Magyar Hírlap, 1990. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

Sevardnadze, Baker, Genscher, Skubiszewski véleménye Hol lesz az új Németország határa? (Folytatás az 1. oldalról) (MTI) Az NDK külügyminisz­tériumának emlékiratát adta át tegnap Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszternek Könip, az NDK moszkvai nagykövete. A doku­mentum arról szól, hogyan kap­csolható be az összeurópai folya­matba Németország egyesítése. Sevardnadze ugyancsak szerdán fogadta a nyugatnémet szociál­demokrata párt Bahr vezette há­romtagú küldöttségét. Sevardnadze, miután megis­merkedett az emlékirat tartal­mával, elmondta, hogy kedvező­nek tartja a német egység több­szakaszos megteremtésének NDK-elvét, s azt, hogy azt idő­zítésében összhangba hozzák az összeurópai folyamattal, az euró­pai biztonság kialakuló új szer­kezetével. A Szovjetunió nagyon komolyan veszi a német ügyek­ben érintett négy hatalom jogait és felelősségét, s fontosnak tart­ja, hogy a német kérdés békés rendezésekor figyelembe vegyék mind Németország szomszédai­nak, mind Európa és a világ más országainak törvényes érdekeit. A lengyel külügyminisztérium­tól származó információra hivat­kozva a PAP hírügynökség szer­dán arról adott hírt, hogy Skubi­szewski külügyminiszter hétfőn telefonbeszélgetést folytatott szovjet kollégájával, majd szer­dán Genscherrel, az NSZK kül­ügyminiszterével is. Skubiszewski mindkettőjükkel a német egyesülés kérdésében a négy nagyhatalom és a két német állam részvételével tervezett, úgynevezett 4-1-2 tanácskozáson való lengyel részvételről, Len­gyelország nyugati határainak garantálásáról tárgyalt. A németeknek a szomszéd né­pekkel szembeni felelősségét, a jelenlegi európai határok meg­­változtathatatlanságát hangsú­lyozta tegnap este Erfurtban mondott beszédében a nyugatné­met külügyminiszter, aki a kelet­német szabaddemokrata párt (FDP) választási nagygyűlésén szólalt fel a türingiai megyeszék­helyen. Kohl kancellár hajlik arra, hogy a bonni parlament és a már­cius 18-án újjáválasztandó kelet­­berlini Népi Kamara hasonló szövegű nyilatkozatban szavatol­ja a nyugati lengyel határokat. A bonni kormányfő ezt a vélemé­nyét a kabinet szerdai ülésén je­lezte. A háború utáni európai hatá­rok sérthetetlenek — jelentette ki szerdán a törvényhozásban Baker. Az amerikai külügymi­niszter újólag elutasította, hogy a négy nagyhatalom mellett Len­gyelország is részt vehessen a né­met egységről folyó tárgyalások­ban. Berlini tudósítónktól: ‘ Rossz hír a magyar valutaspe­kulánsoknak: nem „tuti üzlet” keletnémet márkát gyűjteni a kö­zeli valutaunió reményében. Az NDK médiák a hét elején beszá­moltak arról, hogy Magyarorszá­gon nem lehet márkát kapni, mert egyesek spekulációs céllal felvásárolták a készleteket Meg­kérdeztem egy nyugat-berlini bankképviselő véleményét a fel­vásárlók üzleti esélyeiről. A bank­ember úgy nyilatkozott, hogy a valutauniót előkészítő német—né­met bizottság egyik fő célja a spekulációs lehetőségek kizárása, Így majdnem biztosra vehető, hogy szabályzó intézkedésekkel a ma­nipulációs játéktér csaknem nul­lára csökken. Az NDK-kormány legfrissebb gazdasági intézkedése egyelőre nem a magyar, hanem az NSZK- turistákat érinti: tegnaptól az ét­termekben csak akkor fizethet­nek keleti márkával a tőkés or­szágokból jött látogatók, ha hiva­talos papírral igazolják, hogy az állami banknál váltották a pén­züket. F. É. (AP) A Szovjetunióban első íz­ben közöltek fotókópiát az 1939-i szovjet—német egyezmény titkos záradékának orosz nyelvű válto­zatáról. Az 1939-ben aláírt Molo­tov—Ribbentrop-paktum titkos kiegészítő jegyzőkönyve a Szov­jetunió befolyási övezetébe utal­ta a három fügetlen balti köztár­saságot és Lengyelország egy ré­szét. A külügyminisztérium most beindított új kiadványa, a Veszt­­nyik hétfőn megtjelen első számá­ban fényképet közölt a titkos zá­radék orosz nyelvű gépek­ máso­latáról. A Szovjetunió mind ez ideig azt állította, hogy a szovjet levéltárakban nincs nyoma a jegyzőkönyvnek, és a mai napig ragaszkodik ahhoz, hogy annak eredeti példánya nincs birtoká­ban. Nyitott égbolt : nyitott kérdések Szovjet értékelés: zsákutcában a bizalomépítő tárgyalások A tervek szerint májusban a NATO- és a VSZ-országok kül­ügyminiszterei írják alá Buda­pesten a „Nyitott égbolt"-egyez­­ményt a kölcsönös bizalomerősítő federítő repülésekről. A célt ked­den, a szerződésről tárgyaló kon­ferencia első szakaszának befe­jeztével tűzték ki. A kanadai fő­városban egyetértés született ab­ban, hogy a konferencia máso­dik szakaszát április 23. és május 12. között Budapesten rendezik meg. Amint Tóth Tibor külügymi­­nisztériumi főosztályvezető-he­lyettes, a magyar küldöttség ve­zetője az MTI tudósítójának el­mondotta, a NATO — tárgyalási alapként elfogadott — szerző­déstervezete, illetve a szovjet ki­egészítő javaslatgyűjtemény és más indítványok alapján három­hetes munkával kialakult a meg­állapodás tervezete. A szövegben mindenesetre igen sok még a zá­rójel, hiszen mind politikai, mind technikai szempontból rendkívül bonyolult feladatokat kell meg­oldani — a dolog természetéhez viszonyítva példátlanul rövid idő alatt. Az egyezmény alapján a két katonai szövetség országai fegy­vertelen gépekkel kölcsönösen felderítő repüléseket végeznének egymás területe felett. Az általá­nos elvi egyetértés mellett a leg­fontosabb gyakorlati kérdések­ben eltérnek­­még az álláspontok, elsősorban a szovjet részről: a Szovjetunió azt igényli, hogy egységes gépparkot alkalmazza­nak, az ellenőrzendő ország fe­lett csak annak saját gépei re­pülhessenek, külföldi személyzet­tel. A Szovjetunió másoknál jó­val nagyobb mértékben korlátoz­ná területe felett a repüléseket, s igényli azt, hogy a kontroll a részt vevő országok külföldi tá­maszpontjaira, így például az ázsiai amerikai bázisokra is ki­terjedjen , amit Washington el­utasít. Ugyancsak nyitott kérdés még, milyen típusú, milyen ha­tásfokú műszereket alklamazza­­nak a légi figyelésnél, s hogy a szerzett adatok (amint azt a Szovjetunió igényli) általánosan hozzáférhetőek legyenek-e. A magyar küldöttségvezető, aki egyúttal indokolatlanul borúlátó­nak ítélte az ottawai­­nehézsége­ket hangsúlyozó nyugati sajtóvé­leményeket. Mint elmondotta, Magyarország, amely az elsők kö­zött karolta fel a „Nyitott ég­­bolt”-kezdeményezést, s elsőnek szervezett — kanadai közremű­ködéssel — próbarepülést orszá­gunk felett, igyekezett mindent megtenni az ottawai munka si­keréért. A magyar álláspont sze­rint a két szövetség tanácskozá­sainak segítenie kell a megosz­tottság felszámolását: nem a töm­bök, hanem a 23 ország egyez­ménye készül, amelynek jelentős szerepe lesz a további közeledés­ben, a tömbszemlélet eltűnésében. Bízunk abban, hogy Magyaror­szág a jövendő szerződéssel kap­csolatos további munkában is szerepet kaphat, feltehetően ál­landó konzultatív bizottságra lesz szükség, amelynek egyik lehetsé­ges székhelye Budapest. (APA, AFP) Viktor Karpov szovjet helyettes külügyminiszter szerint „zsákutcába jutottak" a NATO és a VSZ tagállamai kö­zött a „Nyitott égbolt"-konferen­cia keretében folytatott bizalom­­építő tárgyalások. A szovjet kül­döttség vezetője kijelentette: Az Egyesült Államok egyelőre csak ahhoz járult hozzá, hogy a fel­derítő repüléseken szerzett ada­tokat a saját katonai szövetsé­gének tagjaival ossza meg, míg a Szovjetunió ragaszkodik ahhoz, hogy az információcsere mindkét katonai szervezetre kiterjedjen. TJ Ortega azonnali tűzszünetet hirdetett (MTI, Reuter) Ortega nicara­­guai államfő, akinek sandinista mozgalma vereséget szenvedett a polgári ellenzéktől a vasárnapi választásokon, tegnap azonnali tűzszünetet hirdetett a „kontrák­kal" vívott harcban. „Az elnök a mai naptól elren­delte a hadműveletek egyoldalú beszüntetését, azzal a céllal, hogy azonnal lefegyverezzék az ellen­­forradalmi erőket” — olvasták fel a rádióban Ortega hivatalának közleményét. A managuai sandi­nista kormány egyidejűleg felszó­lította az Egyesült Államokat a lázadók támogatásának beszünte­tésére, a hondurasi vezetést pedig a lázadók támaszpontjainak fel­számolására. A sandinisták a „kontrák" le­fegyverzését szabták a békés hata­lomátadás feltételéül. A választá­sok győztese, a Violeta Chamorro vezette ellenzék ugyancsak a lá­zadó fegyveres csoportok lesze­­relését szorgalmazta a békés át­menet céljából. p Hazánk és a nyugat-európai integráció Le kell mondani a szuverenitás bizonyos szeleteiről „Kényes kérdésnek" nevezte Eyskens belga külügyminiszter Magyarország esetleges NATO- tagságának témáját az MTI tudó­sítójának erre vonatkozó kérdésé­re válaszolva. Kijelentette: ez olyan kérdés, amely a magya­rokra tartozik, utalt viszont arra, hogy felvetése nehezítheti Gorba­csov helyzetét, márpedig a Nyu­gat sikert kíván Gorbacsovnak. Eyskens a Brüsszelben akkredi­tált tudósítóknak tartott sajtóér­tekezletén válaszolt a nemzetközi sajtó kérdéseire. Az MTI tudósítója azt kérdezte, miként látja a miniszter annak lehetőségét, hogy a demokrácia útján meginduló közép-kelet­­európai országok csatlakozzanak a Nyugat különféle integrációs szer­vezeteihez? — Eykens a többi között kijelentette: — Ami az Európai Közösség tagságát illeti, ha (a közép-kelet­­európai országok) teljesítik annak feltételeit, miért ne lenne lehet­séges ugyanez? Hozzáfűzte: nem szabad alábecsülni a nehézsége­ket, hiszen a csatlakozáshoz el kell fogadni a közösség integrá­ciójában már elért fokot, meg kell teremteni a piacgazdasági intéz­ményeket, szabályozásokat, és le kell mondani a szuverenitás bizo­nyos szeleteiről is. Megalakult az új japán kormány Nincs kegyelem a botrányhősöknek Második kormányát alakította meg tegnap Kaifu Tosiki (a ké­pen) japán miniszterelnök, mi­után a parlament február 18-i alsóházi választásán győzelmet aratott. A kulcspozícióban lévő minisztereket megtartotta, így a külügyi tárca továbbra is Naka­­jama Taro kezében lesz, míg a pénzügyeket változatlanul Hasi­­moto Ritaro irányítja majd. A huszonegy tagú kabinet be­iktatása azonban egy napot ké­sett, mert néhány idősebb párt­tag, frakcióvezér igyekezett a sa­ját akaratát érvényesíteni. A kormányalakítás körüli, egy­napos huzavona azt is tükrözi, hogy Kaifunak meglehetősen gyenge a hatalmi bázisa a kor­mányzó Liberális Demokrata Pár­ton belül, amely 1955 óta vezeti az országot. Az LDP most négy jelentős frakcióra, valamint két kisebb csoportra oszlik, és az öt­venkilenc éves miniszterelnök az egyik utóbbihoz tartozik. Kaifu ennek ellenére váratlan határozottsággal utasította visz­­sza azokat a hangokat, amelyek néhány botrányba keveredett po­litikus támogatására szólaltak meg. Ő tiszta lappal vette át a párt és a kormány irányítását az­után, hogy politikai-pénzügyi és szexbotrányok, valamint a tavaly júliusi felsőházi választási vere­ség két elődjét is lemondásra kényszerítette. Az új kormány stabilitását olyan kulcsproblémák teszik majd próbára, mint a fogyasztási adók javasolt emelése vagy az európai és amerikai országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok la­zulása. Kaifa a hét végén az Egyesült Államokba készül, hogy Bush el­nökkel tárgyaljon. Itaru Tanaka Tokiói tudósítónktól. Kárpáti—Stanculescu találkozó Bukarestben Magyarország nem akar kilépni a VSZ-ből (MTI) A román és magyar had­sereg további együttműködésé­nek javítása céljából fejlesztik a kölcsönös bizalom, az őszinteség és a tisztesség légkörét. A hadseregek sajátos lehetőségeikkel kedvező irányban befolyásolhatják a két nép új baráti kapcsolatainak fej­lődését — hangsúlyozta az a közös közlemény, amelyet a román— magyar katonai tárgyalásokról este adtak ki Bukarestben A Stanculescu vezérezredes, ro­mán nemzetvédelmi miniszter meghívására katonai küldöttség élén Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter szerdán két alkalom­mal folytatott tárgyalást a román partnerekkel. A magyar miniszter a haza­utazása előtt tartott sajtótájékoz­tatóján kérdésekre válaszolva ki­jelentette: „Magyarországnak nincs szándékában kilépni a Var­sói Szerződésből, de szükségesnek tartja, hogy a szervezetben olyan változtatásokra kerüljön sor, ame­lyek jobban megfelelnek a mai idők követelményeinek. Ezzel az állásponttal nem ellentétes Ma­gyarországnak az a törekvése, hogy belátható időn belül ne le­gyenek katonai védelmi tömbök. Lehetőséget látunk arra, hogy ezek a katonai szövetségek meg­szűnjenek, de ebben a biztonság garantálása, a haderők, a fegy­verzetek lényegesen alacsonyabb szintre csökkentése, a támadás­ra alkalmas eszközök kiiktatása érdekében feltétlenül létre kell hozni egy új európai biztonsági rendszert." Havel helyesbít: nem volt küldönc Prágai különvélemény „a magyar NA­TO-tagságról" Prágai tudósítónktól:____________ Mától egyhetes szabadságra megy a csehszlovák elnök, az új­ságírók ne is próbálkozzanak."Is­meretlen helyen tartózkodik majd — közölte az államfő sajtótitká­ra, majd arról beszélt, hogy a jövő hónap közepén Havel Fran­ciaországba és Angliába látogat. Március 15-én jön Prágába a nyugatnémet államfő, éppen azon a napon, amikor 1939-ben Hitler a prágai várba látogatott. Havel a dátumot azzal magyarázta, hogy nagyon sokat ad a szimbólumok­ra. Hitler az erőszak, a háború küldötte volt, Weizsäcker viszont a szuverén Csehszlovákiába ér­kezik. Moszkvai útját összegezve, Ha­vel elnök kijelentette: sem Gor­bacsov, sem korábban Bush nem zárkózott el attól, hogy az ősz­szel esetleg Prágában találkoz­zanak. Helyesbítette egy korábbi kijelentését. Azt mondta, rosszul fogalmazott, amikor küldöncnek nevezte magát Washington és Moszkva között, mert szó sem volt közvetítésről. Hangsúlyozta: Gorbacsovnak is az a véleménye, mint neki, hogy mielőbb meg kellene tartani az Európa jövőjé­vel foglalkozó, úgynevezett Hel­sinki­ 11. értekezletet, és nem kellene várni 1992-ig. Havel sze­rint egy ott létrehozandó új biz­tonsági rendszer keretében már nem lenne nehéz definiálni Né­metország helyzetét, mert sze­rinte jelenleg nehezen elfogadha­tó az egyesített Németország semleges státusa éppúgy, mint NATO-tagsága. Hangsúlyozta: Csehszlovákia nem kíván részt venni a két német állam újra­egyesítéséről szóló tárgyalásokon, Lengyelországot viszont megérti és támogatja az ügyben. Magyarországgal kapcsolatban Havel megjegyezte, hogy az olyan vad lépések, mint az egyik pak­tumból a másikba menni, vagy semlegességet hirdetni , nem­ ol­danak meg semmit. Hozzátette: ezzel nem Horn Gyulát akarta kritizálni, de ő személy szerint úgy véli, az összeurópai tárgya­lások keretében gyorsabban ér­hetnek célt. Václav Havel Gorbacsovról azt mondta, eddig csak a televízió­ban látta, és ott nem volt neki különösebben szimpatikus, kicsit diktátorjellegűnek tartotta. A Sze­mélyes találkozás után az a be­nyomása róla, hogy szerény és rokonszenves ember, aki odafi­gyel más véleményére. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy nin­csenek olyan dolgok, amelyek nem tetszenek neki Gorbacsov­­ban. Ez azért van, mert más­honnan indultak. Úgy véli, most lesz igazi lehetőség valódi barát­ság kialakítására a Szovjetunió­val. Forró Evelyn (APA) A csehszlovák szövetsé­gi parlament kedden este ötórás vita után nagy szavazattöbbség­gel elfogadta az új választási tör­vényt, rendszer elvén alapul, vagyis a választópolgárok júniusban a pártok országos listáira szavaz­nak. A törvény ugyanakkor csak azokat a pártokat juttatja par­lamenti képviselethez, amelyek­nek legalább tízezer tagjuk, vagy hitelesített támogatójuk van. Kilépési menetrend A három balti állam kiválik Moszkvai tudósítónktól:_________ Elnöke lesz-e vajon Mihail Gorbacsov a három balti köztár­saságnak is, vagy az új szövetsé­gi szerződést már Litvánia, Észt­ország és Lettország nélkül kötik meg a Szovjetunióban. A kérdés egyre erősebben követeli a vá­laszt, és bizonyos jelek arra mu­tatnak, hogy túl soká már nem kell rá várni. Mint Arnold Rüütel, az észt parlament elnöke nyuga­ti újságíróknak elmondta, kedden délután erről tárgyaltak Gorba­­csovval, aki negyven percre fo­gadta a három balti állam par­lamentjének két-két képviselőjét. Az észt politikus szerint Gorba­csov megígérte nekik, hogy ak­kor kezdődhetnek el a tárgyalá­sok a kiválásról, amikor majd előterjesztik a parlamentben a kilépésről szóló törvénytervezetet. Rüütel szavaiból így két dolog derült ki. Az egyik az, hogy Moszkva fokozatosan tudomásul veszi, hogy a három balti állam mindenképpen ki fog válni a Szovjetunióból, ám Gorbacsov ezt a folyamatot összhangban akarja tartani az egész Szovjet­unió szövetségi rendszerének át­alakításával, és a reformok előre­haladtával. A három balti állam közül ed­dig Litvánia tette meg a legna­gyobb lépést, az önállóság felé. A Brazauskas vezette kommunista párt kivált az SZKP-ból, aminek eredményeképpen a szombati parlamenti választáson a Sajudis után a második legtöbb szavaza­tot szerezte meg. A jövő hét végi, második választási forduló után akár össze is ülhet az új parla­ment, amely azon túl, hogy koalí­­ciós kormányt jelöl ki, valószínű­leg már az első vagyó második ülésén meghatározza a kilépés rendjét is — gyaníthatóan bizo­nyos mértékig összhangban Moszkva elképzeléseivel. Szerző­dések tömegét kell ugyanis meg­kötni az anyagi javak megosztá­sáról, a kitelepülni szándékozók kártalanításáról, vagy a szovjet katonák távozásáról. Aziránt ugyanis senki, reálisan gondolko­dó politikusnak nem lehet kétsé­ge, hogy Litvánia kilép, hiszen a Sajudis és a független kommunis­ta párt ezért harcol és ezzel a programmal nyerte meg a válasz­tásokat. A második helyen Észtország áll. A tallinni­­ törvényhozás ki­nyilvánította azt a szándékát, hogy Észtország hamarosan már független államként vegyen részt a helsinki folyamat tárgyalá­sain, és a nemzetközi szervezetek munkájában. Nem kétséges, hogy a március 18-i parlamenti vá­­választáson azok a pártok és po­litikusok kapják a legtöbb sza­vazatot, akik az önálló észt köz­társaságért küzdenek. A harmadik balti állam, Lett­ország, látszólag csendben van, ugyanakkor a lettek egyáltalán nem akarnak lemaradni szomszé­daik mögött. Ennek bizonyítéka­ként a kommunista párt legutób­bi plénumán a lett tagság beje­lentette, hogy saját pártot alapít még akkor is, ha a kisebbségben lesz a Moszkvához hű másik szervezethez képest. A menetrendet — a peresztroj­ka eddigi útját alapul véve — fel­tehetően egyértelműen Gorba­csov fogja meghatározni. Hiszen az egyéb fejlemények függvényé­ben ő tudja legjobban eldönteni, hogy a konzervatívok és refor­merek erőviszonya mikor lesz olyan, hogy a törvényt a parla­ment el is fogadja. Azt azonban biztosan nem szabad megvárnia, hogy a baltiak elveszítsék türel­müket, és az ajtót becsapva lép­jenek ki a Szovjetunióból. Izbéki Gábor Magyar Hírlap Csokoládé MILKA ALPEN milch 59 FL MILKA GANZ nuss 59 Ft. MILKA TRAUBEN nuss 59 Ft. ■ELSZÖn Megnyitjuk első üzletünket Huma áruválasztékkal a Sugár üzletközpontban. HIFI-VIDEO-TV-AUTÓRÁDIÓ ! HÁZTARTÁSI GÉPEK- I FOTÓCIKKEK- I ÓRÁK-JÁTÉKOK-­­ SZERSZÁMOK­­KOZMETIKAI CIKKEK­KÁVÉ-ÉDESSÉG NYITVATARTÁS: HÉTFŐ-PÉNTEK: goo-2000 SZOMBAT 900-1500

Next