Magyar Hírlap, 1989. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1989-09-01 / 205. szám

Működőképes-e a KGST? (2. oldal) Tanácsok fóruma Mit tanulmányoz a román delegáció? (4. oldal)Muhi Himjo 22. évfolyam, 205. szám A MINISZTERTANÁCS LAPJA 1989. szeptember 1., péntek Eltolódó súlypont Moha Vadzsiralongkorn korona­­hercegnek, a thai trón váromá­nyosának most befejeződött ma­gyarországi látogatása nem csak azért volt nagy jelentőségű, mert a két ország között a leg­magasabb szintre emelte a kap­csolatokat hanem azért is, mert hazánkat a nagy földrajzi távol­ság ellenére közelebb hozta egy távoli régióhoz. A Földnek egy olyan részével kerültünk még szorosabb kontaktusba, amely egyre erőteljesebben követel magának helyet a nap alatt. A távol-keleti, csendes-óceáni régió országai az elmúlt időszak­ban rendkívül gyors fejlődésen mentek keresztül. Egyes előre­jelzések szerint az ezredfordu­lóra a világkereskedelemnek csaknem fele fog e térségben le­bonyolódni. • Thaiföld mindinkább felzárkó­zik Dél­kelet-Ázsia viharosan fej­lődő államaihoz. Az ország gaz­dasági teljesítőképességére jel­lemző, hogy az elmúlt néhány esztendőben évi négy-nyolc szá­zalékos volt a gazdasági növe­kedés üteme. Az egy főre jutó bruttó hazai termék 1987-ben 885 dollár volt, és tavaly 10,5 százalékkal növekedett. Thaiföld hazánk egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere a térség­ben, ám szakembereink ez ideig nem használták ki eléggé a gaz­daságilag nyitott ország kínálta lehetőségeket. Pedig a nagy földrajzi távolság és a különbö­ző társadalmi berendezkedés el­lenére gazdasági téren hasonló feladatok állnak előttünk. Thai­­földön, ugyanúgy, mint hazánk­ban, most van folyamatban a szerkezetátalakítás, igaz, e té­ren a távol-keleti ország előbb­re tart Magyarországnál. Thaiföld is érdekelt a kapcso­latok fejlesztésében. Olyan or­szágnak tekinti hazánkat, ahol megvetheti lábát, és innen ki­indulva meghódíthatja a kelet­­európai piacot. A két ország kö­zötti együttműködés elmélyíté­sében fontos szerepet játszott tavaly Prem Tinszulanonda tá­bornoknak, Thaiföld akkori mi­niszterelnökének magyarországi látogatása. A jelenlegi minisz­terelnök Csaticsaj Csunhavan szintén nagy figyelemmel kíséri a hazánkban zajló fejleménye­ket. A magyar diplomácia némi ké­séssel ugyan, de reagált a tá­vol-keleti országban és a kör­nyező államokban gyorsan per­gő eseményekre. A hazai diplo­mácia vezetői közül az elmúlt időszakban többen is a térség­be látogattak és a tervek sze­rint az ilyen irányú diplomáciai mozgások gyakoribbá válnak majd az elkövetkezendő időszak­ban. E folyamatba illeszthető bele, e kedvező változásokat ösztö­nözheti a thai trónörökös most végetért budapesti látogatása is. G. Fehér Péter Októberben Budapesten Az ENSZ menekültügyi irodát nyit (Reuter, AFP) Bécsben hozták nyilvánosságra tegnap, hogy —te­kintettel a Magyarországon nagy számban tartózkodó román és NDK-sbeli menekült helyzetére — az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­sága októberben Budapesten nyit­ja meg első kelet-európai irodá­ját. Ezt Klaus Feldmann, a szer­vezet nyugatnémet képviselője je­lentette be sajtóértekezleten. Az iroda működési költségeinek a fe­dezésére az első évre 5,2 millió dollárt kívánnak fordítani. m­ű Ülést tartott a Minisztertanács Jogszabályok a menekültügyek rendezésére Folytatni kell a szerkezetátalakítást - Jelentés a kerekasztal-tárgyalásokról — Szóvivői tájékoztató A kormány ülését követő saj­tókonferencián Bajnok Zsolt meg­bízott szóvivő, lapunk főszerkesz­tője beszámolt arról, hogy bár a „hivatalos” tárgysorozat mind­össze négy témából állt, rendkí­vül élénk, sokszínű, szinte a kor­mány minden tagját megszólalás­ra késztető vita zajlott le. Az első napirendi pont a belpo­litikai helyzetről folytatott kon­zultáció volt. Ennek keretében belpolitikai életünk minden fon­tosabb területe és témája szóba került. Pozsgay Imre állammi­­niszter a kerekasztal-tárgyalá­sokról adott tájékoztatást a kor­mánynak. E tájékoztatóban rész­letesen kitért az eddigi megbeszé­lések eredményeire. Ismertette, hol húzódnak a tárgyalási front­vonalaik. Ezt követően szinte a Minisztertanács tagjainak többsé­ge kifejtette véleményét az idő­szerű belpolitikai kérdésekről. Két gondolatot szeretnék idézni, mindkettőt Pozsgay Imre megfo­galmazásában. „A kerekasztal­­megbeszélések nagy esélyt jelen­tettek és jelentenek arra, hogy ne az utcán, hanem a tárgyalóasztal­nál dőljenek el belpolitikai éle­tünk fontos kérdései." A másik, amit saját nevében, de nyilván a tárgyaló delegáció egészének ne­vében is mondott: meggyőződés­sel, a demokratizálás szándéká­val veszünk részt a kerekasztal­­megbeszéléseken, a siker remé­nyében és érdekében. Szóba került a közelgő új tanév, azzal összefüggésben a pe­dagógusok számos problémája, és természetesen szóba került a pe­dagógusbérek ügye. Erről is élénk, helyen­ként már-már szikrázó vi­ta zajlott le, ami végül is happy enddel zárult. Holnapután Glatz Ferenc kulturális miniszter min­den bizonnyal igen jó híreket fog közölni a pedagógustársadalom­ mai tanévnyitó beszédében. Talán megértik, ha ennél többet most nem akarok erről a témáról mon­dani. A harmadik kérdéskör, ami nagy hangsúllyal került szóba a konzultáción, a mecseki ércbá­nyászokkal tegnap lezajlott talál­kozó. Erről az ipari miniszter na­­(Folytatása az 5. oldalon) Fotó: Szalay Zoltán Mára összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai In­téző Bizottsága szeptember 1-jére összehívta a Köz­ponti Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Központi Bizottság hallgasson meg tájékoztatót a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eddi­gi tapasztalatairól, az ott képviselendő álláspontok­ról. A Központi Bizottság e napirend keretében megvitatja a békés politikai átmenet jogi kereteit jelentő törvénytervezeteket, így az alkotmánymó­dosításról, a pártok működéséről és gazdálkodásá­ról, valamint az országgyűlési képviselők választá­sáról szóló javaslatokat. A testület tájékoztatót hallgat meg az október 6-án kezdődő pártkong­resszus előkészítéséről is. (MTI) Befejezte magyarországi látogatását a thaiföldi trónörökös Hivatalos magyarországi láto­gatásának befejeztével csütörtö­kön elutazott Budapestről Maha Vadzsiralongkorn koronaherceg, a Thaiföldi Királyság trónörököse. Vadzsiralongkorn herceget a dél­utáni órákban vendéglátója, Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke búcsúztatta katonai tiszteletadás mellett a Ferihegyi repülőtéren. A trónörökös látogatásának ne­gyedik, befejező napján délelőtt megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát a társulat szék­házában. Kora délután szállásán kereste fel a herceget Pozsgay Imre államminiszter. A kötetlen légkörű eszmecserén Pozsgay Imre tájékoztatta Maha Vadzsiralongkorn herceget a ma­gyar politikai reformfolyamatról. Az államminiszt­er a magyar — thaiföldi kulturális érintkezést át­tekintve méltatta a thai nép gaz­dag kulturális hagyományait. A koronaherceg arról tájékoz­tatta tárgyalópartnerét, hogy láto­gatása során nagy érdeklődéssel kísérte a magyarországi fejlemé­nyeket, a politikai, gazdasági re­formfolyamatot. Kifejezte meg­győződését, hogy e következetes törekvéseket minden bizonnyal siker koronázza. Ez még kedve­zőbb alapot teremthet a két or­szág együttműködésének fejlesz­téséhez. Biztosította tárgyalópart­nerét személyes jóindulatáról. tá­(Folytatása a 11. oldalon) Lesz almabáb Az idén már júliusban meghirdették az alma felvásárlási árait. Se­gítségnek szánták, így legalább a termelő még időben tudhatja: miért dolgozik? A Kereskedelmi Minisztériumban rendezett bizottsági ülé­sen azonban kiderült: az almatermelőket ma nem is annyira a jó üzlet érdekli. Akár árveszteséggel, de minél előbb szeretnének a pén­zükhöz jutni (Cikkünk a 8. oldalon) Fotó: Grrrák László Cellodam-siker (6. oldal) Bezár-e a Pintér Művek? (7. oldal) Heti rádió- és tv-műsor (10. oldal) Horn Gyula Berlinben tárgyalt Horn Gyula külügyminiszter az NDK kormányának kezdeménye­zésére tegnap látogatást tett Ber­linben. Megbeszélést folytatott Oskar Fischer külügyminiszterrel és Günter Mittaggal, a NSZEP Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. A berlini látogatás szervesen il­leszkedett a magyar diplomácia folyamatos erőfeszítéseibe, me­lyek azt célozzák, hogy az érin­tett feleket kielégítő megoldást nyerjen a hazánkban tartózkodó és az NSZK-ba áttelepülni szán­dékozó NDK-állampolgárok ügye. A berlini tárgyalásokon kifej­tett NDK-álláspontra válaszul Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a magyar kormány változatlanul a két német állam megállapodásá­tól várja az ügy rendezését. A magyar külügyminiszter egy­úttal aláhúzta: magyar részről csak olyan megoldási módozatok­ban vagyunk hajlandók részt venni, amelyek összhangban áll­nak a Magyar Népköztársaság emberi jogi nemzetközi kötelezett­ségeivel és humanitárius politikai gyakorlatával. A fentiek szelle­mében Horn Gyula az NDK-fél­­lel ismertette azokat a tervezett konkrét magyar lépéseket, ame­lyek az ügy mielőbb megoldásá­hoz vezethetnek. A tárgyalófelek megállapodtak a további kétoldalú konzultációk folytatásáról. (MTI) Az ADN összefoglalója szerint Oskar Fischer kifejezésre juttat­ta: az utasforgalomban fennálló problémák amiatt keletkeztek, hogy az NSZK — az ös­szes né­metre vonatkozó, úgynevezett gondoskodási kötelezettségére hi­vatkozva — semmibe veszi az NDK-állampolgárság intézményét, NDK állampolgárokat fogadott be képviseleteire, és ezeknek NSZK útlevelet adott. A megbeszélésen NDK részről hangoztatták: mind nagyobb te­ret kap az a nézet, amely szerint a más államok diplomáciai kép­viseletein keresztül kikényszerí­­tett kiutazási lehetőség járhatat­lan út. Oskar Fischer hangsú­lyozta, hogy az NSZK képvise­letei vagy az NSZK által fenn­tartott táborok útján a kiutazás kikényszerítése elfogadhatatlan, mivel az NDK törvényei az or­szág minden polgárára egyfor­mán kötelezőek. Az NDK külügyminisztere vé­gezetül hangoztatta, hogy országa különösen fontosnak tartja a szo­ros baráti, sokoldalú és közvetlen kapcsolatok, valamint a véle­mény- és tapasztalatcsere további elmélyítését. Az ARD tévétársaság jelentése szerint Budapesten tárgyalt Mi­chael Jansen, a nyugatnémet kül­ügyminisztérium egyik osztály­­vezetője. A tévé Budapestről su­gárzott riportjában arról számolt be, hogy a Bundesluftwaffe kül­­­ön­gépén érkezett vendég a mene­­kültkérdésről cserélt véleményt magyar partnereivel. •• Ötezer személyes tábort építenek a bajor határon A cáfolatok ellenére várják az NDK-menekülteket Annak ellenére, hogy az oszt­rák és nyugatnémet rádióállomá­sok, lapok csütörtökön többször is idézték Kovács László külügy­­minisztériumi államtitkárnak a Magyar Hírlapban tegnap megje­lent interjúját az NDK-beli me­nekültjelöltek­­körülményeiről, még mindig tartja magát a hí­resztelés: nagyobb számú kelet­német utazik ki a hét végén Ma­gyarországról. A magyar külügy­miniszter berlini villámlátogatá­sával egyidejűleg a nyugat-berlini rádióadók minden híradásukban elmondták: a nyugatnémet ható­ságok szeptember 0-ára ötven vas­úti személyszállító vagont rendel­tek az osztrák vasúttól... A Stuttgarter Nachrichten cí­mű lap jelentése szerint az Oszt­rák és a Nyugatnémet Szövetsé­gi Vasutak teljes készültségben várják azokat a különvonatokat. A Bajor Vöröskereszt becslése szerint hétfőn estig mintegy négy­öt­ezer keletnémet érkezik Passau­­ba, Freilassingba és Bad Reichen­­hallba. A passaui tartományi közigazgatás illetékesétől nyert (Folytatása a 6. oldalon) Szeptember 18- tól közös devizaszámla Jóhiszemű, jogcím nélküli va­lutatulajdonosok leszünk szep­tember 18-tól, s körüllbelül ez a lé­nyege a Pénzügyminisztériumban tegnap elhangzott bejelentésnek. Eszerint szeptember 18-tól min­denfajta legális forrás megjelölé­se nélkül helyezhetjük el a kü­lönböző bankoknál a valutánkat, ahogy arról már írtunk hétfői szá­munkban. A kormány július 13- án döntött az alapelvekről és augusztus 24-i, múlt heti ülésén a részletekről. A késedelem az egy­re nyilvánvalóbb, kormányon be­lüli vitáknak tudható be, hiszen jó néhányan, így a Nemzeti Bank is a számlanyitás feltételeinek könnyítése mellett a turistapén­zek felvételének szigorítása mel­lett kardoskodtak. A Minisztertanács másképp döntött, és egyértelműen a mai­nál ösztönzőbb feltételeket léptet­nek életbe. Ezentúl megszűnik a devizaszámla és az utazási szám­la külön kezelése, ehelyett a „bel­földiek devizaszámlájára” teheti be mindenki a nála lévő valutát az eredet vizsgálata nélkül. Meg­szűnik a külföldi munkavállalók számára hátrányos szabály, mi­szerint keresetük 20 százalékát kötelezően forintra kellett válta­ni, akár a korábbi, akár az új jog­címen betett összegek teljes mér­tékben devizában maradnak. (Ide tartozik az örökség, a tartásdíj, nyugdíj, járadék, műgyűjtők el­adásából származó nettó bevétel stb. is). Az új számlákról szaba­don lehet a különböző valutás boltokban vásárolni, vagy kül­földről árut rendelni. A diploma­taboltokban azonban nem vásá­rolhatnak az új jogcímen nyitott devizaszámlák tulajdonosai. Meglehetősen parázs vita bon­takozott ki tegnap a Pénzügymi­nisztériumban, ki etikai normá­kat, mások a belső ellentmondá­(Folytatása a 8. oldalon) ..H. Xr-r. Király Zoltán javaslata a külföldi csapatok kivonásáról Megalakult a parlament ellenzéki csoportja Munkatársunktól. Ha a nagyhatalmak Király Zoltánra hallgatnának, 1955-ben már egyetlen katona sem állomá­sozna idegen földön. Sőt, a Var­sói Szerződés és a NATO is fel­oszlatná önmagát. A Parlament­ben tegnap újságírók előtt el­hangzott javaslat — a magyar képviselő szerint — a világhábo­rú utáni lehető legkedvezőbb nemzetközi légkörben született, és bár radikális — tekintve a Bécsben folyó leszerelési tárgya­lásokat —, nyitott kapukat dön­get. Mint elmondta, ezzel a ja­vaslatával már az Országos Bé­ketanácsnál is élt, de ott nem ka­pott kellő publicitást. Most töb­bek között minisztereknek és pártvezetőknek is megküldte, akik érdeminek tartják azt. A vála­szokból az derült még ki, hogy a magyar kormány a szovjet csa­patok távozásáról a kétoldalú tár­gyalásokat tartja célszerűbbnek. A Magyar Hírlap kérdése ar­ra vonatkozott, hogy a globális egyensúlyra való törekvés mellett a honvédelemnek a helyi straté­giai helyzetet is figyelembe véve nem gondolja-e a javaslattevő, a szovjet csapatok távozásával a Magyar Néphadseregnek is töb­bet kell költeni. Király Zoltán — mint mondta — nem tud környe­ző veszélyekről, s különben is békével számol. Ezért még a meg­lévő magyar tiszti állományt is túlzottnak tartja. A jelenlévő K­affai Ernő újonnan megválasz­tott képviselő ehhez még hozzá­tette: A szovjet csapatok kivo­nulása nem is annyira pénz­, mint morális kérdés: egy külföldi tábornok ne szólhasson bele az ügyeinkbe. Raffai Ernő egyébként ez alka­lommal volt­ először a Parlament (Folytatása a 6. oldalon)

Next