Magyar Hírlap, 1987. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-02 / 258. szám

­ Újságírók „helsinki" ajánlásai Bécsben (MTI) Közös ajánlásokat fo­gadtak el a nemzetközi informá­cióáramlás feltételeinek javításá­ról a Bécsben tartott háromnapos nemzetközi újságíró-tanácskozá­­­n, amely tegnap fejezte be mun­káját. A találkozót az európai biztonsági és együttműködési utó­­konferenciához kapcsolódva, a­z osztrák újságíró-szervezet ren­dezte, a prágai székhelyű Nem­­zetközi Újságíró Szervezettel (NUSZ) és a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Újságíró Szövetség­­gel (IFJ) együttműködve. A bé­csi megbeszélésen a helsinki zá­róokmány több mint 20 európai aláíró országából a szakmai szer­­vezetek csaknem 40 képviselője vett részt, ott voltak továbbá a M­SZ és az IFJ vezetői is A Magyar Újságírók Országos Szö­­vetségét Vajda Péter főtitkárhe­lyettes képviselte. NEMZETKÖZI POLITIKA Rím Hírlap 1987. november 2., hétfő Borisz Jelcin felmentését kérte Nemzetközi sajtóértekezlet Moszkvában a társadalom demokratizálásáról Moszkvai tudósítónk telex­jelentése. A demokrácia fejlesztése volt a témája annak a szombat esti sajtóértekezletnek, amelyen Anatolij Lukjanov, a Központi Bizottság titkára, Alekszandr Vlaszov, a Szovjetunió belügy­minisztere és más közéleti sze­mélyiségek válaszoltak a tudó­sítók kérdéseire. Anatolij Luk­janov Leninre hivatkozva meg­állapította: a demokrácia és a gazdaság egymást kiegészítve fejlődik, összefügg. A Szovjet­unió történelme során előfor­dult, hogy megsértették a szo­cialista törvényeket, eltávolod­tak a lenini normáiktól, egyes időszakokban a voluntarizmus hódított, ám a fejlődés általá­nos tendenciáját semmi sem be­folyásolhatta. A Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: a peresztrojka irányvonalának „több szocia­lizmust” jelszava a demokrácia kiszélesítését is jelenti. Növelni igyekeznek a tanácsok szerepét, illetve a választásokon a több­­jelöltes rendszert szeretnék meghonosítani. (A legutóbbi ta­nácsi választásokon 2,3 millió képviselői helyre négymillió je­löltet állítottak.) Egyúttal hoz­zátette: nem támogatják egyes személyek önjelöltetését, vi­szont amennyiben a kollektíva jelölt, saját választási progra­mot kidolgozva állhat a jelölt a szavazók elé. Folyamatban van a büntető törvénykönyv módosítása: csökkenteni fogják a szabadság­­vesztések arányát; azokkal szemben, akik első ízben kö­vetnek el bűncselekményt, el­sősorban nevelési módszerek­kel, illetve pénzbüntetéssel él­nek. (Természetesen enyhébb esetekről van szó.) Szigorúbbak lesznek viszont a súlyosabb bűncselekmények elkövetőivel, illetve a magas rangú személyi­ségekkel szemben. A törvény a jövőben lehetővé teszi, hogy az ügyvédek már a vizsgálatok kezdeti szakaszától teljes jogú résztvevői legyenek az ügynek. Igyekeznek viszont korlátozni a helyi és egyéb szer­vek beleszólását az ügyészség munkájába. Az igazságügy re­formjának kidolgozása során fölmerült a halálbüntetés esetle­ges eltörlésének javaslata. Alek­­szandr Szuharjev, az Orosz Fö­deráció igazságügy-minisztere elmondta: a közvélemény több­ségének az a véleménye, hogy nőkkel, idősebb emberekkel, il­letve gazdasági bűncselekmé­nyek elkövetőivel szemben ne alkalmazzanak halálbüntetést. Szóba került a sajtóértekez­leten a kivándorlók problémája. Vlaszov belügyminiszter el­mondta: az év első kilenc hó­napjában 5617 személy hagy­hatta el a Szovjetuniót áttele­pülési célból. Ez a szám a ta­valyinak 3,6-szorosa. Vlaszov szólt a rendőri szer­vek megtisztításáról. Néhány régebbi ügyet még vizsgálnak. Az elmúlt évben 1600 rendőrsé­gi vezetőt vontak felelősségre fegyelmileg vagy büntetőjogi­lag. Anatolij Lukjanov, az SZKP KB titkára a sajtóértekezleten közölte: Borisz Jelcin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára kérte, hogy mentsék fel munkája alól. Lukjanov elmondta, hogy az SZKP KB október 22-i plénu­mán, amely Mihail Gorbacsov ma elmondásra kerülő ünnepi beszédének téziseit vitatta meg, Borisz Jelcin is felszólalt. Hoz­zászólásában a vezető szervek munkastílusáról és a peresztroj­ka megvalósulásának meneté­ről beszélt. A hozzászólásban Tudósítónktól. Tegnap a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban a szov­jet Politizdat és az amerikai Hart and Draw kiadó gondozá­sában megjelent Mihail Gorba­csov „Peresztrojka és új gon­dolkodás” című könyve. Az SZKP főtitkára nyári szabadsá­ga idején írta az új szovjet po­litikai irányvonalat elemző, sze­mélyes hangvételű, publiciszti­kai stílusú könyvét, mellyel — a bevezető szerint — „a Szov­jetunió, az USA és minden or­szág népeihez” — kíván for­dulni. Idézetek a 270 oldalas mű címszavaiból: „Több szocializ­mus, több demokrácia", „For­radalom felülről?" „A párt és a peresztrojka”, „Nincsenek kész receptjeink”, „A peresz­trojka és az értelmiség”, „A központi irányítás új értelme­zése", „A reális szocializmus­ról”, „Mit várunk az Amerikai Egyesült Államoktól?”, „Cser­nobil tanulságai”, „Reykjavik után”. Tegnap délelőtt a külügymi­nisztérium sajtóközpontjában Mihail Nyenasev, az Állami Könyvkiadási Bizottság elnöke és Grigorij Baklanov, a Znam­egy sor olyan értékelés hang­zott el — mondotta Lukjanov —, amivel a központi bizottság tagjai nem értettek egyet, s „politikailag hibásnak” minősí­tették. Borisz Jelcin ezt köve­tően felmentését kérte. Kérel­mét az SZKP Politikai Bizott­sága és a moszkvai városi párt­­bizottság megvizsgálja — mondta Lukjanov, hozzáfűzve: Mihail Gorbacsov ünnepi be­szédének téziseit a plénum mind a huszonhét hozzászólója támo­gatásáról biztosította. Ez azt je­lenti, hogy a november 2-i ün­nepi gyűlésen olyan beszéd hangzik el, amelyet a központi bizottság teljes egészében egy­hangúlag jóváhagyott. Lukjanov hozzáfűzte, hogy személy szerint ő maga sem ér­tett egyet Borisz Jelcin vélemé­nyével, s maga a moszkvai első titkár is elismerte, hogy hibá­san vetett fel néhány kérdést. Vagyis a Központi Bizottság ülései munkajellegűek, azokon egészséges vitaszellem uralko­dik, de ez semmiképpen sem je­lenti azt, hogy nincs egység a vezető testületben — mondotta. Szaniszló Ferenc jó című irodalmi folyóirat fő­­szerkesztője méltatta a forra­dalom 70. évfordulójának előes­téjén megjelent művet. Nyena­sev elmondta: eddig húsznál több híres nyugat-európai, ame­rikai és ázsiai kiadó kapta meg a jogot Mihail Gorbacsov köny­vének megjelentetésére, de to­vábbi kérelmek is érkeztek, s valószínűleg újságok, folyóira­tok is közölni fogják. Nyenasev különlegesnek ne­vezte a könyvet, mondván: az SZKP, a szovjet állam egyik vezető politikusa írta, és stílusa megnyerő, személyes gondola­tait ismerteti meg az olvasóval, akivel valóságos dialógust foly­tat, és a mű hangneme távol áll attól, hogy kioktasson. Grigorij Baklanov úgy vélte, hogy a könyv a szovjet történe­lem sorsdöntő szakaszában író­dott. „Távol állunk attól, hogy saját megközelítési módunkat tekintsük csak elfogadhatónak. Nincsenek univerzális recept­jeink, de készek vagyunk ar­ra, hogy őszintén és becsülete­sen, az USA-val és más orszá­gokkal együtt, keressük a vá­laszt minden kérdésre — a leg­nehezebbekre is” — a szerző ezzel zárja előszavát. Megjelent Mihail Gorbacsov könyve Peresztrojka és új gondolkodás A jugoszláv elnök Kubába érkezett (MTI) Szombaton négynapos lá­togatásra Kubába érkezett Lazar Mojszov jugoszláv államfő. Fidel Castro kubai elnökkel az el nem kötelezettek mozgalmának idő­szerű kérdéseit, nemzetközi gaz­dasági problémákat és a kétol­dalú együttműködés kérdéseit te­kintik át. Mojszov kubai lá­togatása előtt Argentínában, Pe­ruban és Mexikóban járt. Kim Ir Szen fogadta Norodom Szihanukot (MTI, TASZSZ) Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt KB főtitká­ra, a KNDK elnöke szombaton fogadta a Phenjanba érkezett No­rodom Szih­anuk volt kambodzsai államfőt. ­ MEGSZŰNT az a hiányérzet, amelyet az egy héttel ezelőtti, moszkvai szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó kel­tett, mert nem tudta kijelölni az újabb csúcstalálkozó idő­pontját. A hiányt pótolta a most Washingtonban megtar­tott újabb tárgyalássorozat. Formailag ezt Mihail Gor­ba­cso­vnak Ronald Reaganhez írt levele, pontosabban a levélben foglaltak, és az amerikai elnök­nek Eduard Seva­rdnadze szov­jet külügyminiszterrel folyta­tott megbeszélése tehette lehe­tővé. Ha azt vesszük, hogy Se­­vardnadze Washingtonban el tudta intézni azt, amit kollegá­ja, George Schultz Moszkvában nem­­ arra­­kellene következ­tetni, hogy az amerikai külügy­miniszter kisebb felhatalmazás­sal rendelkezett, mint a szovjet. Nem bizonyos, hogy ez így van, de ha igen, akkor föltehetőleg azért, mert az amerikai politi­kai érdekviszonyok jóval bo­nyolultabbak annál, amit a Szovjetunióban tapasztalha­tunk. E­ látszatra ide nem tar­tozó megjegyzésnek azért van létjogosultsága a múlt heti szovjet—amerikai tárgyalások kapcsán is, mert megelőlegez­heti a most, december 7-e után­ra kitűzött csúcstalálkozóhoz vezető, még kétségkívül rögös út egyes — talán előre nem is látható — buktatóinak magya­rázatát. Az új szovjet—amerikai csúcstalálkozó időpontjának ki­tűzését nézetünk szerint két körülmény tette lehetővé. Még­pedig: — sikerült biztosítani a nuk­leáris leszerelési folyamat jel­legét — azáltal, hogy — elvi egyetértés jött létre, megállapodnak a rakétaelhárí­­tó rendszerekről (ABM) szóló szerződés megőrzésének kérdé­seiben. Kétségtelenül ez utóbbi volt a fogósabb ügy, mert — s e te­kintetben változatlan a szov­jet vélemény — nélküle értel­metlen a stratégiai fegyverze­tek egyensúlymegőrző, 50 szá­zalékos csökkentéséről beszélni. Mint Abromejev marsall, szov­­jet vezérkari főnök a New York Timesban, a tárgyalá­­sások napján megjelent inter­jújában kifejtette, a Szovjet­unió elfogadhatatlan stratégiai hátrányba kerülne az Egyesült Államokal szemben, ha az USA az ABM-szerződés mellőzésével kialakítaná az űrpajzsot, és rendelkezhetne jelenlegi arze­náljának felével, miközben a Szovjetunió csak a jelenlegi stratégiai fegyverkészletek fel­­ét állíthatná ezzel szembe. A hátrányt nem utolsósorban az ■JDI-ként rövidített űrpajzs megjelenésében rejlő minőségi aránybomlás jelentené. Leg­alábbis az SDI-nek abban a formájában, ahogy azt Reagan elnök képviseli. Mert ha hinni lehet az ame­rikai politológusoknak, leg­alább háromféle SDI van for­galomban, mármint koncepció formájában. Az első az, amely­nek képviseletére az elnököt nyerte meg néhány, dús kép­zelőerejű tudós (közöttük Ed­ward Teller, a „hidrogénbom­ba atyja”), s amelyy teljes védő­ernyőt ígér az ország egész te­rülete fölé, mindenféle rakétá­val szemben. Józanabb vélemé­nyek ezt a tudományos-fan­tasztikus regények világába tartozónak tekintik. SDI—2- nek nevezhető az a program, amely egy stratégiailag fontos pont védelmét biztosítaná — esetleg az ABM-szerződés kere­tei között. Az SDI—3 ennél át­fogóbb, de az első variánsnál korlátozottabb és szintén ellen­tétes az ABM-szerződéssel, mi­vel nem egy, hanem több ra­kétarendszert fedezne. Az Egyesült Államokban most fo­lyó kutatómunkát ennek a har­madik értelmezésnek az alap­ján folytatják. S lenne egy ne­gyedik koncepció is, mondta a Pravda tud(isítóján£ik a mi­nap a Los Angeles-i nemzet­közi és stratégiai kérdések köz­pontjának igazgatója. Ennek lényege abban rejlene, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közösen létesít űrvédel­met bármiféle véletlenszerű rakétakilövés ellenében. Véle­ménye szerint, a téves riadók és a balesetek kellőképpen in­dokolják egy ilyen együttmű­ködés kialakítását. MELYIK SDI-RÓL lesz szó a Gorbacsov—Reagan csúcsta­lálkozón? Nem tudhatjuk Azt sem tudjuk, valójában mit tar­talmazott az SZKP főtitkárá­nak levele. Csak azt tudjuk, hogy előbbre mozdította a csúcstalálkozó ügyét. Az ame­rikai elnöktől annyit tudunk, hogy Gorbacsov elfogadta a Washingtonba szóló meghívást. Ugyancsak ő mondta, hogy „a J--------------------------------­hadászati fegyverek számának csökkentéséről kötendő szerző­désnek, Gorbacsov levele sze­rint, nem előfeltétele a megál­lapodás az űrfegyverekről. Te­gyük hozzá: Moszkva nem az űrfegyverekről, hanem az őket lehetetlenítő ABM-szerződésről akar megállapodni. Besszmert­­nih külügyminiszter-helyettes­től tudjuk, hogy a levél elvi téziseket és konkrét elképzelé­seket tartalmaz. Mik ezek? Me­gint nem tudjuk. Pradisev szó­vivő viszont arra utalt, hogy a stratégiai fegyverzetek és az ABM-szerződés kérdésében a végleges megállapodás kidolgo­zásáig ki lehetne alakítani egy köztes megoldást, többek között azáltal, hogy a genfi tárgyaló küldöttségeket utasítanák a részletek kimunkálására. A BM-ügyben annyi tűnik bi­zonyosnak, hogy az USA most már hajlandó foglalkozni a szer­ződés megőrzésének kérdésével (noha SDI-preferenciáját válto­zatlanul nem tekinti tárgyalási témának). A megőrzéssel kap­csolatban vitatéma a fenntar­tás időszaka és a szerződési le­hetőségek értelmezése. Moszk­va tíz évet és szigorú vagy szűk értelmezést javasol, míg Wa­shington hét évet és olyan tág értelmezést, amely lehetővé te­szi az SDI-összetevőknek leg­alább a kipróbálását. ITT TARTUNK egyelőre s a csúcsértekezletig kell a felek­nek kimunkálniuk egy olyan formulát, amelynek alapján az elnök és a főtitkár jóváhagy­hatja a stratégiai fegyverzetek nagyarányú csökkentésének irányelveit azzal, hogy a vo­natkozó szerződést a jövőre tar­tandó következő csúcstalálko­zón írják alá. Szalay Hanna A folyamat megőrzése Rögös út a csúcsig Voroncov Kuvait után Iránban tárgyal (MTI, TASZSZ, ADN, AFP) Teheránba érkezett szombaton Jurij Voroncov szovjet külügymi­niszter-helyettes, aki előzőleg Irakban és Kuvaitban tett láto­gatást. Teheráni tartózkodása so­rán az iráni vezetőkkel a két or­szág kapcsolatairól és a Perzsa (Arab)-öbölben kialakult helyzet­ről tanácskozott. Besarati iráni külügyminiszter-helyettes nyugta­lanítónak nevezte az amerikai és a NATO-hadiflotta öbölbeli jelen­létét. A kuvaiti emir szombaton fogadta Voroncovot, aki átadta az uralkodónak Mihail Gorbacsov személyes üzenetét. Az SZKP KB főtitkára üzenetében hangsúlyoz­za, hogy a Szovjetunió és Kuvait azonos módon közelíti meg a re­gionális konfliktusok politikai rendezésének kérdését. Voroncov tegnap Teheránból visszautazott Moszkvába. Tárgya­lásairól a teheráni tájékoztatás azt emelte ki, hogy elítélően szólt a mind nagyobb arányú amerikai katonai felvonulásról a stratégiai fontosságú körzetben. Irak és Irán légiereje tegnap pusztító támadásokat intézett egymás gazdasági körzetei ellen , véget vetve annak a hét végi viszonylagos nyugalom kapcsán támadt illúziónak, hogy konflik­tusukban teret biztosítanak az ENSZ-főtitkár erőfeszítéseinek. Javier Pérez de Cuéllar New Yorkban ma újítja fel tárgyalá­sait Bagdad és Teherán képvise­lőivel. Új szír miniszterelnök (MTI, DPA, TASZSZ) Szomba­ton lemondott tisztségéről Abdul- Rauf Kászem szíriai miniszterel­nök. Háfez Asszad elnök a le­mondást elfogadta, és Mahmud az-Zubit (képünkön), a parla­ment eddigi elnökét bízta meg az új kormány megalakításával. MTI Külföldi Képszerkesztőség Mától: dél-ázsiai csúcs (MTI) Meghosszabbították kat­­mandui tanácskozásukat a dél­­ázsiai országok külügyminiszte­rei, hogy a térség államainak együttműködését érintő ügyekben tisztázzák a vitás kérdéseket és kész okmányokat terjesszenek ál­lam- és kormányfőik elé. A kínai pártkongresszus zárónapja Változott a szervezeti szabályzat (Folytatás az 1. oldalról) ja, hanem a politikai bizottság, illetve a PB állandó bizottságá­nak munkaszerve lesz. A módo­sított szervezeti szabályzat ér­telmében, nem szükséges, hogy a KB katonai bizottsága, illetve a központi tanácsadó bizottság és a központi fegyelmi és ellen­őrző bizottság vezetője tagja le­gyen a PB állandó bizottságának is. A módosítás következtében na­gyobb hangsúlyt kapott a többes­jelölés. Ma tartja első plenáris ülését a KKP 13. kongresszusának záró­napján megválasztott, központi bizottság: megválasztják a KB főtitkárát, a politikai bizottságot, (majd annak állandó bizottságát is), valamint a KB katonai bizott­ságát. A 13. központi bizottság teljes jogú tagjainak száma 175, míg a 12. pártkongresszuson 210 teljes jogú tagból álló központi bizottságot választottak. A mos­tani központi bizottság tagjainak átlagos életkora 55,2 év, csaknem négy évvel kevesebb az 1982-ben választott testület tagjainak át­lagéletkoránál — jelentette be tegnap délután tartott sajtótájé­koztatóján Csu Mu-cse, a kong­resszus szóvivője. Az utolsó kongresszusi sajtóér­tekezleten, illetve rögtön a veze­tő testületek névsorának közzé­tétele után, érthetően nagy ér­deklődést váltott ki az a tény, hogy több veterán vezető neve — köztük Teng Hsziao-pingé, Csen Jüné, Li Hszien-niené — nem szerepel a KB-tagok névsorában. Emiatt az új összetételű politikai bizottságba és annak állandó bi­zottságába sem választhatók be. A szóvivő kijelentette, hogy Teng Hsziao-ping, tekintélye és bölcsessége miatt, továbbra is fontos szerepet fog játszani a párt és az ország életében. A szóvivő a vezető szervek megfiatalítását a pártkongresszus nagy vívmányának nevezte, bár e tekintetben még további erő­feszítésekre is szükség van. Azzal, hogy a titkárság immár a PB és az állandó bizottság munkaszer­ve, egyszerűsítették a döntésho­zatali mechanizmust. Egy kérdésre adott válaszá­ban a szóvivő azt húzta alá, hogy a jövőben a párt és a had­sereg viszonyát is a politikai re­form szellemében fogják kezel­ni, azaz a funkciók szétválasztá­sára fognak törekedni. A két újjáválasztott KB-tag, Csao Ce-jang (balról) és Hu Jao-pang a záróülésen. MTI Külföldi Képszerkesztőség Előkészítő találkozók sorozata a decemberi csúcs előtt hető legszigorúbb ellenőrzési rendszert foglalja magában". Car­lucci azt mondotta, hogy a szer­ződés „98 százalékban készen áll" és a csúcstalálkozóig min­den kérdést meg lehet oldani. Az adásban a szenátus két ve­zető tisztségviselője, Alan Crans­ton demokrata párti szenátor és Robert Dole, a republikánusok szenátusi vezetője egyaránt úgy vélekedett, hogy a közepes ható­­távolságú rakétákról szóló szerző­dést a szenátus ratifikálni fogja ugyan, de nem vita nélkül. (TASZSZ) Szombaton, közvet­lenül Eduard Sevardnadze haza­érkezése után a Szovjetunió kül­ügyminisztériumába kérették a szocialista országok moszkvai nagyköveteit. Bulgária, Cseh­szlovákia, a KNDK, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és Vietnam diplomáciai képviseleté­nek vezetőit Alekszandr Bessz­­mertnih külügyminiszter-helyet­tes — aki maga is részt vett a wa­shingtoni tárgyalásokon — részle­tesen tájékoztatta a szovjet—ame­rikai megbeszélések eredményei­ről. Hírügynökségek jelentéseiből A magánlátogatáson Párizsban tartózkodó Javier Pérez de Cuél­lar ENSZ-főtitkár a TF1 televízió­nak nyilatkozva üdvözölte Rea­gan elnök és Gorbacsov találko­zóját. „Mint az ENSZ főtitkára, nem fogadhatom el, hogy a két nagyhatalom akarja diktálni min­den probléma megoldását, bár természetesen roppant sokat se­gíthetnek.” A NATO főtitkára szerint most már alá kell írni a szovjet—ame­rikai megállapodást a közepes ha­tótávolságú rakéták felszámolá­sáról, de ettől még „nem kapott zöld fényt az európai nukleáris leszerelés". Ezért a Nyugatnak nem is szabad ,a gázpedálon — mármint a nukleáris leszerelési folyamat gázpedálján — tarta­nia a lábát”. Giulio Andreotti olasz külügy­miniszter szombaton üdvözölte a szovjet—amerikai csúcstalálkozó bejelentését és leszögezte: a kö­zepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötendő megállapodás új szakaszt nyit a történelemben. Kedvezően nyilatkozott a kö­zelgő szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóról és megállapodásról David Mellor brit külügyi állam­miniszter. Elmondta: az Egyesült Államok a szovjet—amerikai ra­­kétatárgy£llások folyamán mind­végig konzultált Nagy-Britanniá­­val. A francia külügyminisztérium a hadászati fegyverek jelentős csökken­tésének óhajával kapcsol­ta össze a szovjet—amerikai csúcs­­találkozó üdvözlését. (Folytatás az I. oldalról) nek problémáiról. Itt a szovjet küldöttséget Jurij Voroncov első külügyminiszter-helyettes vezeti majd, aki jelenleg is tárgyaláso­kat folytat Irak és Irán vezetői­vel a háború megszüntetésének lehetőségeiről. Frank Carlucci, Reagan elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki részt vett a csúcstalálkozóra vonatkozó megállapodás előkészí­tésében, az NBC televíziónak teg­nap adott nyilatkozatában kije­lentette: a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés „igen jó, alapos és a le-

Next