Magyar Hírlap, 1987. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

2 1987. december 1., kedd NEMZETKÖZI POLITIKA Török parlamenti választások Győzött a kormánypárt (Anatolia, Reuter) A szavazatok több, mint 90 százalékának összeszámlálása alapján az 1977 óta először minden polgári párt számára nyitott vasárnapi török választásokon Turgul Özal kormányfő pártja abszolút többséget szerzett a parlamentben. Turgut Özal választási sikerét elsősorban annak köszönheti, hogy 1983 óta — az akkori erőpróbán is a Haza Pártja győzött — sikeresen hajtja végre gazdasági elképzeléseit. Törökország az elmúlt néhány év alatt — összehasonlítva az előző periódusokhoz — rendkívül gyorsan fejlődött. Volt olyan év, hogy a gazdasági növekedés elérte a 7 százalékot is. A politikai stabilitás bizalmat ébresztett a nemzetközi pénzvilágban, sikerült tőkét csalogatni az országba. Ma jelenleg Törökországban sok olyan nagyüzem van, amelynek termékei felveszik a versenyt a nyugat-európai árucikkekkel. Az új munkahelyek azonban nem oldották meg a teljes foglalkoztatottságot, még ma is igen jelentős a munkanélküliség. Ez utóbbi azonban nem von le Özal teljesítményének értékéből. Az infláció leszorítása, a bőséges árukínálat és a politikai, stabilitás — amelyet a háttérből a hadsereg garantál — visszaállította Törökország nemzetközi presztízsét. Igaz, sokan most Özal szemére vetik, hogy a szavazatoknak mindössze csak egyharmadát kapta, de a választási rendszernek köszönhetően így is abszolút többséget szerzett a 450 tagú parlamentben. A törvényhozásban a Haza Pártján kívül a Szociáldemokrata Néppárt, és az egykori miniszterelnök Süleyman Demirel vezette Igazság Párt képviselői foglalhatnak majd helyet. Demirel régi ellenfele Bülent Ecevit és Demokratikus Baloldal Pártja nem került be a törvényhozásba, mert nem kapta meg a küszöbnek számító tízszázalékos szavazatarányt. A török alkotmány éppen azért rendelkezik így, hogy a kis pártok ne kerülhessenek be a parlamentbe. Ezzel akarják elkerülni azt, hogy a nagyobb politikai tömörülések koalícióra kényszerüljenek a kisebb pártokkal. Az 1980-as katonai hatalomátvétel előtt ugyanis a koalíciós kormányok képtelenek voltak az országot megfelelő módon irányítani és a parlament a szócsaták, az utca pedig a polgárháborús ütközetek színhelyévé vált. Akárminek is köszönheti Turgut Özal győzelmét, ha nem jön semmi közbe, akkor további öt évig módja van végrehajtania gazdasági elképzeléseit. G. Fehér Péter Turgut Özal voksol MTI Küföldi Képszerkesztőség Francia—iráni diplonratacsere^aracsiban I (MTI) Látványos fordulat a francia—iráni viszonyban: a két ország nem emelt vádat a kölcsönösen vizsgálóbíró elé idézett diplomaták ellen, és feloldotta a két nagykövetség közel fél éve tartó rendőri zárlatát. A francia miniszterelnökség közelménye szerint gyors ütemben folyik a többi vitás kérdés rendezése, s a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása. Éppen öt hónapig tartott a „követségek háborúja”, Párizs és Teherán diplomáciai viszálya, amely egészen a szakításig eljutott. Vahid Gordzsi ügye egyre dagadt, s bár a felek eleinte önmérsékletet mutattak, viszonyuk elmérgesedett. A presztízsveszteséget pedig egyikük sem akarta vállalni. Apránként fejtették fel a szálakat az 1986. őszi párizsi merényletsorozat óta nyomozó francia hatóságok, így bukkantak rá feltételezett iráni kapcsolatra és Gordzsi nevére. Szerették volna kihallgatni a Teherán képviseletén dolgozó tolmácsot, ám ő diplomáciai mentességére hivatkozott és nem jelent meg a vizsgálóbíró előtt. Ekkor vontak rendőri kordont a nagykövetség épülete köré. Teherán sem volt rest és hasonló intézkedésekkel válaszolt. Megnevezte azt a francia konzult, Paul Torrit is, aki viszont az iráni fővárosból nem távozhatott. Július közepén a Szajna-parti kormányzat ultimátumot kapott és demonstrálva, hogy nem engedi sakkban tartani magát, felmondta a kapcsolatokat. Csakhogy a két ország viszonya és a Libanonban fogva tartott francia túszok sorsa közötti összefüggés az első pillanattól nyilvánvaló volt. Párizs képviselői ugyan hivatalosan nem álltak szóba Teheránnal, de jól értesült források a kulisszák mögötti folyamatos egyeztetésről számoltak be, sőt megemlítették, hogy Franciaország nagyobb összeg fizetésére is hajlandó, csakhogy hazatérhessenek állampolgárai. A sikerről már a hét végi események tanúskodnak. A hőmérő higanyszála a fagypontról emelkedni kezdett. Pénteken az Irán-barát Forradalmi Igazság Szervezete két túszt szabadon engedett. Gordzsi és Torri a bírák elé járult, a játékszabályokat így formálisan betartották, a hatóságok pedig lezárták a dossziékat. Vádat egyik fővárosban sem emeltek ellenük, és a pakisztáni Karacsiban hétfőn kicserélték a két diplomatát. Az első lépést a kapcsolatok helyreállításához tehát megtették. Libanonban további három francia állampolgár van fogságban. Kiszabadításuk még bonyolultabbnak tűnik, mert őket a szélsőséges Iszlám Szent Háború szervezete rabolta el. A karacsi akciót kommentáló első francia lapjelentések arra utalnak, az igazságszolgáltatás tekintélyét nem feltétlenül erősíti a Chirac-kabinet mostani engedékenysége, de a vezetés számíthat a közvélemény megértésére, mivel honfitársak megmenekítéséről van szó. Kara A lengyel népszavazás után A reform folytatódik, az ütem módosul (Folytatás az 1. oldalról) Jól a szavazat érvénytelenné vált — de ebben sem a szavazó polgár, hanem a tájékoztatás a hibás. Urban külön hangsúlyozta azt a körülményt, hogy a népszavazás nyugodt körülmények között zajlott országszerte: mindössze 12 személyt kellett őrizetbe venni rendzavarás miatt Urban nemzetközi összehasonlítást is tett: az elsöprő konzervatív győzelem Nagy-Britanniában kevesebb szavazathoz juttatta Margaret Thatcher pártját, mint amennyit most kapott a lengyel vezetés a reform második szakaszára vonatkozó népszavazáson. Reagan elnököt pedig az Egyesült Államok polgárainak mindössze egyharmada állította, már másodízben az USA élére. Ami a Lengyelországban levonandó következtetéseket illeti, néhány intézkedési tervnek, például bizonyos termékek radikális áremelésének az üteme esetig módosul. De mindez higgadt és nem elhamarkodott elemzés, átgondolt döntést igényel. Ezek meghozatalára december első napjaiban kerül sor: összeül a LEMP Központi Bizottsága és a szejm is. Unban szerint a népszavazást „társadalmi konzultáció jellegűnek” tekintik, és kidolgozzák az előterjesztett kormányprogram alternatíváit. A szovjet külügyminiszter-helyettes Washingtonban a csúcstalálkozó gyakorlati előkészítését végzi (Folytatás az 1. oldalról) üzleti körök vezető képviselőivel, ezen mintegy hatvan gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi vezető vesz részt. Tudósítónktól. Már a csúcstalálkozó jegyében tartotta tegnap délutáni sajtóértekezletét Gennagyij Geraszimov külügyminisztériumi szóvivő, aki szintén Washingtonba utazik, s a csúcstalálkozó idején valamelyik amerikai kollégájával közös brivingeken tájékoztatja majd a tudósítókat. Geraszimov elmondta, hogy a tárgyalások napjaiban szovjet és amerikai szakértők tartanak rendszeres sajtóértekezletet. Geraszimov válasza: kérdésükkel forduljanak az NBC-hez. Ezzel együtt átadta Gorbacsov főtitkár üzenetét, aki megköszönte az iránta tanúsított érdeklődést, és azzal vigasztalta az amerikai tudósítókat, hogy lesz még esélyük, hogy föltegyék kérdéseiket a washingtoni sajtóértekezleten. Geraszimov utalt rá, hogy Mihail Gorbacsov útban Washingtonba megáll Londonban, s tárgyalt Margaret Thatcher kormányfővel. Véleménye szerint ez gesztus a szovjet vezető részéről, hiszen több város is szóba került megállóhelyként. Hogy éppen Londonra esett a választás, azzal magyarázható, hogy a Szovjetunió figyelembe veszi az európai államok érdekeit is, és magasra értékeli London szerepét a kelet-nyugati kapcsolatok alakításában. A megálló idején intenzív megbeszélések lesznek a két tekintélyes politikus között, s több téma is szóba kerül. A szóvivő méltatta, hogy Nagy-Britanniában is kedvezően reagáltak a szovjet döntésre. Mint kifejtette, a Szovjetunió véleménye nem változott az Öböl-konfliktus megoldását illetően. Ennek a BT 598. számú rendelete alapján kell megtörténni. Egyúttal hangoztatta: amennyiben Irak vagy Irán szembeszegülne a határozattal, kényszerítő eszközöket lehetne alkalmazni, de csak ha már más mód nincs. Ennek azonban két előfeltételt szab: a Nyugat szüntesse meg a titkos fegyverszállításokat, ENSZ égisze alatt pedig hozzanak létre egy hadiflotta-köteléket, amely felügyelné a rendet az Öbölben. Sz. F. Egy ultrakonzervatív politikai csoport, a Heritage-alapítvány gyűlését választotta ki Reagan amerikai elnök a csúcstalálkozót bevezető héten mondott első beszédének színhelyéül. Mint mondotta, a csúcstalálkozón legalább olyan hangsúllyal akarja felvetni az emberi jogok kérdését és a regionális problémákat, mint a leszerelés időszerű ügyeit. Ismételten kijelentette, hogy nem hajlandó feladni űrfegyverkezési terveit. Újból azzal vádolta meg a Szovjetuniót, hogy az Egyesült Államoknál régebben és nagyobb erőfeszítéssel foglalkozik űrfegyverek fejlesztésével, sőt, szerinte a szovjet fejlesztés arra irányul, hogy ez az ország képes legyen „csatákat megvívni” a világűrben. Szükségállapotot hirdettek Bangladesben (Reuter) Hivatalos adatok szerint a bangladesi rendőrség Dakkában és elővárosaiban vasárnap este negyven, köztük számos, „terrorizmussal” vádolt személyt vett őrizetbe a szükségállapot rendelkezései alapján. Ersad államfő pénteken rendelte el a szükségállapotot, feltehetően azért, hogy elejét vegye az újabb nagy tüntetéseknek. A rendelkezés öt nagyvárosra terjed ki. A kormány által ellenőrzött híreken kívül más információ nem jelenhet meg. A szükségállapotot tegnap reggel néhány órára feloldották a városokban. Abdul Matin belügyminiszter tegnap, a kományülés után újságíróknak elmondta: Dakkában és az ország négy más nagyvárosában hétfőn enyhítették a kijárási tilalmat, és szabadon engedték az ellenzék négy bebörtönzött vezetőjét. Jól tájékozott indiai forrásokból származó hír szerint péntek óta a bangladesi hatóságok több mint hatezer személyt vettek őrizetbe. Kilenc embert megöltek a rendőrök. Az őrizetbe vételek elsősorban az ellenzék középszintű politikai vezetőit és szervezőit sújtották. A képen gumibotos rendőr kényszerít természetellenes pózra egy járókelőt, aki megszegte a kijárási tilalmat. Nf A felelős tényezők, akik an* nak idején elrendelték Mordechaj A vanunu Izraelbe hozatalát, bizonyára már sokszor megbánták a döntésüket. Vanunu a Negev-sivatagban lévő dimonai atomerőműben dolgozott. Később kivándorolt Ausztráliába, s ott a keresztény hitre tért át. Tavaly szeptemberben a londoni Sunday Times hasábjain részleteket és műszaki rajzokat közölt a dimonai erőműről, amelyekből egyértelműen következett, hogy Izrael atomfegyvereket gyárt, vagy legalábbis képes gyártani. Néhány héttel később Vanunu titokzatos körülmények között izraeli börtönbe került. Később kiderült, hogy egy Sinthia nevű szőke szépségnek sikerült Londonból Rómába csábítania. Sinthia minden valószínűség szerint az izraeli, titkos szervek ügynöknője volt. Rómában altatószert kevert Vanunu italába, és onnan már rövid vett az út az izraeli börtönbe. , Az igazi bonyodalmak, azonban csak ekkor kezdődtek. Az izraeli hivatalos szóvivő az állítólagos izraeli atomfegyverekről eddig minden kérdést azzal a kétértelmű kijelentéssel hárított el, hogy : Izrael nem lesz az első állam, amely atomfegyvereket fog bevezetni, vagy bevetni a Közel-Keleten. Ha mármost Vanunut államtitkok elárulásával vádolják, ez vajon nem egyértelműen annak a beismerése, hogy Izraelnek valóban van atombombája? Igaz ugyan, hogy az érvényes törvények értelmében akkor is elítélhető a vádlott, ha hamis információkat kreál a hivatalosan tudomására jutott államtitkok . .. (o2:b ■ h Lf &9j£) A Vanunu-csapda^ ból. De hát, ha nincs alapja Vanunu állításainak, akkor miért a hűhó miatta, hogyan lehet megindokolni, hogy az alaptalan újsághír miatt száz és száz embert mozgósítottak a világ különböző részeiben, csak azért, hogy a szerzőt kézre kerítsék. Annál is inkább, mert sok nemzetközi tényező bizalmatlan Izrael atompolitikájával szemben, miután az izraeli kormány mindeddig elutasította a felszólításokat, hogy csatlakozzék az atomfegyverek elterjesztésének meggátlásáról szóló szerződéshez. A Vanunu-per tehát olyan csapda, amelyben akár így akár úgy, csak megrekedni lehet. Most már sokan úgy vélik, jobb lett volna futni hagyni Vanunut. Már csak azért is, mert nemcsak maga a per, hanem annak formalitásai is rendkívül kényesek. Nyílt tárgyalás esetében Vanunu fényt deríthet elrablásának körülményeire, és mivel állítása szerint Olaszország területéről hurcolták el, a római kormány esetleg a nemzetközi jog megsértésével vádolhatja Izraelt. Nincs kizárva, hogy az ügy komplikálhatja Izrael viszonyát Nagy-Britanniával is, miután Vanunut Londonból csalták Rómába. A zárt ajtók mögött tartott bírósági tárgyalás viszont csorbát ejthet Izrael jó hírén. Az Amnesty International és más emberi jogokért küzdő szervezetek máris élesen bírálják a perrendet, s a bírálatot magáévá tette több befolyásos nyugati újság is, sőt bizonyos amerikai zsidó körök is csatlakoztak hozzá. Mostanáig a bíróság a vád tanúit hallgatta meg, és Vanunu védőjének a bíróság illetékességével és a perrenddel kapcsolatos előzetes fenntartásait tárgyalta. Amint az várható volt, a fenntartásokat a bíróság elutasította. Valószínű tehát, hogy a védelem tanúi is zárt ajtók mögött fognak tanúskodni, habár a legfelsőbb bíróság kötelezte az ügyészséget, hogy 15 napon belül indokolja meg, miért kívánja a tárgyalást a nyilvánosság kizárásával lefolytatni. A közvélemény tehát valószínűleg csak közvetve fog értesülni a miniszterelnök és más magas rangú politikusok tanúskodásáról, még akkor is, ha a bíróság hozzájárul Vanunu követeléséhez, tanúságtételük ügyében. Aminek ismét nemesz kedvező visszhangja az izraeli, még kevésbé a nemzetköziközvéleményben, tehát voltaképpen az egész ügy nem a bíróságra tartozik. Az atomfegyverkezés politikai kérdés, és csak politikai eszközökkel lehet eldönteni. A Vanunu-ügy egyetlen előnye, hogy érdeklődést keltett a kérdés iránt, és élénkebbé tette a vitát róla. Ehhez még két fontos körülmény járult hozzá: a szovjet—amerikai megegyezés a rövid és közepes hatótávolságú atomfegyverek megsemmisítéséről és az egyiptomi kezdeményezés egy közel-keleti atomfegyvermentes övezet megteremtéséről. Az új nemzetközi légkörben talán nagyobbak az esélyek a javaslat jóhiszemű megvitatására és valóra váltására. Tel Aviv, 1987. november 30. Yehuda Lahav Magyar Hírlap A NATO a megváltozott helyzetet értékeli (Nyugat-)Európa azt akarja, hogy az Egyesült Államok rögtön az aláírás után ratifikálja a közepes hatótávolságú és a harcásza- ■i-hadműveleti rakéták leszereléséről szóló szerződést — jelentette ki vasárnap Geoffrey Howe. A brit külügyminiszter hozzáfűzte: nagyon szeretnénk, ha nem lennének téves elképzelések az Egyesült Államokban arról, mit is akar ez ügyben (Nyugat-)Európa. Igaz ugyan — mondta a BBC- nek adott nyilatkozatában —, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján (az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában egyaránt voltak olyanok, akik aggodalmukat hangoztatták e szerződés miatt, de tény, hogy minden NATO-ország kormánya fenntartás nélkül üdvözölte azt. A NATO-országok döntését igazolja az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának titkos tanulmánya, amely szerint a NATO európai fegyveres erői képesek a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolása után is egy esetleges „szovjet támadás” elhárítására. A katonai vezetés megállapításai azért fontosak, mert az új szovjet—amerikai leszerelési szerződés amerikai ellenfelei egyebek között azzal érvelnek, hogy a nukleáris fegyverek felszámolása után a Szovjetunió „lerohanhatja a NATO erőit”, mivel „nagy túlsúlyban van” a hagyományos fegyveres erők és a fegyverzet terén. Hogy miként változik a katonai és politikai helyzet, arról a NATO-eurocsoport hadügyminiszterei tegnap Brüsszelben kezdtek tanácskozást. Ezzel egy időben folytat megbeszélést a NATO Katonai Bizottsága, amely a tagországok hadseregeinek vezérkari főnökeit egyesíti, így az Észak- Atlanti Szövetség irányító szervezetének legfontosabb bizottsága. E két tanácskozás bevezetője a NATO védelmi bizottsága ma ugyancsak Brüsszelben kezdődő ülésének, amelyen a tagországok hadügyminiszterei vesznek részt. Franciaország — amelynek hadserege nincs integrálva a NATO haderőbe — mindegyik ülésről ezúttal is távol marad. VILÁGHÍRADÓ Megbízólevél-átadás. (MTI) Forró József, Magyarország lagoszi nagykövete átadta megbízólevelét Ibrahim Badamosi Babangida tábornoknak, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének. A Varsói Szerződés és a NATO képviselőinek találkozója (TASZSZ) Tegnap Bécsben újabb találkozót tartottak annak a konzultációsorozatnak a keretében, amelyet a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak képviselői folytatnak az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos jövőbeni tárgyalások mandátumának kidolgozása céljából. A találkozón folytatták a tárgyalások céljaival és e célok elérésének módszereivel kapcsolatos elképzelések egyeztetését. Ismét nagyköveti szintre emelték Kína és Laosz kapcsolatait (AFP) Kína és Laosz megállapodott abban, hogy nyolc év szünet után ismét nagyköveti szintre emelik diplomáciai kapcsolataikat — közölte a kínai külügyminisztériumi bejelentést idézve az Új-Kína hírügynökség. A kapcsolatok rendezéséről Khamphay Boupának, a aloszi külügyminiszter első helyettesének egyhetes kínai látogatása során született végleges döntés. Háfez Asszad Bukarestben (MTI) Tegnap Bukarestbe érkezett Háfez Asszad, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke, a Szíriai Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Szíriai Baath Párt) főtitkára. Az otopeni repülőtéren meghívója, Nicolae Ceausescu román államfő, az RKP főtitkára üdvözölte. Vasúti szerencsétlenség a Kaukázuson túli területen (MTI) A vasárnapra virradó éjszaka egy tehervonat belerohant egy személy- és postavonat hátsó vagonjaiba a Szovjetunió Kaukázuson túli területén. A vasárnap esti szovjet tv-s híradó három halottról, s tucatnyi súlyos sebesültről számolt be. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a déli vasúton pár hónapja Kamenszkij állomásnál hasonló szerencsétlenség történt, csaknem száz halálos áldozattal. Az emberi jogokkal foglalkozó bizottság alakult Moszkvában (MTI) Az európai biztonság és együttműködés szovjet bizottsága mellett Moszkvában tegnap megalakult az emberi jogokkal és humanitárius kérdésekkel foglalkozó társadalmi bizottság. Elnökévé Fjodor Burlackijt, az ismert szovjet tudóst, publicistát választották meg; tagjai ismert közéleti és egyházi személyiségek, diplomaták, újságírók, művészek. Föld alatti atomrobbantás a Mururoa-korallzátonyon (AFP) Föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre tegnap Franciaország a csendesóceáni Mururoa-korallzátonyon — közölte egy új-zélandi szeizmológiai állomás szóvivője. Az állomás szakemberei három kilotonnásra becsülték a robbanás erejét.