Magyar Hírlap, 1987. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
Újságírók „helsinki" ajánlásai Bécsben (MTI) Közös ajánlásokat fogadtak el a nemzetközi információáramlás feltételeinek javításáról a Bécsben tartott háromnapos nemzetközi újságíró-tanácskozán, amely tegnap fejezte be munkáját. A találkozót az európai biztonsági és együttműködési utókonferenciához kapcsolódva, az osztrák újságíró-szervezet rendezte, a prágai székhelyű Nemzetközi Újságíró Szervezettel (NUSZ) és a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Újságíró Szövetséggel (IFJ) együttműködve. A bécsi megbeszélésen a helsinki záróokmány több mint 20 európai aláíró országából a szakmai szervezetek csaknem 40 képviselője vett részt, ott voltak továbbá a MSZ és az IFJ vezetői is A Magyar Újságírók Országos Szövetségét Vajda Péter főtitkárhelyettes képviselte. NEMZETKÖZI POLITIKA Rím Hírlap 1987. november 2., hétfő Borisz Jelcin felmentését kérte Nemzetközi sajtóértekezlet Moszkvában a társadalom demokratizálásáról Moszkvai tudósítónk telexjelentése. A demokrácia fejlesztése volt a témája annak a szombat esti sajtóértekezletnek, amelyen Anatolij Lukjanov, a Központi Bizottság titkára, Alekszandr Vlaszov, a Szovjetunió belügyminisztere és más közéleti személyiségek válaszoltak a tudósítók kérdéseire. Anatolij Lukjanov Leninre hivatkozva megállapította: a demokrácia és a gazdaság egymást kiegészítve fejlődik, összefügg. A Szovjetunió történelme során előfordult, hogy megsértették a szocialista törvényeket, eltávolodtak a lenini normáiktól, egyes időszakokban a voluntarizmus hódított, ám a fejlődés általános tendenciáját semmi sem befolyásolhatta. A Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: a peresztrojka irányvonalának „több szocializmust” jelszava a demokrácia kiszélesítését is jelenti. Növelni igyekeznek a tanácsok szerepét, illetve a választásokon a többjelöltes rendszert szeretnék meghonosítani. (A legutóbbi tanácsi választásokon 2,3 millió képviselői helyre négymillió jelöltet állítottak.) Egyúttal hozzátette: nem támogatják egyes személyek önjelöltetését, viszont amennyiben a kollektíva jelölt, saját választási programot kidolgozva állhat a jelölt a szavazók elé. Folyamatban van a büntető törvénykönyv módosítása: csökkenteni fogják a szabadságvesztések arányát; azokkal szemben, akik első ízben követnek el bűncselekményt, elsősorban nevelési módszerekkel, illetve pénzbüntetéssel élnek. (Természetesen enyhébb esetekről van szó.) Szigorúbbak lesznek viszont a súlyosabb bűncselekmények elkövetőivel, illetve a magas rangú személyiségekkel szemben. A törvény a jövőben lehetővé teszi, hogy az ügyvédek már a vizsgálatok kezdeti szakaszától teljes jogú résztvevői legyenek az ügynek. Igyekeznek viszont korlátozni a helyi és egyéb szervek beleszólását az ügyészség munkájába. Az igazságügy reformjának kidolgozása során fölmerült a halálbüntetés esetleges eltörlésének javaslata. Alekszandr Szuharjev, az Orosz Föderáció igazságügy-minisztere elmondta: a közvélemény többségének az a véleménye, hogy nőkkel, idősebb emberekkel, illetve gazdasági bűncselekmények elkövetőivel szemben ne alkalmazzanak halálbüntetést. Szóba került a sajtóértekezleten a kivándorlók problémája. Vlaszov belügyminiszter elmondta: az év első kilenc hónapjában 5617 személy hagyhatta el a Szovjetuniót áttelepülési célból. Ez a szám a tavalyinak 3,6-szorosa. Vlaszov szólt a rendőri szervek megtisztításáról. Néhány régebbi ügyet még vizsgálnak. Az elmúlt évben 1600 rendőrségi vezetőt vontak felelősségre fegyelmileg vagy büntetőjogilag. Anatolij Lukjanov, az SZKP KB titkára a sajtóértekezleten közölte: Borisz Jelcin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára kérte, hogy mentsék fel munkája alól. Lukjanov elmondta, hogy az SZKP KB október 22-i plénumán, amely Mihail Gorbacsov ma elmondásra kerülő ünnepi beszédének téziseit vitatta meg, Borisz Jelcin is felszólalt. Hozzászólásában a vezető szervek munkastílusáról és a peresztrojka megvalósulásának menetéről beszélt. A hozzászólásban Tudósítónktól. Tegnap a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban a szovjet Politizdat és az amerikai Hart and Draw kiadó gondozásában megjelent Mihail Gorbacsov „Peresztrojka és új gondolkodás” című könyve. Az SZKP főtitkára nyári szabadsága idején írta az új szovjet politikai irányvonalat elemző, személyes hangvételű, publicisztikai stílusú könyvét, mellyel — a bevezető szerint — „a Szovjetunió, az USA és minden ország népeihez” — kíván fordulni. Idézetek a 270 oldalas mű címszavaiból: „Több szocializmus, több demokrácia", „Forradalom felülről?" „A párt és a peresztrojka”, „Nincsenek kész receptjeink”, „A peresztrojka és az értelmiség”, „A központi irányítás új értelmezése", „A reális szocializmusról”, „Mit várunk az Amerikai Egyesült Államoktól?”, „Csernobil tanulságai”, „Reykjavik után”. Tegnap délelőtt a külügyminisztérium sajtóközpontjában Mihail Nyenasev, az Állami Könyvkiadási Bizottság elnöke és Grigorij Baklanov, a Znamegy sor olyan értékelés hangzott el — mondotta Lukjanov —, amivel a központi bizottság tagjai nem értettek egyet, s „politikailag hibásnak” minősítették. Borisz Jelcin ezt követően felmentését kérte. Kérelmét az SZKP Politikai Bizottsága és a moszkvai városi pártbizottság megvizsgálja — mondta Lukjanov, hozzáfűzve: Mihail Gorbacsov ünnepi beszédének téziseit a plénum mind a huszonhét hozzászólója támogatásáról biztosította. Ez azt jelenti, hogy a november 2-i ünnepi gyűlésen olyan beszéd hangzik el, amelyet a központi bizottság teljes egészében egyhangúlag jóváhagyott. Lukjanov hozzáfűzte, hogy személy szerint ő maga sem értett egyet Borisz Jelcin véleményével, s maga a moszkvai első titkár is elismerte, hogy hibásan vetett fel néhány kérdést. Vagyis a Központi Bizottság ülései munkajellegűek, azokon egészséges vitaszellem uralkodik, de ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy nincs egység a vezető testületben — mondotta. Szaniszló Ferenc jó című irodalmi folyóirat főszerkesztője méltatta a forradalom 70. évfordulójának előestéjén megjelent művet. Nyenasev elmondta: eddig húsznál több híres nyugat-európai, amerikai és ázsiai kiadó kapta meg a jogot Mihail Gorbacsov könyvének megjelentetésére, de további kérelmek is érkeztek, s valószínűleg újságok, folyóiratok is közölni fogják. Nyenasev különlegesnek nevezte a könyvet, mondván: az SZKP, a szovjet állam egyik vezető politikusa írta, és stílusa megnyerő, személyes gondolatait ismerteti meg az olvasóval, akivel valóságos dialógust folytat, és a mű hangneme távol áll attól, hogy kioktasson. Grigorij Baklanov úgy vélte, hogy a könyv a szovjet történelem sorsdöntő szakaszában íródott. „Távol állunk attól, hogy saját megközelítési módunkat tekintsük csak elfogadhatónak. Nincsenek univerzális receptjeink, de készek vagyunk arra, hogy őszintén és becsületesen, az USA-val és más országokkal együtt, keressük a választ minden kérdésre — a legnehezebbekre is” — a szerző ezzel zárja előszavát. Megjelent Mihail Gorbacsov könyve Peresztrojka és új gondolkodás A jugoszláv elnök Kubába érkezett (MTI) Szombaton négynapos látogatásra Kubába érkezett Lazar Mojszov jugoszláv államfő. Fidel Castro kubai elnökkel az el nem kötelezettek mozgalmának időszerű kérdéseit, nemzetközi gazdasági problémákat és a kétoldalú együttműködés kérdéseit tekintik át. Mojszov kubai látogatása előtt Argentínában, Peruban és Mexikóban járt. Kim Ir Szen fogadta Norodom Szihanukot (MTI, TASZSZ) Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke szombaton fogadta a Phenjanba érkezett Norodom Szihanuk volt kambodzsai államfőt. MEGSZŰNT az a hiányérzet, amelyet az egy héttel ezelőtti, moszkvai szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó keltett, mert nem tudta kijelölni az újabb csúcstalálkozó időpontját. A hiányt pótolta a most Washingtonban megtartott újabb tárgyalássorozat. Formailag ezt Mihail Gorbacsovnak Ronald Reaganhez írt levele, pontosabban a levélben foglaltak, és az amerikai elnöknek Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel folytatott megbeszélése tehette lehetővé. Ha azt vesszük, hogy Sevardnadze Washingtonban el tudta intézni azt, amit kollegája, George Schultz Moszkvában nem arrakellene következtetni, hogy az amerikai külügyminiszter kisebb felhatalmazással rendelkezett, mint a szovjet. Nem bizonyos, hogy ez így van, de ha igen, akkor föltehetőleg azért, mert az amerikai politikai érdekviszonyok jóval bonyolultabbak annál, amit a Szovjetunióban tapasztalhatunk. E látszatra ide nem tartozó megjegyzésnek azért van létjogosultsága a múlt heti szovjet—amerikai tárgyalások kapcsán is, mert megelőlegezheti a most, december 7-e utánra kitűzött csúcstalálkozóhoz vezető, még kétségkívül rögös út egyes — talán előre nem is látható — buktatóinak magyarázatát. Az új szovjet—amerikai csúcstalálkozó időpontjának kitűzését nézetünk szerint két körülmény tette lehetővé. Mégpedig: — sikerült biztosítani a nukleáris leszerelési folyamat jellegét — azáltal, hogy — elvi egyetértés jött létre, megállapodnak a rakétaelhárító rendszerekről (ABM) szóló szerződés megőrzésének kérdéseiben. Kétségtelenül ez utóbbi volt a fogósabb ügy, mert — s e tekintetben változatlan a szovjet vélemény — nélküle értelmetlen a stratégiai fegyverzetek egyensúlymegőrző, 50 százalékos csökkentéséről beszélni. Mint Abromejev marsall, szovjet vezérkari főnök a New York Timesban, a tárgyalásások napján megjelent interjújában kifejtette, a Szovjetunió elfogadhatatlan stratégiai hátrányba kerülne az Egyesült Államokal szemben, ha az USA az ABM-szerződés mellőzésével kialakítaná az űrpajzsot, és rendelkezhetne jelenlegi arzenáljának felével, miközben a Szovjetunió csak a jelenlegi stratégiai fegyverkészletek felét állíthatná ezzel szembe. A hátrányt nem utolsósorban az ■JDI-ként rövidített űrpajzs megjelenésében rejlő minőségi aránybomlás jelentené. Legalábbis az SDI-nek abban a formájában, ahogy azt Reagan elnök képviseli. Mert ha hinni lehet az amerikai politológusoknak, legalább háromféle SDI van forgalomban, mármint koncepció formájában. Az első az, amelynek képviseletére az elnököt nyerte meg néhány, dús képzelőerejű tudós (közöttük Edward Teller, a „hidrogénbomba atyja”), s amelyy teljes védőernyőt ígér az ország egész területe fölé, mindenféle rakétával szemben. Józanabb vélemények ezt a tudományos-fantasztikus regények világába tartozónak tekintik. SDI—2- nek nevezhető az a program, amely egy stratégiailag fontos pont védelmét biztosítaná — esetleg az ABM-szerződés keretei között. Az SDI—3 ennél átfogóbb, de az első variánsnál korlátozottabb és szintén ellentétes az ABM-szerződéssel, mivel nem egy, hanem több rakétarendszert fedezne. Az Egyesült Államokban most folyó kutatómunkát ennek a harmadik értelmezésnek az alapján folytatják. S lenne egy negyedik koncepció is, mondta a Pravda tud(isítóján£ik a minap a Los Angeles-i nemzetközi és stratégiai kérdések központjának igazgatója. Ennek lényege abban rejlene, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közösen létesít űrvédelmet bármiféle véletlenszerű rakétakilövés ellenében. Véleménye szerint, a téves riadók és a balesetek kellőképpen indokolják egy ilyen együttműködés kialakítását. MELYIK SDI-RÓL lesz szó a Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozón? Nem tudhatjuk Azt sem tudjuk, valójában mit tartalmazott az SZKP főtitkárának levele. Csak azt tudjuk, hogy előbbre mozdította a csúcstalálkozó ügyét. Az amerikai elnöktől annyit tudunk, hogy Gorbacsov elfogadta a Washingtonba szóló meghívást. Ugyancsak ő mondta, hogy „a J--------------------------------hadászati fegyverek számának csökkentéséről kötendő szerződésnek, Gorbacsov levele szerint, nem előfeltétele a megállapodás az űrfegyverekről. Tegyük hozzá: Moszkva nem az űrfegyverekről, hanem az őket lehetetlenítő ABM-szerződésről akar megállapodni. Besszmertnih külügyminiszter-helyettestől tudjuk, hogy a levél elvi téziseket és konkrét elképzeléseket tartalmaz. Mik ezek? Megint nem tudjuk. Pradisev szóvivő viszont arra utalt, hogy a stratégiai fegyverzetek és az ABM-szerződés kérdésében a végleges megállapodás kidolgozásáig ki lehetne alakítani egy köztes megoldást, többek között azáltal, hogy a genfi tárgyaló küldöttségeket utasítanák a részletek kimunkálására. A BM-ügyben annyi tűnik bizonyosnak, hogy az USA most már hajlandó foglalkozni a szerződés megőrzésének kérdésével (noha SDI-preferenciáját változatlanul nem tekinti tárgyalási témának). A megőrzéssel kapcsolatban vitatéma a fenntartás időszaka és a szerződési lehetőségek értelmezése. Moszkva tíz évet és szigorú vagy szűk értelmezést javasol, míg Washington hét évet és olyan tág értelmezést, amely lehetővé teszi az SDI-összetevőknek legalább a kipróbálását. ITT TARTUNK egyelőre s a csúcsértekezletig kell a feleknek kimunkálniuk egy olyan formulát, amelynek alapján az elnök és a főtitkár jóváhagyhatja a stratégiai fegyverzetek nagyarányú csökkentésének irányelveit azzal, hogy a vonatkozó szerződést a jövőre tartandó következő csúcstalálkozón írják alá. Szalay Hanna A folyamat megőrzése Rögös út a csúcsig Voroncov Kuvait után Iránban tárgyal (MTI, TASZSZ, ADN, AFP) Teheránba érkezett szombaton Jurij Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes, aki előzőleg Irakban és Kuvaitban tett látogatást. Teheráni tartózkodása során az iráni vezetőkkel a két ország kapcsolatairól és a Perzsa (Arab)-öbölben kialakult helyzetről tanácskozott. Besarati iráni külügyminiszter-helyettes nyugtalanítónak nevezte az amerikai és a NATO-hadiflotta öbölbeli jelenlétét. A kuvaiti emir szombaton fogadta Voroncovot, aki átadta az uralkodónak Mihail Gorbacsov személyes üzenetét. Az SZKP KB főtitkára üzenetében hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és Kuvait azonos módon közelíti meg a regionális konfliktusok politikai rendezésének kérdését. Voroncov tegnap Teheránból visszautazott Moszkvába. Tárgyalásairól a teheráni tájékoztatás azt emelte ki, hogy elítélően szólt a mind nagyobb arányú amerikai katonai felvonulásról a stratégiai fontosságú körzetben. Irak és Irán légiereje tegnap pusztító támadásokat intézett egymás gazdasági körzetei ellen , véget vetve annak a hét végi viszonylagos nyugalom kapcsán támadt illúziónak, hogy konfliktusukban teret biztosítanak az ENSZ-főtitkár erőfeszítéseinek. Javier Pérez de Cuéllar New Yorkban ma újítja fel tárgyalásait Bagdad és Teherán képviselőivel. Új szír miniszterelnök (MTI, DPA, TASZSZ) Szombaton lemondott tisztségéről Abdul- Rauf Kászem szíriai miniszterelnök. Háfez Asszad elnök a lemondást elfogadta, és Mahmud az-Zubit (képünkön), a parlament eddigi elnökét bízta meg az új kormány megalakításával. MTI Külföldi Képszerkesztőség Mától: dél-ázsiai csúcs (MTI) Meghosszabbították katmandui tanácskozásukat a délázsiai országok külügyminiszterei, hogy a térség államainak együttműködését érintő ügyekben tisztázzák a vitás kérdéseket és kész okmányokat terjesszenek állam- és kormányfőik elé. A kínai pártkongresszus zárónapja Változott a szervezeti szabályzat (Folytatás az 1. oldalról) ja, hanem a politikai bizottság, illetve a PB állandó bizottságának munkaszerve lesz. A módosított szervezeti szabályzat értelmében, nem szükséges, hogy a KB katonai bizottsága, illetve a központi tanácsadó bizottság és a központi fegyelmi és ellenőrző bizottság vezetője tagja legyen a PB állandó bizottságának is. A módosítás következtében nagyobb hangsúlyt kapott a többesjelölés. Ma tartja első plenáris ülését a KKP 13. kongresszusának zárónapján megválasztott, központi bizottság: megválasztják a KB főtitkárát, a politikai bizottságot, (majd annak állandó bizottságát is), valamint a KB katonai bizottságát. A 13. központi bizottság teljes jogú tagjainak száma 175, míg a 12. pártkongresszuson 210 teljes jogú tagból álló központi bizottságot választottak. A mostani központi bizottság tagjainak átlagos életkora 55,2 év, csaknem négy évvel kevesebb az 1982-ben választott testület tagjainak átlagéletkoránál — jelentette be tegnap délután tartott sajtótájékoztatóján Csu Mu-cse, a kongresszus szóvivője. Az utolsó kongresszusi sajtóértekezleten, illetve rögtön a vezető testületek névsorának közzététele után, érthetően nagy érdeklődést váltott ki az a tény, hogy több veterán vezető neve — köztük Teng Hsziao-pingé, Csen Jüné, Li Hszien-niené — nem szerepel a KB-tagok névsorában. Emiatt az új összetételű politikai bizottságba és annak állandó bizottságába sem választhatók be. A szóvivő kijelentette, hogy Teng Hsziao-ping, tekintélye és bölcsessége miatt, továbbra is fontos szerepet fog játszani a párt és az ország életében. A szóvivő a vezető szervek megfiatalítását a pártkongresszus nagy vívmányának nevezte, bár e tekintetben még további erőfeszítésekre is szükség van. Azzal, hogy a titkárság immár a PB és az állandó bizottság munkaszerve, egyszerűsítették a döntéshozatali mechanizmust. Egy kérdésre adott válaszában a szóvivő azt húzta alá, hogy a jövőben a párt és a hadsereg viszonyát is a politikai reform szellemében fogják kezelni, azaz a funkciók szétválasztására fognak törekedni. A két újjáválasztott KB-tag, Csao Ce-jang (balról) és Hu Jao-pang a záróülésen. MTI Külföldi Képszerkesztőség Előkészítő találkozók sorozata a decemberi csúcs előtt hető legszigorúbb ellenőrzési rendszert foglalja magában". Carlucci azt mondotta, hogy a szerződés „98 százalékban készen áll" és a csúcstalálkozóig minden kérdést meg lehet oldani. Az adásban a szenátus két vezető tisztségviselője, Alan Cranston demokrata párti szenátor és Robert Dole, a republikánusok szenátusi vezetője egyaránt úgy vélekedett, hogy a közepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződést a szenátus ratifikálni fogja ugyan, de nem vita nélkül. (TASZSZ) Szombaton, közvetlenül Eduard Sevardnadze hazaérkezése után a Szovjetunió külügyminisztériumába kérették a szocialista országok moszkvai nagyköveteit. Bulgária, Csehszlovákia, a KNDK, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és Vietnam diplomáciai képviseletének vezetőit Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter-helyettes — aki maga is részt vett a washingtoni tárgyalásokon — részletesen tájékoztatta a szovjet—amerikai megbeszélések eredményeiről. Hírügynökségek jelentéseiből A magánlátogatáson Párizsban tartózkodó Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár a TF1 televíziónak nyilatkozva üdvözölte Reagan elnök és Gorbacsov találkozóját. „Mint az ENSZ főtitkára, nem fogadhatom el, hogy a két nagyhatalom akarja diktálni minden probléma megoldását, bár természetesen roppant sokat segíthetnek.” A NATO főtitkára szerint most már alá kell írni a szovjet—amerikai megállapodást a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról, de ettől még „nem kapott zöld fényt az európai nukleáris leszerelés". Ezért a Nyugatnak nem is szabad ,a gázpedálon — mármint a nukleáris leszerelési folyamat gázpedálján — tartania a lábát”. Giulio Andreotti olasz külügyminiszter szombaton üdvözölte a szovjet—amerikai csúcstalálkozó bejelentését és leszögezte: a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötendő megállapodás új szakaszt nyit a történelemben. Kedvezően nyilatkozott a közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozóról és megállapodásról David Mellor brit külügyi államminiszter. Elmondta: az Egyesült Államok a szovjet—amerikai rakétatárgy£llások folyamán mindvégig konzultált Nagy-Britanniával. A francia külügyminisztérium a hadászati fegyverek jelentős csökkentésének óhajával kapcsolta össze a szovjet—amerikai csúcstalálkozó üdvözlését. (Folytatás az I. oldalról) nek problémáiról. Itt a szovjet küldöttséget Jurij Voroncov első külügyminiszter-helyettes vezeti majd, aki jelenleg is tárgyalásokat folytat Irak és Irán vezetőivel a háború megszüntetésének lehetőségeiről. Frank Carlucci, Reagan elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki részt vett a csúcstalálkozóra vonatkozó megállapodás előkészítésében, az NBC televíziónak tegnap adott nyilatkozatában kijelentette: a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés „igen jó, alapos és a le-