsemmisítését irányozzák elő, továbbá azt, hogy ugyanilyen típusú rakéták 100—100 robbanótöltete megmaradhat a Szovjetunió ázsiai részén és az Egyesült Államok területén. A Szovjetunió azt javasolja, hogy az európai rakétákat a két fél szakaszonként, de teljes egyidejűséggel számolja fel, s tervezete tiltja az ilyen kategóriába tartozó új rakéták kifejlesztését. Ezzel szemben az amerikai terv nem biztosítja a két fél lépéseinek egyidejűségét, megengedné az eddigi középhatótávolságú rakéták (nevezetesen az amerikai Pershing—2-k) rövidebb távúra való átszerelését, a szárazföldi rakéták tengeri telepítésűre való átalakítását és a felszámolandó rakéták újabb változatainak létrehozását. Mindez egyoldalú előnyökhöz juttatná az Egyesült Államokat, ellentmondana az egyezmény céljának, ezért teljes mértékben elfogadhatatlan. A szóvivő kifejtette: a szovjet tervezet szigorú és következetes megoldást tartalmaz az ellenőrzésre vonatkozóan: az egyezmény végrehajtását ellenőrizni kell a helyszínen mindenütt, ahova rakétákat telepítettek, ahol ezeket leszerelik, megsemmisítik; előállítási helyeiken, a raktárakban, a kísérleti terepeken, a katonai támaszpontokon, beleértve a harmadik országokban lévőket is. Geraszimov bejelentette, hogy Jacques Chirac francia miniszterelnök május közepén néhány napos hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A közeli napokban ugyancsak Moszkvába várják Bernardo Sepulveda mexikói külügyminisztert. Befejezte moszkvai tárgyalásait az Arab Liga jószolgálati küldöttsége, amely az iraki iráni háború megszüntetéséért munkálkodik. Ezzel kapcsolatban a külügyi szóvivő hangoztatta: a Szovjetunió tevékenyen részt kíván venni az ezirányú nemzetközi erőfeszítésekben. * Gennagyij Geraszimovot megkérdezték arról, hogy várhatóan mi lesz a sorsa az Egyesült Államokból a napokban a Szovjetunióba vitt, szovjet bíróság által távollétében már korábban halálra ítélt Kari Linnasz észt nemzetiségű háborús bűnösnek. A szóvivő utalt arra, hogy az ilyen ügyeket a szovjet törvényeknek megfelelően intézik. Elmondta: a szintén az Egyesült Államokból tavaly visszaszállított ukrán háborús bűnöst, Fedor Fedorenkót a szimferopoli bíróság tömeggyilkosságban való részvétel vádjával golyó általi halálra ítélte. A jövő héten kezdődnek a tanúkihallgatások Hivatalos vádemelés (MTI) Megtörtént az első hivatalos vádemelés az Irán-kontra botrány ügyében, s ez mindjárt szenzációs fordulatot hozott. Carl „Spitz" Channel, aki konzervatív mozgalmak, így a nicaraguai ellenforradalmárok javára gyűjtött hatalmas pénzösszegeket, a bíróság előtt Oliver North alezredest, a Nemzetbiztonsági Tanács volt munkatársát nevezte meg bűntársaként. Channel ellen egyelő az Irangate-ügyben re amiatt emeltek vádat, hogy a kontrák javára összegyűjtött pénzösszegekről az adományozók előtt azt állította: az összeget „jótékony célú adományként" le lehet számítani az adóalapból, s ezzel súlyosan megkárosította az adóhatóságokat. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az összegeket az akkor érvényes rendelkezések ellenére az ellenforradalmárok felfegyverzésére fordították. VILÁGHÍRADÓ Vranitzky nem mondja le washingtoni látogatását (MTI) Az amerikai kormány Kurt Waldheim államfő elleni intézkedése dacára sem mondja le egyesült államokbeli látogatását — jelentette be tegnap a sajtó előtt Franz Vranitzky osztrák kancellár. Alois Mock külügyminiszter felkérte a bécsi amerikai nagykövetet: igényelje kormányánál a bizonyítékok előterjesztését, amelyek alapján az intézkedést hozták, hogy az államfőt megvédhessék az igazságtalan vádaktól, mondotta a kancellár. Nyers formában egyébként készen áll már a Waldheim felkérésére öszszeállított dokumentáció világháborús szerepéről, s azt nyilvánosságra fogják hozni. Genfben véget ért a leszerelési értekezlet tavaszi ülésszaka (TASZSZ, AP) Tegnap befejeződött a genfi leszerelési értekezlet tavaszi ülésszaka. A résztvevő 40 ország küldöttsége június 9-én gyűlik majd újra össze, hogy folytassa tárgyalásait, és hogy a nyári ülésszak végén jelentést készítsen az ENSZ-közgyűlés számára. A tavaszi ülésszakon nem sikerült áttörést elérni a két legfontosabb kérdésben, a vegyi fegyverek és a nukleáris fegyverkísérletek betiltásában, amerikai és más nyugati küldöttségek szerint azonban az utóbbi három hónapban bizonyos előrelépést lehet elkönyvelni a vegyi fegyverekkel kapcsolatos tárgyalásokon. Husszein király és Peresz külön megállapodása? (MTI, AFP) Az izraeli rádió tegnapi közlése szerint Husszein jordániai király és Simon Peresz izraeli külügyminiszter áprilisi londoni találkozóján megállapodott egy munkaokmányban, amely előirányozza a közel-keleti nemzetközi békekonferencia öszszehívásának módozatait. A hírt Jordániában cáfolták. A rádió szerint az okmány azt tartalmazza, hogy az esetleges konferencián a jordániai uralkodó küldöttségében nem venne részt a PFSZ képviselője. Odaítélték a Lenin-békedíjakat (TASZSZ) Odaítélték az 1985— 86-os Lenin-békedíjakat azoknak az ismert személyiségeknek, akik a legtöbbet tették a béke megőrzéséért. A kitüntetettek: Julius Nyerere tanzániai politikus és államférfi, Herbert Mies nyugatnémet politikus, Petar Tancsev bolgár politikus és államférfi, Dorothy Hodgkin brit tudós és közéleti személyiség és Miguel d’Escoto Brockman nicaraguai politikus, II. János Pál az NSZK-ban (MTI) Tegnap délután négynapos látogatásra az NSZK-ba érkezett II. János Pál pápa. II. János Pál találkozik Richard von Weizsäcker szövetségi elnökkel, Helmut Kohl kancellárral. Atomrobbantás Nevadában (TASZSZ) Tegnap reggel az Egyesült Államok nevadai kísérleti telepén újabb atomrobbantást hajtottak végre.